udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Krater Mûhely Egyesulet

2004. február 10.

A PoLíSz, a Kráter Műhely Egyesület Budapesten megjelenő irodalmi kulturális folyóiratának új száma dokumentumokat közölt a 2003 őszén Székelyudvarhelyen megrendezett V. Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferencia előadásaiból, amelyek a szórvány- és tömbmagyarság viszonyának kérdéseit tárgyalták. Köztük van Vetési László szórványügyi biztos átfogó tanulmánya. A témával foglalkozó cikkek közül kiemelkedik a csángóföldi Duma István András, a délvidéki Vajda Gábor és Gabona Ferenc és a budapesti dr. Nagy László írása. Bakay Kornél tanulmánya új megvilágításba helyezi a magyar őstörténet kérdéseit, Major Zoltán Horváth Jenő történész könyve alapján Trianon revízióját feszegeti. A PoLíSz melléklete: A székelyföldi autonómia esélyei. /Sorsrendítő esszék a PoLíSz új számában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

2005. március 23.

A József Attila-centenárium tiszteletére a Kráter Műhely Egyesület PoLíSz /Budapest/ folyóirata irodalmi és összművészeti pályázatot hirdetett Medáliák címmel a József Attila-költeménynek jegyében. Irodalom kategóriában Gál Éva Emese költőnek, a lap gyergyószentmiklósi munkatársának ítélték az első díjat, a harmadikat az ugyancsak erdélyi Czegő Zoltánnak. A díjakat március 21-én, a Költészet Világnapján adták át Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. /Guther M. Ilona: Hommage á József Attila – Medáliák pályázat. Gál Éva Emese költő kapta az első díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2005. május 31.

Május 27–29. között tartották meg Budapesten és Agárdon a VII. Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferenciát, amelyen egyebek mellett felmérték azt is, hogy mit jelentett a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek számára Magyarország belépése az Európai Unióba. A Kráter Műhely Egyesület és a Magyar Kultúra Alapítvány szervezte a tanácskozást. Tájékoztatás hangzott el a csángó élet alakulásáról, és előadás, többek közözz a székely diákok külföldi egyetemjárásáról a történelem folyamán. Bemutatták Székely András Bertalan Határhártyák című tanulmány- és esszékötetét. Kusztos Tibor bánffyhunyadi lelkész megemlékezett az 1956-os Pongrácz Gergelyről. /Bajna György: Keresztkötődések konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

2005. augusztus 22.

Harkányban augusztus 20-án Wass Albert költő és író első egész alakos szobrát avatták fel; a 240 centiméter magas tölgyfaszobor a szászrégeni Baróthi Ádám alkotása. Az avatóünnepségén Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke méltatta Wass Albert írói munkásságát. /Wass Albert-szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

2005. szeptember 7.

A Kráter Műhely Egyesület segélyszállítmányt indított útnak Udvarhelyszékre, a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére. Turcsány Péter elnök és Kovács Attila Zoltán kiadói főszerkesztő személyesen vettek részt az adományok eljuttatásában. A Magyar Televízió – a Magyar Vöröskereszttel együttműködve – augusztus 26–31. között gyorssegély programot indított Hargita megye súlyos károsultjainak megsegítésére, a nézőktől pedig 13 232 649 Ft érkezett be. Továbbá a TeleSport kezdeményezésére a Magyar Olimpiai Bizottság és a Nemzeti Sportszövetség közös támogatásával egy hónapig tartó segélyakció indul, a Magyar Televízió adományvonalán felajánlásokat tehetnek a segíteni akarók. /Magyarországi segítség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2005. szeptember 23.

Kárpát-medencei Napok címmel tizedik alkalommal rendezik meg a határon túli magyarok kulturális találkozóját Budapesten. A szeptember 23-án kezdődő eseménysorozaton kiállítás, táncház és irodalmi tanácskozás színesíti a programot. A Magyar Kultúra Alapítvány budavári székházában tartandó háromnapos rendezvényen a határon túli magyar kulturális értékeket mutatja be az anyaországi közönségnek. A nyitónapon irodalmi és kulturális folyóiratok képviselőinek részvételével rendeznek tanácskozást az alapítvány és a Kráter Műhely Egyesület közös szervezésében. /Kárpát-medencei napok tizedszer Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

2005. szeptember 27.

A Magyar Kultúra Alapítvány és a Kráter Műhely Egyesület PoLíSz című folyóirata a X. Kárpát-medencei Napok keretében szeptember 23-24-én szervezte meg Budapesten a Kárpát-medencei irodalmi és kulturális folyóiratok találkozóját, amelynek végén a résztvevők cselekvési ütemtervet és közös állásfoglalást fogalmaztak meg. A tanácskozás célja az volt, hogy szélesebb összefogást teremtsen a Kárpát-medencei irodalmi és kulturális folyóiratok között, azonban a hatvannégy meghívóra csupán tíz folyóirat főszerkesztője jelent meg a fórumon. A romániai magyar folyóiratokat csak a partiumi Várad képviselte. Turcsány Péter, a PoLíSz folyóirat főszerkesztője kifejtette, hogy szükségesnek látja egy érdekvédelmi közösség létrehozását. /Vincze Ferenc, Budapest: Halványulóban a kulturális folyóiratok szerepe. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

2005. október 12.

