udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 52 találat lapozás: 1-30 | 31-52
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Korunk Galeria

2004. január 24.

Kolozsváron a Korunk Galéria másodszorra adott otthont Pusztai Péter grafikus-fotóművész tárlatának, az elsőt 25 éve nyitották meg. Az alkotó Szárazajtán született, de Kanadában él, ezért nem lehetett jelen a megnyitón. /F. I.: Képző művészet a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2004. február 21.

Február 20-án megnyílt Kolozsváron, a Korunk Galériában Tettamanti Béla budapesti grafikus tárlata. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője emlékeztetett, a kiállítónak 1996-ban már volt tárlata Kolozsváron. Tettamanti Bélának a Korunkban eddig kétszáz rajza jelent meg. A művész elsőként vehette át a most alapított Korunk Kulcsa díjat. /Ö. I. B.: Korunk Kulcsa Tettamanti Bélának. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

2004. április 3.

Ábrahám Jakab brassói grafikusművész kiállítása nyílt meg ápr. 2-án Kolozsváron, a Korunk Galériában. Ábrahám Jakab grafikái Lászlóffy Csaba verses Ótestamentumot bemutató kötetéhez készültek. Ábrahám Jakab 1976-ban végezte el Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát, azóta sok egyéni és csoportos kiállításon vett részt. /Ö. I. B.: Grafikus felkiáltójelek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2004. május 8.

Máj. 7-én Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt a harmincéves művészi tapasztalattal rendelkező Lészai Bordy Margit festészeti tárlata. A megnyitón Katona Éva színművész Lészai Bordy Margit verseiből olvasott fel. /Ördög I. Béla: Tájban bújdosó Lészai Bordy Margit. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2004. június 5.

Jún. 3-án Heim András nyitotta meg Orbán István képzőművész tárlatát, grafikáit Kolozsváron, a Korunk Galériában. /F. I.: Orbán István grafikus kiállítása a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2004. július 3.

Kolozsváron, a Korunk Galériában júl. 2-án megnyílt Miklóssy Gábor rajzaiból és vázlataiból válogatott kiállítás. Az élete jelentős részében Kolozsváron alkotó Miklóssy nagy fontosságot tulajdonított a grafikai megjelenítés külsőségeinek. Kántor Lajos ez alkalomból a gondozásában napvilágot látott Miklóssy Gábor: A szépség a szellem rangja /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című kötetről szólt. A könyv a művész levelezéseiből, feljegyzéseiből, naplójából nyújt ízelítőt. Olyan könyvsorozat kezdete, amely az erdélyi magyar képzőművészet dokumentumainak közlését próbálja folytatni úgy, ahogyan azt évtizedekkel ezelőtt Banner Zoltán kezdte el. /Ördög I. Béla: Miklóssy-tárlat a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2004. augusztus 28.

Kolozsváron a Korunk Galériában megtekinthető az idei nyári IX. Zsoboki Alkotótáborban készült festményekből válogatott kiállítási anyag. Az alkotótábor válogatott képei harmadik alkalommal kerülnek a Korunk Galériába. Az Erdélyből elszármazott művészek szükségét érzik a szülőföldi elismerésnek. /Ö. I. B.: Korunk-beli zsoboki értékek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2004. október 9.

Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt a városban élő Novák Ildikó textilművész kiállítása. A művész kiaknázza azt a szabadságot, amelyet a szigorú műfaji határok feloldódása, a műfajok közti átjárhatóság jelent, így gyapjút, gyapotot, bőrt, fémet, kavicsot és fát is alkalmaz. /N. J.: Textiltárlat a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2005. május 12.

A 82 évesen is dolgozó Lövith Egon kolozsvári művész, a főiskola nyugalmazott tanszékvezető tanára, a sokoldalú művész – szobrász, festő, grafikus és keramikus – festményeiből nyílik kiállítás május 14-én Kolozsváron a Korunk Galériában. Kántor Lajos ismerteti Németh Júlia Lövith Egonról írt monográfiáját. Kányádi Sándor Erdélyi jiddis népköltészet című kötetéből Hatházi András színművész olvas fel. /Lövith-kiállítás a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2005. május 16.

Május 14-én Kolozsváron, a Korunk Galériában Lövith Egon festményeiből és grafikáiból nyílt kiállítás. Németh Júlia műkritikus ismertette a nyolcvankét éves mester életét, művészi pályáját. Lövith Egon megjárta a koncentrációs tábort, ennek ellenére a mai napig megőrizte munkakedvét, pozitív életszemléletét. Kántor Lajos szólt a Mentor Kiadó által néhány hónapja Németh Júlia tollából megjelentetett Lövith Egon-monográfiáról. /Ö. I. B.: Lövith Egon tárlata a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2005. június 25.

