udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Magyar Egyetemi Intezet /KMEI/

2004. január 30.

Január 29-én tartotta alakuló ülését a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet tudományos tanácsa. A kincses város állami egyetemei magyar oktatási részlegeinek háttérintézményeit tömörítő intézet a magyar felsőoktatási hálózat fejlesztését célozza. Az új, hiánypótló intézmény alapítói több éve működő, az egyetemi képzést kiegészítő alapítványok és egyesületek, amelyek önálló jogi személyiséget biztosítanak a magyar nyelvű oktatásnak és kutatásnak. Az intézeti szövetség alapítói többek között a biológusok alapította Apáthy István Egyesület, a szociológusok Max Weber Társadalomkutatásért Alapítványa, a Kriza János Néprajzi Társaság, az Entz Géza Művészettörténeti Alapítvány, a Politeia Magyar Politikatudományi Társaság, a matematikusok és informatikusok Farkas Gyula Egyesülete, a filológusok Láthatatlan Kollégiuma. Veres Valér, a kolozsvári intézet igazgatója elmondta, a szövetség célja javítani a kincses város állami egyetemeinek magyar diákjai, magiszteri és doktori hallgatói számára a szakmai előmenetelhez és a tudományos kutatásokhoz szükséges feltételeket. Céljuk továbbá az erdélyi, állami keretekben folyó magyar felsőoktatás infrastrukturális támogatása és fejlesztése, ugyanakkor a tudományos kommunikáció intézményesítése a különböző szakok és háttérintézmények között. Az intézet – amelyhez hasonló még Erdélyben a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány – egyelőre a meglévő pályázati kiírásokra kíván jelentkezni. Az egyetemi tanárokból álló tanács elnökévé ideiglenes mandátummal Horváth István szociológust választották. /Rostás Szabolcs: Háttérintézmények előtérben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

2004. február 4.

A kolozsvári egyetemek mellett működő háttérintézmények összefogásának eredményeképpen létrejött a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet. Egyben a szervezet tanácsa is megalakult, amelynek megbízott elnökévé Horváth István szociológust választották. Az intézet legfontosabb célkitűzései közé tartozik kollégiumok és tanárlakások építése, valamint egy kolozsvári magyar könyvtár létrehozása. Az intézet alapítói a biológusokból álló Apáthy István Egyesület, a szociológusok Max Weber Társadalomkutatásért Alapítványa, a Kriza János Néprajzi Társaság, az Entz Géza Művészettörténeti Alapítvány, a Politeia Magyar Politikatudományi Társaság, a matematikusok és informatikusok Farkas Gyula Egyesülete, a bölcsészek Láthatatlan Kollégiuma. Az intézet tervezi a magyar tagozatok házi konferenciáinak szervezését és a konferenciák anyagainak publikálását is. Először a karok és tanszékek mellett létező magyar szakkönyvállományt térképezik fel azzal a céllal, hogy Kolozsváron létrehozzanak egy nagy erdélyi magyar könyvtárat. Addig is a romániai magyar oktatók számára könnyebben hozzáférhetővé tennék a magyarországi elektronikus könyvtárakat, amelyek elérése jelenleg költséges. A háttérintézmények összefogását az tette szükségessé, hogy külön szervezetként csak korlátozott pályázati lehetőséggel rendelkeznek. A kolozsvári intézmény létrejöttét a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány ihlette, amely a székely városban működő egyetemekhez kapcsolódó háttérintézményeket fogja össze. /B. T.: Összefogtak a kolozsvári egyetemi háttérintézmények. Erdélyi magyar könyvtárat is létesítenének. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2004. március 20.

Benedek Józsefet, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) dékán-helyettesét választották márc. 19-én a Kolozsvári Magyar Tudományos Intézet (KMTI) elnökévé. Az intézet közgyűlésének döntése értelmében különböző tudományos területtel foglalkozó, egyetemi háttérintézmények által alapított KMTI alelnöki tisztségét Pozsony Ferenc néprajzkutató tölti be. Veres Valér, a kolozsvári magyar nyelvű állami felsőoktatást szinte teljes mértékben képviselő intézet igazgatója elmondta: a közgyűlésen javaslatokat tettek az Iskola Alapítvány által elkészített, szakkollégiumok létrehozására és oktatói lakások építésére vonatkozó terv véglegesítésére. A február elején létrejött intézet egyebek között az egyetemisták lakásgondjait akarja megoldani, mivel Kolozsváron tíz magyarul tanuló diák közül csupán egy-kettő jogosult kollégiumi helyre. Az intézet az eddiginél hatékonyabban szeretné vállalni az egyetemi oktatók és kutatók munkájának megszervezését, emellett az erdélyi magyar felsőoktatás körülményeinek javítását is célul tűzte ki. A kolozsvári intézmény létrejöttét a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány ihlette, amely a székely városban működő egyetemekhez kapcsolódó háttérintézményeket fogja össze. Marosvásárhelyen tavaly októberben avattak fel egy szakkollégiumot és egy orvosi szakkönyvtárat, amelyet az alapítvány működtet. A közgyűlés után a KMTI tagjai Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Kötő Józseffel, az RMDSZ oktatási és egyházi kérdésekért felelős ügyvezető alelnökével találkoztak. /(borbély): Új vezetőség a Kolozsvári Magyar Tudományos Intézetnél. Markó: Helyre kell állítani a megbomlani látszó konszenzust a magyar karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2004. június 21.

A Max Weber Társadalomkutatásért Alapítványnak, a Láthatatlan Kollégiumnak, valamint az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítványnak ad majd otthont az az épület, amelyet jún. 19-én Kolozsváron avattak fel. Az épület megvásárlása és felújítása a Határon Túli Magyarok Hivatala, a magyar Oktatási Minisztérium, az Apáczai Közalapítvány, a Communitas, valamint az Iskola Alapítvány támogatásával történt. Veres Valér, a kolozsvári egyetemek mellett működő háttérintézményeket tömörítő Kolozsvári Magyar Tudományos Intézet vezetője elmondta: a Kriza János Néprajzi Társaság után ez a második kolozsvári műhely, ahol helyet kaphatnak azok a tevékenységek, amelyek az egyetem keretei között egyáltalán vagy csak korlátozottan működtethetők. Az ingatlanba a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány és a Láthatatlan Kollégium közös könyvtárát, valamint Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány szakkönyvtárát helyezték el. A rendezvényen jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. /B. T.: Új székházba költözött három egyetemi háttérintézmény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2004. október 13.

Immár támogatást is fogadhat a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) azt követően, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a tanszékek mellett működő háttérintézményekből álló szervezetet szövetségként ismerik el – közölte Veres Valér szociológus, az intézmény igazgatója. A KMEI idén az 1,6 millió forint támogatást többnyire az újonnan beindult magiszteri képzésre fordítja. Mindez azonban nagyon kevés, a romániai magyar felsőoktatás sorsát megnyugtatóan csak a magyar kormány által ígért oktatási alap létrehozása rendezné. /Több magyarországi támogatásra lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2005. november 10.

