udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kovaszna Megyei Torvenyszek

2004. május 25.

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete (RMDE) nevében Bitay Ödön elnök 2003-ban azért perelte be a Kovászna megyei egészségügyi biztosítót, mert hónapok óta szünetelt az ingyenes gyógyszerek kiadása Háromszéken. Tavaly novemberben ítéletet hoztak, elfogadták a biztosító érvelését, aki arra hivatkozva hárította a vádakat, hogy a megyei biztosító csak szerződéskötő, a költségvetést a parlament szavazza meg. Az RMDE megfellebbezte a döntést a brassói bíróságon, ahol törölték a Kovászna megyei törvényszék ítéletét, visszautalták az ügyet alapfokra a sepsiszentgyörgyi bíróságra. A máj. 24.i tárgyaláson az ügyet jún. 14-ére halasztották. /Farkas Réka: Ismét alapfokon a gyógyszerper. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

2004. július 30.

Visszakaphatják egykori tulajdonosai az árkosi Szentkereszty-kastélyt, döntött a Kovászna Megyei Törvényszék alapfokon meghozott ítéletében. A döntést kézbesítették az örökös Jankovich-Bésán Endre András ügyvédjének. A háromszéki Árkos község neobarokk kastélyát a Szentkereszty család építette, és a tulajdonukban volt egészen 1945-ig, amikor a román állam kisajátította. Az 1989 előtt nagy becsben volt az árkosi kastély, lévén Ceauşescu vadászlakjainak egyike. Jankovich-Bésán Endre András jelenleg Budapesten él. Tervei szerint közhasznú célokra használná a kastélyt, egyetlen lakosztályt különítene el benne magának és családjának. Petre StrAchinaru, az Árkosi Művelődési Központ igazgatója közölte, megfellebbezik a döntést. /Farkas Réka: Harc az árkosi Szentkereszty-kastélyért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

2004. december 10.

Benedek Huszár János illyefalvi polgármester nem fejthette ki érveit a helyi tanács autonómia-népszavazást jóváhagyó döntése mellett, mivel a megyei törvényszék bírónője, elfogadva a prefektúra kifogását, külön írásos megbízatás híján nem ismerte el a községi tanács jogi képviselőjének. A prefektúra jogtanácsosa szerint ,,a polgármester a községet képviseli, és nem a tanácsot”, ezért szerinte annak külön fel kell őt írásban hatalmaznia hasonló ügyekben.    Illyefalva tanácsa – elsőként a megyében – okt. 20-i döntésével elhatározta, hogy március 20-ra kiírja az autonómia-népszavazást. (Az Székely Nemzeti Tanács indítványáról van szó/(b. kovács): Az illyefalviakat nem hallgatták meg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

2005. január 28.

Huszonegy tárgyalás után, január 26-án a kézdivásárhelyi bíróságon alapfokú ítélet született az Aurel Dionisie Agache versus Rainer Antal perben. Rainer esztelneki házának ezentúl két tulajdonosa lesz: az egyik ifjú Agache, a másik pedig Rainer exfelesége, Bugár Lenke. Az ítélet közlése után Rainer Antalnak tíz nap áll majd rendelkezésére, hogy a megyei törvényszéken megfellebbezze a kézdivásár­helyi bíróság döntését. /(Iochom): Rainer albérlő lesz saját házában? (Agache-ügy) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./ Előzmény: Az 1989 decemberében Kézdivásárhely főterén meglincselt népnyúzó milicista őrnagy legnagyobb fia, Aurel Dionisie Agache azért kezdeményezett tárgyalást a másfél évi börtön után 2003. februárjában szabadult Reiner ellen, hogy be tudja hajtani rajta a – két évvel ezelőtt jogerős bírósági döntéssel megítélt – mintegy 70 millió lejt kitevő erkölcsi és anyagi kártérítést. Reiner egyetlen vagyona esztelneki házrésze.

2005. január 31.

Fellebbezést nyújtott be a Brassó Megyei Fellebbviteli Bíróságon az illyefalvi helyi tanács a Kovászna Megyei Törvényszék ítélete ellen, amely a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírásáról hozott határozat visszavonására kötelezte az önkormányzatot. Benedek Huszár János illyefalvi polgármester elmondta: jogászokkal és a Székely Nemzeti Tanács vezetőivel folytatott konzultációk után a referendum kezdeményezői a jogi harc folytatása mellett döntöttek. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

2005. április 20.

Nem vonják vissza a tavalyi Pro Urbe díjakat, és megfellebbezik a törvényszék határozatát – jelentette ki Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester. A háromszéki prefektúra tavaly diszkriminatívnak minősítette a díjazottak kiválasztásának módját, és megtámadta az erre vonatkozó tanácshatározatot. A Kovászna Megyei Törvényszék a napokban tárgyalta az ügyet, elfogadta a prefektúra érvelését, és arra kötelezte a sepsiszentgyörgyi tanácsot, vonja vissza határozatát és a díjakat. Tavaly ugyanis három magyar nemzetiségű személyiség kapta meg a díjat, a román tanácstagok által javasolt személy díjazását pedig a testület visszautasította, arra hivatkozva, hogy nem teljesítette a jelölési feltételeket. György Ervin Kovászna megyei prefektus a Krónikának elmondta, az előző prefektus „örökségét” kötelezően folytatnia kell, így nincs törvényes lehetősége arra, hogy a folyamatban levő bírósági pereket visszavonja. Az április 20-i tanácsülésen idei Pro Urbe Díjra javasolták László Károly színészt, Dali Sándor újságírót, Fekete Gábor testnevelő tanárt és Alexandru Zaharia tartalékos alezredest. Kónya Ádám és Rodica Pirvan tanácstag az idei díjazottak számának növelését kérve javasolt újabb két díjazottat. Kónya Király Károlyt, Rodica Pirvan pedig Stella Buda volt iskolaigazgatót – aki tavaly a Lósy Schmidt Ede-emléktábla elhelyezésekor magyarellenes jelszavak skandálására uszította az iskola diákjait. Ez felháborította a magyar tanácstagokat, akik végül leszavazták a díjazottak számának emelését. A PSD-s tanácsos önkényeskedéssel vádolta a testület magyar tagjait, és azt is felrótta nekik, hogy mindig beindul az RMDSZ szavazógépezete, amikor a román tanácstagok javaslatait kell leszavazni. /Bíró Blanka: Pro Urbe díjak: idén is megkülönböztetés? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

2006. február 2.

