udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 101 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-101
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Komp-Press Kiado

1996. április 26.

Az Erdélyi Könyves Céhet huszonhárom kiadó alapította, nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Káli Király István, a Céh elnöke, közülük tizenegy lesz jelen a budapesti nemzetközi könyvfesztiválon: a marosvásárhelyi Mentor, a kolozsvári Polisz, Komp-Press, Tinivár és Nis, a bukaresti Kriterion, a csíkszerdai Pallas Akadémia, a Pro Print és Kájoni, a vajdahunyadi Corvin, a sepsiszentgyörgyi Bonami, valamint a nagyváradi Literátor. Egyedül a Kriterion és a Literátor mögött van állami tőke, a többi magánvállalkozás. Az erdélyi kiadók munkáját pénzhiány akadályozza. Csak azok a könyvek jelenhetnek meg, amelyek támogatást kapnak. Nincs esély arra, hogy a kiadók nyereségesek legyenek, mert kicsi a piac. A magyar kiadók az elkészült műveknek csak töredékét tudják megjelentetni. Az erdélyi kiadók munkájához nélkülözhetetlen a magyarországi támogatás, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium segítsége.A Magyarországon megjelent könyvek egyre nagyobb számban jutnak el Erdélybe, az anyaországi nagykereskedők viszont nem nagyon vesznek tudomást az erdélyi kiadók tevékenységéről. /Magyar Nemzet, ápr. 26./

1996. november 15.

Marosvásárhelyen másodszor /idén nov. 7-9-e között/ megrendezte a Magyar Könyves Céh a Nemzetközi Könyvkiállítást. Összesen 29 kiadó vett részt a kiállításon, román nyelvű kiadók is. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója elmondta, hogy városában mindig nagy becsülete volt a könyvnek, Csíkszereda az első az országban az egy főre eső könyvvásárlás szempontjából. A tavalyi könyvvásárra mintegy 20 ezren jöttek el, idén hétezren voltak kíváncsiak a kiállításra, akik 50 millió lejért vásároltak könyvet. A csíkszeredai Corvina-Kájoni Kiadó Orbán János Dénes és György Attila köteteit mutatta be, olvasható Lokodi Imre tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A könyvkiállításon a következő romániai magyar kiadók vettek részt: Kriterion /Bukarest/, Kolozsvárról: Polis, Komp-Press, Tinivár, Csíkszeredáról: Pallas-Akadémia, Corvina, Pro Print, Hunga-Libri román-magyar vegyescég, Marosvásárhelyről: Mentor, Impress, Procardia, Janus /a budapesti Balassi Kiadó leányvállalata, Sepsiszentgyörgyről: Bon-Ami, Déváról: Corvin Magazin, továbbá a Lyra. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8., Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Nem jelzik, melyik városban van a Lyra Kiadó.

1997. november 2.

Nov. 6-8-a között rendezik meg Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban a III. Nemzetközi Könyvvásárt. A megnyitón többek között Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, Toganel Ioan, a Maros megyei Tanács elnöke, Fodor Imre marosvásárhelyi és dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármesterek és Bart István, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke köszöntik a megjelenteket. A könyvvásáron a Tinivár (Kolozsvár), a Kriterion (Bukarest), a Pallas-Akadémia (Csíkszereda), a Komp-Press (Kolozsvár), Pro-Print (Csíkszereda), a Polis (Kolozsvár), a Bon Ami (Sepsiszentgyörgy), a Kalligram (Pozsony), a Forum (Újvidék), továbbá a marosvásárhelyi Impress és Mentor kiadók jelentkeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1998. július 21.

Megjelent Kerekes György összeállításában a Kolozsvári útitárs /Komp-Press, Kolozsvár, 1998/ című, gazdagon illusztrált könyv. Úttörőmunkát nem végzett ez a kiadvány, hiszen az alapokat megteremtette az 1992-ben napvilágot látott Kalauz a régi és új Kolozsvárhoz című könyv. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

1999. augusztus 24.

Aug. 27-én a Kolozsváron, a Korunk Kávéházban bemutatják Kibédi Varga Áron Noé könyvei /Komp-Press, Kolozsvár, Ariadné Könyvek/ című tanulmánykötetét a szerző jelenlétében. A Hollandiában élő irodalomtudós, költő kötete az irodalomtörténet-írás, irodalomelmélet aktuális problémáit tárgyaló tanulmányok mellett néhány erdélyi vonatkozású szöveget is tartalmaz. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

1999. augusztus 30.

Aug. 27-én Kolozsváron, a Korunk Galériában bemutatták s szerző jelenlétében Kibédi Varga Áron irodalomtudós, egyetemi tanár, akadémikus Noé könyvei /Komp-press, Kolozsvár, 1999, Ariadné Könyvek/ című esszé- és tanulmánygyűjteményét. A tanulmányokat Balázs Imre József válogatta. A könyv legtöbb tanulmánya a posztmodernnel mint kultúrával foglalkozik. Az erdélyi származású, de önmagát absztrakt magyarnak nevező szerző, a "magyar?holland?francia poétatudós" verset is ír. /Könyvbemutató: Kibédi Varga Áron: Noé könyvei. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

1999. október 10.