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) működő háttérintézményeket tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) 2004-ben jött létre. Veres Valér KMEI-igazgató szerint színvonalas felsőoktatás tudományos kutatómunka nélkül nem létezik. A Szülőföld Alap pályázati kiírása nem éppen az, amire számítottak, de jelentős mértékben lefedi céljaikat. Az egyik cél az elitképzés, ami az eltömegesedett oktatás miatt háttérbe szorult. Ezt a szakkollégiumi hálózattal szeretnék elérni. A felsőoktatásban folyó tudományos kutatásnak a támogatási rendszerét szeretnék kialakítani. Jelenleg magyarországi forrásokból a határon túli magyar tudományos kutatásra igen kevés pénz létezik. A Magyar Tudományos Akadémia újabban körülbelül 20–30 millió forintot fordíthat erre a célra, az Arany János Közalapítvány megszűnik, az Illyés Közalapítványnak a tudományos kutatásra fordítható összege 10–20 millió forintos nagyságrendű. A román államnak van pénzalapja, magyarok pályázhatnak, esetenként kaptak is pénzt a román államtól, de a magyar kutatási célok, nem képeznek kutatási prioritást Bukarestben. A Bologna-folyamat szerint a jövőben az erdélyi magyar hallgatók is tandíjmentesen tanulhatnak európai, beleértve magyarországi egyetemeken. Nemcsak a népességfogyással kell szembe nézni, hanem ezzel a helyzettel is. /Borbély Tamás: Arányos támogatásban reménykedik a KMEI. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2005. november 21.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében létrejött a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, amely a magyar tagozat támogatását vállalja magára. A Bolyai Társaság szintén betölt ilyen háttérintézményi és szolgáltató-egyesületi szerepet. Az egyetemi oktatóknak a különböző szakmai és szociális problémáiban, illetve különböző egyetemi rendezvényeknek a megszervezésében segítenek, vagy közvetlen pályázatok útján, vagy oktatók és tanszékek pályázatainak a közvetítésével. A múlt héten adtak le ilyen célra a Szülőföld Alaphoz egy majdnem százoldalas pályázati anyagot. /Ö. I. B.: Van esély a magyar tagozat önállósodására. Interjú dr. Veress Károllyal, a Bolyai Társaság elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2005. december 13.

A Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiuma közzétette az alaphoz benyújtott pályázatok nyerteseit. A megítélt összegek átlagához képest jelentősebb támogatást kapott Erdélyből az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Partiumi Keresztény Egyetemet működtető Sapientia Alapítvány, amely az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat működési és eszközfejlesztési támogatására 100 millió forintot fordíthat. Szintén komoly összeget kapott még az Iskola Alapítvány, az 55 millió forintot fiatal egyetemi oktatók kolozsvári letelepítését szolgáló ingatlanépítésre költheti. A Babes-Bolyai Tudományegyetem kutatási háttérintézményeit tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szakkollégiumi szemináriumtermének kialakítására és bővítésére 16 millió forintot kapott. /Szülőföld Alap: közzétették az első nyerteseket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2005. december 17.

Az erdélyi magyar felsőoktatás az európai uniós csatlakozás perspektívájában címen rendeztek konferenciát Kolozsváron. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: A magyar nyelvű oktatás csak akkor válhat a legjobb minőségűvé, ha azok döntenek sorsáról, akik azt a legjobban ismerik. Ezért szükséges az oktatásban is a minél nagyobb fokú önállóság. Markó hozzátette: az önállóság nem románok és magyarok egymásnak való hátat fordítását jelenti. Jó hírként közölte, hogy míg 1999-ben több mint 20 ezer diák tanult magyar középiskolában, addig idén számuk meghaladta már a 31 ezret. A kormányzati jelenléte révén az RMDSZ-nek vannak eszközei a magyar nyelvű oktatási hálózat fejlesztésére. Ilyenek például az elmúlt években létrehozott új közoktatási intézmények, de ugyanilyen fontos a magyarul tanuló egyetemisták után az oktatási intézményeknek járó fejkvóta esetében az 1,5–ös szorzónak 2-re való emelése. Kötő József romániai oktatási államtitkár szerint a karok létrehozására a román kormánynak sürgősségi kormányrendeletet kell kibocsátania. Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese a minőségi oktatás megteremtésének szükségességére helyezte a hangsúlyt. Az európai felsőfokú oktatási tér egységesítését célul kitűző bolognai folyamat bevezetése után a hallgatói mobilitás fokozódik, emiatt Romániában a magyar nyelvű oktatást kínáló egyetemeken a diáklétszám csökkenhet. Salat is szükségesnek tartja, hogy a BBTE-n a magyar nyelvű képzés leváljon a román oktatás kényszerpályájáról. Nagy László, a BBTE másik rektor-helyettese szerint megoldást jelenthet a román terminológia számon kérése a diákoktól. Veres Valér szociológus, a konferenciát szervező Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet igazgatója bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy az erdélyi felsőoktatásnak szánt költségvetési támogatás jórészét a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek folyósították, miközben az erdélyi magyar felsőoktatás legjelentősebb intézményéhez, a BBTE-hez, illetve a magyar tagozat háttérintézményeinek csak néhány millió forint jutott. Veres szerint az akkreditált intézményeket kell megerősíteni, és nem szabad a diákokat és az oktatókat arra serkenteni, hogy magánegyetemekre vándoroljanak. Szerinte nagyon veszélyes az, hogy a Sapientia Egyetem az erdélyi magyar oktatási kínálatban szakokat dupláz. Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke emlékeztetett a magyar kormánynak a magyarul tanító egyetemi oktatóknak nyújtott bérkiegészítésére, amivel szerinte sikerült jórészt megszüntetni a romániai magyar állami és magánoktatás közötti megkülönböztetést. /Borbély Tamás: Nagyszabású felsőoktatási konferencia Kolozsváron. Önállóság, anyanyelvűség és minőségi képzés. Markó szerint anyanyelven is lehet biztosítani a minőségi oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ – Az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása továbbra is prioritás az RMDSZ számára, a minőségi anyanyelvű oktatás ugyanis csupán az intézményi önállóság révén teremthető meg – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes a konferencián. A magyar óvodában, illetve iskolában tanuló óvodások és kisiskolások 1999-ben mért 6 ezres létszámról mára a 11 ezerre nőtt számuk. Ez a pozitív folyamat a szövetségi elnök szerint az anyanyelven oktató oktatási intézmények számának jelentős növekedésével, és nem utolsósorban az anyanyelvű oktatásba vetett bizalom erősödésével magyarázható. /Az önálló magyar oktatás megteremtése továbbra is prioritás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17/

2005. december 19.

A Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata által szervezett „Az erdélyi magyar felsőoktatás az Európai Uniós csatlakozás perspektívájában” című konferencián leszögezték: az egyetemnek nincs nyelvpolitikai stratégiája, erre pedig mindenképpen megoldást kell találni, legyen szó akár a román szaknyelv ismeretéről, a gyenge anyanyelvi jártasság fejlesztéséről, hiszen ez még a Bölcsészkar magyar szakos hallgatóinál is gondot jelent. „A konferencia nagy haszna, hogy az intézményvezetők, magyarországi és hazai oktatáskutatók, illetve a politikusok megismerték egymás álláspontját” – mondta Veres Valér egyetemi adjunktus, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet oktatási munkacsoportjának tagja. Markó Béla miniszterelnök-helyettes leszögezte, hogy lépni kell az önálló magyar felsőoktatás felé akár tanszékek, akár karok függetlenedésével. A konferencia reprezentatív anyagát és a következtetéseket kötet formájában is megjelentetik. /Antal Joós Erika: Nyelvpolitikai stratégia kell. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2006. január 24.

