udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 48 találat lapozás: 1-30 | 31-48
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kovaszna Megyei Tanfelugyelõseg

1996. február 27.

Évharmadonként megjelenő háromszéki pedagógusközlöny indult útjára Taní-tani címmel, a Kovászna megyei Tanfelügyelőség és a sepsiszentgyörgyi Tanulók Háza kiadásában. A közlöny 300 példányban, 12 oldalon jelenik meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

2000. január 12.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség és a Népi Alkotások Háza idén is megrendezi az "Anyám fekete rózsa" elnevezésű, magyar nyelvű, nemzetközi vers- és prózamondó találkozót, kiterjesztve Románia magyarlakta területeire. Az édesanyák tiszteletére meghirdetett versenyen gyermek (12-15 évesek), ifjúsági (16-21 évesek) és felnőtt csoportokban lehet indulni. A jelentkezőknek három verset vagy prózát kell megjelölniük, ezek közül egynek kortárs magyar alkotásnak kell lennie. Benevezési határidő: 2000. február 15. A megyeközi találkozót 2000. április 7-8-án tartják Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Líceum dísztermében. A nyertesek május 1-3. között magyarországi vetélkedőn vesznek részt. /"Anyám fekete rózsa" - versenyfelhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2001. április 11.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség pénteken értesítette Nyújtód iskolájának vezetőségét: az alacsony gyermeklétszám miatt az új tanévtől megszűnik a jelenleg 32 tanulót oktató V-VIII. osztályos tagozat. Az óvodát 45 kisgyermek látogatja, tehát távlatilag lesz utánpótlás. A szülők felháborodtak, mert a döntésről őket előzetesen nem kérdezték meg. A tanintézet most készült a május 20-ra tervezett névadó ünnepségre, amikor Jakabos Ödön nevét veszi fel. Az ügy kapcsán Baka Mátyás alelnök kijelentette: a tanfelügyelőség helytelenül járt el, mivel nem kérte ki a szülők véleményét. Egyetlen magyar iskola megszűnését sem fogja támogatni. Iskolát egyik napról a másikra nagyon könnyű megszüntetni, beindítani ellenben annál nehezebb. /(Dévai): Nyújtódon. Iskolakeresztelő helyett -temetés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

2001. július 6.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség döbbenettel vette tudomásul az idei képességvizsga gyenge eredményeit, ezért részletes elemzést készít. Kovászna megyében a vizsgázók alig 62,4 százalékának sikerült a kisérettségije, de egyes iskolák eredményei ennél is lesújtóbbak. Három falusi iskolában /Dálnok, Maksa és Felsőrákos/ egyetlen diák sem ment át, 44 általános iskolában - a 87-ből - a vizsgázók több mint fele megbukott. Legjobb eredményt a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceumban jegyezték, 92 tanulóból csak egynek nem sikerült a vizsgája, sorban következik a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen és a Mihai Viteazul Líceum, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont, a megyeközponti Székely Mikó Kollégium. Keresztély Irma főtanfelügyelő úgy értékelte, hogy az előzetes felmérések már részben jelezték a hiányosságokat, reménykednek abban, hogy a próbavizsga és az igazi kisérettségi közötti három és fél hónap elég lesz tanár és diák számára, hogy a hiányosságokat bepótolják. Szándékunkban áll olyan elemzést végezni, amely iskolák szintjén tantárgyanként foglalja össze a vizsgaeredményeket. Azért is gyengék az eredmények, mert idén először nagyon szigorú európai szabvány szerint értékelték a dolgozatokat; a másik három tárgy eredményeit a román nyelv és irodalom vizsga eredménytelensége húzta vissza. A pedagógusok nagy része kényszerből, kötelességből dolgozik, az órák megtartása után mellékkereset után szalad, falun pedig sietnek a földet megművelni. /(fekete): Képességvizsga-eredmények. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

2001. november 8.

