udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 265 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-265
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Protestans Teologiai Intezet /Kolozsvari Reformatus/Unitarius Teologia/

1996. szeptember folyamán

A kolozsvári Református Teológiai Intézetben aug. 12-én köszöntötték dr. Tőkés István nyugalmazott professzort 80. születésnapján. Tőkés István /sz. 1916. aug. 8-án a Háromszék megyei Málnás községben/ a középiskolát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd a kolozsvári Református Teológiai Fakultásra ment, majd németországi tanulmányútra küldték professzorai. 1940-ben kinevezték Kolozsvárra, püspöki titkári állásba. Különböző egyházi tisztségeket töltött be, emellett tanulmányokat, tucatnyi könyvet írt, 1973-tól 1983-ig, nyugdíjazásáig teológiai tanár, professzor volt. Munkáival lerakta egy teljes magyar nyelvű újszövetségi magyarázat alapköveit. /Harangszó (Nagyvárad), szept. - VII. évf., 18. sz./

1990. február 11.

Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézet jan. 22-i ifjúsági gyűlésén dr. Péntek Árpád rektor lemondását követelő határozatot fogadtak el. Azzal indokolták a követelést, hogy a rektor tétlenül szemlélte az egyház és az intézet rohamos romlását, nem állt ki a jogtalanul meghurcolt lelkipásztorok mellett. Dr. Péntek Árpád légből kapottaknak nevezte a vádakat. A jan. 29-i tanári- illetve szenátusi gyűlés megerősítette őt rektori tisztségében nyugdíjbavonulásáig, szept. 1-ig. /Protestáns Teológiai Intézet hallgatói. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

1990. április 3.

Márc. 9-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében száznál több résztvevővel megalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. Elfogadták a kezdeményező bizottság két tagja, Moldován Béla és Sipos Gábor által szerkesztett programtervezetet. Az RMKP a keresztény világnézet alapján áll. Programjában első helyen szerepel az egyházak szabadságának helyreállítása, a felekezeti iskolák visszaállítása, az elvett egyházi ingatlanok visszaadása. Az RMKP követeli az erdélyi magyarság egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítását, nemzetközi garanciákkal, vallja, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. Megtörtént a párt hivatalos bejegyzése. Eddig mintegy félezernyi tagja van, jórészt kolozsvári lakosok. Az RMKP ideiglenes székhelye Kolozsváron a főtéri plébánia. Az RMKP ideiglenes választmánya: Moldován Béla villamosmérnök, Imreh József ny. egyetemi tanár, Podhradszky László ny. ügyvéd, Takácsik Tibor ny. vegyész, Bálint Tiborné Kovács Júlia könyvtáros, Dezméri Zsombor József ny. minőségi ellenőr, Újvári Ferenc ny. ügyvéd, Sipos Gábor levéltáros. A párt tagjai között van Kányádi Sándor költő és Bálint Tibor író is. /Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1990. szeptember 15.

Dr. Péntek Árpád, a Protestáns Teológia rektora nyugalomba vonult, utódjának dr. Szabó Árpád professzort választották meg. Rektor-helyettes dr. Kozma Zsolt professzor lett. /Üzenet (Kolozsvár), Ezek történtek rovat, szept. 15./

1990. október 3.

Dr. Csiha Kálmán református püspöknek szívügye a kolozsvári Református Kollégium újraindítása. Segítségre talált dr. Gálfy Zoltán professzor, a Protestáns Teológia rektora és Székely József, a szóban forgó kollégium megbízott igazgatója személyében. Az ősi kollégiumot nem kapták vissza. A hatóság és a tanfelügyelőség nem akart helyet biztosítani, végül mégis elérték, hogy az egyik általános iskolában kaptak négy termet, ott működik most a Református Kollégium. /Fodor György: Mosoly ? pótkollégiummal. = Valóság (Bukarest), okt. 3./

1991. február 1.

Megjelent a Veled Vagyok folyóirat első száma. /Veled vagyok (Lelkigondozási és szeretetszolgálati lap, Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár, dec. 1./ A folyóiratnak csak három száma látott napvilágot.

1991. december 1.

Megjelent a Veled Vagyok folyóirat első száma. /Veled vagyok (Lelkigondozási és szeretetszolgálati lap, Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár, dec. 1./ A folyóiratnak csak három száma látott napvilágot.

