udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Unitarius Puspokseg

1997. szeptember 2.

Szept. 2-án az Unitárius Püspökség Kolozsváron Enyedi György és a Kelet-Közép-Európai unitárizmus a XVI. és XVII. században címmel konferenciát szervezett,. melyen részt vett Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Ezt követően a magyar politikust Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kötő József ügyvezető elnökhelyettes és Székely István önkormányzati és területi szervezetekért felelős alelnök fogadta az Ügyvezető Elnökség kolozsvári székházában. A megbeszélésen a résztvevők megvitatták a román-magyar alapszerződés gyakorlatba ültetésének módozatait, kiemelve a dokumentumban foglalt vegyes bizottságok létrehozásának időszerűségét és egyetértettek annak szükségességében, hogy e vegyes bizottságban részt vegyenek a romániai magyar illetve a magyarországi román közösség legitim képviselői is. A HTMH elnöke és az RMDSZ vezetői elemezték az anyanyelvű oktatás fejlesztését célzó együttműködés módozatait, figyelembe véve, többek között, az egyetemi diplomák kölcsönös elismeréséről kötött ekvivalencia-egyezményt, az európai felsőoktatási egyezményeket, illetve a létező törvényes keret adta lehetőségeket.A részvevők áttekintették Magyarország európai integrációjának hatásait az anyaország és a határain túl élő kisebbségek kapcsolatára, majd áttekintették a két ország helyi önkormányzatai közötti kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehetőségeket, különös tekintettel a határokon átnyúló fejlesztési programokra, amelyek rendkívül fontosak az európai integráció szempontjából, s amelyeket az EU pénzügyileg is támogat. Megállapítást nyert, hogy a megbeszéléseken érintett területeken Románia és Magyarország közötti együttműködés, amely az alapszerződés szellemében folyik, előnyös mindkét ország európai integrációja számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 2., 1104. sz./

1998. május 22.

Május 22-23-án tartják meg Kolozsváron és Szabéden a hagyományossá vált Szabédi Napokat, az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia, a Mûvelõdés és a Korunk Stúdió közös szervezésében. A '98-as Szabédi Napok keretében a fennállásának 50. évfordulójához érkezett Mûvelõdés jubileumát is megünneplik, amit a rendezvénysorozat címe is tükröz: Nyelv, dallam, irodalom - 50 éves a Mûvelõdés. Május 22-én az Unitárius Püspökség Imatermében tudományos ülésszakra került sor, amelyen Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Írószövetség elnöke és Kántor Lajos, a Korunk fõszerkesztõje és az Anyanyelvi Konferencia társelnöke mondott bevezetõt. A "Szabédi napjai" c. kötet bemutatása után hazai és magyarországi Szabédi-kutatók tartottak tudományos értekezéseket, majd a részvevõk megkoszorúzták a tragikus sorsú költõ és irodalmár sírját a kolozsvári Házsongárdi temetõben. A tudományos ülésszak délután a Bölcsészettudományi Kar épületében folytatódott. Május 23-án "Mûvelõdés 50" címmel kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a kultúra támogatásáról a Györkös Mányi Albert Emlékházban, majd a részvevõk a Szabédi Emlékháznál koszorúznak. Ugyanaznap Szabédon, az unitárius templomban az író szülõfalujában megemlékeznek a falu nagy szülöttérõl, ezt követõen pedig a Mûvelõdési Házban bemutatják a "Szabédi napjai" és a "Szigetek a holttengerben" c. köteteket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 1269. sz./ Pomogáts Béla a Szabédi emlékháznál mondott beszédében hangsúlyozta, hogy ez a ház az egész erdélyi magyar irodalom tulajdonává válik. Itt lehet majd hozzáférni az erdélyi magyar irodalom dokumentumaihoz, Szabédi László hagyatéka, majd más írók hagyatéka révén. Ide jöhetnek majd a kutatók. /Csomafáy Ferenc: A Szabédi-emlékház megkoszorúzása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1999. május 14.

A kormány a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal által előterjesztett sürgősségi rendeletet fogadott el 36, egykor a magyar, a német, a zsidó, a görög, a szerb, a szlovák és az ukrán kisebbség közösségi vagy egyházi tulajdonát képező ingatlan visszaszármaztatásáról. A mellékletben a gyulafehérvári katolikus érsekség három, a szatmárnémeti, nagyváradi és temesvári katolikus püspökség két-két, az erdélyi, illetve a királyhágómelléki református egyházkerület ugyancsak két-két, az unitárius és az evangélikus egyház pedig egy-egy ingatlannal szerepel. Többek között, visszakerül eredeti tulajdonosához a gyulafehérvári Katolikus Teológia épülete, a kolozsvári Református Kollégium, a kolozsvári Unitárius Püspökség székhelye, a temesvári római katolikus középiskola, a szatmárnémeti római katolikus Konviktus, a nagyváradi Szent József-kórház, a dévai ferences rendház, a zilahi református művelődési ház, valamint a marosvásárhelyi leánygimnázium. A sürgősségi kormányrendelet alkalmazására egy bizottságot hoznak létre. A bizottság hatásköre kiterjed újabb visszaszármaztatási kérések megvizsgálására is. /Bartunek István: Kisebbségi és egyházi javakat adnak vissza. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

1999. július 5.