A tankönyv-ellenőrzési kampány nem eredményezte Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő leváltását, négyéves mandátumának lejártával megtörténhet, hogy a szaktárca nem adja meg a munkája folytatásához szükséges jóváhagyást. Megérkezett Sepsiszentgyörgyre az a minisztériumi ellenőrző csoport, mely a hét folyamán a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség négyéves tevékenységét elemzi. Az oktatásügyi miniszter az elkészült jelentés alapján dönti el: meghosszabbítja-e az illető mandátumát, vagy pedig a szaktárca versenyvizsgát hirdet az állás betöltésére. A prefektus elmondta, hogy a tankönyvellenőrzés következtetéseiről hivatalos jelentés nem érkezett a megyébe, ő egy bizalmas dokumentumot kapott, ám ennek tartalmát nem hozhatja nyilvánosságra. Keresztély Irma főtanfelügyelő megerősítette, hogy bár megígérték, hozzá nem juttatták el az október közepén lefolytatott vizsgálatok eredményeit. Adrian Vlad Casunean, a PSD megyei elnöke bejelentette, pártja nem támogatja Keresztély Irma tisztségben maradását, ragaszkodnak a leváltásához. A Háromszéki Területi RMDSZ elnöke, Albert Álmos közölte, a PSD Kovászna megyei szervezetével kötött egyezség értelmében a főtanfelügyelői tisztségre a szövetség javasol személyeket. /Farkas Réka: Háromszéki kontroll. A PSD más főtanfelügyelőt szeretne. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./ Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője emlékeztetett: a tankönyvellenőrzésről az írásbeli jelentés nem készült el. Az oktatási minisztérium négy kiküldöttje azzal az ígérettel távozott Kovászna megyéből, hogy írásba foglalják az ellenőrzés során tett megállapításaikat, s orvosolni is fogják a problémákat. Azóta semmi sem történt. Az újságíró közölte, elterjedt, hogy a tankönyv-kommandó azért volt, hogy Keresztély Irmát felmentsék tisztségéből. A főtanfelügyelő elmondta, az utóbbi tíz hónapban több kísérlet is volt, hogy leváltsák őt. Talán azért nem történt meg, mert az iskolaigazgatók egyöntetűen kiálltak mellette. Támadásokkal, fenyítésekkel akarták rávenni arra, hogy beadja a felmondását. Ő azonban kitart. /Gazda Zoltán: Exkluzív interjú Keresztély Irmával, Kovászna megye főtanfelügyelőjével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 8./

2002. május 10.

Henning László, a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség osztályvezetője közölte: évente 200-300 gyermekkel csappan a beiskolázási szám, a tanfelügyelőség is kénytelen lépéseket tenni. Elkerülhetetlen, hogy az igen kis beiskolázási létszámmal működő tanintézményeket előbb-utóbb fel kell számolódni. A líceumokban 25-ről 28-ra emelték az osztálylétszámot, az ipari iskolákban pedig 30-ra. Az utóbbiban gond, hogy nincs meg az anyagi háttér, Kézdivásárhely kivételt képez, mivel a Gábor Áron Szakközépiskolára ez biztosított. Ösztönözni próbálják a diákokat, hogy továbbtanuljanak (Székelyföldön 2001-ben a diákok 5 százaléka (!) vizsgázott sikeresen felsőoktatási intézetbe), ezért a beiskolázási tervben az induló osztályok majdnem fele líceumi oktatásban van. Az összevonások miatt a megyében 140 pedagógust kell leépíteni szept. 1-jéig, ez a tanfelügyelőség reményei szerint nem érinti majd a szakképzett tanerőket, mivel elsősorban a megszűnő, összevont elemi iskolákban tanítókat megpróbálják más tanintézményekbe irányítani. - Ősztől 16-tal kevesebb kilencediket kezdő osztály indul a háromszéki közép- és szakiskolákban, mint tavaly. A beiskolázási terv szerint a háromszéki középiskolák nappali tagozatán 66 kilencedik osztályt indítnak, összesen 1848 diáknak biztosítva helyet. Az esti tagozaton csupán két kezdő osztályt engedélyezett a tanügyminisztérium, ami 56 helyet jelent. A szakiskolák első évfolyamán 42 osztályban összesen 1260 helyre várják a jelentkezőket. Rossz hír az "estisek" számára, hogy az ősztől nem indítanak XI. és XII. osztályokat. /Gazda – Némethi: 140 tanügyi állást kell megszüntetni. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 10./

2003. január 10.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség emlékeztetett az 1994/75-ös számú törvényre, eszerint minden tanítási nap kezdetén kötelező módon el kell énekelni a román himnuszt, a Desteapta-te, romane!-t. Forrai Tibor feltette a kérdést: létezik-e ország az Európai Unióban, ahol hasonló rendelkezés van érvényben? Hogyan fogja azt énekelni néhány magyar vagy más anyanyelvű, de akár néhány román kisdiák? Mircea Dinescu mondta valahol, hogy nem volt szerencsés az 1989-es új himnuszválasztás, hiszen a szerencsétlen román alighogy elszundít a tévé előtt műsorzáráskor, máris szól a fülébe: Ébredj, román! /Forrai Tibor: A himnusz változott, a módszer nem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 10./

2003. január 25.

Véget ért az Oktatásügyi Minisztérium által a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségen elrendelt tíznapos ellenőrzés Háromszéken. A miniszteri minősítés tíz napon belül várható. Az ellenőrző csoport nemcsak a tanfelügyelőségen, hanem negyvenöt iskolában is vizsgálódott; 63 iskolaigazgatóval töltettek ki kérdőívet, az ellenőrzés mindenre kiterjedt. Alapos a gyanú, hogy a Keresztély Irma tanfelügyelő ellen másfél évvel ezelőtt indított lejáratási kampány zárómotívumának szánják ezt az ellenőrzést. A jan. 24-i kiértékelésen kitűnt, hogy minden elemzett kérdéskörnél néhány pozitívum és számos negatívum szerepelt. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ háromszéki területi elnöke is úgy látja, az ellenőrzés célpontja Keresztély Irma volt. /Farkas Réka: Megrendelt jelentés? Lezárult a háromszéki tanügyi ellenőrzés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