1992. január 27.

Tőkés László püspök jan. 27-én sajtóértekezletet tartott. Kifejtette, hogy felszólítást kapott a püspökség, miszerint a református egyház hagyja el a székházat. A püspök hangsúlyozta, hogy a székházat semmiképpen nem adják át a hatóságnak. Elmondta, hogy Szőcs Géza szenátor javaslatára megegyeztek egy ökumenikus egyetem szükségességében, továbbá alternatív népszámlálás megtartását javasolták az egyházak és az RMDSZ égisze alatt. Tőkés László felemelte szavát az erdőcsinádi letartóztatások ellen, ahol most vettek őrizetbe három fiatalembert a két évvel ezelőtti marosvásárhelyi események miatt, felháborodását fejezte ki az ellen, hogy lehetetlenné tették Káli Király István polgármesteri jelölését Marosvásárhelyen. /Sz. A.: Püspöki sajtóértekezleten. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./Kolozsváron, jan. 16-án az RMDSZ néhány tagja és több RMDSZ-es országgyűlési képviselő megalakította az erdélyi magyar egyetem /Universitas Oecumenica Transilvaniensis/ létrehozását kezdeményező bizottságot. Felekezetközi egyetemet terveznek. Az egyetem magvát a két meglevő hittudományi főiskola alkotja, a gyulafehérvári Katolikus Teológiai Intézet és a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet. Célszerű egyes tanszékek létrehozása Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron stb. A bizottság ideiglenes elnöke Szőcs Géza.

1992. május 26.

Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében, az EMKE újraindulása óta első ízben, máj. 26-án kiosztották az EMKE művelődési díjait. A kórusmozgalomban elért kiemelkedő eredményeiért Nagy István-díjat kapott a Vox Humana /Sepsiszentgyörgy/ együttes és karnagya, Szilágyi Zsolt. A tánckultúra ápolásáért Éghy Gyssa-díjjal tüntették ki a Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ Bogáncs együttesét és vezetőjét, Tolna Éva tanárnőt. A nem hivatásos színjátszó mozgalomban elért kiemelkedő teljesítményükért Bálint Ferencet és Vitális Ferencet Szentgyörgyi István-díjjal jutalmazták. Szolnay Sándor-díjas lett Zöld Lajos nyugalmazott újságíró, a gyergyószárhegyi festőtábor vezetője. Orbán Irénnek a népművészeti hagyományok ápolása terén végzett tevékenységéért a Vámszer Géza-díjat adományozták. Haszman Pál és József /Alsócsernáton/ a honismereti és múzeumi munka terén elér kiemelkedő eredményeiért Bányai János-díjban részesült. A Monoki István-díjat Tavaszi Hajnal kapta a könyvtárügy terén végzett munkájáért. Az újságírásban kifejtett önfeláldozó munkája post mortem elismeréseként Tőke Csabának a Spectator-díjat ítélték oda. Poór Lili-, illetve Kovács György-díjat kapott Orosz Lujza és Lohinszky Lóránd színművész., Kemény János-díjat Tompa Gábor rendező. A Janovics Jenő-díjat a tévé magyar nyelvű adásának Ébresztő műsora, valamint a Kolozsvári Rádió magyar adása munkaközössége kapta. Bánffy Miklós-díjjal jutalmazták Deák Barnát és Deák M, Ritát színpadi képzőművészeti tevékenységükért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1992. június 20.

Jún. 20-a az erdélyi magyar tudományosság számvetésének napja volt, ekkor tartotta Kolozsváron, a Protestáns Teológia épületében éves közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az újjáalakult EME vállalta a Mikó Imre által 1859-ben alapított egyesület hagyományát: hozzájárulni az erdélyi magyar tudományműveléshez, előadások, vándorgyűlések szervezése, az Erdélyi Tudományos Füzetek kiadása, az Erdélyi Múzeum folyóirat megjelentetése, a tudományos kutatás ösztönzése. Az elmúlt évben havonta tartottak felolvasó üléseket. A kutatók nemzetközi szimpóziumokat tartottak. Megszülettek a tervek /az erdélyi magyarság rövid történetének kiadása, a romániai magyar nyelvjárások atlaszának, a helynevek gyűjteményének sajtó alá rendezése stb./. Fiatalok indultak külföldi tanulmányutakra. Az intézményesülésnek gondjai is vannak: székhely kellene a bővülő könyvtárnak kutató intézetekre is szükség lenne. /Kötő József: Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az intézményesülés gondjai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

1993. április 17.

