udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 120 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-120
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Polgarmesteri Hivatal

1992. április 7.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tiltakozott a kolozsvári polgármesteri hivatal azon rendelkezése ellen, mely szerint a közleményeket és egyéb hirdetéseket az ország hivatalos nyelvén, románul kell írni. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

1992. április 11.

Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége tiltakozott Kolozsvár polgármesteri hivatalának 86/1992-es rendelkezése miatt, amely szerint a közleményeket és egyéb hirdetményeket az ország hivatalos nyelvén kell írni. Ez ellentétes a helyi közigazgatásról szóló 69/1991-es törvény 30. szakaszával. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

1992. június 16.

Kolozsvár polgármesteri hivatala felszólította a MADISZ-t, hogy székházának négy szobája közül kettőről mondjon le. Ugyanakkor felajánlott a Korunk szerkesztőségének négy szobát a MADISZ székházában. Funar össze akarja ugrasztani a magyar szervezeteket. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője felkeresi a művelődési minisztert, hogy szóvá tegye a folyóiratot ért sérelmet. /A Korunk után a Madisz? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

1992. december 24.

Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság szigorúan megtiltotta a kolozsvári polgármesteri hivatalnak, hogy a Mátyás-szobor környékét megváltoztassák, zászlótartó vasoszlopot állítsanak fel, ugyancsak kötelezte a szobor talapzatára helyezett Iorga-idézet eltávolítását. Ennek ellenére felállították a vasoszlopokat. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

1994. február 19.

Febr. 19-én tartották meg az RMDSZ Kolozs megyei önkormányzati fórumát, polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok megbeszélését. Elhatározták, hogy rendszeresítik tanácskozásaikat. A megjelentek nyilatkozatot fogadtak el: tiltakoznak a két magyar ifjúsági szervezet, a KMKSZ és a MADISZ önkényes kilakoltatása ellen, egyben felkérik a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy biztosítson megfelelő székhelyt a két szervezetnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

1995. szeptember 22.

Szept. 20-án a kolozsvári polgármesteri hivatal felszólította a kolozsvári Magyar Opera igazgatóságát, hogy 16 óráig vegye le az épület homlokzatáról a Bartók Béla Emléknapot meghirdető magyar nyelvű reklámfeliratot. Ez törvényellenes, ezért az intézmény vezetősége nyilatkozatban bejelentette, hogy nem tesz eleget az önkényes felszólításnak. A nyilatkozatot Simon Gábor igazgató és Demény Attila, a Bartók Emléknapok főbiztosa írta alá. Este a polgármesteri hivatal alkalmazottai emelődaru segítségével eltávolították a feliratot, azonban másnap, szept. 21-én az opera vezetősége visszahelyeztette a magyar nyelvű szöveget. Két évvel ezelőtt volt hasonló eset, amikor beperelték a polgármestert és megnyerték a pert. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

1996. március 1.

Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a bukaresti Jurnalul National napilap márc. 1-jei számában megjelent interjújában támadta Alfred Moses amerikai nagykövetet, amiért elítélte a szélsőséges pártokat. Arról, hogy az RMDSZ megünnepli a honfoglalás millecentenáriumát, Funar kijelentette: "Romániában nincsenek magyarok. Csak Magyarországon vannak, ebben a szomszédos, ezer éve barátságtalan országban. Másrészt a magyarok bejövetele és letelepedése a Balaton körül nem 1100 éve történt, még ezer év sem telt el bejövetelük óta. Kolozsváron a románok, beleértve a magyar etnikumúakat is, december 1-jét ünneplik, Romániának, annak az államnak a nemzeti ünnepét, amelynek kenyerét eszik. Nekünk, románoknak március 15. rossz emlékű nap, az 1848-as forradalom idején megölt több mint 40 ezer románra és a magyar megszállók, az Európába ezer évvel ezelőtt érkezett hordák leszármazottai által felégetett 230 román falura emlékeztet." /Népszava, márc. 2./ Funar közleményt adott ki: Kolozsvár Polgármesteri Hivatala március 15-én ünnepi gyűlést rendez, amelyen az 1848-as forradalom vezéreiről és a hódítók által meggyilkolt több tízezer románról emlékeznek meg. Ez alkalommal az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen emléktáblát helyeznek el, amely román és angol nyelven hirdeti: Itt szálltak meg 1848-49-ben a román forradalom nagy személyiségei, George Baritiu és Nicolae Balcescu. Továbbá, hogy a román nép szent eszményei váltották ki a magyar nemesek véres megtorlásait, amelyeknek 40 000 román esett áldozatául, 230 falut felgyújtottak és megsemmisítettek. /Amíg Bukarestben a román-magyar megbékélésen ügyködnek, Kolozsváron készítik az újabb etnikai konfliktust. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

1996. március 13.

