udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 74 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-74
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kovaszna Megyei Prefektusi Hivatal/Prefektura

2001. április 21.

Pert nyert immár másodfokon is a Kovászna megyei prefektúra a kisrégiók létesítésének meggátolása ügyében. Az erdővidéki önkormányzatok tanácsi határozatban erősítették kistáji összefogásukat. Abból a célból, hogy övezetenként együttműködve, összefogva is jó alapot teremtsenek a vidékfejlesztési törekvések, közös pályázási lehetőségek megvalósítására. A prefektúra a társulás tényében "veszélyt" látott, ezért beperelte a társulást és neki adtak igazat. Találkozni találkozhatnak tehát az övezet polgármesterei, társulni viszont nem lehet. Dacára annak, hogy a SAPARD programban való sikeres bekapcsolódás egyik járható útjának épp a kistérségi összefogás ígérkezne. (Flóra Gábor): Találkozni lehet, társulni nem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

2002. január 31.

A kedvezménytörvény végrehajtásában közreműködő irodák tevékenységükkel semmiben nem sértik a román–magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat előírását — szögezte le Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az elnök arra reagált, hogy a Kovászna megyei prefektúra közleményben hozta nyilvánosságra, hogy a román közigazgatási minisztérium képviselői a megyében folytatott helyszíni vizsgálat során azt állapították meg: az irodák tevékenységükkel sértik az egyetértési nyilatkozatot. Markó hangsúlyozta, hogy feltehetően olyan értelmezési gondról van szó ebben az esetben, amelyre az egyetértési nyilatkozat végrehajtását ellenőrző bizottság megoldást talál majd. Az említett minisztériumi vizsgálat ugyanakkor megállapította: a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal tanácstermében a román mellett kitették az EU-lobogóját, valamint a piros-fehér-zöld zászlót is. A prefektusi közlemény szerint a magyar zászló jelenléte sérti a román nemzeti jelképek használatát szabályozó törvényt. /Jogosan működnek a területi információs irodák. Minisztériumi kivizsgálás kezdődött Kovászna megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2003. február 8.

Zászlóügyben elmarasztaló ítéletet hozott a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal ellen az onesti-i bíróság. A több mint fél éve húzódó pert a Kovászna megyei prefektúra indította a megyeszékhelyi városháza ellen. Az ok: a román nemzeti zászlók nem megfelelő elhelyezése, és magyar fejléces papírok használata a városháza levelezésében. Bár a sepsiszentgyörgyi városháza bizonyítékokat mutatott be igazának alátámasztására, az onesti-i bíróság a prefektúra javára döntött, azaz Albert Álmos polgármestert 100 millió lejes bírság kifizetésére kötelezte. Albert Álmos igazságtalannak tartja az ítéletet, fellebbezést kíván benyújtani. /Albert Álmos ellen döntött zászlóügyben a bíróság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2003. március 4.

Márc. 4-én a napirend előtti felszólalások során Kerekes Károly képviselő politikai bírálta azokat a legutóbbi kormányintézkedéseket, amelyek a fogyatékos személyek helyzetét érintik. Az orvosi szakértői bizottságok által, az új besorolási kritériumok szerint végzett felülvizsgálatok következtében egyesek elvesztették juttatásaikat. Dr. Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatában, a márc. 1-jei romániai erdőtulajdonosok brassói közgyűlésének adataira hivatkozva, felsorolta az ott megfogalmazott panaszokat. A képviselő beszámolt az erdészeti igazgatóságok által kezdeményezett bírósági eljárásokról, amelyek révén megpróbálják megakadályozni az erdők jogos tulajdonosaiknak való visszaszolgáltatását. A képviselő szerint a helyi bizottságok olykor megpróbálják eltüntetni az igazoló dokumentumokat. A Kovászna megyei prefektúra által elkövetett törvénytelenségekre hívta fel a figyelmet Tamás Sándor képviselő: a prefektus nem tartja tiszteletben az erdőterületek tulajdonjogának visszaállítását szabályozó törvényes előírásokat. /Tájékoztató a Képviselőház 2003. március 4.-i plenáris üléséről. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 4., 2404. sz./

2003. április 11.

