udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 94 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-94
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Radio /Roman Radio Kolozsvari Teruleti Studioja/

1992. május 26.

Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében, az EMKE újraindulása óta első ízben, máj. 26-án kiosztották az EMKE művelődési díjait. A kórusmozgalomban elért kiemelkedő eredményeiért Nagy István-díjat kapott a Vox Humana /Sepsiszentgyörgy/ együttes és karnagya, Szilágyi Zsolt. A tánckultúra ápolásáért Éghy Gyssa-díjjal tüntették ki a Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ Bogáncs együttesét és vezetőjét, Tolna Éva tanárnőt. A nem hivatásos színjátszó mozgalomban elért kiemelkedő teljesítményükért Bálint Ferencet és Vitális Ferencet Szentgyörgyi István-díjjal jutalmazták. Szolnay Sándor-díjas lett Zöld Lajos nyugalmazott újságíró, a gyergyószárhegyi festőtábor vezetője. Orbán Irénnek a népművészeti hagyományok ápolása terén végzett tevékenységéért a Vámszer Géza-díjat adományozták. Haszman Pál és József /Alsócsernáton/ a honismereti és múzeumi munka terén elér kiemelkedő eredményeiért Bányai János-díjban részesült. A Monoki István-díjat Tavaszi Hajnal kapta a könyvtárügy terén végzett munkájáért. Az újságírásban kifejtett önfeláldozó munkája post mortem elismeréseként Tőke Csabának a Spectator-díjat ítélték oda. Poór Lili-, illetve Kovács György-díjat kapott Orosz Lujza és Lohinszky Lóránd színművész., Kemény János-díjat Tompa Gábor rendező. A Janovics Jenő-díjat a tévé magyar nyelvű adásának Ébresztő műsora, valamint a Kolozsvári Rádió magyar adása munkaközössége kapta. Bánffy Miklós-díjjal jutalmazták Deák Barnát és Deák M, Ritát színpadi képzőművészeti tevékenységükért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1996. október 17.

Az 1989-es fordulat után először sikerült szakmai tanácskozást tartania az egyházi lapok és a világi lapok egyházi rovata szerkesztőinek. A találkozót a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete okt. 14-15-én tartotta Illyefalván, azzal a céllal, hogy ismerkedési lehetőséget teremtsen a világi és egyházi lapok képviselői között, valamint, hogy hozzájáruljon az egyházi sajtó népszerűbbé válásához, szakmai szintjének emeléséhez. Cseke Péter, Kötő József és Borbély Imre vitaindító előadása után kezdődött a megbeszélés. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./ Mintegy húsz szerkesztőség küldte el munkatársait, továbbá a marosvásárhelyi és a kolozsvári rádió, a székelyudvarhelyi Anti-Beta tévéstúdió. Kötő József Sajtó és nyilvánosság az egyházban címmel tartott előadást. Borbély Imre a korszerű nemzeteszményről értekezett. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

1996. október 24.

Idén lenne nyolcvanéves, de ebben az évben halása huszadik évfordulójára is emlékezhettek pályatársai és tanítványai. Márton Gyula nyelvész, egyetemi tanár munkásságára emlékezve tartottak Zilahon emlékülést és a Szilágy Társaság kezdeményezésére szülőfalujában, Nagymonban emléktáblát avattak. A volt zilahi Wesselényi Kollégium diákja Kolozsváron szerzett diplomát, majd az egyetem tanára, dékánja, rektor-helyettese, illetve a Magyar Tanszék vezetője volt, tanított finnugor összehasonító nyelvészetet és nyelvjárástant. A zilahi EMKE-házban tartott emlékülésen dr. Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem tanszékvezető tanára Márton Gyula tudományszervező tevékenységét méltatta, akinek fő kutatási területe a nyelvjárás volt. Halála után jelent meg a moldvai csángómagyarság nyelvi atlasza, 1992-ben, Budapesten. A nyelvművelő Márton Gyuláról dr. Zsemlyei János beszélt, emlékezve arra, hogy ő kezdeményezte a kolozsvári rádió nyelvművelő rovatát, a mely 1956-tól betiltásáig, 1958-ig létezett. Márton Gyula Írjunk, beszéljünk helyesen című, 1952-ben megjelent könyvét a cenzúra kitiltotta a közkönyvtárakból. Nagymon jelenleg száz lelket sem számláló tövishát falu, ahol elhelyezték az emléktáblát. /Fejér László: Márton gyula emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ Márton Gyula /Nagymon, 1916. dec. 27. - Kolozsvár, 1976. ápr. 4./

1996. december 14.

Huszonöt éve, 1971-ben halt meg Jancsó Elemér professzor, akire Kovács Ferenc emlékezett. Jancsó Elemér 1945-ben az Erdélyi Tudományos Intézetből került a Bolyai Egyetemre, amikor elődjét, Kristóf Györgyöt nyugdíjazták és György Lajos akadémikus, az egyetem prorektora a hatalmat meghódító kommunisták támadásainak pergőtüzébe került. Jancsó baloldali volt és szabadkőműves. A későbbi időben Jancsó professzort is támadni kezdték. A letartóztatások idején, amikor elvitték Csőgör Lajos rektort, Demeter János és Jordáky Lajost és másokat, Jancsó Elemér egyre jobban félt. Amikor meghalt, valaki azt mondta, hogy a sírjára azt kellett volna írni: "Itt nyugszik Jancsó Elemér. /F/élt 66 évet." Pályafutása alatt óriási adattárat gyűjtött össze. Inkább kutatótípus volt, mint tanár. Szerkesztője volt az Erdélyi Ritkaságok sorozatnak, abban 1942 és 1945 között 18 kötetben 13 olyan kézirat jelent meg, amely addig csak a szakemberek számára volt hozzáférhető. Jancsó hét esztendeig szerkesztette a sorozatot a Kolozsvári Rádióban Arcképek a két világháború közötti magyar irodalomról címmel. Halála után Mózes Attila kiadta ebből a szerző birtokában maradt szövegeket Kortársaim címmel a Kriterionnál. Jancsó Elemérnek 1969-ben jelent meg A magyar irodalomtöreténetírás ötven esztendeje a kolozsvári tudományegyetemen című tanulmánykötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14-15./

1997. február 2.

Kelemen Hunort, a kolozsvári rádió és a Korunk szerkesztőjét javasolta az RMDSZ a Művelődési Minisztérium államtitkári tisztségébe. A jelöléssel Ion Caramitru művelődési miniszter egyetértett, így személyében kinevezik az ország legfiatalabb, 30. életévét még be nem töltött államtitkárát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5., 960. sz./ Kelemen Hunor /sz. Csíkkarcfalva, 1967/ állatorvosi diplomát szerzett, majd újságíróképzésben vett részt e bölcsészkaron, majd beiratkozott a filozófiai karra, most utolsó éves. 1991-től a kolozsvári rádió, 1995-től a Korunk szerkesztője. 1993-ban Soros-ösztöndíjjal eljutott Münchenbe, 1995-ben jelent meg Mínuszévek című verseskötete, 1996-ban egy éves alkotói ösztöndíjat kapott a Soros Alapítványtól. Kelemen Hunor febr. 3-án találkozott a miniszterrel, akivel egyeztette a megoldásra váró feladatokat: létrehozzák a minisztériumon belül a kisebbségi főosztályt, a művelődési intézeteket vissza kell juttatni a megyei tanácsoknak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

1997. február 28.