James Rosapepe, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete júl. 5-én Kolozsváron ünnepelte a Függetlenség Napját, az amerikaiak nemzeti ünnepét. A nagykövet délelőtt üzletemberekkel találkozott, majd megbeszélést folytatott dr. Szabó Árpád unitárius püspökkel. Délben Carl Siebentritt kolozsvári főkonzullal fogadást adott közéleti személyiségek, üzletemberek, politikusok, újságírók tiszteletére a Continental Szálló éttermében. - Dr. Szabó Árpád unitárius püspök a nagykövettel folytatott megbeszéléséről elmondta, hogy a látogatást megelőzte egy korábbi találkozás, amely az amerikai unitáriusok és a nagykövet között zajlott. Ennek eredménye az, hogy a nagykövet júl. 5-én személyesen felkereste a kolozsvári unitáriusokat. A találkozó során szóba került az erdélyi és az amerikai unitárius testvéregyházak közötti együttműködés továbbfejlesztésének a kérdése. A rendszerváltás óta szoros kapcsolatot építettek ki: sok amerikai unitárius lelkész, egyháztag látogatott Erdélybe, az unitarizmus szülőföldjére. Ami a vízumengedélyek megadását illeti, ez a kapcsolat mostanáig zavartalanul működött. Az utóbbi időben azonban több alkalommal visszautasították az erdélyi unitárius lelkészek számára a beutazási engedélyt. Ezt a kérdést akarták tisztázni a nagykövettel. - Dr. Szabó Árpád beszámolt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdéséről is, kérve a nagykövetet, hogy támogassa a magyar történelmi egyházakat ebben a törekvésükben. Az unitárius püspök előterjesztette a történelmi magyar egyházak vezetőinek azon kérését is, hogy a közeljövőben több közös találkozóra kerüljön sor. /James Rosapepe Kolozsváron is megünnepelte a Függetlenség Napját Az amerikai nagykövet felkereste az Unitárius Püspökséget. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Funar polgármester nem ment el a James C. Rosapepe amerikai nagykövet által adott kolozsvári fogadásra: szerinte példátlan diplomáciai botrány történt, mivel egy állam nemzeti ünnepét a diplomáciai képviseletnek csak a fővárosban lehet megtartani. A nagykövet, a román külügyminisztérium tudta és engedélye nélkül, Kolozsváron ünnepel, ami veszélyes precedenst teremthet - jelentette ki a polgármester. Gheorghe Funar kifejtette: Amerika érzéketlen az emberi jogoknak a világon egyedülálló módon való megtiprásával szemben, mert Románia az egyetlen ország, ahol a többséget a kisebbség nyelvének megtanulására kényszerítik - utalt az új közigazgatási törvényre. Elmondta: az RDMSZ és az érintettek kérésére "gyengeelméjűségi igazolványokat fog kibocsátani" saját zsebéből azoknak a magyarul beszélő románoknak, akik egy bizonyos kor fölött nem tudják/akarják megtanulni az állam nyelvét. /"Veszélyes precedens" lehet Rosapepe fogadása? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2000. október 2.

Szept. 30-án Kolozsváron, az unitárius püspökség dísztermében bemutatták az egyház gondozásában megjelent A szent szabadság oltalmában - Erdélyi unitáriusok 1848-1849-ben című tanulmánykötetetet. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök kifejtette: 50 esztendő óta ez az első alkalom, hogy az erdélyi unitárius egyház könyvbemutatóval jelentkezik. A könyv közös munka gyümölcse. Dr. Gaal György, a könyv szerkesztője beszélt a kötetről: kétévi munka eredménye ez a könyv. /Horváth Gyöngyvér: Rendkívüli unitárius könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2000. október 26.

Okt. 25-én Kolozsváron találkoztak az RMDSZ és az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői. Az RMDSZ és az erdélyi magyar egyházak között minél szorosabb együttműködést kell kialakítani a következő időszakban - állapodtak meg a megbeszélésen. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakció-vezető, Kelemen Attila képviselőházi frakció-vezető, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, a SZET elnöke, Szép Gyula oktatás- és vallásügyi ügyvezető alelnök, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság igazgatója képviselte. Az egyházfők részéről a találkozón jelen volt Jakubinyi György erdélyi római katolikus érsek, Tamás József segédpüspök, Potyó Ferenc általános helynök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület püspöke, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kiss Béla evangélikus főjegyző, valamint Mikó Lőrinc unitárius püspökségi tanácsos, a testület titkára. Egyetértettek abban, hogy a jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok azonnali visszaszolgáltatása, szerzése érdekében mindent meg kell tenni. Az RMDSZ vezetői ismertették a nemrégiben elfogadott törvényt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy az egyházak visszakérhetik a tőlük jogtalanul elvett ingóságokat, kegytárgyakat, levéltári anyagokat. Ennek érdekében haladéktalanul be kell indítani a visszaigénylési folyamatot. RMDSZ az elkövetkezőkben is mindent megtesz a felekezeti iskolákért és általában az egyházi oktatásért. Az egyházak vezetői elégtétellel nyugtázták azt, hogy a szövetség választási programjának egyházpolitikai fejezetébe belefoglalták más fontos célkitűzések mellett ezeket a törekvéseket is. Az egyházak ugyanakkor továbbra is támogatják azt, hogy az erdélyi magyarság továbbra is erős politikai képviseletet küldjön a parlamentbe. A találkozón az RMDSZ vezetői egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a novemberi választásokat követően az erdélyi magyar történelmi egyházak és a román állam között egyezséget kell létrehozni az eddig megoldatlan problémák rendezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 26. - 1834. sz./ Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök elmondta, az egyházak ígéretet tettek arra: magukévá teszik az RMDSZ programját, és támogatják a szövetség államfő-jelöltjét. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette: "a Szövetség biztosított arról, hogy következetesen kiáll az egyházi ügyek mellett. Mi ennél többet nem is kívánhatunk." Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár elismerte, javarészt jogosnak tekinthető az egyházi bírálat. Tőkés László református püspök levélben fogalmazta meg bírálatait. "A levélben foglaltak semmivel sem különböztek azoktól a kijelentésektől és vádaktól, amelyeket a püspök úr az elmúlt két-három évben rendszeresen megfogalmaz írásban vagy szóban" - nyilatkozta a levélről Kelemen Hunor. Az államtitkár szerint az RMDSZ a jövőben a jobb információáramlás által szeretné javítani az egyházakkal fenntartott kapcsolatait. /Egyházfőkkel tárgyaltak az RMDSZ vezetői. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./ Tőkés László püspök nem vett részt a megbeszélésen, jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, ám három személyt küldött a találkozóra. Az ülés kezdetén ismertették Tőkés László püspöknek a tanácskozás résztvevőihez intézett levelét, amelyben komoly bírálatokat fogalmazott meg. Markó Béla kifejezésre juttatta, hogy nem ért egyet a megfogalmazott vádakkal. - Markó Béla kifejtette: elsődleges fontosságot jelent az egyházi javak, ingatlanok és ingóságok azonnali visszaszolgáltatása. /Papp Annamária: Az egyházak gondjai az RMDSZ programjában. Tőkés László bírálja a szervezet politikáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2001. április 14.

Torockószentgyörgyön a faluközpontban az egykori Torozkay-Rudnyánszky kastélyt tavaly megvásárolta az Unitárius Püspökség. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta: az egyház számára szeretnének kialakítani egy ifjúsági központot. Több éves munkával Erdély legjelentősebb unitárius egyházi ifjúsági létesítménye jön majd létre. - A magyarok lakta falvak többségének vészesen elöregedő a lakossága, a gazdasági nyomor, a mezőgazdasági termelés kilátástalansága jellemző. Az idős emberek szélmalomharcot vívnak visszakapott földjeiken. Ők a magyar falvak zömének itthon maradt derékhada. A sok évszázados paraszti világ megtartó rendje lassan megbomlik. - Vannak még falvak, ahol hol ma is van fiatal és középréteg, akik helyben maradva keresik megélhetésüket. /Unitárius ifjúsági központ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2001. május 9.