Egyed Péter 1991-től Kolozsvárott az egyetem filozófia tanszékének oktatója, jelenleg vendégtanár Szegeden. A magyar egyetemi oktatás helyzetéről adott képet. A magyar oktatás bővítése politikai engedmények tárgya, nem alku, a magyar felet nem tekintik egyenlő partnernek ebben a kérdésben. A Bolyai Társaság nagy beadványokat készített az oktatás témakörében, eljuttatta az egymást váltó oktatási minisztereknek, azonban nem tudott eredményt elérni. Magyari Sándor rektor-helyettes terjesztette fel - Liviu Maior oktatási miniszter kérésére - a magyar beiskolázási keretszámokat, "a bizonyos numerus clausust", tanszékenként. Remélhetőleg ez a létszám nagyobb lesz az egyes tanszékeken levő magyar hallgatói létszámnál. A történelem-filozófia szakon 1991-ben 7, 1992-ben 25 magyar hallgató volt, a szociológián 11, illetve tíz fő. Az egész történelem-filozófia karon mintegy 120 magyar nyelven tanuló hallgató van az első évfolyamon. Jelentős létszámbővülés történt a bölcsésztudományi karon is, ahol 50 fős évfolyamok léteznek, sőt beindult a színművészeti képzés is a karon belül. Viszont a képzőművészeti főiskolán, illetve a Zenekonzervatóriumban alig található magyar hallgató. A történelemtanár utánpótlás nem működik még, a tavalyi éven a második évfolyamon mindössze két magyar hallgató volt, holott legalább ötvennek kellett volna lennie. A magyarság politikai vezetőinek meg kellett volna indítani az önálló magyar egyetemi képzést. A matematika szakon nagyon erős magyar csoportok vannak, évente 40 magyar hallgató van, a fizika karon kevesebb. Az orvosképzésnek változatlanul nagy a persztízse, azonban a végzős hallgatók, szinte testületileg, Magyarországra készülnek. A nagy lelkészhiányra tekintettel Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézetben az utóbbi években 100 fő körül van egy évfolyam. "Az 1945 után indult erdélyi magyar írók 60 százaléka áttelepedett Magyarországra, a képzőművészek derékhada szintén csoportosan hagyta el az országot. A legjobb színészek szintén áttelepültek, illetve meghívottként évek óta különböző magyarországi színházaknál játszanak, Emiatt a szatmárnémeti Északi Színház és a temesvári magyar színház az összeomlás küszöbén áll. A Kriterion összeomlott, ezzel megszűnt a koordinált romániai magyar könyvkiadás. - "A magyar politikai szervezeteknek jól kidolgozott célprogramokra lenne szüksége, saját bankrendszert, a földtulajdonnak a rendszerét, bizonyos jogi intézményeket kellene kiépíteni..." /Simó Márton: Beszélgetés Egyed Péter író-filozófussal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./

1993. április 30.

Dr. Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke nem fogadta el Egyed Péter minősítését, hogy a Bolyai Társaság működése nem volt eredményes, majd fölsorolta, hogy mit végeztek eddig. Segítették a felvételi vizsgák előkészítését, vendégtanárokat hívtak meg, könyvet adtak ki a romániai magyar felsőoktatásról, létrehozták a Bolyai Alapítványt, tájékoztatták a nyugati értelmiségieket az itteni helyzetről, hozzájárultak az oktatási törvény vitájához. Beadványokat készítettek az egyetem ügyében, terveket dolgoztak ki. Megpróbáltak néhány világi kurzust bevinni a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe, azonban ez - anyagiak hiánya miatt - nem sikerült. /Dr. Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke: A "modus probandi" hiánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./ Egyed Péter írása: ápr. 17-i jegyzet.