Gaál Gábor a kommunista diktatúra 1945 utáni első éveinek vezető marxista ideológusa volt, a Korunk főszerkesztője, egyetemi tanár, akadémikus. 1950-ben bírálni kezdték megjelent könyvét, a bírálat egyre hevesebb lett. A támadó cikkeket eddigi elvtársai /Csehi Gyula, Sőni Pál, Robotos Imre/ írták, élükön a nagyhatalmú Salamon Ernővel, aki a Iosif Bogdan nevet vette fel. Sokan a bírálatok hatásának tudták be azt, hogy szívroham végzett vele 1954-ben. Gaál Gábor kanonizációja megindult, volt tanítványai több könyvet adtak ki, a méltatások során az egykori marxista vezető hős, mártír és áldozat lett. Tordai Zádor /Legyünk realisták!, Magvető, Budapest, 1977/, Tóth Sándor /Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korszakából. Gaál Gábor sorsa és utóélete Romániában 1946-1986. Balassi, Budapest, 1997/, Gáll Ernő /Számvetés, Komp-Press, Kolozsvár, 1995/ könyvei sorra tisztelegtek az elhunyt emléke előtt. Tóth Sándor még azt is kifejtette, hogy életművének azt a részét, amely jelenleg "értelmezhetetlen", azt az életműtől el kell különíteni. /Tehát a "dogmatikus" szellemű tanulmányait./ Tapodi Zsuzsa helyesen állapította meg, hogy ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, ez Gaál Gábor szövegkorpuszának, életművének egyharmada, ezt akkor írta, amikor megvalósulni látszott az a rendszer, amiért harcolt, ekkor volt főszerkesztő, tanár. Ez tehát az életmű szerves része. /Tapodi Zsuzsa: A sors mint jelkép. A Gaál Gábor-i utóélet kultikus vonulata. = Helikon (Kolozsvár), okt. 10. - 19. sz./

1999. december 20.

Dec. 20-án Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében bemutatták Balogh Edgár: Számadásom /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999/ című, könyvbe gyűjtött emlékiratait. A műről Kántor Lajos, Balogh Edgár könyvének szerkesztője és a bevezető írója beszélt. A mű szubjektív értékelés az 1956-1993-as időszakról. A könyvbemutatót követő kötetlen beszélgetésen Gáll Ernő, Balogh Ferenc és Jakab Gábor plébános szólalt fel. - Az esten Horváth Andor ismertette a Korunk 11. számát. A szám tematikája a nyolcvanas évek, amelyet az újjászületett Korunk 10. évfordulója inspirált. /Lukács Éva: Könyvbemutató a Korunk Ariadné Klubjában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2000. június 19.

Megjelent Balogh Edgár utolsó könyve, számadása /Számadásom, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999/. Cselekedeteinek gyakori ellentmondásossága mutatta, hogy sokszor nehéz volt döntenie, "saját - kétségtelenül jó szándékú - eszméit avagy a pártfegyelem diktálta parancsokat helyezze előtérbe." - állapította meg Gagyi Balla István. Emlékezését az 1956-os évtől kezdte. - B. E. nem írt az 1956 utáni hazai megtorló intézkedésekről, Dávid Gyulán kívül senkit sem említett. "Örömmel konstatálja viszont a pártnak a nemzeti kérdésben tett jószolgálati engedményeit, mint pl. a NYIRK, a Korunk, az Ifjúmunkás című kiadványok megjelenését." - ismertette az emlékiratot Gagyi Balla István. Az induló Korunk főszerkesztőjének Gáll Ernőt, főszerkesztő-helyettesévé B. E.-t nevezték ki. B. E. szerint Gáll Ernőre a választás a "szabadelvűségére" való tekintettel esett, rá pedig azért, mert legalább illegalista, meggyőződéses kommunista, "narodnyik", "nacionalista". - Ez kevéssé hihető, hiszen 1956 végén tombolt a nacionalizmus elleni harc. A Korunk új évfolyamában megjelent írások is rácáfolnak a B.E.-féle beállításra, például az Erdélyi válasz Bécsbe című írásában kifejtette, hogy a szocialista Romániánál számukra jobb hely el sem képzelhető. Mindezt le kell írni, nem azért, hogy "...aki akkoriban kivonult és a páholyból nézte a gladiátorjátékot, most jön és belerúg a döglött oroszlánba" - ahogyan értelmezte valaki nemrégen egy TV-műsorban, hanem azért, mert ezek a magyarázatok az igazságnak csak egyik oldalát mutatják be. - Az előszót író Kántor Lajos szerint "...hogy történelmi személyiség szól e lapokon, nemigen lehet kétségbe vonni". "Nos, történelmi személyiségtől elvárható lett volna, hogy századunk legnagyobb forradalmának erdélyi visszhangjairól sokkal átfogóbb képet adjon." - tette hozzá Gagyi Balla István. /Gagyi Balla István: Balogh Edgár számadása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2000. december 16.

