udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kovaszna Megyei Munkaerõ-foglalkoztatasi Hivatal

2005. április 6.

Háromszéken folyamatosan nő a munkanélküliség, a jelenség aggasztó – közölte sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója. Januárban a megyében a munka­nélküliség 8,3 százalékos volt, március végén már közel 9 százalékos. /Közben az országos átlag csökkenőben van, jelenleg 6,2 százalék/. /(mózes): Súlyosbodik a helyzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

2006. május 26.

Foglalkoztatási szolgáltatások és interaktív álláslehetőségek révén próbálja szülőhelyükön marasztalni a háromszéki fiatalokat a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság, a megyei munkaerő-ügynökség, valamint a kolozsvári E-Meló Munkaközvetítő Hálózat. A három intézmény közösen szervez állásbörzét június végén. /Domokos Péter: Háromszéki állásbörze fiataloknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2006. május 27.

Ellenérzést váltott ki Vlastimir Isacovici, a sepsiszentgyörgyi Olt Textilgyár igazgatója elképzelése, hogy a vállalathoz száz kínai vendégmunkásnőt hozna dolgozni. Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal vezetője kifejtette, itt is van elég munkanélküli. Puskás Bálint szenátusi interpellációban hívja fel a figyelmet a textilgyárak vezetőinek kezdeményezésére. Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a romániai gyárak olcsó kínai munkaerőt hozzanak be, mikor itthon jelentős a munkanélküliség és szakember is van bőven. Puskás Bálint jövő hét elején a miniszterelnökhöz intézett parlamenti felszólalásában azt kéri majd, ne adjon a kormány munkavállalási engedélyt a kínai textilmunkásoknak. /Mózes László: Kínaiakat hívnak dolgozni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

2006. december 11.

Jövő év január 31-én bezárják az erdővidéki szénbányászat még működő utolsó fejtését, emiatt 250 személy marad munka nélkül, tájékoztatott Kelemen Tibor, a Kovászna megyei Munkaerő Ügynökség vezetője. A jövedelmező bánya felszámolását, illetve a tömeges elbocsátást a ploiesti-i székhelyű Országos Bányatársaság rendelte el. Fehér Zoltán, az erdővidéki bánya igazgatója elképzelhetőnek tartja, hogy a bezárás után magánosítják a bányát, és az új tulajdonos újraindítja a kitermelést. Az igazgató szerint az erdővidéki bányából még 10 évig lehetne szenet termelni. „Vannak szerződéseink, jövedelmező a bánya. Idén 250 ezer tonna szenet termeltünk ki”– mondta Fehér Zoltán. /Kovács Zsolt: Jövedelmező, mégis bezárják a bányát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2007. december 20.

Úgynevezett alvóvárossá, a mindössze 30 kilométerre fekvő Brassó külvárosává válhat a közeljövőben Sepsiszentgyörgy – vetette fel Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő Ügynökség igazgatója. Kelemen Tibor szerint kijelentését igazolni látszik a tapasztalat is, hiszen egyre több a Brassó megyei rendszámot viselő autó a parkolókban, félóránként pedig zsúfolva járnak a maxitaxik a két város között. Egyre több brassói vásárol vagy épít Sepsiszentgyörgyön és környékén ingatlant, vonzza őket, hogy alacsonyabbak az árak, kisvárosi a csend és a nyugalom, jó a közbiztonság. A brassóiak Sepsiszentgyörgyre költöznek, ahol a Cenk alatti városban eladott lakásuk értékének feléért vehetnek nagyobb, jobb állapotban levő ingatlant. Brassóból többnyire román lakosok költöznek át Sepsiszentgyörgyre, ez felboríthatja a régió etnikai összetételét. Ugyanakkor sok sepsiszentgyörgyi szakember Brassóban talált magának munkahelyet, növelve az ingázók táborát. Megbeszélést tartottak Sepsiszentgyörgyön minderről. Megállapították, Kovászna megyének az ipari fejlesztés helyett a környezetbarát ágazatokat kellene előnyben részesítenie. Informatikai, tanácsadói, tervezőcégeket kell a régióba telepíteni, fejleszteni a turizmust, kihasználni a természeti adottságokat és gyógyfürdőket kialakítani. Hasonló megoldási lehetőséget vázolt Demeter János a Kovászna Megyei Tanács elnöke, aki már évekkel ezelőtt figyelmeztetett erre. Demeter becslése szerint a sepsiszentgyörgyi ingatlanok mintegy 3 százalékát vásárolták fel a Brassó megyéből beköltözők. Az utóbbi években pozitív változások is történtek, idén több mint száz, külföldi tőkével működő céget jegyeztek be Sepsiszentgyörgyön. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke szerint ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgy ne legyen Brassó külvárosa, olyan tervet kell kidolgozni, amely a várost és annak 12 kilométeres körzetét fejlesztené. A nagyszabású tervet német és osztrák tanácsadó cégek segítségével készítik el, a szükséges pénzt uniós forrásokból szerzik meg. A 80 ezer lakosú, 12 kilométeres körzet fejlesztése érdekében a Kovászna Megyei Tanács egy közhasznú társaságba tömörítené Sepsiszentgyörgyöt, Árkost, Kőröspatakot, Gidófalvát, Rétyet, Uzont, Kököst, Illyefalvát és Előpatakot. /Kovács Zsolt: Bekebelezhető kisvárosok? = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2008. augusztus 9.