2003. május 13.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség a világinak minősített reálosztályok nélkül kapott jóváhagyást a minisztériumtól a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi Református Kollégium 2003/2004-es tanévi beiskolázására. Az RMDSZ és a kormánypárt februárban kötött országos egyezménye szerint az egyházi középiskolákban a 2002-2003-as tanévre megállapított beiskolázási számokat tiszteletben tartják a következő tanévben is. Április utolsó hetében az RMDSZ azért kényszerült újabb alkudozásra a kormánypárttal, mert Ecaterina Andronescu oktatási miniszter közölte a megyei tanfelügyelőségekkel, hogy a felekezeti iskolákban ősszel kizárólag vallási arcélű IX. osztályok indíthatók. Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök azt nyilatkozta: a szaktárca vezetője megígérte, hogy szeptembertől nem változnak a feltételek a profil és a beiskolázás tekintetében. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta, amikor a megegyezés ellenére megkapta a részletes beiskolázási tervet, melyben a két háromszéki református iskola csupán egy-egy felekezeti osztállyal szerepelt, írásban kérte a minisztériumtól a helyreigazítást, de válaszként arra utasították, hogy tartsa be az oktatási törvény vonatkozó cikkelyeit, melyek szerint az egyházak csupán saját személyzet képzésére működtethetnek iskolákat, osztályokat. /Mégsem indíthat a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi Református Kollégium világi osztályokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

2003. május 27.

Máj. 28-29-én tartja a Kovászna megyei tanfelügyelőség a pedagógusok idei utolsó, vizsga nélküli kihelyezését. A két nap alatt csak a címzetes állásúak választhatnak katedrát.Háromszéken ősztől 85 címzetes pedagógusnak szűnik meg az állása, ők választhatnak új katedrát. A magyar tanítók vannak a legrosszabb helyzetben, 49-en pályáznak összesen 16 helyre, közülük húszan már egy éve katedra nélkül maradtak, idén helyettesítőkként tanítottak. A címzetes pedagógusok jelenlegi áthelyezése kivételével idén először minden tanügyi állást versenyvizsgával lehet elfoglalni, ami Kovászna megyei szinten több mint hétszáz pedagógus vizsgáztatását jelenti (tavaly 174-en vizsgáztak). Aki a július közepén sorra kerülő versenyvizsgán ötös alatt teljesít, előreláthatólag ősztől nem helyezik el a tanügyben, a városi állások betöltéséért el kell érni a hetest. Háromszéken a jelenleg tanító 3425 pedagógus közül 3204-en szakképesítettek, közülük 2369-en rendelkeznek címzetes katedrával, 125-en pedig szakképzetlenek. /(fekete): Több a magyar tanító, mint a hely. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

2003. szeptember 13.

Várhatóan utoljára kezdik felemás helyzetben a tanévet a felekezeti iskolák, hiszen az alkotmány módosítása után állami támogatásban is részesülnek. Megoldódni látszik a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium évek óta visszatérő igazgatógondja, a Kovászna megyei tanfelügyelőség - az Erdélyi Református Egyházkerület javaslatára - Pethő Mária fizikatanárt nevezte ki az intézmény élére. A református egyház tavaly ősszel felújította a visszakapott iskolaépület park felőli szárnyát, a közeljövőben a fűtésrendszer felújítását tervezik. Pethő Mária, a Református Kollégium frissen kinevezett igazgatója elmondta, hogy alapelve: "Tisztelni és segíteni egymás munkáját!". "Remélem, sikerül harmonikus kapcsolatot kialakítani a két intézmény között. A Bíró Bélával folytatott tárgyalás után még inkább bízom benne, hiszen ennek igényét jelezte a Székely Mikó Kollégium igazgatója is. Közösen kell képviselnünk az intézmények érdekeit, nem egymással ellentétben" - fogalmazta meg a Református Kollégium új igazgatója. A Kolozsvári Református Kollégium épületét a korábbi kormányrendelet értelmében elméletileg visszaszolgáltatták az egyháznak - gyakorlatilag azonban a régi épület földszintjét továbbra is a Gheorghe Sincai Gimnázium használja. Az épület 30-35 százalékát az egyház birtokolja, az udvart pedig kizárólag a Sincai Gimnázium. Kettős ünnepet ülhet idén a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület iskolája ugyanis a visszaszolgáltatott, félig felújított épületben kezdi a tanévet. A több mint százéves múltra visszatekintő oktatási intézménybe végérvényesen várhatóan jövő ősszel költözhetnek vissza a lorántffys osztályok, amelyek egy része még mindig az egyház által 1993-ban vásárolt ingatlanban működik; a visszaszolgáltatott Lorántffy Gimnáziumban ebben a tanévben még megmarad az Andrei Saguna Szakközépiskola. Az új alkotmány elismeri a felekezeti oktatást. Eszerint az egyházak évente beiskolázási létszámot terjesztenek elő a szaktárcához, és a felekezeti intézmények "világi" profilú osztályokat is indíthatnak, s erre a célra állami támogatást kaphatnak. /Egyházi iskolák - az utolsó szűk esztendő? = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

