udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 139 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-139
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kossuth Radio

1991. február 29.

Az Agache-ügyben letartóztatott Orban Danielát kiengedték a fogdából dec. 29-én, aki ezután átjött Magyarországra és nyilatkozott a rádióban. /Kossuth Rádió, 1992. jan. 5, nyomatásban: Ring (Budapest), 1992. jan. 12./

1991. július 26.

Marosi Barna visszautasította a Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsorában, júl. 14-én elhangzott beszélgetést az Ellenpontok című lapról. Molnár János, az Ellenpontok Magyarországra költözött munkatársa kifejtette, hogy az erdélyi magyarság "önjelölt vagy kinevezett vezetői a sajátosság méltóságának fogalmával a tehetetlenséget és a szenvedést akarták megideologizálni ... Sütő volt a főideológusa ennek a gondolatnak..." Ez az interjú megpróbálja élesen szétválasztani a nézeteket: eszerint létezett Erdélyben egy liberális, Nyugat felé orientálódó magyarságtudat és egy konzervatív, sajátosan magyar faji tulajdonságokra építő gondolatvilág. - Egy kicsit divatba jött Pesten az erdélyiek leszólása. Tőkés László neve megjárta a Mikroszkóp Színpadot, Sütő Andrást időnként rendreutasítják, Domokos Géza román kollaboráns, Szőcs Géza azért jött haza, mert a Szabad Európából kirúgták... Milyen erkölcs nevében ítélkezik Molnár János református lelkész, aki itthagyta nyáját? tett fel a kérdést Marosi Barna. /Marosi Barna: Már mindenki belénk törölheti a lábát? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1991. augusztus 15.

Az Ellenpontok magyarországi értékelésének erdélyi visszhangjával foglalkozott a Szabadság, több rádióadást és cikket felidézve. A Kossuth Rádió Gondolat-jel című, júl. 14-i adásában Lantos Gabriella beszélgetett Molnár Jánossal. Molnár János szerint azok kezdték az ellenzéki tevékenységet, akiket kisemmiztek a hatalomból. Így történt ez Erdélyben is. A filozófiát végzett Ara-Kovács Attila munkanélküli volt, Tóth Károly tanár másként gondolkodása miatt nem tudott bejutni a köztudatba. Maga Molnár a kulturális élet peremén élt. Szőcs Géza akkor kapcsolódott be, amikor elvesztette állását. Molnár hangsúlyozta másságukat. Szerinte Király Károly és Sütő András is nagyon sokáig talán csak a reformkommunizmusig mentek el. Sütő végül elvileg támogatta a lapot, de tevőlegesen nem akart benne részt venni. Molnár János még azt is megállapította, hogy az RMDSZ-t mindinkább ugyanazok az emberek vezetik, akik korábban. Marosi Barna cikkében visszautasította azt, hogy az Ellenpontok egykori munkatársa, Molnár János elítélte Sütő András szemléletét. Sütő András maga is elutasította Molnár János értékelését, a Népújság hasábjain. Kozma Szilárd a sepsiszentgyörgyi Európai Időben készített interjút Molnár Jánossal, aki családjával együtt Szegeden él és a Soros Alapítvány támogatásával dolgozik az Ellenpontok történetét feldolgozó könyven. /Az Ellenpontok ürügyén? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15. - Marosi Barna írása: 652. sz. jegyzet.

1991. szeptember 5.

Tófalvi Zoltán készített interjút Sütő Andrással, abból az alkalomból, hogy újabb támadás érte az írót, ezúttal nem román, hanem magyarországi oldalról. A Kossuth Rádióban Molnár János áttelepült lelkész támadta az erdélyi magyarság "önjelölt vagy kinevezett vezetőit", akik a sajátosság méltóságának fogalmával a tehetetlenséget próbálták megideologizálni. Ez sunyi oldaltámadás, jellemezte Sütő András. Tapasztalni lehet, hogy "mutatkoznak a magyarországi pártviszályok kisugárzásai. Azok a törekvések, amelyek idáig hatnak, amelyek az ottani népi-urbánus konfliktusok analógiájaként, itt is hasonló ellentéteket teremtenek." Mesterségesen szítanak Erdélyben is ellentéteket, a liberális és nemzeti eszme jegyében, holott ezek itt nincsenek meg olyan mértékben, mint Magyarországon. Vannak, akik annyira félnek az egység szótól, hogy le sem merik írni: romániai magyarság egysége, hanem a sokszínűségből, a pluralista törekvésekből adódó egységről beszélnek. Sütő András a személye elleni támadásról elmondta, hogy nem RMDSZ-vezető, nincs közügyi megbízatása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./

1991. december 29.

