udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kulturalis Oroksegvedelmi Hivatal /KOH/ (Budapest)

2005. február 5.

Budapestről küldte a Kárpát-medencei Kastélykrónika című folyóirat első évfolyamának első számát a főszerkesztő és művészettörténész, Várallyay Réka, a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal Kárpát-medencei referense, aki több alkalommal volt Háromszék vendége, Kézdivásárhelyen szakrális kiállítás szervezője. A rangos kivitelben, negyedévente megjelenő kiadványt az említett hivatal indította útjára, és benne húsz szerző tárgyi és szellemi örökségekkel foglalkozó írását közli nemcsak magyarországi, hanem a regionális szerkesztőségek (Felvidék, Kárpátalja, Erdély,Vajdaság, Délvidék, Burgenland) közreműködésével. A félszáz oldalas folyóirat kötődik Háromszékhez és Erdővidékhez. Fehér János baróti művészettörténész és Kisgyörgy Zoltán a vargyasi Daniel-kastélyt és annak hajdani életét mutatja be. A vizuális lapterv egyik készítője a Sepsiszentgyörgyön élő, tehetséges grafikus, Péter Alpár. /Kisgyörgy Zoltán: A régiók örökségei egy helyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

2005. május 23.

A máréfalvi Kovács Piroska nyugalmazott tanárnő kapumentő munkássága olyan mozgalom lett, melynek nem csupán a megyében, az országban, de annak határain túl is híre járja. A kapumentés nagyasszonya a Székely Kapuk Napja rendezvénysorozat időpontjául májust jelölte meg. A székely kapu motívumaiban is magán viseli május virágait. Május 21-én az immár ötödik alkalommal megtartott kapufórum nem csupán diákokat, hagyományőrző egyesületeket mozgatott meg, de hazai és anyaországi kutatókat is. A fórum üzenete nem lehet más, minthogy fába rótt okleveleink, a székely kapuk megmentése, továbbörökítése valamennyiünk kötelessége, írta Kristó Tibor. /Kristó Tibor: Kapufórum Máréfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./ Megjelent és hozzászólt többek között S. Sebestyén József és Káldi Gyula, a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, illetve a Nemzetközi és Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának határon túli műemlékekkel foglalkozó referensei Budapestről. /(bb): Székely kapuk napja – szakmai tanácskozás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 27./

2005. július 8.

Csíkszeredában kiállítják a századfordulón készült miseruhákat. Várallyaly Réka művészettörténész elmondta, hogy 2002-ben Felső-Háromszék komplex település-felmérését végezték el. Ennek részeként ő az egyházi ingóságok számbavételével foglalkozott. Ekkor merült fel az ötlet, hogy megmutassák ezeket mindenkinek. 2004 októberében a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete és a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum közös szervezésében sor került a felső-háromszéki miseruhák kiállítására. Kézdivásárhely után Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson is kiállították az anyagot. Csíkban a gyulafehérvári érsekség végezte a felmérést, itt is nagyon gazdag anyag került elő. A XIX–XX. század fordulójának egyházművészete eddig feldolgozatlan terület. A II. Vatikáni Zsinat után ezek a miseruhák „kimentek divatból”. Ezért is lenne fontos egy egyházművészeti múzeum létrehozása, mondjuk Csíksomlyón. /Takács Éva: Egyházművészeti múzeumra lenne szükség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

2005. október 12.

Az Erdélyi Unitárius Egyház október 13-14-ére meghívta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a képviselőit, hogy helyszíni bemutató keretében beszámolhasson azoknak a pályázati támogatásoknak a felhasználásáról, amelyekkel négy, unitárius tárgyi emlék restaurálását/felújítását tette lehetővé. Nagyajtán a templomerőd sarokbástyájának felújítása befejeződött. Nem halogatható feladat magának a templomnak a felújítása is, amely főleg az ismétlődött földrengések és a nem egészen szakszerű karbantartás következtében ma rossz állapotban van. Nyárádszentlászlón van az egyik legrégebbi (14. századi) és építészeti szempontból is az egyik legérdekesebb unitárius templom, amelyet a templomhajó vagy a máig fennmaradt gótikus ajtókeret jelentős nemzeti örökséggé tesznek. Elkészült az említett ajtókeret helyreállítása, a szószékkorona, a festett-kazettás mennyezet és az úrasztala restaurálása is. Mára a templom engedélyezett kivitelezési dokumentációja is rendelkezésre áll. A tényleges munkákat előreláthatólag 2006-ban kezdik meg. A rossz útviszonyok miatt nehezen megközelíthető Magyarszentbenedeknek középkori temploma van, amelynek 1701-ből származó festett-kazettás mennyezete a legrégebbi erdélyi kazetta-födémek egyike. Tíz évvel ezelőtt komoly repedések jelentek meg a templom falán, a torony fokozatosan süllyedt. Megtörtént a kazettás mennyezet restaurálása. A Házsongárdi-temető „unitárius Pantheonjának” legreprezentatívabb síremléke Brassai Sámuelé, az „utolsó erdélyi polihisztoré”. A díszes síremlék puha mészkőből épült. Megtörtént a síremlék restaurálása. /Jakabffy Tamás: Felújított műemlékek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2005. november 14.