Bíró Béla nemrégiben megjelent politológiai esszékötete /Kossuth-paradoxon; Komp-press, Kolozsvár, 2000/ a szerző 1991-99 között írt kisebbségtörténeti jellegű esszéinek, tanulmányainak, publicisztikáinak, egy részét tartalmazza. A kötet egyik írásában /Nagy magyar paradoxon, 1997/ kifejtette: ″A romániai magyarok körében Csoóri Sándor a legnépszerűbb magyar értelmiségi, s nem a Duna tévének köszönhetően. A közvéleményt uraló regionális heti- és napilapok azt sugallják, hogy a romániai magyarság sorsa igazából csupán Csoórit és körét, illetve a nyíltan nacionalista vagy soviniszta Csurkát, Torgyánt és társaikat foglalkoztatja. A bukaresti A Hét vagy a kolozsvári Korunk kis szigetecskék a konzervatív beállítottság tengerében.″ /Szabó Csaba: Hullámok közt a Kossuth-paradoxon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2000. december 27.

Megjelent Egyed Emese Olvasó nappal, író este (Esszék, tanulmányok, találkozások). /Komp-press, Kolozsvár, 2000/ című kötete. A szerző mesterien oldja a szakmai és tárgyi ismeretekre építkező esszéinek könyvtári feszültségét, írta méltatásában Szabó Csaba. /Szabó Csaba: Olvasók és írók - nappalok és esték. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

2001. február 2.

Jan. 31-én Kolozsváron, a Röser könyvesboltban mutatta be Demény Péter a Komp-Press Kiadó Ariadné-sorozatában megjelent Egyed Emese esszéket, tanulmányokat tartalmazó új könyvét, Olvasó nappal, író este címmel. /Olvasó nappal, író este. Bemutatták Egyed Emese új kötetét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. március 19.

Az 1989 decemberében történt romániai fordulat után felszabadult indulatok kezelése szükségessé tette a magyar-román értelmiségi párbeszéd mielőbbi megkezdését. Éppen a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején, 1990 márciusában ültek össze Budapesten román és magyar írók, költők és filozófusok, hogy a közös tennivalókról beszélgessenek. Villámcsapásként érkeztek akkor Erdélyből a magyar fővárosba a marosvásárhelyi véres összecsapás hírei. Azóta többen próbálták a párbeszédet feléleszteni. A kolozsvári Korunk folyóirat Cumpana néven évek óta román nyelvű antológiát jelentet meg, Magropress, illetve Sajtófókusz címmel pedig a magyar, illetve a román sajtó legfontosabb írásait adja közre hetente, fordításban. Újabban a Korunk napi rendszerességgel készíti el Komp-Press név alatt ismert sajtó- és tévészemléjét, amely a közelmúltban mindennapos hírügynökségi tevékenységgé fejlődött. - Az első kezdeményezés volt Szilágyi Júlia irodalomkritikus és Marius Tabacu tévérendező közös irányításával indult Puntea-A Híd nevű kiadvány. - Tavaly áprilisban Kolozsváron a Ziua de Ardeal és a Krónika napilapok döntöttek úgy, hogy havi mellékletet adnak ki Provincia címen. Ebben a magyar szerzők cikkeit románra, a románokét pedig magyarra fordítják. A lap társszerkesztői a kolozsvári Alexandru Cistelecan és a szintén erdélyi származású, de Budapesten élő Molnár Gusztáv politológusok. A Provincia nemrég jelentette be önállósulását. Az önállósult Provincia bemutatása alkalmából felmerült egy regionális párt gondolata. Erről Molnár Gusztáv kijelentette, a szóban forgó párt "90 százalékban az erdélyi románságra alapozna, de nyitott lenne a magyarság felé, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel is együttműködne". Egy ilyen transzetnikai regionális párt gondolata nem tetszik a bukaresti központnak. Az RMDSZ ezzel az kapcsolatban még nem fogalmazta meg álláspontját. - A kolozsvári születésű, Budapesten élő Tamás Gáspár Miklós "román barátainak" írt levelet. A levél az Élet és Irodalom 2000. december 15-i számában jelent meg, románul pedig néhány héttel ezelőtt közölte a Bukarestben megjelenő Dilema hetilap. A lap február 16-22-i száma nem csupán a vitaindító levelet, hanem az arra közismert román értelmiségiek által írt válaszokat is közölte. A párbeszédbe eddig Andrei Plesu, Theodor Baconsky, Pavel Campeanu, Zigu Ornea, Mircea Iorgulescu és Andrei Cornea kapcsolódtak be a Dilema révén, Nicolae Manolescu a Romania literara útján, Marin Mincu pedig a Ziua című napilapban közölt írásával. TGM azzal vádolta a román értelmiséget, hogy más módszerekkel ugyan, de egyazon forrásból merít a szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudorral és az annak pártjában tömörülő neofasisztákkal, s némán asszisztál ahhoz, hogy fasiszta vagy fasisztoid szerzők egész sorát adják ma ki Romániában, Antonescu marsallt, a fasiszta diktátort pedig szobrok avatásával, utcanevekkel rehabilitálják. Az említett forrás pedig azon két világháború közötti román írók művei, akik a legionáriusokhoz, a román fasiszta mozgalomhoz közismerten közel álltak. TGM szerint az a román értelmiség, amelyet a magyarság dialóguspartnernek tekint, ezeket a szélsőjobboldali nézeteket valló, vagy abból merítő szerzőket manapság legitimálja. A feltette a kérdést, hogy miért nem létezik ma Romániában egy korszerű baloldali erő. Több válasz érkezett román oldalról. Andrei Plesu szerint TGM nem érti azt, ami ma Romániában folyik. Mások, így Theodor Baconsky TGM szövegét zavarosnak, és provokatívnak minősítik, és visszautasítják azt, hogy a román értelmiséget ilyen súlyos dilemmáiban éppen TGM oktassa ki, Pavel Campeanu pedig egyetért TGM üzenetével, csak az eszközök tekintetében keresne más megközelítési lehetőségeket. Egy másik romániai kisebbségi, a zsidó Zigu Ornea pedig TGM állításait, további érvekkel támasztotta alá. Mircea Iorgulescu szerint a levél nem több, mint a templomban való fütyörészés, csakhogy a templom - sajnos - üres, tehát talán nincs kivel párbeszédet folytatni. Nicolae Manolescu több pontban vitatta TGM érvelését. Leszögezte, hogy lehet jobboldali anélkül, hogy fasiszta lenne. Szerinte nem igaz, hogy a a két világháború közötti román értelmiség nem szállt szembe a hazai fasizmussal. Az sem igaz, hogy az 1989 utáni román értelmiségiek egészére jellemző a tehetetlenség az új nacionalista megnyilvánulásokkal szemben, hiszen itt van a Dilema hetilap, továbbá a marosvásárhelyi Vatra, a Sfera politicii, a 22, a temesvári Orizont, a nagyváradi Familia, s nem utolsósorban a Romania literara. Marin Mincu viszont kijelentette, hogy ennél súlyosabb és megalapozottabb vádakat a román értelmiséggel szemben ez idáig senki sem fogalmazott meg, s főképp erről kellene szólnia a vitának. /Tibori Szabó Zoltán: Tamás Gáspár Miklós fütyörészése az üres templomban, avagy Magyar-román értelmiségi párbeszédkísérletek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2001. június 7.

