udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2782 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 2761-2782
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kronika

1993. május 21.

A Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta dr. Pap István nyugalmazott egyetemi tanárt, agrárszakembert és közírót. /Miklós László: Mi újság a tudományos életben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

1997. február 26.

Lugoson a magyarság száma 5000 körül mozog, a lakosság 11 százalékát alkotják. 1972-ben alakult meg az irodalmi kör a városban, első elnöke Berinde György volt. A József Attila Irodalmi Kört több mint húsz éve Fülöp Lídia író-költő vezeti. A 25 éve létező kör 1976-ban került a mélypontra, emlékezett a múltra Fülöp Lídia, amikor Udvardy György, a kör alelnöke Temesvárra költözött, majd Berinde György a város népszínházába ment át. 1977-től havonta, 1984-től pedig kéthetente jönnek össze. 1990 óta az RMDSZ székházában tartják üléseiket és felvették Szombati Szabó István nevét, aki lugosi református lelkész és költő volt. Rendszeresen meghívnak írókat, egyetemi tanárokat és másokat az egyes ülésekre. Idén megjelentetik a kör tevékenységét összefoglaló Krónikát. Január 29-i ülésükön emlékeztek meg a kör negyedszázados fennállásáról. Többek között Graur János, a Temesvári Új Szó főszerkesztője mondott beszédet, emlékezett a diktatúra időszaka alatt történt rombolásra, amely az anyanyelvi oktatást érte. Anavi Ádám a fáradhatatlan Fülöp Lídiának mondott köszönetet, aki összefogta a közösséget. /Király Zoltán: 25 éves az Irodalmi Kör Lugoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Szombati-Szabó István /Debercen, 1887. jan. 1. - Lugos, 1934, júl. 3./

1997. május 17.

Máj. 17-én Kolozsváron, a Protestáns Teológia Bethlen Gábor termében tartotta rendkívüli küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/. Jelen voltak a magyarországi testvérszervezetek, továbbá a Bolyai Társaság és az Erdélyi Múzeum-Egyesület , sőt a Romániai Mérnökök Egyesülete helyi fiókjának képviselői is. A tavaly júniusi küldöttgyűlés óta megalakult az EMT brassói fiókszervezete, fejlődött a sepsiszentgyörgyiek és marosvásárhelyiek infrastruktúrája, megalakult az Országos Bányász és Kohász Szakosztály, nemsokára létrejön a Kertészeti Szakosztály is. Az információáramlást segítik a rendszeres kiadványok EMT Tájékoztató, Háromszéki Műszaki Krónika, Intarzia, Firka/, előkészületben van egy ötnyelvű kémiaszótár és egy építészeti szakkönyv, hamarosan az EMT is olvasható lesz az Interneten. Gazdasági téren is sikeres évet zártak, bevételeik meghaladták a kiadásaikat. Fodor Alpár, az EMT mandátuma lejárta előtt lemondott elnöke megindokolta döntését: nem kapott elég segítséget elképzelései megvalósításához, például ahhoz hogy az EMT konferenciaközpontot hozzon létre Kolozsváron. Megválasztották az EME új elnökének dr. Bíró Károlyt, a kolozsvári Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakának professzorát. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

1997. szeptember 5.

A Radio Twist nevű szlovák adó szept. 5-én hangképekben beszámolt a Vladimir Meciar miniszterelnök vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom rendszeres havi nagygyűléséről. Meciar beszámolt arról, hogy a győri találkozón felvetette Horn Gyula magyar kormányfőnek, hogy Magyarország és Szlovákia kölcsönösen engedje el a saját állampolgársági kötelékéből a magyarországi szlovákokat és a szlovákiai magyarokat. Elmondta, hogy Horn Gyula elutasította az ajánlatot, amelybe a magyar kormányfő "belesápadt". Meciar hívei nagy tapssal fogadták ezt a bejelentést. Horn Gyula szept. 5-én az Esti krónikának nyilatkozva megerősítette Meciar kijelentéseit, miszerint felvetette egy esetleges lakosságcsere gondolatát. /Magyar Nemzet, szept. 6./ Meciar beszédében szó szerint a következőket mondta /hangfelvétel fordítása/: javasolta, hogy "a szlovák és magyar nemzetiségű személyek számára kerüljön bevezetésre a szabad mozgás Szlovákia és Magyarország között, beleértve az állampolgárság megváltoztatását. Tehát amennyiben a Magyarországon élő szlovákok Szlovákiába akarnának élni, akkor a magyar kormány kötelezze magát, hogy elbocsátja őket az állam kötelékéből, mi pedig megadjuk nekik az állampolgárságot. /Hatalmas taps/ Hasonlóképpen azt követeltem, a magyar kormány kötelezze magát, hogy azokat a magyar nemzetiségű polgárokat, akik nem óhajtanak Szlovákiában élni, befogadja a magyar állam kötelékébe /Viharos taps, "Hurrá!" felkiáltások/, miközben egyik félnek sem szabad nyomást gyakorolnia ezekre az emberekre, csakis önként távozhatnak." Mikor ezt mondta "Horn miniszterelnök úr kissé elfehéredett és kiabálni kezdett, miszerint ezek a benesi dekrétumok 1945-ből. /Nevetés/ Én nem beszélek semmiféle erőszakos eljárásról..." /Mit mondott valójában Meciar. = Népszava, szept. 11./

1999. szeptember 29.

