udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Nepfõiskola

1996. március 13.

Márc. 9-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta közgyűlését az EMKE tagszervezeteként működő Romániai Magyar Népfőikolák és Közösségfejlesztők Társasága. Az összejövetel a felnőttképzésben, a szabadegyetemi előadások és a népfőiskolai tanfolyamok terén dolgozó közművelők tanácskozása volt. Dr. Egyed Ákos professzor, a társaság elnöke mondta a megnyitó beszédet. Elsorolták az elmúlt időszak rendezvényeit. /Népfőiskolaszervezők kiképzőtábora, Nagyenyed, II. Honismereti népfőiskola tábor, Szováta (kárpát-medencei népfőiskolaszervezők seregszemléje), Kommunikációs cselekvések modelljei (közösségfejlesztő tanfolyam Szatmárnémetiben), Erkélykertészek népfőiskolája, Kolozsvár (a Kertbarátok Egyesületével együtt), Vendéglátói jómodor, Tordaszentlászló. Aktív szerepet vállalt a társaság a Kolozsvári Népfőiskola Révész Erzsébet vezette rendezvényeinek a támogatásában. További beszámolók hangzottak el a helyi közművelődési egyesületeknek a felnőttképző-népfőiskolai tevékenységéről. Például Bódog Erzsébet, a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületről, dr. Matekovics György a temesvári Ormos Zsigmond Társaság, Ábrahám Zoltán doktor a marosvásárhelyi magyar közművelődési egyesületek felnőttképző tevékenységéről szólt. A társaság neve ezentúl Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság (RMNT) lesz. /Dáné Tibor Kálmán, az RMNT titkára: A felnőttképzés eredményei Erdélyben Vándortanárok járnak majd faluról falura? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1998. október 28.

Okt. 29-én megnyitja új évadját a Kolozsvári Népfőiskola a Györkös Mányi Albert Emlékházban (Majális/Bilascu utca 5.). Dr. Egyed Ákos történész-professzor, az RMNT országos elnökének megnyitó beszéde után dr. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora Magyar nyelvi tájak, nyelvi környezet Erdélyben címmel tart előadást. /Évadnyitó a Kolozsvári Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

1999. október 21.

Okt. 19-én tartották a kolozsvári Népfőiskola hatodik évadjának megnyitóját. Az 1999-2000-es évad programját Révész Erzsébet, a népfőiskola vezetője és főszervezője ismertette. Október és november folyamán tudományos ülésszakok témája az 1948-1949-es forradalom és szabadságharc lesz. Ezt követően az egészséggel, környezetvédelemmel, művelődéssel, természettudományokkal foglalkozó előadások következnek. Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság titkára ismertette a népfőiskolai mozgalom elterjedését Romániában, és méltatta a népfőiskola immár ötéves tevékenységét. - Vincze Zoltán történész A szabadságharc emlékei címmel a 48-49-es forradalom és szabadságharc hadműveleteiről tartott előadást. /Erdei Róbert: Évadnyitó a kolozsvári Népfőiskolán = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2000. október 26.

Okt. 24-én a Györkös-Mányi Albert-emlékházban Reményik-emlékünnepséggel nyitották meg a kolozsvári Népfőiskola hatodik évadát. Fellépett Ruha István hegedűművész, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész pedig a költő életét és munkásságát ismertette. Egyed Ákos a Romániai Népfőiskola elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a kolozsvári Népfőiskola igen megbecsült helyet vívott ki magának. A kétheti előadások témavilága valóban változatos: Erdély helye Románia gazdaságában, Erdélyi várak, Karácsony Erdélyben, Erdélyi asszonyok emlékezetei, valamint A földtan oktatásának története a kolozsvári tudományegyetemen, és sok más érdekes előadás várja a résztvevőket. /Csurulya Szidónia: Évadnyitó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2001. március 16.