Funar polgármester meghívót juttatott el a Szabadság szerkesztőségébe is, mely szerint márc. 15-én a kolozsvári Polgármesteri Hivatal megemlékezik "az 1848-as forradalomról és az elnyomók által meggyilkolt több tízezer románról". Kolozsváron felavatják az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen elhelyezett Baritiu-Balcescu-emléktáblát, amelyet Bartolomeu Anania ortodox érsek és George Gutiu görög katolikus püspök szentel fel, majd tudományos előadássorozat kezdődik "Supplex Libellus Valachorum - 205" címen. Az egykori eseményeket felidézik: Stefan Pascu és Camil Muresan akadémikusok, Ioan Silviu Nistor egyetemi tanár és Gelu Neamtu kutató. Az "ünnepségen" jelen lesz "Mihaila Cofariu élő nemzeti hős" is, akit, mint ismeretes, az 1990-es marosvásárhelyi események során - sokszor megcáfolt vátrás állítás szerint - megvertek a magyarok. /Élő nemzeti hős Kolozsváron Funar és Cofariu együtt ünneplik március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1996. március 23.

Gheorghe Funar polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a kolozsvári polgármesteri hivatal faxgépéről küldte szét a legújabb RNEP-nyilatkozatot. Csak a cigányok és a magyarok számára nyújt lehetőséget a párttörvény, hogy etnikai pártot hozzanak létre, mivel más nemzeti kisebbségek nem tudnak összetoborozni 10 000 tagot - ezzel érvelt nyilatkozatában Funar amellett, hogy az Alkotmánybíróság törölje az etnikai pártszervezést megengedő szakaszokat. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy az RTDP, az RDK, a DP és az RMDSZ között titkos szerződés létezik, amelynek alapján az RMDSZ elérte céljait az oktatásban és a helyi közigazgatásban. És el fogja érni a magyar autonóm területek törvényesítését és a magyar nyelv hivatalos nyelvvé való nyilvánítását az egész országban - jövendölte Funar. /RNEP-visszhang a párttörvényre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

1997. április 14.

Ápr. 15-én a kolozsvári polgármesteri hivatal panaszt nyújtott be az ügyészséghez az ápr. 11-én történt temetőgyalázás miatt, amikor ismeretlenek a Monostori temetőben 82 sírt összetörtek. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

1997. szeptember 15.

A szenátus szept. 15-i ülésén Corneliu Vadim Tudor szenátor "terrorizáló programnak" minősítette Csapó József szenátor évek óta ismeretes autonómia-tervezetét. Tudor szerint "a magyarok ollóval játszanak Románia térképén". Felszólította a parlamenti bizottságok vezetői, illetve egyes ismert személyiségeket. "akik annyit szenvedtek a román térség védelméért", foglaljanak állást az RMDSZ-szel szemben és hiúsítsák meg "esztelen terveit". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./ Ugyanezen az ülésen Eckstein-Kovács Péter szenátor politikai nyilatkozatban bírálta Funar kolozsvári polgármestert, legújabb magyarellenes uszításai miatt. Megengedhetetlen, mondotta Eckstein-Kovács Péter, hogy Avram Iancu halálának 125. évfordulóját, a kolozsvári polgármesteri hivatal hathatós támogatásával, fékeveszett magyarellenességre használják fel. Funar állításai, melyekben a 400 000 erdélyi betelepített magyar kiutasítását, a nyugdíjak etnikai alapon történő tömeges megvonását, az alkalmazottak ugyanilyen kritérium alapján történő tömeges elbocsátását kéri, kimeríti a faji uszítás és a nemzetek közötti gyűlöletkeltés bűncselekményét, ami büntetőtörvénykönyvi felelősségre vonást kellene, hogy maga után vonjon. Eckstein-Kovács Péter arra kérte az egyházakat és a hadsereget, hogy ne vegyenek részt az ilyen ünnepségeken. A szenátor konkrét feljelentést nem tett, mivel a közösség elleni izgatást az ügyészségnek hivatalból kell üldöznie. Ezért az ügyészséget kérte, hogy indítson bűnvádi eljárást Funar polgármester ellen. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./

1997. október 2.