Õszre két országos és egy regionális magyar nyelvű napilap indulását is tervbe vették különféle befektetői csoportok. Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Csíkszeredára tervezik a szerkesztőségek székhelyét, a magyar magántőke pedig több mint egymillió dollárral vesz részt a vállalkozásokban. A román sajtópiac egyik meghatározó napilapját, a Ziuát jegyző Omega Press Investment S. A. az egy évvel ezelőtt A Nap címmel kiadott magyar nyelvű hetilapját szeretné napilappá alakítani, marosvásárhelyi szerkesztőséggel, Kolozsvárott pedig már egy hete készülnek a Krónika próbaszámai: a 82 százalékban magyar tulajdonban levő lap várhatóan október 8-án kerül a standokra. A Ziua magyar nyelvű heti kiadványa 1998 augusztusban jelent meg először, román napilapból lefordított cikkekkel, az internet segítségével a magyar sajtóból tallózott anyagokkal és kevés saját információval. A lapot elsősorban a szórványban elő magyarok vásárolják, elsősorban azért, mert a tömbmagyar vidékek sajtókiadványai gazdasági okok miatt nem jutnak el hozzájuk. A Ziua magyar napilapjának indulásához még közel százezer dollár hiányzik. A lap nagy előnye a kitűnően felépített saját terjesztőhálózat. A Krónika eredeti indulását már tavaly decemberre ígérték, akkor még Keleti Újság néven. A romániai tulajdonos, a Scripta Kiadó. A Krónika főszerkesztője,Stanik István, a szerkesztőbizottságában jeles erdélyi magyar közéleti személyiségek (Sütő András, Kántor Lajos, Kányádi Sándor) vannak. A Napi Magyarország szerint közel egymillió dollárnyira tehető a magyar fél befektetése. A vállalkozásban érdekelt Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor is. Utóbbi miatt az RMDSZ úgynevezett radikális szárnyához tartozó politikusok aggódásukat fejezték ki, attól tartva, hogy a szenátor túl nagy befolyással bír majd a romániai magyar társadalomban zajló folyamatokra. A Krónika a tervek szerint ötvenezer példánnyal indul. - A csíkszeredai Novos Lapkiadó Részvénytársaság korábban már próbálkozott az erdélyi sajtópiacon: Új Sport címmel sportnapilapot, ifjúsági hetilapot és egyéb kiadványokat adott ki, ám ezek váratlanul megszűntek jó néhány évvel ezelőtt. A tulajdonos, Péter László vitatott személyisége a romániai magyar közéletnek: erdélyi lapok szerint az elmúlt években börtönben volt, miután hamis útlevéllel lebukott a román- bolgár határon. A kiadó most közel tízmilliárd lejes beruházással (kb. 150 millió forint) előbb egy tizenöt erdélyi megyében terjesztett hirdetési újságot, majd - jövő év márciusától - várhatóan Erdélyi Magyar Napló címmel egy regionális napilapot akar beindítani a Hargita, a Kovászna és a Maros megyékben élő, 720 000 főt számláló magyar célközösségnek. A novemberben induló kétnyelvű hirdetési újság Erdélyi Hirdető - Anuntul Ardelean címet kap. A lap központja Balánbányán lesz - bezárásra ítélt bányái miatt a közelmúltban ezt a térséget hátrányos övezetté nyilvánították, így az itt indított vállalkozások tíz évig adómentességet élveznek. A jelenlegi magyar országos napilap, a Romániai Magyar Szó megjelenése jó ideje a támogatásoknak köszönhető, példányszáma pedig - meg nem erősített adatok szerint - három- és ötezer körül mozog. A romániai magyar sajtóban szinte kivétel nélkül csak a megyei napilapok nyereségesek, tizenöt-huszonöt ezer körüli példányszámukkal. /Lukács Csaba: Egymillió dollárnyi magyar tőkebefektetés. Napilapdömping Erdélyben: két országos magyar nyelvű lap indul. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 29./

1999. október 9.