Megjelent Ambrus András színész Székely Trianon /Kráter Műhely Egyesület, Budapest/ című regénye, melyben elbeszélte egy kicsi székely falu néhány évét a trianoni békeszerződés után. A regény képzeletbeli helyszíne Marosfalu, valójában Gyergyóalfaluról van szó. /Vincze Ferenc: Igaz és képzelt történetek Marosfaluból. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

2005. október 18.

Káli Király István, a Mentor Könyvkiadó vezetője beszámolt arról, hogy eddig 29 Wass Albert-kötetet adtak ki, több mint 440 000 példányban. Ennek jó részét sikerült Magyarországon is értékesíteniük. Elmondta, hogy 1996 augusztusában megkeresték a kiadót Wass Albert fiai azzal a kérdéssel, hogy elvállalnák-e a Kard és kasza erdélyi kiadását. Ezt örömmel vállalták, azzal a feltétellel, hogy a szerzőtől erre írásbeli meghatalmazást kapjanak. Megérkezett Wass Albert felkérése, decemberre kész volt a könyv. 1997-ben még 2 könyvét adták ki – Farkasverem, Adjátok vissza a hegyeimet! –, majd 1998-ban, már a szerző sajnálatos halála után, megkötötték a szerződést a teljes életmű kiadására a Czegei Wass Alapítvánnyal. A nagyobb baj az, hogy olyanok is becsmérlően szólnak róla, akik egyetlen sorát nem olvasták. Ha valaki attól jobboldali, hogy szereti azokat, akikhez tartozónak vallja magát, akkor Wass Albert is az volt. A Mentor mellett a magyarországi Kráter Kiadó ad még ki Wass-könyveket. A kiadási jogokért folyó hosszadalmas jogi vita rendeződött. A Legfelsőbb Bíróság idei február 28-i ülésén kimondták, hogy Szász Lóránd és a Kráter Műhely Egyesület követelése nem jogszerű, ezért a Czegei Wass Alapítványnak, ezáltal a Mentor Kiadónak is joga van a Wass Albert-művek kiadására és magyarországi forgalmazására. /Mentor: közel félmillió Wass Albert-kötet. Káli Király István könyvkiadó a holtmarosi találkozóról, az értő emberekről és a kiadási jog rendeződéséről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 18./

2005. november 12.

A XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron bemutatkozott a budapesti Kráter Műhely Egyesület. Turcsány Péter három legújabb kötetüket mutatta be: Ambrus András Székely Trianon, Wass Albert Voltam, valamint Németh László Emberi színjáték című műveit. Ambrus András regénye egy Maros menti faluban játszódik 1925-ben. Wass Albert Voltam című könyve gyűjtemény. Mivel a kiadó az életműsorozat végére ért, ebbe a kötetbe az író önéletrajzi jellegű írásait válogatták. A Kráter bemutatója utáni irodalmi beszélgetésre Grendel Lajos Pozsonyból, Tolnai Ottó Palicsról, míg Láng Zsolt Marosvásárhelyről érkezett, így a felvidéki, délvidéki és erdélyi irodalom képviselői ültek az asztalhoz. /Nagy Botond: Csütörtöki vásárdramaturgia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

2006. január 9.

Tiltakozik a Kráter Műhely Egyesület, a szerző magyarországi életműkiadója, hogy Wass Albert novelláját cenzúrázta az erdélyi Mentor Könyvkiadó. Káli Király István azt mondta, hogy “Publicisztikai fogás nem illik egy novellába”, ezért vették ki Tőkés László nevét. Az egyesület álláspontja szerint azonban ez az indok nem állja meg a helyét, mert a név kivétele a novella jelentését módosítja. Wass Albert novellája nem publicisztikai, hanem politikai irodalom. A Kráter Műhely Egyesület PoLíSz című folyóirata februári számában közli a cenzúrázatlan, eredeti novellát. Az Erdélyi Napló 2005. november 22-i számában olvasható volt az eredeti szöveg. Korábban az Ember az országút szélén című Wass-műből maradt le az utóirat, amelyben a szerző a Ceausescu-rendszert bírálta. A második kiadásban viszont már szerepel ez a részlet. /A Kráter Műhely Egyesület sajtóközleménye. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2006. április 29.