1994. október 12.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem udvarán elhelyezték a két névadó tudós szobrát. Az ünnepélyes tanévnyitón Magyari András rektor-helyettes a román nyelvű köszöntő után magyarul is szólt megjelentekhez. Andrei Marga rektor elmondta, hogy az elmúlt években az egyetem négy új karral bővült, köztük van a Protestáns Teológiai Intézettel közösen megalakított Protestáns Hittanári Kar. Az oktatók számára kötelezővé tették a nyelvvizsgát és a számítógépek kezelésének elsajátítását. Magánegyetemen nem kaphat felelős állást egyetemi oktató. Még nincs végleges adat az egyetemekre bejutott magyar hallgatókról. A kifüggesztett listák alapján megállapítható, hogy a kolozsvári egyetemekre csaknem 800 magyar nemzetiségű jutott be, ebből a Babes-Bolyaira 640, közülük 408-an tanulnak magyar nyelven. A legtöbb magyar diák - 62 - a matematika szakra jutott be, közülük 50-en magyar nyelvű csoportba, a történelem szakra felvételt nyert 27 főből 25-en tanulnak anyanyelven. A magyar szak 50 fős létszámmal indul. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 12./

1995. december 14.

1920. dec. 14-én Nagyváradon a trianoni döntés következtében a Tiszántúli Református Egyházkerülettől leszakadt 8 csonka egyházmegye 153 egyházközségének küldöttei bejelentették az önálló egyházkerület megalakulásának szándékát. Ennek az eseménynek a 75. évfordulóján, dec. 14-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jubileumi közgyűlést hívott össze. Megjelentek között volt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Hegedűs Lóránt, Márkus Mihály, dr. Bütösi János és dr. Csiha Kálmán püspökök, dr. Geréb Zsolt, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora valamint számos más hazai és külföldi egyházi, politikai és közéleti személyiség. Tőkés László püspök beszédéből a töretlen hit hangja csendült ki. Kiosztották a Pro Partium díjakat, melyeket idén Tempfli József katolikus megyéspüspök, András Ágoston nyugalmazott tanár, Demény Lajos történész és Húbert Ferenc, a budapesti Pro Hungaris Alapítvány igazgatója nyert el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1996. március 5.

Március 3-án, ünnepi istentisztelet keretében kezdte meg önálló életét Kolozsvár XII. református gyülekezete. A templomot építő Kolozsvár-Monostori Református Egyházközség hívei végre használatba vehették a 200 személy befogadására alkalmas gyülekezeti termet, valamint a gyülekezet munkáját biztosító más helyiségeket. Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke megjelent több lelkipásztorral és a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet több tanárával együtt. /Új templom Monostoron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

1996. május 4.

Máj. 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ közgyűlését. Benkő Samu elnök méltatta a hat évvel ezelőtt ugyanebben a teremben újraindított egyesület tevékenységét. A közgyűlésen tartotta meg ünnepi millecentenáriumi előadását dr. Jakó Zsigmond történész, az MTA és az EME tiszteletbeli tagja. Emlékeztetett arra, hogy száz éve a milleniumot csak Magyarországon ünnepelték, ma viszont az egész világ visszhangzik az 1100-as évfordulótól: olyan magyarok révén, akik fölött országhatárok léptek át, vagy akiket a történelem szétszórt a szélrózsa minden irányába. Nemzetünk egyharmada él olyan ellenséges, beolvasztásra vagy elűzésre berendezkedett környezetben, amellyel szemben csak egy új nemzettudat kialakításával állhatunk helyt, hangsúlyozta. A tét ugyanaz, mint Géza fejedelem idején: magmaradásunk. Sok félrevezetett népben él velünk kapcsolatban a hunokról, avarokról vagy más ázsiai lovas népekről kialakított negatív séma. Azonban Magyarország teljesítményét elfogulatlanul csupán a kárpát-medencei valósággal lehet mérni. A különféle autonómiákban élő népcsoportok is hozzájárultak a történelmi építő munkához, a fő mozgató erőt vitathatatlanul a magyar államiság léte és a római egyházhoz való kapcsolódás jelentette. Felekezeti iskolarendszerünk egy évezreden keresztül fejtette ki áldásos tevékenységét, nem csoda, ha kitartóan ragaszkodunk hozzá. A magyar állam katonai ellenállásának köszönhető, hogy a XIV. század végén a román fejedelemségek még nem kerültek török fennhatóság alá. Jó lenne azokkal közösen ünnepelni, akikkel közösen éltük át ezt az időszakot, erre azonban jelenleg nincs remény. A mi mostani feladatunk főként lelki önbecsülésünk és büszkeségek feltámasztása, mert ez a bennünket ért legrombolóbb válság, melynek köszönhetően Európa legpesszimistább nemzetévé váltunk. Ismét egy megváltozott Európába kell, megváltozott szellemben, bekerülnünk, fogalmazott Jakó professzor. - Az előadást követően megvitatták az EME jelentéseit, elfogadták költségvetését. A választmány lejárt megbízatású tagjai helyébe újakat választottak. Ezek: Péntek János, Kovács András, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Bors József és Gyenge Csaba. Végül új tiszteletbeli tagokat választottak Csűrös István, Nagy Jenő és Jeney Dezső személyében. Jelen volt Szőcs Ferenc, bukaresti magyar nagykövet is. /Ördög I. Béla: Megtartotta ünnepi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1996. május 5.

