udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kovaszna Megyei Mûvelõdesi Felugyelõseg/Igazgatosag

1994. február 2.

Néhány lelkes tanárnak köszönhetően Erdélyben létrejött az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Mozgalommá nőtte ki magát az anyanyelvápolás Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken is. A tevékenység nem szűnt meg, ezt mutatja például az AESZ és a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség Nyelvőrségben című pályázata. Az AESZ munkája középiskolás diákok évről évre megújuló, a magyar nyelvterület egészén megrendezett vetélkedőin alapszik. Idén is megrendezik a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt és a többi versenyt. = Kisgyörgy Réka: "A nyelvterület foszló széleinek erősítése…" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1996. január 27.

Jan. 27-én Bölöni Farkas Sándor születésének 200. évfordulójára emlékeztek az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az unitárius egyház és Kovászna megye Művelődési Felügyelősége rendezésében Sepsiszentgyörgyön. Dr. Benkő Samu, az EME elnöke és dr. Imreh István történész-akadémikus összegezte az ünnepelt életművét. Előzőleg Bölönben megkoszorúzták a falu szülöttének emléktábláját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

1996. augusztus 18.

Aug. 18-án avatták fel Kiskászonban a Búcsújárók Emlékházát, a búcsújárás kegytárgyait összegyűjtő múzeumot. Az ünnepséget megnyitó szentmisét Jakab Gábor főesperes tartotta, beszédet mondott dr. Kötő József, Csetri Elek történész, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./

1996. augusztus 18.

Aug. 18-án avatták fel Kiskászonban a Búcsújárók Emlékházát, a búcsújárás kegytárgyait összegyűjtő múzeumot. Az ünnepséget megnyitó szentmisét Jakab Gábor főesperes tartotta, beszédet mondott dr. Kötő József, Csetri Elek történész, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./

1996. december 1.

Nov. 30-án és dec. 1-jén ünnepelte Sepsiszentgyörgyön fennállásának 5. évfordulóját a "Jádzó Társaság", a Romániai Magyar Nem Hivatásos Színjátszók Egyesülete. A 35 tagegyesületet nyilvántartó társaság közgyűlésén Sombori Sándor /Sepsiszentgyörgy/ tiszteletbeli elnök, Szabó Szende elnök, Jancsó Árpád és Nagy Attila /aki megalakuláskor volt az elnök/ emlékeztek az elmúlt öt esztendő történetére. Az egyesület minőségteremtő és szervező tevékenységét méltatták: Csortán Ferenc, művelődési minisztériumi küldött /Nemzetiségi Igazgatóság munkatársa/, Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési felügyelőség főfelügyelője és dr. Kötő József, az RMDSZ alelnöke. A tagcsoportok munkásságát a Tamási Áron Színház előcsarnokában rendezett kiállításon mutatták be. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1997. január 11.

Jékely Zsombor A bögözi templom című igényes füzete a sepsiszentgyörgyi Baász Művészeti Alapítvány kiadásában jelent meg, a "Horor vacui" sorozat harmadik füzeteként. Az albumszerű könyv kiadását a magyar Közoktatási és Művelődési Minisztérium, továbbá a Hargita és Kovászna megyei művelődési felügyelőség anyagi támogatása tette lehetővé.A tanulmány törzsanyaga a falképek Szent László-legenda, Szent Margit-legenda és Utolsó ítélet/ leírása és elemzése. A sorozat szerkesztője Jánó Mihály. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

1998. május 9.

A szülőföld, Háromszék emlékezik Barabás Miklósra, a nagy festőművészre, halálának századik évfordulóján. A Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/, a Baász Művészeti Alapítvány, a Barabás Miklós Céh vállalja a szervezést másokkal együtt. A munka oroszlánrészét Jánó Mihály, a Kovászna Megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője vállalta. A megnyitó június 20-án lesz, a Székely Nemzeti Múzeumban, melynek képtára a renoválás után ekkor nyitja meg kapuit. Kiállítják Barabás Miklós mintegy 1200 alkotását! A tárlat anyagához segítséget kaptak a magyarországi és az erdélyi múzeumoktól, a bukarestitől is, sok gyűjtő szintén kölcsönzi a kiállítás idejére a tulajdonában levő Barabás-képet. Június 21-én pedig Árkoson, a Szentkereszty-kastélyban tudományos értekezletet rendeznek Barabás Miklós életútjáról és bemutatják a művész önéletírásának újra kiadott kötetét, melyet a H-Press /Sepsiszentgyörgy/ ad ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

1999. szeptember 17.

Szept. 25-én Csernátonban megünneplik a helyi múzeum létezésének 25. évfordulóját. Az ünnepség keretében leleplezik a múzeumalapító Haszmann Pál emléktábláját, beszédet mond Bölöni Dávid, Csernáton község polgármestere, Haszmann Pál, a negyedszázados művelődési intézmény vezetője, Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség igazgatója, Sylvester Lajos újságíró, valamint Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke. /Ünneplő múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2000. október 5.

