udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 220 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-220
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Konzervativ Part /Partidul Conservator – PC/

2005. május 9.

A Román Humanista Párt (RHP) kongresszusa május 7-én egyhangúlag megszavazta, hogy az alakulat ezentúl Konzervatív Párt néven működjék. A küldöttek ugyanakkor határozatot fogadtak el azzal kapcsolatban, hogy a párt csatlakozzon az Európai Néppárthoz az Európai Parlamentben. A küldöttek Dan Voiculescut választották a Konzervatív Párt elnökévé. /Konzervatív Párttá vált a Román Humanista Párt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

2005. május 17.

Günther Krichbaum német kereszténydemokrata képviselő május 16-án Temesvárra látogatott, ahol kijelentette: „az Európai Néppárt /EPP/ nem egy zárt párt, bárki csatlakozhat, de a politikai alakulatoknak eleget kell tenniük bizonyos feltételeknek, például ne tartozzanak a nacionalista vonalhoz”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a román politikusok könnyen váltanak pártot, ami Németországban meglehetősen szokatlan. A romániai pártok közül többen is pályáznak az EPP-tagságra: a Román Humanista Párt Konzervatív Párt, a Nagy-Románia Párt, amely most felvette a Nagy-Románia Néppárt nevet. A Demokrata Párt is törölte alapszabályzatából azt a kitételt, miszerint csak szociáldemokrata ideológiájú határozatot fogadhatnak el. A romániai parlamenti pártok közül egyedül az RMDSZ tagja az Európai Néppártnak. /Nem kellenek az EPP-nek a nacionalisták. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2005. június 1.

Az RMDSZ és a Konzervatív Párt (KP) egybeolvadásáról beszélt Dan Voiculescu a KP elnöke. A politikus szerint előbb vagy utóbb Markó Béla és az RMDSZ többi vezető politikusa is rájön, hogy nincs választásuk. – Az RMDSZ etnikai párt, és az Európai Unióban nincs helyük az ilyen alakulatoknak – magyarázta Dan Voiculescu. Szakértők szerint Voiculescuék számára két szempontból lehet érdekes a felvetett lehetőségen gondolkodni: az RMDSZ-szel egybeolvadva biztosíthatnák parlamenti helyüket az esetleges előrehozott választások esetén is, ráadásul képviselőik lehetnének az Európai Néppártban is, amelynek az RMDSZ tagja. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint egy román párttal való összeolvadás nem jelenthet megoldást, az RMDSZ-nek úgy kell maradnia, ahogy van. A politikus cáfolta Voiculescunak azt a kijelentését, miszerint etnikai pártokat nem fogadna be az Európai Parlament, példaként a felvidéki Magyar Koalíció Pártját említette, amely Szlovákia EU-integrációja után teljes jogú tagja az Európai Néppártnak. /Voiculescu az RMDSZ-szel egyesülne. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2005. június 3.

Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt látta vendégül Bukarestben az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták Európai Parlamenti Képviselőcsoportja (EPP-ED) gyűlését, a munkálatokon részt vett Hans-Gert Poettering, az EPP-ED frakció elnöke, Wilfried Martens, az EPP elnöke is. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke szerint ez fontos üzenet a román politikai élet felé. Azt jelzi, hogy az RMDSZ-t nemzetközileg sem lehet elhanyagolni, mint ahogy az erdélyi magyarság követelményeit sem lehetett soha figyelmen kívül hagyni. A tanácskozáson Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy két funkciója ma természetesnek tűnik, de néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy a magyar szervezetnek ilyen súlya legyen a román kormányban. Az RMDSZ ugyanis a párbeszéd és az együttműködés útját választotta. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ Gheorghe Ciuhandu, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke azokról az alakulatokról beszélt, amelyek most kopogtatnak az Európai Néppárt vagy annak parlamenti frakciója ajtaján, bebocsátást kérve. Elverte a port a Demokrata Párton meg a Voiculescu vezette Konzervatív Párton, figyelmeztetve a vendégeket, legyenek résen. A Demokrata Pártról elmondotta, hogy az a Nemzeti Megmentési Front pártjából vált ki, és a Parasztpárttal való koalíció idején akadályozta az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását. Voiculescu pártjáról jelezte, hogy nincs egy jól meghatározott doktrínájuk. Végül keményen megbírálta a Nagy-Románia Pártot, melyet szélsőségesnek, idegengyűlölőnek, totalitáriusnak és szekus beállítottságúnak minősítette. Markó Béla miniszterelnök-helyettes leszögezte, Romániának még fegyelmezettebben kell a csatlakozásért munkálkodnia, hogy az integráció késedelem nélkül és a védzáradékok bevezetése nélkül történjék meg. Részletesen beszélt az elragadott egyéni, közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatásának szükségességéről. A kisebbségi törvénytervezetről elmondta, hogy az már a parlament asztalán van. Ennek két alappillére a szubszidiaritás és az önkormányzatiság. Újdonságként hatott Markó bejelentése, hogy a csatlakozás folytán újra kell gondolni a két ország kapcsolatát: az RMDSZ stratégiai partnerkapcsolatot lát a legmegfelelőbbnek Románia és Magyarország között. Emil Boc a Demokrata Párt színeiben fölöttébb előnyös képet nyújtott politikai alakulatáról. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke jelezte, kérelmet nyújtott be az EPP vezetőségéhez, hogy alakulata beléphessen a néppárti közösségbe. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2005. június 20.