Ápr. 22-én tárgyalja a megyei törvényszék a prefektúra Zágon község ellen indított perét. Barátos, Borosnyó és Zágon a közbirtokossági, községi erdeivel, legelőivel, valamint az egyházak és iskolák által visszakapott birtokokkal magánerdészetet kívánt létrehozni, magyarázta Kiss József, Zágon polgármestere. Megszerezték a szükséges láttamozásokat is a minisztériumtól. Kiss József tizenöt alkalommal járt ez ügyben Bukarestben. Mindezek ellenére Horia Grama prefektus pert indítottak Zágon község ellen, mert úgy véli, az alapító irat egy ponton megegyezik a kisrégiók - általuk elutasítandó - alapszabályzatával. Hasonló magánerdészeti egyesületek már működnek az országban Szeben és Beszterce megyében. A prefektus ezzel a községek prosperitását akarja akadályozni, miközben Zágon lakosságának több mint fele román. De inkább a sajátjaikat is megrövidítik, csak a magyarok gazdaságilag ne tudjanak haladni. Kovászna megye prefektúrájának egyetlen meghatározható célja van: mindenáron akadályozni a megye magyar lakosságának gazdasági haladását. Ezt egyelőre díjazza a román állam, támogatja az a kormány, melynek az RMDSZ hűséges partnere. /(simó): Zágont pereli a prefektúra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

2003. április 17.

Zászlóügyben a Kovászna megyei prefektúrának adott igazat az onesti-i bíróság, így Albert Álmosnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének ki kell fizetnie a prefektúra által kiszabott 100 millió lejes pénzbírságot. Tavaly az ellenőrző csoport 50 millió lejes bírságról állított ki jegyzőkönyvet a városházáról eltávolított zászló miatt, és ugyancsak 50 millió lejes bírságot kellett volna kifizetnie azért, mert a városháza kétnyelvű fejléces papírokat használ. Albert Álmos visszautasította a jegyzőkönyv átvételét és a bírság kifizetését, úgy döntött, bírósági úton keresi igazát. Érvelése szerint a törvény arra kötelezi csupán, hogy a városháza falára tegyen zászlót. Ugyanakkor - mint mondotta - az ország több településén használnak két- vagy többnyelvű fejléces papírt, tehát a sepsiszentgyörgyi eset nem egyedi. /Farkas Réka: Százmillió lejt kell kifizetnie Albert Álmosnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

2003. augusztus 1.

Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere megtagadta egy 100 millió lejes bírság kifizetését, amelyet a Kovászna megyei prefektúra szabott ki. Albert Álmost 50 millió lejre büntette a Kovászna megyei prefektúra, mivel állításuk szerint eltávolította a román nemzeti lobogót a polgármesteri hivatal épületéről, további 50 millió lejes bírságot pedig azért szabott ki rá, mivel Albert kétnyelvű fejlécet használt a hivatalos dokumentumokon. Albert Álmos elmondta, a Bákó Megyei Törvényszék szerdán felszólította, hogy aug. 28-án jelenjen meg egy tárgyaláson, amely a 100 millió lejes bírságot kiszabó jegyzőkönyv semmissé nyilvánításáért indult. - Egyrészt a tárgyalásra hívnak, másrészt felszólítanak, hogy fizessem ki a bírságot - mondta Albert. Hozzáfűzte, nem fogja kifizetni az időközben összegyűlt pénzösszeget, mivel ezáltal elismerné vétkességét. Albert Álmos szerint 30 millió lejt a magyarországi Ferencváros és a vajdasági Nagykanizsa polgármesteri hivatala, további 30 milliót sepsiszentgyörgyi üzletemberek gyűjtöttek össze, a fennmaradó 40 milliót pedig az RMDSZ-tagság biztosította. Albert Álmos nem mondott le a probléma törvényes megoldásáról, ezért a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott kérvényben kéri a pénzbírság felfüggesztését. /Albert Álmos nem fizet. = Népújság (Marosvásárhely), 2003. aug. 1./

2003. november 5.