Febr. 28. és márc. 2-a között Csíkszeredában tartott tisztújító közgyűlést a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/. A tanácskozáson felszólalt Markó Béla szövetségi elnök, a Látó főszerkesztője is. Markó Béla a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyáról, a sajtónak a civiltársadalom építésében, a demokrácia megerősítésében játszott szerepéről beszélt. Kántor Lajos elnök kritikus hangú beszámolóban elemezte a romániai magyar sajtó helyzetét, bírálta az Orient Expressz és az Erdélyi Napló hasábjain 1995-ben megjelent támadásokat a MÚRE ellen, továbbá a Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos véleménye miatti támadásokat, valamint a sepsiszentgyörgyi Európai Időben megjelenő írásokat. Kántor Lajos elégedetlen azért is, mert "az alpáriságot, a dilettantizmust az elmúlt két évben sem sikerült visszaszorítani". A MÚRE elnöke bejelentette, hogy leköszön tisztségéből, egyúttal méltatta a MÚRE kitüntetettjeit, Lászlóffy Aladárt, Andrei Corneát, Muzsnay Magdát /kolozsvári rádió/, Szabó Csabát /Szabadság/, Tófalvi Zoltánt, Gúzs Imrét, Szatmári Lászlót, Bajza Györgyöt és Vincze Gyulát. Boros Zoltán, a román televízió bukaresti magyar adásának vezetője felvetette, hogy a rádió közszolgálati magyar nyelvű adásokat az egész országban egy hullámhosszon kellene sugározni, így a magyar hallgató egyetlen összefüggő, nagy területre szétszórt, több stúdió által készített műsorfolyamot hallgathatna. Bejelentette, hogy az RTV első csatornáján eddig sugárzott hétfői másfél órás magyar nyelvű adás kétórás lesz, bár 17 órakor megszakítja egy román nyelvű híradó. Boross Zoltán állást foglalt a helyi stúdiókra épülő, országhatárokon átívelő magyar televíziózás mellett. A közgyűlés Ágoston Hugót, a bukaresti A Hét c. hetilap 53 éves főszerkesztő-helyettesét választotta a MÚRE elnökévé. Ügyvezető elnökké Gáspár Sándort, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőjét, az egyesület eddigi főtitkárát választották meg. Kántor Lajos bejelentette, hogy nemcsak lemond elnöki tisztségéről, de a szervezetből is kilép, mert nem látja biztosítottnak a továbbiakban a MÚRE eredményes tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ A Szabadság megkérte Kántor Lajost, indokolja meg döntését. Kántor elmondta, hogy tiltakozása Gáspár Sándor újraválasztása ellen szól, akit alkalmatlannak tart erre a tisztségre erőszakossága, vezetői módszerei miatt, nevéhez önérdekű ügyeskedések, "kis piszkos ügyek" fűződnek. Arra a kérdésre, hogy MÚRE-elnökként miért nem lépett fel Gáspár Sándor visszaélései ellen, Kántor elmondta: többször szóvá tette kifogásait, de határozottabban kellett volna fellépnie. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Gáspár Sándor erre márc. 4-én válaszolt: Értetlenül fogadta Kántor Lajos nyilatkozatát, hiszen az utóbbi két évben nem adott hangot kifogásának, sőt, a közgyűlésen előterjesztett jelentésében sem esett szó erről. "Kántor Lajos nyilatkozata önmagát minősíti." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

1999. március 13.

Negyvenöt esztendővel ezelőtt, 1954. márc. 15-én sugárzott először a Kolozsvári Rádió. Erdély 12 megyéjében hallható az adó. Az emlékező rendezvénysorozat márc. 13-án magyar nyelvű különkiadással indul. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1999. augusztus 12.

A Kolozsvári Rádió hírül adta, hogy a Transilvania Jurnal védelmébe vette ezt az elnyomott, beolvasztásra ítélt szerencsétlen magyarországi román nemzeti közösséget, amelynek létszáma 200 000-ről 20 000-re csökkent, mivel nem biztosított részükre a magyar állam se külön egyetemet, se más jogokat, hogy megőrizhessék nemzeti azonosságukat, sőt, még ma sincs képviseletük a magyar parlamentben. Kocsis István beolvadásuk megállítása végett a javasolta, hogy országos felmérést kell készteni mindazon románokról, akik ezen elnyomatás miatt voltak kénytelenek otthonukat elhagyni, és ide, Romániába menekültek, továbbá felmérést kell készíteni azokról a családokról, amelyek mégis vállalják az ide átköltözést, és lehetőséget adni nekik, hogy itteni magyar családokkal cserélhessék ki ott maradó vagyontárgyaikat. Ezeket a javaslatokat az RMDSZ parlamenti képviselői tehetnék meg, hogy bebizonyíthassák, nemcsak az erdélyi magyarok érdekeit képviselik, hanem az ország egyik kormányzó pártjaként a határon kívüli románság sorsát is szívükön viselik... /Kocsis István: A "szegény" magyarországi románság érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1999. szeptember 16.

Aug. 2-9-e között rendezte meg a III. Sajtótábort a kolozsvári Tinivár Kiadó és a Millenium Alapítvány Inaktelkén. Hét megyéből gyűlt össze a tettre kész diákcsapat, előadásokat hallgattak a világsajtó helyzetéről és mindenről, ami a sajtóval kapcsolatos. Megismerhették Dáné Tibor Kálmánt, a Géniusz diáklap főszerkesztőjét, Dávid Gyula irodalomkritikust, az EMKE országos elnökét, Magyari Tivadart, a kolozsvári rádió főszerkesztőjét is. /Szántó Tünde, Szilágysomlyó: Sajtótábor Inaktelkén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1999. szeptember 21.

A 85 éves Jakab Antalt, régi munkatársát köszöntötte a lap. Jakab Antal Erdélyből átszökött a határon, 1935-ben az induló Kelet Népe egyik szerkesztője. 1936-ban jelent meg Debrecenben a Számadás irodalmi folyóirat, az első szám vezércikkét Jakab Antal írta. Azután hazatért Szatmárnémetibe. Először kőműves volt, majd a Szatmári Újság munkatársa lett, később a Brassói Lapokhoz ment, azután a sepsiszentgyörgyi Székely Néphez, a marosvásárhelyi Székely Szóhoz. Kacsó Sándor hívására 1947 nyarán ment Bukarestbe, az induló országos napilaphoz, a Romániai Magyar Szóhoz. És innen három év után ismét vissza Szatmárra és a vakolókanálhoz. Szatmárról Kolozsvárra ment, építő ipari technikusi minőségben. Fia és lánya újságíró lett (K. Jakab Antal és Jakab Márta), sőt ma már unokája, Jakab Lőrinc a Kolozsvári Rádiónál van. Õ pedig kikerült az újságírásból. De azért néha írt, álneveken ide-oda. És 40 évi kitiltás után 1989 karácsonyán úgy érezte, számára is eljött a felszabadulás. Újra írhatott. A kolozsvári Szabadságban, a bukaresti Orient Expresszben, és egykori lapjában, a Romániai Magyar Szóban is. - Egy idő után már nem kerültek be a lapokba írásai. Ekkor kezdte el írni íróasztalfiókja számára Búcsú az újságírástól című vallomását. /A Romániai Magyar Szó egykori szerkesztője, Jakab Antal 85 esztendős. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2000. január 15.

