udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Komuunista Ifjak Szovetsege /KISZ/ (Romania)

2007. március 13.

Ha egy ország, egy nép kormánya hadat üzen saját országának és saját népének, nem csoda, ha annak nemzeti ünnepét is hadiállapotba kényszeríti. Még 1988-ban, 1989-ben is Horthy-fasisztákra, nacionalista ellenforradalmárokra vicsorgott eme mostani hadüzengető kormány és fője, Gyurcsány és társai, március 15-én KISZ-vezérekként, írta Czegő Zoltán. Hadüzenetben, statáriumban élünk saját választott kormányunk fegyveres felügyelete mellett, tette hozzá. /Czegő Zoltán: Hadiállapot az ünnepen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2007. május 5.

A Kolozsváron tartott kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia alkalmából a Szabadság összefoglalót mutatott be romániai magyar közösség vallási életéről, ezt angol és román nyelven is közölte. Romániában a román többség zömmel görögkeleti vallású. Ez a felekezet évtizedeken keresztül – egyfajta államvallásként – kiváltságos helyzetben volt. A románok között jelentős volt a görög rítusú katolikusok száma, ezt a felekezetet a kommunizmus idején törvényen kívül helyezték, templomaikat elkobozták, és a görögkeleti felekezetnek adták. A hívek egy része beolvadt a „nemzeti” egyházba, de sokan római katolikus hitre tértek. A románság keretében jelentős teret hódítottak az újprotestáns felekezetek is. A magyar lakosság zömmel a négy történelmi egyház híve, lélekszám szerinti sorrendben: református, római katolikus, unitárius ás evangélikus-lutheránus. Az újprotestáns felekezetek közül a magyarság körében a baptisták, illetve a hetedik napot ünneplő adventisták közössége számottevő. Az újság bemutatta a magyar lakosság hitéletét, felvázolva az egyes történelmi egyházak múltját. A Római Katolikus Egyházat illetően a kommunizmus idején az egyházi vagyont elvették, számos papot, püspököt bebörtönöztek, többen ott haltak meg. Megkísérelték létrehozni a Rómától független állami egyházat, de ez nem sikerült. Az ellenállás vezéralakja Márton Áron püspök megjárja a kommunista börtönöket, majd évekig házi őrizetben volt. Ő már a második világháború idején felemelte szavát az antiszemita rendelkezések ellen. A rendszerváltozás után lassan, nehezen megindul az ingatlanvagyon visszaszolgáltatása, az egyházi élet fejlődése. Az újság csak az Erdélyi Református Egyházkerületet mutatta be, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületetről nem adott számot. A kommunisták az egyházak iskoláit, intézményeit államosították. Az 1989-es változást követően lassan halad az államosított javak visszaadása. Ennek ellenére előbb Kolozsváron sikerült újraindítani a református kollégiumot, majd Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen is indultak református osztályok, állami középiskolák keretében. Az Evangélikus Lutheránus Egyház jelenleg mintegy 32 500 tagot számlál. Az istentiszteletek látogatottsága megnőtt, megszervezték a vallásoktatást, a diakóniai munkát és a kulturális tevékenységet. Az unitárius vallás az egyedüli magyar, erdélyi alapítású keresztény felekezet. A rendszerváltás után lehetőség nyílt a fejlődésre, testvérkapcsolatok jöttek létre az angliai és amerikai unitárius egyházakkal. /A romániai magyar közösség vallási élete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ 6/ A Kolozsváron tartott kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia alkalmából a Szabadság összefoglalót adott az állami magyar felsősoktatásról Kolozsváron hat állami finanszírozású felsőfokú oktatási intézmény működik, magyar nyelvű képzést csak Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosít. Az intézmény az egykori magyar Bolyai Egyetem, illetve a román Victor Babes Egyetem összeolvasztásából jött létre, és az elmúlt évtizedek során a magyar struktúrák mérete és helyzete sokszor változott. Az egyetem részben politikai nyomásra 1995 óta vállalta fel azt a programot, amit képviselői multikulturálisnak tartanak. A BBTE 21 karából jelenleg 17 biztosít román és magyar, 11 pedig román és német nyelvű képzést. Két karon (a Református-, illetve a Római Katolikus Hittudományi Karon) az oktatás kizárólag magyar nyelven folyik. Az egyetemi szintű képzés 157 szakot kínál (89-et román, 51-et magyar, 14-et német és 3-at angol nyelven). /Állami magyar felsőoktatás Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Az impériumváltás után, 1918-1919 volt a Ferenc József Tudományegyetem utolsó féléve. A beiratkozott 2570 diák 83%-a magyar volt. A második világháború után Bolyai Tudományegyetem néven Kolozsváron magyar tannyelvű egyetem létesült négy karral. 1958-ban a kommunista hatalom parancsára megkezdődtek a magyar és román egyetem egyesítését szorgalmazó gyűlések, amelyek néhány hónap alatt a két egyetem teljes összeolvadását eredményezték. A folyamatot Nicolae Ceausescu későbbi államfő és Ion Iliescu akkori KISZ-elnök vezette. Az így keletkezett Babes–Bolyai Tudományegyetemen fokozatosan megszűntek a magyar csoportok. Az 1989-ben lezajlott változások után követelték az önálló anyanyelvű oktatást, de az egyetem kérdésében nem születtek döntések. Az továbbra is összevont maradt, a magyar csoportok nem élvezhettek önállóságot. 1990-ben az erdélyi magyarság tízezres utcai tüntetéseken követelte az önálló romániai magyar oktatási hálózat megteremtését, a magyar tannyelvű állami egyetem újraindítását. 1992 és 1997 között az RMDSZ több mint 600 ezer aláírást gyűjtött össze ugyanezen célok támogatása érdekében. 2001-ben két, még 1998-ban benyújtott, erre vonatkozó törvénytervezetet utasított el a román parlament. 2006 februárjában 80 nemzetközi elismertségnek örvendő professzor, köztük 11 Nobel-, Fields- és Wolf-díjas tudós kérte a Bolyai Egyetem újraindítását. Petíciójukra, melyet Románia elnökének és miniszterelnökének, valamint az Európai Bizottság elnökének címeztek, nem érkezett válasz. Megalakult a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), amely kül- és belföldön látványos akciókkal próbálja tárgyalásra kényszeríteni az egyetem vezetőségét – mindmáig sikertelenül. Tavaly novemberben a szervezet egyik alelnöke, Hantz Péter az egyetemi vezetés és az adminisztratív személyzet ellenállása dacára magyar nyelvű feliratokat helyezett el három épületben. Ezeket leverték, összetörték és megtaposták, Hantzot pedig társával, Kovács Lehellel együtt, az általános hazai és külföldi tiltakozás ellenére azonnal elbocsátották. /Ercsey Ravasz Ferenc: Kollégiumtól a Babes–Bolyai Tudományegyetemig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2007. szeptember 1.