A Kovászna megyei prefektúra nem enged, nem karaja elismerni, hogy Romániában jogi személyiséget nyerhetnek az önkormányzati társulások. Horia Grama preketus szerint mindenki helytelenül jár el, országszerte jogtalanul alakultak társulásokt. Újra napirenden hát a Samtid programon elveszített 6 millió euró és Jonathan Scheele romániai főbiztos nyilatkozata: csak jogi személyiséggel rendelkező társulás pályázhat. Horia Grama nem hajlandó elfogadni ezt. - Az Unió nem szabhat olyan feltételeket, amelyek törvénybe ütközőek - szajkózza másfél hónapja. /Farkas Réka: Kényszerküzdelem. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

2003. november 5.

A Kovászna megyei prefektúra román nyelvre fordította a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) kapcsolatos dokumentumokat és a Brassói Fellebbviteli Bíróság rendelkezésére bocsátotta azokat, hogy döntsön a székely tanácsok megalakulásának törvényességéről, közölte nov. 4-én Horia Grama prefektus. A prefektus szerint a székely tanácsok törvénytelenek és alkotmányellenesek. Horia Grama bírálta a Kovászna Megyei Tanács elnökének, Demeter Jánosnak a Székelyföldi Fejlesztési Régió létrehozásával kapcsolatban tett kijelentéseit is, mondván, hogy mérsékeltebb jellege ellenére ez a javaslat is etnikai kritériumokon alapul. /Bírósági döntést kérnek az SZNT ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2003. november 14.

Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete közleményében kérte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kapcsán indult vizsgálat megszüntetését, ugyanis álláspontja szerint Horia Grama prefektus és Adrian Vlad Casunean, a megyei SZDP elnöke az SZNT ellen tett lépéseikkel és nyilatkozataikkal alkotmányos jogokat sértettek. A közlemény szerint az SZNT ellen indult vizsgálat "teljes mértékben a Szekuritáté 1989 előtti eljárásaihoz hasonló", és hangsúlyozza: a térség regionális fejlesztését minden lakosa kívánja, ennek megakadályozása elítélendő mind a magyar, mind a román lakosság részéről. Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke elmondta: a közleményt eljuttatják a kormánynak, a parlamentnek és a miniszterelnöknek, akiktől a szükséges lépések megtételét várják. A Kovászna megyei prefektúra november elején román nyelvre fordította az SZNT-vel kapcsolatos dokumentumokat és a Brassó Megyei Fellebbviteli Bíróság rendelkezésére bocsátotta azokat, hogy az igazságszolgáltatás döntsön a székely tanácsok törvényességéről. /Kérik az SZNT ellen indított vizsgálat megszüntetését. Az RMDSZ szerint a feljelentők alkotmányos jogokat sértettek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2003. december 2.

Horia Grama, Kovászna megye prefektusa azzal vádolta Markó Bélát, hogy az RMDSZ székelyföldi választmányának értekezletén mondott beszédében a Kovászna megyei prefektusi intézmény ellen uszította a magyar lakosságot. - Mindnyájan tudjuk, hogy Kovászna nem "székely megye", hanem román megye, ahol a többségi lakosság magyar nemzetiségű - szögezte le Grama, aki kérte Markót, hagyjon fel prefektusi tevékenységének "tendenciózus értelmezésével", és "konkrétan" nevezze meg, hogy a Kovászna megyei prefektúra mely akcióit lehet magyarellenesnek elkönyvelni. Az RMDSZ székelyföldi választmányának pénteki konferenciáján Markó kifejtette: a magyaroknak nem kell eltűrniük, hogy a Kovászna megyei prefektus és köre magyarellenes légkört teremtsen a megyében. - Az ortodox egyháznak nem kell feltétlenül terjeszkednie a Székelyföldön, és a román prefektusnak nem kellene megszabnia, mi történhet egy székely megyében - jelentette ki Markó. /Horia Grama: Markó Béla uszít. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2003. december 2.