Gál Mária készített interjút Gyimesi Éva professzorasszonnyal, aki hangsúlyozta: egy pillanatig sem gondolta, hogy azok a célok, amelyeket a Hívó Szóban megfogalmaztak, megvalósulhatnak tíz éven belül. Pozitív változás a szólás-, a vélemény- és a gyülekezési szabadság. A legjobban fáj, hogy még nincs önálló egyetem. Jelenleg a Babes- Bolyain nemcsak magyar nyelv és irodalom, illetve néprajz tanszékek vannak, hanem az egyetem 18 fakultásából 13 karon tanítanak magyarul. 1989-ben kb. hetvenhatan voltak, most már 250 fölött van a magyarul tanító kollégák száma. változás a több mint félezer magyar alapítvány léte, a több mint 250 művelődési egyesület, és az, hogy van magyar közélet. A magyar tömegtájékoztatás is széles skálájú. Nincs egésznapos magyar rádióadás, televízióműsor, de Székelyföldön egésznaposak a helyi stúdiók adásai. Gyímesi kiállt az RMDSZ mint érdekképviseleti és politikai szervezet mellett. Arra intett, hogy "ne hagyjuk magunkat infantilizálni az anyaország befolyása által sem, hanem próbáljunk meg az erdélyi sajátosságoknak megfelelően, egy jó értelemben vett transzszilván autonómiában gondolkodni. Erdély mindig is viszonylag független volt az anyaországtól...". Az RMDSZ-nek "erkölcsi, emberi megújulásra lenne szüksége." A jócskán felerősödött Tőkés-Markó ellentétet higgadt, világos eszmei-ideológiai vitaként lehetne levezetni. Korszerűbb jövőképpel kellene ellensúlyozni a jelenlegi erősen múltorientált beállítódást, vallotta. Szerinte túl sok pénzt költöttek műemlékekre, szobrokra, emléktáblákra, és kitüntetésekre, ahhoz képest, amennyit valóságosan működő korszerű intézményekbe fektettek. Gyímesi Éva még azzal sem ért egyet, hogy az kap kutatási ösztöndíjat, aki a "romániai magyar tudományosság érdekeit szolgálja". /Gál Mária: Számoljunk a valósággal is. Interjú Gyimesi Éva professzorasszonnyal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Gál Mária a Népszava kolozsvári tudósítója.

2000. június 29.

A Magyar Rádió kuratóriumába a határon túli magyar szervezetek egy képviselőt küldhetnek. Az RMDSZ megbízásából ezt a tisztséget Jakab Gábor kolozsvári római katolikus plébános tölti be, akinek a közelmúltban járt le kurátori mandátuma. Jakab Gábor kifejtette, hogy Magyarországon 1996 elején megszületett a médiatörvény /rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996/l. számú törvény/. A kuratórium alkotta meg a Közszolgálati és Műsorszolgáltatási Szabályzatot. Ez elsősorban a magyar kultúra és anyanyelv ápolásával, valamint a műsorkészítők nyelvhasználatával és egyebekkel kapcsolatos feltételeket szabályozza.A törvény szerint az "önálló vallási műsorok kialakítása során a felekezeti jogegyenlőség keretei között tekintetbe kell venni az egyházak igényét, a hívek számát, földrajzi elhelyezkedését, a nyelvi igényeket és a hitélet szabályait." - Gyorsaság tekintetében ma is fontosabb hírközlési eszköz a rádió, mint a televízió. A nemzet számára egyes területeken szinte egyedül kínálja a tájékoztatás, az ismeretszerzés és a művelődés lehetőségét. - Jakab Gábor többször javasolta, hogy kisteljesítményű átjátszók telepítésével el kellene érni, hogy a Kossuth rádió az egész Kárpát-medencében jó minőségben legyen hallható. 1996 óta megszűnt a Petőfi rádió középhullámú adása, azóta csak URH-n sugároz. /Makkay József: Határon túli kurátorként a Magyar Rádiónál. A Kossuth rádió a magyar nyelvterület legfontosabb adója marad. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2000. augusztus 31.

A nyár elején a Marosvásárhelyi Rádió kísérleti adást sugárzott ultrarövid-hullámon - URH-n, a Kolozsvári Rádió pedig augusztus 3-tól sugároz rendszeresen az URH-n is. Végre Erdélyben is szól az URH adása, méghozzá sztereóban, azaz térhatással. Kérdés, hogy továbbra is harcolunk a jelenlegi erdélyi, középhullámú területi és nemzetiségi rádióhálózat fenntartásáért vagy egy gazdaságosabb, jelenleg még csak csírájában létező saját URH-hálózatért, amelyen Marosvásárhely, Kolozsvár, Bukarest és Temesvár közösen szerkesztett, és mindenhol egyformán jól hallható, 24 órás magyar nyelvű adását sugároznák? A legtöbb idős embernek nincs nyugati URH-sávval ellátott modern rádiókészüléke, így a hallgatóság egy része csak bizonyos napszakokban hallgathat majd magyar nyelvű adásrészeket középhullámon. Azonban a fiatal korosztály szinte egyáltalán nem hallgat rádiót középhullámon csak URH-n. /Nem félek az URH-tól! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

2000. szeptember 19.

Közel harminc szilágysági magyar önkormányzati vezető vett részt a Kárásztelken rendezett szilágysági millenniumi napokon, amelynek egyik fő programja volt a polgármesterek találkozója. Dr. Pete István mezőgazdasági államtitkár, Seres Dénes szenátor, Vida Gyula parlamenti képviselő és Szigeti János, a magyarországi földművelési és vidékfejlesztési minisztérium főtanácsosa válaszolt a kérdésekre. Dr. Pete István hangsúlyozta: a hazai mezőgazdaság csődhelyzetben van. A visszaadott földek egy része megműveletlen, a másik felébe gyenge minőségű vetőmag került, és korszerűtlen a megművelés. Romániában nem alakult ki az agrárpiac. A legnagyobb érdeklődést kiváltó téma a vidékfejlesztést érintő SAPARD-program volt. Október 27-én kezdődnek a tárgyalások az Európai Unióval a programhoz kapcsolódó pénzügyi szerződés aláírásáról. Az államtitkár szerint Erdély és a Partium mindenképpen részt vehet a programban. A pályázás alapfeltétele az, hogy az illető kistérség rendelkezzen a beruházáshoz szükséges összeg felével. /Kulcsár Andrea: Önkormányzatisoknak a mezőgazdaságról. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 19./ A Kárásztelki Fiatalok Társasága szervezésében tartották meg szept. 15-17-én a Szilágysági Millenniumi Napok elnevezésű háromnapos rendezvénysorozatot, melynek fővédnöke Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter volt, és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Évtizedek óta a szentkeresztnapi búcsú az az esemény, amelyen megháromszorozódik a község lélekszáma, amelynek hírére hazajön szinte minden elszármazott. Kárásztelek az egyetlen szilágysági magyar település, amelyet nem tudott meghódítani a reformáció, mindmáig őrzi az ősi katolikus hitet. Lélekszáma jelenleg a másfélezret sem haladja meg. Emléktáblát helyeztek el a templom belsejében az elszármazottak emlékére, melyet Markó Béla, az RMDSZ elnöke leplezett le, szept. 17-én. Az ünnepi szentmisén fellépett a nagyváradi bazilika Szent László Ének- és Zenekara Balogh Mihály karnagy vezényletével. Noha a szétszakítottság a Kárpát-medencében örök sajátossága lett nemzetünknek, együtt maradtunk meg nyelvünkben és kultúránkban, mondta Markó Béla táblaavató beszédében; szerinte bárhol is éltünk/élünk, évszázados elszigeteltségünk ellenére is megőriztük ezt a kapcsot más népekkel ellentétben, vereségek ellenére is nyelvben és kultúrában együtt tudunk lenni. A magyar kereszténység ezer esztendejére emlékezve látjuk: házat és hazát teremtettünk, ezt mutatja a kárásztelkiek együttléte, és ahogy körülülünk egy nagy asztalt, az figyelmeztet: az új évezredben is feladatunk házat és hazát építeni. - A helyi iskolában képzőművészeti kiállítás volt. szavalóversenyt is rendeztek. /Szilágysági Millenniumi Napok Kárászteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2000. november 6.