Okt. 8-án Kolozsváron sajtótájékoztatón jelentette be a nagyváradi székhelyű kiadóhivatal, hogy október 30-tól új országos terjesztésű magyar napilap jelenik meg Kolozsváron, Krónika címmel. A szerkesztőtanács elnökének, Kántor Lajosnak az üdvözlőbeszéde után Stanik István, a lap felelős szerkesztője elmondta: csak most ért meg az idő arra, hogy olyan részletes marketingtervet sikerüljön készíteni, amit a magyarországi befektetők elfogadtak, amiben fantáziát látnak. A tulajdonosi érdekeltség 93 százaléka magyarországi, 7 százaléka pedig hazai. Az újságírói gárda átlagéletkora 25 év alatti. A legkorszerűbb lapelőkészítési berendezések felhasználásával céljuk a romániai magyarság gyors és hatékony tájékoztatása az európai értékrendek szellemében, mondotta Stanik. 80 ezer potenciálisan romániai magyar olvasóhoz szeretnének szólni, kezdetben 30 ezer, később pedig 60 ezres napi példányszámban. A kolozsvári szerkesztőség mellett fiókszerkesztőséget üzemeltetnek Bukarestben, és tudósítói gárdájuk lesz Erdély jelentősebb városaiban. A terjesztést saját hálózatukon keresztül bonyolítják. A 12 oldalas, nagy formátumú lapszám tervezett ára 2500 lej, a pénteki, színes műsormellékletet is tartalmazó példányé 4000 lej. /Makkay József: Országos magyar napilapot indítanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az alaptőke 1,2 millió dollár. Ebből sikerült a kolozsvári szerkesztőséget/kiadóhivatalt, a bukaresti fiókot, 6 megyei képviseleti irodát felállítani (Nagyvárad, Szatmár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Arad, Sepsiszentgyörgy). Tervezett példányszámuk 50 ezer, s magyarországi terjesztésre is gondolnak. A szerkesztőséget nagyrészt fiatalok alkotják, a kolozsvári egyetem újságíró szakának és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumának végzettjei. A Krónika vezérigazgatója Werner Péter, a lapigazgató dr. Fóti Péter. /(Csomafáy Ferenc): "A lényeget elfelejtettem..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ "A Krónikának mint magyar lapnak egy olyan jelenségnek a megszüntetése az elsőrendű feladata, amelyet Erdélyben így neveznek: nyelvi zsákutca. Arról van szó, hogy az ottani magyarság jelentős tömegei jelenleg nem juthatnak hozzá modern magyar nyelven írt sajtótermékekhez. Pedig a nyelvi fejlődésnek ezek nélkülözhetetlen eszközei. Igen fontos, hogy nagyszámú magyar az anyanyelvén olvashassa, miként formálódik a román politika, a román társadalom, és hogyan alakul ezen belül a magyar kisebbség sorsa. Nem kevésbé fontos, hogy anyanyelvén tájékozódhasson a romániai magyarság arról, hogy milyen is éppen a nemzetközi helyzet. A romániai magyarok érdeklődésének megfelelően bőséges tájékoztatást ad majd a Krónika a mindenkori magyar viszonyokról" - nyilatkozta a Népszabadság október 8-i számában Stanik István felelős szerkesztő. - Korrekt önreklámozás: a zsákutcán kívüli Krónika olyan, mint a tökéletes mosópor. A zsákutcából üzent Szilágyi Aladár: Jó lapot kívánunk! /Szilágyi Aladár meg a többi zsákutcai kolléga: Üzenet a zsákutcából. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

1999. október 27.

Az Adevarul okt. 25-i száma közölte, hogy az 1956-os magyar forradalom évfordulóján rendezett marosvásárhelyi megemlékezésen Ágoston Hugót, "az egyik legismertebb romániai magyar újságírót Securitate-feljelentőként leplezték le". Dorin Suciu részletes beszámolót közölt arról, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezetének rendezvényén egy volt politikai fogoly, Csorvásy Gyula elmondta: 1956-ban akkori tanára, Ágoston Hugó feljelentette a titkosrendőrségen a magyarországi eseményekről tett megjegyzései miatt. Õt, mivel akkor 16 éves kiskorú volt, hét évi börtönbüntetésre ítélték, Ágoston Hugó pedig rögtön ezután A Hét című romániai magyar hetilap szerkesztője lett. Ágoston Hugó az október végén induló új romániai országos magyar nyelvű napilap, a Krónika főszerkesztő-helyettese. - Ágoston Hugó 1956-ban mindössze 12 éves volt, s 1970-ben lett a Hét szerkesztője". Ágoston Hugó nyilatkozatában visszautasította azt, hogy bármi köze lett volna a szekuritátéhoz. Rágalmazásért beperli az Adevarult és a cikk szerzőjét. - A Romániai Magyar Szó telefonon érdeklődött a Szászrégenhez csatolt Radnótfáján élő Csorvásy Gyulától, mi is hangzott el. Csorvásy elmondta, a dátumok nem felelnek meg a valóságnak, mert az ő meghurcoltatása 1970-ben történt. Ágoston Hugó fizikatanára volt. /Egyébként két évvel ezelőtt volt a marosvásárhelyi rádióban Tóth Bélának Élő történelem című sorozatában részletezte ugyanezt./ Csorvásy verseket írt, Ágoston Hugó is, megmutatták egymásnak írásaikat. Csorvásy állította: Ágoston Hugó feljelentette őt, hogy röpcédulákat készített. A mostani 56-os megemlékezésen egy magyar újságíró is megjelent, hogy ő mit fordított a román kollégáknak, nem tudja. Dorin Suciu, aki nem volt jelen, szemenszedett hazugságokat írt. /Az Adevarul Ágoston Hugót rágalmazza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

1999. november 1.

Vagyon-e fájdalom az enyémhez hasonló? címmel okt. 31-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a gyászjelentésekből készült kiállítás. A múzeum teljes gyászjelentés-állománya közel tízezer darabos, zömét az Apor Péter gyűjteményből örökölték, tájékoztatott Szőcsné Gazda Enikő, a kiállítás anyagának válogatója. /Farkas Réka: Kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban. Két évszázad gyászjelentői. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1. - 2. sz./

1999. november 4.

Nov. 4-én Iosif Panduru ezredes, a rendőrség főfelügyelőjének helyettese a belügyminisztériumi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a rendőrség a bűnözés megfékezésére külön szolgálatot létesített. A szolgálatnak öt alegysége alakult meg Brassóban, Konstancán, Temesváron, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredán. Egy alegység legkevesebb huszonhat személyt alkalmaz. Pandaru szerint a szolgálat a lakosság kérésére jött létre, nincs szándékosság a települések kiválasztásában. /E. Ferenc Judit: Megszületett a Belügyminisztérium döntése. Több rendőr Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5. - I. évf. 6. sz./ Székelyföldön tehát tovább növelik a román rendőrök létszámát.

1999. november 6.