Kövesdi Kiss Ferenc Riadóra szól a harang – A mezőség településeinek helyzetképe (1981-1991) című kötetének sajtó alá rendezésével a Kráter Műhely Egyesület tiszteletét rótta le egy tiszta, megszállott ember hatalmas szellemi teljesítménye és egy szomorú sorsú magyar vidék sokat szenvedett népe iránt. Kövesdi Kiss Ferenc /Székelyköves, 1913. jún. 29. –Marosvásárhely, 2004. júl. 22./ magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett, de hivatását jobbára szórvány tanítóként, pontosabban lévitaként végezte, aki egyszerre folytatta a templomi és az iskolai szolgálatot. A magyar királyi hadseregbe vonult be, szovjet hadifogságba került, Foksániból szabadult. Megszállott ember volt, élő legenda, nemzetmentő apostol. Lehetett volna főállású újságíró, egyetemi professzor is, de helyét és választott küldetését egy pillanatra el nem hagyta. A szórványmagyarsági gyerekeket fogta magyar szóra, magyar betűre, s a szórványmagyar templomokban hirdette magyarul Isten igéjét. Maroskeresztúr, Székelyföldvár, Fintaháza, Ákosfalva, Szentgerince, Marosvásárhely – ezek életútjának fő állomásai. Elismerései: Juliánus -díj, Makkai Sándor díj, a Debreceni Egyetem tiszteltbeli doktorátusa. Néptánccsoportok szervezése, vezetése, művelődési és gazdasági előadások, számtalan megjelent cikk és két verseskönyv fémjelzik életútját /Derengő tűzzel (1977), Reménységdajkálók (1977)/. Egész életében gyűjtötte az anyagot nagy, átfogó, mezőségi művéhez. A könyvből még életében napvilágot látott számos cikkrészlet, sőt könyv alakban megjelent ízelítő is. A Kráter Műhely Egyesületben sajtó alá rendezett, a napokban megjelentetett kötet Kovács Attila Zoltán főszerkesztő, Turcsány Péter költő, könyvkiadó, valamint Papp Vilmos református lelkész munkáját dicséri. A könyv, Vetési László utóhangját idézve, Erdély legszomorúbb vidékéről, a Mezőségről szól. Az óromániai betelepítések tették fokozatosan szórványmagyarrá a Mezőséget. A kötet olykor az esszé, máskor a helytörténeti tanulmány, ismét máskor a képek és a közvetlenül megszólaltatott magyar ajkú panaszok nyelvén szól. Idézve Vetési László végszavát: „Van e még valaki, aki Kövesdi Kiss Ferencen, e megszállott emberen, e csodálatos prófétán kívül jobban ismerné a Mezőséget, a sokat szenvedett, szomorú tartományt, Székelyföldnek talán legtöbb megpróbáltatást átélt vidékét? Van e még valaki, aki vállalja azt, amiről mi leginkább csak beszélni szeretünk: nemcsak az utat dombról dombra, faluról falura, de háztól házig, lélektől lélekig is? Verseskötetekkel, kórustörténetekkel maga mögött az utóbbi évtizedek legfájdalmasabb könyvét tette le – nem az asztalunkra, hanem a lelkiismeretünkre. Riadóra szól a harang....még szólnak a rogyadozó harang-lábakon, ledőlés előtt álló tornyokban, vagy idegen templomokban, de még mindig szólnak. Halljuk meg a hangját.” /Pósa Zoltán: Riadóra szól a harang. Könyv a szórványmagyarság településeiről, Magyar Nemzet Online, ápr. 29./

2006. június 3.

Kövesdi Kiss Ferenc mindent összegyűjtött a mezőségi falvak történetéről. Többen mondták, ezt a munkát meg kell jelentetni. A könyvet hasznosnak, hiánypótlónak, tekintették, de az óriási munkára nem vállalkoztak. Másokat az tartott vissza, hogy Kiss Ferenc a mű minden sorához, minden szavához ragaszkodott. Talán ezen a konokságán is múlott, hogy a rendszerváltást követően, amikor mindent kiadtak, a Mezőség krónikája Erdélyben nem jelent meg. A Deus ex machina Papp Vilmos kőbányai lelkész, egyetemi tanár, a Magyar Református Presbiteri Szövetség elnökének személyében érkezett, aki tisztelője és hűséges társa lett Kiss Ferencnek a mezőségi utakon, rendezvényeken. 1995-ben Még szólnak a harangok címmel a szövetség kiadta a monográfia rövidített változatát, 2006-ban pedig a Kráter Műhely Egyesület az egész könyvet: Riadóra szól a harang. A kiadó terve szerint eljut valamennyi településre, amelyről szó esik benne. Papp Vilmos és szövetségesei az egyedülálló és minden elismerést megérdemlő vállalkozás során óriási munkát végeztek. Ezt különlegesen szép könyvet Kiss Ferenc nem láthatja már. A kérdésre, hogy mikor kezdett érdeklődni a Mezőség iránt, a 90. születésnapjára készült beszélgetésben vallotta, hogy már 1933 tavaszán felébredt benne a kíváncsiság. Aktív felelősséggel 1940 után kezdte járni a Mezőséget. 1944 májusáig minden vasárnap látogatta a falvakat. Az 1960-as évek végén ment el ismét tájékozódni. Útjai során 147 település adatait jegyezte fel, s közben mindenütt legalább háromszor megfordult. A régi dalárdistákat, tanítókat, lelkészeket kereste és közben számba vette a falvak történetét. Az eredmény a monográfia, a Riadóra szól a harang, amely 1891-től mutatja be a Mezőség településeinek helyzetét, s köztük száznál több haldokló eklézsia sorsát. A vállalt feladatot sohasem fejezte be. 90-es éveihez közeledve a marosvásárhelyi Vártemplom örökös presbitere, a mezőségi szórványok őre szinte megszállottsággal hitt abban, hogy meg lehet menteni az omlófélben levő göci református templomot. Neki lett igaza. A mezőpanitiak felújították a templomot. Kiss Ferenc a mezőméhesi a frátai találkozókat a közösségépítés érdekében szervezte meg. Azt vallotta, hogy a Mezőség népünk szíve, s ha az megszűnik dobogni, akkor a tömbmagyarság egészsége is romlani kezd. /Bodolai Gyöngyi: Kövesdi Kiss Ferenc. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

2006. október 24.