A marosvásárhelyi rádió választási műsorában nov. 6-án Brassó megye szenátorjelöltje, Aranyosi István mutatkozik be. A kolozsvári rádióban Kocsis András, Beszterce Naszód megyei képviselő jelölt szólal fel. A temesvári rádióban, Hunyad megye részéről Winkler Gyula képviselő jelölt vesz részt a magyar adás keretén belül sugárzott választási műsorban. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 6. - 1843. sz./

2001. január 8.

Jan. 8-án az RMDSZ bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalában megbeszélést tartottak a szövetség vezetői és a Közszolgálati Rádió magyar nyelvű adásainak főszerkesztői. A találkozón részt vett Gáspárik Attila, az Audiovizuális Bizottság tagja, Boros Zoltán, a Román Közszolgálati Rádió vezetőtanácsának tagja, valamint Majtényi Ágnes, a Bukaresti Rádió kisebbségi adásainak főszerkesztője, Orbán Katalin a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztője, Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának, Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar adásának főszerkesztője, Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének titkára, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője és Vincze Lóránt, a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának munkatársa. A találkozón Markó Béla szövetségi elnök felvázolta az RMDSZ és a PDSR közt aláírt protokollba foglalt azon elvi megállapodásokat, melyek a közszolgálati rádió magyar nyelvű adásainak bővítésére, ezek összekapcsolására, illetve újabb területi stúdiók létrehozására vonatkoznak.. Döntés született arról, hogy rövid időn belül a rádiós szakemberek kidolgozzák közös elképzeléseiket egy egész Erdélyt átfedő, egész napos magyar nyelvű rádióadás kialakításáról. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 8. - 1881. sz./

2001. január 15.

A Kolozs megyei RMDSZ képviselőinek tanácsa (MKT) jan. 13-i ülésén a februárra tervezett tisztújító megyei küldöttgyűlés napirendjével, a parlamenti választások eredményeinek kiértékelésével, az elmúlt hetek belpolitikai eseményeinek elemzésével foglalkozott. A tanácskozáson megfogalmazták: jó lesz óvatosan viszonyulni az RTDP nagyvonalú ígéreteihez. Elnöki beszámolójában Kónya-Hamar Sándor sikeresnek értékelte a megyei RMDSZ választási kampányát, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a harmadik képviselői mandátum néhány száz szavazat hiányában elcsúszott. A megyei elnök nyilatkozott az RTDP-vel való együttműködésről. Konkrét ígéret hangzott el a kolozsvári magyar rádió napi két-három órás műsorának többszörösére növeléséről is. Böjthe Dániel és Somogyi Gyula meglehetősen szkeptikusak voltak a kormánypárt szavahihetőségét illetően. Kónya-Hamar Sándortól megtudtuk: a 75 ezer szavazati joggal rendelkező magyar közül csak 40 ezren szavaztak, a néhány hónappal korábbi helyhatósági választásokon pedig 30 ezren. Pillich László művelődési alelnök az önszerveződés fontosságára, a civil szervezetek összefogására hívta fel a figyelmet. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Nincs okunk derűlátásra. MKT-fenntartások az RTDP ígéreteivel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2001. március 7.

Erdélyben még nincs egész napos magyar közszolgálati rádió, melyre elsősorban a szórványvidékeken lenne nagy szükség. Az immár 11. éve működő, református Agnus Studió ennek a megvalósításába kezdett. Az eltelt évtizedben a Kolozsvári Rádió magyar adásában voltak jelen egyházi műsoraikkal. Adorjáni László, alapító szerkesztő elmondta, hogy szeretnének továbblépni. Civil szervezetek és az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával létrehoznák az első erdélyi magyar közszolgalati rádiót, mely Kolozsváron és környékén sugározna, napi 24 órában. Amennyiben elnyernék az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) kiírta pályázaton az egyik frekvenciát, akár év végén megszólalhatna az éterben az Agnus Rádió. Egyik fő gondjukat, a közszolgálati műsorok anyagi kereteinek biztosítása jelenti. /Kolozsvári erőfeszítések, magyar közszolgálati rádióért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

2001. március 15.

Aranytollat adományozott László Ferenc kolozsvári sportújságírónak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A magyarországi szakmai szervezet legmagasabb díjának számító Aranytollat eddig csak két erdélyinek ítélték oda: Gáll Ernőnek és Kántor Lajosnak. László Ferenc több mint fél évszázada áll a magyar nyelv, a magyar újságírás szolgálatában. László Ferenc 1943-ban, 13 évesen indult a pályán Bethlenben, az ott magánkiadásban megjelenő Nyári Közlöny című hetilap sportújságírójaként. 18 évesen már a kolozsvári Világosság diáktudósítója, s húszéves korától, 1950-től az Igazság belső munkatársaként a lap sportrovatvezető-szerkesztője volt. 1954-től pedig mindennapos adással a Kolozsvári Rádió magyar adásának sportszerkesztője. 1990 után a Szabadság munkatársaként folytatta tevékenységét nyugdíjazásáig, de a lapban azóta is közli a sporttörténeti eseményekre-érdekességekre visszapillantó összeállításait, cikkeit. 1997-től a Kolozsvári Rádió mellett a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának is dolgozik, ugyancsak napi jelentkezéssel. Emellett a Révai Lexikon számára elkészítette erdélyi magyar sportolók pályafutását bemutató több mint ötszáz szócikkét, a Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig, illetve a Romániai magyar ki kicsoda elkészítésében is közreműködött, kéziratban van az önálló erdélyi magyar sportolólexikona és a magyar-német-román sportszótára. A március 10-én 72. életévébe lépett László Ferenc neve így vált fogalommá Kolozsváron és Erdély-szerte. /Tibori Szabó Zoltán: Fél évszázadnál több az anyanyelv szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2001. március 21.

Elhunyt Keszy Harmath Vera (1950-2001), a szép magyar beszéd szerelmese, művelője és védelmezője. Pályáját az egykori Kolozsvári Rádiónál kezdte. 1985-ben megszűnt a Kolozsvári Rádió és megsemmisült a felbecsülhetetlen értékű hangszalagok nagy része is. Azokban a szörnyű napokban, éjt nappallá téve próbálták menteni a menthetőt. Németh Júlia emlékezett: másolták a legértékesebb anyagokat s a szeku kijátszásával juttatták ki az épületből, rejtették el barátok, ismerősök pincéjében. Keszy Harmath Vera akkor a kolozsvári színházhoz került, irodalmi titkárként nyilvános műsorokat rendezett. Nagyváradra költözött és méltánytalanul elfeledkeztek róla. /Németh Júlia: Keszy Harmath Vera (1950-2001) . = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2001. március 30.

