udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Krater Kiado

2005. június 25.

Páskándi Géza /Szatmárhegy, 1933. – Budapest, 1995./ tíz év halott, de halála után is élő író maradt, állapította meg Szakolczay Lajos. Páskándi Géza költő, író, drámaíró 1974-ben Magyarországra áttelepült. Hála özvegye, Sebők Anna értéket védő gondoskodásának, Páskándi regényéből készült /A szalmabábúk lázadása/ film évek óta sikerrel megy a mozikban. Most megjelent tanulmánykötete, a Mesterek kortárs szemmel immár tizenkettedik abban a sorban, amely posztumusz műveket közreadva még mindig meglepetésekkel szolgál. Páskándi Géza megjárta a romániai börtönöket. Mesterek kortárs szemmel /Kráter, Budapest, 2005/ című könyvében képet adott irodalomszeretetéről. /Szakolczay Lajos: Az abszurd mint erkölcsi realitás. Páskándi Gézáról. = Helikon (Kolozsvár), jún. 25./

2005. október 18.

Káli Király István, a Mentor Könyvkiadó vezetője beszámolt arról, hogy eddig 29 Wass Albert-kötetet adtak ki, több mint 440 000 példányban. Ennek jó részét sikerült Magyarországon is értékesíteniük. Elmondta, hogy 1996 augusztusában megkeresték a kiadót Wass Albert fiai azzal a kérdéssel, hogy elvállalnák-e a Kard és kasza erdélyi kiadását. Ezt örömmel vállalták, azzal a feltétellel, hogy a szerzőtől erre írásbeli meghatalmazást kapjanak. Megérkezett Wass Albert felkérése, decemberre kész volt a könyv. 1997-ben még 2 könyvét adták ki – Farkasverem, Adjátok vissza a hegyeimet! –, majd 1998-ban, már a szerző sajnálatos halála után, megkötötték a szerződést a teljes életmű kiadására a Czegei Wass Alapítvánnyal. A nagyobb baj az, hogy olyanok is becsmérlően szólnak róla, akik egyetlen sorát nem olvasták. Ha valaki attól jobboldali, hogy szereti azokat, akikhez tartozónak vallja magát, akkor Wass Albert is az volt. A Mentor mellett a magyarországi Kráter Kiadó ad még ki Wass-könyveket. A kiadási jogokért folyó hosszadalmas jogi vita rendeződött. A Legfelsőbb Bíróság idei február 28-i ülésén kimondták, hogy Szász Lóránd és a Kráter Műhely Egyesület követelése nem jogszerű, ezért a Czegei Wass Alapítványnak, ezáltal a Mentor Kiadónak is joga van a Wass Albert-művek kiadására és magyarországi forgalmazására. /Mentor: közel félmillió Wass Albert-kötet. Káli Király István könyvkiadó a holtmarosi találkozóról, az értő emberekről és a kiadási jog rendeződéséről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 18./

2007. február 10.

Megjelent a budapesti Kráter Kiadó első 2007-es kötete, Kovács Attila Zoltán Erdély szolgálatában felcímű Emlékírók könyve. A kötet Erdély másfélszáz éves történelmét kívánja bemutatni, egyedi módon: az erdélyi magyar emlékirat-irodalomból válogatva. A kezdő- és a végpont: 1541, Erdély születése és 1690, a Diploma Leopoldinum. E két sarokszám közti korszak Erdély aranykora: a fejedelemség születése és elmúlása. A kötetben húsz szerző emlékiratrészlete kapott helyet. Szándékosan nem szerepelnek azon memoárírók (Báthori István, Rozsnyai Dávid, Haller Gábor, Bethlen János és Miklós) és műveik, kiknek munkái önálló kötetben napvilágot láttak az utóbbi évtizedekben. Verancsics Antal, Szamosközy István vagy Forgách Ferenc históriájának részletei viszont helyet kaptak a válogatásban. /Két emberöltő krónikája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

2007. szeptember 6.

Hargitafürdőn a Szarvas villa a közeljövőben a település központjává válhat, egyik termét könyvtárrá alakították, itt működne egy tájékoztató pont, télidőben pedig ott kapna helyet a rendőrőrs és egy egészségügyi pont is. A hargitafürdői bányakitermelő vállalat adótartozásai fejében Csíkszereda önkormányzatának tulajdonába került Szarvas villában szeptember 5-én megnyílt az újonnan létesült kis könyvtár. Több magyarországi kiadó, így a Püski Könyvkiadó és a Kráter Könyvkiadó is szép számban adományozott köteteket a leendő könyvtárnak. A további könyvespolcokra és a könyvtári bútorzatra Tófalvi Ernő, a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal hargitafürdői megbízottja tett ígéretet, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere pedig arról tájékoztatott, hogy a városháza a hargitafürdői munkakörre egy személyt fog alkalmazni, aki elsősorban a turisztikai tájékoztatásért lesz felelős, de az újonnan létesült könyvállományt is gondozni fogja. A jelenleg mintegy 650 könyvet tartalmazó kis könyvtár állománya a későbbiekben bővülni fog, hamarosan újabb 500 könyv érkezik. Harmincöt–negyven évvel ezelőtt több ezer könyves szakszervezeti könyvtára volt a településnek. Sajnálatos tény, hogy az összesen 116 szakszervezeti, jól felszerelt könyvtár a vállalatok megszűnésével eltűnt. /Antal Ildikó: Olvasnivaló téli estékre. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

2008. március 5.