A Ziua című lap feljelentésében megállapította, hogy a Szabadság napilapnak kétnyelvű cégtáblája van. A kolozsvári polgármesteri hivatal ezért azonnal 20 millió lej büntetést rótt ki a szerkesztőségre. Erről a döntéséről értesítette a román nyelvű lapokat, illetve rádiókat, egyedül a Szabadság szerkesztőségének nem küldött értesítést. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

1999. június 26.

A kolozsvári polgármesteri hivatal a Városházi Közlöny példányszámát akarja növelni. Bucur Ildikó RMDSZ-tanácsos javasolta: a közlöny két oldala magyar nyelven jelenjen meg. Vamos Traian ironikusan azt javasolta: a magyar mellett a határozatokat arab, német és héber nyelvre is fordítsák le. Szavazás előtt egyes parasztpárti és liberális tanácsosok "elpárologtak" a teremből, Bucur Ildikó javaslatát nem fogadta el a tanács. /Kiss Olivér: Nagyobb példányszámban, de csak románul Nem lesznek magyar oldalak a Városházi Közlönyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

1999. október 21.

Kolozsvár polgármesteri hivatala közleményben tájékoztatott arról, hogy "megfigyelés alá helyezik" azokat a közéleti személyiségeket, akik okt. 22-én részt vesznek a "szekuritátés ügynök", Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul szervezte fogadáson, amelyen az 1956-os forradalomra emlékeznek. A közlemény szerint nyilvánosságra hozzák mindazoknak a nevét, akik eleget tettek a meghívásnak, mert a büntető törvénykönyv értelmében egy ilyen fogadáson történő részvétel "hazaárulást" jelent és büntetendő. - Soltész Levente konzul az esetet kommentálva elmondta: "A közlemény a szerzőjét minősíti. Ez és a hasonló megnyilvánulások, jelenségek kárt okoznak a magyar-román kapcsolatoknak és Románia nemzetközi megítélésének. Megfelelő időben és formában minderre hivatalosan is reagálni fogunk." /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

1999. november 23.

Köln város polgármestere, Hary Blumm a kolozsvári polgármesteri hivatalba küldött levélben tiltakozott az ellen, hogy a helyi tanács Ion Antonescu marsallnak akar szobrot állítani. Kolozsvár német testvérvárosának polgármestere feltette a kérdést: miként emelhetnek Romániában egy olyan embernek szobrot, aki 150 ezer zsidó és 25 ezer cigány haláláért felelős? /Német tiltakozás az Antonescu-szobor ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

1999. november 24.

A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum /Kolozsvár/ igazgatósága beadvánnyal fordult a kolozsvári polgármesteri hivatalhoz, amelyben alkotmányellenesnek minősítette a Református Kollégium volt épületének visszaszolgáltatásáról rendelkező sürgősségi kormányrendeletet. Funar polgármester kijelentette, kérni fogja, hogy a kormány vonja vissza a rendeletet. A Kolozs megyei törvényszék az épületet szeptember 13-án telekkönyvezte az egyházkerület nevére, és így az ingatlan törvényesen is visszakerült az erdélyi református egyház tulajdonába. Tőkés Elek, az egyházkerület oktatási főosztályának vezetője azt javasolta, hogy az iskola igazgatósága elsőnek engedje be a jelenleg a 16-os iskolában ideiglenesen működő Református Kollégiumot a Farkas utcai épületrészbe, és nyolc tantermet bocsássanak a kollégium rendelkezésére, 2000. augusztus 15-ig teljes egészében adják át a Farkas utcai ingatlant a kollégiumnak, 5-10 év alatt építsenek maguknak új iskolát, addig is viszont az épületben maradhatnak. A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum jelenleg huszonhét teremben folytat tevékenységet, az épületnek nyolcvannégy tanterme van. /Papp Annamária: Tiltakozik a Sincai-líceum a Református Kollégium visszaszolgáltatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2000. március 16.