November 11-13-án, a hét végén tartották meg az Erdélyi Magyar Régészek III. konferenciáját a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Az előzőekhez viszonyítva a csíksomlyói találkozó volt a legsikeresebb: több mint 100 egyetemi hallgató, érdeklődő volt kíváncsi a két szekcióban bemutatott, közel 50 előadásra. Az előadók között volt a budapesti dr. Takács Miklós régész; a szintén Budapesten élő kollégája, Benkő Elek, a székelykeresztúri múzeum egykori munkatársa; valamint Kacsó Károly és Bajusz István történészek, továbbá a házigazda szerepét betöltő Botár István és Darvas Lóránt régészek. Műsorfüzet tartalmazta az előadások jegyzékét. Két évvel ezelőtt alakították meg a Pósta Béla régész nevét viselő egyesületet, hogy támogassák a különböző intézményekben kutató szakemberek kapcsolattartását, információcseréjét – mondta Botár István, az egyesület igazgatótanácsának tagja. /Kristó Tibor: Erdélyi magyar régészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./ A szervezők (Pósta Béla Régészeti Egyesület, Mikó Ferenc Egyesület, Csíki Székely Múzeum) nagy nevű szakembereket, régészeket, történészeket hívtak meg. Bajusz István, a Pósta Béla Régészeti Egyesület igazgatója elmondta, hogy az immár harmadik alkalommal megrendezett konferencia lehetőséget kínál elsősorban az erdélyi magyar régészek számára, hogy kutatásaikról beszámolhassanak a szakemberek előtt. Reményét fejezte ki, hogy ebből a konferenciából egyszer talán Magyar Régészeti Konferencia lesz, ahol az egész Kárpát-medence magyar régészei tarthatnának seregszemlét, és folytathatnának tudományos vitákat. Paszternák István, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodájának vezetője tartott előadást A kulturális örökségvédelem Magyarországon címmel. Ezt követően az előadások két (I. őskor–ókor, II. népvándorláskor–középkor) szekciókban folytatódtak. A résztvevők a három nap alatt közel ötven előadást hallgathattak meg (ízelítőül csak a Székelyföldhöz kapcsolódó néhány előadás témáját emeljük ki: Sztáncsúj József: Ember- és állatábrázolások a kora rézkori Erősd-kultúrában; Szabó Gábor–Dénes István: Régészeti topográfiai munkálatok a délkelet-erdélyi Vargyas-patak szorosában; Méder Loránd: Bronzkori balta Lisznyó határából; Asztalos István: Római határvédelem Délkelet-Erdélyben; Székely Zsolt: Újabb gót leletek Háromszéken; Benkő Elek: Középkori udvarház a Székelyföldön; Derzsi Csongor–Sófalvi András: Régészeti kutatások Kányád középkori templománál; Botár István: Régészeti kutatások Csíkmindszenten; Darvas Lóránt: A csíkszeredai Mikó-vár régészeti kutatása). /Mihály János: III. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia Csíksomlyón. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./

2006. június 19.