A Román Rádió és a Kolozsvári Rádió szervezésében márc. 29-én Kolozsváron megnyílt a hatvan könyvkiadó, tanintézmény, könyv- és lapterjesztő, folyóirat, multimédiás cég termékeit felvonultató II. Gaudeamus nemzetközi könyvvásár. Gazdag választékkal van jelen három kolozsvári magyar nyelvű kiadó, a Kriterion, a Komp Press és a T3 kiadó közös standja. Géczi Róbert, a Kriterion szerkesztő-menedzsere elmondta: több újdonsággal lepték meg a piacot. Ezek: Éger Veronika: Székely János történelmi drámái, Pomogáts Béla: Kuncz Aladár, Fodor Sándor: Tizenegyedik üveg, Jókai Mór: A legvitézebb huszár, Jósika Miklós: Abafi, valamint román fordításban Kornai János Az átalakulás kikövezetlen útja című gazdasági kötet. /Ö. I. B.: Megnyílt a II. Gaudeamus nemzetközi könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2001. április 24.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szilágysomlyói találkozóján megalakult a Magyar Könnyűzenei Szerkesztők Erdélyi Szakosztálya (MAKESZ). Alapító tagok: a kolozsvári, marosvásárhelyi, temesvári közszolgálati adók, három csíkszeredai és egy-egy szovátai, nagyváradi, udvarhelyi magyar nyelvű kereskedelmi rádió, valamint a Román Televízió magyar nyelvű adása. Tiszteletbeli elnök Boros Zoltán, a magyar adás főszerkesztője. A MAKESZ elnöke, Zilahi Csaba, a kolozsvári rádió magyar adásának zenei szerkesztője elmondta: a szakosztály fő célja a hazai magyar könnyűzenei előadók népszerűsítése. /Nánó Csaba: MAKESZ - az erdélyi magyar könnyűzenéért. Megalakult a MÚRE könnyűzenei szakosztálya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2001. július 7.

Az RMDSZ az elmúlt időszakban a szövetség további eredményeket ért el - jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ elsősorban arra törekedett, hogy ne álljanak le azok a pozitív folyamatok, amelyek az elmúlt időszakban beindultak. A közigazgatási törvény életbelépése az elmúlt három hónap egyik legjelentősebb eredménye. Gheorghe Funar polgármester nyíltan megtagadta a törvény alkalmazását, de Takács szerint ez ellen megvannak a megfelelő bírósági, politikai és közigazgatási eszközök. Szintén az eredmények közé sorolható a 2001. februárjában életbe lépett, az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatásáról szóló törvény, amely több tízezer erdélyi magyar tulajdonos kálváriáját rövidíti meg. Ami viszont az egyházi ingatlanokat illeti, nemhogy ezek visszaszolgáltatása terén nem történt semmilyen előrelépés, de még az érvényben levő rendelkezések alkalmazása is várat magára. Az RMDSZ javaslatai a kis- és középvállalkozók számára biztosítandó kedvezményekről bekerültek az idei költségvetésbe. Takács szerint az RMDSZ jó politikai érzékének köszönhető, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem kérdése is bekerült a megállapodásba. Az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezményben szerepel a földtörvény alkalmazásának felgyorsítására. Ehelyett Adrian Nastaseék hónapokig a jogszabály korlátozó módosításán fáradoztak. A jogszabály végül úgy módosult, hogy csak elenyésző mértékben csorbítja az erdélyi magyarok által visszaigényelt tulajdon nagyságát. Takác úgy véli: amennyiben sikerül maradéktalanul teljesíteni az egyezményben foglaltakat, amelyben még olyan fontos kérdések is szerepelnek, mint a 24 órás országos magyar rádióadás, illetve a Babes-Bolyai Tudományegyetem kérdése, az RMDSZ meg lehet elégedve a kormánypárttal való együttműködéssel. A státustörvény miatt jelenleg felerősödtek a nacionalista hangok, az RMDSZ össztűz alá került, a szövetségen belül is folynak a minősítgetések. Látható volt azoknak a román politikusoknak a "barátsága", akikkel a tusnádfürdőihez hasonló rendezvényeken találkoztak évről évre: rögtön retorikát váltottak. Mélyreható mentalitásváltás nem történt sem a román politikában, sem a román közember szintjén, különösen Edélyben. Jó példa erre a tavalyi parlamenti és elnökválasztás, amely hatalmas fölényhez juttatta Erdélyben a nacionalista erőket. /Székely Kriszta: Mérlegen az SZDP-RMDSZ egyezmény. Takács: A politikai körülményekhez kell viszonyítani az eredményeket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2001. július 11.

Az Első Erdélyi Gitártábor zajlik Kalotaszentkirályon, ahol különböző műfajokban, többnyire haladó szinten oktatnak. A Janovics Jenő Baráti Társaság és a Kolozsvári Rádió kezdeményezése volt a tábor. A főszervező, Zilahi Csaba (akit a Kolozsvári Rádió hallgatói már jól ismerhetnek) elmondta, hogy a tábort három évvel ezelőtt kezdték tervezgetni. Látta, hogy a zenekaroknak nincs fejlődési lehetőségük, mindenki magától tanul. A tanárok között van Varga András a Kárpát-medence egyik legismertebb és legjobb flamenco-gitárosa. A dzsesszoktató Hollandus Zoltán Romániában ismert művész. /Sándor Boglárka Ágnes: A könnyűzenét is lehet művészi szinten űzni. Első Erdélyi Gitártábor Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2001. szeptember 3.

Árkoson, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) által szervezett újságírótáborban Boros Zoltán, az RTV magyar adásának főszerkesztője, a rádiótársaság kuratóriumának tagja vázolta az egész napos magyar nyelvű rádió- és tévéadás kérdéskörét, hangsúlyozva, hogy két irányzat érvényesül: adófizető állampolgárként jogunk van számarányunkhoz viszonyított adásidőhöz - ez jelenleg 2% alatti a közszolgálati televízióban -, illetve egy Sapientia Alapítvány típusú konstrukció. Gáspárik Attila, az audiovizuális tanács tagja szerint a szakmán belül nincs kellő elszántság ennek megvalósítására. Az árkosi táborban megvitatott témák között szerepelt a lapprivatizáció és a külföldi tőke összefüggésének kérdésköre is. A MÚRE életműdíjat adományozott Muzsnay Magda kolozsvári rádiósnak. /Sarány István: Egész napos magyar műsor. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

2001. szeptember 21.

A kolozsvári román és magyar szerkesztőségek közös beadványát a Román Rádió vezetősége jóváhagyta. Így a Román Rádió Kolozsvári Területi Adójának magyar nyelvű adásideje egy órával nőtt. Akik e műsort akarják hallgatni, délután a 3-4 óra között a 95,6 megahertzes ultrarövid hullámsávon megtehetik. /(Csomafáy Ferenc): Egy órával nőtt a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásideje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2001. december 17.