Nov. 4-én kezdődött el Bulgáriában, Borovecben a román-bolgár-görög államfői találkozó. A hármas csúcs nov. 5-én folytatódott. Emil Constantinescu elnök elmondta, hogy teljes egyetértéssel zárultak az eddigi tárgyalások Petar Sztojanov bolgár és Kosztasz Szimisztisz görög elnökkel. Egyetértettek a bűnözés visszaszorításában, ebből a célból regionális központ felállításáról döntöttek, a központ Bukarestben lesz. Vita a bolgár és a román fél között a két országi összekötő Duna-híd helyének meghatározásában volt. /Balogh Levente: Boroveci hármas csúcs. Majdnem teljes balkáni egyetértés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6. - I.évf. 7.sz./

1999. november 6.

Ezelőtt 40 évvel, 1959 novemberében a Securitate emberei a Szatmár megyei Érendréről elhurcoltak nyolc férfit. Hozzátartozóik sokáig nem tudtak semmit róluk. 1960 szeptember 3-án a kolozsvári hadbíróság államellenes szervezkedésért, két főt pedig feljelentési kötelezettség elmulasztásáért ítélt el: Bujdosó Géza állatorvos 15, Kovács Lajos 10, Szaleczky Miklós 7. Ábrám Sámuel 5, dr. Avasán Gyula 4, Fischer Lajos 4, Toroczkai Sándor 3, Kiss Miklós 2 év börtön. Végül 1963-ban amnesztiával szabadultak. Koncepciós per zajlott, azért ítélték el őket, mert ellenszegültek a kollektivizálásnak. Románia Legfelsőbb Bírósága 1998. május 25-én felülvizsgálta és jogtalannak ítélte az 1960-ban kimondott ítéletet. Nov. 6-án Érendréd református templomában az ártatlanul elhurcoltak emlékére márványból készült emléktáblát állítottak. /Boros Ernő: Rehabilitálták a szekuritate áldozatait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6. - I.évf. 7.sz./ 1959. november 3-án éjjel tartóztatták le a nyolc érendrédi férfit. Tíz hónapig az Nagybányán kínozták és vallatták őket. A katonai ügyész halálbüntetést kért a fővádlottra, Bujdosó Gézára, míg a többiek legkevesebb 15 év börtönt kaptak volna. Szerencsére a Nagybányán lezajlott nyílt tárgyalás kedvező fordulatot vett. A tárgyalásra beidézett koronatanú lelkiismeret-furdalása miatt visszavonta addigi vallomásait. Az államhatalom nem bocsátott meg neki: még aznap ellenőrzést tartottak Varga József üzletvezetőnél, és sikkasztás miatt három évet kapott. Az ártatlanul elítélt érendrédieket a Duna-delta koncentrációs táborába, Peripravára vitték. A politikai foglyok lágerében embertelen körülmények között kubikosmunkát végeztek, nádat vágtak. Ketten büntetésük letöltése után szabadultak ki, a többiek 1963 telén amnesztiával kerültek haza. /Dr. Ábrám Zoltán: Emlékezés az érendrédi politikai elítéltekre. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./ Nov. 6-án Érendréd református templomában ünnepi istentiszteletet tartottak az 1959?ben elhurcolt, majd utána koncepciós per nyomán bebörtönzött helybéliek emlékének állított emléktábla felavatása alkalmából. Tőkés László püspök mondott beszédet. Dr. Németi János történész emlékeztetett arra, hogy a törvénytelenül elítéltek rehabilitálására 1998 májusáig kellett várni. A márványtáblán az 1960-ban elítéltek névsora szerepel, továbbá Márton Attila lelkész, akit 1958?ban ítéltek el Kolozsváron 7 évre. /Ünnepség Érendréden. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 8./

1999. november 9.

Demény Péter Kovács András Ferenc Saltus hungaricus című /alcíme: Összmagyar versek a szórványban/ kötetét ismertette nagy elismeréssel. Demény az ismertetés ürügyén sietett kijelenteni, hogy az összmagyar az anyaországi politika "legnagyobb ostobasága", továbbá meghatározást is adott: "Az összmagyarok ideológiája tulajdonképpen kirekesztő, hiszen rigorózus szabályok határozzák meg, mi a magyar, hogyan magyar, mitől magyar stb. A provincializmus ismét nehezen elérhető csúcsokra hágott." Az egyedül helyes út tehát az elhatárolódás, a nemzeti érzés kigúnyolása, megvetése - az Esterházy Péter által képviselt /jól fizetett/ divat utánozása. Demény sorolja, mi az elvetendő: a súly alatt a pálma, a Tündérkert ideológiája. Ettől meg kell szabadulni. - A recenzens idézett Kovács András Ferenctől: "Magyarságnak nagyot ugort/az ára! Mind több mászkál ősi ugor-/Kafára". /Demény Péter: Hajba kapnak a váteszek a nemzeti "ugorkafa" tövében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./ Demény Péter tételének igazolására a Népszavában, a Magyar Hírlapban vagy az Élet és Irodalomban százával találhat cikkeket.

1999. december 2.

Nov. 29-én a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület /Kovászna/ irodalmi klubja meghívta a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szerkesztőit. Ferenczes István főszerkesztő elmondta, hogy az első szám 1997. okt. 23-án került ki a nyomdából. A lap alapítása abból a felismerésből született, hogy Székelyföld értékei nem integrálódtak kellőképpen az összmagyar kultúrába. A folyóiratot úgy szerkesztik, hogy látlelet legyen a korról, Erdély, tegnapi és mai jeles embereiről /Academia Transilvanica/, a dokumentumokban megörökíthető múltról /Ujjlenyomat/, hagyományokról /Aranyág/, a művészpályákról /Műteremtés/. /Gazda József: Kovásznai találkozás a Székelyföld szerkesztőivel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

1999. december 3.