Méltánytalannak tartja a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) háttérintézményeit tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) vezetősége a Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiumának decemberi döntését. Ennek értelmében a felsőoktatásra szánt pénzalap mindössze 12 százalékát fordították a legtöbb magyar diákot befogadó kolozsvári állami egyetemen zajló oktatás támogatására. Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke kifejtette: kénytelenek voltak kiegészíteni a magyarországi költségvetési szigorítások miatt a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) 2005-ös költségvetésétől megvont 100 millió forintot. A magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók 81,5 százaléka állami egyetemeken folytatta tanulmányait. Legtöbben a kolozsvári BBTE-n, kisebb számban pedig a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint az ugyanott működő Színművészeti Egyetemen. Tavaly közel 12 ezer magyar hallgató tanult a kolozsvári BBTE-n. A romániai költségvetésben nincs olyan nagyságrendű felsőoktatási alap elkülönítése, amely megoldhatná az egyetemeken folyó magyar tannyelvű oktatás tudományos, infrastrukturális, oktatásszervezési és szociális gondjait. Kelemen Hunor elismerte, hogy az EMTE nagyobb összeget kapott. Emlékeztetett, hogy a magánegyetemnek a tavalyi magyarországi költségvetési összegből 100 millió forintot zároltak különböző anyaországi megtakarítási programokban. Ezért ki kellett egészíteni az EMTE költségvetését, hogy a terveknek megfelelően működhessen az egyetem. /Borbély Tamás: Méltánytalan támogatásra panaszkodik a KMEI. Az EMTE költségvetését pótolták a Szülőföld Alapból. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./ „Lobbicsoportok szerzik meg a Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiumának pályázatra kiírt pénzeit” – állapította meg Veres Valér, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának háttérintézményeként megalakult Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) vezetője. Arra a kérdésre, hogy kik képviselik a pénzeket eltérítő lobbicsoportokat, Veres Valér nem volt hajlandó válaszolni. /Isán István Csongor: Lobbicsoportok a Szülőföld Alap körül? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2006. február 15.

Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár és Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke magyar szakértőket toboroznak a Környezetvédelmi Minisztériumban létrehozott köztisztviselői állások betöltésére. E köztisztviselők feladatkörébe tartozik majd a környezetvédelemre szánt európai pénzalapokból finanszírozott projektek regionális szintű menedzselése. Kovács Péter elmondta, hogy felveszik a kapcsolatot a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), a Romániai Doktoranduszok és Fiatal Kutatók (RODOSZ), a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) képviselőivel. A lehetőségről tájékoztatják a környezetvédelemmel foglalkozó Zöld Erdély Egyesület szakmai szervezetet. /Köztisztviselőket toboroznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2006. március 27.

Egyszerre kell küzdeni a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) létrehozható magyar karokért és az erdélyi magyar önálló állami egyetemért – jelentette ki március 25-én Kolozsváron Markó Béla, az (RMDSZ) elnöke. A politikus az RMDSZ többi vezetőjével és erdélyi magyar oktatókkal együtt a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a BBTE tudományos háttérintézményeit tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és az Országos Magyar Diákszövetség által szervezett, az erdélyi magyar felsősoktatásról szóló fórumon vett részt. A rendezvény végén Markó Béla kijelentette: ez a fórum is bizonyította, hogy lehetséges a különböző álláspontok szembesítése. Rámutatott: az RMDSZ legfőbb feladata úgy elfogadtatni a román parlamenttel a most készülő felsőoktatási törvénytervezetet, hogy az nyújtson lehetőséget egyetemeken belül önálló tanszékek és karok, de önálló oktatási intézmények létrehozására is. Megállapította: mivel az oktatók részéről kevés szó esett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről, azt a következtetést vonta le, hogy a magyar állami támogatással működtetett felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban az oktatóknak kétségeik vannak. Hangsúlyozta: a későbbiekben erről is beszélni kell. Markó szerint az önálló magyar egyetemet nem a BBTE szétválasztásával kell megalapítani. A BBTE-n jelenleg a magyar tagozat nem rendelkezik elég széles döntési jogkörrel, ezért van szükség a magyar karokra. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a BBTE az egyetemi autonómiára hivatkozva utasítja el a magyar karok létrehozását. Markó kifejtette: egy újonnan létrehozandó önálló magyar egyetemnek van létjogosultsága, de csak akkor, ha azon a külföldi egyetemek színvonalához hasonló minőségi oktatást biztosítanak. Bodó Barna, a BKB elnöke szerint az új egyetem nem küszködne diákhiánnyal, hiszen a román oktatási minisztérium adatai szerint jelenleg 10 ezer lakosra a románok esetében 300 diák jut, míg a magyarok esetében ez az érték csak 207, ami azt jelenti, hogy a magyar nyelvű oktatás 33 százalékos alulreprezentáltsági deficittel küzd. B. T.: Egyszerre kell küzdeni a magyar karokért és az önálló egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Nem ért egyet Traian Basescu a BBTE szétszakításával. Kolozsvári látogatásán az államfő kifejtette: a követendő politika az egységé, az összefogásé és nem a széthúzásé – érvelt az elnök. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ A Kolozsvárott megtartott Fórum a magyar egyetemért című rendezvényen Markó Béla elmondta, örvendetes az a tény, hogy sor került egyáltalán egy ilyen fórumra. Markó közölte: feljegyezte magának azokat a feladatokat, amelyeket az RMDSZ kormányszinten tud megoldani. Példaként a tanügyi törvény módosítását emelte ki. Szerinte ha egy kisebbség kérést formál önálló tanintézmény létrehozására, akkor ez a kérés kötelező érvényű kellene legyen. Az önálló magyar, állami egyetemről szólva Markó fontosnak tartja a létrehozását, főként azért, mert a műszaki és mezőgazdasági oktatás terén eléggé rossz a helyzet. Az RMDSZ-elnök azt is kiemelte, hogy szükség van további önálló karokra a BBTE-n belül. A két projekt párhuzamos, nem zárja ki egymást. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke elmondta, a Babes-Bolyai Tudományegyetem két intézményből állt össze, létezik egy közös szellemi vagyon, végül leszögezte, a BKB azt az álláspontot fogja támogatni, amit a többség. Egyébként a BKB sikeresnek találta a fórum munkálatait, hangsúlyozva, olyan magyar nyelvű felsőoktatást akarnak, ami megfelel a közösség érdekeinek. A Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar rektor-helyettese, Salat Levente és Nagy László részt vett a fórumon, viszont a sajtónak nem kívánt nyilatkozni. /D. H.: Fórum a kolozsvári egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./  A Bolyai – illetve az önálló állami magyar egyetem – ügye egyre inkább azon a csapáson halad, amely a jelenlegi Babes–Bolyai struktúrában három magyar kart tartana meg, ezeket azonos státusúvá tenné a román karokkal, ekképpen megőrizné az egyetem románok és némely magyarok által európai csodának kikiáltott multikulturális jellegét, és egy új állami finanszírozású magyar egyetem létrehozását követelné. A Fórum a magyar egyetemért című tanácskozáson Markó Béla személyében az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes vett részt. Markó Béla szerint az önálló állami magyar egyetemet nem a Babes–Bolyai szétválasztásával kell elképzelni. A BKB korábban az önálló magyar egyetem létrehozását a Babes–Bolyai szétválasztásával képzelte el, Hanzt Péter elnök múlt évi nyilatkozata szerint az állami magyar egyetemi konzorcium egyik tagja a Bolyai Egyetem kell hogy legyen, amely megkapná a BBTE infrastruktúrájának 25 százalékát, a főépület felét és a székelyföldi campusokat. A most kialakított kompromisszumos elképzelést kényszer szülte. Országos és a magyarság egészének körében megdöbbenést kiváltó a kolozsvári magyar egyetemi oktatók ,,multikulturális csapatának” álláspontja volt, akik lándzsát törtek a magyar karokat kiszolgáltatott szerepben tartó egyetem egyben tartása mellett. (Köztük olyan vitatkozó is van, aki nem is tanít magyarul.)    Előfordul, hogy magyar egyetemi vezetők el sem mennek fontos rendezvényekre, amelyek az egyetem sorsával kapcsolatosak, például, Salat Levente rektor-helyettes egy másik, a Pro Europa Liga szervezte kolozsvári értelmiségi és kerekasztal-beszélgetésre el sem ment. Kérdéses a Bolyai Egyetem vagyonának a sorsa. Lemondunk róla örökre? – kérdezte Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Előre- vagy félrelépés egyetemügyben? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