Az unitárius egyház felszólította a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, hogy április 15-ig költöztesse ki az iskolaépületéből a tanfelügyelőséghez tartozó pedagógus szakkönyvtárat. Mikó Lőrinc jogász, az unitárius egyház tanácsosa elmondta: a pedagógus szakkönyvtáron kívül más intézmény is - a tanügyi szakszervezet és a tanügyi kölcsönös segélypénztár - helyet kapott a szóban forgó ingatlanban. A kommunista diktatúra idején a közel négyszáz éves könyvtárat elkobozták az egyháztól, és a mintegy negyvenezer kötetet, könyvet és kéziratgyűjteményt a Farkas utcai Akadémiai Könyvtárba telepítették át. A 182-es törvény értelmében az unitárius egyház a kisajátított könyvtárat vissza kívánja szerezni és eredeti helyére szállítani. Mikó Lőrinc hangsúlyozta: amennyiben a szóban forgó intézmények nem szabadítják fel a helyiségeket, az unitárius püspökség kénytelen lesz a bírósághoz fordulni. /Papp Annamária: Tulajdonát követeli az unitárius egyház. Könyvtár és óvoda létesül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2001. november 17.

A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény romániai alkalmazását ellenőrző szervezetek és intézmények megtették javaslataikat a felügyelő bizottságba. Az egyházak részéről: Gyulafehérvári Érsekség - Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó főszerkesztője, a Püspökség munkatársa; Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Dr. Fleisz János történész, Szatmári Római Katolikus Püspökség - Lepedus István, mérnök, teológus; Erdélyi Református Egyházkerület - Pap Géza püspök, (helyettese Tonk István főgondnok); Királyhágómelléki Református Egyházkerület - D. Tőkés László püspök, (helyettese Kovács Zoltán főgondnok); Unitárius Püspökség - Dr. Szabó Árpád püspök; Evangélikus Püspökség - Mózes Árpád püspök; Baptista Gyülekezetek Szövetsége - Borzási István oktatásügyi alelnök; a Temesvári Római Katolikus Püspökség még nem nevesítette megbízottját. A civil szervezetek megbízottai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József elnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - Furdek L. Tamás, az egyesület által alapított Pro Technica Alapítvány titkára, (helyettese Tibád Zoltán az EMT főtitkára); Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - Sebestyén Csaba elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József elnök; Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Lászlóffy Pál; Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor elnök; Országos Magyar Diákszövetség - Szőke Szabolcs elnök; Itthon Fiatalon Mozgalom Farkas András a Mozgalom alelnöke, (póttag Korodi Attila - a Mozgalom elnöke); Nagy Pál - MISZSZ elnök. Markó Béla szövetségi elnök, aki különben szintén tagja a testületnek, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a következő személyeket bízta meg: Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke; Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke; Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke; Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács Elnöke; Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, akit a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevezett meg. Továbbá 3 személy az ÜE részéről: Takács Csaba ügyvezető elnök; Borbély László ügyvezető alelnök; Szép Gyula ügyvezető alelnök. Ebben az esetben a három póttagot az ügyvezető elnök nevezi meg, azt is megjelölve, hogy melyik megnevezett póttag melyik felügyelő testületi tagot helyettesíti. Az SZKT, a SZET, a két frakció és az OÖT elnökei saját testületük vezetőségéből szintén kijelölnek 1-1 póttagot. /Összeállt a státustörvény végrehajtását felügyelő testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2001. november 20.

November 10-én ismét ünnepelt Nyomát, a Nyárád menti kis falu. 1996-ban a 400 lelkes település egyharmadát kitevő református közösség avatta fel új templomát, 1997-ben a mintegy 30 fős katolikus közösség vehette használatba a Magyarok Nagyasszonyának ajánlott templomot. Most a megújított unitárius templomában tartottak ünnepi hálaadó istentiszteletet, amelynek keretében Szabó Árpád unitárius püspök hirdette az igét. Az Unitárius Püspökség és az Erdélyi Műemlékvédő Egyesület, valamint az egyházközség összefogásával és az angliai Historical Building Heritage támogatásával felújították a templom tetőszerkezetét és állagmegőrző munkálatokat végeztek a kazettás famennyezeten. A nyomáti templom még az Árpád-ház idején épült. Az ünnepi istentisztelet után a helyi művelődési otthonban a nyomáti fiatalok műsorral lepték meg a közönséget, majd kiállítás nyílt Sándor János székelyszentistváni fafaragó történelmi tárgyú munkáiból. /Gligor Róbert László: Négyszáz éves hit, nyolcszáz éves templom. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 20./

2002. október 1.

Kolozsváron Unitárius Püspökség dísztermében tartotta tanévnyitó ünnepségét a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi Kara. Az egyetem kolozsvári székhelyének felújítása nem fejeződött be, így a Sapientia húsz kolozsvári diákja az egykori Báthory Apor Szeminárium épületében, az úgynevezett Szentjóskában bérelt helyiségben tanulhat. Tonk Sándor, a Sapientia-EMTE rektora becslése szerint az ingatlan felújítása október végéig megtörténik. A kolozsvári épülethez a Sapientia úgy jutott hozzá, hogy megvásárolta Pászkány Árpád üzletember Syntax (majd Sodalitas) nevű cégét, az ingatlannal együtt. A Kolozsvár központjában, Mátyás király szülőháza mellett levő épületet /Bocskai István szülőházát/ az egyetem egymillió dollárért vásárolta meg. "Az induló Természettudományi Karral Kolozsvár felzárkózott Marosvásárhely, Csíkszereda és Nagyvárad mellé" - hangsúlyozta beszédében Tonk Sándor. Mócsy Ildikó, a tanszék vezetője tudománytörténeti visszapillantásában elmondta, a tizenkilencedik század második felében Dániában már oktatták a környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket felsőbb szinten. /Rostás-Péter Emese: A "Szentjóskában" kezdik a Sapientia diákjai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./ Kolozsváron is évnyitót tartott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amelyre aligha került volna sor az előző magyar kormány intézményépítő és -támogató döntései nélkül. Megjelent többek között Entz Géza magyarországi egyetemi tanár, Mózes Árpád unitárius püspök áldotta meg az évnyitót. Tonk Sándor rektor hangsúlyozta: Kolozsvár nem szűnt meg az erdélyi magyar szellemi élet központja lenni. Végül Pap Géza református püspök beszédében a hit és az ismeret összefüggéseire hívta fel a figyelmet. /N. Á.: Magyar egyetemi tanévnyitó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./

2003. január 20.

