udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kozmutza Flora Hallasserultek Iskolaja /Hallasserultek 2-es szamu Iskolaja (Kolozsvar)

1999. október 23.

Idén okt. 23-án Kárpátalján, Nagyszőlősön adják át a Mocsáry Lajos-díjat. A Mocsáry Lajos-díjban részesített személyiségek: Dr. Burány Béla zentai orvos, nyugalmazott egyetemi tanár, demográfiai munkássága elismeréséül, Kozma József, a huszti Karitász vezetője, a múlt évi árvíz során tanúsított segítő munkájáért, Vizi Ildikó, a kolozsvári Hallássérültek Magyar Tannyelvű Intézetének nyugalmazott igazgatója, a hallássérültek nevelése és oktatása terén kifejtett tevékenysége elismeréseként. /Kiosztják az idei Mocsáry-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./

1999. december 11.

Kolozsváron bemutatták Vizi Ildikó és Crisan Erika: Hallássérültek magyar nyelvű oktatása Erdélyben című kötetét. A Hallássérültek Intézetének közössége nevében Wolf Erzsébet igazgatónő köszönte meg a két szerzőnek azt a hatalmas munkát, amit a hátrányos helyzetűekért és magáért az intézetért végeztek. /Nánó Csaba: Könyv egy 110 éves intézetről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2003. szeptember 7.

Júl. 31-én, 90 esztendős korábanaz Ohio állambeli Youngstown-ban elhunyt dr. Fabó Imre néhai magyar királyi csendőrtiszt, az Amerikai Magyar Egyházak és Egyesületek Nagybizottságának társelnöke, az erdélyi katolikus, református iskolák és más intézmények támogatója, aki annak idején a pécsi Szent Erzsébet Egyetemen jogtudományból szerzett doktorátust. Mindvégig kitartóan segítette a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Provincia egyesült államokbeli kusztódiáját (különösképpen az annak youngstown-i anyaházában dolgozó atyákat), egészen 1992-ben történt megszüntetéséig. A romániai rendszerváltás után alapítványokat hozott létre a jól tanuló szegény sorsú erdélyi diákok megsegítésére. A nagybizottsággal karöltve ösztöndíjban részesítette a csíkszeredai Segítő Mária és a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet katolikus líceum, a székelyszentléleki Benedek Fidél Általános Iskola és a kolozsvári Református Kollégium sok növendékét. Adományaiból juttatott a kolozsvári egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézet hallgatóinak, csakúgy, mint a borzonti (Hargita megye) általános iskolának és óvodának, a kolozsvári Hallássérültek Intézetének, az erdélyi ferences világi rendnek s a gyimesbükki fiataloknak. Sok-sok "keresztapaságot" vállalt, a fiatalokkal rendszeresen találkozott, amikor tehette, részt vett ballagási ünnepségükön, és díszvacsorával vendégelte meg őket. /Elhunyt dr. Fabó Imre. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 7./

2004. június 19.

Jún. 18-án ünnepelte Kolozsváron a Hallássérültek 2. sz. Intézete 45 éves fennállását. Erdélyben ez az egyetlen tanintézet, amely magyar nemzetiségű hallássérült gyermekek oktatását vállalja bentlakásos rendszerben. A tizenegy osztályból és két óvodai csoportból álló intézetben a legjobb tanulók és sportolók különféle díjakat vehettek át. Wolf Erzsébet igazgató ünnepi beszédében külön kiemelte a gyermekeknek a matematika terén nyújtott teljesítményét. Az ünnepi előadáson az iskola diákjai néptáncot, modern táncot, pantomimet és zsonglőr produkciót mutattak be. Mátis Ildikó, aki 40 éven át tanított az intézményben, elmondta: a legfontosabbnak még mindig a beszédfejlesztést, a szájról olvasás képességének elsajátítását tartja. /Miklós György: Ünnep a hallássérültek iskolájában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2004. augusztus 31.

Kolozsváron a 2. számú Hallássérültek Intézetében tanul az erdélyi magyar hallássérült gyerekek zöme. Jelenleg 111 gyermekkel foglalkoznak a pedagógusok, 12 megye magyar gyermekei óvodától kezdve tizenegyedik osztályig tanulhatnak. Három évvel ezelőtt épült a bentlakás és a sportpálya, tájékoztatott Ferenczi Csilla aligazgató. Az iskolát angol, német és holland alapítványok, illetve magánszemélyek támogatják. A munkaadók gyakran nem hajlandók alkalmazni őket. /Borbély Tamás: Küzdelem az előítéletekkel a csend világában. Helyzetkép a romániai magyar hallássérült gyerekekről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2007. október 1.