Kiemelkedő esemény színhelye lesz a hét végén Sepsiszentgyörgyön a képtár: megnyitják a Magyar Műveltség Erdélyben 2000 rendezvényt, amelyre a magyar szellemi élet sok kiváló személyisége jelentette be részvételét. A konferencia előkészítését Jánó Mihály művészettörténész, a Kovászna megyei művelődési felügyelőség főtanácsosa, Egyed Péter filozófus-író támogatásával vállalta fel, a megyei és városi önkormányzat, a Baász Művészeti Alapítvány, a Székely Nemzeti Múzeum támogatásával. Jelen lesz és előadást tart (programsorrend szerint) Horváth Andor, Egyed Ákos, Hermann Gusztáv, Csetri Elek, Tamás Gáspár Miklós, Péntek János, Bakk Miklós, Bárdi Nándor, Molnár Gusztáv, Kelemen Hunor, Csiki László, Kántor Lajos és sokan mások. Értekezéseikkel felölelik az erdélyi magyar kultúrtörténet, közgondolkodás úgyszólván majd minden kérdését, de napjaink időszerű gondjairól, sokasodó kihívásairól sem feledkeznek meg. /(Flóra Gábor): A magyar műveltség erdélyi tükréről Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2001. február 28.

Febr. 27-én felmentették hivatalából Jánó Mihályt, Kovászna megyei művelődési főfelügyelőt és helyette a minisztérium Bartók Botondot, a múzeum régészét nevezte ki az intézmény élére. Jánó faxon kapta meg az értesítést arról, hogy azonnali hatállyal felmentik hivatalából. A hivatalos dokumentumban semmiféle indoklás nem szerepelt sem az elbocsátásról, sem a kinevezésről. Jánó Mihály 1990-től irányította a megyei művelődési felügyelőség munkáját, nevéhez számos jelentős kulturális rendezvény megszervezése kötődött. Bartók Botond, a Székely Nemzeti Múzeum régésze nemrég megpályázta a múzeum igazgatói székét is, de a magyar közélet vezetőinek megkönnyebbülésére nem nyerte el a finanszírozó megyei tanács bizalmát. Művelődési főfelügyelői kinevezése felháborodást váltott ki, hiszen múltja nem makulátlan. "Elsősorban a közéletiséget hiányolom Bartók Botondnál - nyilatkozta a Krónikának Kónya Ádám városi tanácsos, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója. Egyértelmű, hogy a megyei vezetőváltások a prefektúra javaslatára történnek, Horia Grama prefektus azt nyilatkozta, hogy nem tud semmit Jánó leváltásáról. Demeter János megyei tanácselnök beszélt Markó Béla szövetségi elnökkel, és ma Kelemen Hunor és Márton Árpád képviselők megkeresik Razvan Theodorescu művelődési minisztert, hogy tájékozódjanak a háromszéki intézményvezető leváltásáról. /Farkas Réka: Menesztették hivatalából Jánó Mihályt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2001. március 2.

A Kovászna megyei tanács RMDSZ képviseletében megválasztott tanácstagjai, a Megyei Tanács elnöke, alelnökei, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna polgármesterei, az RMDSZ Kovászna megyei Polgári Kör platform elnöke és a Kereszténydemokrata platform elnöke az RMDSZ országos vezetőségének, Markó Béla elnöknek, valamint az RMDSZ Kovászna megyei szenátorainak és képviselőinek címzett közös nyilatkozatot adtak ki Jánó Mihály, a Kovászna Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosának leváltásával kapcsolatosan. "Véleményünk szerint Jánó Mihály munkáját jól végezte, a megye művelődési képviseletét magas szinten látta el, a helyi román közösségnek sem volt panasza ellene. Ugyanakkor Bartók Botondot nem tartjuk alkalmasnak a tisztség betöltésére." - olvasható a nyilatkozatban. Az RMDSZ PDSR-vel kötött paktumára hivatkozva a nyilatkozat aláírói követelik a művelődési minisztérium döntésének visszavonását és Horia Grama prefektus leváltását, "mivel megszegett egy olyan elvet, amelyben a kormányfő az RMDSZ vezetéssel egyezett meg. Kérjük Markó Béla urat, hogy helyezze kilátásba a PDSR-vel kötött paktum felfüggesztését, amennyiben követelésünket a művelődési minisztérium, illetve a PDSR nem teljesíti, szenátorainkat és képviselőinket pedig, hogy a jelen pillanattól semmilyen kormányelőterjesztést ne szavazzanak meg." /Tiltakozás Jánó Mihály leváltása ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2002. december 20.

Nemes Levente színész /sz. Medgyes, 1939. szept. 16./ a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója 1962-ben szerezte meg az oklevelet a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán, majd a helybéli színháznál kezdte művészi pályafutását, 1972-től a sepsiszentgyörgyi magyar társulat tagja, 1992-től pedig az igazgatója. Két alkalommal vette át a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség A Kultúra Szabadságáért díját, 1999-ben az EMKE Kádár Imre-díjjal tüntették ki, 2001-ben a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma életmű-díjjal jutalmazta. Nemes Leventét a versmondás tette ismertté, közkedveltté. 1990 után sok tehetséges színész és rendező hagyta el a társulatot. Ekkor kapott megbízást a megyei művelődési felügyelőségtől, hogy állítsa talpra a színházat. /Némethi Katalin: Emberközelben Nemes Levente színész, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 20./

2003. szeptember 26.