A székelyudvarhelyi származású, jelenleg a kolozsvári Korunk folyóirat irodalmi szerkesztője Balázs Imre József A nonsalansz esélye /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című könyvében kritikákat, tanulmányokat közölt. A jelenkori erdélyi magyar irodalmat járta körül. Kevés ilyen körültekintő, alapos összefoglaló jelent meg a 80-as, '90-es évek hazai irodalmáról. A szerző hozzászól ahhoz a már sokat vitatott kérdéshez is, hogy erdélyi magyar, avagy inkább romániai magyar irodalomról kellene beszélnünk. Amint mondja, az utóbbi problémamentesebb, az első emotívebb. A kötet tartalmazza azt a tanulmányt is, amellyel Balázs Imre megnyerte az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány esszépályázatát. Ebben összefoglalta a fiatal írók tevékenységének jelentőségét. Az 1992-ben létrejött Éneklő Borz csoportról (alapítói Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Salat Levente, Jakabffy Tamás), illetve az 1994-ben jelentkező Előretolt Helyőrség társaságról értekezett elsősorban, ez a két fórum határozta meg a '90-es évek hazai fiatal irodalmát. Balázs Imre könyvében eddig jobbára feltérképezetlen terepen mozgott, ettől izgalmas munkája. Személyében a hazai magyar irodalomkritika értékes utánpótlást kapott, állapította meg Zsidó Ferenc. /Zsidó Ferenc: Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

2001. június 22.

Kolozsváron bemutatták Demeter M. Attila A jó államtól a demokratikus államig /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, Ariadné Könyvek sorozat/ című, politikafilozófiai esszéket tartalmazó könyvét és a Kellék /Kolozsvár/ című filozófiai folyóirat 17-es, a nacionalizmussal foglalkozó számát. /Köllő Katalin: Kellékeink. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2001. szeptember 15.