1989 óta minden évben január 22-én megünnepelik a Magyar Kultúra Napját, emlékezve Kölcseyre, aki 180 éve ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Idén jan. 19-én, vasárnap Kolozsváron az Unitárius Püspökség dísztermében gyűlt össze a Dávid Ferenc Egylet. Molnos Lajos köszöntőjében a magyar kultúra nagyjait méltatta, az Unitárius Kollégium kórusa következett, végül versek hangzottak el. /(benke): A Magyar Kultúra Napja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2003. március 6.

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ és az SZDP parlamenti frakciójának márc. 5-én tartott találkozójáról tájékoztatta a sajtó képviselőit. Markó Béla ismételten kitért az audiovizuális díj kérdésére. Az RMDSZ nem ért egyet ennek bevezetésével, főként a nonprofit szervezetek, így alapítványok és egyesületek, valamint a hátrányos helyzetű fizikai személyek esetében. Markó Attila helyettes államtitkár az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatáról tartott rövid beszámolót. Elmondta, hogy 2003. márc. 2-án lejárt a visszaigénylések benyújtási határideje. Eddig több mint 4000 visszaigénylési kérvény került az ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő bizottság asztalára, ezek közül legtöbb a görög katolikus valamint az izraelita egyházközösség részéről fogalmazódott meg. A gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 400 ingatlan visszaigénylésére nyújtott be kérvényt, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 141, a Szatmári Római Katolikus Püspökség 150, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 134, az Erdélyi Református Egyházkerület 609, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 205, a Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Püspökség 19, a Kolozsvári Unitárius Püspökség 84 ingatlan visszaszerzésére állított össze hasonló dossziét. /SZDP-RMDSZ parlamenti együttműködés. Mintegy 4000 visszaigénylési kérelem. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2003. május 10.

Tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Szabédi-napokat máj. 9-én Kolozsváron, az Unitárius Püspökség dísztermében. Szabó Árpád püspök köszöntötte az egybegyűlteket, Az egyetemes magyar irodalom nyilvánossága című ülésszakon Kötő József, az EMKE elnöke kifejtette: Szabédi szellemi ege alatt megbeszélik a kultúrateremtés legégetőbb problémáit, ennek előmozdítására pedig a romániai magyarság kiváló személyiségei töltik meg a püspökség dísztermét. Kántor Lajos irodalomkritikus elmondta, hogy Szabédi olyan korszakban élt, amikor a véleménynyilvánítást erősen korlátozták. Ennek ellenére életművének egésze a nyilvánosságért folytatott harcként is értékelhető. Cseke Péter az első erdélyi írónemzedék fogadtatásáról és pályájának későbbi alakulásáról értekezett előadásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a népi irányzat Erdélyből indult ki, de hamar egyetemessé vált, és intézményteremtő szerepe is jelentős volt. Pomogáts Béla kifejtette: a kisebbségi irodalom befogadása mindenkor ki volt szolgáltatva az aktuális politikai helyzetnek. 1945-ben kezdődött az a korszak, amelynek során a magyar irodalmi tudatból megpróbálták kiiktatni azokat az értékeket, amelyek nem a baloldali gondolkodás jegyeit tükrözték. A fordulat az 1980-as évek végén következett be, amikor már kirajzolódtak az új korszak körvonalai. Ekkor az erdélyi írók ismét teljes jogú tagjai lettek a magyar irodalomnak, sőt, előfordult, hogy köteteik kizárólag az anyaországban jelentek meg. Füzi László Nyilvánosság és átláthatatlanság című előadásában (amelyet a szerző távolléte miatt Kötő József olvasott fel) felhívta a figyelmet a letölthető irodalom jelenségére, hiszen a világháló segítségével ma már szinte minden irodalmi mű elérhetővé válik. Elek Tibor és Széles Klára az elmúlt évek magyarországi sikerkönyv-listáinak eredményeit figyelembe véve állapították meg, hogy a siker és az érték többnyire nem esik egybe. A Szabédi-napok első része a Házsongárdi temetőben, Szabédi László sírjának megkoszorúzásával ért véget. /Sándor Boglárka Ágnes: Az irodalom az élet sója. 13. Szabédi-napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

2003. június 19.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő kormánybizottság jún. 18-ii ülésén elvi döntést hozott 35 ingatlan visszaadása tárgyában - tájékoztatott Markó Attila kisebbségvédelmi helyettes államtitkár, a kormánybizottság alelnöke. A megvizsgált 35 ingatlan közül 22-t a magyar történelmi egyházak kapnak vissza: az Unitárius Püspökség 4 ingatlant, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 3, az Erdélyi Református Egyházkerület 2,a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 3, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség pedig 6 ingatlant kap vissza. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek visszaszolgáltatandó épületek között található többek között a kolozsvári Mócok útja 84. szám alatti ingatlan, amelyben jelenleg kisegítő iskola működik. Markó Attila szerint a kormánybizottság következő ülésén, amelyet jún. 27-re terveznek, a magyar egyházaknak visszajuttatott ingatlanok száma minden valószínűség szerint 50-re emelkedik majd, és ezzel sikerül eleget tenni a magyar-román kormányközi vegyes bizottság jegyzőkönyvében Románia által vállalt kötelezettségnek is. /Egyházi ingatlanokat szolgáltatnak vissza. Újabb elvi döntés született. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2003. augusztus 22.

Aug. 21-én istentisztelettel és gálaműsorral kezdődött Kriza János szülőfalujában, Nagyajtán a XXVII. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet által szervezett tanácskozás nyitányaként a nagyajtai ifjak és a Gazdag Miklós Polgári Daloskör ünnepi műsorral üdvözölte a résztvevőket. Több mint 450 meghívottat várnak az eseményre, a vendégsereget családoknál, sátrakban, valamint a Kriza János Általános Iskola tantermeiben szállásolják el. Előadások hangzanak el, majd kisebb csoportokban műhelybeszélgetések, véleménycserék lesznek. Kolumbán Gábor, az Erdélyi Unitárius Egyház főgondnoka és Gyerő Dávid, az unitárius püspökség közigazgatási előadó tanácsosa tart előadást. Aug. 24-én ünnepi istentisztelettel zárul az unitárius ifjak találkozója. Találkozásuk emlékére az iskola főbejárata mellett kopjafát állítanak a résztvevők. /Benkő Levente: Helykereső ifjak. Unitárius konferencia zajlik Erdővidéken. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

2003. szeptember 3.