A Polgári Törvénykönyv módosítását kezdeményezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kisebbségek védelmében, a Magyar Gárda ügyében összehívott augusztus 31-én tartott budapesti nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyen az öt parlamenti párt képviselői nem változtattak korábbi álláspontjukon. A sajtótájékoztatón, amelyet az MDF elnöke, Dávid Ibolya kezdeményezett a Magyar Gárda ügyében, Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke, miniszterelnök bejelentette: a kormány a Polgári Törvénykönyv módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek védelmében. Eörsi Mátyás, az SZDSZ támogatja a kezdeményezést, Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője pártja nyitottságát jelezte a javaslatra. A KDNP nevében Harrach Péter alelnök közölte, hogy várja az előterjesztést, Dávid Ibolya, az MDF elnöke pedig az írásos javaslat ismeretében alakítja ki az álláspontját. Gyurcsány Ferenc a nemzetközi média és több nagykövet jelenlétében tartott sajtótájékoztatón azt állította, hogy a Fidesz kapcsolódik a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz, amely a Magyar Gárda alapítója. A Fidesz frakcióvezetője szerint a Magyar Gárda rossz Magyarországnak, Navracsics Tibor ugyanakkor hisztériakeltéssel vádolta a miniszterelnököt. Kijelentette, hogy a Fidesz nem antiszemita. A Fidesz 1988-as megalakulása óta a jogállamiság és az alkotmányosság talaján áll, és azért jött létre, hogy demokrácia legyen Magyarországon, miközben ekkor Gyurcsány Ferenc még a KISZ főfunkcionáriusaként dolgozott. Hogy jön ahhoz Gyurcsány Ferenc, hogy a legnagyobb ellenzéki pártot azzal gyanúsítsa meg, hogy diktatúrát és nemzetiszocializmust akar kiépíteni, és lefasisztázza a jobboldaliakat? – tette fel a kérdést Navracsics Tibor. Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője és Harrach Péter, a KDNP alelnöke egyaránt arról beszélt, hogy Magyarországon nincs fasizmus és fasiszta veszély. /Magyarországi pártok a Magyar Gárdáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2007. szeptember 13.

A levéltárakra vonatkozó új törvénytervezet végső formája jövő héten kerül kormány elé, és ez év decemberéig az engedélyeztetésre is sor kerül – jelentette be Adrian Iorgulescu kulturális és vallásügyi miniszter A tervezet, amely a Román Kommunista Párt és a Kommunista Ifjak Szövetsége dossziéit is nyilvánosságra kívánja hozni, azokhoz a dokumentumokhoz is hozzáférést enged, amelyek eddig titkosítva voltak. A miniszter hangsúlyozta, mindaddig, amíg nem lehet akadálymentesen a kommunista iratokhoz hozzáférni, amíg „sáros múltú politikusok” nem törvényes eszközökkel ezt megakadályozzák, addig nem jöhet létre egyetlen átvilágíthatóságot szorgalmazó törvény sem. Hozzátette, sajnos a Szekuritate Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ nem bizonyította be mindeddig, hogy képes reális képet nyújtani a volt rendszer titkosszolgálatáról és annak illetékeseiről. A miniszter tájékoztatása szerint az archívumok továbbra is belügyminisztériumi felügyelete alatt maradnak. /O. M. : Megnyílnak a levéltárak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2008. szeptember 24.