A több mint félévszázadon keresztül elfektetett, elhallgatott kézirat Kötő József színháztörténész gondozásában, utószavával és jegyzeteivel ellátva a Korunk Baráti Társaság Komp-Press Kiadójánál látott napvilágot. E pótolhatatlan kötet révén immár teljessé válhat a kolozsvári színjátszás dokumentumokkal hitelesíthető története a kezdetektől napjainkig. Kötő hangsúlyozta, hogy "Janovics Jenő új könyve bennünket a kisebbségi létforma vállalásának dilemmáival, a történelmi rendszerváltások tragikus tényével szembesít, a többségi nemzetet egy valós demokráciára, toleranciára buzdítja, a szülőföldet otthonná tevő új rend kialakításának igényével konfrontálja". A Hunyadi téri színház története a huszadik század eleji kolozsvári magyarság története is. Azoké a városlakóké, azé a magyarságé, amelynek életében a színház központi szerepet játszott. A kötet állandóan visszatérő motívuma a nemzeti jellegének hangsúlyozása. "Nem magyarkodásról, hanem értékek helyretételéről volt szó - írja az utószóban Kötő József -, a magyar szellemiség átörökítése volt a tét, annak az igazi hazafiságnak a felmutatása volt a cél, amely versenyképessé tehet egy nemzetet, s amely elhatárolódik a hazafias ünnepélyek frázisaitól." Az 1919-es "kiűzetés" után Janovics még egy évtizedig küzdött a magyar szellem színpadi uralmáért, majd miután egész vagyonát feláldozza a magyar színjátszás érdekében, egy időre megvált a színháztól. 1945 tavaszán visszatért egykori sikerei színhelyére, és az igazgatói székbe, de csakhamar másodszor is el kellett hagynia a Hunyadi téri színházat. Janovics 1954-ben meghalt. /Németh Júlia: Janovics Jenő és a Hunyadi téri színház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2001. október 9.

Megnyílt Kolozsváron a Könyves Kávézó, a Szentegyház utcai Insomnia Kávéházban. A legrangosabb könyvkiadók termékeit forgalmazzák, szerződéses viszonyban vannak többek közt az Osiris, Balassi, SHL, Móra, Nap, Mentor, Vince, Kairosz, Atlantisz, Kalligram, Jelenkor, Európa, Akadémiai, Kriterion, Literator, Napvilág, Komp-Press, Pro Philosophia, Erdélyi Híradó, Új Mandátum, Paralela 45, Millon-Krisis, PUF, Dacia, Polirom, Oxford University Press kiadókkal. A látogatók számára a kölcsönzés, böngészés, lapozgatás, sőt a jegyzetelés is biztosított. Gazdag a választék a történettudományok, az irodalomtudományok, a nyelvészet terén is, szótárak, folyóiratok, művészeti albumok, regények, verseskönyvek, hasonmás kiadások sora áll rendelkezésére. /Szabó Csaba: A Könyves Kávézó kultúrhonfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2001. december 19.

Megjelent Péntek János nyelvész, kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár A nyelv ritkuló légköre /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2001/ című, a szerző szociolingvisztikai dolgozatait tartalmazó kötete. Ez a tudományág a nyelv és az azt használó társadalom viszonyát vizsgálja. Az erdélyi magyarság jelenlegi nyelvi állapota összességében nem nevezhető jónak. Péntek professzor szóban forgó könyve ezen az állapoton képes javítani, ha: tanulmányait tüzetesen böngészik a pedagógusok, szociológusok, papok, újságírók, a rádió és a televízió munkatársai, és nem utolsósorban a politikusok. Az államnyelv dominanciája következtében ugyanis elsorvadnak a nyelv fontos belső változatai, használatbeli visszaszorulás tapasztalható, foszlanak, szűkülnek a szórványok. - A kisebbségi szórvány úgy alakul ki, hogy az eredetileg kompakt(abb) közösség szórványosodik el, mintegy megritkul az anyanyelv légköre - állapította meg Péntek János. /Komoróczy György: Anyanyelvünk vérkeringési zavarai. Péntek János új könyvéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 19./

2002. június 6.

Új könyvek egész sorát mutatja be a Korunk szerkesztősége jún. 6-án Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője úgy nyilatkozott, hogy Kolozsvár mutatkozik be újra Budapesten. Az erdélyi irodalom, a képzőművészet, az előadóművészet és a könyv együtt jelentkezik a magyar fővárosban. A könyvek a Korunk Baráti Társaság, illetve a Komp-Press kiadásában jelentek meg. A magyarokra figyeltek című publicisztika-gyűjtemény egy ország politikai életét, kulturális jelenségeit követi napról napra. Másik fontosnak könyv a Cseh Gusztáv pátriája címen most megjelent hármaskönyv. Az 1985-ben elhunyt kitűnő erdélyi grafikus munkáit foglalja egybe. Cseh Gusztáv annak idején rézbe karcolta a Hatvan főembert és a Jeles házakat, tehát Erdély történelmi múltját. Ezt egészítették ki a Megrajzolt pátria című kötettel, amely egybegyűjti Cseh Gusztáv eddig be nem mutatott grafikai munkásságát. A könyvekben jelentkező hat grafikust mutatnak be. /A már nem élő Cseh Gusztáv művein kívül Bardócz Lajos, Bencsik János, Paulovics László, Szilágyi V. Zoltán és Tettamanti Béla munkáit./ /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Korunk-nap az Urániában. Kolozsvár újra bemutatkozik Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2003. január 6.

