udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Magyar Televizio

1992. július 10.

A magyar tévé Panoráma műsorában nyilatkozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. Kijelentette: nem helyes, hogy a magyar érettségizőket túlterheljék: még magyar irodalomból is vizsgázzanak. Funar leszögezte, nem gyűlöli a magyarokat. Sugár András megkérdezte, miért állította, hogy a magyarok ezer év alatt nem tudtak civilizálódni, Funar azt felelte, hogy 1989-ben Hargita és Kovászna megyében magyarokat öltek meg, kiszúrták a szemüket. Funar leszögezte: nem hallott a szárazajtai vérengzésről, ahol románok magyarokat öltek meg. A polgármester szerint Ceausescu jó román volt. /Szabó Piroska: Kolozsváron járt a Panoráma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10., Népszabadság, júl. 11./

1992. november 19.

Funar polgármester javasolta: legyen kötelező román feliratozás a tévé magyar adásainál, a helységneveket ne lehessen a tévében vagy a rádióban magyarul kimondani, továbbá a kolozsvári magyar tévéadás neve ne Kolozsvári Stúdió legyen, hanem Studioul TVR. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

1994. június 17.

Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület és a Polgári Szövetség képviselői nyílt levélben kérték az Európa Tanácsot és az UNESCO-t, hogy lépjenek közbe a román kormánynál a Mátyás-szobor érdekében. - Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus a Magyar Televízióban jún. 16-án kijelentette, hogy nincs szó a szobor elmozdításáról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

1997. május 6.

Botrányt próbáltak kavarni a nacionalista érzelmű lapok a RTV kolozsvári területi adójának április 30-i magyar adása miatt, amelyben Szőcs István megkérdőjelezte a dákoromán folytonosság elméletét.A Ziua szerint a "felháborító történelemhamisítás" az adófizetők pénzén történt. Ezt a kolozsvári magyar tévések az adás után kollégáiktól is megkapták. Ilyenkor hiábavaló érvelés, hogy a romániai magyarok is adóznak. - Román történészek négyszemközt már Ceausescu idején jósolgatták, hogy egyszer eljön az idő, amikor ki kell mozdulni a legendázásból, nem érdemes folyton leégni a nemzetközi történész-találkozókon, jegyezte meg Nits Árpád. Az egyéni kezdeményezés csak arra szorítkozott, hogy elfogadhatóbb magyarázatot kerestek arra az ellentmondásra, hogy miért élnek románok ott, ahol a rómaiak nem éltek. Erre készült az elmélet a népbölcsőről, ahonnan a románok áttelepültek a Kárpátokon túlra. Az erdélyi nyelvjárás viszont nem terjedt át Moldvába. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ A Ziua, Mesagerul Transilvan és az Adevarul de Cluj szerint az Szőcs István román történelmet bemocskoló történelmi esszéje kapott helyet. Szőcs István az Ezredvég című műsorban kifejtette, hogy az "árpádi törzsek bejöveteléig Erdély senki-földje volt, mely jogi, kulturális és szellemi entitásként nem létező volt." A lapok kifogásolják, hogy Mihai Viteazulnak a románok egyesítésében betöltött szerepét csökkentette azzal, hogy őt "Rudolf, Magyarország királya, parancsnokának nevezte". Szőcs István elmondta továbbá, hogy a helynevek többsége a magyaroktól származik, és a magyar uralkodók hozták létre a románok számára is az első iskolákat. Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke egyetért azzal, hogy Erdélyben az első román iskolákat a magyarok alapították. A Ziua szerint Boros János kijelentette, hogy Mihai Viteazul nem nemzeti célokból egyesítette Erdélyt, Moldvát és Havasalföldöt, hanem kizárólag a területeken való uralkodás céljából. A Mesagerul Transilvan idézi Buchwald Pétert, aki kifogásolja, hogy olyan kérdésekre fektetik a legtöbb hangsúlyt, amelyek offsaid-ban hagyhatják a magyarokat. Kolozs megye prefektusa és Ioan Gavra RNEP-es képviselő bírálják a Szőcs István kijelentéseit. A lapok utalnak arra, hogy Szőcs István Szőcs Géza apja, aki szerintük romángyűlölő. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./

1998. május 8.