Kárpát-medencei Kulturális Szövetség (KKSZ) alakult június 18-án a hatodik alkalommal Budakalászon nyolc országból összesereglett mintegy száz résztvevővel megrendezett Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumán, melynek szervezői a Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium. A KKSZ elnökének Szabó Tibort választották, a HTMH volt elnökét, főtitkárnak Romhányi Andrást, az MMI tanácsosát, a Magyar Kollégium elnökét. „Én jelen pillanatban és akkor sem, amikor a HTMH elnöke voltam, nem tekintettem a rám bízott feladatot politikai tisztségnek, tehát képes vagyok civilként gondolkodni” – nyilatkozta Szabó Tibor. Azért vállalta el a KKSZ elnöki tisztségét, mert ez a most megalakult Kárpát-medencei civil szövetség ékes bizonyítéka annak, hogy a politikai megosztottság ellenére a magyar nemzeti közösségek képesek összefogni, egymás érdekében szót érteni. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, Bodó Barna kifejtette, hogy egy ilyen szövetség megalakításának a gondolata a rendszerváltozás óta jelen volt. A KKSZ-t nemcsak kisebbségi magyar civil szervezetek alapították meg, létrehozásában közreműködtek magyarországi civil szervezetek is, többek között a Koncz Gábor vezette Magyar Kultúra Alapítvány. A KKSZ székhelye Budapest, tagszervezeteinek tevékenysége kiterjed a Kárpát-medence országaira: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Ausztria. A szövetség fő célja a magyar kulturális értékek őrzése, gyarapítása, bemutatása és elfogadtatása nemzetközi szinten, valamint tagszervezetei érdekvédelmének biztosítása. Alapelvként határozták meg, hogy a szövetség a szabad egyesülés elvén alapuló politikamentes szerveződés, mely céljának tekinti a Kárpát-medencében élő népek harmonikus kapcsolatainak elősegítését, egymás kultúrájának megismerését, és az együttműködést ezen népek között. /Guther M. Ilona, Budapest: Kulturális összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Hatodik alkalommal szervezték meg június 16–18 között Budakalászon a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát, röviden a Budakalászi Találkozót. A szervezők – Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet tanácsosa, a Magyar Kollégium elnöke, és Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet (MMI) főtanácsosa – szívvel-lélekkel igyekeznek minél hatékonyabbá tenni a rendezvényt. Hat évvel ezelőtt 54 szervezet vett részt az akkor június 4-én tartott találkozón, idén már nyolc országból 114 civil szervezet küldte el képviselőjét (romániai, szlovákiai, szerbiai, horvátországi, bosznia-hercegovinai, ukrajnai, cseh- és morvaországi, szlovéniai szervezetek), ebből 33 először volt jelen a találkozón, de öt magyarországi szervezet is elküldte képviselőjét. Valamennyi eddigi találkozó végén zárónyilatkozatot fogalmaztak meg, ez legtöbbször pusztába kiáltott szónak bizonyult, a hivatalos szervek ugyanis nem figyeltek fel eléggé a találkozó fontosságára. Ezért is határozták el 2005-ben, hogy idén szövetséget alakítanak. A fórumon megfigyelőként jelen volt dr. Bicskey Botond, a Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezető helyettese. Meghívottként részt vett, és előadást tartott: C. Tóth János, a HTMH osztályvezetője, Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Jagasics Béla, az Ifjúsági, Családi, Szociális és Egészségügyi Minisztérium civil kapcsolatok főosztályának megbízott főosztályvezetője, Filotás Lászlóné, a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázati csoportvezetője, dr. Koncz Gábor, a Magyar Kulturális Alapítvány igazgatója, valamint Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határon túli magyarokkal foglalkozó munkatársa. A civil szervezetek leginkább a pénzhiányt sérelmezték, felhívták a figyelmet, hogy az anyaország ne a határon túliaknak szánt költségvetésen spóroljon. A jelenlévő hivatalok képviselői azonban tagadták, hogy a megszorítások a határon túliaknak szánt pénzalapokat érintenék. /Köllő Katalin: Megalakult a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2007. július 9.

Helyzetfelmérésre és tanácskozásra hívta össze július 7-én Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont igazgatója a román és a magyar kulturális minisztérium illetékeseit, valamint a helyi és megyei önkormányzati képviselőket. A találkozó végén a felek megállapodást írtak alá, amely a további tennivalók listáját is tartalmazza. „A jogi helyzet tisztázása a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozik, az előtanulmányok elkészíttetése a megyei önkormányzat, illetve az alkotóközpont feladata lesz” – vázolta a tárgyalás eredményét Kassay Péter igazgató. Dan Nicolae, a román szaktárca műemlékvédelmi igazgatóságának vezetője elmondta, a magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal 1998-ban kötött megállapodás a mindkét fél számára kiemelkedően fontos műemlékek jegyzékét is tartalmazza. A listán szerepel a gyergyószárhegyi Lázár-kastély is. Sebestyén József, a magyar Örökségvédelmi Hivatal főtanácsosa a múlt év decemberi közös kormányülés eseményeit elevenítette fel. Ekkor döntötték el, hogy a két kormány anyagilag és szakmailag egyaránt támogatja a magyar és román kulturális örökséghez tartozó műemlékek felújítását, megőrzését. /Jánossy Alíz: Helyszíni szemlén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

2008. április 3.

A Mátyás király szoborcsoport restaurálása, valamint a Mátyás király szülőházában kialakítandó emlékszoba volt a tárgya annak a kétnapos kolozsvári megbeszélésnek, amelyen Schneider Márta művelődésügyi szakállamtitkár, Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, valamint más magyarországi szakemberek vettek részt. A megbeszélésen jelen volt Demeter András művelődésügyi államtitkár, Boros János alpolgármester és Cseh Áron főkonzul. Őszre befejeződhet a szoborcsoport restaurálása, s a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem vezetősége részéről nyitottságot tapasztaltak a Mátyás király szülőházában létesítendő emlékszoba ügyében. /Őszre befejeződhet a Mátyás-szobor restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2008. július 12.