2003. november 11.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség nyilvántartása szerint az utóbbi években évente mintegy ezer gyermekkel kevesebb jár iskolába, illetve óvodába. A 2003/2004-es tanév Kovászna megyében 41410 gyermekkel indult, a legdrasztikusabb létszám csökkenés az V-VIII. osztályosoknál volt, szám szerint 1055. Némi növekedés tapasztalható az elemi osztályokban, ám a tavaly előrejelzett 800 helyett (a hatéves korúak beiskolázására számítottak) csupán 303-mal több az elemista mint tavaly, s míg a szakiskolákban is csökkent a létszám, közel félezerrel növekedett a líceumokban. A posztliceális oktatásban is drasztikus létszámcsökkenés tapasztalható az utóbbi években, főként azóta, amióta Sepsiszentgyörgyön a Babes-Bolyai Tudományegyetem főiskolát működtet. /Évente 1000-el kevesebb diák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2004. május 5.

Szerződést kötött a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség a Sapientia EMTE-vel, hogy a román-angol szakos diákok Kovászna megyei iskolákban végezhessék a pedagógiai gyakorlatot. Negyven egyetemi hallgató érkezett tanáraival, és Bereckben, a Comenius iskolában, valamint a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben végzik a gyakorlatot. /(Éltes Enikő): Szerződés a Sapientiával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2004. július 15.

A Kovásza megyei tanfelügyelőséghez, valamint az Oktatási és Kutatási Minisztériumhoz fordultak a júniusi képességvizsgán megbukott diákok szülei. A 220 aláírást tartalmazó beadványban kérik, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is szervezzenek pótképességvizsgát a nyolcadik osztályt végzett diákok számára. Háromszéken az 1606 magyar diákból 443 bukott meg a képességvizsgán, közülük 385 román nyelv és irodalomból nem kapta meg az átmenőjegyet. A számítógépes elosztás után az elméleti osztályokban 74 hely, a szakközépiskolákban pedig 169 hely maradt üresen. A szakiskolákban, ahová képességvizsga nélkül is beiratkozhatnak a diákok, a helyek alig 15 százaléka telt be. A beadványban azt is megfogalmazták, hogy véleményük szerint a tanterv nem igazodik a nem román anyanyelvű gyerekek oktatási igényeihez, a román nyelvet anyanyelvként oktatják, és ezzel magyarázható, hogy a magyar nemzetiségű gyerekek gyengén szerepelnek a vizsgákon. Kérik a román nyelv és irodalom oktatási módszertanának módosítását, illetve azt, hogy Románia földrajzát és történelmét anyanyelvükön tanulhassák a gyerekek. – A Magyar Polgári Szövetség, a beadvány kezdeményezője javaslatot tesz, hogy más megyékben is forduljanak hasonló beadvánnyal a tanfelügyelőséghez és a szaktárcához a szülők. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő tudomása szerint a megyében a szülők nem gyűjtöttek aláírásokat a pótképességvizsga eltörlése miatt. Hargita megyében 74 százalékos volt az átmenési arány a kisérettséginek is nevezett képességvizsgán. A megyében 4031 diák jelent meg a vizsgákon, közülük pedig 3017-en vizsgáztak sikeresen. Kolozs megyében nem veszélyezteti az osztályok létszámát a kisérettségi új rendszere által előidézett helyzet – mondta el a Krónika kérdésére Pop Corina, a megyei tanfelügyelőség szóvivője. /Indokolatlan a pótvizsga? = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./

2005. március 15.

A háromszéki városi iskolákban hét tanító elveszítheti eddigi állását, mert kevés gyermek iratkozott be első osztályba a tanfelügyelőség által szabott határidő leteltéig. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta, a vidéki iskolákban a gyereklétszámtól függetlenül megalakulnak az önálló vagy az összevont első osztályok, ez azonban a városokban nem lehetséges. Háromszék beiskolázási tervében 53 városi első osztály szerepel, az eddig beiratkozott gyerekek létszáma alapján csak 46 alakulhat meg. Sepsiszentgyörgyön öttel, Kézdivásárhelyen és Baróton egy-egy osztállyal kevesebb indulhat ősztől. A sepsiszentgyörgyi Kiss Árpád Általános Iskolába egyetlen gyerek sem iratkozott be első osztályba. Ez az első megyeszékhelyi tanintézet, amely az önfelszámolás határára jutott. A főtanfelügyelő hangsúlyozta, évek óta csak a belvárosi iskolák teljesítik a beiskolázási terveket. A Mikes Kelemen, a Székely Mikó, a Mihai Viteazul és a Váradi József tanintézet elszívó hatást gyakorol, amióta megszűnt a körzetesítés, és a szülők szabadon választhatják meg, melyik iskolába íratják gyermeküket. /Bíró Blanka: Harc iskolák és óvodák között. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

2005. szeptember 14.