2006. június 15.

Az Apáczai Közalapítvány visszautasította – pontosabban nem hívta meg a kiírás második fordulójába – a temesvári szórványkollégium létrehozására benyújtott pályázatot. A döntésről írásban tájékoztatták a pályázó Szórvány Alapítványt és a projekt kidolgozásában egyaránt részt vállaló civilszervezeti vezetőket, politikusokat. Az indoklás szerint formai okok miatt nem fogadták el Budapesten a terveket, de a temesváriak csak kifogásnak tartják a magyarázatot. “Azt mondták, hogy hiányzik az aláírási színpéldány, amit egy korábbi pályázatunkhoz elfelejtettünk csatolni. Mi akkor ezt pótoltuk, de az Apáczainál azt állítják, hogy nem. Ezen kár vitázni, mert mi akkor sem tartjuk helyesnek, hogy egy vétségért háromszor büntessenek” – mondta Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke. A szórványkollégium létrehozására kiírt 15 millió forint (600 ezer euró) elnyerésére két pályázatot nyújtottak be Temesvárról: az egyik verzió szerint a római katolikus egyháznak visszaítélt egykori józsefvárosi Ferenc-rendi árvaház átépítésével alakították volna ki a kollégiumot, a másik változat egy négyszintes ingatlan építéséről szólt a Kós Károly Közösségi Központ udvarán. Az Apáczai Közalapítvány küldöttsége (Kőnig Sándor elnök, Bálint-Pataki József kurátor és Csete Örs igazgató) április 27-én terepszemlét tartott Temesváron, és akkor pozitívan nyilatkoztak a látottakról, most mégis elutasították a pályázatot. A hét pályázat közül a kuratórium végül csak a kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és a Maradéki Református Egyházközség (Szerbia) pályázatát fogadta be a második fordulóba. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Magyar Kollégium egyik megálmodója aláhúzta, hogy nem szociális intézményről van szó, hanem elitképzésről; hatvan bentlakó, illetve harminc külső hallgató élvezhetné az intézet szolgáltatásait. Toró közölte: megóvják az Apáczai döntését. /(pataky): Elutasították a Magyar Kollégiumra benyújtott pályázatot. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

2006. augusztus 17.

Ebben az évben is az RMDSZ által létrehozott intézmények kapták a legnagyobb tételű támogatást a Szülőföld Alap (SzA) kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumától. A Magyarországgal szomszédos hét ország magyarságától beérkezett pályázatokat a tavalyihoz képest idén 200 millió forinttal kevesebb összeggel, 600 millió forinttal honorálta a szakkuratórium, amely pályázatok útján tavaly még 400 milliót osztott szét kizárólag Erdélynek. A napokban közzétett kimutatás szerint a legnagyobb, 55 millió forintos tételt az RMDSZ által létrehozott Geszthy Ferenc Társaság kapta; az összeget a Déván tavaly megnyílt Téglás Gábor Iskolacsoport felépítésére és felszerelésére fordítják. Szintén az RMDSZ Iskola Alapítványa részesült 37 millió forintos támogatásban fiatal egyetemi oktatók letelepítésére szolgáló kolozsvári ingatlan felépítésére (ugyanerre a célra tavaly 55 millió forintot folyósítottak). További jelentős összeget, 23,5 millió forintot kapott a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatával közösen megvalósítandó felsőoktatási programjaira. A Kárpát-medencei sajtó legnagyobb, 19 millió forintos támogatását a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének az ukrajnai magyar média támogatását célzó pályázata nyerte el, míg a Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában lévő két romániai kiadvány, a bukaresti Új Magyar Szó napilap 5,5, a nagyváradi Erdélyi Riport hetilap pedig ötmillió forintban részesült az SzA-tól. A SzA tanácsa a következő romániai pályázati prioritásokat fogadta el 2006-ra: a szórványvidéken működő magyar nyelvű oktatási és nevelési intézmények fejlesztési; magyar nyelvű felsőoktatási intézmények feltételeit javító beruházások; a magyar nyelvű média működési; illetve informatikai fejlesztések támogatása. Az egy évvel ezelőtt létrehozott Szülőföld Alap számára idén már csak 950 millió forintot különített el a magyar kormány a 2005-ös egymilliárd forinthoz képest. A támogatási keret legnagyobb, 45 százalékot kitevő szeletét – 427,5 millió forintot – a Romániából, a fennmaradó összeget a Szlovákiából, Szerbia és Montenegróból, Ukrajnából, Horvátországból, Szlovéniából és Ausztriából érkezett, nyertesnek ítélt pályázatok kapták. /Rostás Szabolcs: Erdélyt preferálja a Szülőföld Alap. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2006. szeptember 4.