Tibori Szabó Zoltán képzőművész-monográfiájáról /Ferenczy Júlia, Minerva Művelődési Egyesület, Kolozsvár, 2000. és Balázs Péter, Komp-press, Kolozsvár, 2002./ írt a legnagyobb elismeréssel Szabó Csaba. Tibori Szabó Zoltán egyúttal korképet is adott. A Ferenczy Júlia-monográfiát évtizedes kutatómunka előzte meg. A Balázs Péter-monográfia sem mentes az empatikus megközelítésektől. A szerző az erdélyi közelmúlt történéseit boncolgatja, ezt mutatták korábbi munkái /Teleki Béla erdélyisége -1993, Élet és halál mezsgyéjén - 2001/ is. Tibori számára a Trianon utáni erdélyi sors egy nagy folyó, amelyben a megmaradottak csónakélethez vannak kötve; a sorsszabadság szegényes: kievezni jobbra, kievezni balra, majd visszaülni - vagy egyszerűen már startból bevonni az evezőket. Nem tudna például teljes képet alkotnia az olvasó Balázs Péterről, ha nem ismerné meg a művész reakcióit a kor által kreált igencsak prózai helyzetekben. "Balogh Edgár szinte utasításként rám parancsolt, hogy a jövőben legyek elővigyázatosabb, mert ha egy váratlan ellenőrzés során megtalálják nálam a kilopott iratot, fejbe lőnek érte...". A csónaksors szétszórta a 20. század erdélyi magyar utasait, és a jobb és bal partnak ma is megvannak a szekértábor-maradványai. /Szabó Csaba: Csónaknyira a harmadik parttól. Tibori Szabó Zoltán tényregény-vázlatai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2003. március 22.

Egyre gyakrabban fordul elő, amikor a kulturális kiadványokat, tevékenységet nem csupán az alapítványi szféra finanszírozza, hanem a háttérben működő gazdasági vállalkozások is. Ilyen helyzet alakult ki az utóbbi években a Korunk köré csoportosult intézmények fenntartására is. A Korunk folyóirat, a szerkesztőség által készített további kiadványok (Magropres, Sajtófókusz stb.), a Komp-Press által megjelentetett könyvek sok pénzt igényelnek. Ennek egy részét a Komp-Press különféle gazdasági jellegű tevékenységek vállalásával is próbálja előteremteni.Egyik ilyen tevékenység a hírszolgálat. A Komp-Press naponta két alkalommal e-mailen továbbítja megrendelőinek a Hírcsomagot, amely a romániai magyarság számára legfontosabb kulturális, politikai, gazdasági és közéleti híreket, háttér-, illetve előzetes információkat (rendezvényekről, eseményekről stb.) tartalmazza. A hírcsomag ezenkívül heti rendszerességgel tartalmaz egy-egy Komp-Press nagyinterjút (eddigi interjúalanyaik között szerepelt: Tonk Sándor, Bakk Miklós, Veres Valér, Horváth István, Eckstein-Kovács Péter, Markó Béla stb.) A Hírcsomag déli kiadásában egy-egy napi vezérpublicisztikai anyag található, amely a legégetőbb közéleti problémát közelíti meg. (A napi publicisztikákból 2002-ben a Komp-Press Baráti Társaság kiadásában rangos kötet látott napvilágot A magyarokra figyeltek címmel.) Továbbá a Komp-Press Hírszolgálat tekintélyes helyszíni beszámoló-rovatot működtet, és román lapszemlét is biztosít megrendelőinek. A Hírcsomag ára havonta 100 amerikai dollár (plusz ÁFA). A Hírszolgálat munkatársai speciális igényre össze tudnak állítani tematikus hírszolgálati blokkot. A Komp-Press Hírszolgálat 2000-től működik, azóta napi rendszerességgel szállítja a friss híreket megrendelőinek. Jelenleg 17 külső és belső munkatársuk van, tudósítóik Erdély egész területén tevékenykednek. A Korunk Baráti Társaság (KBT) 1993-tól ad ki könyveket (útikalauzokat, esszé- és tanulmányköteteket, képzőművészeti és irodalmi munkákat, albumokat). A kiadványok között olyan nagy népszerűségre szert tett könyvek is vannak, mint a Teremtmények arca (a 20. század legszebb magyar versei) és a Cseh Gusztáv pátriája című hármaskönyv, amely tartalmazza a Hatvan főember és a Jeles házak rézkarc-sorozatot is. A KBT antológiákat jelentet meg, angol, német és román nyelven is. Az Ariadne sorozat ugyancsak nagy népszerűségnek örvend. Ebben a sorozatban jelent meg többek között Lászlóffy Aladár, Láng Gusztáv, Kibédi Varga Áron, Tompa Gábor, Hajdú Farkas-Zoltán, Salat Levente, Keszeg Vilmos, Tánczos Vilmos tanulmányainak gyűjteménye. /Üzleti próbálkozások a kultúra támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2003. április 10.