Az 1941–48 között viselt főgimnázium megnevezés újrafelvételéről döntöttek a tanévnyitón a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum tanárai, diákjai és a jelen lévő szülői közösség. Az iskola vezetősége folytatja a közel két éve megkezdett eljárást a főgimnáziummá minősítés érdekében, s amíg erre jogosítványt kap, magyar nyelven Mikes Kelemen Főgimnáziumként nevezi meg magát. Jancsó Árpád igazgató javaslatát a tantestület, a szülők és az 1260 diák egyhangú igen felkiáltással fogadta el, a hivatalos átminősítés érdekében az iskola vezetősége ismételten benyújtotta kérését a megyei tanfelügyelőségre. /(Fekete): Önállóan döntöttek a névváltoztatásról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

2006. május 5.

A román nyelv és irodalom tanterv megváltoztatását, a tankönyvek kicserélését és a záróvizsgáknak a jelenlegitől eltérő, a nemzeti kisebbségek számára megkülönböztetett követelményrendszer szerinti megszervezését tartja elengedhetetlennek dr. Balázs Lajos egyetemi professzor, másként minden, a román nyelv megtanulására fordított pénz, energia és szellemi erőfeszítés kárba vész. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kihelyezett tagozatának tanára többek között ezekkel a gondolatokkal indította május 4-én Kovásznán azt a háromnapos szakmai megbeszélést, amelyen tizennégy megye román szakos pedagógusai, szakfelügyelői és az oktatási minisztérium képviselői osztják meg tapasztalataikat a román nyelv és irodalom oktatásának nehézségeiről a kisebbségi iskolákban, illetve tagozatokon. A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség és a Romániai Magyar Pedagógusszövetség kezdeményezésére rendezett, őszig tartó, háromrészes szakképzési sorozat első találkozóján dr. Kötő József, a nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős államtitkár is jelen volt. Matekovics Mihály, a szaktárca nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős főigazgatója szerinte a tanácskozáson megfogalmazott következtetéseket az országos tantervi bizottságnak hasznosítania kell.  Használható, modern, korszerű románnyelv-ismeretre van szükségük a magyar diákoknak, ehhez szükséges a tantervek, tankönyvek és a vizsgarendszer megváltoztatása – szögezte le dr. Balázs Lajos.  /Fekete Réka: A román nyelv oktatása kisebbségi iskolákban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

2006. szeptember 18.

Egykori alapítója, első igazgatója nevét vette fel a hét végén a sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Iskolaközpont, amelynek homlokzatára is felkerült dr. Gámán János neve. A névadó ünnepségen Markó Béla, az RMDSZ mellett jelen volt a Kovászna megyei és sepsiszentgyörgyi önkormányzat vezetősége, a tanfelügyelőség elöljárói, illetve a magyarországi és németországi testvériskolák küldöttsége. Latzin Gábor, az iskola igazgatója bejelentette, két héttel ezelőtt a Békés megyei Szabadkígyóson működő tanintézet is felvette dr. Gámán János nevét. Gámán János, a sepsiszentgyörgyi tanintézet igazgatója volt 1947-ig, amikor Székelyföldről áttelepedett Magyarországra, és átvette a szabadkígyósi mezőgazdasági iskola irányítását. A két intézmény 2004-ben létesített testvérkapcsolatot, ekkor határozták el a közös névfelvételt. /Kovács Csaba: Egy magyarországi és egy erdélyi tanintézet viseli ezentúl dr. Gámán János nevét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2007. február 8.

Sólyom László köztársasági elnöknek írt levelet Csatlós Mihály, a felső-háromszéki tanügyi szakszervezet elnöke, arra hívta fel az államelnök figyelmét, hogy az érettségi tételek magyar nyelvű fordítása csak az elkövetkező hónapokban készül el. Csatlós a diszkriminatív helyzet miatt még januárban tiltakozó levelet küldött az RMDSZ-nek, az Oktatási Minisztériumnak és a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségnek, de egyiküktől sem érkezett válasz. Ezek után úgy döntött, a levelet Sólyom Lászlónak is elküldi. /Lukács János: Levél Sólyomnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

2007. február 21.