A nagybányai művésztelep megalapításának századik évfordulójára emlékeztek Kolozsváron máj 4-én és 5-én, az EMKE rendezésében. Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Máj. 5-én a Bánffy-palotában tekinthette meg a közönség a nagybányai alkotók műveit, majd Murádin Jenő művészettörténész nyitotta meg a Györkös Mányi Albert Emlékházban a kolozsvári magángyűjtők tulajdonában levő, a nagybányai festőiskolát képviselő alkotók műveinek kiállítását. Ezután került sor a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöknek, Balogh Ferencnek a vezetésével a tudományos ülésszakra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 774. sz./ 1896. jún. 6-án alakult meg a Nagybányai Művésztelep, és most jún. 4-én és 5-én szervezte meg az EMKE azt a nemzetközi részvétellel zajló rendezvénysorozatot, amely kezdetét jelenti a további megemlékező ünnepségeknek. A jún. 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott ünnepélyes megnyitón részt vett Szűcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, valamint a házigazdák részéről dr. Csiha Kálmán püspök. Dr. Csorba Géza, a Nemzeti Galéria címzetes főigazgató-helyettese taglalta a Nagybánya-koncepció alakulását a Nagybánya-kép 100 éve című előadásában. Abodi Nagy Béla, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke a Nagybányai Művésztelep jelentőségéről szólt. Jún. 5-én tárlatlátogatást tartottak a Bánffy-palotában. Délután a Györkös-Mányi Albert Emlékházban a nagybányai alkotók munkáiból nyílt kiállítás, a festményeket Murádin Jenő művészettörténész mutatott be. /Németh Júlia: Nagybánya-centenárium Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1996. augusztus 8.

A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának kolozsvári rendezvényein /aug. 7-8./ az istentiszteletek mellett tudományos értekezletet tartottak a Református Teológiai Intézetben, a diaszpóra sorsával kapcsolatos missziós feladatokról volt szó. A Gy.Szabó Béla Galériában gyűjteményes kiállítás nyílt meg, a kiváló helytörténész, dr. Gaál György városnézésre hívta a vendégeket, felkeresték a Házsongárdi temetőt is. Dr. Gálfy Zoltán teológiai professzor Kolozsvár egyháztörténetéről tartott előadást. A Kolozsvár Alsóvárosi Egyházközség kolozsváriak által elnevezett kétágú temploma nyújtott otthont a hóstátiak találkozójára. A törökvágási egyházközségben szabadtéri istentiszteletet tartottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1996. augusztus 8.

A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának kolozsvári rendezvényein /aug. 7-8./ az istentiszteletek mellett tudományos értekezletet tartottak a Református Teológiai Intézetben, a diaszpóra sorsával kapcsolatos missziós feladatokról volt szó. A Gy.Szabó Béla Galériában gyűjteményes kiállítás nyílt meg, a kiváló helytörténész, dr. Gaál György városnézésre hívta a vendégeket, felkeresték a Házsongárdi temetőt is. Dr. Gálfy Zoltán teológiai professzor Kolozsvár egyháztörténetéről tartott előadást. A Kolozsvár Alsóvárosi Egyházközség kolozsváriak által elnevezett kétágú temploma nyújtott otthont a hóstátiak találkozójára. A törökvágási egyházközségben szabadtéri istentiszteletet tartottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1996. szeptember 30.

A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága okt. 3-án tartja idei közgyűlését Kolozsváron, a Protestáns teológia dísztermében. A Romániai Magyar Szó munkatársát is meghívták, hogy hitelesen tudósítson a rendezvényről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1996. szeptember 30.