A Vallásügyi Államtitkárság elkészítette a vallásügyi törvény tervezetét. Az államtitkárság élén három éve Gheorghe Anghelescu craiovai teológiaprofesszor áll. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke szerint az államtitkár eddig a többségi ortodox egyháznak kedvező döntéseket hozott. A törvénytervezet több diszkriminatív rendelkezést tartalmaz, az ortodox egyházat nemzeti egyháznak nyilvánítja. /Bakk Miklós: Nemzetivé kívánják avatni az ortodox egyházat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

1999. december 11.

Az idei Tokaji Írótáborban Görömbei András figyelmeztetett: a kilencvenes években bekövetkezett értékrendváltás nyomán olyan alkotó életműve sem szerepel a nemzeti irodalmi kánonban, mint amilyen Székely János. Cseke Péter kiállt Székely János irodalmi értéke mellett, hangsúlyozva, hogy a kilencvenes évekre az öncsonkító irodalom megjelölése a legfőbb sajátosság a magyar irodalomban, nemcsak erdélyi vonatkozásban. - Meg kellene szabadulni ettől a szellemi csonkoltsági állapottól. Cseke Péter sürgette, össze kell gyűjteni az irodalmi hagyatékot. Az erdélyi irodalmi örökség hozzáférhetőségéről Marosi Ildikó nyújt felvilágosítást. Az újonnan indult erdélyi intézetnek számítógépes adatbázist kell létrehozni és rendszerezniük kell a hagyatékot. /Cseke Péter: Öncsonkító irodalom? = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

1999. december 11.

Bodgán Kálmán úgy hiszi, Romániában ő a legrégibb szabadkőműves, hiszen Kolozsváron, az Unió Páholyban hatvanöt éve avatta fel a nagymester, dr. Janovics Jenő. Erdélyben skót, a Regátban pedig francia rítusú páholyok voltak. Erdélyben Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Aradon voltak páholyok, a legfiatalabb páholyt Nagybányán Bogdán édesapja és dr. Bene Sándor alapította. Új páholy megnyitásához szükség volt egy szomszédos ország nagymesterének a jelenléte. A nagybányai páholy megnyitására dr. Balassa Péter akadémikus, nyelvészprofesszor érkezett Budapestről. - Bogdán felsorolt néhány tagot. Kolozsváron a szabadkőművesek között volt Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Vásárhelyi János, Járosi Andor, Ürmössy Antal Márk, dr. Jancsó Elemér, Brüll Manó, Bárd Oszkár, Ligeti Ernő, Lakatos István, dr. Gúzner Miklós, Szegő Imre, Brassóban Kacsó Sándor, Marosvásárhelyen Molter Károly és dr. Fekete Andor. /Bodgán Kálmán, a legrégibb szabadkőműves: Szabad-e szabadkőművesnek lenni? = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

1999. december 22.

Iochom István, a Háromszék napilap Kézdivásárhelyen élő munkatársa dec. 20-án lehallgatókészüléket fedezett fel lakásában. Ennek előzménye az, hogy Iochom István 1989 után az azóta megszűnt Székely Újságban cikksorozatot közölt a Securitate felépítéséről, módszereiről. A szerzőt telefonon többször megfenyegették. 1994. dec. 14-én két ismeretlen betört az újságíró lakásába, ahonnan több kilónyi iratot vittek magukkal. Semmi mást nem vittel el, csak a szekuval kapcsolatos dokumentumokat. Iochom István idén két könyvet jelentetett meg, amelyek felkelthették az illetékesek figyelmét. Az egyik: Kísért a múlt Székelyföldön - Az Ageche-ügy története /Székely Hírmondó kiadása/, a másik: Pisztoly az Olt vizében . Ez a könyv a szeku, illetve a jelenlegi titkosszolgálat /SRI/ ügyeivel, továbbá a rendőri visszaélésekkel foglalkozott. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem tud a lehallgatásról. /Gazda Árpád, Kocsis Károly: Lehallgatókészüléket találtak egy kézdivásárhelyi újságíró lakásán. Jogtalan lehallgatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

2000. január 8.

Emil Constantinescu elnök díszoklevelet és emlékérmet adományozott dec. 22-én Aurel Agache milicistatiszt utódainak. Az elnök kitüntetését Sepsiszentgyörgyön Gheorghe Tatu prefektus nyújtotta át a visszaélései miatt 1989. december 22-én a népharag áldozatává lett Agache fiának "a kommunista erők elleni harcban tanúsított bártorságáért, és a szabadságért hozott áldozata legfőbb elismeréséért". Kézdivásárhely lakóit felháborította a hír, hogy az elnök épp azt tünteti ki, aki megtestesítette a kommunista diktatúrát. Az államelnök ezzel a kitüntetéssel egy peres ügyben nyíltan állást foglalt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy megdöbbenten értesült erről és reméli, hogy csupán rutinos és figyelmetlen aláírás történt. /Kétes kitüntetés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./ Constantinescu elnök ezzel Ion Iliescu volt elnök eljárását ismételte meg: Ion Iliescu államfő elnöki rendelettel mártírhőssé avatta Ion Agache Aurel őrnagyot, aki magyargyűlölő hatalmi visszaéléseiről volt ismert, kínzásokkal kifosztott, halálba kergetett embereket, az 1989-es fordulat idején a felbőszült tömeg lincselésének áldozata lett. Háromszéken óriási felháborodást váltott ki ez a döntés. A megyei ügyészség 1991. novemberében még úgy határozott, hogy Agache nem tekinthető mártírnak. /Pesti Hírlap, 1993. márc. 18./

2000. január 15.