Horia Grama, Kovászna megye prefektusa azzal vádolta Markó Bélát, hogy az RMDSZ székelyföldi választmányának értekezletén mondott beszédében a Kovászna megyei prefektusi intézmény ellen uszította a magyar lakosságot. - Mindnyájan tudjuk, hogy Kovászna nem "székely megye", hanem román megye, ahol a többségi lakosság magyar nemzetiségű - szögezte le Grama, aki kérte Markót, hagyjon fel prefektusi tevékenységének "tendenciózus értelmezésével", és "konkrétan" nevezze meg, hogy a Kovászna megyei prefektúra mely akcióit lehet magyarellenesnek elkönyvelni. Az RMDSZ székelyföldi választmányának pénteki konferenciáján Markó kifejtette: a magyaroknak nem kell eltűrniük, hogy a Kovászna megyei prefektus és köre magyarellenes légkört teremtsen a megyében. - Az ortodox egyháznak nem kell feltétlenül terjeszkednie a Székelyföldön, és a román prefektusnak nem kellene megszabnia, mi történhet egy székely megyében - jelentette ki Markó. /Horia Grama: Markó Béla uszít. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2004. január 13.

Az Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester zászlóperei különféleképpen alakulnak. Az első, 2002 nyarán kezdődött ügyben – amikor a prefektus azért rótt ki 50 millió lejes büntetést a polgármesterre, mert hiányzott a trikolór a polgármesteri hivatal tornyának csúcsáról, és ugyancsak 50 milliót azért, hogy a hivatal kétnyelvű fejléces papírt használt levelezésében –, a bákói törvényszék a prefektúrának adott igazat. Albert Álmos megfellebbezte az ítéletet, a kényszervégrehajtás elodázását kérve. Időközben a bákói törvényszék újra napirendjére tűzte a pert és maradt az ítélet, miszerint ki kell fizetnie a százmilliót. A polgármester elmondta, tovább fog fellebbezni a hazai fórumokon, illetve a strasbourgi Emberjogi Bíróságon is. A második, szintén 2002-ben indított zászlóper tárgyalásai Nagyszebenben zajlottak, ott a törvényszék jobb belátásúnak bizonyult. A szebeni törvényszék az első vádpontot visszautasította, arra hivatkozva, hogy bizonyíthatatlan a zászlók állapota, a második vádpontot viszont megalapozottnak találta, fenntartva a 15 milliós büntetés jogosságát. Ezzel az ítélettel a prefektus nem ért egyet, fellebbezett. /(vop): Egy vesztett, egy félig nyert (Zászlóperek) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

2004. január 27.

Egyéves harc után sikerült bejegyeztetni a zágoni Mikes magánerdészetet, mely több mint 6500 hektár erdőn kezdheti el a munkáját. A kezdeményezők létrehoztak egy egyesületet, amely Zágon, Nagyborosnyó és Barátos községek önkormányzataiból, a közbirtokosságok és az egyházak képviselőiből állott. Ezen egyesület keretében kellett volna megalakulnia az akkor Hétforrásnak nevezett magánerdészetnek. A prefektúra azonban megtámadta az egyesület létrehozásáról szóló tanácsi határozatot. Végül sikerült megszerezniük a hivatalos minisztériumi engedélyeket, létrejöhetett a Mikes nevű magánerdészetet birtokló egyesület. /Farkas Réka: Hétforrásnak indult – Mikes lett belőle. Egyéves harc után sikerült bejegyeztetni a zágoni magánerdészetet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

2004. február 12.