Az Agache-ügyben letartóztatott Orban Danielát kiengedték a fogdából dec. 29-én, aki ezután átjött Magyarországra és nyilatkozott a rádióban. /Kossuth Rádió, 1992. jan. 5, nyomatásban: Ring (Budapest), 1992. jan. 12./

1992. január 19.

Tőkés László püspök jan. 19-én Budapesten részt vett az ökumenikus imahét megnyitásán. Beszédében kérte, hogy a Kossuth Rádióban sugározzák a vallási műsorokat. Beszédének ezt a részét a televízió is közvetítette.A Magyar Rádió új műsorrendje szerint ugyanis 1992-től csak az urh-adásban sugározzák a vallási műsorokat.

1992. február 12.

Perka Mihály történelem tanár a moldvai csángók legnagyobb településén, a 12 ezres lélekszámú Szabófalván él. A község lakóinak 30-40 %-a beszéli mg ősei nyelvét. Perka Mihály azon kevés csángók egyike, aki Kolozsváron végezte az egyetemet, magyar nyelven. Tanulmányai elvégzése után visszatért szülőfalujába. Perka Mihály Szabófalván a lakásán tanít gyermekeket magyarul írni, olvasni. /Kossuth Rádió, márc. 12. Határok nélkül ? Mahír Observer/

1992. július 3.

Kádár Attila unitárius teológiai hallgató nyolc napja éhségsztrájkot folytat, így tiltakozik a kolozsvári magyarság elleni intézkedések /köztük Bálint Kelemen Attila igazgató leváltása/ ellen. Tőkés László püspök a nemzetközi diákszervezetekhez fordult, hogy fejezzék ki szolidaritásukat Kádár Attilával. A Kossuth Rádió és a magyar tévé Panoráma műsora ismertette az éhségsztrájkot. A magyarországi unitárius egyház szolidaritást vállalt a hallgatóval. /Balló Áron: A magyarországi unitárius egyház és Tőkés László szolidarizál az éhségsztrájkolóval. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

1992. október 15.

Dr. Balázs Lajos, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tanára nyílt levelében vitatta az Erdélyi Körök Országos Szövetsége elnökének a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című, okt. 4-én elhangzott adásában tett megállapításait. Senki sem jószántából jött el, jelentette ki. Dr. Balázs Lajos feltette a kérdést, 1989 után ki kényszerített valakit szülőföldje elhagyására? A cikkíró nem tudja elfogadni azt sem, hogy többet tehetnek az erdélyiekért, mintha otthon maradtak volna. /Dr. Balázs Lajos: Levélféke az Erdélyi Körök Országos Szövetsége elnökének /és másoknak is/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

1993. január 30.

Tőkés László 1989-es küzdelmét segítette a sajtónyilvánosság. Ennek megszervezését a budapesti Kovács Miklós /egykor katolikus teológus-hallgató, 1989-ben taxisofőr, jelenleg munkanélküli/ végezte. Kovács Miklós egyike volt az Erdélybe könyvet, gyógyszert vivő fiataloknak. Kovács Miklós 1989 márciusában készítette az első anyagot a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsora részére, Győri Béla főszerkesztőnek adta át az anyagot. Filmet is készítettek Tőkés Lászlóról temesvári református templomban, ezt csak júliusban sugározta a Panoráma a tévében. Kovács megszervezte, hogy minden héten felkereste valaki Tőkés Lászlót, közel 40 ember volt ebben a csoportban. Minden veszélyt vállalva jutottak be ezek az emberek az akkor már rendőrökkel őrzött parókiára. /Gazda Árpád: Az elnyomottak szolgálatában. Beszélgetés Kovács Miklóssal, egy önkéntes hírügynökség vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30-31./

1993. augusztus 31.

Aug. 29-én, a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette véleményét a neptuni tárgyalásról. Előzőleg az RMDSZ vezetősége leszögezte, hogy a neptuni hármaknak az RMDSZ-től nem volt felhatalmazásuk a tárgyalásra. /Nits Árpád: Kényszerpályán a Neptun-vita. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

1993. szeptember 27.

Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnöke Irodája közleményben tiltakozott a Kossuth Rádió szept. 26-i híre miatt, miszerint Tőkés László az SZKT marosvásárhelyi ülésén szankciót követelt a "hármak" /Borbély László, Frunda György és Tokay György/ ellen, bejelentve, ha nem adnak neki igazat, lemond. Tőkés László eredményesnek tartja az SZKT marosvásárhelyi ülését és egyetért a kiadott állásfoglalással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

1994. március 7.

Gazda Árpád emlékeztetőül közölte az erdélyi katolikus egyházmegye 20 vezető papi személyiségének memorandumát, melyet Jakab Antal erdélyi püspöknek címeztek. A beadványban felsorolták a problémákat és a memorandumot 1988. aug. 29-re, Grósz Károly miniszterelnök és Ceausescu aradi találkozójának napjára keltezték. A memorandumot öt évvel ezelőtt, 1989. márc. 5-én a Kossuth Rádió - akkor Győry Béla által szerkesztett - Vasárnapi Újság című adásában Sinkovits Imre olvasta fel. A beadvány kilenc pontban foglalta össze a sérelmeket, az orvoslásra váró problémákat. A hívek között nagy a megdöbbenés, az elkeseredés több olyan hatósági intézkedés miatt, amelyek a vallást és annak akadálytalan gyakorlását érintik. A papság nem maradhat néma a hívek aggodalmával szemben. Katasztrofálisnak tartják a papi utánpótlásnál a felvételi keretszám korlátozását minden jogalap nélkül. A városokban a régi templomok a hívek befogadására elégtelenek, új templomok építését nem engedélyezik. A Biblia teljes terjedelmében a háború óta egyszer sem jutott a hívek kezébe. Ha az Újszövetség, imakönyv nagy ritkán, korlátozott számban megjelenik, a szükségletnek csak csekély töredékét elégíti ki. Más vallásos könyv, folyóirat kiadására az egyház kísérletet sem tehet. A legifjabb nemzedék számos tagja nem tanulhat anyanyelvén, mert egyre osztályban folyik anyanyelvi oktatás. Az egyetemek végzettjeit szülőföldjüktől távol eső vidékekre helyezik, legutóbb hasonló sorsra jutottak a közép- és szakiskolát végzett fiatalok is. A tudományos, művészeti és közéleti pályákon hátrányos megkülönböztetéssel kell számolnia annak, aki vallását gyakorolja. A memorandum aláírói: Bakos Sándor, Bartalis Árpád, Borbély Gábor, Csató Béla, Csintalan László, Csenkey Ágoston, Csiszér Albert, Czirják Árpád, Gál Alajos, Gáll Sándor, Gere Béla, Hajdó István, Horváth Antal, Jakab Gábor, Kovács Sándor, Lestyán Ferenc, Mihály Imre, Nagy Imre, Nutz Ottó, Orbán László. /Gazda Árpád: ?89 kezdetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1994. július 22.

Horn Gyula miniszterelnök Markó Bélával folytatott tárgyalása után nyilatkozott a Kossuth Rádióban. Mi nem akarunk küldetéstudatról beszélni, mondta. "A trieszti találkozón Vacaroiu miniszterelnök úrhoz intézett első kérdésem az volt, hogy hogyan fogadhatott el a román parlament egy olyan tervezetet, amely olyan szűkre korlátozza az ottani magyarság oktatását, és szóvá tettem azt is, hogy kiszorítják, nem teszik lehetővé a tiltakozáson való részvételüket." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

1995. január 4.

Borbély Imre temesvári RMDSZ-képviselő nyílt levélben fordult az RMDSZ jan. 5-re összehívott operatív tanácsához és parlamenti frakciójához. Emlékeztetett arra, hogy a Kossuth rádió 1994. dec. 16-án - bár sem az MTI, sem a rádió tudósítója ilyen anyagot nem adott -, két ízben is bemondta a román sajtónak azt a félreértelmezésen alapuló hírét, hogy Tőkés László beismerte volna: a Securitate ügynöke volt. A dec. 27-i sajtóértekezletben előzetesen megegyeztek, azonban Tőkés László az útviszonyok miatt későn érkezett, az akkori ügyvezető elnökségi ülésről akkorra Tokay György képviselő, Verestóy Attila szenátor és Markó Béla elnök Bukarestbe repültek. Az ottmaradtak /Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna, Kötő József, Tőkés László, Patrubány Miklós, Borbély Imre/ tisztázták, hogy tájékoztatni kell a sajtót és a közvéleményt. Borbély Imre magyarul és románul közzétette Nagy Benedek röpiratát, mert "az úgyis megtalálta volna az utat a politikai rendőrség Tőkés Lászlót lejárató osztagához". Borbély Imre bírálta Tokay Györgyöt és Verestóy Attilát. /MTI/

1995. január 19.