A közszolgálati televízió kolozsvári stúdiójának igazgatótanácsi ülésén figyelmeztetéssel büntették Csép Sándort, a kisebbségi adások főszerkesztőjét és Bardócz Sándor felelősszerkesztőt az április 30-án közölt adás miatt, melyben Szőcs István a hivatalos román történelemszemlélettel ellenkező módon taglalta Erdély történetének egyes vonatkozásait. A lap szerint az igazgatótanácsi ülésre a magyar tévések elleni túlhajtott sajtókampány kényszerítő hatására került sor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1999. december 7.

A kolozsvári Civitas Alapítvány felbontja azt a megbízási szerződést, amelyet a Magyar Televízió Rt-vel kötött egy médiatanulmány technikai lebonyolításáról - jelentette ki dec. 6-án Kolumbán Gábor, az alapítvány kuratóriumának elnöke, aki szerint a kuratórium a szerződés létezéséről és annak tartalmáról az aláírás után szerzett tudomást. "Mivel a Civitas alapítvány nonprofit és apolitikus szervezet, a szerződés körül kialakult helyzet ilyen mérvű átpolitizálása az alapítvány számára elfogadhatatlan." - szögezte le a közlemény. A Magyar Televízió Rt. szeptember 20-án kötött szerződést a Civitas Alapítvánnyal A Duna Televízió Rt. integrálásának lehetőségei a Magyar Televízió Rt.-be című tanulmány kidolgozására. /A Civitas szerződést bontott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2002. január 20.

Jan. 19-én Bethlenben a megyei RMDSZ és a Bethlen Egyesület közös szervezésében közel hetvenen, Bethlen, a környező falvak képviselői, illetve a kolozsvári magyar tévé munkatársai találkoztak. A jelenlevők arra keresték a választ, hogy a szórványban élő magyarság identitástudatának erősítésében milyen szerepe lehet a médiának. A tanácskozáson Kostyák Alpár, Márkus Etelka, Szabó Csaba és Vígh Emese által — Beszterce-Naszód megyei falvakról készített riportfilmeket levetítették. /Mészely Réka: Média a szórványért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2002. február 21.

Febr. 19-én Kolozsváron a Protestáns Teológia dísztermében a polgári fórum vendége volt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár volt. Mózes Árpád, evangélikus püspök köszönetet mondott a magyar kormánynak azért, hogy végre nemcsak a templom képezi anyanyelvünk mentsvárát, hanem az egyetem és a média is csatlakozott e nemes feladat teljesítéséhez. Kónya-Hamar Sándor megköszönte Németh Zsoltnak azt, amit a státustörvény kidolgozásakor fogalmazott meg, miszerint a határon túli magyarok is váljanak nemzetpolgárrá. A megyei RMDSZ-elnök kifejtette: ő a kétmilliomodik igazolványt szeretné átvenni, ami azt bizonyítaná, hogy a szövetség jó munkát végzett, és egyben mindenki meggyőződne a magyarság valós létszámáról. Németh Zsolt elmondta: az EU eredetisége abban rejlik, hogy képes volt felszámolni a nemzetállami kereteket. Az EU-tagság kibővítése nem a határok véglegesítését jelenti, hanem annál inkább azok megszüntetését, ezért a románok aggodalmai alaptalanok. Németh Zsolt nem látja indokoltnak a magyar igazolvány kiváltása körüli pszichés félelemről szóló jelentéseket, úgy véli a rendszerváltás óta fokozatosan csökkentek a kisebbségi nemzetiségvállalással kapcsolatos félelmek. Az államtitkár felkereste a Video-Pontes készülő új stúdióját, amely képes lesz a magyarországi közszolgálati televíziókat — a Magyar Televízió 1-es és 2-es műsorát, illetve a Duna Tv-t — rendszeres tudósításokkal, háromkamerás felvételekkel és élő közvetítésekkel hamarosan ellátni. /B. Á.–B. T.: Németh: Indokolatlanok a magyar igazolvány kiváltotta pszichés félelmek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

2003. szeptember 13.