Tudományos kutatásokra használhatók az egykori Román Kommunista Párt (RKP) Kovászna megyei iratai. A Kovászna Megyei Levéltár munkatársai az elmúlt öt év alatt rendszerezték és leltározták a kommunista párt iratait. A párt Kovászna megyei archívuma 400 méter hosszú aktaköteget tartalmaz, a dokumentumok az 1933 és 1989 közötti időszakból származnak. Az iratok között fellelhető a párttagok névsora, a még illegalitásban tevékenykedő kommunista aktivisták lajstroma, a párt szervezeteiből kizárt személyek neve, a pionír-, az ifjúkommunista-szervezetek vezetői, a nőbizottságok, valamint szakszervezetek tagjainak névsora. Ioan Lacatusu, a levéltár igazgatója elmondta, 1989-ben a rendszerváltás forgatagában, majd az azt követő években a dokumentumok egy része elkallódott. Elveszett a sepsiszentgyörgyi pártbizottság, a kézdivásárhelyi városi pártbizottság és a megyei KISZ (Kommunista Ifjak Szervezete) archívuma. A Román Kommunista Párt megmaradt iratai azonban teljes képet nyújtanak a kor politikai, gazdasági, művelődési életéről. Ezeket a dokumentumokat a kutatók rendelkezésére bocsátják az intézmény olvasótermében. A személyes vagy nemzetbiztonsági jellegű dokumentumokat, az érintett halála után 40 évvel vagy keltezésük után száz évvel hozhatják nyilvánosságra. A Kovászna Megyei Levéltárban, amely 55 esztendővel ezelőtt alakult, összesen mintegy 4 kilométernyi dokumentumot tárolnak, ezek 1 százaléka a 19. századból származik, és még feldolgozatlan. /Bíró Blanka: Hozzáférhetők az RKP iratai. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

2009. április 6.

Lendvai Ildikót választották meg az MSZP elnökévé a párt rendkívüli kongresszusán április 5-én – jelentette be Gyurcsány Ferenc. Lendvai Ildikót 91 százalékos többséggel választották pártelnökké. Bajnai Gordon miniszterelnök-jelöltségére szavaztak a küldöttek, így nincs akadálya, hogy ezzel a módszerrel cseréljen kormányfőt az MSZP. /Lendvai lett az MSZP elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./ Lendvai Ildikó 1974-től a KISZ központi bizottsága kulturális osztályán dolgozott, majd 1984-től az MSZMP központi bizottsága kulturális alosztályának munkatársa, később osztályvezető-helyettes. Lendvai a KISZ és az MSZMP kulturális osztályain gyakorlatilag cenzorként dolgozott, korlátozta a rendszer által veszélyesnek tartott műveket és előadókat. /Lokodi Imre: Lendvai és a remény programja. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

2009. december 9.

Lehet erkölcsösen is politizálni, az erkölcs és a politika nem zárja ki egymást. Nemrég mondta ezt egy magyarországi ellenzéki politikus. Egy nyugat-európai közéleti személyiségről, egy kis ország, egy konszolidált demokrácia korábban többször is újraválasztott miniszterelnökéről. Kelet-Európában, ma már Magyarországon is, a tisztesség és a politika fogalmát összekapcsolni vakmerő vállalkozás. Magyar felmérések szerint a közvélekedés leginkább a politikusokat tekinti korruptaknak. Mára a közélet meghatározó személyiségei a „megélhetési politikusok” lettek. Manapság leginkább elvtársi huncutság a politika: a kapitalistává lett KISZ-titkárok egy bukott rend bukott morálját mentik át az új világba, írta Beke Mihály András. /Beke Mihály András: Elvtársi huncutság. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./

2009. december 12.

A Háromszék napilap december 12-én megjelent számától kezdődően részleteket közöl Höncz László magánkiadásban frissen megjelent, Bűnösként is győztes című könyvéből. A szerző 1952-ben született Sepsiszentgyörgyön, itt végezte általános és középiskolai tanulmányait, Aradon technikusi diplomát szerzett. A Stefan Gheorghiu káderképző akadémia közgazdaság-tudományi karán szerzett pénzügyi, könyvelői diplomát. A fordulat után a gyógyszerésztechnikumot is elvégezte. A rendszerváltás előtt a KISZ- és pártapparátus tagja volt, 1982–84 között Bölön, 1986–92 között Uzon polgármestere. 1992-től 1999-ig a prefektúra, majd a megyei tanács vagyoni és pénzügyi ellenőrző irodájának munkatársa. 1999-től magánvállalkozó. Könyvében a kommunista rendszert és az azt követő átmenetet a maga ellentmondásaiban mutatja be. /Bűnösként is győztes (Ilyen a történelem kereke). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998