Háromszék munkaképes lakosságát 93 100 főre becsülik, 52 000 munkakönyves alkalmazottról tudnak, de az állástalanokat, illetve az egyetemi hallgatókat is figyelembe véve, harmincezer ember foglalkoztatottságáról nincs információjuk – közölte Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója. Szerinte ennyien nem dolgozhatnak mezőgazdaságban, a külföldön tevékenykedőkről is kevés a hivatalos adat. /Mózes László: Miből élnek harmincezren? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

2008. november 25.

A gazdasági világválság megállíthatatlanul begyűrűzik Romániába is – véli Kelemen Tibor, a Kovászna megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója, szerinte a válság miatt a jövő esztendőben országos szinten megháromszorozódik a munkanélküliek száma. Jelenleg az országban több mint 300 ezer állástalant tartanak hivatalosan nyilván, jövőre számuk elérheti az egymilliót. Munkanélküli segélyre azok jogosultak, akik az igénylés előtti két év során legalább 12 hónapot dolgoztak, az sem gond, ha megszakításokkal. A munkanélküli segélyt csak az igényelheti, akinek semmiféle jövedelmi forrása sincs, vagy a más forrásokból származó jövedelme kevesebb, mint a munkanélküli-segély. A külföldről hazatelepedtek, ha igazolni tudják, hogy a határon túl törvényesen dolgoztak, szintén részesülhetnek a segélyben. A segély folyósításának időtartama változó: hat hónapig kapják a frissen végzettek és akik öt évnél kevesebbet dolgoztak, kilenc hónapig, akiknek öt és tíz év közötti a ledolgozott munkaidejük, és tizenkét hónapig, akik több mint tíz évet dolgoztak. A munkanélküli köteles havonta megjelenni a munkaerő-elhelyező ügynökségen és köteles részt venni az átképző tanfolyamokon. /Bíró Blanka: Egymillióan maradnak munka nélkül? = Krónika (Kolozsvár), nov. 25.

2008. december 23.

Erdély sereghajtója a foglalkoztatottság tekintetében Kovászna megye, ahol decemberben 7,2 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta, jelentette ki Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) igazgatója. Kovászna megyében – ahol a cégek java része kisvállalkozás – ebben a hónapban 527 személyt bocsátottak el, és 97-et alkalmaztak. Kovászna megyében 91 ezer munkaképes személy van, akikből mintegy 50 ezernek van munkakönyves állása, a többiek vagy mezőgazdasággal foglalkoznak, vagy külföldön vállaltak munkát – mondta el Kelemen Tibor. – Kolozs megyében is megnőtt a munkanélküliek száma. A Hargita megyei munkanélküliek száma 0,1 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest novemberben. Jövő év január 1-jétől 600 lejre emelkedik a bruttó minimálbér, és 2010 januárjától elérheti a 870 lejt is, ha Románia sikeresen átesik a gazdasági válságon. /Kovács Zsolt, Horváth István, Varga Melinda: Háromszék a sereghajtó. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2008. december 24.