Június 24-én Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt Szécsi András festőművész emlékkiállítása. Halála után néhány évvel már elmondható, hogy Szécsi András egyik legkiválóbb tájfestőnk, állapította meg Kántor Lajos. /Ö. I. B.: Szécsi András–emléktárlat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2005. augusztus 6.

Augusztus 5-én megnyílt Kolozsváron, a Korunk Galériában Benedek Levente kiállítása. A fiatal művész, a temesvári Képzőművészeti Egyetem harmadéves textilszakos hallgatója, grafikai lapjai különleges rajzkészségről árulkodnak. /(németh): Benedek Levente művészi rácsodálkozásai. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

2005. augusztus 29.

Az Erdélyi Művészet, a Székelyudvarhelyen megjelenő időszakos kiadvány – főszerkesztője Veres Péter – 2005. évi 2. száma a 80 éves Kusztos Endrét köszöntötte. Lőrincz Ildikó a Korunk Galériában rendezett József Attila-emlékkiállításról írt. Murádin Jenő folytatta a Festőnők az erdélyi művészetben című sorozatát. Olvashatjuk továbbá a lapban Bíró József Erdélyi kastélyokat bemutató sorozatának II. részét, valamint az idei Communitas ösztöndíjasok névsorát. /Erdélyi Művészet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2005. november 11.

Tibori Szabó Zoltán újságíró szerint miközben Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője kollégáival az erdélyi magyar kultúráért szélmalomharcot folytat, havi három-négymillió lejes éhbérért, azok, akiket – éppen az erdélyi magyar értelmiség ajánlatára – szavazataival a közösség hatalomra juttatott, s ma havonta több ezer euróra rúgó juttatásokat vágnak zsebre, leveleikre nem válaszolnak, s a jelek szerint intézménymentő élet-halál harcukkal mit sem törődnek. A Korunk szerkesztőségének nemrég ki kellett költöznie a Nagy-Szamos utcai székházából, mert az épületet visszaszolgáltatták eredeti tulajdonosának, az ortodox egyháznak. A város semmilyen székhelyet nem ajánlott a folyóiratnak. Jelenleg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Spectator Alapítványának Rákóczi úti székházában húzódtak meg, amelynek helyiségeit azonban saját költségükre fel is kellett újítaniuk. A Korunknak be kell zárnia a Korunk Galériát, vége a könyvbemutatóknak, konferenciáknak, kerekasztal-megbeszéléseknek, értelmiségi tanácskozásoknak. A Helikon magyar irodalmi folyóirat és az Apostrof című román nyelvű lap egyelőre nem költözött el a Nagy-Szamos utcából, mert egyszerűen nincs hova menniük. Az ő helyzetük sem rózsásabb. A bukaresti művelődési minisztérium megtagadta a magyar kulturális lapok anyagi támogatását, azzal az indoklással, hogy kapnak azok elég támogatást a magyarországi alapítványoktól. Egyesek a magyar–román közös kormányüléstől vártak megoldást ez ügyben is, de semmi nem történt. Az idén fordul elő 1990 után először, hogy a bukaresti szaktárca egyetlen lejjel sem járul hozzá a Korunk kiadásainak fedezéséhez. A Korunknak a kolozsvári városi tanács a helyi költségvetésből egyetlen lejnyi támogatást sem szavazott meg. A Helikon 570 millió lejt kapott, az Apostrof 800 milliót. Kántor már tavasszal levelet írt Markó Bélának, de választ nem kapott. Kántor később Markó Bélához és Bozóki András miniszterhez fordult nyílt levélben, de egyik sem válaszolt. A Korunk a rendkívül mostoha körülmények között is folytatja munkáját. A szerkesztőség munkatársai a folyóiratot szerkesztik és mellette egész sor már megszokott kiadványt: a Magropresst (a magyar sajtó román nyelvű havi szemléje), a Sajtófókuszt (a román sajtó magyar nyelvű szemléje, ami hetente készül) és hetente háromszor a „Mi történik Romániában?” című Komp-Press hír- és sajtófigyelő csomagot. Könyveket és más kiadványokat is szerkesztenek és kiadnak, és rendezvényeik is vannak. November 11-én kezdődik az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székházában a Történelem a Kárpát-medencében (1944–1968) című kétnapos történész-tanácskozás, amelyet szintén a Korunk szervezett. A Komp-Press hírcsomagot november elsejével újították meg, s jelenleg heti három alkalommal, megnövelt, javított tartalommal jelentetik meg. Terjedelmes előzetes anyag és publicisztika van benne, külön-külön kolozsvári és romániai hírek, és erőteljes sajtófigyelésen alapul. A szerkesztőségben a legmagasabban képzett emberek dolgoznak. Az illető szaktudományok doktora Horváth Andor, Kovács Kiss Gyöngy, Cseke Péter, Balázs Imre József és Kántor Lajos, most doktorál Rigán Lóránd, a külső munkatársak pedig az erdélyi tudományosság és művelődés kiválóságai. /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi magyar kultúra megcsúfolása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2005. november 18.