Wass Albert születésének 100. és halálának 10. évfordulójára emlékezve Ördöngösfüzes református egyházközség és a helyi kulturális egyesület március 1-jén megrendezte a II. Wass Albert Regionális Szavalóversenyt, amelyre mintegy harminc diák érkezett. A versenyre eljöttek a Wass Albert munkáit megjelentető két nagy kiadó képviselői: Turcsány Péter a budapesti Kráter, valamint Káli Király István a marosvásárhelyi Mentor Kiadó részéről. Turcsány Péter rövid előadást is tartott az íróról. A díjkiosztás előtt bemutatták Magyari Zoltán: Tetűbőr belezna /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvét, amely Kisláposi András és Hideg Anna által elmondott ördöngösfüzesi népmeséket tartalmaz. /Somogyi Botond: Ördöngösfüzes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

2008. július 19.

A budapesti Kráter Kiadó megkezdte az egyik legkülönösebb sorsú erdélyi magyar író, Daday Loránd életművének kiadását. Először az Egy régi udvarház utolsó gazdája című, befejezetlen, önéletrajzi motívumokkal átszőtt regénye és A térkép című drámája jelent meg. Önéletrajzi regényén Daday haláláig dolgozott, először a Romániai Magyar Írók sorozatban, a Dávid Gyula által szerkesztett és bevezető tanulmánnyal ellátott, A lápon át címmel 1970-ben kiadott kötetben jelent meg – de nem a teljes szöveg. Szőcs István a kolozsvári Helikonban (2004/20) visszatekintve Daday hányattatásaira, üldöztetésére, meghurcoltatására, börtönélményeire, úgy vélte: ,,…Daday Loránd problémája nem irodalomtörténeti, hanem viktimológiai ügy. Ő megrögzött áldozattípus. Miért? Mániákus igazmondó…” És sorolta ,,igazmondásait”, amelyek két, Székely Mózes néven megjelenő regényét, a Zátonyt (1930) és a Csütörtököt (1935), s két drámáját, A térképet (1933) és a Kié ez az országot (1944) izgalmassá teszik ma is. A Kráternél most a Zátony című első regénye és a Kié ez az ország? című drámája jelent meg, Gáspár György bevezetőjével. Erdély fájdalmát nem lehet elmondani, csak elüvölteni – írta Németh László 1931-ben a Protestáns Szemlében megjelent kritikájában.,,Székely Mózes szó szerint vette a frázist, s egy olyan állat szájába adja Erdély panaszát, amely olykor üvölteni is szokott, itt azonban öt-hat szavas mondatokban, vérlázító tárgyilagossággal mutatja be egy kis erdélyi magyar sziget pusztulását. ” /Bogdán László: Egy kutya nézőpontjából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

2009. október 22.

Wass Albert élete és elhivatottsága című jótékonysági előadáson gyűjt október 24-én a sepsiszentgyörgyi és a kilyéni rehabilitációs központ számára a nemrég bejegyzett Életfa Családsegítő Egyesület, melyet szociális szférában dolgozók egy csoportja hozott létre azzal a céllal, hogy segítse a szociálisan hátrányos helyzetű, illetve sérült gyermekeket és családokat. Első akciójuk során nemrég huszonkét gyermeket ajándékoztak meg ruhacsomaggal, de a segélyezésen kívül tervezik tanácsadás beindítását, táborok szervezését, a kisjövedelmű családokban nevelkedő tehetséges gyermekek továbbtanulásának segítését. A fiatal szervezet azt a Turcsány Péter írót, a Wass Albert-könyveket megjelentető budapesti Kráter Kiadó vezetőjét hívta meg első nyilvános rendezvényére, aki pályafutása első éveiben tanárként hátrányos helyzetű gyermekeknek, állami gondozottaknak szervezett irodalmi kört. /(fekete): Segítenek, mert sok a rászoruló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./

2009. október 24.

Óss Enikő színiakadémiát végzett Marosvásárhelyen, színésznek Nagyváradra szegődött, Tündét játszott és sok minden mást, másfél évre Budapestre is „kiruccant” ott élő édesapjához, méghozzá a 60-as években, mikor ez még nemigen volt divat... Aztán hazahozta a szerelem... Filmezett Bukarestben, s a karrierje szépen ívelt felfelfelé, amikor váratlanul lépett egy nagyot, és férjével – a színművész Varga Tiborral – Los Angelesbe települt. Enikő kozmetikusként, Tibor borászként kereste kenyerét, s közben 22 évig állandó magyar színházat működtettek – sikeresen – Thália Stúdió néven Los Angelesben. Óss Enikő Zárszámadás /Kráter Kiadó, Budapest/ címen írta meg önéletrajzi regényét, melyet november 6-án mutat Jánosházy György Marosvásárhelyen, jelen lesz a szerző, Óss Enikő is. /Medgyessy Éva: Luxuskönyv. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./

2009. október 31.

Óss Enikő ismét megjelent szülővárosában, Kolozsváron. Zárszámadás /Kráter Kiadó, Budapest/ című életrajzi regényének bemutatójára készül, mely november 4-én lesz. Óss Enikő Kolozsvárról indult, ismert színésznő volt Nagyváradon, filmezett Bukarestben, játszott magyarországi színpadokon, és aztán – karrierje csúcsán –férjével, Varga Tibor színművésszel Amerikába távozott. Los Angelesben szépségszalont vezetett három évtizedig, közben férjével, s egy kis lelkes csapattal 22 évig állandó magyar színházat működtetett a Hollyvood-i álomgyár tőszomszédságában. Gyermekeikben átörökítették magyarságtudatukat és a vágyat, hogy egyszer visszatelepülnek. Kisebbik gyermeke már Budapesten él, férje a Farkasréti temetőben nyugszik, ő pedig egy darabig ingázott két világrész között, mígnem letelepedett Budapesten. /M. É. : Mert mindig minden körbeér. . = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998