A Mezőség esélyei civil összefogással címmel tartottak tanácskozást Marosvásárhelyen. A Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferencia-sorozat nyolcadik rendezvényét a Kráter Műhely Egyesület szervezte. A Magyarországról érkező kisebbségkutatókat, irodalmárokat, művészeket Mezőmadarason a helybeli fejlesztési egyesület vendégházában szállásolták el. A Bod Péter Diakóniai Központban tartott megnyitón Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület valamint a konferencia elnöke hangsúlyozta, hogy a civil összefogás szükségessége hozta létre a rendezvényt, melyen képet alkottak Mezőség történelmének, tájökológiájának, művelődéstörténetének, népi kultúrájának és művészetének alakulásáról. Mezőség fejlődésének egyedi útjáról dr. Makkai Gergely beszélt, sokáig feltáratlan népművészetéről, Barabás László, az egyházi élet, a gyülekezetek életéről pedig Zöld György missziói előadó. Fel kell készülni egy nagy visszavonulásra, és menteni, ami még menthető azokon a foszlánytelepüléseken, ahol már 50-nél kevesebb a magyar lakosság létszáma – hangzott el Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadójának körképében. Amint a marosvásárhelyivel egy időben zajló kolozsvári tanácskozáson is megfogalmazták, a célok, a cselekvési lehetőségek meghatározása elkészült (mint például az értelmiség kiépítésére vonatkozó Lámpás-program), megvalósításuk azonban a megfelelő anyagi segítség nélkül egyelőre még elképzelhetetlen. A Mezőség 147 falvát gyalog bejáró és ötven éven át követő Kövesdi Kiss Ferenc életművét, emberi magatartását Papp Vilmos budapest-kőbányai lelkész méltatta, aki hűséges társa és támogatója volt utolsó éveiben. Papp Vilmosnak köszönhető, hogy Kiss Ferencnek a Mezőségről szóló második kötete megjelent. A Mezőség monográfiájára a Kráter Kiadó felfigyelt, s Turcsány Péter érdeme, hogy napvilágot látott Kövesdi Kiss Ferenc munkája, a Riadóra szól a harang. A Mezőségi Őrzőkör kecskeméti alapítványt fiatal magyarországi műszaki értelmiségiek hozták létre. Felföldi Zoltán közgazdász az ördöngösfüzesi Szülőföld Alapítvány támogatása mellett falukutató tábort, templomok felújítását, gyermekek megajándékozását szervezte meg társaival együtt. Megnyílt Gálfy-Bódi Tamás mezőségi születésű képzőművész kiállítása, amelyet dr. Székely András Bertalan nyitott meg. /Bodolai Gyöngyi: Misztikum és valóság. Konferencia a Mezőségről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./

2007. május 26.

Hazai és magyarországi szakemberek taglalták az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeit azon a kétnapos, Kolozsváron szervezett konferencián, amelyet a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány (MFHNA) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezett. Az Erdély és Magyarország: két ország, egy nemzet az Európai Unióban címet viselő tanácskozás fővédnöke Gál Kinga európai parlamenti képviselő (FIDESZ) volt. Az előadások május 24-én elkezdődtek, az autonómia kérdése került a figyelem középpontjába. A jelenlevők megtekintették a Wass Albert földjén című dokumentumfilmet, amelyben mezőségi falvak lakói emlékeztek az íróra. Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke elragadtatással szólt a „zsebkendőnyi tájról”. Fábián Gyula nemzetközi jogász, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) előadótanára ismertette azt a hat nemzetközi dokumentumot, amely a kisebbségi autonómia kérdéskörét taglalja. Bognár Zoltán politológus az európai uniós autonómia-megoldásokról, valamint az 1989 utáni erdélyi autonómiatervezetekről értekezett. A rendszerváltást követő tizenöt erdélyi autonómiatervezetet magánszemélyek, az RMDSZ vagy szakértői csoportosulások dolgoztak ki. Az első 1991-ben, a legutolsó 2005-ben látott napvilágot. Az egyik legizgalmasabb előadás Bárdi Nándor történészé (MTA Kisebbségkutató Intézet) volt, aki a budapesti kormányzatok 1989 utáni magyarságpolitikáját taglalta. Rávilágított a rendszerváltást követő anyaországi kormányok magyarságpolitikájának kulcsszavaira, mint például az összmagyarság gondolatának tudatosítása (Antall-kormány), a pragmatizmusra való törekvés (Horn-kormány), a határon túli magyarság kérdéskörének adottságként való felfogása (Orbán-kormány), a nemzeti közép politikájának legitimitása (Medgyessy-kormány) és a baloldali identitásközösség építése (Gyurcsány-kormány). A magyarságpolitika bénultságát elsősorban a pártpolitikai versengés okozza, másodsorban az összmagyarságra vonatkozó Antall-doktrína átalakulása, a határon túli magyar elitek megváltozott szerepe, azaz a kulturális érdekképviselettől eltávolodva a regionális és gazdasági érdekcsoportok képviseletének dominanciája, a támogatási politika alapfeladatainak megváltoztatása stb. Gál Kinga európarlamenti képviselő arról értekezett, hogy az EU nem oldja meg az erdélyi magyarság gondjait, ezek továbbra is az itteniekre hárulnak Toró T. Tibor képviselő a kisebbségi törvénytervezetről, Bakk Miklós politológus a státustörvényről, állampolgárságról, nemzetkoncepcióktól, Sándor Krisztina MIT-elnök a magyar ifjúsági érdekérvényesítésről, Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke pedig az európai kisebbségi egyetemekről tartott előadást. /Nagy-Hintós Diana: Konferencia az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeiről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2007. május 31.

Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke ismételten kiállt Wass Albert mellett. Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész megalapozatlan állításoktól hemzsegő írásában rágalmakat állított Wass Albert erkölcsi magatartásával és írásművészetével kapcsolatban (Ld. Új Magyar Szó, május 7.). „Mint a cikkben érintett személy, a Kráter Műhely Egyesület elnöke: büntetőjogi felelősségem tudatában szemenszedett hazugságnak, bizonyíthatatlan állításnak tartom a Szemenyei-Kiss által már korábban A Hét portálján is hazugul idézett állításukat: ‘Ha elfogadjuk Andrei Plesu tételét, miszerint a bűnösöknek, még a gyilkosoknak is létezik őrangyaluk, nem zárható ki egy égi csoda az ügy kimenetelében... Akár a nemrégiben feltárt tények (?) ellenére sem, miszerint a pomázi kiadó, Turcsány Péter birtokába jutott az író nyilaskeresztes párttagsági könyve. ’”„Szemenyei-Kiss és nyomában Cs. Gyimesi egyaránt a budapesti Kráter Könyvesház Wass Albert Termének tulajdonát képező 1943-44 évi fényképes Vadászjegyéről hallhatott csupán, amelynek másolata ma is becses része gyűjteményünknek, s ezen kívül tény az, hogy valódi Wass-dokumentumok gyűjtőjeként több száz hiteles anyag áll a Kráter Műhely Egyesület rendelkezésére. Közöttük olyan visszaemlékezések sora (!), amelyek teljes mértékben kizártnak tekintik Wass Albert fasiszta, nyilas, hungarista vagy egyéb szélsőjobboldali múltját. ” /Turcsány Péter tiltakozása Wass Albert újbóli és aljas meghurcolása ellen. = A Hét. ro, máj. 31./; Emlékeztető: Cs. Gyimesi Éva: Wass-fogak között. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4., újraközölte: Népszabadság, 2007. május 21. Turcsány Péter írásához hozzászólt Parászka Boróka főszerkesztő: „Nagy dilemmában vagyok, hogy a véleménnyílvánítás jogán szabad-e közölni hasonló hangvételű írásokat. Most hagyjuk nyitva a kérdést. Abban azonban biztos vagyok, hogy, aki volt annyira ízléstelen 1943-1944-as idényre vadászengedélyt kiváltani, annak az ártatlanságát semmiféle filológia be nem bizonyítja. ” /A Hét. ro, máj. 31./

2007. június 6.

Vasas Samu- Salamon Anikó: Kalotaszegi ünnepek /Kráter Műhely Egyesület, Pomáz 2007/ című kötet hatalmas gyűjtőmunka eredménye, hiszen egy egész tájegység, a tágabb értelemben vett Kalotaszeg 41 falujának teljes ünnepi szokásanyagát veszi számba, továbbá a gazdasági évhez kapcsolódó szokásrendjét, az ünnepek szokásainak verses és prózai szövegeit. A kutatás 1965-ben kezdődött és tartott 1981-ig, melyhez 1973-ban csatlakozott Salamon Anikó néprajzkutató. Minden falut végigjártak, és az azonos témájú vizsgálatok eredményeit összehasonlítva saját új és régebbi gyűjtésükkel, mások gyűjtéseivel, elemezték. /Vasas Samu- Salamon Anikó: Kalotaszegi ünnepek. /Gondola. hu, jún. 6./ Vasas Samu /Bencéd, 1927. júl. 14. – Bánffyhunyad, 1997. dec. 20./ 1973-1987-ig, nyugdíjazásáig a bánffyhunyadi líceum tanára. Néprajzi munkái: Népi gyógyászat. Kalotaszegi gyűjtés /Kriterion, Bukarest, 1985/, Kalotaszegi ünnepek /társszerző, Budapest, 1986/, A kalotaszegi gyermek /Kolozsvár, 1993/, Népi jelvilág Kalotaszegen /Budapest, 1994/. A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület elnöke, a Kalotaszeg folyóirat főszerkesztője volt. Salamon Anikó (Réty, 1945. júl. 2. – Kolozsvár, 1981. júl. 1./ magyar-néprajz szakot végzett. Néprajzi kutatásai főleg a szellemi néprajz, a népi hitvilág elemeinek feltárására, értelmezésére irányultak. - Salamon Anikó: Gyimesi csángó mondák, ráolvasások, imák /Budapest, 1987/

2007. augusztus 31.