A román lapok szerint Borbély László, a területrendezési és közmunkaügyi minisztérium RMDSZ-es államtitkára saját kezűleg hagyta jóvá a kolozsvári polgármesteri hivatal Bukarestbe eljuttatott folyamodványát, amelyben Gheorghe Funar szoboremelésre kér engedélyt. A szobor Fényes Samut, a két világháború közt élő magyar történészt örökítené meg, aki a Revizionista Magyarország című könyvével "nyerte el" a polgármester elismerését. A színhely a magyar színház és opera előtti tér lenne. Borbély László a Szabadságnak elmondta: semmit sem tud Funar kérvényéről, különben nem is az ő hatáskörébe tartozik az efféle engedélyek láttamozása. - A magyar történészek szerint Fényes Samu az ellenforradalmi megtorlások elől Romániába menekült. Bukarestben lapszerkesztő volt, az erdélyi magyar értelmiségiek szerint a "román kormány zsoldjában" állt. /Kiss Olivér: Nincs érvényes engedélye a polgármesternek a Fényes-szobor felállítására. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2000. június 22.

Márton Áron római katolikus püspök 1944. máj. 18-án a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban tartott beszédében határozottan tiltakozott a Kolozsvár környéki zsidók deportálása ellen, és élete kockáztatásával levelet intézett a magyar miniszterelnökhöz, a Kolozs megyei főispánhoz, Kolozsvár polgármesteri hivatalához, amelyben kérte a deportálások leállítását. Jún. 20-án ugyanott, ahol 56 évvel ezelőtt Márton Áron felemelte szavát a fasiszta rendszer ellen, a zsidó állam képviselője, David Saranga konzul, Izrael bukaresti nagykövetségének titkára post mortem a jeruzsálemi Yad Vasem Intézet legmagasabb kitüntetését, A népek igaza címet adományozta a püspöknek. A Holokauszt Múzeuma ezentúl olyan nevek mellett, mint Iosef Schindler és Raoul Wallenberg, Márton Áront is hősei között tartja számon. - A Yad Vashem kitüntetését olyan személyek kapják, akik életüket téve kockára, legalább egy zsidó életét megmentették. Márton Áron a kor egyetlen magas rangú katolikus egyházi személyisége volt, aki felemelte szavát a gyilkos rendszer ellen - mondotta a Szent Mihály templomban tartott beszédében az izraeli konzul. David Saranga átadta a díjat Márton Áron utódjának, Jakubinyi György érseknek. Az érsek három nyelven - héberül, magyarul és románul - mondta el, hogy Márton Áron példája ma is utat mutat, az emberséget példázza. "Meghajolok elődöm keresztény és emberi nagysága előtt, köszönöm Izrael államnak és a Yad Vashem Intézetnek, hogy a Mindenható adta emberi jóságot értékelni tudta" - hangzott el mindhárom nyelven. Czirják Árpád érseki helynök hangsúlyozta, Márton Árpád személyisége olyan az erdélyi katolikusok számára, mint Ábrahám a zsidók számára. Rá hivatkoznak, őt idézik lépten-nyomon, utcát, iskolát, kiadót neveznek el róla. /Salamon Márton-László: Márton Áron, "A népek igaza" A jeruzsálemi Holokauszt Múzeum post mortem elismeri a püspök érdemeit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2000. szeptember 14.

Szept. 13-án a Cooperative Best Effort 2000 hadgyakorlat megnyitójával egy időben Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban újabb legionárius szimpóziumra került sor Corneliu Zelea Codreanu és a holnapi Románia címen. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök emlékeztetett, hogy júniusban interpellált a parlamentben a kolozsvári Keresztény-Nacionalista Klub tevékenysége és a magyar diáklányok ütlegelése ügyében. Az állami intézmények közbelépését szorgalmazta. Bukarestben naponta egyenruhában vonulnak a legionáriusok, és a kormány tűri ezt. Kolozsváron csütörtökön és pénteken a Békásban masíroznak gyakorlatozni. Kónya-Hamar Sándor interpellációja után a belügyminisztérium azonnal intézkedett a lányok ügyében, annak ellenére, hogy a rendőrparancsnok utolsó percig tagadta a történteket. Nemzetközi visszhangja is lett, az ügy bekerült a legnagyobb román tévéadók műsoraiba is. Március 15-én a legionárius társaság működött közre a koszorúk eltüntetésében, és a rendőrség, valamint az ügyészség hivatalos folyamodványok ellenére sem tett semmit. Nagyon sok vasgárdista szimpatizáns máris a hatalmon közelében van. Ez viszont Romániának mint jogállamnak a létét kérdőjelezi meg. Kónya-Hamar Sándor elmondta még, hogy "nálunk nyilvánosan lehet gyalázni egy népcsoportot vagy annak képviselőit, mikor ez a világon sehol sem megengedett." Egyik román párt sem kezdeményezte, hogy a Légiót mint neonáci mozgalmat betiltsák. Marian Munteanu személyében már elnökjelöltjük is van. - Az RMDSZ-en kívül csupán a Liberális Párt egykori Bratianu szárnya tiltakozott a legionarizmus ellen. /Gál Mária: Legionárius szimpózium a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Aki hallgat, cinkossá válik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2000. október 17.