A Kossuth Rádió 1994. dec. 16-án délben ezt a dezinformációt közölte: "Tőkés László elismerte, hogy együttműködési nyilatkozatot írt alá a szekuritáténak, de kijelentette, hogy ezzel nem ártott senkinek". Kik informálják a rádiót? - tette fel a kérdést Dáné Tibor. Hogyan közölhették ezt? /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

1995. február 2.

Tőkés László nyilatkozatában bejelentette, hogy mindaddig tartózkodni kíván a közszerepléstől, amíg az RMDSZ nem talál megnyugtató megoldást a képviselőcsoportban történtekre. Tőkés László összefüggésbe hozta az eseményeket az RMDSZ elleni, "kívülről jövő, előre eltervelt és jól összehangolt nacionalista-soviniszta hadjárattal", rámutatva arra, hogy miután különböző eszközökkel kiszorították Sütő Andrást, Kincses Elődöt, Király Károlyt és Szőcs Gézát a politikai életből, most a maradék magyar személyiségek erkölcsi, politikai megsemmisítése van napirenden. Mindezért és a jelenlegi belső megoszlásért felelősség terhel egyes képviselőket. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./ Tőkés László panaszt nyújtott be "Tokay György és ismeretlen elkövető, illetve elkövetők ellen, akik magatartásukkal fedezték" a belső diverziót. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke panaszt tett a Magyar Rádiónál a Kossuth Rádió 1994. dec. 15-i, 1995. jan. 7-i és 11-i "durva félretájékoztatás miatt". - Az RMDSZ etikai bizottsága febr. 7-én ül össze. /Gyarmath János bukaresti tudósítása, Magyar Nemzet, febr. 3./ "Szomorúsággal vegyes meglepetéssel és értetlenséggel vettem hírét a tiszteletbeli elnök lépésének" - mondta Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának frakcióvezetője. /Új Magyarország, jan. 4./ Markó Béla kijelentette, hogy nem tud az RMDSZ-en belül a nyilatkozatban említett kiszorító szándékról. "Nagyon elkeserítő lenne, ha ilyen szándék létezne" - mondta. /Új Magyarország, febr. 4./

1995. június 28.

A Kossuth Rádió rövidhullámon sugárzó adását augusztus 1-jétől megszüntetik, anyagi okokra hivatkozva. Ez a döntés a szomszédos országokban élő magyarságot sújtja. /Magyar Hírlap, jún. 29./

1995. július 4.

Jún. 30-án Ungváron tartotta kihelyezett elnökségi ülését a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/. Az anyanyelvű oktatás helyzete és intézményrendszere volt a téma. A vitában megfogalmazódott: mit érnek az alapszerződések, ha az intézményesült intolerancia, a hivatalosan támogatott uszítás, a kisebbségi magyarság jogfosztottsága egyre erősödik Erdélyben, Szlovákiában és Szerbiában - Sára Sándor a Duna Televízió teljes ellehetetlenülését ismertette az elnökséggel: az elvonások és költségvetési átütemezések a műhely fizetésképtelenségét eredményezhetik. A Duna Televízió ügyében az MVSZ Horn Gyula miniszterelnökhöz fordult. AZ MVSZ aggodalommal vette tudomásul, hogy a Kossuth Rádió vételi lehetőségének anyagi okokból történő korlátozása elsősorban a határon túli magyarságot sújtja. - Az MVSZ a honfoglalás ezerszázadik évfordulójának ünnepsorozatán belül rendezi meg a magyarok világtalálkozóját és az MVSZ tisztújító közgyűlését. A tanácskozás részvevői a Vereckei-hágónál ünnepélyesen elhelyezték az újra fölállítandó honfoglalási emlékmű alapkövét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5., Magyar Nemzet, júl. 4./

1995. július 12.

Az alapszerződésről, a vízumkényszer tervéről, a Kossuth Rádió hatósugarának tervezett csökkentéséről és az elfogadott tanügyi törvényről tárgyalt júl. 12-én Budapesten Tabajdi Csaba politikai államtitkárral és Lábody László címzetes államtitkárral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnökével Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a két fél között nincs olyan nézetazonosság, amely a közeljövőben lehetővé tenné az alapszerződés aláírását. Az RMDSZ nem tudna egyetérteni a vízumkényszer bevezetésével, a Kossuth Rádió hatósugarának csökkentése pedig megfosztaná a romániai magyarság jó részét a műsor hallgatásától. /Magyar Nemzet, júl. 13./

1995. július 13.