Molnár Gusztáv a Teleki László Intézet keretében 1995 óta folyó geopolitikai kutatások vezetője. Jelenleg a kolozsvári egyetem vendégtanára. Geopolitikai és regionális szerveződéseket szem előtt tartó megközelítése vitát váltott ki. A vitáról a Polirom Kiadó közölt válogatást Problema transilvania címmel. A kötetet Molnár Gusztáv Gabriel Andreescuval közösen szerkesztette. Molnár Gusztáv elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt készült tanulmányában /Volt Európának egy különös tartománya/ pesszimista álláspontra helyezkedett. Ezt az írását a Szekuritate akkor elkobozta. Akkor úgy gondolta, hogy Erdély mint közép-európai tartomány teljesen megsemmisül. Mai gondolkodásában viszont a reménystratégia van jelen. Lehet tervezni, építkezni. Erdélyben már vannak csoportok, melyek a kérdés politikai oldalát felvállalják, így Sabin Gherman ligája vagy az RMDSZ-en belül a Reform Tömörülés csoport. Molnár Gusztávot a dolog ideológiája, egy lehetséges közös erdélyi nyilvánosság, közös hagyomány megteremtése foglalkozatja. - Molnár Gusztávot a területek, tartományok lázadása érdekelte, ami a század- és ezredforduló világjelensége. "Quebecktől Kelet-Timorig és Skóciától Kasmírig mindenütt megmutatkozik. Európában ez a kérdés most a nyugati civilizáció-állam keleti határvonala mentén kialakuló új Frontier problémájaként jelenik meg." Azokra a tartományokra gondol, amelyek képesek lennének a Nyugathoz való csatlakozásra, de az országok, amelyekhez tartoznak, nem. - Ösztönstratégia kezd érvényesülni ezekben a tartományokban, állapította meg: a Nyugat közelsége dezintegratív erővel hat a közvetlen környezetére. Nem véletlen Adrian Nastase hisztériája, amikor a regionalizmus szóba kerül. Molnár Gusztáv 1997-es tanulmányában, amely a Problema transilvania kötet vitaindítója, megállapította, hogy Bukarest egy angol típusú devolúciós stratégiával kezelhető szinten tudná tartani a kérdést, megőrizve az állam egységét, ugyanakkor Erdély számára bizonyos intézményi önállóságot biztosítana. Vitapartnere, Andreescu másra érzékeny. Amennyiben beindul Erdélyben az autonómia intézményesülése, akkor Ó-Románia nem-nyugati jellemvonásai élesebben kiütköznek. Andreescunak, a Bukarestben élő nyugatos értelmiséginek ez nem érdeke. A kötetben Tom Gallagher azzal érvel Molnár Gusztáv okfejtése ellen, hogy Erdélyen belül a románság és a magyarság Erdély-képe olyannyira eltérő, hogy nem egyeztethetők össze egy közös erdélyi stratégia érdekében. Igaz, felelt erre Molnár Gusztáv, hogy eltérő, de meg lehet teremteni a közös stratégiát. Tom Gallagher a román erdélyiséget a Román Nemzeti Egységpárthoz közötte. Ma már azonban egyre gyengül ez a párt. Molnár Gusztáv hisz a közös erdélyi identitás megteremtésében. Először a közös erdélyi nyilvánosságot kell megteremteni. Amennyiben nem teremtik meg, figyelmeztetett Molnár Gusztáv, akkor "végzetesen megroppan - a németeké után - a magyar közösség ereje, konzisztenciája is." Akkor megkezdődik az Erdélyből való elvándorlás. Ez nagy veszély, "ezért az erdélyi regionalizmus nem elméleti kérdés, hanem egy vállalható, élhető létstratégia kérdése, amely nem mond ellent sem a román, sem egy régiófelelősséget is érző magyar nemzetstratégiának." Erdélynek két központtal is meg kell értetnie a maga igazát. /Bakk Miklós: Beszélgetés Molnár Gusztáv erdélyi származású politológussal. Erdélynek két központtal is meg kell értetnie a maga igazát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2000. január 15.

Gabriel Andreescu úgy látja, hogy a sovinizmus ereje csökkent, azonban újabb fenyegető erő az ortodoxizmus. Az "ortodoxizmus offenzívájának" kezdetét 1997 tavaszára tette. A jelenlegi kormánykoalíció hatalomra kerülésével sikerült egyik megbízható emberét, Gheorghe Anghelescut a vallásügyi államtitkárság élére állítani. Gheorghe Anghelescu teológiai tanár, aki hűségesen szolgálja ortodox egyházát. Az évek során az ortodox egyház kormányhatározatokkal nagy pénzösszegeket kapott. Bukarest szívében akarják felépíteni a Nemzeti Megváltás Katedrálisát, melynek helyét Emil Constantinescu elnök Teoctist pátriárkával közösen jelölte ki. Az ortodox egyház megszállta a közéletet, elöljárói minden rendezvényen megjelennek. Az egyházügyi törvény tervezetével az ortodox egyház gyakorlatilag megvalósítaná dominanciáját a többi vallás fölött. A törvénytervezetet a kormány 1999. szeptemberi ülésén elfogadta, anélkül, hogy egyeztetett volna a többi felekezettel. A tervezet jelenleg a képviselőházi emberjogi, vallás- és kisebbségügyi bizottsága előtt van. Egyedül a rendkívül széles bel- és külföldi nyomás eredményezheti a visszavonását. /Gabriel Andreescu: Törvénnyel az ortodox állam felé. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2000. január 15.