A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint "a város föld alatti folyosóinak rendeltetése foglalkoztatja", ezeket ugyanis turisztikai objektummá akarják átalakítani. A közlemény szerint a föld alatti folyosókat jelen pillanatban "egyes románellenes körök és alakulatok stratégiai anyagok, beleértve fegyverek és lőszerek tárolására használják". A sajtóosztály szerint a fent említett alakulatok "a polgárok biztonságát, az ország egységét és szuverenitását aláásó akciókat" terveznek. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos a Szabadságnak nyilatkozott: a közlemény kimeríti az uszítás fogalmát, nem több olcsó kampányfogásnál. Emlékeztetett arra, hogy a főtéri ásatások elkezdése előtt azzal vádolták a magyarokat: azért ellenzik a munkálatokat, mert a Szent Mihály-templom, illetve a Mátyás-szobor alatt levő alagútban van elrejtve a magyarság aranya. - A most közzétett dokumentumoknak is ilyen valóságtartalma lehet. /Kiss Olivér: Titkos föld alatti folyosók? Terroristáktól tart a városháza. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2001. június 2.

A kolozsvári polgármesteri hivatal közleményben tudatta: május 31-én az intézmény anyakönyvvezetője megtagadta a házasságkötést két magyar nemzetiségű fiatal között, mivel a vőlegény, Herédi Zsolt, előbb magyarul mondott "igent" az esketésen. Herédi Zsolt az új helyi közigazgatási törvényre hivatkozott, amelynek értelmében azokban a helységekben, ahol a kisebbség száma meghaladja a 20 százalékot, a közhivatalokban az állampolgárok szabadon használhatják anyanyelvüket. A feldühödött Vasile Petru Gherman anyakönyvvezető kirohant a helyiségből, majd egy jegyzőkönyvet nyújtott át a fiataloknak, amelyben az állt, hogy a vőlegény az érvényben lévő törvényeket megszegve, "idegen nyelven" válaszolt kérdésére. Gherman szerint csak a bíróság dönthet ügyükben, ezért nem volt hajlandó a ceremóniát megismételni. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: megengedhetetlen, hogy Kolozsváron másképp értelmezzék a törvényeket, mint az ország többi részében. Hozzátette: ingyen elvállalom Herédi Zsolt és Füsy Katalin-Ildikó jogi képviseletét. /Nánó Csaba: Újabb "igen - da" botrány Herédi Zsolttól megtagadták a házasságkötést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2001. december 12.

Eckstein-Kovács Péter ismét nem jelent meg az önként és ingyenesen felvállalt Herédi-per tárgyalásán, újabb halasztást kértek. Utolsó határidő december 14. Ha ezen sem jelenik meg, a bíróság lezárja a pert. Az ügy 2001 nyarán robbant ki, amikor Füsi Katalin Ildikót és Herédi Zsoltot nem adta össze a kolozsvári anyakönyvvezető, mivel ez utóbbi "da-igent" mondott. Közben megjelent a közigazgatási törvény, amely engedélyezi a kisebbség anyanyelvén történő házasságkötést. Miután többszöri kérésre sem volt hajlandó az anyakönyvvezető összeadni a fiatal párt, úgy döntöttek, beperelik a kolozsvári polgármesteri hivatalt. Eddig három tárgyalásra került sor, Eckstein-Kovács Péter egyiken sem jelent meg. Eckstein elmondta: a bíróság által is elfogadott, hiányzásról van szó, a következő tárgyaláson jelen lesz. /Lázár Zsuzsánna: Továbbra sincs döntés a Herédi-perben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2002. február 1.