Közel háromezren emlékeztek márc. 15-én Kolozsváron az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra: a főtéri Szent Mihály-plébániatemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten többszáz fiatal gyűlt össze. Az ünnepi rendezvényen Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök mondott köszöntő beszédet, majd az Erdélyi Református Egyházkerület nevében Vetési László lelkész, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, a Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház részéről dr. Kovács László Attila, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Mikes Sámuel, a Magyar Baptista Imaház főlelkésze beszélt. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke azokra a budapesti ifjakra emlékezett, akik a béke, szeretet és egyetértés jelszavával egy nap alatt megfordították a világ állását Budapesten. A kolozsvári magyar konzulátus részéről dr. Cseh Áron a Magyar Köztársaság üzenetét tolmácsolta. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszédében kifejtette: "határtalan nemzet határtalan ünnepe van ma. Március 15-ét nem kellett és nem kell újraértékelni, hiszen évről évre általa újultunk és újulunk meg". Az ünnepség a Biasini Szálló előtt folytatódott. Boros János kolozsvári alpolgármester üdvözölte a jelenlévőket, majd átadta a szót Dan Canta alprefektusnak, illetve Kerekes Sándornak, a Kolozs megyei tanács alelnökének, akik Adrian Nastase kormányfő március 15-i üzenetét tolmácsolták román és magyar nyelven. Dr. Cseh Áron konzul Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét ismertette. /Papp Annamária: Március 15-re emlékeztek Kolozsváron. Határtalan nemzet határtalan ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A kolozsvári népfőiskolai rendezvények keretében Csetri Elek akadémikus tartott előadást Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentősége címmel. Albert Júlia színművésznő részleteket olvasott fel Petőfi Sándor, Jókai Mór, Kossuth Lajos és Mikszáth Kálmán írásaiból és leveleiből. /Balog Éva és Levey Ferenc: Március 15-re emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2001. május 4.

Máj. 2-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert-emlékházban, a Kolozsvári Népfőiskola összejövetelén, Dávid Gyula, a Polis Könyvkiadó vezetője bemutatta dr. Gaal György Kolozsvár - Millenniumi kalauz című kötetét. /Gyökereink ápolása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

2001. október 15.

Író-olvasó találkozóval kezdi nyolcadik évadját okt. 16-án Kolozsváron a népfőiskola a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Meghívottak: Bálint Tibor, Cseke Péter, Csép Sándor, Dehel Gábor, Demény Péter, Egyed Emese, Fodor Sándor, Jancsó Miklós, Kántor Lajos, Király László, Kiss János, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Létay Lajos, Molnos Lajos, Mózes Attila, Muzsnai Magda, Szabó Gyula, Tompa Gábor. Műveikből adnak elő rövid részleteket. /Évadnyitó a Kolozsvári Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2001. október 15.

Író-olvasó találkozóval kezdi nyolcadik évadját okt. 16-án Kolozsváron a népfőiskola a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Meghívottak: Bálint Tibor, Cseke Péter, Csép Sándor, Dehel Gábor, Demény Péter, Egyed Emese, Fodor Sándor, Jancsó Miklós, Kántor Lajos, Király László, Kiss János, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Létay Lajos, Molnos Lajos, Mózes Attila, Muzsnai Magda, Szabó Gyula, Tompa Gábor. Műveikből adnak elő rövid részleteket. /Évadnyitó a Kolozsvári Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2001. október 17.

Írók, költők, újságírók aktív jelenlétében nyitották meg a kolozsvári népfőiskola nyolcadik évfolyamát Kolozsváron, okt. 16-án, a Györkös-Mányi Albert-emlékházban. Olyan személyiségeket hívtak meg, akiket a kolozsvári olvasóközönség már jól ismer: Bálint Tibor, Demény Péter, Egyed Emese, Kántor Lajos, Létay Lajos, Molnos Lajos, Mózes Attila, Lászlóffy Csaba és Muzsnay Magda. Muzsnay Magda a rádió legendás aranyszalagtáráról mesélt, amely számtalan elhunyt író, művész hangját őrzi, és amelyet az utóbbi években is gyarapítottak. /Sándor Boglárka Ágnes: Évadnyitó az irodalom jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2001. november 22.