Az RMDSZ-nek és a Konzervatív Pártnak (KP) tisztáznia kell politikai pozícióját, ezt kéri Emil Boc, DP ideiglenes elnöke a két kisebbik koalíciós párttól. Boc bemutatta Virágzó Románia, demokratikus Románia elnevezésű programját, amellyel a párt elnöki posztjára pályázik. Szerinte az autópálya el fog készülni. Boc Markó Béla kijelentésére reagált, miszerint a kormány elhanyagolja az erdélyi útviszonyokat. Ami a Nemzeti Liberális Párttal (NLP) való fúziót illeti, Emil Boc kifejtette: pártjának most a kormányzásra kell koncentrálnia, nem pedig a liberálisokkal való egyesülésre. Boc kijelentéseire reagált Dan Voiculescu, a KP elnöke: „Nem értem, hogy a pártelnök milyen alapon ad nekünk ultimátumokat?” Voiculescu nyilatkozatára Boc árnyalta a koalíciós partnerekkel kapcsolatos álláspontját. Kolozsváron már úgy nyilatkozott: arról van szó, hogy felkérik az RMDSZ-t és a KP-t, júliusig döntsék el, támogatják-e a D.A. Szövetség kezdeményezését, ami a teljes hatalomátvételt illeti – mind a parlamentben, mind a helyi dekoncentrált hivatalok élén – vagy sem. /Boc ultimátuma az RMDSZ-nek és a KP-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2005. június 22.

Nem államalkotó, hanem a romániai lakosság része a magyar kisebbség – így módosították a kisebbségi törvénytervezetet a szenátus jogi bizottságában június 21-én, a Konzervatív Párt (KP) javaslatára, amelyet az ellenzéki Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt (NRP) is támogatott. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság elnöke kijelentette, ez a módosítás fokozza „a terminológiai homályt” ebben a kérdésben. /Módosították a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2005. július 5.

A Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt szenátorai július 4-én kivonultak a felsőház jogi bizottságának üléséről, ahol a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet vitatták, és közölték, nem vesznek részt a munkálatokon, mivel minden módosítási javaslatukat elutasították, a szövegben pedig megmaradtak az „alkotmányellenes” részek. Az ellenzéki szenátorok kifogásolták azt a cikkelyt, amely a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatást szabályozza az óvodától az egyetemig, külön csoportokban. Az NRP és az SZDP javasolta ennek törlését, javaslataikat azonban sorra elutasították, erre tiltakozásképpen távoztak a teremből. – Alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, mondta Iorgovan. A kifogásolt előírások törlését Gheorghe Funar NRP-szenátor javasolta, az SZDP pedig támogatta kezdeményezését. Eckstein Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke válaszképpen kifejtette, mindezek az előírások már szerepelnek az oktatási törvényben. A jogi bizottság az SZDP és az NRP szenátorainak távollétében is döntésképes, ha az NLP, a DP, az RMDSZ és a KP minden bizottsági tagja megjelenik. /A szenátus jogi bizottsága előtt a kisebbségi törvény. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2005. július 8.

A parlamentben a jogi bizottság július 7-én elfogadta el a kisebbségi jogszabálytervezettel kapcsolatos jelentést, jelezte a bizottság elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor. A jogi, illetve az emberi jogi bizottság augusztus végén közös jelentést készít a törvényről. Eckstein-Kovács Péter elmondta, a változtatások nagy része nem érinti érzékenyen a törvény szellemét. Zavaró viszont, hogy a tervezet a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőként határozta meg. Konzervatív párti javaslatra azonban a kisebbségeket csupán a lakosság részének tekintik. A kulturális autonómiára vonatkozó kitételek nem módosultak. A jogszabály majd a képviselőházban nyer végleges formát. /Zöld jelzést kapott a kisebbségi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2005. július 20.