Háromszék lakosságát hivatalos címere körül évek óta folyik a huzavona a megyei tanács és a prefektúra között. A megyének továbbra sincs hivatalos címere, az egykori címert a magyar vezetésű megyei tanács logóként védte le a Szabadalmi és Védjegyhivatalnál (OSIM), és mindmáig ebben a formában használja. A Horia Grama vezette prefektúra azonban beperelte emiatt a megyei tanácsot. A bíróság alapfokon a prefektúrának adott igazat. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke jelezte, Bukarestben nyújtanak be fellebbezést a bírósági döntés ellen. Időközben a megyei önkormányzat ismét kezdeményezte a régi megyecímer hivatalos elfogadását. Ennek érdekében meghirdették a pályázatot, két jelentkező (mindketten magyarok) négy tervet adott le a tanács által kinevezett szakbizottságnak. Mindegyik terv a régi Háromszék-címer egy-egy módosított változata. Az Országos Heraldikai Bizottság már nem egy régi címert jóváhagyott, így elméletileg nincs akadálya, hogy Háromszék egykori emblémáját is hivatalosítsák. A 17. században megalkotott címer megtalálható az 1837-ben épült megyei könyvtár (az egykori megyeháza) épületének homlokzatán. A két világháború között nemcsak a helyi román közösség, hanem a bukaresti hatalom is elfogadta ezt a címerváltozatot. Négy évvel ezelőtt azonban ugyanez a címerterv a helyi románság képviselőinek ellenállásába ütközött. Akkor a román közösség képviselői egy másik címer elfogadása mellett kardoskodtak, melyen a jelenlegi szimbólumok mellett megjelent volna az ortodox kereszt és két árapataki motívumos tányér is. A szakbizottság azonban túlzsúfoltnak találta ezt a változatot. A címertervekről a háromszékiek véleményét is kikérik – mondta el Demeter János tanácselnök. Minden településen kifüggesztik a pályázatban részt vevő változatokat, és a lakosság véleményt mondhat, melyik címertervet tartja jobbnak. /Farkas Réka: Régen címert, ma „logót” használ a tanács. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./ „Semmi nem indokolja, hogy a régi Háromszék-címert újabbra cseréljék” – nyilatkozta W. Kovács András történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos kutatója. A szakember kifejtette, címereket csak nagyon kivételes esetben szokás megváltoztatni, a hatályos rendelkezések is csupán annyit írnak elő, hogy a megyecímerek esetében egységes pajzsformát és falkoronát kell használni, a többi motívumról nincsen szó. „Egy címer különben is annál értékesebb, minél régebbi” – tette hozzá a heraldikával behatóan foglalkozó kutató. /L. J.: Minél régebbi egy címer, annál értékesebb. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2004. február 27.

    A véglegessé vált döntés után a megyei pénzügy kiküldte az értesítést Albert Álmosnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének: az első zászlóperként elhíresült ügyben Albert Álmosnak ki kell fizetnie a százmillió lejes büntetést. 2002-ben első ízben azért rótt ki bírságot a prefektus a polgármesterre, mert eltűnt a román trikolór a városháza tornyának csúcsáról, és mert a hivatal levelezésében kétnyelvű fejléces papírt használt. Albert Álmos a büntetést nem fizette ki, a prefektúra pert indított, és meg is nyerte. Hiába érvelt az alperes, hogy a törvény előírta helyeken – a hivatal bejáratának két oldalán – egy percig sem hiányoztak a zászlók, azt pedig semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy az épület csúcsán is lobognia kell egy trikolórnak, illetve, hogy a leveleknek csak a fejlécén írta román és magyar nyelven a hivatal megnevezését, a bíróság, majd a törvényszék is a prefektusnak adott igazat.  Albert Álmos közölte: még nem döntött, hogy milyen formában fizeti ki a százmilliót, annyi bizonyos azonban, hogy az ügyet – ezen a szinten – most a fizetéssel le kell zárni (a százmillió egyébként a polgármester rendelkezésére áll, egy testvérvárosi adományból, illetve helyi vállalkozók adakozásából már régebb összegyűlt a pénz). Albert Álmos a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordul. /(vop): Fizetnie kell Albert Álmosnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

2004. március 24.

Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere hat év után újra kezdeményezi az 1918. December 1. sugárút átnevezését Petőfi Sándorra. Albert Álmos elmondta, készíti a dokumentációt a javaslat előterjesztésére a városi tanácsban. A polgármester hat évvel korábban próbálkozott először az utcanév megváltoztatásával. A Kovászna megyei prefektúra megtámadta a döntést, a Legfelsőbb Bíróság pedig végleges döntésben kimondta, hogy a sugárút elnevezése továbbra is 1918. December 1. /Petőfi Sándor nevét viselheti a sepsiszentgyörgyi December 1. sugárút. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

2004. március 27.

   Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat márc. 26-i ülésén Kulcsár Tünde jegyző felolvasta a prefektus márc. 5-én kelt rendeletét, melyben a kormánymegbízott – összeférhetetlenségre hivatkozva – elrendeli Tulit Attila tanácsi mandátumának megszűnését. Tulit Attila, az MPSZ megyei elnöke csak az ülésen értesült felfüggesztéséről, a rendelet keletkezése óta eltelt közel három hét alatt sem a prefektúra, sem a városháza nem értesítette arról, hogy immár nem lenne a tanács tagja. Eddig folyamatosan részt vett az önkormányzat munkálataiban. /(vop): Felfüggesztették tisztségéből Tulit Attila képviselőt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

2004. október 27.

Rekordsebességgel ellenőrizte a prefektúra a sepsiillyefalvi önkormányzatnak az autonómiaügyben kiírandó népszavazásról szóló határozatát, és Horia Grama kormánymegbízott felszólította a testületet annak visszavonására.  Sepsiillyefalva tanácsa okt. 20-i ülésén határozott arról, hogy kiírja a népszavazást, melyen arról kérdezik meg az illyefalvi polgárokat, akarják-e Székelyföld mint autonóm területi-közigazgatási egység szerves, törvény általi létrehozását és Illyefalva ezen területi-közigazgatási egységhez tartozását. /(Szekeres): A prefektus megtámadta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

2004. december 10.

Benedek Huszár János illyefalvi polgármester nem fejthette ki érveit a helyi tanács autonómia-népszavazást jóváhagyó döntése mellett, mivel a megyei törvényszék bírónője, elfogadva a prefektúra kifogását, külön írásos megbízatás híján nem ismerte el a községi tanács jogi képviselőjének. A prefektúra jogtanácsosa szerint ,,a polgármester a községet képviseli, és nem a tanácsot”, ezért szerinte annak külön fel kell őt írásban hatalmaznia hasonló ügyekben.    Illyefalva tanácsa – elsőként a megyében – okt. 20-i döntésével elhatározta, hogy március 20-ra kiírja az autonómia-népszavazást. (Az Székely Nemzeti Tanács indítványáról van szó/(b. kovács): Az illyefalviakat nem hallgatták meg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

2004. december 18.

A törvényszéki tárgyalás után jó héttel még mindig nincs ítélet a prefektus kontra illyefalvi tanács perben. A háromszéki prefektúra beperelte a tanácsot az autonómia-népszavazás kiírása miatt. A december 9-i tárgyaláson a bírónő, elfogadva a prefektúra jogászának óvását, mely szerint írásos felhatalmazás nélkül a polgármester nem képviselheti a törvényszéken a tanácsot, nem adta meg a szót az illyefalviak képviselőjének. Az ítélet kihirdetést elhalasztották. /(b. kovács): Halasztás az autonómiaperben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

2005. január 5.

A Hargita megyei prefektúra a bíróságon megtámadta a Gyergyószentmiklós tanácsának határozatát, amely január 30-ra tűzte ki a Székelyföld autonómiájáról szóló helyi népszavazás időpontját. A prefektúra figyelmeztetése nyomán a gyergyóújfalusi és a gyergyócsomafalvi helyi önkormányzat visszavonta a referendummal kapcsolatos döntését, míg a ditrói és a gyergyóalfalusi helyi tanács határozatát a bíróságon támadta meg a kormánybiztosi hivatal. Háromszéken pedig a Kovászna Megyei Prefektúra megnyerte az Illyefalvi Helyi Tanács ellen indított pert, Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírása kapcsán. /Bíróságon megtámadt népszavazás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./ A Dézsi Zoltán vezette Hargita megyei prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon Gyergyószentmiklós helyi tanácsának azt a tavalyi határozatát, amely elrendelte január 30-ára a székelyföldi autonómiáról szóló népszavazás kiírását. A kormányhivatalnak Gyergyószéken ez az ötödik óvása referendumügyben. A gyergyói-medencei Alfaluban, Újfaluban, Ditróban és Csomafalván született helyi tanácsi határozatot az év végén szintén megtámadta a prefektúra. A népszavazásokat kezdeményező gyergyószéki székely tanácsok képviselői úgy döntöttek, hogy nemzetközi fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért, jelezte Árus Zsolt, az MPSZ országos alelnöke. /F. R.: Folytatódó autonómiaperek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2005. január 28.