Nem kizárt, hogy az elkövetkező két esztendőben gyökeresen megváltozik Háromszék iskolatérképe. Ez elsősorban azokat a kis településeket érinti, ahol a gyermeklétszám annyira alacsony, hogy az óvodában csak egy csoportra elegendő, az iskolában pedig nincsenek annyian, hogy önálló osztályok működhessenek. A tanfelügyelőség egyelőre tartózkodik felszámolásuktól, de ha a törvény változik, Há­romszéken legkevesebb harminc iskolában megszűnik az V-VIII. osztályos tagozat. Kovászna megyében jelenleg huszonnégy falusi iskolában működik a gimnáziumi tagozat összevont osztályokkal, háromszázhuszonöt diák tanul együtt kisebb vagy nagyobb társaival. Öt faluban – Lécfalva, Hidvég, Szentivánlaborfalva, Futásfalva és Papolc – húsznál kevesebb magyar gyermek tanul az V-VIII. osztályban, és még jó néhány településen harminc alatti a gimnazisták létszáma. Az összevont osztályok jövőjéről Henning László, a megyei tanfelügyelőség igazgatója elmondta, azt a tavalyi miniszteri rendeletet, aminek értelmében csak az elszigetelt településeken működhetnek összevont osztályok a gimnáziumi tagozaton, úgy is lehet értelmezni, hogy például Papolc is elszigetelt település, és akkor minden marad a régiben. /Fekete Réka: A helyi közösségekre bízzák a döntést (Falusi iskolák jövője). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

2007. március 24.

Tíz háromszéki középiskolás énekkar vett részt március 23-án Sepsiszentgyörgyön az evangélikus templomban tartott megyei kórusolimpián, amelyet idén a Kodály-év jegyében szervezett a tanfelügyelőség. A három kategóriában megfelelő pontszámot kapott együttesek részt vehetnek az egy hét múlva Brassóban sorra kerülő megyeközi megmérettetésen. /Ferencz Csaba: Kórusolimpia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

2007. május 14.

Még a Székelyföldön többségben élő magyarság sem érzi szükségét annak, hogy használja az anyanyelvét – fogalmazódott meg az aggodalom a megalakulásának tizenötödik évfordulóját ünneplő Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) hétvégi, kovásznafürdői tanácskozásán. Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke a fenti jelenségre példaként említette, hogy a Kovászna megyei tanfelügyelőségen egyetlen magyar feliratot sem lehet fellelni, és sem az intézmények magyar vezetői, sem az üzletek magyar tulajdonosai nem éreznek felelősséget az anyanyelvhasználatot illetően. Péntek János, az AESZ elnöke kifejtette, aggasztó jelenség, hogy folytatódott a magyar nyelv néha ijesztő regressziója. 1980 és 2002 között kétmillióval apadt a világ magyarsága, ennek ellenére a Kárpát-medencében számarányában még mindig a magyar nyelvet beszélik a legtöbben: a népesség 37 százalékának anyanyelve a magyar. Az elnök úgy véli, hogy az anyanyelv megtartását annak tudatos, félelem nélküli használata és áthagyományozása biztosítja. „Ha a finn példát vesszük, akkor Erdélyben is természetes volna, hogy hivatalos nyelv legyen a magyar” – mondta Gazda József író, az AESZ alapító tagja. Gazda szerint sem a hazai, sem az anyaországi politikusokban nincs felelősségérzet a magyar nyelv iránt. Az AESZ elnöksége, valamint a ma már közel ötszázas létszámú tagság Erdély és a Partium különböző vidékein él, a tágabb vezetőségben pedig minden megye képviselteti magát. A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos szakaszán összesen 24 általános és középiskolás csapat mérte össze tudását. A díjkiosztáson az általános iskolások versenyén a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium csapata vette át az első díjat, második lett a kézdivásárhelyi Turóczi Mózes Általános Iskola, harmadik helyen végzett a kovásznafürdői Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium csapata. /Kovács Csaba: Gazda: hiányzik a magyar nyelv iránti felelősség a politikusokból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2007. augusztus 3.