Július 19-én este Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök bejelentette, visszamondja a lemondásáról szóló döntését, hogy az Európai Unió által kívánt reformokra és az árvíz sújtotta ország újjáépítésére összpontosítsa erőit. „Egy bátor vezető soha nem hagyja cserben kemény megpróbáltatásoknak kitett népét. Gyávaság lenne részemről most lemondani” – jelentette ki Tariceanu. Július 19-én a kormányfő Brüsszelbe látogatott, elmondta, hogy az EU vezető politikusaitól kapott üzenetek a felelősséget és komolyságot hangsúlyozták. Tariceanu döntésével a Konzervatív Párt és az RMDSZ is egyetértett. A kormányfő bizalmi szavazást fog kérni a törvényhozástól. /B. T.: Nem mondott le a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

2005. július 21.

A liberális-demokrata szövetséget alkotó két fő kormánypárt viszonyának megromlását, valamint a Nemzeti Liberális Pártban a belső harcok felerősödését eredményezte Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök újabb fordulata, aki eredeti, másodszor kinyilvánított lemondási szándéka ellenére sem vált meg tisztségétől. Traian Basescu államelnök közleményében elhatárolódott Tariceanu lépésétől. Emil Boc demokrata pártelnök szerint alakulata nehéz helyzetbe került azután, hogy a kormányfő visszavonta lemondását, de támogatja a kormány erőfeszítéseit az árvíz utáni újjáépítésben és az EU-csatlakozás folyamatában. A miniszterelnök mellett az ellenzéki Szociáldemokrata Párt az RMDSZ és a Konzervatív Párt is kiállt, mindnyájan megfontoltnak és bölcsnek tartották a kormányfő döntését. /B. T.: Belső harcokat erősített fel Tariceanu maradása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

2005. augusztus 31.

Az Európai Néppárt (EPP) bővítési és tagsági munkacsoportjának brüsszeli ülésén ajánlotta, hogy a Demokrata Párt, amely nemrég váltott ideológiát, kapjon megfigyelői státust. A Konzervatív (volt Humanista) Párt kérelmét elutasították. Javasolták ugyanakkor, hogy a Demokrata Párt alakítson ki szoros együttműködést a régi romániai tagokkal, azaz a Kereszténydemokrata Néppárttal (volt parasztpárttal) és az RMDSZ-szel. /Néppárti demokraták Simonyifalvának. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

2005. szeptember 20.

A teljes jogú tagság helyett kétéves megfigyelői státust javasolt a csatlakozni kívánó Demokrata Pártnak (PD) az Európai Néppárt szeptember 19-én tartott brüsszeli vezetőségi ülésén. A döntésről Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, az európai alakulat alelnöke számolt be, kifejve, ez idő alatt „szigorú vizsgálat alá veszik mindazt, ami történik”. A DP a nyáron döntött úgy, hogy kilép az Európai Szocialista Pártból, és kéri felvételét a kereszténydemokrata és konzervatív erőket tömörítő Európai Néppártba (EPP). A volt magyar miniszterelnök elmondta, a mérlegelendő szempontok közé tartozik a titkosszolgálati hálózatok, kapcsolatok kérdése is. A felmerülő problémák közül Orbán Viktor kiemelte az egyházi ingatlanok visszaadásának vontatottságát – „amely közösségi jogi gondokat is felvet” –, illetve a választójogi törvényt, „amely diszkriminálja a kisebbségek indulási jogát”. Beadta jelentkezését a néppárti csoportba a Román Humanista Pártból (PUR) átalakult Konzervatív Párt (PC), ezzel kapcsolatban a vezetőség úgy foglalt állást, hogy felvételét nem támogatja, sőt semmilyen hivatalos kapcsolatot nem kíván létesíteni a jövőben a szintén kormánykoalíciós alakulattal. /EPP: a demokraták megfigyelők, a PC-vel nem tárgyalnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

2005. október 10.

A Konzervatív Párt (PC) a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románok helyzetének jobbítását szabja feltételül az RMDSZ által kezdeményezett kisebbségi törvény szenátusi támogatásáért. Dan Voiculescu pártelnök bejelentette: azt szeretnék elérni, hogy a tervezettel együtt a parlament szavazza meg azt a jogszabályt is, amely a székely megyékben élő románok számára biztosítana képviseletet a helyi önkormányzatokban. Ellenkező esetben a PC nem fogja megszavazni a kisebbségi törvényt – szögezte le Voiculescu. /A PC feltételeket szab az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

2005. október 12.