Különösebben nem aggódnak a megyei közintézményeknél dolgozó magyar igazgatók az RMDSZ ellenzékbe vonulása miatt, mert versenyvizsgával foglalták el tisztségüket, így politikai okokból nem távolíthatók el. „Egyelőre nem tágítunk” – mondta Schmidt Loránd, a Maros Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő egyelőre nem érzi, hogy veszélyben forogna állása. Több mint egy évtizede áll a Kovászna megyei tanfelügyelőség élén, leváltását már a PSD-kormány idejében szorgalmazták a helyi román politikusok. Borúsabbnak látja a jövőt Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség igazgatója. „Egyelőre ugyan nincsenek leváltásokra utaló jelek, de mivel a munkaügyi minisztériumnak megváltoztatták a nevét, a jövőben bármi lehetséges” – mondta. Szatmár megyében a szociáldemokraták már a helyhatósági választásokat követően nyílt jelét adták annak, hogy bosszút állnak az RMDSZ-en, amiért az úgymond kiszorította őket a hatalomból. Jogos az RMDSZ aggodalma, szögezte le Borbély László képviselő. Kelemen Hunor ügyvezető elnök kilátásba helyezte, hogy szükség esetén polgári engedetlenséghez folyamodnak, de Borbély László szerint nincs nagy sikerük az ilyen kezdeményezéseknek. /Bizakodnak a magyar igazgatók. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

2009. március 26.

Kisebb mértékben, de folyamatosan nő Háromszéken munkanélküliség, márciusban a megyében a munkanélküliség elérte a 8,34 százalékot, közölte Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója. /Mózes László: Növekszik a munkanélküliség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

2009. április 27.

Miután a menesztésüket lehetővé tévő sürgősségi rendelet nyomán sorra kapták meg az elbocsátó leveleket az úgynevezett dekoncentrált állami intézmények vezetői, a kormányintézkedés hatalmas felháborodást keltett az ellenzék soraiban, ezért Radu Berceanu szállításügyi miniszter, a Demokrata–Liberális Párt alelnöke már nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy felülvizsgálják a szóban forgó jogszabályt. A kormányrendelet Székelyföldön is éreztette hatását. A 38 Kovászna megyei dekoncentrált intézmény igazgatói megkapták az elbocsátásukról szóló értesítőket. Elbocsátó értesítőt kapott Sikó Barabási Sándor megyei főállatorvos, akinek helyébe várhatóan a Demokrata-Liberális Párt nevesíti igazgatót, hasonló módon Deme Judit, aki ideiglenesen tölti be az Egészségügyi Hatóság igazgatói tisztségét. A Munkaerő Ügynökség vezetőjét, Kelemen Tibort is elbocsátották. /Visszatáncol a kormány? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2009. május 16.

Pár perces meghallgatásán jobbnak találtatott a koalíciós pártok ajánlásával rendelkező ellenjelölt, mint a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalt tizenegy éve irányító Kelemen Tibor. Az állás nélkül maradó igazgató bepereli a kormányt. A bukaresti meghallgatásról Kelemen Tibor elmondta, Dorel Lungu és Nicolae Ciotlos három-négy perc alatt vázolták elképzeléseiket. Kelemen több mint háromnegyed óra alatt fejtette ki, hogy csapatával együtt mit tettek az elmúlt időszakban, melyek lennének további lépései, de alulmaradt a megmérettetésen. /Mózes László: Kelemen Tibor bepereli a kormányt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

2009. május 21.

11 év után leváltották Kelemen Tibort, a Kovászna megyei Munkaerő Foglalkoztatási Ügynökség igazgatóját, két helyettesével együtt. Kelemen bejelentette: beperelte a kormányt, mivel alkotmányellenesnek tartja a kormányhatározatot, amely alapján menesztették. Kifogásolta, hogy a versenyvizsgán nem vették figyelembe a 11 éves szakmai tapasztalatát. /Kovács Zsolt, Moldován Árpád Zsolt: Munkanélküli lett a munkaügyi igazgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998