A Kovászna Megyei Törvényszék a prefektúrának kedvező ítéletet hozott, miután a kormánybiztosi hivatal a közigazgatási bíróságon megtámadta a sepsiszentgyörgyi városi önkormányzat döntését azzal kapcsolatban, hogy az 1918 December 1 sugárút egy szakaszát Petőfi Sándorról nevezzék el. György Ervin prefektus akkor kijelentette, a prefektúra azt követően támadta meg a városi tanács határozatát, miután az önkormányzat nem válaszolt arra a felszólításra, amely a határozat utcanév-változtatással kapcsolatos részének visszavonását kérte. György Ervin prefektus elmondta, kérte, hogy a sepsiszentgyörgyi tanács módosítsa az utcák elnevezésével foglalkozó bizottság rendszabályzatát, mivel ebben az esetben nem kényszerült volna arra, hogy megtámadja a határozatot. /Nem kell Petőfi utca a „magyar” prefektusnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./

2007. október 3.

A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon erkölcsi elégtételt szolgáltattak az Agache-perben meghurcolt kézdivásárhelyieknek. 1989. december 22-én Kézdivásárhely főterén a 43 éves Aurel Agache milicista a számtalan ütésbe és rúgásba belehalt. 1993-ban Ion Iliescu akkori államfő elnöki rendelettel forradalmi mártírhőssé nyilvánította néhai Aurel Agachét, és post mortem az ezredesi rangot is megkapta. Az ún. Agache-ügyben bűnvádi eljárás indult 1991-ben. A kirakatper a Kovászna megyei törvényszéken kezdődött el 1998-ban. 2001. július 9-én letartóztatták Héjja Dezsőt. Augusztus 4-én az időközben Magyarországra menekült Reiner Antal váratlanul hazatért Esztelnekre. Őt másnap tartóztatták le és vitték a csíkszeredai börtönbe. Héjja Dezső 253 napos börtönbüntetés letöltése után, 2002. március 18-án elnöki kegyelemmel szabadult. Reiner Antal összesen 557 napig raboskodott a csíkszeredai és feketehalmi börtönben. Elnöki kegyelemmel szabadult 2003. február 12-én. Elhunyt esztelneki otthonában 2006-ban. /Iochom István: Az Agache-ügyről kereken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

2008. március 5.

Petre Strachinaru demokrata-liberális képviselő felhozta az 1984-es sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás ügyét, azt állítva, hogy netán ,,magyar szélsőségesek” tették volna. A román civil szféra és a politikum 1990 óta hallgatott erről a magyar kisgyereket a halálba vitt cselekedetről. Simó Erzsébet és Puskás Attila megpróbálták kideríteni, mi történt. Nem kevésszer járták meg Brassót, a táblabíróságot, a megyei törvényszéket. Az azóta hivatali visszaélések miatt leváltott ügyész végül a Volt Politikai Foglyok Szövetsége országos elnökének határozott kérésére megkapta a mintegy nyolc-tíz dossziéból álló aktacsomót. Simó Erzsébet és Puskás Attila azonban nem tekinthetett bele. Azután ezt a végzést kapták: mivel a Vaszi Jánoska halálát okozó cselekedet óta (1999. augusztus 18., az átirat kelte) eltelt a ,,törvényes” elévülés tizenöt éve, megszüntetik a nyomozást. Ezt Nicolae Vasilescu főügyész írta alá. Ennél embertelenebb, arcátlanabb indoklást még nem olvasott, írta Puskás Attila. Eddig a dátumig húzták az időt. Vannak információk arról, hogy ki volt a robbanóanyagot elhelyező szekus tiszt. Azonban az információt közlő sohasem állna ki tanúskodni, nem vállalhatja a név kimondását. /Puskás Attila: Sokadszor a szoborrobbantásról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./

2009. február 6.

Egyelőre több mint húsz helyi tanács autonómiareferendumról szóló határozatát támadták meg a székelyföldi megyék prefektusi hivatalai a törvényszéken – számolt be sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Kincses Előd ügyvéd. Egyúttal ismertették az SZNT stratégiáját a megtámadott határozatok ügyében, hiszen – mint Kincses fogalmazott – a kormánymegbízottak feljelentései egy kaptafára mennek, sok esetben még a település nevét is elfelejtik kicserélni a törvényszékre eljuttatott dokumentumokban. Izsák és Kincses a Hargita és a Kovászna megyei törvényszékre látogatott, ahol a gyergyószentmiklósi, a gyergyújfalusi, illetve a vargyasi önkormányzatok népszavazásról szóló határozatait tárgyalták. Hangsúlyozták: a prefektusok érvelése nem helytálló, hiszen a népszavazás nem tekinthető egyenértékűnek Székelyföld autonóm régiójának létrehozásával, mindössze az ahhoz vezető út egyik állomása. Így alkotmányellenesnek sem minősíthető a kezdeményezés. /Farcádi Botond: Törvényes az autonómiareferendum (Kincses Előd szerint). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998