Két hete foglalta el a prefektusi széket György Ervin. Kovászna megyei prefektusa elmondta, hogy akadnak belső torzsalkodások. Nehezebb viszont a mentalitásváltás. Az alkalmazottaknak mostanáig teljesen más elvek, szempontok szerint kellett dolgozniuk, ezért arra kérte őket, felejtsék el az eddigi stílust. A jövőben a prefektúra jogi osztályának vezetője havonta tart felkészítőt a polgármesteri hivatalok jegyzőinek. György Ervin ígérte, nem lesz politikai nyomásgyakorlás. Nem fogja akadályozni a kistérségi társulások megalakulását. /Farkas Réka: „Nem próbálnak irányítani”. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2005. április 20.

Nem vonják vissza a tavalyi Pro Urbe díjakat, és megfellebbezik a törvényszék határozatát – jelentette ki Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester. A háromszéki prefektúra tavaly diszkriminatívnak minősítette a díjazottak kiválasztásának módját, és megtámadta az erre vonatkozó tanácshatározatot. A Kovászna Megyei Törvényszék a napokban tárgyalta az ügyet, elfogadta a prefektúra érvelését, és arra kötelezte a sepsiszentgyörgyi tanácsot, vonja vissza határozatát és a díjakat. Tavaly ugyanis három magyar nemzetiségű személyiség kapta meg a díjat, a román tanácstagok által javasolt személy díjazását pedig a testület visszautasította, arra hivatkozva, hogy nem teljesítette a jelölési feltételeket. György Ervin Kovászna megyei prefektus a Krónikának elmondta, az előző prefektus „örökségét” kötelezően folytatnia kell, így nincs törvényes lehetősége arra, hogy a folyamatban levő bírósági pereket visszavonja. Az április 20-i tanácsülésen idei Pro Urbe Díjra javasolták László Károly színészt, Dali Sándor újságírót, Fekete Gábor testnevelő tanárt és Alexandru Zaharia tartalékos alezredest. Kónya Ádám és Rodica Pirvan tanácstag az idei díjazottak számának növelését kérve javasolt újabb két díjazottat. Kónya Király Károlyt, Rodica Pirvan pedig Stella Buda volt iskolaigazgatót – aki tavaly a Lósy Schmidt Ede-emléktábla elhelyezésekor magyarellenes jelszavak skandálására uszította az iskola diákjait. Ez felháborította a magyar tanácstagokat, akik végül leszavazták a díjazottak számának emelését. A PSD-s tanácsos önkényeskedéssel vádolta a testület magyar tagjait, és azt is felrótta nekik, hogy mindig beindul az RMDSZ szavazógépezete, amikor a román tanácstagok javaslatait kell leszavazni. /Bíró Blanka: Pro Urbe díjak: idén is megkülönböztetés? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

2005. május 10.

Kovászna megye tanácsát és a prefektúrát teszi felelőssé a sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesület, amiért Háromszék országos szinten az utolsó helyen van az elnyert pályázatok számát illetően. Az egyesület szerint 2002-től Háromszéken nyolc SAPARD- és 37 RICOP-pályázatot nyertek, illetve 24 pályázatot a központi fejlesztési régiónál. Kovászna megyében mindössze két szakember foglalkozik az európai uniós kérdésekkel azt követően, hogy Demeter János megyei tanácselnök és Horia Grama korábbi prefektus felszámolta az általuk vezetett hivatalokban az Európai Integrációs Irodákat. Demeter János szerint annak ellenére, hogy Románia népességének egy százalékát teszi ki Kovászna megye lakossága, a pályázati alapok két százalékát sikerült behozni a térségbe. /Bíró Blanka: Túl kevés az uniós pályázat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

2005. június 16.