Támogatja szavazatával a kisebbségi törvény elfogadását a Konzervatív Párt (PC) – állapodott meg hosszas tárgyalás után Dan Voiculescu konzervatív, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. A két pártelnök ugyanakkor úgy döntött, pártközi vegyes bizottság alakul, amelynek célja egy olyan törvénytervezet kidolgozása, melynek hatálybalépésével azokban a megyékben is lenne önkormányzati képviselete a románoknak, ahol kisebbségben vannak. A vegyes bizottságot az RMDSZ részéről Eckstein-Kovács Péter, míg a konzervatívok részéről Sergiu Anton vezeti. „Nem lehet külön jogállást biztosítani a kisebbségben élő románoknak. Őket védi az alkotmány, és minden lehetőségük megvan arra, hogy jogaikat érvényesítsék” – szögezte le Eckstein-Kovács Péter. Mint mondta, a szövetség csupán akkor hajlandó támogatni a PC jogszabálytervezetét, ha ez nem a kisebbségben levő románok jogállásáról szól, hanem a hasonló helyzetben levő különböző etnikai csoportoknak a jogairól. /B. B. E.: Konzervatív támogatás a kisebbségi törvénynek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

2005. október 13.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke „bizarrnak” nevezte a Konzervatív Párt (KP) javaslatát, hogy a kisebbségi törvénytervezet térjen ki a székelyföldi román lakosság önkormányzati képviseletére is. A KP azt szeretné, ha mind a két székelyföldi megye települési önkormányzataiban a románok hivatalból helyet kapnának. Markó szerint a KP demagóg, és „hirtelen a nemzeti érdekek nagy védelmezőjévé vált”. – A törvénytervezet a romániai kisebbségekről szól, amelyek nehézségekbe ütköznek nemzeti identitásuk megőrzésében – mondta Markó, majd hozzátette: a romániai románok nemzeti identitása nincs veszélyben. Markó egyetértene a KP javaslatával, ha a kisebbségek képviseletének elvét nem csak Hargita és Kovászna megyében, hanem országos szinten alkalmaznák. /RMDSZ: bizarr a KP javaslata. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2005. október 21.

A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet október 20-i vitáján rendkívül éles vita alakult ki a kisebbségek nemzeti szimbólumainak szabad használatáról. Gheorghe Funar három, Viorica Moisuc egy módosító indítvánnyal igyekezett a cikkelyt tartalmától megfosztani. Markó Attila a kormány nevében leszögezte, hogy a cikkelyt a gyakorlatban tulajdonképpen már évek óta alkalmazzák. A vita hevesebbé vált a nemzeti identitás megőrzésére vonatkozó fejezet tárgyalásakor. A 16-os paragrafushoz Viorica Maisuc, nagy-romániás szenátor módosító indítványt fűzött a Székelyföldön élő románok kisebbségként való elismerésével kapcsolatban. Frunda György megoldásként azt javasolta, hogy azokon a helyeken, ahol a románság kisebbségben él a közigazgatási intézményekben valóban jussanak megfelelő képviselethez, de ezt a szabályozást a helyi adminisztrációra vonatkozó törvénybe vigyék be. Teodor Melescanu, osztva Frunda szenátor véleményét, leszögezte, nem lehet Romániában román kisebbségről beszélni. Délután már a szenátus határozatképtelen volt. /Béres Katalin: Éles viták a kisebbségi törvényről. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A Konzervatív Párt (KP) támogatta a nagy-romániások Románia földrajzának és történelmének továbbra is román nyelven történő oktatására, illetve a székelyföldi románok jogköveteléseire vonatkozó módosító indítványait. Eckstein-Kovács Péter szenátor nyilatkozott: az RMDSZ kérni fogja, hogy a koalíció tárgyalja újra a konzervatívok magatartását, elfogadhatatlan és nevetséges helyzet, hogy az egyik koalíciós partner a nagy-romániásokkal szövetkezzen az RMDSZ ellen. /Sz. K.: Kisebbségi törvénytervezet: a nagy-romániás módosításokat támogatta a KP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2005. október 25.

A kisebbségi törvény a koalíció szakítópróbája – nyilatkozta Puskás Bálint szenátor azt követően, hogy a parlament felsőházában leszavazták a törvénytervezetet. A szenátusban a 72 kormánypárti szenátorból csak 68 jelent meg az ülésen, a Konzervatív Párt képviselőiről pedig tudni lehetett, hogy nem támogatják a kisebbségi törvényt. Corneliu Vadim Tudor felszólalásában a szenátusban Európa legveszélyesebb terrorista szervezetének nevezte a RMDSZ-t, a romániai magyarokról pedig kifejtette: román hullákon járják a csárdást. Felszólalását hatalmas taps kísérte. Az SZDP ,,csak” a kulturális autonómiáról szóló ötödik fejezet törlését kérte. Javaslatuk ellen 40-en szavaztak, 50-en mellette voksoltak, ketten pedig tartózkodtak. A koalíciós partnerek közül 26-an nem szavaztak, s ezzel megpecsételték a törvénytervezet sorsát. A Az RMDSZ szenátorai tiltakozásként kivonultak a teremből, és rövid egyeztetést tartottak a további teendőkről. ,,Eldöntöttük, hogy a kormány által elfogadott, eredeti formájában küldjük át a törvényt a képviselőházba” – ismertette az RMDSZ vezetőségének döntését Puskás Bálint szenátor. Elmondta, arról is határoztak, csúcstalálkozóra hívják a koalíciós pártelnököket, és leszögezik, csak abban az esetben hajlandóak támogatni a házelnökök leváltását, ha ezt megelőzően, 25 napon belül a képviselőház elfogadja a kisebbségi törvénytervezetet. /Farkas Réka: Megbukott a kisebbségi törvény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

2005. október 25.