Aug. 1-jétől csökkentik a Kossuth Rádió sugárzási teljesítményét, közölték júl. 13-án a rádió sajtótájékoztatóján, ez a határon túli magyarságot érinti. A csökkentés mellett gazdasági okokból döntöttek és azt átmenetileg, 1996. januárjáig tervezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16./

1995. július 20.

Júl. 20-án Kovács László külügyminiszter az RMDSZ bukaresti székházában találkozott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, dr. Bárányi Ferenccel, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnökével, Borbély László és Vida Gyula képviselőkkel. Kovács László tájékoztatta az RMDSZ vezetőit tárgyalásainak eddigi tapasztalatairól, arról, hogy a kisebbségi kérdésnek az alapszerződésben való szerepeltetése kérdésében a két fél álláspontjában továbbra is elvi különbségek vannak. A román fél ellenezte a kisebbségi kérdést érintő dokumentumok szerepeltetését a szerződésben, míg a magyar fél ezt fontosnak tekinti. Markó Béla elmondta, hogy tovább erősödik a nacionalista nyomás, legutóbb a vezető kormánypárt az RMDSZ-t az európai biztonságot veszélyeztető szervezetként bélyegezte meg. Markó Béla kifejtette, hogy a nem feketekereskedelem visszaszorításának nem a vízumkényszer lenne a megfelelő eszköze, továbbá hangsúlyozta, hogy a Kossuth Rádió hatósugarának csökkentése súlyosan érintené a romániai magyarságot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 578. sz./

1995. július 20.

Kovács László külügyminiszter júl. 20-án befejezte Melescanu külügyminiszterrel való bukaresti tárgyalását, azonban nem született végleges megállapodás az alapszerződés ügyében. Kovács Lászlót fogadta Iliescu államelnök, akinek a külügyminiszter elmondta: a magyar fél új szövegjavaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy megoldást nyerjenek a vitatott kérdések. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ Iliescu elnök szóvivője ismertetést tett közzé a megbeszélésről. Iliescu kifejezésre juttatta a román közvélemény megütközését, látva a magyar fél makacs ragaszkodását az ET 1201-es ajánlásához. Szerinte Magyarország asszimilációs politikát folytat, melynek következtében az országban élő román lakosság az 1920. évi 250 ezerről 10 ezerre csökkent. Kovács László hangot adott oktatási törvény miatti aggodalmaknak. Kovács László találkozott Oliviu Ghermannal, a szenátus elnökével is, aki ártalmasnak nevezte az 1201-es ajánlást, Adrian Nastasevel, majd Vacaroiu miniszterelnökkel és Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is, aki vázolta a román belpolitikai életet, szólt a vízumkényszer bevezetésének káros következményeiről és kérte, ne csökkentsék a Kossuth Rádió adósugarát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22-23./

1995. július 26.

A Határon Túli Magyarok Hivatala azt szeretné, hogy a Magyar Rádió - lehetőségei szerint - minél rövidebb időn belül újból sugározza a Kossuth Rádió műsorát rövidhullámon, nyilatkozta júl. 26-án Lábody László, a HTMH elnöke. /Magyar Nemzet, júl. 27./

1995. augusztus 13.

Ottlik Géza hatalmas könyvtárát hagyatékának gondozója, Lengyel Péter a kolozsvári magyar bölcsészkarnak ajánlotta fel. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár a Kossuth Rádió adásában elmondta, hogy a tanszék könyvtára tele van, ott nincs hely, ezért az általa alapított Collegium Trassylvanicum Láthatatlan Kollégiuma könyvtárának igényelte az értékes könyvállományt. Egy helységet bérelnek a könyvtár céljára, ehhez kért a rádióban anyagi segítséget. A háromezer kötetes könyvtár tehát Kolozsvárra került. /Kossuth Rádió, aug. 13., Cs. Gyimesi Éva a Gondolat-jel műsorában./

1995. augusztus 24.

A magyar kormány aug. 24-én a költségvetési tartalékból 130 millió forintot biztosított a Magyar Rádiónak, ez elégséges a Kossuth Rádió középhullámú adásának "megmentésére", így a jövőben is fogható a határokon túl az adó. /Magyar Hírlap, aug. 25./

1995. augusztus 24.