2001. máj. 31-én Herédi Zsolt és Füsi Katalin Ildikó magyarul nyilvánította ki beleegyezését a házasságba és ezért a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője megtagadta a házasságkötést. Herédi ügyvédje, Eckstein-Kovács Péter megtámadta a közigazgatási jogügyi osztály döntését, és ötvenmillió lej erkölcsi, valamint Füsi Katalin számára 3,2 millió, Herédi Zsolt számára pedig 9,2 millió lej anyagi kártérítést követelt. "A két illető lépése teljes mértékben igazságtalan." — nyilatkozta a Mediafaxnak Vasile Gherman, a kolozsvári Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetője. "A májusban érvényes törvény szerint csak román nyelven fejezhették ki beleegyezésüket a házasságkötő felek." A kolozsvári bíróság érdembeni döntése febr. 1-re várható. /Máté Erzsébet: Ma várható döntés a Herédi-perben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2002. február 16.

Adrian Nastase kormányfő a prefektusokkal tartott febr. 15-i távértekezleten kérte, hogy a helyi választottak esetében foganatosított korlátozásokról szóló sürgősségi kormányrendelet értelmében a prefektúrák terjesszék ki az ellenőrzést a megyei és helyi tanácsok első- és másodfokú hozzátartozóira is. Kolozs megye prefektusa elmondta, hogy a kolozsvári Polgármesteri Hivatal tanácsosai nem vetették alá magukat a rendeletben előírt ellenőrzésnek és kérte az illetékes szervek közbelépését. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter szerint a szabályokat "nem kommentálni, hanem alkalmazni kell". Kifejtette, hogy a kolozsvári helyzet rendezésére közbe kell lépnie a Számvevőszéknek és a megyei Pénzügyőrségnek. /Cozmanca: Kolozsváron is érvényes az összeférhetetlenség. Havi összesítés a korrupciós ügyekről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2002. március 22.

A kolozsvári városi tanács márc. 21-i rendkívüli ülésén az RMDSZ-tanácsosok felvetették a Szabadság riporterének ügyét. Pálffy Károly frakcióvezető hevesen tiltakozott az ellen, hogy a városháza márc. 20-i sajtóértekezletén a polgármester alulírottat ki akarta dobni az üvegteremből, mi több azzal fenyegetőzött, "megegyengeti a csontjait". Elmondta: Gheorghe Funar megengedhetetlen módon viselkedett, nem csupán egy újságírót fenyegetett meg veréssel, hanem kijelentéseivel az egész kolozsvári magyarságot megsértette. Pálffy Károly azt kérte az elöljárótól, adjon magyarázatot és azonnal kérjen bocsánatot mindazoktól, akiket előre megfontoltan és rosszindulattal megsértett. Stefan Dimitriu ülésvezető, szociáldemokrata önkormányzati képviselő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatalban ilyesmi megtörténhet. Funar, Kolozsvár polgármestere tagadta, hogy alulírottat megfenyegette. Ezenkívül kérdőre vonta Pálffy Károly jogát ahhoz, hogy az RMDSZ nevében magyarázatot kérjen tőle. Kijelentette: nem hajlandó magyarázkodni egy olyan szervezet képviselőjének, ahol a tiszteletbeli elnöki tisztet "a sátán képviselője" tölti be. Funar többszöri felkérés ellenére sem volt hajlandó bocsánatot érni a kolozsvári magyarságot is sértő kijelentései miatt. /Kiss Olivér: Tanácsülésen a veréssel fenyegetés ügye. Az RMDSZ-tanácsosok védelmükbe vették a Szabadság riporterét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2002. április 20.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester feljelentést tett a Maros Megyei Fellebbviteli Bíróság Ügyészségén mindazon személyek ellen, akik szerinte felelősek a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium kapcsán kialakult helyzetért. Funar szerint a feljelentés az SZDP és az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Maros megyei prefektúra, valamint a Megyei Tanfelügyelőség vezetői ellen irányul, akiket "nyilvános uszítással, bűnpártolással, jogkorlátozó tisztségbeli visszaéléssel és közérdek elleni visszaéléssel" vádol. "Az SZDP és az RMDSZ célja az etnikai szegregáció, a két párt a törvény és az oktatási folyamat fölé helyez egy politikai megállapodást", áll a kolozsvári Polgármesteri Hivatal közleményében. /Funar pereskedik Bolyai-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2003. május 2.