– Az európai uniós csatlakozást követően teljesen más megvilágításban jelentkezik majd az elvándorlás és az otthonmaradás kérdése – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 2-án a Félixfürdőn tartott V. MIÉRT Akadémián. Amennyiben az ideiglenes nyugat-európai vagy magyarországi tartózkodás akadálymentesebbé válik, a végleges elvándorlásra való késztetés sokak számára megszűnik – mondta. A politikus a Demográfia, statisztika tükrében a romániai magyar ifjúság című rendezvényen vett részt. Előadást tartott többek között Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal képviseletében, Arató Gergely, magyar oktatásügyi államtitkár, Antal Árpád parlamenti képviselő, Veres Valér, a Kolozsvári Egyetemi Intézet igazgatója, Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége keretén belül működő demográfiai munkacsoport vezetője, valamint Csata Zsombor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékéről. Az előadók a demográfiai mutatóknak politikai döntések általi befolyásolásáról, a romániai magyar fiatalság jövőképéről beszéltek. Antal Árpád figyelmeztetett: évente körülbelül 17 ezer magyar ember vándorol el Erdélyből, mely számarány egy Kovászna nagyságú városnak felel meg. Úgy vélekedett: a Magyarországra történő kivándorlást nagy mértékben az anyaországi politikusok is gerjesztik, akik néha beismerik, hogy Magyarország népességcsökkenését az anyaországon kívül élő magyarság áttelepedésével szeretnék pótolni. /Kiss Olivér: Markó: az EU-tagság megállíthatja az elvándorlást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ „Nem valakik ellen, hanem valamiért” kívánnak felszólalni azok a reformot sürgető fiatal RMDSZ-es politikusok, akik az elmúlt hétvégén a Félixfürdőn megrendezett V. Miért Akadémián első alkalommal mutatkoztak be a sajtó képviselői előtt. Mindannyian az RMDSZ szerkezetének átalakítását szorgalmazzák. Nagy Zsolt miniszter a változás igényét hangsúlyozta. A beszélgetésen felmerültek a Bukarestben dolgozó, illetve a vidéken és a Miért-ben tevékenykedő fiatal RMDSZ-es politikusok közötti esetleges nézetkülönbségek is. – Ez egy hamis ellentét, szögezte le Kelemen Hunor képviselő. A képviselő elhárította Kovács Péternek azt a kérdését: mi legyen a Frunda György által „megálmodott” RMDSZ-ellenzékkel? „Mi Frunda álmaival nem foglalkozunk” – mondta Kelemen Hunor. Jakab István, a kormányátszervezési okokból távozásra kényszerülő pénzügyi államtitkár átláthatatlannak nevezte a döntéshozatalt az RMDSZ-ben. „A döntések valahol fenn, a csúcsvezetésben születnek. Azt kellene elérnünk, hogy sokkal többen tudjanak beleszólni a dolgok menetébe. Nem természetes az sem, hogy az RMDSZ-es politikusok addig nem mondhatnak véleményt egy adott témában a sajtónak, amíg egy valaki nem nyilvánít véleményt a témáról” – mondta az exállamtitkár. A pártjelleg kialakítására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban Markó Béla elmondta, a szervezeten belüli fegyelem, illetve a felelősségre vonhatóság növelésére van szükség, ugyanakkor továbbra is meg kell őrizni az RMDSZ szövetség-jellegét. /Cseke Péter Tamás: Bemutatkoztak a „bukaresti csávók”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ – Kinyílt a bicska a zsebemben – mondta Antal Árpád RMDSZ-es képviselő, Demszky Gábor Budapest főpolgármesterének augusztus 20-án mondott beszédére utalva, melyben Demszky Magyarországra hívta dolgozni a határon túli magyarságot. Antal Árpád szerint a migráció megállításáért az autonómia is sokat tehet. Arató Gergely /Budapest/, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára az anyaországi vezetés dilemmáját vázolta előadásában: a magyar kormány határon túli politikáját kettős irányultság jellemzi. Egyfelől kötelességének tartja, hogy otthont biztosítson azoknak, akik nem érzik jól magukat a szülőföldjükön, másrészt viszont az is célja, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén találja meg a boldogulását. Veres Valér kifejtette, a romániai magyarság népességcsökkenése évi tíz-tizenötezer fő, ami egyes számítások szerint még nőhet is. Az elöregedésnek köszönhetően a népességfogyás aránya azokban a megyékben magasabb, ahol a magyarság aránya kisebb. A magyarok körében akár húsz százalékkal is magasabb az idősek aránya az országos átlaghoz képest, míg a fiatalok aránya közel ugyanennyivel kevesebb, mutatott rá Veres Valér. Mint elmondta, a magyarság teljes termékenységi arányszáma a Székelyföldön és a Partiumban a legnagyobb, a születések aránya általában a vidéki településeken magasabb. Ahol kisebb a magyarok aránya, nem csupán az elöregedés és az elvándorlás miatt csökkenhet a létszám: azon megyékben, ahol a magyarok aránya tíz százalék alatti, szinte minden harmadik gyermeket románként anyakönyveznek. A szociológus szerint a romániai magyarság lélekszáma 2025-re mintegy 1,2 millió, 2050-re pedig megközelítőleg 990 ezer lesz. Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja szerint a jelenlegi becslések szerint a romániai magyarság lélekszáma 1 350 000 körülire tehető. Csata Zsombor elmondta: a népességfogyás ellenére a magyarul tanuló diákok száma nőtt, többek között annak köszönhetően, hogy hozzáférhetővé vált a magyar nyelvű szakoktatás. /Balogh Levente: Antal „bicskanyitogatása” Demszky miatt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2006. október 12.

A kolozsvári Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely Oktatási stratégiák elnevezéssel vitaestet tartott a Kolozsváron. Megjelent többek között Szőcs Judit, az RMPSZ országos elnöke, Tárkányi Erika, a szakmai szövetség Kolozs megyei elnöke, Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium, Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, valamint Szabó Gábor tanfelügyelő, Kötő József EMKE-elnök és Veres Valér egyetemi adjunktus, KMEI igazgató. Veres Valér szociológus demográfiai adatokat hozott a Kolozs megyei és a régióbeli magyarság természetes fogyására. Szabó Gábor tanfelügyelő adatai szerint Kolozs megyében 2005-ben összesen 11 017 gyermek tanult magyar oktatási intézményben (az óvodától egészen a XII. osztályig). Megyei szinten évente száz magyar nemzetiségű gyermek tanul román tagozaton. A megyében még mindig „hiánycikk” a magyar nyelvű szakoktatás, s ez a szakiskolában románul tanuló magyar fiatalok asszimilációjához vezet. – Az oktatás helyzetének javítását az egyházak által nyújtott segítségtől, a PHARE-támogatástól remélhetjük – mondta Szőcs Judit RMPSZ-elnök. Tárkányi Erika szerint fel kell mérni, melyek az életképes tanintézetek. /N.-H. D.: Oktatási stratégiák népességcsökkenésünk tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2006. december 18.

December 16-án tartotta nyílt napját a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI). A konferencián az erdélyi magyar felsőoktatás problémáira kerestek megoldást. A készülő felsőoktatási törvény létrehozná az egyetem igazgatótanácsát, amelynek 7 tagja közül 3 a minisztérium, 3 a szenátus, 1 pedig a szakszervezet képviselője lenne. A rektor nem tagja a testületnek, csupán egyfajta ügyvezető. A felszólalók hangot adtak az egyetemi oktatók aránytalan bérezésével kapcsolatos elégedetlenségüknek. Kifejtették: sehol Európában nincs a professzoroknak tízszer akkora jövedelmük, mint egy alacsonyabb fokozatú oktatónak. Gondokat jeleztek még a doktori témavezetés kérdésében is. Kiderült, hogy a versenyvizsga-bizottságok összetétele (3 minisztériumi tag, 2 egyetemi) alkalmat nyújt a politika beavatkozására. Kérdés, hogy a felekezeti intézmények miért nem szerepelnek a jogszabálytervben. Szó esett a magyar nyelvű műszaki oktatás gondjairól. Elmondták: a Kolozsvári Műszaki Egyetemen nem csupán a magyar nyelvű oktatás hiányzik, de a vezetőségnek nincs egyetlen magyar tagja sem. Bemutatták a „Kárpát-medence régiói” sorozat legújabb, negyedik, Északnyugat-Erdély című kötetét. – A KMEI keretében működő szakkollégiumok beszámoltak tevékenységükről. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Terítéken a felsőoktatás kérdésköre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2007. január 11.