Dec. 15-én tartották Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanácsnak (SZET) együttes ülését. A testület napirendjén a Markó Béla elnök tájékoztatója, az RMDSZ költségvetése és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdések megvitatása szerepelt. Borbély Zsolt Attila azt javasolta, hogy az SZKT vitassa meg, az RMDSZ milyen feltételek mellett hosszabbítsa meg jövő januárjában a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodást. Az SZKT elnöke, Frunda György szenátor ezt elvetette, mondván, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szakembereiből bizottság alakult a megállapodás kiértékelésére. A testület végül 37 nem, 17 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett elvetette Borbély javaslatát. Markó Béla szövetségi elnök ismertette politikai helyzetelemzését. Elmondta: az RMDSZ alapvető tényezője volt annak a politikai stabilitásnak, amelyet idén sikerült érvényesíteni Romániában. Úgy véli, ennek a stabilitásnak eredménye a vízummentesség bevezetése 2002. január 1-jétől, amely szerinte nagyrészt az RMDSZ-nek a kormánypárttal való együttműködésének a következménye is. Markó reméli, hogy a többség elégtétellel fogadja a Hivatalos Közlönyben megjelent 1002 magyar helységnevet, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) engedélyezését, a Székelyföldön visszajuttatott mintegy százezer hektárnyi erdőt, a marosvásárhelyi és kolozsvári magyar rádióadások bővítését. Markó a kormánypárttal való együttműködés híve, de nem minden áron, illetve nem minden feltétel nélkül. A székelyföldi megyék elleni támadásokról szólva Markó rámutatott: a konfliktus nem oldódott meg, s egy új megállapodás aláírásához garanciák kellenek, hogy ilyen helyzetek többé nem ismétlődnek meg. A szövetségi elnök kudarcnak nevezte az egyházi ingatlanok helyzetének teljes megoldatlanságát, illetve a nemzeti szimbólumok használatának korlátozását. Van egy konfrontációs stratégia, amely a megegyezést-kiegyezést tévútnak tekinti, mondotta Markó, ennek oka az agresszív román nacionalizmus, a szociális elégedetlenség, a biztos jövőkép hiánya. A státustörvényről szólva elmondta: "a jogszabályt jónak tartjuk, alkalmazásának előkészítését vállaltuk és vállalni fogjuk. " A vita során Borbély Zsolt Attila leszögezte: Markó Béla helyzetelemzése fordulópont az RMDSZ-retorikában, az "ökölrázós stratégiát" azonban Borbély költői túlzásnak tartotta. Kifejtette: az együttműködési politikával egyetlen aduját játssza el az erdélyi magyarság, ugyanakkor pedig a román politikát hitelesíti Európa felé. Szilágyi Zsolt sokkal több konkrétumot várt el az elnök beszámolójától. Úgy vélte, a szövetségen belül nem igazán működik a sokszínűség elve és azt javasolta, hogy az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a tanügyi kérdések, valamint a csángóügy rendezése az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködés alapfeltétele legyen. Erre reagálva Frunda György emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ törvénytervezetet terjesztett elő az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, a kormány azonban erre nem reagált. Birtalan Ákos képviselő hangsúlyozta: fel kellene már vállalni az erdélyi magyar közösség építkezését. Kónya-Hamar Sándor szerinte az RMDSZ eddigi történetében mindig az értelmezéssel, a végrehajtással volt a gond. A státustörvényről szólva kifejtette: sikerült újra nemzetünket jogi és politikai szinten elfogadtatni Európában. Eckstein-Kovács Péter szenátor emlékeztetett arra, hogy mára sikerült gyakorlatba ültetni az RMDSZ egyik jelszavát: Vízum nélkül Európában. A kolozsvári magyar színház kapcsán kirobbant vitára utalva, a szenátor kifejtette, veszélyesnek látja a provinciális mentalitást és a múlthoz tapadó megoldáskeresést. Vekov Károly képviselő szerint nem lehet újabb protokollumot aláírni, mivel ezáltal magunkat tesszük nevetségessé, majd javasolta, hogy a testület foglaljon állást a nemzeti szimbólumokat tiltó jogszabállyal kapcsolatban. Toró T. Tibor képviselő úgy vélte, elsősorban a stratégiai elképzeléseket kellene közös nevezőre hozni. Szerinte létezik egy "konfrontációs" és egy "kollaborációs" gyakorlat. Egy nemzeti kerekasztal összehívását javasolta, hogy "nézzük meg milyen nemzeti stratégiáink vannak, próbáljuk meg azokat egyeztetni, és ne egymást kiszorítani". Ráduly Róbert képviselő kezdeményezte: amennyiben aláírják a kormánypárttal az új együttműködési megállapodást, azt az SZKT tűzze napirendre és ratifikálja. Kelemen Attila képviselő kijelentette: a protokollumot meg kell újítani a kormánypárttal. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke, Katona Ádám rámutatott: a jelenlegi körülmények között semmilyen optimizmusra nincs okunk. Szerinte jelenleg az RMDSZ rossz irányba halad, és az egykori kommunista párthoz hasonló pártként működik. Meg kell tartani a belső választásokat, mert ezáltal az olyan személyek, mint például Verestóy, nem jutnak majd be a RMDSZ "miniparlamentjébe". Verestóy Attila egyetértett azzal a javaslattal, hogy az új protokollumot az SZKT vitassa meg és ratifikálja. Frunda György szenátor úgy vélte, nem igaz az az állítás, hogy az erdélyi magyarság körében nagyfokú elégedetlenség uralkodik. Markó Béla kifejtette: annak legékesebb bizonyítéka, hogy az RMDSZ nem az egykori kommunista párt gyakorlatát követi, épp az, hogy Katona Ádám egyáltalán elmondhatja bírálatát. Szerinte tagadhatatlan, hogy a magyart közösség elégedetlen. Az SZKT-SZET zárt ülésen tárgyalta meg az RMDSZ költségvetését. Takács Csaba a köztudatban státustörvényként meghonosodott jogszabály jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte helyesen járt el, amikor felszólította a magyar és a román kormányt a folyamatosan konzultációra a státustörvénnyel kapcsolatban. Az ügyvezető elnökség előterjesztett egy, a jogszabályt üdvözlő nyilatkozatot, amelyet az SZTK egyöntetűen megszavazott. Toró T. Tibor is üdvözölte azt a konszenzust, amely Erdélyben és Magyarországon is a státustörvényt övezte, illetve azt, hogy az SZKT-SZET, ha megkésve is, de végre napirendre tűzte a státustörvény kérdését úgy, ahogy azt a Reform Tömörülés korábban javasolta. A platform nevében azt indítványozta: a státustörvény erdélyi végrehajtását felügyelő, hármas paritású országos testületbe delegált RMDSZ-tagokat az SZKT jelölje ki. Markó Béla úgy ítélte meg, a lehető legobjektívebben járt el akkor, amikor a testület RMDSZ-képviseletét felkérte a feladatra. (Mint ismeretes, a szövetség részéről a SZET, az SZKT, az Országos Önkormányzati Tanács, a szenátusi és képviselőházi frakcióvezetők, az ügyvezető elnök és két alelnök, illetve a Területi elnökök Konzultatív Tanácsa által kijelölt személy vesz részt az országos felügyelő tanácsban.) Az SZKT végül nem kérte a bizottság RMDSZ-delegációja összetételének a módosítását. Nyilatkozatban erősítették meg az RMDSZ-nek a moldvai csángók jogai melletti kiállását, és elítélték a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság Harkov-jelentését. A marosvásárhelyi tanácskozáson elítélték a román nemzeti jelképek használatáról szóló törvényt, amely pénzbírsággal bünteti más államok himnuszainak éneklését, nemzeti szimbólumainak használatát. A tiltakozás jeleként Takács Csaba javaslatára az ülés végén a szövetségi képviselők elénekelték a Himnuszt. /Papp Annamária, Székely Kriszta: Tisztázni kell a politikai véleménykülönbségeket. Együttes ülésen az SZKT és a SZET. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ Bakk Miklós feltette a kérdést, miért csak most fogalmazta meg Markó Béla a stratégiával kapcsolatos dilemmákat az SZKT ülésén, hogy olykor választani is kell a két centrum, Bukarest és Budapest között? Velük szemben ki kell jelölni, hol van az autentikus erdélyi érdek igazi centruma. Szükség van egy Erdély-stratégiára, amely nem a klientúrák alkuján keresztül vet számot a Budapestről jövő modernizációs minták és a Bukarestből megszerezhető állami támogatások helyes arányával. /Bakk Miklós: Bukarest is, Budapest is. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

2001. december 17.