Október 25-én a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet, előtte azonban az RMDSZ szemszögéből a legfontosabbnak számító, a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet is törölte a felsőház a jogszabályból. Ehhez egyes kormánypárti törvényhozók is hozzájárultak. Az RMDSZ szenátorai ezután nem szavazták meg a módosított házszabályt, a szövetség ezzel próbálja sakkban tartani koalíciós partnereit, hiszen a tervezetre még rábólinthat a képviselőház. A kisebbségi törvénytervezet ellen jó néhány napja valóságos propaganda-hadjárat folyik. A hangadó ismét Adrian Paunescu, a Szociáldemokrata Párt szenátora, aki a tévében órákon keresztül ecsetelte, hogy a kulturális autonómia elfogadtatása Románia nemzeti egységét veszélyezteti. Az SZDP, a legerősebb ellenzéki párt elnöke a szenátus ülése előtt arra figyelmeztette a kormánykoalíció politikusait, „ne úgy táncoljanak ahogy az RMDSZ húzza”, és akadályozzák meg, hogy a tervezetet elfogadják. Előtte Ion Iliescu és Ioan Rus is kifogásolta a tervezetet. Amennyiben a szenátus az október 24-i ülésén nem hozott volna döntést a tervezettel kapcsolatban, akkor azt hallgatólagosan elfogadottnak lehetett volna tekinteni. Az ellenséges médiakampányba a román lapok is bekapcsolódtak, volt például olyan kolozsvári napilap, amely megállapította, hogy a kulturális autonómia elfogadása egyben területi autonómiát jelentene. A szenátusi vita során az SZDP-s Antonie Iorgovan és a nagy-romániás Verginia Vedinas azt javasolták, töröljék a tervezetből a kulturális autonómiáról szóló fejezetet. A Konzervatív Párt testületileg a saját kormánya ellen szavazott, hiszen a törlés mellett tették le voksukat. Akadtak a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt közül négyen-öten, akik szintén a törlés mellett szavaztak vagy tartózkodtak. A kulturális autonómia törlése mellett 51-en szavaztak, 40-en pedig nem támogatták ezt a javaslatot. Ketten tartózkodtak. A szenátusban történtekről értesülve a képviselőházi RMDSZ-frakció a házszabály vitája közben szünetet kért, ezzel elérte, hogy ne szavazzák meg október 24-én a liberális-demokrata szövetség által óhajtott módosításokat. Este az RMDSZ elnöke, Markó Béla a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Konzervatív Párt elnökeivel találkozott, hogy megvitassák a kialakult helyzetet. Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-nek kedvező, hogy a tervezet végső szavazásakor elutasították a tervezetet, mert így a képviselőház is azt a változatot vitathatja meg, amely tartalmazza az elutasított fejezetet. Toró szerint az RMDSZ-nek alaposan fontolóra kell vennie, hogy továbbra is a kormány tagja marad-e, ha ez a koalíció nem tudja garantálni ennek a törvénynek az elfogadását. Emil Boc, a DP elnöke bejelentette: az esti megbeszélésen a pátvezetők megegyeztek, hogy a házszabályt elfogadják a kormány által beterjesztett formában, a kisebbségi törvénytervezettel is hasonlóképpen járnak el. Újra kell tárgyalni az RMDSZ szerepét és helyét a kormánykoalícióban – jelentette ki Markó Béla, mivel a koalíciós partnerek megszegték az egyezséget. /B. T.: Elutasították a kisebbségi törvénytervezetet. Törölték a jogszabályból a kulturális autonómiáról szóló fejezetet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Markó Béla az Új Magyar Szónak a következőképpen minősítette a történteket: „Ami a szenátusban történt, minket igazolt. Egyáltalán nem kívántuk ezt az igazolást. Az elmúlt időben nagyon sokan próbálták azt a látszatot kelteni, hogy a kulturális autonómia semmit sem jelent a magyarságnak. Azoknak meg kellett volna hallgatni, hogy magából kikelve, mint egy őrült, hogyan üvöltözött Corneliu Vadim Tudor a szenátus mikrofonjába. Ha másból nem, abból a minősíthetetlen viselkedésből rájöhettek volna, miért fontos ez a törvény. Másrészt sokan próbálták elhitetni, hogy tulajdonképpen csak a kisujjunkat kell megmozdítani és itt van a területi autonómia és általában a terülj asztalkám. Ezért meg kell küzdeni, és azt is tudomásul kell venni, hogy minden pillanatban visszafordíthatók a dolgok.” Markó Béla a szenátusi ülés után összehívott ad-hoc sajtóértekezleten arról beszélt, hogy koalíciós szenátorok is áthágták a koalíciós egyezséget, annak ellenére, hogy a törvény szerepel a kormányprogramban, a végrehajtó testület elfogadta, minisztériumok megvitatták és tulajdonképpen a koalíciós kormány nyújtotta be a törvényhozó testületnek. Nem hallgatta el mélységes csalódottságát, és határozottan leszögezte, az RMDSZ nem kíván kirakat-szerepet játszani a koalíciós kormányban. Markó leszögezte, hogy tisztázó megbeszélésre kerül sor a koalíciós partnerek között, de az RMDSZ nem vonul ki a kormányból. /Váratlan fordulat a szenátusban – leszavazták a kisebbségi törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