Születésének 117. évfordulóján Reményik Sándorra (Kolozsvár, 1890. aug. 30. – Kolozsvár, 1941. okt. 24.) emlékeznek a Beszterce-Naszód megyei Radnaborbereken. Az Óradnai Magyar Kulturális Napok keretében Vadvizek zúgása címmel szeptember 1-jén Radnaborbereken – ahol Reményik Sándor gyakran tartózkodott – tudományos értekezlet keretében emlékkiállítás nyílik, és emléktáblát helyeznek el a parókia falán a költő iránti tisztelet jeléül. A tudományos ülésszakon Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke, Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője, Bágyoni Szabó István, a PoLíSz folyóirat főmunkatársa, Balázs Tibor, a Littera Nova Kiadó igazgatója, Bauer Ilona, a Reményik Sándor Római Katolikus Művelődési és Tanulmányi Kultúrotthon vezetője, valamint Lisztóczky László irodalomtörténész mond beszédet, illetve tart előadást. /Benkő Levente: Reményik Sándorra emlékeznek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

2007. szeptember 3.

Irodalmi emléktúrákat szorgalmaztak a radnaborbereki Reményik-megemlékezésen. Emlékszobát alapítottak a tiszteletére, mesélte Gegő Sándor nyugalmazott bányatisztviselő, aki saját otthonában létesített Reményik-kiállítást. A Gegő család a kétszáz lelkes Beszterce-Naszód megyei bányászfaluban néhány éve megvásárolta azt a kis ingatlant, amelyről Reményik Sándor 1921-ben Az utolsó ház című versét írta. Radnaborbereken Gegőék panzióvá fejlesztették a nagyobbik épületet, továbbá a Reményik által megörökített havasi faházban saját költségen és a magyarországi Kráter Műhely Egyesület támogatásával vendégfogadásra is alkalmas emlékházikót hoztak létre. Ezt avatták fel szeptember 1-jén az óradnai Reményik Sándor Római Katolikus Művelődési és Kultúrotthon, valamint a Kráter Műhely Egyesület szervezésében. Tölgyfatábla hirdeti a kis ház falán, hogy Reményik Sándor Radnaborbereken alkotta a Vadvizek zúgása versciklusát, a szobában Reményik-relikviák, ezek között kézirat- és levélmásolatok, valamint fényképek láthatók. A költő ritkaságszámba menő, 1924-ben megjelent, A műhelyből című verseskötetét Németh László lánya, Németh Ágnes adta át az emlékszoba alapítóinak. E kötet értékét növeli, hogy a Reményik költészetéről tanulmányt író Németh László ceruzával írt bejegyzéseit tartalmazza. Reményik Sándor felfedezéséről beszélt előadásában Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke, valamint Dávid Gyula irodalomtörténész is. Dávid Gyula kiemelte: a Trianon utáni nagy erdélyi költőtriász – Áprily Lajos, Reményik Sándor és Tompa László – tagjai közül egyedül Reményik költészetéből hiányzik a tájleírás, ugyanis az ő figyelmét nem a festői látvány, hanem a hely lelke kötötte le. Szabó Csaba televíziós szerkesztő, a Világhírnév című portál tulajdonosa azt szorgalmazta: irodalmi turizmust kell indítani, Reményik-, Áprily- és Kós-túrákat kell szervezni ahhoz, hogy az érdeklődők, főleg a fiatalok a korabeli alkotások születésének helyszínein ismerkedjenek az erdélyi magyar irodalommal. /Benkő Levente: Emlékszoba az „utolsó házban”. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

2007. október 30.

A Wass Albert-életmű kiadásával foglalkozó Kráter Irodalmi és Művészeti Műhely Egyesület közleménye szerint az 1998-ban, az egyesült államokbeli Floridában elhunyt író soha nem kérte magyar állampolgársága visszaállítását, csupán annak igazolását. Turcsány Péter, a Kráter Műhely vezetője ezt Wass Albert egyik 1997-es nyilatkozatával támasztja alá. 1997 januárjában Kuncze Gábor akkori belügyminiszter az író 1996-os kérelmére adott válaszlevele szerint Wass Albertnek nem áll fenn a magyar állampolgársága. A levél indokként felhozta, hogy az író „magyar állampolgárságát – az 1945. évi fegyverszüneti egyezmény rendelkezései alapján – elvesztette, így a magyar állampolgárság fennállását tanúsító bizonyítványt kiállítani” nem tudják, és hogy „a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján visszahonosítás útján szerezheti meg ismét a magyar állampolgárságot, ha ennek törvényi feltételei fennállnak. A közlemény szerint a Belügyminisztérium 1997 júliusában Kuncze aláírásával „állampolgársági bizonyítványt állított ki Wass Albert részére, amelynek érvényessége „1997. június 26. – 1998. június 26-áig” szólt. Az idős író ezt méltatlannak és sérelmesnek tartotta, s nem kívánt élni a kicsikart és megalázó „ideiglenes bizonyítvánnyal” – áll a Kráter Műhely közleményében. /Vitatott állampolgárság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2007. november 10.