Dec. 15-én tartották Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanácsnak (SZET) együttes ülését. A testület napirendjén a Markó Béla elnök tájékoztatója, az RMDSZ költségvetése és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdések megvitatása szerepelt. Borbély Zsolt Attila azt javasolta, hogy az SZKT vitassa meg, az RMDSZ milyen feltételek mellett hosszabbítsa meg jövő januárjában a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodást. Az SZKT elnöke, Frunda György szenátor ezt elvetette, mondván, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szakembereiből bizottság alakult a megállapodás kiértékelésére. A testület végül 37 nem, 17 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett elvetette Borbély javaslatát. Markó Béla szövetségi elnök ismertette politikai helyzetelemzését. Elmondta: az RMDSZ alapvető tényezője volt annak a politikai stabilitásnak, amelyet idén sikerült érvényesíteni Romániában. Úgy véli, ennek a stabilitásnak eredménye a vízummentesség bevezetése 2002. január 1-jétől, amely szerinte nagyrészt az RMDSZ-nek a kormánypárttal való együttműködésének a következménye is. Markó reméli, hogy a többség elégtétellel fogadja a Hivatalos Közlönyben megjelent 1002 magyar helységnevet, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) engedélyezését, a Székelyföldön visszajuttatott mintegy százezer hektárnyi erdőt, a marosvásárhelyi és kolozsvári magyar rádióadások bővítését. Markó a kormánypárttal való együttműködés híve, de nem minden áron, illetve nem minden feltétel nélkül. A székelyföldi megyék elleni támadásokról szólva Markó rámutatott: a konfliktus nem oldódott meg, s egy új megállapodás aláírásához garanciák kellenek, hogy ilyen helyzetek többé nem ismétlődnek meg. A szövetségi elnök kudarcnak nevezte az egyházi ingatlanok helyzetének teljes megoldatlanságát, illetve a nemzeti szimbólumok használatának korlátozását. Van egy konfrontációs stratégia, amely a megegyezést-kiegyezést tévútnak tekinti, mondotta Markó, ennek oka az agresszív román nacionalizmus, a szociális elégedetlenség, a biztos jövőkép hiánya. A státustörvényről szólva elmondta: "a jogszabályt jónak tartjuk, alkalmazásának előkészítését vállaltuk és vállalni fogjuk. " A vita során Borbély Zsolt Attila leszögezte: Markó Béla helyzetelemzése fordulópont az RMDSZ-retorikában, az "ökölrázós stratégiát" azonban Borbély költői túlzásnak tartotta. Kifejtette: az együttműködési politikával egyetlen aduját játssza el az erdélyi magyarság, ugyanakkor pedig a román politikát hitelesíti Európa felé. Szilágyi Zsolt sokkal több konkrétumot várt el az elnök beszámolójától. Úgy vélte, a szövetségen belül nem igazán működik a sokszínűség elve és azt javasolta, hogy az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a tanügyi kérdések, valamint a csángóügy rendezése az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködés alapfeltétele legyen. Erre reagálva Frunda György emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ törvénytervezetet terjesztett elő az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, a kormány azonban erre nem reagált. Birtalan Ákos képviselő hangsúlyozta: fel kellene már vállalni az erdélyi magyar közösség építkezését. Kónya-Hamar Sándor szerinte az RMDSZ eddigi történetében mindig az értelmezéssel, a végrehajtással volt a gond. A státustörvényről szólva kifejtette: sikerült újra nemzetünket jogi és politikai szinten elfogadtatni Európában. Eckstein-Kovács Péter szenátor emlékeztetett arra, hogy mára sikerült gyakorlatba ültetni az RMDSZ egyik jelszavát: Vízum nélkül Európában. A kolozsvári magyar színház kapcsán kirobbant vitára utalva, a szenátor kifejtette, veszélyesnek látja a provinciális mentalitást és a múlthoz tapadó megoldáskeresést. Vekov Károly képviselő szerint nem lehet újabb protokollumot aláírni, mivel ezáltal magunkat tesszük nevetségessé, majd javasolta, hogy a testület foglaljon állást a nemzeti szimbólumokat tiltó jogszabállyal kapcsolatban. Toró T. Tibor képviselő úgy vélte, elsősorban a stratégiai elképzeléseket kellene közös nevezőre hozni. Szerinte létezik egy "konfrontációs" és egy "kollaborációs" gyakorlat. Egy nemzeti kerekasztal összehívását javasolta, hogy "nézzük meg milyen nemzeti stratégiáink vannak, próbáljuk meg azokat egyeztetni, és ne egymást kiszorítani". Ráduly Róbert képviselő kezdeményezte: amennyiben aláírják a kormánypárttal az új együttműködési megállapodást, azt az SZKT tűzze napirendre és ratifikálja. Kelemen Attila képviselő kijelentette: a protokollumot meg kell újítani a kormánypárttal. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke, Katona Ádám rámutatott: a jelenlegi körülmények között semmilyen optimizmusra nincs okunk. Szerinte jelenleg az RMDSZ rossz irányba halad, és az egykori kommunista párthoz hasonló pártként működik. Meg kell tartani a belső választásokat, mert ezáltal az olyan személyek, mint például Verestóy, nem jutnak majd be a RMDSZ "miniparlamentjébe". Verestóy Attila egyetértett azzal a javaslattal, hogy az új protokollumot az SZKT vitassa meg és ratifikálja. Frunda György szenátor úgy vélte, nem igaz az az állítás, hogy az erdélyi magyarság körében nagyfokú elégedetlenség uralkodik. Markó Béla kifejtette: annak legékesebb bizonyítéka, hogy az RMDSZ nem az egykori kommunista párt gyakorlatát követi, épp az, hogy Katona Ádám egyáltalán elmondhatja bírálatát. Szerinte tagadhatatlan, hogy a magyart közösség elégedetlen. Az SZKT-SZET zárt ülésen tárgyalta meg az RMDSZ költségvetését. Takács Csaba a köztudatban státustörvényként meghonosodott jogszabály jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte helyesen járt el, amikor felszólította a magyar és a román kormányt a folyamatosan konzultációra a státustörvénnyel kapcsolatban. Az ügyvezető elnökség előterjesztett egy, a jogszabályt üdvözlő nyilatkozatot, amelyet az SZTK egyöntetűen megszavazott. Toró T. Tibor is üdvözölte azt a konszenzust, amely Erdélyben és Magyarországon is a státustörvényt övezte, illetve azt, hogy az SZKT-SZET, ha megkésve is, de végre napirendre tűzte a státustörvény kérdését úgy, ahogy azt a Reform Tömörülés korábban javasolta. A platform nevében azt indítványozta: a státustörvény erdélyi végrehajtását felügyelő, hármas paritású országos testületbe delegált RMDSZ-tagokat az SZKT jelölje ki. Markó Béla úgy ítélte meg, a lehető legobjektívebben járt el akkor, amikor a testület RMDSZ-képviseletét felkérte a feladatra. (Mint ismeretes, a szövetség részéről a SZET, az SZKT, az Országos Önkormányzati Tanács, a szenátusi és képviselőházi frakcióvezetők, az ügyvezető elnök és két alelnök, illetve a Területi elnökök Konzultatív Tanácsa által kijelölt személy vesz részt az országos felügyelő tanácsban.) Az SZKT végül nem kérte a bizottság RMDSZ-delegációja összetételének a módosítását. Nyilatkozatban erősítették meg az RMDSZ-nek a moldvai csángók jogai melletti kiállását, és elítélték a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság Harkov-jelentését. A marosvásárhelyi tanácskozáson elítélték a román nemzeti jelképek használatáról szóló törvényt, amely pénzbírsággal bünteti más államok himnuszainak éneklését, nemzeti szimbólumainak használatát. A tiltakozás jeleként Takács Csaba javaslatára az ülés végén a szövetségi képviselők elénekelték a Himnuszt. /Papp Annamária, Székely Kriszta: Tisztázni kell a politikai véleménykülönbségeket. Együttes ülésen az SZKT és a SZET. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ Bakk Miklós feltette a kérdést, miért csak most fogalmazta meg Markó Béla a stratégiával kapcsolatos dilemmákat az SZKT ülésén, hogy olykor választani is kell a két centrum, Bukarest és Budapest között? Velük szemben ki kell jelölni, hol van az autentikus erdélyi érdek igazi centruma. Szükség van egy Erdély-stratégiára, amely nem a klientúrák alkuján keresztül vet számot a Budapestről jövő modernizációs minták és a Bukarestből megszerezhető állami támogatások helyes arányával. /Bakk Miklós: Bukarest is, Budapest is. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

