udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kossuth Egyetemi Kiado

2007. március 2.

Az 1990-es években feltűntek Vincze Gábornak a romániai magyarság jelenkori történetét tárgyaló, forrásokat feldolgozó tanulmányai, kötetei. Sokan azt hitték, hogy Vincze Gábor személyében végre megszólalt az erdélyi fiatal történésznemzedék. Vincze Gábor viszont szegedi. Elmondta, hogy a nyolcvanas években rengeteg időt töltött Erdélyben, sok barátra és egy feleségre tett szert. Történelem szakot végzett az egyetemen. Amikor 1999-ben megjelent az Illúziók és csalódások című tanulmánykötete, azt mondta, hogy ezt a kötetet nem egy anyaországinak, hanem egy erdélyi magyar történésznek kellett volna megírnia, csak nincsenek magyar jelenkorászok Erdélyben. Azóta nagyot változott a világ. Létrejött egy komoly kutatásokat folytató történészcsapat. Amikor Vincze Gábor 1990-ben az erdélyi magyarság 1945 utáni történelmével kezdett foglalkozni, sokan azt mondták, ez „lerágott csont”, ő viszont rádöbbent, hogy alig van szakirodalma. Évekig alapkutatásokat kellett folytatnia. Könyveinek, publikációinak nagyobb része Erdélyben látott napvilágot. Erkölcsi kötelességének érezte, hogy mindaddig, amíg kialakul egy romániai magyar jelenkoros történészcsoport, legalább egy „anyaországi” tegyen azért, hogy az érintettek megismerhessék a közelmúltjukat. Manapság a fiatalok sem olvasnak. A Babes–Bolyai Tudományegyetem elsőéves magyar-történelem szakos diákjainak vizsgáztatásakor rengeteg keserű tapasztalatot szereztek. De ez már világjelenség. Jelenleg kiadás előtt áll Vincze Gábornak Fülöp Mihály kollégájával készített, Vasfüggöny Keleten. Iratok a magyar–román kapcsolatokról 1948-1955 /Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen/ című forráskiadványa. Vincze Gábor a nyolcvanas évek vitáit is megírta, de egyelőre íróasztalfiókban van kézirata. Tavaly augusztustól a hódmezővásárhelyi Emlékpont – Félévszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ történész munkatársa. Az Emlékpont a város 1945 és 1989 közötti történetét mutatja be. Vincze Gábornak /sz. Békés, 1962. jan. 21./ mintegy száz szakcikke, tanulmánya mellett 11 könyve jelent meg önálló munkaként vagy szerzőtársakkal közösen. Köztük: Erdély magyar egyeteme 1944–49. I–II. kötet (Lázok Jánossal, 1995 és 1998); Magyar vagyon román kézen (Dokumentumok a romániai magyar vállalatok, pénzintézetek második világháború utáni helyzetéről és a magyar–román vagyonjogi vitáról), 2000; Autonomisták és centralisták. Észak-Erdély a két bevonulás között (1944. szeptember–1945. március) (Nagy Mihály Zoltánnal), 2003./Benkő Levente: Nem kimentem, hanem bejöttem. Interjú Vincze Gábor történésszel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2007. március 3.

Utolsó könyvét már nem vehette kezébe Sütő András, a Létvégi hajrában című szövegösszeállítás halála után, nemrég jelent meg Debrecenben a Kossuth Egyetemi Kiadó gondozásában. (Szerkesztette, a jegyzeteket írta Ablonczy László és Cs. Nagy Ibolya.) A vaskos kötetben olvasható esszék, interjúk, születésnapi köszöntők, laudációk, levelek döntő többségükben az utóbbi években keletkeztek, mikor a testet-szellemet bénító gyilkos betegség nagyobb vállalkozásba való bocsátkozást immáron nem engedélyeztek Sütő András számára. A Létvégi hajrában darabjai Sütő András mindig eleven szellemi érdeklődésének, tájékozódásának dokumentumai. Újból meg újból figyelmeztetett a feledhetetlen szülőföld, a létükben s anyanyelvükben olyannyira fenyegetett mezőségi magyar szórványok gondjaira. Hittel vallotta, hogy mifelénk, ezeken a tájakon az íróembernek nagy hagyományokban gyökerező erkölcsi kötelezettsége a közügyek teherviselése tollal és szóval, azonosulással idézvén Németh Lászlót: ,,Nem akarok csak művész lenni. Egy író, aki csak szép: szajha. ” 2002-ben mondta Sütő egy interjúban: ,,Az írástudó nem fordíthatja el fejét a saját népétől. Ez itt olyan világ, amelyben író, költő, színész, művész maga is felelős azért, hogy olvasóinak, közönségének tömege megmarad-e, vagy megsemmisül a történelem olvasztókemencéiben. Ez itt olyan világ, amelyben vissza kell szereznünk mindazt, amit 80 év alatt elvettek tőlünk. Ez itt olyan világ, amelyben először közösségileg kell átvészelnünk a viharos időket, hogy azután majd jobban őrizhessük az individuum szentségét is. ” Sütő András soha nem rejtette véka alá eszményeit, néphez-nemzethez való szoros kötődését. A kötetben a szóban forgó nevekkel érzékeltethető Sütő András írói műhelyének légköre. A recenzens, Nagy Pál sorolta a könyvből: Illyés Gyula, Czine Mihály, Kemény János, Bözödi György, Horváth István, Nagy Gáspár, Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Görömbei András, Beke György, Domokos Géza, Farkas Árpád, Sára Sándor, Romsics Ignác, Szekér Endre, Pintér Lajos, Sylvester Lajos, Magyari Lajos, Bogdán László többek között, de Antall József is. 2002-ben, a 75. születésnapja alkalmával rendezett soproni ünnepségen többek között így szólt a jelenlévőkhöz Sütő András: ,,Azzal vigasztalom magam, hogy az erdélyi magyarság eszméletében én is őrző lehettem a strázsán. ” /Nagy Pál: Aki őrző lehetett a strázsán (Olvasólámpa). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998