Néhány nappal ezelőtt Hantz Péter kimondta: ha nem jönnek létre az autonóm struktúrák, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar oktatás évei meg vannak számlálva. Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa is így látja, ezért elkeserítő a sok mellébeszélés, ami ebben az ügyben elhangzik. December folyamán például felsőoktatási konferencia zajlott le, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) szervezésében. Itt hangzott el „két ijesztő butaság”. Az elsőt úgy fogalmazták meg, hogy „a munkaerőpiaci relevancia” kérdése. Magyarán: az a félelem, hogy ha valaki magyarul végzi az egyetemet, nehezen kap Romániában munkahelyet. Nem kell a többségiek érveit megfontolás nélkül átvenni. Most ez kimondottan nevetséges: hiszen az átjárhatóság az Európai Unió egyik legnagyobb pozitívuma. A másik: azt hangoztatták némelyek, hogy a túl nagy nyilvánosság rossz előfeltételeket teremt az alkudozáshoz. Ha nem telt volna el 15 év csendes várakozással, akkor érhető lenne ilyen érvelés. A magyar oktatás jövőjét baráti viszonyokért, brancs-érdekért odadobni szégyenletes dolog! /Ercsey-Ravasz Ferenc: A megszámlált évekért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2007. április 20.

Bürokratikus akadályok miatt nem tudta tartani a támogatási szerződésben megszabott határidőket a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), ezért az Apáczai Közalapítvány kénytelen volt úgy dönteni: eláll az intézet által Kolozsvárra tervezett Szakkollégiumi Központ építésének finanszírozásától. A KMEI ezáltal 150 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást veszített el. A magyar kormány tavaly a közalapítványok megszüntetéséről döntött, ennek következtében az Apáczai Közalapítvány is tevékenységének utolsó szakaszában van. A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának egyes szakjai mellett működő háttérintézmények szövetségeként 2004-ben megalakult Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet közvetlenül létrejötte után döntött egy olyan szakkollégiumi központ építéséről, amely befogadná a magyar nyelvű felsőoktatásban részt vevő egyetemi hallgatókat, programok és képzések megszervezését tenné lehetővé. A központ a kolozsvári magyar felsőoktatási és tudományos élet tanulmányi központja lett volna, konferenciateremmel, könyvtárral, multimédia-központtal. A központ épületének engedélyeztetési eljárását a kolozsvári polgármesteri hivatal városrendezési bizottsága akadályozta. Emil Boc polgármester kijelentette, hogy „amíg ő a polgármester, nem építhetnek ilyen típusú épületet erre a telekre. ” A KMEI nem mulasztott, amikor ugyanis a KMEI benyújtotta az építkezési engedélyt igénylő iratcsomót, még nem döntötték el, melyek azok a városrészek, ahova nem szabad többemeletes ingatlanokat építeni. A városi tanács később hozta meg az erről szóló határozatot. Miután világossá vált, hogy a 150 millió forintos támogatásra nem számíthatnak, a KMEI más források után nézett. /Lázár Lehel: Odaveszett forintmilliók. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

2007. május 30.

Jubileumát ünnepelte május 26–27-én az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. Tíz év munkája van ebből a szempontból a KMDSZ mögött. Ebben az évben pedig az ETDK szervezésében társszervező volt a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet is. Az elmúlt évek alatt több mint 2200 résztvevő mutatott be 1487 dolgozatot, hozzávetőleg ötszáz zsűritag vagy kutató témavezetőként járult az ETDK színvonalának a növeléséhez. /Bálint Ildikó: Tízéves az ETDK…= Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

2007. július 28.

Több mint 281 millió forint támogatást kapnak a Kárpát-medencei magyar pályázók oktatási célokra a Szülőföld Alap forrásaiból. A támogatásból romániai, szlovákiai, szerbiai, ukrajnai, horvátországi, szlovéniai, ausztriai és magyarországi pályázók részesülnek. A Szülőföld Alap több mint 18 millió forinttal támogatja például a Babes–Bolyai Tudományegyetem háttérintézményének, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet pályázatát, amelynek célja az elitképzést biztosító szakkollégiumi hálózatok bővítése, a tanár-diák együttműködési formák hatékony megszervezése. Az intézet egyben célul tűzte ki a magiszteri képzésben résztvevők támogatását, a vendégtanár-program keretében pedig a magyar nyelvű oktatási kínálatot kívánja bővíteni. A révkomáromi Selye János Egyetem lehetőséget biztosít az anyanyelvi felsőfokú oktatásra Szlovákiában. A Szülőföld Alap 16,3 millió forinttal támogatja az egyetemer. Az Újvidéki Tudományegyetem keretén belül működő Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar nagyszabású célt tűzött maga elé: a vajdasági magyar pedagógusképzés színvonalának megerősítését oly mértékben, hogy az intézmény eleget tegyen az akkreditáció megszerzéséhez szükséges feltételeknek. Ennek érdekében az intézmény felújítási, bővítési munkálatokba kezd a közeljövőben, ezt a célt a Szülőföld Alap 21 millió forinttal támogatja. A Kárpátaljai Magyar Oktatásért Jótékonysági Alapítvány évek óta küzd azért, hogy anyagi hátteret teremtsen a kárpátaljai magyar felsőoktatás fejlesztésére. Az alapítvány a régió magyarságát a felsőfokú diploma megszerzésére ösztönzi, és egyben szerepet vállal a magasan kvalifikált szakemberek kiképzésében. A Szülőföld Alap a programot 15 millió forinttal támogatja. /Támogatás a határon túli magyarok oktatására. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2007. szeptember 19.