Sepsiszentgyörgyön a Gábor Áron téren álló Mihály vajda-szoborcsoport néhány elemét - egy tartóoszlopot és egy negyven kilogrammos fémláncot - emelték el ismeretlen tettesek - közölte Bartók Botond, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője. Bartók Botond ugyanakkor kifejtette, az utóbbi években már több hasonló esetet jeleztek a városban. A műemlékek, szobrok megrongálása sokak számára "kereseti lehetőséget" jelent - az eltávolított részeket ugyanis legtöbb esetben eladják. A szakmérnök elmondta, a sepsiszentgyörgyi zsidó, illetve a német katonai temetőt szinte teljesen kifosztották. /R. P. E.: Darabonként adják el a műemlékeket. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

2008. november 14.

Hamarosan országos program indul a „sorsukra hagyott” kastélyok és udvarházak rehabilitációjára, ezt Borbély László fejlesztési miniszter jelenti be a jövő héten. Nincs központi nyilvántartás arról, hány kastély került magántulajdonba, hány maradt köztulajdonban. Bánffy Béla 2006-ban kapta vissza családja aranyosgyéresi kastélyát az államtól. Akkor nagyon romos állapotban volt, hiányoztak az ablakok, az ablakkeretek, felszedték a padlót, a tető beázott. Azóta kijavíttatta az épületet. A papíron állami tulajdonban maradt épületekre azonban nem költenek a hatóságok, állapotuk tovább romlik. Az Országos Régészeti Adattár körülbelül hatvan kastélyt, tizenkilenc palotát, nyolc udvarházat tart nyilván Romániában. Sokuk nagyon leromlott állapotban van, megmentésüket csak magánszemélyektől és alapítványoktól várhatják, az állam egyelőre nem hajlandó erre pénzt költeni. A legtöbb Kolozs és Maros megyében van: tíz, illetve tizenhét. Erdélyben körülbelül harminc család kapta már vissza kastélyát, udvarházát a Castellum Alapítvány adatai szerint. A kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány a bonchidai kastély felújításába kezdett bele néhány éve. Az épület restaurálásához legalább tízmillió euróra van szükség. Mostanáig az összeg tizenöt százalékát sikerült a pályázatokon elnyerniük. Kovászna megyében négy nagy család kapott vissza kastélyt, illetve kúriát. „A Mikesek mindkét ága – a zabolai és az uzoni Béldi is – visszaszerezte tulajdonát” – nyilatkozta Hlavathy Izabella építész, a Kovászna megyei művelődési igazgatóság tanácsosa. A zabolai épület felújítása megkezdődött, körülbelül tízmillió eurós befektetés kell a teljes helyreállításhoz. Az uzoni Béldi-kastély visszajutott Mikes Zsigmond családjának tulajdonába. A kastély elég jó állapotban van. /Fleischer Hilda, Szávuj Attila: Omladozó „állami” kastélyok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2009. május 19.

Háromszéken csak hat magyar intézményvezető marad tisztségben: Keresztély Irma főtanfelügyelő, Deme Judit, a Közegészségügyi, Sikó-Barabási Sándor, az Állategészségügyi, Bartók Botond, a Művelődési Igazgatóság, valamint Mild Zoltán építészeti főfelügyelő és Puskás Zoltán, a versenyhivatal területi igazgatója. Az igazgatói leváltások kapcsán Tamás Sándor megyei tanácselnök elmondta: „ilyen méretű tisztogatás még soha nem történt, gyakorlatilag oda jutottunk vissza, ahonnan húsz éve elindultunk”. /Kovács Zsolt: Háromszéken hatan élik túl a hivatalok „magyartalanítását”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2009. május 28.

Két-három tisztségben maradt magyar intézményvezető is jelezte, hogy belépne a Demokrata–Liberális Pártba (PD-L) állította sajtótájékoztatóján a párt háromszéki ifjúsági szervezetének elnöke. Dan Suciu kifejtette: több magyar igazgató jelezte, hogy belépne a pártba. Hozzátette: a párttagságot senki számára nem tették kötelezővé, így a 2-3 magyar igazgató önszántából jelentkezett. Háromszéken csak hat magyar intézményvezető maradt tisztségben: Keresztély Irma főtanfelügyelő, Deme Judit a Közegészségügyi, Sikó-Barabási Sándor, az Állat-egészségügyi, Bartók Botond, a Művelődési Igazgatóság vezetője, valamint Mild Zoltán építészeti főfelügyelő és Puskás Zoltán, a versenyhivatal területi igazgatója. /Pártot váltanak a tisztségben maradt magyar igazgatók? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998