Az unitárius egyházról beszélt dr. Szabó Árpád teológiai professzor, az egyház főjegyzője a vele készült interjúban. Az erdélyi unitáriusok száma 80 ezerre tehető, de létszámuk csökkenőben van, hiszen évente több a temetés, mint a születés. Az unitárusoknak 125 egyházközsége van Erdélyben, tömbben a Homoród mentén élnek, azután Erdővidéken, Háromszéken, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén, a Nyárád mentén, Dicsőszentmárton körül, az Aranyos mentén és Kolozsvár környékén. Innen már csak szórványban vannak, kivéve Nagyváradot, ahol egyházközségük van. Az új statútum szerint hat évre választják a püspököt és a főjegyzőt, őket csak egyszer lehet újraválasztani. Az unitárius teológiai tanárok képzése és utánpótlása nehézségbe ütközik. Dr. Erdő János püspök halálával megüresedett a kolozsvári vallástörténeti tanszék, melynek betöltéséről a protestáns teológia belső megegyezése szerint az unitáriusok gondoskodtak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

1996. október 12.

Okt. 11-12-én tartották a Szilágyi Domokos Napokat. A rendezője - immár ötödik alkalommal - a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az EMKE és a költő egykori jóbarátja, Muzsnay Árpád újságíró. A Hídépítők a Kárpát-medencében kerekasztal-megbeszélésen magyar és román írók, irodalomtörténészek vettek részt. Harmadik alkalommal helyeztek el koszorút Szilágyi Domokos Szatmárnémetiben felállított szobránál. 1995-ben a durván megcsonkított szobor helyreállítása után volt koszorúzás, idén egy bronzba öntött szoborváltozatnál koszorúztak. Boér Ferenc színművész Ti vagytok Én című pódiumműsorán az Északi Színházban /Szatmárnémeti/ főleg fiatalok töltötték meg a termet, ugyanúgy másnap Kolozsváron a Protestáns teológia dísztermét. Nagysomkúton, a költő szülőházában, a református parókián Nógrádi Béla esperes és Varga Károly szórványlelkész emlékezett a lelkipásztor-elődre, Szilágyi Domokos apjára. Idén van húsz éve /1976. okt. 27./, hogy Szilágyi Domokos véget vetett életének. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ Előzmény: Szatmárnémetiben Szilágyi Domokos szobrát 1995. máj. 28-ról 29-re virradó éjjel /ekkor fejeződött be az RMDSZ kongresszusa Kolozsváron/ ismeretlenek súlyosan megrongálták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. jún. 10-11./

1996. november 15.

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Szabó Dezső Körének első előadásán dr. Dobai István jogbölcsész Krisztus erdélyi mandátuma címen az egyházak és a hitélet alakulását elemezte. A kommunista rendszer a maga szolgálatába állította a protestáns papságot, megbénította a templomon kívüli tevékenységet. A diktatúra bukásával a krisztusi misszió fontosabb lesz, de még nem születtek új formák az egyházszervezetben, ugyanis megmaradt a püspök főhatalma. /Sebestyén Zita: A nyáj fontos. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

1996. november 23.

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében nov. 23-án megtartotta éves közgyűlését az EMKE. A tanácskozás napirendjén a magyar kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája szerepelt. Dávid Gyula EMKE-elnök megnyitó beszéde után Kötő József helyzetfeltáró előterjesztése a közművelődési állapotokat jellemezte, megállapítva, hogy a kulturális intézmények állami támogatása 0,7 százalékos, szégyenletesen alacsony, hiszen a Cotroceni palota felügyeletére a költségvetés 0,8 százalékát fordították. Nincs kulturális autonómia, így csak reménykedni lehet abban, hogy a magyar kulturális intézmények megkapják a számarányos részesedést az állami támogatásból. Kovászna és Hargita megyén kívül a magyar kulturális intézmények diszkriminatív módon nem kapnak semmiféle támogatást, még Maros megyében sem, ahol a lakosság fele magyar. - Pozitív tény, hogy az EMKE és társegyesületei tevékenységének köszönhetően megindult az intézményesedés, több mint négyszáz alapítvány és egyesület létesült. Az EMKE az 1997-es évet magyar kultúrcentrumok alapítási éveként jelölte meg. Ezután a megyei tagszervezetek képviselői tartottak beszámolót. A háromszékiek kiemelték, hogy jövő év májusában adják át a felújított és átépített Mikes-kastélyt Zágonban, egyúttal leleplezik a Mikes Kelemen portré-szobrot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ Megünnepelték a 75 éves Romániai Magyar Dalosszövetséget. A dalosszövetség múltjáról dr. Benkő András és Kostyák Imre, az újjáalakult szövetségről pedig László Attila szólt. Fellépett a Kovács András vezette marosvásárhelyi Nagy István Kórus. Kiosztották az EMKE-díjakat: Kovács András és Kelemen Antal Nagy István-díjat, Németh Ildikó Kacsó Sándor díjat, Kovács Ferenc Janovics Jenő díjat, Molnár István Szolnay Sándor díjat, Hunyadi László Kovács György díjat, Tompa Miklós /post mortem/ Kemény János díjat, Hary Béla Erkel díjat, Fülöp Géza Monoki István díjat, a Csiporka Játszó-ház nevében Ráduly József Vámszer Géza díjat, Forrai Tibor és Szabó Szende Szentgyörgyi István díjat, Bács Lajos Rónai Antal díjat, Nisztor Ilona Seprődi János díjat és Geréd Vilmos Zsizsmann Rezső díjat kapott. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