Szept. 2-án ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára elmondta: a közel 70 ingatlanból a kormánybizottság határozatával 49 a történelmi magyar egyházakhoz kerül vissza.A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség most már természetben és azonnal visszakapja a petrozsényi római katolikus plébániát, míg az orvosi egyetemnek és a zeneiskolának otthont adó kolozsvári és nagyszebeni épületekben még öt évig működhetnek az intézmények. A törvény szerint ebben az időszakban az egyház bért kap a használótól, viszont ezekre az épületekre nem kell ingatlanadót fizetnie. Az érsekség visszakapja tulajdonjogát a fogarasi városházának és óvodának otthont adó épületre, a kolozsvári egykori ferences kolostorra, valamint nyomdára, továbbá a nagyszebeni polgármesteri hivatalnak és óvodának, gimnáziumnak, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalnak és kollégiumnak otthont adó épületekre - ezekre szintén 5 éves bérleti szerződést kell kötnie a bennük működő intézményekkel. Az Evangélikus Püspökség hasonló feltételek mellett kap tulajdonjogot a nagylaki lelkészi hivatalra és könyvtárra, a középiskolának, líceumi műhelynek, illetve óvodának otthont adó épületeire. Természetben és azonnal visszakapja a nagylaki szövetkezetnek otthont adó ingatlant. Az Erdélyi Református Püspökség természetben kap vissza ingatlanokat a háromszéki Angyaloson, a Kolozs megyei Désaknán és Cegén. Sepsiillyefalván és Nagyenyeden szintén tulajdonjogot kap az egyházkerület. A Temesvári Római Katolikus Püspökség természetben - 5 évre szóló bérleti szerződés megkötésével - visszakapja egyik ingatlanát Temesváron, Székudvaron, Facsádon, valamint Nagyszentmiklóson. Az Unitárius Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Maros megyei Makfalván, természetben 5 éves bérlettel épületeket a háromszéki Nagyajtán, Kökösben és Bölönben. Tulajdonjogot 5 éves bérleti szerződéssel a háromszéki Árkoson, Kőröspatakon és Dicsőszentmártonban kap vissza az egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Bihar megyei Telegden, 5 éves bérlettel természetben Élesden, Szilágysomlyón és Szentjobbon, tulajdonjogot több nagyváradi ingatlanra. A Királyhágómelléki Református Püspökség természetben 3-5 éves bérlettel kap vissza ingatlant Szilágysámsonban, Szilágyballán és Szilágyfőkeresztúron, valamint azonnal és természetben visszakapja egy ingatlanát Szilágynagyfaluban. /Benkő Levente: Restitúció: kezdődhet a telekkönyvezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ A Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonába 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába 11, az Unitárius Püspökség tulajdonába 7, a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonába 8, az Evangélikus Püspökség tulajdonába 5, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába pedig 10 ingatlan kerül vissza azonnal vagy a közeljövőben. Arról nem tettek említést, hogy a tulajdonbahelyezés folyamata elkezdődik-e az idén. /Újabb egyházi ingatlanokat adnak vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2003. október 15.

Okt. 10-én ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. A 31 elfogadott határozatból 21 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A visszaszolgáltatásra váró ingatlanok száma a következőképpen oszlik meg a magyar történelmi egyházak között: a Kolozsvári Unitárius Püspökség tulajdonába négy (Hármasfalu, Nagyajta, Kökös, Bölön), a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába három (Nagyszeben 2, Csíkszereda - a Márton Áron Gimnázium épülete), az Erdélyi Református Egyház tulajdonába három (Angyalos, Kolozsvár - a Metropol palota épülete, illetve a Mócok útja 84. szám alatti református parókia épülete), a Váradi Katolikus Püspökség tulajdonába öt (Élesd, Szilágysomlyó, Mezőtelegd, Szentjobb - két ingatlan), a Királyhágó-melléki Református Püspökség tulajdonába három (Szilágysámson, Szilágyballa, Szilágyfőkeresztúr), a Temesvári Katolikus Püspökség tulajdonába három (Temesvár, Székudvar, Facsád). /Egyházi ingatlanok kerülnek vissza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./

2003. október 23.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő kormánybizottság újabb 35 ingatlan visszaadásáról hozott elvi döntést, közülük 25 kerül vissza a magyar történelmi egyházakhoz - tájékoztatott Markó Attila, a kormánybizottság alelnöke. Ezáltal 96-ra nőtt a magyar történelmi egyházakhoz visszakerülő ingatlanok száma. Az újabb elvi döntés során a temesvári Római Katolikus Püspökség 9, az Erdélyi Református Egyházkerület 12, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 4 ingatlant kap majd vissza. Jelenleg az elvi döntések szintjén, az összesítés püspökségenként a következő: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség: 23 ingatlan, Nagyváradi Római Katolikus Püspökség: 11 ingatlan, Temesvári Római Katolikus Püspökség: 13 ingatlan, Erdélyi Református Egyházkerület: 24 ingatlan, Királyhágómelléki Református Egyházkerület: 10 ingatlan, Unitárius Püspökség: 10 ingatlan, Kolozsvári Evangélikus Püspökség: 5 ingatlan. A visszaszolgáltatásra váró ingatlanok között szerepel például, a pankotai líceum épülete (temesvári Katolikus Püspökség), egy kézdivásárhelyi óvodaépület, illetve több vidéki kultúrház is, mind az alsócsernátoni, amelyek az Erdély Református Egyházkerület tulajdonába kerülnek vissza. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület birtokába kerülne vissza a nagyváradi Hunyadi Mátyás utca 15 szám alatti iskolaépület. /Újabb 35 ingatlan visszaadásáról született elvi döntés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2003. december 24.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő bizottság évzáró mérlege szerint a történelmi magyar egyházak által visszaigényelt ingatlanok közül az elmúlt hat hónapban a bizottság 129 épület visszaszolgáltatásáról hozott pozitív és végleges elvi döntést (amiből 38 az Erdélyi Református Püspökség, 30 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 17 a Királyhágómelléki Református Püspökség, 13 a Temesvári Római Katolikus Püspökség, 12 az Unitárius Püspökség, 11 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 8 pedig a Kolozsvári Evangélikus Püspökség által kérvényezett egykor egyházi tulajdonban lévő ingatlanra vonatkozik), ebből 49 ingatlan visszaszolgáltatásáról szól határozatot már kézhez is kaptak a kérvényező egyházak, jelezte Markó Attila helyettes államtitkár. /(Szász Attila): Mérleg az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

2004. január 10.

Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke párbeszédet kezdeményezett Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A szövetségi elnökhöz intézett, az EMNT Állandó Bizottsága által jóváhagyott nyílt levelet Tőkés elnöki minőségében írta alá. Markó Béla elmondta, hogy Tőkés Lászlóval bármikor szívesen szóba áll püspökként vagy RMDSZ-tagként. A bizottság január 9-én Kolozsváron tartott ülésén Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke javaslatára fogadta el a nyílt levelet. A párbeszéd elkezdésének lehetséges időpontjaiként január 19., 20., 21. és 24-ét javasolták. A kezdeményezők helyszínként a kolozsvári Szent Mihály plébánia vagy az Unitárius Püspökség épületére gondoltak. A dokumentum megfogalmazói felhívták Markó Béla figyelmét az 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban letett eskü és az EMNT önkormányzati célkitűzései között létező szellemiségi értelemben vett szoros kapcsolatra. – Úgy ítéljük meg, hogy a romániai magyarság közös ügye, az autonómia szolgálatában szót kell értenünk egymással – áll a levélben. Az EMNT hasonló megkereséssel fordult az erdélyi polgári körökhöz is, amelyektől kedvező választ kaptak. Markó Béla megjegyezte: „Ami az EMNT-t illeti, elégtétellel látom nyílt levelükben az RMDSZ célkitűzéseit, ha pedig ez így van, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy a szövetségen belül tevékenykedjenek. Tisztázniuk kell, hogy politikai csoportosulásnak tekintik-e magukat, s akkor helyük lehet az RMDSZ platformjai között. Ezt ezúton fel is ajánlom nekik. Ha pedig civil szervezetnek tekintik magukat, akkor a Szövetségi Egyeztető Tanácsban (SZET) szintén helyük lehet. Annak idején, amikor megalakult a SZET, felkértem Tőkés Lászlót, hogy vállaljon tagságot benne, de ő azóta is csak elodázó választ adott. Az RMDSZ-en belül bármikor leülünk, s meghallgatjuk a véleményüket, szövetségen kívüli politikai partnert azonban nem akarunk felhatalmazni, mert az erdélyi magyarság nem hatalmazott fel minket arra, hogy megosszuk a közösséget, és egységes politikai alakulat helyett több politikai szervezetet működtessünk Erdélyben.” /B. T., P. A. M.: Párbeszédet kezdeményezett Tőkés László. Markó Béla mint püspököt vagy RMDSZ-tagot bármikor fogadná. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ Markó Béla szerint a meghívás elfogadása azt jelentené, hogy politikai partnernek tekintik az EMNT-t. „Az EMNT-t nem fogadjuk el politikai partnerként, mivel ez azt jelentené, hogy tudomásul vesszük az erdélyi magyarság politikai megosztottságát, és magunk cselekszünk a politikai egység ellen” – nyilatkozta a Krónikának Markó Béla. Toró T. Tibor EMNT-alelnök sajnálkozását fejezte ki a Markó Béla által tanúsított „elutasító magatartás” miatt. Toró azt várta volna a Markóval való első találkozástól, hogy egyfajta „munkamegosztásra” kerül sor, azaz amennyiben a szövetség a román baloldallal épített ki jó kapcsolatokat, ők hajlandóak lettek volna megkeresni azokat a román jobboldali erőket, amelyekkel elképzelhetőnek tartják az együttműködést. Az EMNT Állandó Bizottsága január 9-én tartotta alakuló ülését, amelyen Szilágyi Zsolt alelnök elmondása szerint elsősorban szervezési kérdésekkel foglalkoztak. Az EMNT titkárságát Nagyváradra helyezték, azzal indokolva a döntést, hogy Tőkés László EMNT-elnöknek és Csapó I. Józsefnek, a Székely Nemzeti Tanács elnökének ebben a városban van az állandó lakhelye. Az EMNT ÁB kilenc szakbizottság létrehozásáról is döntött, és elosztották a nyolc alelnök és ugyanannyi jegyző feladatkörét is. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, RMDSZ-képviselő elmondta: február elején párbeszédet kezdeményeznek a román állami intézményekkel, pártokkal, valamint a civil szervezetekkel is. Tavasszal nemzetközi konferenciát szerveznek az autonómia kapcsán, ahol az Európa-szerte bevált autonómiamodelleket mutatják be és vitatják meg. Ide több külföldi meghívottat, köztük Andreas Grosst, az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnökét is várják. /Lázár Lehel, Lepedus Péter: Markó nem tárgyal. = Krónika (Kolozsvár), jan.10./

2004. április 3.