Idén mások mellett Láng Gusztáv irodalomtörténész (aki Kolozsvárról távozott Szombathelyre) is József Attila-díjban részesült. Láng Gusztávot a legtöbben a Kántor Lajossal együtt írt Romániai Magyar Irodalom 1945-1970 egyik szerzőjeként ismerik. Láng Gusztáv leszögezte: ezzel a könyvvel lerakták egy új kisebbségi kánon alapjait, összhangban a korabeli magyarországi (és összmagyar) kánonképzésekkel. Láng később egyetemi előadásain Ady, Babits, Kosztolányi kapcsán ugyanazzal a szocreál kánonnal kellett szembekerülnie és szembefordulnia, amely nemzedékének megnyomorítója volt. A művek leírásához később nagy segítséget nyújtott Láng Gusztávnak a strukturalizmus. Azonban a leírást mindig egy érték-hierarchizált struktúra megértéseként gondolta el. Láng Gusztáv a transzilvanizmussal mint írói és költői világképpel foglalkozik, ami sok tekintetben különbözik a politikai transzilvanizmustól. Úgy látja, hogy a Trianon utáni transzilvanizmus szoros kapcsolatban van a 20. század elejének magyar polgári radikalizmusával. A transzilvanizmus ellen az volt az utóbbi időben a fő kifogás, hogy "helyi" ideológia és "helyi" identitás, ezért a provincializmus melegágya. A figyelmes olvasó azonban meggyőződhet róla, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. A transzilvanizmus nem helyi, nem kizárólag erdélyi hagyományokra épül, hanem az egész magyar múltat, az egész magyar irodalmat tekinti elődjének és előzményének. A transzilvanizmus kulturális értelemben közvetlenül az egyetemeshez kívánja kapcsolni nemcsak a kisebbség értéktudatát, hanem a magyarság egészét. Láng Gusztáv dolgozik transzilvanizmus-könyvén. Úgy érzi, ez lesz a legfontosabb munkája. - Láng Gusztáv (sz. Budapest, 1936. jún. 12.) 1959-től a Magyar Irodalom Tanszékén dolgozott 1984-ig, ekkor Magyarországra települt át, s a szombathelyi Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszékén tanszékvezető főiskolai tanár lesz. Jelenleg is itt tanít. 1971-ben és 72-ben Kántor Lajossal kiadják a Romániai magyar irodalom 1945-1970 című könyvüket (Kriterion, Bukarest). Önálló kötetei: A jelen idő nyomában (Kriterion, Bukarest, 1976); Kiskatedra (Szombathely, 1992 - Komp-Press, ); A lázadás közjátéka (Savaria University Press, Szombathely, 1996 - Stúdium, Kolozsvár, 1997) Kivándorló irodalom (Komp-Press, Kolozsvár, 1998), Dsida Jenő (Kriterion, 2001). Díjak: Timotei Cipariu-díj (Kántor Lajossal); Életünk-jutalom és emlékérem; Arany János jutalom és emlékérem; József Attila-díj. /A transzilvanizmus az egész magyar irodalmat tekinti előzményének. Interjú Láng Gusztáv irodalomtörténésszel. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 10./

2003. június 10.

Jún. 12-én kezdődik a 74. Ünnepi Könyvhét Budapesten. A Vörösmarty tér központtal zajló fővárosi esemény mellett több mint ötven magyarországi városban kezdődnek párhuzamos rendezvények. Tíz erdélyi magyar kiadó mutatja be könyvújdonságait. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta, a hazai kiadók két standdal jelentkeznek: a székelyföldi kínálat (Charta - Sepsiszentgyörgy, Pallas-Akadémia és Pro-Print - Csíkszereda) a Corvina Könyvposta magyarországi kirendeltsége, a Kájoni Bt. forgalmazásában jelenik meg, míg a partiumi, közép-erdélyi kiadók (Koinónia, Kriterion, Komp-Press, Glória, Polis - Kolozsvár, Mentor - Marosvásárhely, Literator - Nagyvárad) könyvei a Mentor kiadó standján tekinthetők meg. A hivatalos katalógusban mintegy háromszázötven kiadvány szerepel, közülük hetvennyolcat határon túli könyvesműhely gondozott. A Mentor kiadó hat, a Polis kiadó négy könyvcímmel gyarapítja a listát. Az erdélyi kiadók - az ünnepi könyvhétre tervezett kiadványok mellett - régebbi könyveikkel is jelentkeznek. /Rostás-Péter Emese: KAF-kötet versenyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

2003. október 22.

Két új kötettel gazdagodott a Komp-Press kiadó Ariadné Könyvek sorozata: Bodó Barna Talpalatnyi régiónk és Egyed Péter Szabadság és szubjektivitás című kötetét okt. 20-án mutatták be Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. Bodó Barna kötete a 90-es évek folyamán született írásokat, konferenciákon megtartott előadásokat tartalmaz. Központi témája Közép-Kelet-Európa térségeinek politikai folyamatai a 89-es változások sodrában. Mindezt a szerző két alaptendencia tükrében ábrázolja: a modernitás hagyományainak erőteljes fennállása, illetve a posztmodernitás folyamatának beindulása. Egyed Péter gyűjteményes esszékötete műfajilag igen változatos. Az írások nagyrésze a kisebbségi kérdéssel foglalkozik. /S. B. Á.: Új Ariadné-könyvek kisebbségről, regionalizmusról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2003. november 21.