Néhány elkorhadt ablakkeret cseréjének ürügyén diplomáciai incidenst igyekezett provokálni a kolozsvári polgármesteri hivatal a városban működő magyar főkonzulátussal. A Kolozsváron megjelenő Ziarul Clujeanului című helyi lap ápr. 30-án adott hírt arról, hogy a polgármesteri hivatal ellenőrei helyszíni szemlét akartak végezni a főkonzulátus területén, arra hivatkozva, hogy nem az előírásnak megfelelően cseréltek ki két ablakot az épület második emeletén. A Kolozsvár főterén álló épület műemlék jellegű, a hivatal szerint megsértették az előírásokat azzal, hogy az eddigi fakeretes ablakokat korszerű thermopan ablakokkal cserélték ki. A hivatal helyszínre küldött ellenőreit nem engedték belépni a magyar diplomáciai képviselet területére. Az épület tulajdonosa, a Kolozsvári Református Egyházközösség az előírásoknak mindenben megfelelő fakeretes thermopan ablakokat szereltetett be a két teljesen elkorhadt keretű ablak helyére. A diplomáciai képviseletek működését szabályozó nemzetközi megállapodások értelmében pedig természetes, hogy a polgármesteri hivatal ellenőrei nem léphetnek a magyar főkonzulátus területére - közölte az MTI-vel Cseh Áron konzul. A polgármesteri hivatal ezek után 3 millió lej - mintegy 20 ezer forint - büntetésre ítélte a Kolozsvári Református Egyházközösség kuratóriumát az építési törmelék szakszerűtlen elhelyezése miatt. /Zűr a magyar főkonzulátus ablakai körül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./

2003. június 9.

Mintegy hetvenezer forint gyűlt össze Magyarországon Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó részére, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatallal folytatott "da - igen"-perre. A fiatalok 2001. máj. 31-én járultak az anyakönyvvezető elé, ám mivel házasságkötési szándékukat magyar nyelven is kinyilvánították, Vasile Gherman anyakönyvvezető elutasította a házasságkötést, amelynek tényét jegyzőkönyvben rögzítette. Eszerint Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó között azért nem jöhetett létre házasság, mert a felek magyar nyelven fejezték ki házasságkötési szándékukat. Az incidenst követően a fiatalok beperelték az Anyakönyvi Hivatal "anyaintézményét", Kolozsvár polgármesteri hivatalát. Ügyvédjük Eckstein-Kovács Péter szenátor. A per még mindig folyamatban van, tekintettel arra, hogy mindkét fél fellebbezett az első fokon született döntés ellen. A bírósági eljárást közigazgatási perből polgári perré minősítették, emiatt a fiatalok több mint tízmillió lej perköltséget kénytelenek kifizetni, s ehhez segítségért folyamodtak többek között a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságához. /Összegyűlt a da-igen perköltsége. Eredményesnek bizonyult Herédiék segélykérése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2003. június 9.

Mintegy hetvenezer forint gyűlt össze Magyarországon Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó részére, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatallal folytatott "da - igen"-perre. A fiatalok 2001. máj. 31-én járultak az anyakönyvvezető elé, ám mivel házasságkötési szándékukat magyar nyelven is kinyilvánították, Vasile Gherman anyakönyvvezető elutasította a házasságkötést, amelynek tényét jegyzőkönyvben rögzítette. Eszerint Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó között azért nem jöhetett létre házasság, mert a felek magyar nyelven fejezték ki házasságkötési szándékukat. Az incidenst követően a fiatalok beperelték az Anyakönyvi Hivatal "anyaintézményét", Kolozsvár polgármesteri hivatalát. Ügyvédjük Eckstein-Kovács Péter szenátor. A per még mindig folyamatban van, tekintettel arra, hogy mindkét fél fellebbezett az első fokon született döntés ellen. A bírósági eljárást közigazgatási perből polgári perré minősítették, emiatt a fiatalok több mint tízmillió lej perköltséget kénytelenek kifizetni, s ehhez segítségért folyamodtak többek között a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságához. /Összegyűlt a da-igen perköltsége. Eredményesnek bizonyult Herédiék segélykérése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2004. január 29.

Első fokon pert nyert az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet működtető Sapientia Alapítvány a kolozsvári városházával szemben, az oktatási intézmény kétnyelvű táblájának ügyében. A Sapientia azt követően fordult a közigazgatási bírósághoz, hogy a városháza urbanisztikai bizottsága kétszer is elutasította az alapítvány kérését arra vonatkozóan, hogy a Bocskai-ház bejárata fölé románul és magyarul is írják ki a Sapientia Alapítvány nevét. /B. T.: Pert nyert a Sapientia Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-120




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998