udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Korda Kiado (Kecskemet)

2008. november 11.

November 8-án Marosvásárhelyen bemutatták Varró János Erdélyi sorsvallató /Korda Kiadó, Kecskemét/ című könyvét a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör rendezvényén, melyre eljöttek a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karának – Varró János utolsó szellemi műhelyének – fiataljai is. A magyar nemzetet tekintette elsődlegesnek, lelki hazájának, és mellékes volt, hogy ezt fizikailag Erdélyben, Romániában vagy Magyarországon éli meg – idézte fel Varró alakját Kerényi György, a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör elnöke. Varró Jánost /1927-2004/ 1956 után 16 év börtönre ítélték, a Duna-delta lágereiben raboskodott, 1964-ben szabadult. 1988-ban emigrált Magyarországra. Műve nem egy átlagos börtönnapló, sokkal inkább regényszintű sorsvallomás. Varró János nem vádol, nem ítél, csak feltár. Varró János a magyar államtól 1956-os kitüntetést kapott. Szülőföldjén kétszeres nekirugaszkodásra sem sikerült megvédenie doktori disszertációját – sem Kós Károly, sem Benedek Elek nem volt "releváns téma" a kommunista rezsimben –, Magyarországon viszont címzetes egyetemi tanári rangot kapott. Ábrahám Sándorné Eszter nyugalmazott könyvtáros munkatársával, Berente Eszterrel állította össze 1992-ben a Varró János-bibliográfiát. Az esten emlékeztek a marosvécsi fák alatt pihenő íróra. /Nagy Székely Ildikó: Titoknyitogató találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

2009. május 8.

Rendhagyó írástudói pálya volt Varró Jánosé (1927–2004). Nagy áldozatok árán sikerült kitörnie a paraszti létformából, azonban gyanús elemnek minősítették mind 1947 nyarán középiskolás nagydiákként, mind 1950 nyarán, amikor egyetemi hallgatóként visszautasította a felkínált szovjet ösztöndíjat. Varró János hatvanévesen, megírta emlékiratát /Varró János: Erdélyi sorsvallató. Egy erdélyi ‘56-os utolsó vallomása. Kecskemét, Korda Kiadó, 2008/ életének új, kényszer hatása alatt választott helyszínén, Budapesten. 1987 augusztusában települt Magyarországra a kiváló irodalmár, a Kós Károly-monográfia (1973) szerzője, a Dacia Könyvkiadó szerkesztője. Volt egy biztos iránytűje Varró Jánosnak: szülőfaluja, lakóinak „gondját-baját vittem magammal, s az ő sorsuk alakulásán mértem le bármely tan, bármely ideológia valóságtartalmát. ” Emlékezésében szólt a marosvécsi gyermekkorról, a marosvásárhelyi Református Kollégiumban töltött diákévekről. A nagy reményekkel való indulása hirtelen derékba tört. Varrót 1958 augusztusában letartóztatták, és tizenhat év börtönbüntetésre ítélték. /Borcsa János: Erdélyi magyar írástudó sorsvallató műve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998