Bíró Béla kifejtette, hogy a magyarokkal folyton a románok, a románokkal a magyarok miatt került összeütközésbe. "Mindkét közösség hajlamos volt sajátjaként elfogadni, de csak abban az esetben, ha eldöntöm, mi is vagyok: magyar vagy román. Csakhogy ez képtelenségnek tűnt számomra. Román környezetben ugyanis magyarnak, magyarban (öt év román-magyar szak után) románnak (is) érezhettem magam." Bíró Béla sohasem értette meg, miért kell választania. "Miért ne érezhetném magam e két nyelv és kultúra (sőt, egyetemi évei után, harmadikként a zsidó) ismeretének arányában románnak és németnek (sőt zsidónak) is." Bíró Béla leszögezte: Gabriel Andreescut vagy Lucian Boiát "közelebb érzem magamhoz, mint Tőkés Lászlót például." /Bíró Béla: megtagadott identitások, traumák, gyűlölt alteregók. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2000. január 17.

Demény Péter reagált a Molnár Gusztávval készült interjúra /Krónika, jan. 15./: az RMDSZ-nek ki kell dolgoznia egy jövőképet. Stratégiára van szükség. Fölkészült politikusok kellenek, a magyar ifjúság számára egyetemet, munkaalkalmat kell teremteni. /Demény Péter: Jövőkép az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2000. január 17.

Kolozsváron bemutatták dr. Balázs Lajos Szeretet fogott el a gyermek iránt című könyvét, ez a Csíkszentdomokosról írt monográfiájának harmadik darabja. A három kötet a falu életét mutatta be a házasság, halál és születés kapcsán. /Ketesdy Beáta: Könyvbemutató a Kriza János Néprajzi Társaságnál. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2000. január 19.

Megjelent Kinde Annamária Egy másik arc /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1999/ című verseskötete. Első verseskötete /A hiúzok természetéről/ 1996-ban látott napvilágot. Kinde Annamária ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely a nyolcvanas évek elején tűnt fel az erdélyi irodalomban, s azóta javarészt szét is szóródott. Ennek a szétszóródott nemzedéknek egyik alapélménye a Szent Anna tó és a partján történt táborozás. /Balázs Imre József: A Szent Anna tó és a helyi széljárás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

2000. február 15.

Izsák Balázs emlékeztetett a magyar kormányküldöttség 1997-es bukaresti látogatásának egy részletére, melyről a marosvásárhelyi Népújság 1997. okt. 22-i száma adott hírt: "A kedd reggeli megbeszéléseken a két miniszterelnök egyetértett abban, hogy új, önálló magyar egyetemet kell létesíteni Romániában, tudomásul véve a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét, ez az egyetem egy másik városban létesülne." A magyar közvéleményt meglepte ez a hír, mert Victor Ciorbea akkori kormányfő Budapesten kijelentette, hogy a tanügyi törvény módosításával lehetővé válik önálló magyar felsőoktatási intézmények létrehozása. A két miniszterelnök megállapodásától az RMDSZ 1997. okt. 23-án kiadott közleményével "félreértésre" hivatkozva elhatárolódott. Azonban Kovács László akkori külügyminiszter tévényilatkozata mást mondott, hasonlóan a sajtóhoz. A Népszabadság 1997. okt. 30-i számában Horn az RMDSZ-t képviselte Ciorbeánál címmel hozta a következőt: "a magyar miniszterelnök elmondta: az RMDSZ vezetői lehetetlennek tartják a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását, illetve az azon belüli magyar tagozat vagy kar létrehozását az adott helyzetben. Ezért kellene egy új egyetemet létrehozni egy másik városban. Ez az RMDSZ-nek, az ügy illetékesének az igénye." Izsák Balázs megállapította, hogy ezek az ellentmondások lehetőséget teremtettek a román vezetésnek arra, hogy megtagadja az egyetem megadását. Horn Gyula Azok a kilencvenes évek /Kossuth Kiadó, Budapest, 1999/ című könyvének 464. oldalán így emlékezett erre: "A zárónapon kérésére együtt reggeliztem Markó Bélával. A legfontosabb, amit az RMDSZ elnöke közölt: már nem ragaszkodnak ahhoz, hogy önálló magyar fakultást hozzanak létre a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az egykori magyar egyetemet annak idején erőszakkal szüntették meg, s hosszú évek alatt sem sikerült visszaállítani. Ezért Markó szerint inkább egy magyar egyetemet kellene létrehozni valamelyik erdélyi városban. Ez jó elképzelésnek tűnt a Babes-Bolyai "visszamagyarosítása" helyett, a meddő viták és ellenségeskedések után s az álláspontok megmerevedése miatt. Megígértem, hogy álláspontját ismertetem a zárótárgyaláson. Ciorbea örömmel fogadta a felvetést, amelyet a sajtótájékoztatón is ismertettünk. Legnagyobb megdöbbenésemre azonban az RMDSZ vezetése nyilvánosan tiltakozott az elgondolás ellen. Markó pedig hallgatott." Izsák Balázs megjegyezte, hogy Markó továbbra is hallgat, holott személyes felelősség terheli a kolozsvári magyar egyetem létrehozásának meghiúsulásáért. Hallgatása nem mentesíti a felelősség alól. /Izsák Balázs: Mentesít-e, mentesíthet-e a hallgatás a felelősség alól? = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

2000. február 15.