A budapesti Kráter Műhely Egyesület eddig negyvennél több Wass Albert-kötetet jelentetett meg, tíznél több a gyermekeknek szánt könyvek száma. A bemutatkozást hirdető Kráter Műhely Kiadó ügyvezetője, Turcsány Péter beszédet mondott. Wass Albertet mindenhonnan verik. Hogy zseni, hogy világszékely, azután pedig bizonyára nem nagy magyar író, rossz lírikus, rettenetes politikus… Ne kétes egzisztenciájú magyarnégerek mosdassák Őt patyolatfehérre, írta Bölöni Domokos. /Bölöni Domokos: „A csillagok járása változó”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

2007. november 12.

A marosvásárhelyi Vártemplomban tartották meg hét végén a magyarországi Kráter Műhely Egyesület által meghirdetett Wass Albert-emlékév nyitóünnepségét. A rendezvényen Wass Albert a magyar jövő iránytűje címmel Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke, továbbá Szakács István Péter irodalomtörténész és Ötvös József, a marosi egyházmegye esperese tartott előadást, illetve mondott beszédet. A Wass Albert Védnöki Kör megalakulásával – 2007. november 15-én Budapesten – a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában folytatódik az emlékév programsorozata. A Wass Albert Védnöki Kör tagjai között szerepel Gál Kinga európai parlamenti képviselő, Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke, Jankovics Marcell Kossuth-díjas könyvillusztrátor, Szörényi László irodalomtörténész, az MTA tagja és Bánffy György színművész. A jövő év februárjában kerül a könyvesboltokba Turcsány Péter tollából a Boldog szomorú ember című Wass Albert-monográfia. /Wass Albert-centenárium. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2007. november 15.

Wass Albert születésének (1908. január 8.) 100. évfordulója alkalmából a Kráter Műhely Egyesület által meghirdetett Wass Albert Emlékévet elindító ünnepséget november 15-én tartják Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Az ünnepségen Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, a Wass Albert Emlékév fővédnöke, Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke és Szakács István Péter irodalomtörténész Wass Albertre emlékezik, majd kihirdetik a Wass Albert Védnöki Kör megalakulását. Az Üzenet haza CD-melléklettel ellátott kötetet, amely Wass Albert amerikai előadókörútjain elhangzott beszédeit, interjúit tartalmazza, Turcsány Péter mutatja be. /Wass Albert emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

2007. november 17.

Daday Loránd íróra emlékeztek Désen a Magyar Házban, születésének 114. évfordulóján. Turcsány Péter a magyarországi Kráter Műhely Egyesület felelős kiadója személyesen mutatta be az ez alkalomból kiadott kötetet, amely Daday Loránd két művét tartalmazza. Az Egy régi udvarház árnyékában életrajzi regény, amely jóval kisebb terjedelemben novellafüzérként már megjelent 1970-ben a Kriterion kiadásában. A másik mű, a Térkép eddig kéziratban lappangó színdarab, amelyet 1933-ban a Budapesti Belvárosi Színházban mutattak be. Turcsány Péter elmondta, az egyesület, Wass Albert összes műveinek kiadása után, Daday Loránd erdélyi író munkásságát szándékozik megismertetni az olvasó közönséggel. Az 1893–1954 között élt alkotó most megjelent kötetéhez Gáspár György irt előszót. /Lukács Éva: Könyvbemutató és emlékezés Désen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2008. január 9.

Magyarország több pontján tartottak megemlékezéseket Wass Albertről január 8-án, az erdélyi író születésének 100. évfordulóján. A Magyarok Világszövetsége az alkotó budapesti szobránál tartott megemlékezést, a Kráter Műhely Egyesület kulturális gálaestet rendezett a fővárosban, Sárospatakon kihirdették a Wass Albert-pályázat eredményét, Szolnokon emléktáblát avattak, Bonyhádon pedig megkoszorúzták az író szobrát. Üzenet haza – 100 éve született Wass Albert címmel tartott megemlékezést a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a Magyarok Házában, Wass Albert szobránál. Az író életútját Medvigy Endre irodalomkutató méltatta. Az íróval való személyes találkozásáról Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke beszélt. A Kráter Műhely Egyesület, amely Wass Albert-emlékévet hirdetett 2008-ra, az évforduló alkalmából kulturális gálaestet rendezett a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Szolnokon, a Damjanich Múzeum falán emléktáblát helyeztek el, Lelkemben tiszta ég ragyog címmel pedig Wass Albert-emlékestet rendeztek az Aba-Novák Kulturális Központban. Koszorúzás volt a Tolna megyei Bonyhádon az író szobránál, majd Koltay Gábor Adjátok vissza a hegyeimet! című dokumentumfilmjét vetítették a Vörösmarty Művelődési Központban. Ugyanitt rendezik meg a Wass Albert vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét. /Wass Albert-megemlékezések országszerte. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

2008. szeptember 30.