Csaknem 700 millió forintos különtámogatást juttat a határon túli, nemzeti fontosságú intézményeknek és programoknak a magyar kormány. Ezt az összeget, a költségvetési vitáktól függetlenül, három évig biztosan megkapja az a mintegy negyven intézmény és program, amely bekerült a támogatási körbe. A támogatottakról a határon túli szervezetek állapodtak meg a kormánnyal. A legtöbb pénz, közel 400 millió forint Romániába kerül. Támogatják többek között – a májusban bejelentetett egymilliárd forinton túl – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, továbbá a támogatott intézmények és programok között van az Iskola Alapítvány – Tanári lakás, illetve szakkollégium létrehozása Erdélyben c. programja, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Teleki Alapítvány, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Magyar Házak hálózata, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Moldvai Csángó Magyar Szövetség és a Szövetség a Szórványért Alapítvány. Dávid László, a Sapientia rektora elmondta: az intézménynek szánt plusz kétszázmillió forint nem jelent számukra meglepetést. „Ezzel az összeggel már számoltunk az idei költségvetésünk kialakításakor. Az jelentette volna a meglepetést, ha az idén kétmilliárd forint fölötti összeggel gazdálkodhatunk, hiszen az idei elérhető 1,6 milliárdból éppen csak tengődni tudunk” – mondta a rektor, aki nem tud arról, hogy a Sapientia Egyetemet az esemény alkalmából meghívták volna Budapestre. A KMEI igazgatója, Veres Valér úgy tudja, az általa vezetett intézmény ötmillió forintot kap. „Nem nagy összeg, természetesen örülünk, hogy 17 év után beindult ez a folyamat” – mondta. /Cs. P. T. : Hétszázmillió a határon túlra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ A különtámogatásból forráshoz jut a pozsonyi Selye János Egyetem és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola is, amelyek – hasonlóan a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemhez – egyébként is kapnak költségvetési juttatást. /Különtámogatás a határon túli intézményeknek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2007. szeptember 20.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember 19-én az Országházban a külhoni magyarság képviselőinek jelenlétében mutatta be a támogatási rendszer új elemeit. A miniszterelnök beszédében három elv fontosságát – a be nem avatkozás politikája, a szolidaritás-, és a hosszú távú biztonság elve – emelte ki, melyek a magyar kormány tevékenységét vezérelték éveken át. Megemlítette, hogy a határon túli magyarság támogatása hosszú évek óta költségvetési alkudozások tárgya volt, amit mindenképpen abba kellett hagyni. „A magyarság azon közösségeit, melyek kisebbségben vannak, egyben kell tartani” – mondta a miniszterelnök. Gyurcsány szerint már eleget vitatkoztak a pártok egymással, pedig „az egység előbbre való, mint a megosztottság. Kormányunk szándéka, hogy az átfogó, nagy nemzeti kérdéseket kiemelje a pártpolitikai viták közül. ” Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a munka továbbra sem áll meg. A magyar kormány nemzetpolitikája mind eszköz-, mind intézményrendszerében megújult, egyik fő pillérét pedig a szintén megújult támogatáspolitika képezi. A külhoni magyar intézmények és programok vagy pályázati úton vagy fejezeti támogatásokból összesen 677 millió forint értékben kaptak támogatást. A pénzösszegek elosztásáról szóló döntés során a Vajdaság és a Kárpátalja magyarsága előnyben részesült. A magyar kormány szándéka az volt, hogy a szomszédos államokban élő magyarok szülőföldön való boldogulását segítsék, ezért az identitásuk megőrzését elősegítő programok megvalósítását helyezték előtérbe. A nemzeti jelentőségű intézmények körébe tartozik a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), illetve az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) is, melyeknek igazgatója illetve elnöke a Parlamentben is bemutatta a magyar kormány által támogatott intézményét. „Több, mint tizenöt éve kérjük, hogy a magyar kormány nyújtson támogatást határon túli magyar intézmények számára, így most külön örülünk annak, hogy ez megtörtént” – mondta Veres Valér, a KMEI igazgatója, aki beszédében külön hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar egyetemek közül a Babes–Bolyai Tudományegyetem a legnagyobb. „Az 1885-ben alakult EMKE kitörölhetetlen a magyar gondolkodásból” – vallotta Kötő József, az EMKE elnöke. Támogatásban részesült további két oktatási intézmény: a Sapientia EMTE és az Iskola Alapítvány; ezen kívül szakmai műhelyek, kutatóintézetek, irodalmi és kulturális szakmai szervezetek, színházak, valamint szórványprogramként segítik a csángók iskolán kívüli anyanyelvi oktatását és a szórványkollégiumok működését is. A támogatási összeg három évre – 2008–2010 – állandó: 386 millió forint. Románián kívül Horvátország, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna kaptak még támogatást. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Biztonságot ígér Gyurcsány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kritikusan reagált Gyurcsány Ferenc bejelentésére. „A mai tájékoztató nem tudta rendbe tenni a káoszt, ami a határon túli támogatások körül tapasztalható az elmúlt években. Az idei költségvetési előirányzatban 2,2 milliárd forint szerepel a „nemzeti jelentőségű intézmények és programok” számára, ma összesen 677 millióról volt szó. Mit tudhatunk a többi 1,5 milliárdról?” – fogalmazta meg kérdéseit Németh Zsolt. Támogatásban részesül az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Désen, Zilahon, Szilágysomlyón, Kolozsváron és Máramarosszigeten működő Magyar Házak működtetésére, valamint a társszervezetek – így a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligája – programjainak támogatására. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse elmondta, nagy szükség van az 56 millió forintos támogatásra, mert további 25 moldvai csángó faluban tervezik az anyanyelvi oktatás beindítását. „Érdemben nem nyilatkozhatok, hiszen hivatalosan senki nem értesített a támogatásról. Ismerősnek tűnik viszont ez az összeg, hiszen a nyár elején egy másik, szintén a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt pályázaton összesen ennyit igényelt valamennyi, csángókkal foglalkozó szervezet” – magyarázta Hegyeli Attila. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, több intézményt javasoltak, mint amennyi végül megkapta a támogatást, de megértik, hogy a magyar költségvetés most ennyit engedhet meg. Támogatásban részesülő romániai intézmények és programok: Oktatási intézmények: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (200 millió Ft), Iskola Alapítvány, Kolozsvár (50 millió Ft). Szakmai műhelyek, kutatóintézetek: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (5 millió Ft), Teleki Alapítvány, Marosvásárhely (2 millió Ft). Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Magyar Házak hálózata (5 millió Ft), Erdélyi Múzeum-Egyesület (8 millió Ft), Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek támogatási programja (10 millió Ft). Szórványprogram: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (56 millió Ft), Szövetség a Szórványért Alapítvány, Kolozsvár (25 millió Ft). Színház-támogatási program: romániai magyar színházak (20 millió Ft). Összesen: 386 millió Ft. /Megosztó pénzosztás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./ Németh Zsolt szerint több esetben politikai elfogultság érhető tetten a támogatások elosztásánál: Horvátországban nem kap támogatást az eszéki magyar oktatási központ, ellenben hétmillióval támogatnak egy félig romos tájházat. A közelgő horvátországi választások előtt meg kell támogatni az MSZP helyi szatellitszervezetét – jegyezte meg Németh Zsolt. A Fidesz szerint az is megdöbbentő, hogy Kárpátalján ugyanannyi támogatás jut a kizárólag magyar forrásból működő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolának, mint az ukrán állam által finanszírozott ungvári és munkácsi felsőoktatásnak, miközben a beregszászi főiskola az ellehetetlenülés határán van. /Jóval kevesebb az ígértnél (Támogatás a határon túli magyarságnak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2007. október 25.