Nov. 20-án Erdélyi nemzedék-szemléletváltozás az elmúlt század paraszti közösség életében címmel, a Kolozsvári Népfőiskola keretében, Nagy Olga néprajzkutató tartott előadást a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Öregek és fiatalok konfliktusos viszonyára, a kommunizmusban megszűnt tekintélyelvű öregségre, gyermekkori és asszonyi kiszolgáltatottságra, közösségi szolidaritásra, mai városi és falusi elmagányosodásra, a munkára való nevelésre és erkölcsre hallhattak szakmunkákból idézett példákat az egybegyűlteknek. /Ö. I. B.: Vidéki nemzedékek metamorfózisa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2001. december 6.

Dec. 4-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban, a Kolozsvári Népfőiskola szervezésében Márkos Albert (1914-1981) zeneszerzőre emlékeztek, halálának 20. évfordulóján. Dr. Angi István zeneesztéta ismertette egykori tanárának, Márkos Albert zeneszerzőnek, a magyar nemzeti iskola egyik kiváló erdélyi képviselőjének életpályáját. Márkos írt népi játékot, balettet, népdalszvittet, kamaraműveket és szimfonikus műveket. Az 1989-es események után ifjabb Márkos Albert, a filharmónia koncertmestere a zeneműveket előadva őrizte az emlékét. /Kulcsár Gabriella: Márkos Albert zeneszerzőre emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2002. április 10.

A Kolozsvári Népfőiskola előadásán Wanek Ferenc geológus, egyetemi tanár Az altalajkincsek szerepe Erdély történelmében címmel tartott előadást. Az előadó szerint az az általánosan elterjedt vélemény, amely szerint Erdély altalajkincsekben gazdag terület, csak félig igaz, félig pedig legenda. /Ajtay Ferenc: Geológia és történelem. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2003. november 20.

A Tizenegyek antológiája kiadásának nyolcvanadik évfordulójára jelent meg A Tizenegyek- az első erdélyi írónemzedék indulása és fogadtatása (1923-2003) címet viselő kétkötetes kiadvány a Kriterion Kiadónál. Cseke Péter irodalomtörténész, a kötet szerkesztője a Kolozsvári Népfőiskola összejövetelén tartott ismertetőt a könyvről. Cseke Péter elmondta, bár másképp fogalmaztak, más nyelvezetet használtak, gondjaik ma is nagyrészt ugyanazok: a kisebbségi lét alapvető, meghatározó eleme az irodalomnak. A kisebbségi élet új követelményeket támasztott: erősebb belső szerkezetet, az erkölcsi törvények szigorú betartását. Az ő megjelenésük óta beszélhetünk önálló erdélyi magyar irodalomról, a magyar irodalom népi vonala is innen indult. Murádin Jenő művészettörténész elmondta, az 1923-ban megjelent kötetnek van egy másik, nagyon fontos üzenete is: irodalom és képzőművészet kapcsolata a kisebbségi sorsban sokkal erősebb volt, mint a maradék Magyarországban. Elszakadtak Budapest nagy művészeti intézményeitől, létfontosságúvá vált tehát egyfajta koherens, szerves művészi életnek a megteremtése. A Tizenegyek elsőként ismerték fel az egymásrautaltság lényegét. /F. I.: A Tizenegyek - egy antológia elő- és utóélete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2005. február 10.

Február 9-én a Kolozsvári Népfőiskolán dr. Pozsony Ferenc tartott előadást a farsang kialakulásáról és az Erdélyben meghonosodott szokásokról. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy a román kultúrában nem létezik a farsang. A kollektivizálásig a fonóházaknak volt fontos szerepe a farsangolásban, ezek amolyan korabeli klubhelyiségek voltak. Legélőbb formájukban a székelyföldi falvak őrzik a farsangi szokáskör hagyományait, de nem kell félni az ünnep eltűnésétől, hiszen képes megújulni, átalakulni és ezáltal fennmaradni. /Farkas Imola: Farsang Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998