A gyakorlatban aki itthon szeretne dolgozni külföldön megszerzett diplomájával, sokszor reménytelen harcba kezd, legyőzhetetlen akadályokba ütközik. Az ilyen fiatalok számára nem marad sok választási lehetőség, néhány év küzdelem után foghatják cókmókjukat, és visszaköltözhetnek az őket korábban befogadó országba, vagy sutba dobják nehezen megszerzett oklevelüket, és itthon, de más szakmában próbálnak boldogulni. Elkeseredett édesanya kereste fel a szerkesztőséget. Elmesélte, hogy családjuk Kanadába emigrált. Fia és lánya Torontóban járt iskolába, majd Vancouverben érettségizett, és felvették őket az ottani egyetemre. Úgy döntöttek azonban, hogy egyetemi tanulmányaikat magyar nyelvterületen folytatnák, édesanyjuk érdeklődni kezdett, megkereste a nagyváradi, kolozsvári, a budapesti és más magyarországi vidéki egyetemeket: hol ismernék el gyermekei kanadai felvételijét, melyik intézmény fogadná be őket? Egyedül az Eötvös Loránd Tanárképző Főiskolán mondták, hogy átveszik őket. A lány 2001-ben, a fiú 2002-ben végzett. A család időközben, 1996-ban hazaköltözött Sepsiszentgyörgyre. A fiú angol–testnevelés szakos diplomájával érkezett haza, tanárként kívánt elhelyezkedni. Ekkor kezdődött el a kálvária, azóta próbálják elismertetni magyarországi diplomáját, de sikertelenül. Az egyik aktatologató egyértelműen fogalmazott: ,,Mit akarsz itt, menj vissza a te országodba”. Nem adták fel, végül a hatodik-hetedik út után sikerült megszerezniük a papírt, de később kiderült, az értéktelen. A fiatalember versenyvizsgázni készült tanári állásra, azonban a tanfelügyelőségen elutasították jelentkezését, arra hivatkozva, hogy még a szakterülete sem szerepel a dokumentumon, így nem tudhatják, milyen posztra jelentkezhetne. Még helyettesítő tanári állásra sem pályázhat, mert kanadai érettségijét sem fogadják el.,,Hiába beszéli anyanyelvi szinten az angolt, az én fiamra nincs szükség” – mondja az elkeseredett anya. A megyei tanfelügyelőségen az is kiderült, az eset nem egyedi, többen jelentkeznek hasonló magyarországi főiskolai oklevéllel, melyet itthon nem fogadtak el. Az RMDSZ oktatási főosztályán több mint tíz éve foglalkoznak a diplomahonosításokkal. Átvállalták a teljes ügyintézést, ennek összes költségét, és eddig több mint 1900 külföldi oklevelet sikerült elismertetniük a román állammal. Hosszú évek alatt, úgy ahogy, gördülékennyé tettük az utat – mondja Miklós Eliza, az oktatási főosztály alkalmazottja. Elismerte azonban, hogy a magyarországi tanárképző főiskolákon szerzett oklevelek esetében ők is tehetetlenek. 1998 óta létezik a két ország között egyezmény a diplomahonosításról. Romániában szintén négyéves az oktatás, de egyetemi szintű, és nem főiskolai, így nem fogadják el azonosnak a szomszéd országban szerzett oklevelet. Csak a tanítók és óvónők esetében lehet honosítani a diplomát, ez a képzés Romániában ugyanis csak hároméves. /Farkas Réka: Elüldözzük a hazatérőket? (Diplomahonosítási kálvária). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./

2007. szeptember 4.

Az iskolák, óvodák közel 35 százaléka kezdi úgy a tanévet, hogy nem kapja meg a működéshez szükséges egészségügyi jóváhagyást, ráadásul sok helyen beázott épületek fogadják a diákokat. A tanintézetek tatarozására a kormány idén összesen 1,56 millió lejt utalt ki, ennek azonban csupán 17,96 százalékát költötték el az érintettek. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint van ahol lassan készültek el a kivitelezési tervek, máshol a versenytárgyalások csúsztak el, de arra is akad példa, hogy a beígért pénz mégsem állt időben rendelkezésre. Maros megyében több mint száz iskola nem rendelkezik érvényes egészségügyi működési engedéllyel, a legtöbb engedély nélküli iskola vidéken található, nagy részükben nincs vezetékes víz. Keresztély Irma, a Kovászna megyei tanfelügyelőség vezetője arról számolt be, hogy a megyében az iskoláknak több mint 60 százaléka nem használta fel a kiutalt alapokat. A tanfelügyelő a polgármesterek hanyagságával magyarázza a mulasztást. Halász Ferenc, Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes közölte: a Temes megye számára idén kiutalt 43,6 millió lejből 8,2 millió jutott magyar oktatási nyelvű, illetve magyar tagozatos iskoláknak. Temesváron megújult a 12-es napközis óvoda és 10-es számú óvoda, ahol magyar csoportok is működnek. A többi megyéhez képest Hargita megye jól áll, sikerült az összeg 40 százalékát felhasználniuk, jelezte Bondor István főtanfelügyelő. „Folyamatosan javításokat végzünk, mert a több száz éves épületek állagát fenn kell tartani” – tájékoztatott Tőkés, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum igazgatója. hét éve vezeti az intézményt, azóta kívül-belül felújították a Báthory két épületét. „A várostól mindig kevés pénzt kaptunk, idén 60 ezer lejt, ami még a kis épület felújítására sem elég. Önerőből tizenegy tantermet festettünk ki. A földszinti folyosót minden évben kifestjük” – részletezte az igazgató. /Tatarozás: nem látszik a pénz az iskolákon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2007. szeptember 11.

Zalánpatakon a kétnapos ünnepségen új iskolát avattak-szenteltek, több évszázados templombúcsúját tartotta a falu, továbbá első alkalommal ültek asztal mellé a vidék állattenyésztői, hogy tanácskozzanak a tejtermelésről. A régi magyar iskolában erőszakkal bevezették a román nyelvű oktatás, a diktatúra idején az elvándorlás a tanulólétszám csökkenését eredményezte, olyannyira, hogy most tucatnyi gyermek számára építtetett új iskolát kormánypénzből a megyei tanfelügyelőség és a történelmi Málnás község önkormányzata. Az előző iskolát le kellett bontani, olyan rossz állapotban volt. Az új iskola előtt székely kapu áll. A magyarországi testvértelepülések képviselői ajándékot hoztak az iskolának és a gyerekeknek. Akkor nyílik meg az új iskola, amikor országszerte sok-sok elnéptelenedett iskolát zárnak be, és számos pedagógus marad állás nélkül. /Kisgyörgy Zoltán: Él a rombolásra ítélt falu! (Zalánpataki falunapok először). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

2007. október 13.