Két Wass Albert-szoborral gazdagodott Budapest. A XVII. kerület, Rákosmente önkormányzata szeptember 27-én Rákoskerten, az Erzsébet körút–Pesti út kereszteződésében található téren szobrot állított az írónak. Ünnepi köszöntőt mondott dr. Fenke Ferenc önkormányzati képviselő és Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke. Másnap, szeptember 28-án az Újpest-Kertvárosi Szent István plébániatemplom előtti téren Koncz Viktória szobrászművész alkotásának felavatására került sor. Avatóbeszédet mondott dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere és Raffay Ernő történész. /Két Wass Albert-szoborral gazdagodott Budapest. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2009. március 6.

Budapesten a Kráter Könyvműhely újra kiadta 2008-ban a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom sokat vitatott regényét, Székely Mózes Zátonyát. Először 1930-ban jelent meg a Genius kiadásában, 1935-ben francia nyelvre is lefordították. A második világháborút követően tiltólistára került Romániában, szerzőjét többször bebörtönözték románellenesség vádjával. A regényíró eredeti neve Daday Loránd (1893–1954). Regénye, a Zátony azt mutatta be, hogyan hull szét az erdélyi magyar földesúri birtok a feltörő román burzsoázia és a földet követelő parasztság kettős nyomása alatt. A szerző az erdélyi magyarság magára maradottságát és tragédiáját mutatta be. /Végh Balázs Béla: Könyvespolc: A pusztuló Erdély lelke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

2009. március 7.

Ambrus András Gyergyóalfaluban született 1925. november 29-én. 1953-ban szerzett színészi oklevelet Budapesten. Jelentős film- és rádiószerepei, színházi alakításai, önálló estjei tették ismertté. Első irodalmi munkája Gyergyó címmel 1959-ben jelent meg, ezt hosszú szünet után követte a Székely Trianon /Kráter Műhely Egyesület, Budapest, 2005/, tavaly látott napvilágot A Mindenható markában /Kráter Műhely Egyesület, Budapest, 2008) című további, önéletrajzi vonatkozású emlékezése. /B. D.: Egy színművész emlékeiből. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./

2009. július 28.

Budapesten, a kőbányai református templom kertjében július 26-án, vasárnap kopjafát avattak a Mezőség apostola, Kövesdi Kiss Ferenc /1913–2004/ emlékére. Az ötlet dr. Papp Vilmos nyugalmazott kőbányai lelkésztől, teológiai professzortól, a Magyar Református Presbiteri Szövetség volt elnökétől származik, aki évtizedeken át hűséges támogatója volt Kiss Ferenc mezőségi kutató- és szervező munkájának. Az avatóünnepségen a Horváth Márton polgármester vezette mezőségi mócsi és mezőkeszüi vegyes tánccsoport lépett fel. A templomban Kiss Ferenc életéről és tevékenységéről, műveiről és a Mezőségről készült kiállítás fogadta az érkezőket. Papp Vilmos közbenjárása révén a Magyar Református Presbiteri Szövetség támogatásával 1995-ben jelent meg Kövesdi Kiss Ferenc első Mezőségről szóló kötete: Még szólnak a harangok! A már vaskosabb másodikat a Kiss Ferenc iránti tiszteletből a Kőbányaiak Kőbányáért Egyesület adta ki 1997-ben, Riadóra szól a harang! címmel. Ezek a kötetek ihlették a Kráter Műhely Egyesületet, amely Kövesdi Kiss Ferencnek a Mezőségről készült, száz évre visszatekintő monográfia teljes szövegét jelentette meg 500 oldalon. A tizenegy gyermekes székelykövesdi család ötödik gyermekét Isten választotta ki a szolgálatra – hangzott el dr. Papp Vilmos ismertetőjében, aki felidézte Kiss Ferenc hányatott életét. Kiss Ferenc ahol megfordult, nemcsak a gyermekeket, hanem a fiatalokat, szülőket is nevelte, dalárdát szervezett, színdarabokat tanított be, gazdasági ismeretekre oktatta a közösséget. Többször bejárta Mezőség mind a 147 települését, s összegyűjtötte a fellelhető adatokat a népesség alakulásáról, templomokról és iskolákról, papokról és tanítókról, dalárdákról és egyesületekről. Munkája nem puszta adattár, hanem nemzetmegtartó, családmegtartó biztatás arra, hogy a szórványról nem szabad lemondani. Azt vallotta, hogy „a Mezőség népünk szíve! S ha e szívvel baj történik, odalesz Udvarhely és Várad, Somogy és Zala”. A dalárdákról, kórusokról szóló kötete még kiadásra vár, s megérdemelné, hogy a Mezőségen is méltó emléket állítsanak Kiss Ferencnek. /Bodolai Gyöngyi: A Mezőségtől Kőbányáig. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

2009. augusztus 11.

A budapesti Kráter Műhely Egyesület évente, immár 8. alkalommal megrendezésre kerülő „Ki népei vagytok?” táborának idei helyszíne az erdélyi Vice; célcsoportja pedig a szórványmagyarság általános iskolás, alsó tagozatos gyermekei. A Szülőföld Alap által is támogatott tábor a magyarságukban veszélyeztetett családoknak a magyar kultúrához való tartozását kívánja elsősorban elősegíteni. /Tegnap szórványtábor nyílt Vicében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998