Illyefalva, Kökös, Réty és Uzon községek önkormányzata úgy döntött, hogy kisrégiókat hoznak létre fejlesztési programok megvalósítására, hogy a prefektúra többé ne gyakorolhasson ellenőrzést döntéseik felett. Két hónappal ezelőtt Demeter János megyei tanácselnök kifejtette, hogy a prefektúra korábbi vezetése politikai okokból támadta a kistérségek megalakításával kapcsolatos határozatokat. /Kisrégiók: első lépés az autonómia felé? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2005. augusztus 25.

A prefektúra hivatalos levélben felszólította a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsot, hogy vonja vissza az utcanevek megváltoztatására vonatkozó határozatának az 1918. December 1. sugárút átnevezésére vonatkozó részét. A határozat szerint a színház sarkától a Szent György térig terjedő szakasz a Petőfi Sándor nevet viselné, folytatólag a Széchenyi térig pedig a Mihai Eminescu nevet kapná. /Knop Ildikó: Új támadás a Petőfi utca ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

2005. szeptember 28.

Jogerős ítéletben utasította el a Brassói Táblabíróság a háromszéki Vargyas község tanácsnak azt a határozatát, melyben helyi népszavazás kiírásáról döntöttek. A vargyasi képviselők a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívása nyomán azt szerették volna megkérdezni a község lakóitól: akarják-e, hogy a parlament törvényt alkosson Székelyföld területi autonómiájáról, és szeretnék-e, hogy településük az autonómiához tartozzék. Kincses Előd, a vargyasiak ügyvédje elmondta, a községi határozat elleni érveket György Ervin Kovászna megyei prefektus aláírásával írásban nyújtották be a prefektúra illetékesei. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács tájékoztatási alelnöke közölte, kilenc székelyföldi település önkormányzata döntött a népszavazás kiírásáról, valamennyi határozatot bíróságon támadott meg az illetékes prefektus. Az eddigi pereskedések során egyetlen olyan (akár nem jogerős) ítélet sem született, mely helybenhagyta volna az önkormányzati határozatot. /G. Á.: Nem lehet népszavazás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2006. július 6.

Az ozsdolai Láros Erdő- és Legelő-társtulajdonosi Egyesület úgy döntött, hogy a prefektúra elé vonulnak tiltakozásképpen a román igazságszolgáltatás döntése ellen. Az ozsdolaiak az 1968-as megyésítéskor 2400 hektár erdejüket veszítették el, ennyi került át a szomszédos Vrancea megyébe. A július 7-én tartandó tiltakozó megmozdulásra nem csak ozsdolai, hanem gelencei és berecki közbirtokossági tagok is érkeznek, hiszen ők sem kapták vissza egykori erdőjussukat. /Iochom István: Adjátok vissza az erdeinket! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

2006. július 8.

Mintegy száz felső-háromszéki közbirtokossági tag és erdőtulajdonos gyülekezett július 7-én Sepsiszentgyörgyön a prefektúra előtt, hogy évek óta tartó követeléseinek nyomatékot adjon. Az ozsdolai Láros Közbirtokosság 1690, a gelenceiek és a bereckiek több ezer hektár, megyehatáron túli erdő, legelő és kaszáló visszaszolgáltatását követelik. A prefektusnak átadott memorandum szerint a területek visszaszerzéséért indított perek sorozatos elvesztése miatt a pártatlan bíráskodás elve és gyakorlata is sérült. A memorandumban a helyzet részletes ismertetése mellett a gazdák a törvénytelenségeket elkövetők – a tulnici-i polgármestertől a Vrancea megyei tanácselnökig – felelősségre vonását követelik. György Ervin prefektus átvette a beadványokat, és megígérte, hogy eljuttatja a címzettekhez. /(Ferencz):   Felső-háromszékiek a prefektúra előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-74




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998