Öt háromszéki faluban működik olyan összevont, román tannyelvű I–IV. osztály, ahol ötnél kevesebb diák tanul a teljes tagozaton, és három faluban tíznél kisebb a létszám az V–VIII. osztályban. Erről a pozitív diszkriminációról állította hamisan Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke, hogy Kovászna megyében kénytelenek magyarul tanulni a román gyermekek, mert számukra nem biztosított az anyanyelvű oktatás. A megyei tanfelügyelőség adatai szerint, míg elemiben egyetlen magyar tannyelvű osztály működik a jogszabály szerinti létszám alatt, addig kilenc településen tartanak fenn létszám alatti román I–IV. osztályokat, amelyekben összesen ötvenen tanulnak. Gimnáziumi szinten egyetlen, kötelező létszám alatti magyar osztály sem működik, ezeket a tanfelügyelőség az elmúlt években felszámolta, a tanulókat a községközponti iskolákba irányította, de hatvanhárom román ajkú diáknak idén kilenc osztályt indítottak, csakhogy közel maradhassanak lakóhelyükhöz. A Voiculescu-féle hazugság, miszerint a Kovászna megyei román gyermekek arra kényszerülnek, hogy magyar tannyelvű iskolában tanuljanak, mert nincs elegendő tanoda, ahol anyanyelvükön oktathatnák őket, szeptember 10-én a képviselőházban is elhangzott Popescu Ionica Constanta konzervatív párti képviselő interpellációjában. A szóban forgó álsérelemre Keresztély Irma főtanfelügyelő írásban küldte el cáfolatát az oktatási miniszternek, amelyben többek között arra is kitér, hogy nem kis anyagi erőfeszítésbe kerül a helyi önkormányzatoknak és a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségnek a létszám alatti osztályok fenntartása annak érdekében, hogy a román ajkú diákok anyanyelvükön tanulhassanak. /Fekete Réka: Magányos kisdiákok tanulják a román ábécét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

2007. október 19.

A tanfelügyelőség be nem tartott ígéretének esett áldozatul hat köpecbányai diák: a falu iskolájának bezárásakor arról biztosították őket, hogy új mikrobuszok szállítják majd Barótra, most mégis gyalogolniuk kell. /Hecser László: Gyaloglásra ítélve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./

2008. február 23.

Véget ért a köz- és felsőfokú oktatást érintő törvénytervezetek közvitája, a Kovászna megyei tanfelügyelőség átadta a minisztériumnak a háromszékiek összesített törvénymódosító javaslatcsomagját. A véleményezők a jogszabálytervezet minden fejezetben találnak kifogásolni valókat. Nem értenek egyet az oktatási törvény diszkriminatív jellegével, mely bizonyos jogoktól megfosztja a nemzeti kisebbségeket. Az új törvény nem adna szabad utat a felekezeti iskolák alapításához, valamint hátrányosan különböztetné meg a fogyatékkal élő diákokat. /Fekete Réka: Nem ilyen oktatást akarunk (Háromszékiek törvénymódosító javaslatai). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

2008. március 19.

Ismeretlen tettesek feltörték Kovászna megye turisztikai honlapját, és pornográf jellegű képeket helyeztek el rajta. Kovászna megyében az elmúlt időszakban több intézmény, illetve magánszemély magyar nyelvű honlapját is feltörték. Ezeket szintén pornográf tartalommal töltötték meg, míg a tanfelügyelőség honlapján magyarellenes üzeneteket helyeztek el. /Kovászna megye. Pornográf tartalom a megye turisztikai portálján. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

2008. június 4.

Elkezdődött az óvodába való beiratkozás, azonban nincs elegendő hely a gyermekek fogadására, nagyobb városokban a helyek már az első órában megteltek. Megoldást a magánóvodák jelenthetnek, amelyek száma az elmúlt években megduplázódott, de így sem fedezik a szükségleteket. A minisztérium a helyhiányt úgy oldja meg, hogy iskolákban nem használt termeket, illetve olyan helyiségeket, amelyeket most bútorraktáraknak használnak, átalakítanak óvodákká. A magánóvoda drága: az egy gyerekre eső havi díj akár 600 lej is lehet. Románia az egyetlen olyan ország, amely semmilyen támogatást nem ad a magán oktatási intézményeknek. Kovászna megyében 168 állami óvoda működik, támogatásukban a helyi tanácsok vállalnak szerepet, jelezte Keresztes Ildikó, a megyei tanfelügyelőség referense szerint a megyében egyetlen magánóvoda sem működik. Hargita megyében 13 300 helyet biztosítanak az állami óvodák, idén 17 ezer gyermek óvodaköteles a megyében. /Fleischer Hilda: Kaszálnak a magánóvodák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./


lapozás: 1-30 | 31-48




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998