Nem zárja ki teljesen a technikai együttműködés lehetőségét a Kolozsváron most induló média szak vezetőségével Ragáts Imre. A Magyar Televízió elnöke Tánczos Vilmos rektor-helyettessel és Xantus Gáborral, a szak egyik vezetőjével tárgyalt szept. 12-én a kincses városban."A technikai együttműködés terén kevesebb lehetőség adódik rá, de nem kizárt, hogy a képzésben és szakoktatásban már tanácsadással próbálunk segíteni" - mondta el Ragáts.A Magyar Televízió lehetőséget kíván teremteni a tehetséges hallgatók alkotásainak sugárzására a televízióban, ez egyúttal a képzés "rangját" is emelné -- tette hozzá az elnök, aki szerint a Duna Televízió is hasonló módon kívánja támogatni az egyetemen folyó képzést. Tánczos közölte, az intézmény nemrég százezer dolláros felszerelést vásárolt, amely nemsokára megérkezik Kolozsvárra. /Lepedus Péter: Rangot nyújt az MTV. Ragáts Imre támogatná a Sapientiát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

2003. szeptember 17.

A múlt héten Kolozsvárra látogatott Ragáts Imre, a Magyar Televízió elnöke, aki találkozott többek között a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektor-helyettesével, Tánczos Vilmossal, valamint az október hatodikán induló film-, fotóművészet és média szak egyik vezetőjével, Xantus Gáborral. A Sapientia - EMTÉ-t annak idején az alapítók többek között azért hozták létre, hogy pótolja a romániai magyar felsőfokú oktatásban az úgynevezett hiányszakmákra való képzést. Az egyik ilyen szak, amelynek helyet adott volna a néhány éve tevékenykedő EMTE, a felsőfokú zenei képzés. Hosszú harc folyt a kolozsvári Konzervatórium vezetőségével a magyar tagozat beindításáért, de nem született eredmény. Jött a nagy reménység, a Sapientia - EMTE megalapítása, a magyar anyanyelvű zenei képzés harcosai pedig megváltásnak tekintették ezt a lehetőséget. Ráadásul az ötvenes években éppen a Bocskai-házból - ahol nemrégiben foglalta el székhelyét a rektori hivatal - költöztették ki, illetve szüntették meg a magyar anyanyelvű felsőfokú zenei képzést Romániában. Az akkreditációs dosszié készen állt. Ám ekkor fordult a kocka, és a felsőfokú zenei képzés helyett az akkreditációs bizottság elé a média-szak dossziéja került. Köllő Katalin feltette a kérdést, az EMTE fejlesztése a továbbiakban kiterjed-e a csírájában maradt zenei képzésre is? /Köllő Katalin: Hiányszakmák, szakmai hiányok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2003. november 19.

A romániai magyar közszolgálati televízióstúdióknak juttatott külön hullámhossz, a Kolozsvári Televízió új sugárzási lehetősége, a marosvásárhelyi területi stúdió beindítása mind a romániai magyar televíziózás bővülő lehetőségeit vetíti előre. A Kolozsvári Televízió nem 20-25, de 300-600 kilométeres körzetben fogható majd a közeljövőben földi antennával, legalábbis erről szól az Országos Audiovizuális Tanács nov. 13-i döntése, és ezt erősítette meg alelnöke, Gáspárik Attila is. Idevágnak a több lábon álló erdélyi magyar televízió megteremtését célzó tárgyalások is Markó Béla és Medgyessy Péter között. A közszolgálati televízió bukaresti és kolozsvári magyar műsorait jelen pillanatban az 1-es és a 2-es műsoron lehet vételezni. Mindkét kolozsvári kábeltévé-szolgáltató, az Astral és az UPC, kínálatában helyet kap a Duna TV és az m2-es magyarországi közszolgálati adók műsora. Vajon elég-e ez Erdély egyik legnagyobb, egyazon településen élő magyar közösség igényeinek, hogy amíg magyarul legfeljebb négy (ebből is csak a két egész napos) műsor közül válogathatnak, addig román nyelven 30 különböző műsor van. A Partiumban és a Székelyföldön - de magyarlakta falvak sokaságában szerte Erdélyben néhány magyarországi kereskedelmi adó is fogható. A Székelyföldön pedig azokat a nyugati adókat, amelyek román fordítást is biztosítanak, behozták magyarul is. Például úgy, hogy, mondjuk, a Discoveryt románul feliratozzák, de magyar szinkronnal hallgatható. Kolozsvár lakosságának jelezni kell a kábeltévé-szolgáltatóknak, hogy több magyar nyelvű műsort akarnak. Az ügyet felvállalhatná a Kolozsvár Társaság. /Balló Áron: A magyar tévénézés esélyei Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998