Nem volt még a Nagybányán, a Teleki Magyar Házban önálló szobrászati kiállítás. Most lesz az első, Balázs Janó Torockószentgyörgyön alkotó szobrászművész tárlata november 24-én nyílik meg. Az alkotó édesanyja, Csizér Lilla (1914-1986) nagybányai festőművész volt. Balázs Janó így édesanyja révén, mondhatni, a nagybányai festőiskolába is beleszületett, jól ismerte a Ziffer Sándor köré csoportosuló művészeket. Balázs Janó első egyéni szobrászati kiállítását feleségével, Székely Ilona keramikussal együtt 1977-ben rendezte meg a kolozsvári Korunk Galériában. 1999-ben Xantus Gábor Torockószentgyörgyön filmet forgatott Balázs Janó művészetéről. /(-helyi): Balázs Janó szobrai Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 18./

2005. november 19.

A Korunk szerkesztősége kiszorult a város központjából. A nagy múltú Korunk Galéria mindeddig a szerkesztőség irodahelyiségeiben kapott helyet. Mostantól viszont a Korunk Galéria a város szívében működhet. 2001-ben az Amaryllis – a NKÖM és az Illyés Közalapítvány támogatásával – a központban egy gyönyörű műemlék-pince felújításában társult a tulajdonos unitárius egyházközséggel. A Kossuth Lajos (1989. December 21.) út 18. szám alatti helyiségben az Amaryllis hosszútávú, bérmentes, 50%-os használati jogot nyert. Az Amaryllis ezt a jogot megosztja a Korunk Galériával. /László Bakk Anikó: Kiegészítés Korunk-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2006. február 18.

Az Amaryllis Társaság részéről László Bakk Anikó köszöntötte a jelenlévőket Kolozsváron, a Korunk Galériában a XIV. Mátyás Napok megnyitóján. A Mátyás Napok rendezvénysorozat 1993-ban indult útjára. Dr. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ elnöke rámutatott: a Mátyás királyra való megemlékezés mellett kettős évfordulót is ünneplünk, ugyanis 1405–1406 körül született, és 1456. augusztus 11-én hunyt el a nagy király apja, Hunyadi János. Maksay Ádám fotóművész, a KLMT alelnöke tíz pannót állított össze, a tárlat anyaga bemutatja a Hunyadiak ősi fészkét, a vajdahunyadi várat, néhányat a híres Corvinákból, valamint a kolozsvári szülőházat. /Köllő Katalin: XIV. Mátyás Napok – „Királyi” fotótárlat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2006. május 5.

Valovits László portréiból rendezett kiállítás nyílik május 5-én Kolozsváron a Korunk Galériában. Bevezetőt mond Kántor Lajos. /Valovits portré-kiállítás a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2006. június 17.

Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt Takács Gábor grafikáinak – tusrajzok és metszetek – kiállítása, Stockholmban tett látogatásának lenyomatai. /Heim András: A lázban égő ember. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2006. július 6.

Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész most elsősorban grafikusként mutatkozik be Kolozsváron a Korunk Galériában. A művésznek harminc köztéri szobra van. /Vetró András-tárlat a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2006. július 29.

A kolozsvári Korunk Galériában jelenleg is látogatható a Kézdivásárhelyen élő és alkotó Vetró B. András huszonegyedik egyéni kiállítása. A Temesváron született és a kincses városban nevelkedett képzőművészt ezúttal nem szobrászként, hanem grafikusként ismerhette meg a közönség. /(Iochom): Vetró B. András rajzkiállítása a Korunk Galériában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

2006. augusztus 12.

Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt Désy Károly magyarországi képzőművész festményeinek kiállítása. A Kolozsvárról elszármazott alkotó tájképekkel és portrékkal lépett közönség elé. Désy Károly szobrászatot végzett, de több műfajú alkotó, a szobrászattal párhuzamban műveli a festészetet is. /Ö. I. B.: Egy festő-szobrász tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2006. szeptember 9.