A magyar kormány aug. 24-én a költségvetési tartalékból 130 millió forintot biztosított a Magyar Rádiónak, ez elégséges a Kossuth Rádió középhullámú adásának "megmentésére", így a jövőben is fogható a határokon túl az adó. /Magyar Hírlap, aug. 25./

1995. szeptember 16.

A romániai magyarság egészének kell szembeszállnia az etnikai-közösségi létét veszélyeztető erőkkel, nyilatkozta Sütő András a Magyar Nemzetnek, az oktatási törvénnyel kapcsolatban. "Ebben a küzdelemben döntő tényező volt és marad az anyaország, az anyanemzet, a mindenkori magyar állami-politikai vezetés cselekvő - és nem deklaratív - szolidaritása, valamint a nyugati demokráciák" támogatása. Rendkívül fontos a magyar média segítsége, "a Duna Televízió az utóbbi évtizedek legjelentősebb, leghatásosabb létesítménye az anyaország segítő szándékának." A médiaháború "egy-egy fontosabb szellemi tisztségviselő félreállításával szedi áldozatait." Legutóbb a Kossuth Rádió Erdélyben leghallgatottabb műsorát, a Vasárnapi Újságot szerkesztő Lakatos Pált mentették föl tisztségéből. A szerkesztőt ismeri, így joggal teheti fel a kérdést, mivel indokolható e kiváló szerkesztő lefokozása. - A romániai magyar szervezetek a mai román vezetéssel szemben tehetetlenek. /Magyar Nemzet, szept. 16./

1995. október 29.

A Kossuth Rádióban Szénási Sándor bevezetőjében a Magyarok Világszövetségét "igen kétséges elfogadottságúnak" nevezte, majd Méray Tibor és Gereben István fejtette ki véleményét a magyarok első világtalálkozójának tervéről. Méray az előzőket úgynevezett világtalálkozóknak nevezte, szerinte az országnak kell ezt a találkozót megszervezni, mert ő adja rá a pénzt. Nem kellene annyit költeni a találkozóra, fűzte hozzá. Gereben István szerint a Magyarok Világszövetsége "meglehetősen leszűkített ideológiai töltéssel ellátott céllal működik." Gereben nem venne részt a Magyarok Világszövetsége tanácskozásán, amely szerinte olyan homokozó, amelyben felnőttek játszhatnak. /Kossuth Rádió, Gondolat-jel, okt. 29./

1995. november 9.

Méray Tiborral készített interjút a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában Számadó Júlia. A Párizsban élő Méray a Le Monde-ból idézte, hogy Románia és Ukrajna között megszakadtak az alapszerződésről folyó tárgyalások, mert Románia nem hajlandó belevenni az alapszerződésbe a területi követelésekről való lemondást. Méray a magyar kisebbségek nehéz helyzetéről szólva megjegyezte, hogy semmi rosszat nem látna egy határkiigazításban. Amennyiben az RMDSZ, illetve a szlovákiai magyar pártok autonómiát akarnak, Magyarországnak támogatni kell ezeket a szervezeteket. Számadó Júlia kérdésére elmondta, hogy jövőre a magyarság első világtalálkozóját javasolták nyolcan. A Magyarok Világszövetségében nincs egység. "Személyi kultusz van, és aki nem engedelmeskedik a legfőbb vezetőnek, az repül." Egyetlen irányzatot képviselnek, nincs köztük szocialista vagy liberális. "...attól a kormánytól kapják a támogatást, amelyet nemzetellenesnek neveznek." "...naphosszat siránkoznak a magyarság sorsán és ebből jól élnek." "Akik legszűkebb családi és baráti körükkel megszállták a Magyarok Világszövetségének és a Duna Televízió legjobban fizetett állásait, és főleg abban népiek, hogy a nép pénzén tartatják el magukat." A Magyarok Világszövetsége tervezett világtalálkozója több mint hatvanmillió forintba fog kerülni. - A Magyarok Világszövetségéhez szorosan kapcsolódik a Szent László Akadémia, élén Pozsgay Imrével, hogyan lehetne ezt másképp csinálni, tette fel a kérdést Számadó Júlia. A Szent László Akadémia "szomorú és nevetséges", felelte Méray Tibor. Rektora nem tudós, hanem aktív politikus. - Méray pótcselekvésnek nevezte a világmagyarság háza felavatását Ópusztaszeren vagy az emlékművet Vereckén. /Kossuth Rádió, nov. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-139




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998