2005. október 26.

A négy párt vezetői október 25-én találkoztak, egyezség született – tovább él a koalíció. „A kormánykoalíciós partnerek meg kell feleljenek egy bizonyos viselkedési formának, ellenkező esetben nem megy az együttműködés” – nyilatkozta Márton Árpád az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Az RMDSZ-es honatya szerint ez az október 25-én este megkötött koalíciós egyezmény alapja, és ezt a konzervatívok is be kell tartaniuk. Ezzel szemben a Konzervatív Párt képviselője elmondta: „nem a konzervatívok, hanem az RMDSZ veszélyeztette a koalíciót, a Konzervatív Párt mindent teljesített, amit vállalt, mindezek által a koalíciós megbeszélések civilizált formában zajlottak.” A négy párt megállapodott: a Konzervatív Párt akkor támogatja a kisebbségi törvény képviselőházi elfogadását, ha módosítják a helyhatósági választási törvényt. A módosításról Márton Árpád kifejtette: A helyhatósági törvény jelenlegi formája szerint minden kisebbség, kivéve a magyart, abban az esetben, ha nem éri el a helyi tanácsokba való bejutást, akkor alanyi jogon kap egy mandátumot. Ezt a módosítás értelmében kiterjesztenék a románokra és magyarokra is. Ez a rendelkezés a magyarokra is előnyös. Az egyezség részleteiről még további tárgyalásokat folytatnak, addig is a koalíció támogatja a kisebbségi törvényt a kormány által beterjesztett formában való elfogadását. /Isán István Csongor: A kormánypártok támogatják a kisebbségi törvénytervezetet. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2005. október 29.

Nicolae Popa Fehér megyei képviselő, a Konzervatív Párt alelnöke október 28-án tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: nem fogja megszavazni a kisebbségi törvényt. Popa azzal indokolta döntését, hogy “gyanús az RMDSZ sietsége a kisebbségi törvény sürgősségi eljárásban való elfogadtatására”. Hozzátette: azért sem fogja megszavazni a tervezetet, mivel nem kívánja, hogy az utóbbi időszakban Európában pozitív példának tekintett román–magyar kapcsolatok újra feszültté váljanak. A Konzervatív Párt alelnöke arra kérte az RMDSZ-t, hogy “szálljon le a földre, mégpedig a román földre, ellenkező esetben mesterséges feszültségeket kelthet, és hiábavalóan okozhat zavart mind társadalmi, mind politikai szempontból”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./

2005. október 31.

A Konzervatív Párt elutasít minden, az RMDSZ felől jövő fenyegetést vagy nyomást a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény kapcsán, és újból leszögezi, hogy feltételekhez köti a tervezet megszavazását, áll a párt közleményében. A KP csak akkor szavaz a kisebbségi törvény elfogadása mellett, ha azt megelőzően a parlament elfogadja javaslatát a kisebbségben élő románok alanyi jogon biztosított önkormányzati képviseletével kapcsolatban. /A Konzervatív Párt feltételhez köti a kisebbségi törvény elfogadását. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./

2005. november 7.

Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnöke azt nyilatkozta: kérni fogja pártja képviselőházi frakciójának tagjait, hogy ne szavazzák meg a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet a jelenlegi formában. Baciu szerint a kisebbségi törvény elfogadása az RMDSZ által javasolt formában súlyos következményekkel jár majd a Kovászna és Hargita megyei román közösségre nézve. Szerinte az RMDSZ a kollektív jogokat és a kulturális autonómiát akarja bevezetni a jogrendbe. Úgy véli: a kisebbségi törvény elfogadása még jobban elmélyítené a diszkriminációt, „amelynek a Kovászna megyei románok amúgy is ki vannak téve”. Elfogadhatatlan, hogy bizonyos köztisztségek betöltésére a magyar nyelv ismeretét kívánják követelménnyé tenni. Ezzel egy időben a Konzervatív Párt (KP) egyetértésre, az összhang megteremtésére szólította fel a Maros, Hargita és Kovászna megyei román pártokat. Dan Voiculescu pártelnök kijelentette: csak az RMDSZ példáját követve lehet elérni a többségében magyarlakta településeken élő románok érdekeinek az összehangolását. Voiculescu az elmúlt hetekben az egyik legfőbb ellenzője és gáncsolója volt a kisebbségi törvénytervezetnek. /Demokrata hangulatkeltés a kisebbségi törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2005. november 16.

November 15-én Bogdan Liviu Ciuca, a Konzervatív Párt (PC) képviselője bejelentette: a párt alsóházi frakciója, a felsőházi állásfoglaláshoz hasonlatosan, mindaddig nem szavazza meg a kisebbségi törvénytervezetet, amíg a parlament jóvá nem hagyja a hazai vagy külföldön élő román kisebbségek helyzetére vonatkozó kezdeményezést. /Gujdár Gabriella: Újabb PC-s nem a kisebbségi törvényre. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2005. november 16.

A Capital című lap 300-as toplistája szerint a leggazdagabb romániai politikus Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke 350 millió dollárra becsült vagyonnal, a második helyen pártbeli kollégája, George Copos kormányfő-helyettes található. Az ő vagyonát 230–240 millió dollárra becsülik. Őket Verestóy Attila követi 46–48 millió dollárral. Verestóy az ingatlan-befektetések és a tőkepiac felé orientálódott, korábban a fafeldolgozó ipartól a mezőgazdaságon át a távközlésig terjedő vállalkozásokat fejlesztett. Magyarországon is vannak üzleti érdekeltségei, a vegyiparban és a környezetvédelem területén. /Voiculescu és Copos a leggazdagabb politikusok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2005. december 8.

Kivonultak a képviselőház oktatási bizottságának üléséről a liberális és konzervatív párti képviselők, tiltakozásképpen a vita hangneme és a bizottsági elnök, Olguta Vasilescu magatartása miatt. A bizottság napirendjén a kisebbségi törvénytervezet szerepelt. Az ülés kezdetén az elnök bejelentette, hogy a szociáldemokrata képviselők a nagy-románia-pártiakkal egyetemben indítványt nyújtottak be a törvény visszautasítására. A kormányt képviselő Markó Attilához mintegy nyolcvan kérdést intéztek. Főként a bizottsági elnöktől záporoztak a kérdések, aki szerint a kisebbségek minden jogot megkaptak, így teljesen érthetetlen, miért van szükség kisebbségi törvényre. Markó Attila leszögezte: a kisebbségek nem rendelkeznek a döntésekben való részvétel jogával. Tulajdonképpen ez a kulturális autonómia alapja is. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a szakbizottság alelnöke elmondta, arra számított, hogy a vonatkozó dokumentumok, törvényes rendelkezések mentén alakul ki vita. Hangsúlyozta, a kisebbségi törvény elfogadásának szükségessége szerepel Románia EU-s csatlakozásának szerződésében is. Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatóján rámutatott: a törvénytervezettel kapcsolatban a politikai hangulat nem enyhült. Markó Béla nehezményezte, hogy a kormánykoalíció egy része hagyja magát manipulálni az ellenzék ultranacionalista szárnya által. /Béres Katalin: Véget nem érő kritikák a kisebbségi törvényre. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2005. december 9.

Traian Basescu megkérdezettek 52 százaléka bízik, derül ki a CURS felméréséből. Őt követi, Mona Musca liberális politikus, volt művelődési miniszter (47 százalék). Sorrendben a harmadik Theodor Stolojan elnöki tanácsos (35 százalék), majd Mircea Geoana (33 százalék), illetve Corneliu Vadim Tudor (32 százalék). A közvélemény-kutatás szerint a kisebbségi törvény körüli vita miatt Markó Béla volt az a politikus, akinek a bizalmi indexe a leginkább romlott (74 százalék). Őt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök követi (73 százalék), majd Ion Iliescu volt elnök (72 százalék) és Adrian Nastase (71 százalék). Mind a liberális és demokrata pártból álló D.A. Szövetség, mind pedig a Szociáldemokrata Párt (SZDP) támogatottsága enyhén csökkent novemberhez viszonyítva 2, illetve 3 százalékkal. A Nagy-Románia Párt (NRP) népszerűsége mintegy 5 százalékkal ugrott meg, az RMDSZ, a Konzervatív Párt (KP) megítélése nem módosult különösképpen. /Sz. K.: Máris érezteti hatását a kisebbségi törvény körüli vita. Növekszik a Nagy-Románia Párt és vezetőjének népszerűsége? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban a szemfüles Cozmin Gusa felismerte a tálcán kínálkozó lehetőséget: betölteni az ellenzéki szerepkörben is eléggé szűk mozgástérben keletkezett űrt. Tizenhat évvel a rendszerváltás után azonban már nem olyan egyszerű zsebpártokat felduzzasztani. Gusa és Boc, a Demokrata Párt elnöke észre sem veszik, hogy a tervezet elleni támadásaikkal a sokszor eltemetett Vadim Tudort erősítik. Ezt jelzi, hogy sok év után először a Nagy-Románia Párt támogatottsága növekedni kezdett, a közvélemény-kutatások szerint. /Salamon Márton László: A nevető harmadik. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2006. január 20.