Nov. 19-én Temesváron, a Libris Könyvesboltban dr. Albert Ferenc egyetemi tanár bemutatta Bodó Barna politológus, egyetemi tanár Talpalatnyi régiónk /Komp-Press (Korunk Baráti Társasága) Kiadó, Kolozsvár/ című új könyvét. /Jantó-Petneházy István: Talpalatnyi régiónk. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 21./ A szerkesztő által Politológiai esszék alcímmel ellátott munka azoknak szól, akiket foglalkoztat a szórvány (szórványosítás) kérdése, a "bánsági szellemiség", a tolerancia, identitás, régió és regionalizmus, etnikum kérdése. /P. L. Zs.: Bemutatták Bodó Barna új kötetét. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21/

2003. december 8.

Háromnapos könyvvásárt tart a Kriterion Könyvkiadó dec. 11-13. között Kolozsváron. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója elmondta, 2000-ben elkezdett Kriterion-napokat szeretnék folytatni. Megígérte részvételét az Erdélyi Múzeum Egyesület, az Erdélyi Híradó, a Glória, a Koinónia, a Komp-Press és a Korunk, a Művelődés, a Kalota, a Tinivár és a Helikon, természetesen a Kriterion is, és a Gaudeamus könyvesbolt. /S. B. Á.: Adventi könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2003. december 12.

Két magyar vonatkozású könyvvásár is nyílt dec. 11-én Kolozsváron: a Kriterion Könyvkiadó által szervezett rendezvényen kilenc kiadó mutatkozik be, a Korunk szerkesztőségében megtartott egynapos eseményen pedig a Komp-Press kiadó mutatta be újdonságait. A szervező Kriterion Kiadó igazgatója, H. Szabó Gyula szerint Kolozsvárnak szüksége van a rendezvényre. /Bálint B. Eszter, Soó Éva: Könyvek maratonja. Magyar kiadók mutatkoznak be Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2003. december 12.

A Kriterion Könyvkiadó Kolozsváron adventi könyvvásárt szervezett, melyen dec. 11-13-a között mintegy tíz kiadó kínálja termékeit. A Koinónia Kiadónál gyerekkönyvek, a Művelődésnél fotográfia-kötetek, a Gloria elsősorban vallási témájú könyveket kínált 20 Ariadné-kötet sorakozott a Komp-Press és a Korunk közös standján. A Tinivár elsősorban a fiatalabbakat célozta meg évkönyveivel, folyóirataival, könyveivel. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kriza János Néprajzi Társaság közös asztalán sorakoztak a Székely Oklevéltár kötetei, különböző lexikonok és néprajzi kiadványok. /Sándor Boglárka Ágnes: Könyvforgatag a Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2003. december 15.

Dec. 12-én Kolozsváron bemutatták a Komp-Press Kiadó az Álló- és mozgóképek. Vázlat az erdélyi főnemességről, valamint a Kisebbségi jog című köteteket. Kovács Kiss Gyöngy az erdélyi arisztokrácia helyzetével foglalkozott könyvében. A Kisebbségi jog című, kétkötetes szakmunka Fábián Gyula - Ötvös Patrícia szerzőpáros munkája. Bakk Miklós politológus úgy értékelte: a kötet vitára bocsátható, bekerülhet a szellemi élet vérkeringésébe. Bakk Miklós kiemelte: a kisebbségi lét problémája tömegeket érint, hiszen egy kimutatás szerint Európában minden hatodik ember valamilyen formában kisebbséghez tartozik. /Sándor Boglárka Ágnes: Arisztokraták és kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2004. május 28.

Balázs Sándor A politika peremén /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2004/ című kötetét Balázs Imre József mutatta be máj. 26-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. A könyv Balázs Sándor filozófia professzornak 1995–96-ban 12 vezető erdélyi magyar értelmiségivel készített és megjelent interjúját tartalmazza, Arról a kérdésről volt szó, hogy ők miért nem vállalnak politikai szerepet. A könyvbeli beszélgetőpartnerek: Egyed Ákos, László Ferenc, Fodor Sándor, Imreh István, Lászlóffy Aladár, Péntek János, Gáll Ernő, Faragó József, Kántor Lajos, Pálfalvi Attila, Dávid Gyula és Csetri Elek. A könyvbemutatón megjelent Dávid Gyula szerint az értelmiségi párbeszéde a politikussal öncélú monológgá válik, nincs hatással partnerére. Egyed Ákos szerint a hazai történészek dolga írásaikkal védeni a saját történelmet a magyarság megalázásával szemben. /Ö. I. B.: "Gondolkodó ember" kontra politikus. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-101




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998