1996. december 14.

Székelyudvarhelyen ülésezett az unitárius püspökválasztó zsinat, dec. 14-én püspökké választotta dr. Szabó Árpád teológiai tanárt /sz. 1935. ápr. 15./, aki az elhunyt dr. Erdő János utóda lett. Dr. Szabó Árpád 1990 és 1994 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora volt /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./, emellett segédpüspök. A zsinaton segédpüspökké választották dr. Rezi Eleket, az egyházi főgondnokok pedig Balogh Ferenc és dr. Kis György Árpád lettek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 17./

1997. február 18.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ kezdeményezésére febr. 19-én kerekasztal-megbeszélést folytattak az önálló magyar egyetemről. A vitán megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető alelnök is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - mivel a vita idején külföldön volt - levélben állt ki az önálló magyar egyetem mellett, kifejtve, hogy azelőtt a hatalom tiltotta be az egyetemet, most pedig belülről akadályozzák az újraindítását. A tiszteletbeli elnök javasolta a felsőoktatás ügyében egy reprezentatív összmagyar erdélyi találkozó összehívását, továbbá "egyetemes magyar összefogással" gyűjtés indítását az önálló egyetem megteremtésére. Balázs Sándor professzor történelmi analógiáról beszélt: 1945-ben azért hozták létre a Bolyai Egyetemet, hogy a párizsi békeszerződés előtt gesztust tegyenek, majd a békeszerződés aláírása után, bizonyos idő elteltével, megszüntessék. Most az euroatlanti beilleszkedés a cél, tehát figyelmet kell fordítani a jogi garanciákra. Juhász Tamás teológiai tanár a Protestáns Teológiai Intézet tapasztalatára hivatkozott: a kezdeti szerény eszközökkel is fel lehet nőni a kor színvonalára. Selinger Sándor a budapesti Gábor Dénes Műszaki Egyetem távoktatási hálózatát ismertette: öt erdélyi városban van központjuk. Ezek eredményes működése bizonyítja, hogy a Bolyai mellett más intézmény is elképzelhető. Kötő József az RMDSZ programjára hivatkozott, amely határozottan kiáll az óvodától a főiskoláig terjedő anyanyelvi oktatási rendszer mellett. Kötő József alelnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ programjában szerepel a Bolyai Egyetem. Dobai István jogász az állam felelősségét emelte ki, az állampolgári jogegyenlőség alapjára kell hivatkozni az egyetem esetében. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rossz szájízzel követte az elmúlt hetek vitáját, nem gondolta volna, hogy egyesek vitatni fogják az önálló magyar egyetem szükségességét. Első lépés lenne a tiltások felszámolása, ilyen tiltás például az, hogy a felsőoktatásban csak csoportok és tagozatok lehetnek magyar nyelven. A koalíciós partnerek az önálló magyar egyetemet lépcsőzetesen tudják elképzelni. Kolumbán József egyetemi tanár közbeiktatott lépésként a magyar nyelvű tanszékek létrehozását tartotta szükségesnek, mert a román tanszékvezetők nem törődnek a magyar csoportokkal. A magyar tagozatok léte sem jelent garanciát, hiszen a színvonalas magyar nyelvű matematika tagozat beszüntetésére is történt már kísérlet, mondta Szeghő Katalin. Molnos Lajos arra figyelmeztetett, hogy a magyar tagozatok létrehozása kijátszható az önálló magyar egyetem ellen. A teremben jelen voltak a Bolyai Egyetem visszaállítását szakmai okokkal megkérdőjelezők képviselői is, de nem szólaltak fel.