Újabb nacionalista erősítést kapott a Konzervatív Párt. Míg Kolozs megyében volt nagy-romániás képviselőket szippantott magába Dan Voiculescu pártja, most a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) maradékát olvasztotta magába. A fúziót a KP Ügyvezető Tanácsának elnöke, Sabin Cutaa jelentette be. A két párt által aláírt egyezség értelmében közös bizottság alakul, amely az RNEP-nek a beolvadási módozatát hivatott kidolgozni. Az RNEP jelenlegi elnöke, Mircea Chelaru tartalékos tábornok nem óhajt vezető tisztséget vállalni a pártegyesülés után. Az RNEP 31 megyei, 1506 helyi szervezettel és 53 400 taggal rendelkezik. /Újabb nacionalista erősítést kapott a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2006. január 21.

Rendkívül aggasztónak találja Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt a jelenséget, hogy nacionalista pártok politikusai kormánypártokba szivárognak át. Az utóbbi időben már amúgy is teret hódított a szövetséges pártokon belül a nacionalista retorika. A Konzervatív Pártba beolvadt egységpárt /RNEP/ 1990 első felében jelent meg, mint a Vatra Romaneasca politikai szárnya, válaszképpen az RMDSZ megalakulására. Ennek a pártnak a színeiben lett először kolozsvári polgármester Gheorghe Funar, akit 1992-ben a leköszönő Radu Ciontea helyett pártelnökké választottak. 1997-ben az alakulat belső választásán Funar nem volt hajlandó elismerni vetélytársa, Valeriu Tabara nyereségét, ezért kizárták a pártból. Ezzel kezdetét vette az RNEP mostanig tartó hanyatlása, a 2000-es általános választásokon a párt már nem érte el a parlamenti küszöböt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Markó szerint megrendülhet a koalíció. Aggasztó a nacionalista politikusok átigazolása a kormánypártokba. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2006. január 25.

A Konzervatív Párt lépése, a Román Nemzeti Egységpárt bekebelezése – feltűnést keltett. Dan Voiculescu tömörülése rendhagyónak számít a pártelnök médiabirodalma miatt. Ez a fúzió veszélyes lehet, hiszen ezzel a rossz emlékezetű Román Nemzeti Egységpárt kormányzati tényezővé vált. Funar egykori tömörülése ugyan már régen nem a régi, a hír mégis aggasztó. Az Egységpárt 54 ezer taggal, 378 helyi tanácsossal és 14 községi polgármesterrel rendelkezik, élén a pojáca Funarnál körmönfontabb katona-politikus áll. Mircea Chelaru korábban a román fegyveres erők vezérkari főnöke volt, mígnem menesztették, miután Antonescu-szoboravatón vett rész. Chelaru a hadsereg közbelépésével akarta megvédeni az autonómia-törekvésektől (Erdély mellett) Olténiát és Dobrudzsát is, és alapító tagja lett a Romániai Katonák Országos Egyesületének, amely a hadsereg becsületének és méltóságának megvédését tűzte célul. Mircea Chelaru megőrizte hadseregen belüli kapcsolatait. A katonák, tisztek körében fogékony talajra talál a nacionalizmus, a hadsereg kaszárnyáiban nem is olyan régen még kötelező volt az előfizetés Tudor magyarelleness szennylapjára. Elgondolkodtató, hogy Chelaru személyében már az Egységpárt második elnökét invitáltak be a kormánykoalícióba, Valeriu Tabara után, akit a Demokrata Párt éppen a kisebbségi törvénytervezet véleményezésével bízott meg. /Bogdán Tibor: Álhumanizmus és valódi nacionalizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2006. február 3.

Elfogadta a szenátus plénuma az új állandó büró tagságát. Az állandó bizottság titkári helyeire Puskás Bálint (RMDSZ), Gheorghe Funar (Nagy-Románia), Antonie Iorgovan (PSD) és Gavrila Vasilescu (PC) szenátort választották. /Szenátus – egyezkedések miatt zárva. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-220




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998