Abrudbánya egy a kietlen, roskatag, pusztulásra ítélt kisvárosok közül. Szinte hihetetlen, hogy Abrudbánya – Verespatakhoz, Zalatnához hasonlóan – az erdélyi aranykitermelés legfontosabb központjaihoz tartozott. A város lendületes fejlődése az egymást követő pusztítások miatt mindannyiszor megtört: 1784-ban a Horea, Closca és Crisan vezette parasztfelkelés lázadói dúlták fel a várost, 1848-ban pedig Avram Iancu seregei mészárolták le a magyar lakosság nagy részét, porig égetve a települést. Erről a kolozsvári unitárius püspökség tulajdonában lévő abrudi Aranykönyv tanúskodik. A kiegyezést követően ismét fölpezsdült a magyar élet a városban. Az 1900-as népszámlálás szerint a város lakossága 3341 fő volt, ebből 1921 volt a román és 1246 magyar. 1992-ben 4820-ra növekedett a város lakossága, 4653 román mellett már csak 140-en vallották magukat magyarnak. A népszámlálási adatok szerint ekkor 72 római katolikus, 57 református és 11 unitárius volt. A főtéren három magyar templom áll: a katolikus, az unitárius és a református. Az unitárius templom romokban hever. A harangokat sikerült megmenteni: az egyik Tordaszentmihályra, a másik a nagyenyedi unitárius templomba került. /Székely Kriszta: Unokái még látták. Lebontásra vár Abrudbánya unitárius temploma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2004. szeptember 30.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott Országos Restitúciós Bizottság összefoglalta az eddig elfogadott elvi döntéseket, illetve a kikézbesített határozatokat. Az összesítés szerint a magyar történelmi egyházakat illetően az Evangélikus Püspökség 12, az Erdélyi Református Püspökség 88, a Királyhágómelléki Református Püspökség 69, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 61, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 40, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 15, a Szatmári Római Katolikus Püspökség 13, valamint az Unitárius Püspökség 28 ingatlan-visszaigénylési kérelme ügyében hozott az Országos Restitúciós Bizottság elvi döntést. A bizottság RMDSZ-es alelnöke, Markó Attila elmondta, hogy országos viszonylatban a kérelmek száma 7500, melyből mintegy 2000 (azaz 26 százalék) a magyar történelmi egyházakra vonatkozó. Az elvi döntések számának aránya a magyar történelmi egyházak javára billenti a mérleget, hiszen az összesen 574 elvi döntésből 326, – azaz a döntések 57 százaléka – magyar ingatlanokra vonatkozik. A bizottság legutóbbi ülését követően kézbesítették többek között a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületére és melléképületeire vonatkozó határozatokat, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, illetve a szintén Marosvásárhelyen található Művészeti Líceum, az Unirea Líceum ügyében is. /(Márton Adél Evelin): A magyar történelmi egyházak javára billent a mérleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2004. október 1.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott Országos Restitúciós Bizottság a magyar egyházak által benyújtott 2000 kérésből 326-ot bírált el: az Evangélikus Püspökségnek 12-öt, az Erdélyi Református Püspökségnek 88-at, a Királyhágómelléki Református Püspökségnek 69-et, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek 61-et, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségnek 40-et, a Temesvári Római Katolikus Püspökségnek 15-öt, a Szatmárnémti Római Katolikus Püspökségnek 13-at, az Unitárius Püspökségnek pedig 28-at adott vissza. Az egész országból összesen 7500 ingatlant kérnek vissza, amelyből mintegy 2000 a magyar történelmi egyházak államosított épületei. Az eddigi 574 elvi döntésből 326 vonatkozik magyar ingatlanokra. /Alig 324 magyar egyházi ingatlant szolgáltattak vissza a 2000-ből – elvileg. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2005. október 26.

Az elmúlt év október 10–12-e között avatták fel Nagyszebenben a Friedrich Teutsch Kulturális és Párbeszéd Központot (Centrul de Cultura si Dialog „Friedrich Teutsch”), valamint a Romániai Ágostai Hitvallású Szász-Evangélikus Egyház Központi Levéltárát. Ezt az ünnepséget Erdélyi levéltárak, mint a történeti kutatás modern forrásai című szimpóziummal kötötték egybe. A rendezvényen sok külföldi és hazai szakember vett részt. A szimpózium első estéjén, október 10-én sor került a Romániai Egyházi Levéltárosok Egyesületének (RELTE) megalapítására. Közel egy évbe telt az egyesület bejegyzése, most léptek a nyilvánosság elé, miután 2005. október 20-án megtartották első rendes közgyűlésüket. A Romániai Egyházi Levéltárosok Egyesülete az ökumenizmus jegyében keresi annak a lehetőségét, hogy az állami levéltári fiókokhoz hasonlóan, az egyházi levéltárak is nyilvánosak és hozzáférhetőek legyenek. A 2005. június 10-én bejegyzett egyesület alapszabálya értelmében elősegítik a különböző egyházak levéltárak fenntartói és munkatársai közötti kapcsolattartást. Kapcsolatot létesítenek a Román Országos Levéltárral, valamint a megyei levéltárakkal, a Romániai Levéltárosok Egyesületével. Azon munkálkodnak, hogy az egyházi levéltárak az országos vagy a megyei állami levéltárakkal szellemi és gazdasági jogegyenlőséget élvezzenek. A RELTE alapító tagjai: Bernád Rita Magdolna, levéltáros, Gyulafehérvár – Érseki és Főkáptalani Levéltár, Emődi András Gábor, levéltáros, Nagyvárad – Római Katolikus Egyházmegyei Levéltár, Fazakas Márta, levéltáros, Nagyvárad – Királyhágómelléki Református Egyházkerületi Levéltár, Molnár Bodrogi Lehel, levéltár, Kolozsvár – Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára, Sindilariu Thomas, levéltáros, Brassó – Ágostai Hitvallású Szász-Evangélikus Egyházközség Levél és Könyvtára, Dr. Sipos Gábor, levéltáros, Kolozsvár – Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára, Dr. Theilemann Wolfram, levéltáros, Nagyszeben – „Friedrich Teutsch” Kulturális és Párbeszéd Központ, Központi Levéltár, Vlaicu Monica, levéltáros, Nagyszeben – „Friedrich Teusch” Kulturális és Párbeszéd Központ, Központi Levéltár, Várady Lajos, levéltáros, Szatmárnémeti – Szatmári Püspöki és Káptalani Levéltár. Az egyesület választmánya: elnök: Molnár Bodrogi Lehel; titkár: Sindilariu Thomas. Az Egyesület székhelye: az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára, Kolozsváron, az Unitárius Püspökség keretében. /Megalakult a Romániai Egyházi Levéltárosok Egyesülete (RELTE). = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2006. január 25.

Január 25-én jár le a magyar történelmi egyházak elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatását célzó dokumentumok leadási határideje. Hozzávetőlegesen 2000 ingatlant kértek vissza a magyar történelmi egyházak. Az Erdélyi Református Egyházkerület összesen 650 ingatlant kért vissza, ebből közel 140-et meg is kaptak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 49 kérést nyújtott be, jelezte Máthé Edit jogtanácsos. Ezek tárgyát földterületek, erdők, és jelentős számban ingatlanok képezik. “Mi mindent visszaigényeltünk, ami egykor a miénk volt; ha tudomásunkra jutott, hogy egy terület, vagy ingatlan valamikor a római katolikus egyház tulajdonát képezte, azonnal kértük azt” – nyilatkozta Fodor József általános helynök. Közlése szerint a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye eddig csupán 1000-1200 hektár termőföldet és erdőt kapott vissza, s most újabb 5-6 ezer hektárt kértek főleg Nagyváradon és környékén. Összesen 186 ingatlant igényelt vissza a szatmári római katolikus püspökség, ezekből a mai napig a hivatalos formaságok szerint 15 került vissza tulajdonába. Balog István, a püspökség jogtanácsosa szerint a bizonylatok beszerzése jelentette a legnagyobb gondot, mivel államosításkor széthordták a katolikus egyház irattárát, melyből fontos iratok vesztek el. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye 2003 óta összesen 146 volt egyházi ingatlant: iskolaépületeket, bérházakat és telkeket igényelt vissza, eddig mintegy harminc visszaszolgáltatási kérést hagytak jóvá. A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye 400 ingatlant kért vissza, közel 70-nek a visszaszolgáltatásáról határozat is van. Az Evangélikus Püspökség az eddig kért 25 ingatlanból 18-at visszakapott. Az Unitárius Püspökség igénye 84 ingatlan volt, ebből 28 van már a birtokukban van. A restitúciós bizottság adatai szerint a magyar egyházak eddigi benyújtott kérelmeinek egynegyedét hagyták jóvá. /Lejár a restitúciós határidő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2007. november 19.