A magyar gyermekek számára működtetett egyetlen romániai intézet, a Hallássérültek Iskolája Kolozsváron működik. Wolf Erzsébet tíz éve igazgatója az iskolának. A gyógypedagógiai központtá alakuló – ma óvodát és 1–10. osztályos iskolát működtető – intézményben hallássérült, autista, vagy halmozott hátránnyal élő gyermekek tanulnak. A társadalom tabutémaként kezeli a kérdést. „Úgy néznek rájuk, mint valami csodabogarakra, pedig ugyanolyan értékes és kiváló emberek, mint bárki más a világon” – magyarázta Wolf Erzsébet. Kevesen tudnak Helen Kellerről, aki 1880-ban született, és úgy végzett a világon elsőként egyetemet, hogy tanára, Anne Sullivan a lány tenyerébe írva tanította. Merthogy Helen siket és vak volt. A romániai siketeknek a kolozsvári 1. számú, román tannyelvű intézményben engedélyezték a gimnáziumi osztályok indítását, a magyar gyermekek számára ez nem lehetséges. A kötelező tíz osztály utáni továbbtanulás lehetősége legfeljebb szakiskolai képzésre korlátozódik. Becslések szerint Romániában ma a magyar siket gyermekek tíz százaléka jut el ide, az ő esélyeik sokkal nagyobbak arra, hogy gimnáziumban, netán egyetemeken-főiskolákon folytassák tanulmányaikat. Kerekes Attila és Jakab Margit gyógypedagógusok elmondták, Romániában nincs képzés autisták oktatására, aki e téren többet akar tudni, legfeljebb Magyarországon képezheti magát. „Mi még jelbeszédet sem tanultunk az egyetemen, hanem a gyermekektől és egymástól sajátítottuk el azt, itt, az iskolában” – mondja az 1996-ban végzett Polacsek Tamás. Kolozsváron 1888-ban létesült az első iskola hallássérült gyermekek számára. A jelenlegi magyar nyelvű iskola 1959 óta működik a Fellegváron. Itt ma két óvodai csoportban és 15 osztályban 125 magyar gyermek tanul az ország minden vidékéről. Külön csoportokba sorolták a hallássérülteket, az autistákat, illetve a halmozott hátránnyal élőket. /Benkő Levente: Az esélyteremtés iskolája. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2009. június 12.

A kolozsvári Hallássérültek 2-es számú Intézetébe Erdély minden tájáról származó 120 magyar hallássérült gyermek jár. Június 11-én három osztály, egy nyolcadik és két tízedik – összesen 22 fiatal – búcsúzott el az iskolától, tájékoztatott Wolf Erzsébet igazgató. A ballagáson az igazgató megköszönte az iskolát támogató egyesületnek, cégeknek a segítséget. Az iskola tanárait tömörítő Kozmutza Flóra Egyesület díját Gacea Florin tizedikes diák kapta. /N. -H. D. : Elballagtak a hallássérült gyermekek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2009. szeptember 24.

Egyre több feladatot kénytelen ellátni a kolozsvári 2-es számú iskola, az ország egyetlen intézménye, amely siketséggel élő magyar tanulók oktatásával foglalkozik. Az intézménybe 11 megye rászorultjai tanulnak. A speciális gondozást biztosító iskola már nem csak siketeket lát el, de befogad autista, vagy értelmi fogyatékkal élő gyerekeket is. Jelenleg 56 gyógypedagógus dolgozik az intézetben, ahol 120 gyerek tanul. Akik elvégzik a kötelező tíz osztályt, azok számára a szakképzés biztosított, belőlük asztalos, autóbádogos, vagy fodrász lesz. A magyar nemzetiségű siketek líceumi képzése, főiskolai továbbképzése nem megoldott, a sérültséggel élő magyar emberek Romániában többszörösen hátrányos helyzetben vannak. Ferencz Csilla aligazgatónő szerint van előrelépés, szakmai támogatást kapnak Magyarországról a kisebbségi sérültek oktatásához. /Sipos M. Zoltán: Kisebbségek kisebbsége. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998