Szeptember 8-án Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt Könczey Elemér karikatúragyűjtemény-kiállítása, melynek sokatmondó címe: Gondolmánia. A Kolozsváron élő, de Erdély-szerte évtizede ismert grafikusművész Kántor Lajos méltatása alapján – mániákus rajzoló. Kézzel, számítógéppel egyaránt alkot, miközben a festészet és a könyvtervezés terén is jártas. /Ördög I. Béla: Gondolmánia, à la Könczy. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2006. október 14.

Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt Felházi Ágnes nonfiguratív, színekben gazdag festményeinek tárlata. /kb: A föld rácsai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2006. november 11.

Lőrincz Lehel alkotásaiból rendeztek kiállítást Kolozsváron a Korunk Galériában. A képek, szobrok mellett, egy 1956-os emlékműterv is látható. A művész nem csak szobrászként, hanem festőként is tevékenykedik. Lőrincz Lehel kitartott a figuratív ábrázolásmód mellett, miközben a képek egyre összetettebbek, egyre mélyebbek lettek. /Kiss Bence: Pasztell-tárlat a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2006. december 9.

Kolozsváron a Korunk Galéria ezúttal házigazdájának, Heim Andrásnak biztosít teret a bizonyításra, művészi ars poeticájának grafikai illusztrálására. Az alkotásaiból megnyílt tárlatot Kántor Lajos és Németh Júlia méltatta. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2006. december 12.

Lőrincz Lehel, a Kolozsvárt élő szobrász, grafikus, festő Nagyenyed művésze is. Ezt nemcsak a Bethlen Gábor Kollégiumban vagy a vár udvarán sorakozó munkái, hanem származása és a városhoz való kötödése is indokolja. Hat térszobrot készített, mindegyik központi helyen van felállítva. Szilágysomlyón áll a Báthory István-szobra, Szilágylompérton az Ady-szobor, Szilágykrasznán Petőfi szobra, Szilágynagyfaluban pedig Arany Jánosé. Közel áll a szívéhez Szilágybagoson álló turulmadaras hősi emlékműve. Több alkotása van Magyarországon, de ezek mind magánterületen vannak. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium udvarán áll Apafi Mihály fejedelem és Pápai Páriz Ferenc mellszobra, a folyosón Bakó Árpád és Barabás Miklós domborműve, itt van egy Körösi Csoma Sándor-faszobra is. A várudvaron pedig egy Hermányi Dienes József-, egy Áprily- és egy Berde Mária-dombormű. Novemberben nyílt meg Kolozsváron a Korunk Galériában egy kiállítása, ezen 4 szobor és 22 kép szerepel. /Takács Ildikó: Nem tud helyezkedni, dolgozni szeretne. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

2007. január 13.

Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt Bartha C. Ernő bronzszobrainak kiállítása. A művész szénaszobrai Magyarfenesen megtekinthetők, ezeket korábban Olaszországban állította ki. Bartha C. Ernő elmondta, hogy gyerekkora óta foglalkoztatja a művészet, az élete azonban úgy alakult, hogy bekerült az üzleti életbe. Most azonban úgy érezte, itt az ideje a visszatérésnek. A távlati tervek között szerepel Kapolcson egy szoborpark létesítése Bartha C. Ernő munkáiból. /S. B. Á. : A szénától a bronzig. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

2007. február 17.

Matei László festményeiből és grafikáiból a Korunk Galériában nyitottak kiállítást február 16-án. Frissen végzett képzőművészként 1999-ben állított ki ugyanitt. Mostani tárlatán a grafikától, nonfiguratív művektől kezdve a festményig minden megtalálható. Festményein régi képeslapok elemeit használta fel. /Kiss Bence: Képeslap a békebeli időkből. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2007. április 19.

Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye 2004-ben alakult, azzal a szándékkal, hogy lehetőséget adjon a színésztanároknak, rendezőknek és diákoknak a közös munkára. 2004-ben Roland Schimmelpfenig: Az arab éjszaka és Mark Twain: Ádám és Éva naplója című előadásokat, 2005-ben Barabás Olga Brecht-átiratát (Valahol Szecsuánban) játszották nagy sikerrel. Az idei produkció kortárs amerikai szerző, John Pielmeier Isten Ágnese című drámája. A Stúdió Színház előadását Marius Oltean rendezte. /Kádár-Dombi Katalin: Isten Ágnese a Stúdióban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./


lapozás: 1-30 | 31-52




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998