1997. február 25.

Dr. Juhász Tamás teológiai tanár a Szabadelvű Kör jan. 31-i ülésén a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet példáját hozta fel arra, hogy a szerény kezdetből ki tudott fejlődni egy önálló magyar főiskola. A teológián négyféle összehangolt tevékenységet folytatnak: szakképzést, tudományos nevelést, tudományos kutatást és tudományos továbbképzést. A három karon 18 tanár és 18 óraadó tanár tanít, közülük hat idegen nyelvű, külföldi. A 300 beiratkozott hallgató között 24 külföldi, doktori fokozatot jelenleg 21-en szereznek meg. Rendes tanáraik közül - egy kivételével - mind tanultak külföldi egyetemeken. Végzettjeik közül 1969-89 között 25, 1990 óta pedig hatvannál több hallgató folytatott külföldön is tanulmányokat. A teológia könyvtára teljesen magánadományokból állt össze, jelenleg számítógépbe táplálják az 50 ezres könyvállományt, hogy elkészítsék a szakkatalógust. A teológiának már húsz számítógépe van, kapcsolódhatnak az elektronikus postához és az inernethez. /Dr. Juhász Tamás: "Tudománnyal és fegyverrel". = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

1997. március 5.

Kodály Zoltán Emléknapokat rendez március 9-15. között a nagy magyar zeneszerző és zenepedagógus halálának 30. évfordulója alkalmából a kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Zenetársaság. A jubileumi rendezvénysorozat keretében koncertekkel, operaelőadásokkal, tudományos értekezlettel, Kodály pedagógiai életművét bemutató előadásokkal emlékeznek a világhírű magyar zeneszerzőre. A rendezvény védnökei a Magyarok Világszövetsége, Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és Ujfalussy József akadémikus. A Kolozsvári Állami Magyar Opera előadásában közönség elé kerül Kodály Székely fonója, Háry Jánosa, a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum erdélyi ősbemutatóként. Az előadásokra a Kolozsvári Állami Magyar Operában, a Szent Mihály templomban, a Protestáns Teológián, a Kossuth Lajos utcai Unitárius templomban, a Bethlen Kata Diakóniai Központban, a Györkös Mányi Albert Emlékházban és a Gh. Dima Zeneakadémián kerül sor. A Kodály Emléknapok záróhangversenye szerencsésen egybeesik március 15-ével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 981. sz./

1997. március 8.

Márc. 9-én Kolozsváron, a Protestáns Teológia dísztermében ünnepélyesen megnyitották a Romániai Magyar Zenetársaság által rendezett egyhetes Kodály Zoltán Emléknapokat. Demény Attila, az RMZT elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Ujfalussy József felidézte Kodály Zoltán életművét. A nyíregyházi Pro Musica leánykórus Kodály-hangversenye következett. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

1997. május 16.

Kölcsey Ferenc és Szilágyi Domokos után szobra van immár Szatmárnémetiben Dsida Jenőnek is. Az egykori Deák téren máj. 16-án volt a mellszobor /Andrássy Kurta János alkotása/ felavatása, alig száz méterre a költő, Disda Jenő egykori lakóházától. Muzsnay Árpád a helyi Kölcsey kör nevében üdvözölte a megjelenteket Az avatáson megjelent és beszédet mondott többek között Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke, majd a Filharmónia termében folytatódott az ünnepség, ahol Törzsök Erika, a HTMH elnöke, Varga Attila, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor művelődési államtitkár mondott beszédet. /Szatmári Friss Újság, máj. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Háromnapos Dsida-emlékezést rendezett a helybeli Kölcsey Kör, az EMKE, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség. Az ünnepség máj. 17-én a kolozsvári Házsongárd temetőben Dsida Jenő sírjának megkoszorúzásával folytatódott, majd este a Protestáns Teológia épületében Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos és Láng Gusztáv tartottak előadást. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-265




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998