Az elmúlt hetekben a Krónika /Kolozsvár/ napilap szerkesztőinek lelkes csapata járta Erdély helységeit, a találkozókon magyarázták: mitől Krónika a Krónika, s miért fogyott egyik napról a másikra a felére a lap terjedelme. Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője elmondta, hogy fizika szakot végzett az egyetemen. A Romániai Magyar Szó munkatársa volt, azonban úgy érezte, hogy az RMSZ "nem kíván pártatlan lenni a magyarságot megosztó kérdésekben". - A Krónika konkurenciát jelent az erdélyi magyar sajtópiacon. A Krónika megjelenésével mindenki nyert, mert a többi lapok, összeszedték magukat, megemelték a színvonalat, egyre inkább az a szempont uralkodik náluk: jobb lenni, mint a Krónika. - Gazda Árpád szerint az RMSZ-szel az a baj, hogy Bukarestben van. A romániai magyarság hírlapján nem szabad, hogy úrrá legyen a bukaresties szemlélet. Gazda szerint az olvasók elégedettek a Krónikával. - A romániai magyarság belekeseredett a sorsába. "Mi ennek a nagy mélabúnak a falait döngetjük." - vallja. Igyekeznek a politikusokat megismertetni olvasókkal. Nem fognak valakit megkímélni azért, mert az illető RMDSZ-es tisztségviselő. "Az induláshoz szükséges pénzalapot magyar befektetők biztosították számunkra, akik huszonéves fiatal üzletemberek, Nyugat-Európában tanultak, s a magyar tőzsde indulásakor, a nyugaton szerzett ismereteik, gazdasági szaktudásuk révén azonnal nagyokat taroltak, más vállalkozásaik is vannak." Egy lapnak egy idő után meg kell állnia a saját lábán. /Beszélgetés Gazda Árpáddal, a Krónika erdélyi közéleti napilap vezető szerkesztőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2000. február 15.

Az elmúlt hetekben a Krónika /Kolozsvár/ napilap szerkesztőinek lelkes csapata járta Erdély helységeit, a találkozókon magyarázták: mitől Krónika a Krónika, s miért fogyott egyik napról a másikra a felére a lap terjedelme. Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője elmondta, hogy fizika szakot végzett az egyetemen. A Romániai Magyar Szó munkatársa volt, azonban úgy érezte, hogy az RMSZ "nem kíván pártatlan lenni a magyarságot megosztó kérdésekben". - A Krónika konkurenciát jelent az erdélyi magyar sajtópiacon. A Krónika megjelenésével mindenki nyert, mert a többi lapok, összeszedték magukat, megemelték a színvonalat, egyre inkább az a szempont uralkodik náluk: jobb lenni, mint a Krónika. - Gazda Árpád szerint az RMSZ-szel az a baj, hogy Bukarestben van. A romániai magyarság hírlapján nem szabad, hogy úrrá legyen a bukaresties szemlélet. Gazda szerint az olvasók elégedettek a Krónikával. - A romániai magyarság belekeseredett a sorsába. "Mi ennek a nagy mélabúnak a falait döngetjük." - vallja. Igyekeznek a politikusokat megismertetni olvasókkal. Nem fognak valakit megkímélni azért, mert az illető RMDSZ-es tisztségviselő. "Az induláshoz szükséges pénzalapot magyar befektetők biztosították számunkra, akik huszonéves fiatal üzletemberek, Nyugat-Európában tanultak, s a magyar tőzsde indulásakor, a nyugaton szerzett ismereteik, gazdasági szaktudásuk révén azonnal nagyokat taroltak, más vállalkozásaik is vannak." Egy lapnak egy idő után meg kell állnia a saját lábán. /Beszélgetés Gazda Árpáddal, a Krónika erdélyi közéleti napilap vezető szerkesztőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2000. február 23.

Csősz Irma nyugalmazott óvónő, falukutató és népművelő másfél évvel ezelőtt megjelent könyvben választott faluját, Disznajót mutatta be: történetét, népszokásait és ragadványneveket. Napvilágot látott új könyve /Rhédeyek és Fráterek, Tinivár, Kolozsvár/ szintén Disznajóhoz kapcsolódik. A falu egykori grófi családjai voltak a Rhédeyek és Fráterek. /Antal Erika: Megjelent Csősz Irma új könyve. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

2000. február 26.

Febr. 23-án Marosvásárhelyen bemutatták Barabás Zoltán Kapun belül, kapunk kívül /Impress, Marosvásárhely/ című néprajzi írásokat tartalmazó könyvét. /Antal Erika: Kapun belül, kapunk kívül. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

2000. február 26.

A New York-i Romanian Library és a Miaimi Beach-ben működő The Romanian Historical Studies tonnaszám küldi szét a céljaikat szolgáló könyveket és propagandaanyagot az amerikai egyetemeknek, közkönyvtáraknak, politikusoknak. Számításaink szerint több mint háromezer amerikai könyvtárat, valamint politikusok százait látták el áltudományos, magyarellenes művek tucatjaival s milliónyi brosúrával" - nyilatkozta Magyaródy Szabolcs amerikai magyar személyiség. Harrach Gábor hozzátette, hogy nekünk viszont nincs szükségünk történelmi mítoszokra, hamisított statisztikákra, csak az igazságot kellene a világ elé tárni. /Harrach Gábor: Nemzetpropaganda: csak az igazságot kellene a világ elé tárni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 2761-2782




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998