Megfelelő támogatás mellett a Babes–Bolyai Tudományegyetemen van jövőjük a különböző szakmákban jártas erdélyi fiataloknak a tudományos kutatások területén – hangzott el október 23-án Kolozsváron a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. A Korunk kulturális lap októberi, illetve a ME.DOK médiával, sajtótörténettel és kommunikációval foglalkozó kiadvány idei második számának bemutatója kapcsán a jelenlévők a fiatalok kutatási kultúrájáról vitatkoztak. Magyari Tivadar szociológus, a BBTE magyar tagozat-vezető rektor-helyettese elmondta: a huszonéves kutatói mezőny egyre inkább kezd megerősödni. Veres Valér szociológus, egyetemi adjunktus szerint megfelelő háttérintézményekre szükség van – ilyen a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, vagy a Jakabffy Elemér Alapítvány. Dóczy Örs, a Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója kiemelte: Erdély több városában vannak sikeres műhelyek, de a legtöbb ilyen iroda a pályázatokon alapszik. Soós Anna, a Matematika és Informatika kar docense a fenti intézmények szerepét a tehetség és az utánpótlás támogatásában tekinti fontosnak. Kádár Magor, a Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar oktatója Barabási László csíkszeredai származású professzor optimista gondolatát idézte: a nyugati országokba elvándorolt kutatók egy része visszajön, telve tapasztalatokkal, amelyeket itthon hasznosíthat. Szabó Zsolt egyetemi tanár, a Művelődés főszerkesztője a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet esetében az önerő és a saját kezdeményezés szerepét hangsúlyozta. Jakab-Benke Nándor a legfőbb célok között az akkreditációt nevezte meg. A beszélgetésen jelen volt Székely István, a Magyar Kisebbség felelős szerkesztője is. /Ferencz Zsolt: Fiatal kutatók provokációja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2008. május 28.

Gémesi Ferenc államtitkár Kolozsvárra látogatott, átadott Lakatos Andrásnak néhány, Erdélyben működő, nemzeti jelentőségű intézményekre kifüggesztendő táblácskát. Gémesi Ferenc elmondta, ősz elején az érintett Kárpát-medencei szórványintézmények képviselőinek részvételével szórványtanácsot létesítenek, amely szakmailag megalapozza elsősorban a szórványban folyó oktatási tevékenységet, áttekinti a létező intézményrendszert, valamint a forrásszerzési lehetőségeket. Kifejtette: a nemzetinek nyilvánított Kárpát-medencei intézményeknek nem kell majd pályázni, hanem kiszámítható módon meghatározott összeget kapnak. Az ősszel megalakítandó szórványtanács fogja eldönteni, hogy melyek azok a szórványintézmények, amelyek további támogatásban részesülhetnek. Gémesi Ferenc az Erdélyi-Múzeum-Egyesület (EME) vezetőivel tárgyalt a jövőre fennállásának 150. évfordulóját ünneplő EME támogatásáról. Az államtitkár meglátogatta a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézetet, a szamosújvári Téka Alapítványt, majd megbeszélést folytatott a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselőivel. /N. -H. D. : Jövőre kiemelt fontosságú lesz a szórványkérdés. Gémesi Ferenc Kolozsvárra látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2008. szeptember 1.

Első alkalommal szerveztek Erdélyi Vándoregyetemet Homoródfürdőn Nyerő stratégiák címmel. A szervezők: az Erdélyi Gondolat Egyesület (ErGo), a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI). „Új generációt képviselünk. Nem keseregni akarunk a múlton, hanem megoldani a problémákat. Nyerő stratégiákat, amelyek eredményeket hoznak a tudományban, a gazdaságban, a társadalmi életben” – fogalmazta meg a szervezők célját az ErGo részéről Derzsi László az augusztus 28-i megnyitón. Szenkovits Ferenc, a KAB elnökségének tudományos titkára szerint a vándoregyetem célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a tudományt. „A regionális, etnikumfölötti párt létrejöttét az egyéni választókerületes rendszer is serkenti, hiszen csak Székelyföldön adottak a biztos bejutást garantáló etnikai szavazatok, ha valaki Kolozsvárról szeretne a parlamentbe kerülni szükségképpen össze kell fognia a többséggel” – mondta Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Kovács Csaba: A siker stratégái. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2008. szeptember 9.

A romániai magyarság története és művészeti hagyományai címmel ötnapos továbbképző program indult középiskolai történelemtanárok számára. Szervezői és támogatói a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kara, valamint a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet. Fogarasi-Rüsz Enikő dékán elmondta: huszonöt részvevő érkezett Erdély különböző vidékeiről erre az első alkalommal megrendezett tanfolyamra, amelyen neves történészek (Kovács András, Pál Judit, Vekov Károly, Sipos Gábor, Tóth Szilárd) előadásait hallgathatják meg. A tanároknak még nem volt alkalmuk tanulni a magyarság történetét, amelyet csak két esztendeje lehet oktatni a középiskola négy féléve alatt. A következő ilyen továbbképző programot jövő júliusában tartják. /Ö. I. B. : Magyarságtörténeti továbbképzés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2008. szeptember 12.

A kolozsvári Magyar Színházban szeptember 11-én Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára és Zilahi László, a nemzetpolitikai főosztályvezető helyettese emléktáblákat adott át a Nemzeti Jelentőségű Intézmények kategóriájába sorolt erdélyi intézetek képviselőinek. A Nemzeti Jelentőségű Intézmény emléktábláját a következő intézmények vették át (zárójelben a kitüntetést átvevő képviselőjük): Sapientia EMTE (Dávid László), Iskola Alapítvány (Nagy László), Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ (Dáné Tibor Kálmán), Erdélyi Múzeum-Egyesület (Egyed Ákos), Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (Veres Valér), Szövetség a szórványért (Lakatos András), Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (Lászlóffy Pál), marosvásárhelyi Teleki Téka (Lázok Klára), valamint az Eurotrans Alapítvány keretében tíz erdélyi magyar színházi intézmény, köztük a kolozsvári Állami Magyar Színház (Tompa Gábor) és a kolozsvári Állami Magyar Opera (Simon Gábor). /Ö. I. B. : Nemzeti jelentőségű intézményeket tüntettek ki. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

2008. december 17.

Horváth Réka Kolozsváron a BBTE Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karon tanít földrajzot, politika- és kommunikációtudományt. Ha az EU-ról van szó, akkor Horváth Rékát kell kérdezni, vagy bele kell olvasni a blogjába. Ez a szakterülete, ennek él. Nemrég jött haza, az Európai Parlamentben volt 5 hetes gyakornokságon. Horváth Réka Kolozsváron született, a líceumot a Báthoryban végezte, akkoriban még itt indult az egyetlen magyar matematika–fizika osztály. Budapesten folytatta, a közgazdaságin, ahol nemzetközi kapcsolatok, illetve európai tanulmányok szakon végzett. Utána egy év Bukarest, egy év Brüsszel, azután pedig ismét Kolozsvár. Pesten alapképzés, Bukarest: doktori iskola, Brüsszelben magiszteri képzés és doktori képzés, Kolozsváron pedig oktatás, de itt is elvégezett egy mesterit. A magiszteri témája Brüsszelben a magyar kisebbség politikai képviselete Romániában és Szlovákiában. A doktori témája: a magyar kisebbség politikai képviselete. Horváth Réka alapító tagja a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet Regionális Kutatások Munkacsoportjának. Ez a munkacsoport több tudományterületről érkező oktatókat és kutatókat foglal magába. A munkacsoport eddigi jelentősebb megvalósítása a Horváth Gyula professzor által szerkesztett Északnyugat-Erdély kötet, valamint a hamarosan megjelenő Dél-Erdély kötet. /Románszki Zsuzsa: ,,Nekem érték a tanítás, mert óriási felelősség” Interjú Horváth Rékával, a BBTE egyik leglegebb tanárával. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998