Kodály Zoltán emlékére a Romániai Magyar Zenetársaság és a Kolozsvári Magyar Opera több rendezvényt szervezett. November 16-én Kolozsváron kórushangversenyt tartottak a Farkas utcai református templomban, ahol öt iskolai kórus – egy budapesti vendégénekkar és négy helybeli líceum kórusa – a Kodály-kórusművekből nyújtott ízelítőt. Másnap az unitárius püspökség dísztermében tudományos konferenciát tartottak. Két Kodály előadást tartottak november 17-én és 18-án a Kolozsvári Magyar Operában /Székely fonó és Háry János/. – Kolozsvár méltóképpen emlékezett Kodály Zoltánra. /Nagy-Hintós Diana: Kodály Emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2008. február 4.

A felekezetközi összefogás szellemében február 1-jén Kolozsváron, az Unitárius Püspökségen sor került a város elismert vallási felekezetei képviselőinek tanácskozására. Egyetértés volt a következőkben. A vallásoktatásnak a kommunizmus bukása utáni közoktatásba történő visszavezetése nem egyszerű gesztusértékű engedmény volt, hanem belátása annak, hogy az ateista kommunizmus évtizedeiben súlyosan megsérült valláserkölcsi értékrendet rehabilitálják. Ugyanebben a helyreállítási közegben került vissza a teológiai oktatás az állami egyetemeken. A vallásoktatás jelenléte döntő többséggel pozitív hatással volt az állami iskolai intézményekre. Az általános műveltség nélkülözhetetlen és meghatározó alapja a vallásos kultúra. A tanügyi törvénytervezetben megfogalmazott kétértelműség aggodalomra ad okot. Az új tanügyi törvénynek valláserkölcsi jellegűnek is kell lennie, hogy az értékeszményt szolgálja, az anyagiasság hamis társadalmi modelljeivel ellentétben. Különböző nyomást gyakoroló érdekszervezetek azon megnyilvánulásai, mely szerint az iskolai vallásoktatást európai előírások miatt kell visszafojtani ennek teljes kiiktatásáig – nem más, mint a közvélemény tudatos félrevezetése. Kulturális és vallási területen minden uniós tagállamnak kizárólagos önrendelkezési joga van. Aláírók: Gál László, Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum igazgatója, dr. Radu Preda, Babes–Bolyai Tudományegyetem, Ortodox Teológia, Ielciu Dorin, Ortodox Teológiai szeminárium, Kató Levente, Királyhágó-melléki Református Püspökség tanácsosa, Székely Árpád, Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, Popa Márta, János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója, Solymosi Zsolt, János Zsigmond Unitárius Kollégium lelkész-tanára, Flore Dragan, Emanuel Baptista Teológiai Líceum igazgatója, Paraschiva Pop, ASCI iskolák nemzetközi szervezete, Asanache Romeo Gheorghe, Észak Erdélyi Adventista Egyház, Sandra Nicolae, Samariteanul Egyesület vezetője, Codorean Sabin vallásügyi inspektor, neoprotestáns felekezetek, Hulpe Ruxandra, vallásügyi inspektor, ortodox felekezet, Schuller Hajnal, Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium igazgatója, Vörös Alpár, Unitárius Püspökség tanácsosa. /Vallásoktatás az iskolában: a romániai oktatás európai tanúságtétele. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2008. március 10.

Élre törne a magyar tannyelvű intézmények ranglistáján a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium. Kósa Mária igazgatónő úgy véli, az iskola történetében az egyik legnagyobb fordulópontot az 1977-es tanügyi átszervezés hozta: ekkor alakították mechanikai profilú ipari líceummá a tanintézetet, és csupán az 1990–1991-es tanévtől kezdődően működhetett újra gimnáziumként. „A kolozsvári magyar tannyelvű intézmények közti versenyben, egy nem hivatalos ranglistán még mindig a harmadik helyen állunk, mert még mindig ipari líceumként könyvel el a kolozsvári közvélemény: az első a Báthory István Gimnázium, a második pedig az Apáczai Csere János Gimnázium” – mondta az intézményvezető. A gimnáziumban jelenleg 649 diák tanul, hét elemi, nyolc V–VIII. osztályt és tizenkét IX–XII. osztályt működtetnek. Az iskola tanulói már első osztálytól tanulják az angol nyelvet, ötödik osztálytól heti három órában. Az Unitárius Egyház az 1999/83-as sürgősségi kormányrendelettel kapta vissza a Kossuth utcai (1989. december 21. sugárút) ingatlanát, és a Brassai Sámuel Gimnáziummal egy épületben működteti – immár tizenötödik éve – a János Zsigmond Unitárius Teológiai Líceumot is. Visszaszolgáltatott épületről lévén szó, az önkormányzat nem támogatja az épületjavítási munkálatokat, így a tatarozáshoz szükséges pénzkeretet a szponzorok, valamint a szülői bizottság hozzájárulása biztosítják. Az unitárius püspökséggel megegyeztek abban, hogy az épületet korlátlan ideig használhatják, havi bér ellenében. /Gyergyai Csaba: A hírnév visszaszerzése a cél. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

2008. november 8.

Az évek múlásával úgy emlékeznek, hogy a Korunk Galéria csupán egy, a magyarságot összetartó erő volt. Valójában a Korunk Galéria ennél sokkal több volt. Kántor Lajos az újító törekvést még egyetemesebbé tette. A kiállítások, azaz a Korunk Galéria folyamatos léte nemcsak az erdélyi magyarság szellemi és művészeti megmaradását jelentette, hanem egy világot átfogó vitális erőt, hangsúlyozta Jakobovits Miklós október 31-én, a kiállítás megnyitóján. És jelentette Erdély sorsszerű ábrázolását. A Korunk galériája volt a kulturális bölcsője a Kolozsvár Társaságnak, a sepsiszentgyörgyi, a székelyudvarhelyi Nagy Albert gyűjteményeknek, valamint az unitárius püspökség Nagy Albert gyűjteményének. /Jakobovits Miklós: A Korunk Galéria évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998