2002. május 27.

Máj. 24-25-én Szovátafürdőn tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az elnöki tisztségbe Csép Sándort választották újra, az ügyvezető alelnök Karácsony Zsigmond, a Népújság munkatársa lett. A rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke is felszólalt, hangoztatva: a romániai magyarságnak valamennyi magyarországi politikai párthoz egyformán kell viszonyulnia, a mindenkori magyar kormány támogatására van szüksége. Markó fontosnak tartotta a romániai magyar sajtó sokszínűségét, jelezve, hogy közösségnek önálló sajtóéletre, nem lekötelezett, de elkötelezett sajtóra van szüksége. Csép Sándor leköszönő MÚRE-elnök eredményesnek tartotta a MÚRE elmúlt három esztendejét. Mint mondotta, a MÚRE a vártnál lényegesen kevesebb támogatáshoz jutott, ami jelentősen befolyásolta aktivitását. Gáspár Sándor leköszönő ügyvezető elnök elsősorban a gazdasági nehézségekről szólt. Ezt a tagság növekvő érdektelensége is súlyosbította. Boros Zoltán audiovizuális alelnök a sajtónak jutó támogatások elosztását kérdőjelezte meg. Mint mondotta, a MÚRE számára változatlanul elfogadhatatlan, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületének megalakulásakor semmibe vették a MÚRE addigi gyakorlatát, annak összetételéről nem kérdezték meg a romániai magyar sajtó legitim képviselőit. Az RMDSZ részéről tanúsított hozzáállás nehezen egyeztethető össze azzal, amit az RMDSZ vezetői a sajtó sokszínűségéről nyilatkoznak. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elfogadhatatlannak tartotta a MÚRE Etikai Bizottságának (becsületbíróságának) vele szemben hozott elmarasztaló döntését egy véleménycikk kapcsán. Azért van a MÚRÉ-ra szükség, hogy az újságírót bárhol, bármilyen körülmények között megvédje, még akkor is, ha tévedett, hangsúlyozta. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője amellett kardoskodott, hogy a szervezet az eddigitől lényegesen eltérő feladatköröket, a tagság érdekképviseletét, érdekvédelmét lássa el. Az audiovizuális új alelnöknek Vincze Lorántot, a Román Rádió magyar adásának bukaresti munkatársát, az írott sajtóért felelős alelnöknek pedig Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választották. Az oktatásért felelős szakbizottság új vezetője Magyari Tivadar kolozsvári egyetemi adjunktus, a jogi szakbizottság irányítója Hecser Zoltán, a Hargita Népe igazgatója, a szociális és a tagsági szakbizottság vezetője pedig László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének tagja lett. A 12 tagú új etikai bizottság elnökévé Ágopcsa Annamária szatmárnémeti újságírót, alelnökévé pedig Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét és Borbély Melindát, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vezetőjét választották. A MÚRE Kolozs megyei területi elnökévé a közgyűlés újraválasztotta Makkay Józsefet, a Szabadság főszerkesztő-helyettesét. A MÚRE életműdíját Muzsnay Magda ma is aktív rádiós szerkesztő vehette át. A publicisztikai díjat Bakk Miklós, a Krónika megbízott felelős szerkesztője kapta. Szintén kolozsvári kitüntetettje volt a rádiós díjnak is Csatári Melinda, a Kolozsvári Rádió magyar adásának munkatársa személyében. Pályakezdő díjat a Szabadság munkatársa, Balázs Bence, és a Krónika munkatársa, Rédai Attila kapott. A rendezvényen bemutatták Gazda Árpádnak, a Krónika főszerkesztő-helyettesének Mikor Kicsi voltam, magyar voltam című riportkötetét, Benkő Leventének, a Háromszék munkatársának Bűn volt a szó című, Moyses Mártonra történő visszaemlékezés-kötetét és Gecse László budapesti újságírónak Állam és nemzet a rendszerváltás után című rádiós interjúkötetét. /K. Zs.: Hatékonyabb érdekvédelmet akar a MÚRE. Tisztújító közgyűlés a magyar újságíróknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2002. június 29.

Bustya Endre /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. - Kolozsvár, 1996. dec. 24./ már a Bolyai Egyetemen elkötelezte magát Ady Endre mellett. Bejelentette, hogy összegyűjti és kötetben kiadja Ady novelláit. Ady-kutatásainak elismeréséül 1979-ben megkapta a Dénes Zsófia által Ady emlékére alapított díjat. Itthon a marxisták mindenünnen kirúgták. Bebörtönözték az Ady-kutató Bustya Endrét, aki szabadulása után szénbányában dolgozott, majd mint kistisztviselő tengette életét, mígcsak Gáll Ernő maga mellé nem vette a Korunkhoz. Sokat szerepelt a Szabadság előlapjában, az Igazságban, az Utunkban, a Kolozsvári Rádióban. Az Igazságban 1975-ben Robotos Imre Csinszka-revíziójának cáfolatát adta közre a lap szeptemberi–decemberi számaiban, nagy sikerrel. Konokul és kitartóan dolgozott szabadulása után is Marosvásárhelyen, majd később Kolozsváron. Vásárhelyen a Teleki Téka bibliográfusaként minden lapot átnézett, és értékes anyagokat publikált, írt Kosztolányi Dezső vásárhelyi útjáról, Móra Ferenc marosvásárhelyi látogatásáról, és közölte Babits Mihály levélváltását Sényi Lászlóval. Bustya Endre több el nem végzett munkát maga után hagyva, elhunyt. Még élhetne, csak most lenne 75 esztendős. /Kovács Ferenc: Bustya Endre emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-94




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998