Csaknem negyven művészettörténész és építészhallgató egyetemista, illetve középiskolás diák dolgozott június 29. és július 5. között Bikfalván Bikfalváért, hogy a háromszéki falu népi lakóházait és kúriáit számba vegye, felmérje, dokumentálja. A nyolc erdélyi és magyarországi oktatási intézmény fiataljai a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Porta Speciosa Egyesület szervezésében érkeztek, a Kovászna megyei kulturális örökség igazgatósága és a sepsiszentgyörgyi Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaság szakmai támogatásával. A nyolcvanas években Zakariás Attila vezetésével sepsiszentgyörgyi építészek, a kilencvenes években pedig a már említett Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaság készített fotódokumentációt, értékleltárt a településről és építészeti felmérést több épületről. – A sok kutatás ellenére eddig nem született olyan településrendezési terv Bikfalván, amely ezt a különleges épített örökséget védené. Az egyhetes tábor folyamán a művészettörténész hallgatók csoportokra osztva bejárták az egész falut, kiegészítették az értékes épületekről a kilencvenes években készült adatlapokat. /Várallyai Réka: Értékfelmérés Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

2008. augusztus 22.

Bikfalva védett műemlékövezetté nyilvánítását tervezik. A Sepsiszentgyörgytől 15 kilométerre fekvő falu Uzon községhez tartozik, mindössze 350 lelket számlál, és kúriáiról vált híressé. Várallyay Réka művészettörténész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál a határon túli ügyek referense, évek óta a háromszéki kastélyokkal és kúriákkal foglalkozik, szívügye a falu épített örökségének megmentése. Kiindulópontnak azt az értékleltárt lehetett használni, amit az Orbán-kormány idején működő nemzeti örökség program keretén belül, 1996-ban készítettek. Idén nyáron ezt a dokumentumot mintegy negyven művészettörténész és építészhallgató egyetemista, illetve középiskolás diák egyhetes táborozás során kiegészítette és felújította. Körvonalazódott a faluképvédelmi program, Várallyay Réka szerint ennek a pozitív kisugárzása példát mutathatna egész Kovászna megyében. A következő lépés a kúriák felújítása, megőrzése lenne. A sepsiszentgyörgyi Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaság vállalta ennek lebonyolítását. /Bíró Blanka: Mentik az örökséget. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

2008. szeptember 20.

Egy olyan térinformatikai adatbázis elkészítése nélkül, amely átfogó képet ad a település állapotáról, épülő, közösségi tereiről tartalmaz adatokat, nem lehet jó városrendezési tervet készíteni ― vallja S. Sebestyén József, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa, aki családi kapcsolatnak köszönhetően mondhatni hazajár Sepsiszentgyörgyre. Kíváncsian várja, mi fog történni ebben a városban. A rendezési terv elkészítése segítené az értékleltár, olyan alapadatok, mint például egy jelentősebb történelmi épület környéke. Ez a látlelet tartalmazza a település szerkezeti jellegét, az ott élő közösségek demográfiai, gazdasági helyzetét leíró statisztikai adatokat is. Nem kell bevárni az épületek leromlását, az apró, kisebb javításokat időben kell elvégezni. Nagy munka a felleltározás, de hasznos. Erdővidéken évek óta befejezés előtti állapotban van egy ilyen adatbázis, Nyárádmentén készül, s Felső-Háromszéken is elindult a terepmunka. S. Sebestyén József Kós Károly díjas építész, harminc éve dolgozik a műemlékvédelem különböző szakterületein. Negyedszázada járja Erdélyt, Felvidéket, az utóbbi években Kárpátalját, Muravidéket, Vajdaságot, fényképezi az értékes történeti építményeket, kiállításokat rendez. /Farcádi Botond: Milyen lesz Sepsiszentgyörgy? (S. Sebestyén József: adatbázis szükségeltetik) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2009. február 20.

Idén nyolcadik alkalommal rendezte meg a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) jótékonysági bálját a műemlékek javára. A hagyományoknak megfelelően a jegyekből, tombolákból és a szponzorok felajánlásaiból összejött bevételt minden évben a bálozók által megszavazott műemlék javára fordítják a szervezők. Idén Buda várában, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában rendezték meg a nagyszabású eseményt. Idén először két háromszéki műemléket is jelöltek: az elpusztult zoltáni Czirjék-kúria még álló, barokk kapuzatát és a gidófalvi templomot, ahol nemrégiben középkori falképekre bukkantak. A zsűri döntésére mindkettő a bálozó közönség elé került. A zoltáni Czirjék-kapu egyetlen szavazatfölénnyel nyerte meg a bált, ennek köszönhetően a kapu megújulhat. /Várallyay Réka: Jótékonysági bál Budapesten (Összefogással műemlékeinkért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

2009. szeptember 15.

Társfinanszírozóként a magyar állam is aggódik amiatt, hogy a kolozsvári Mátyás-szobor restaurálása avatatlan kezekbe került, s ezért bele kíván szólni a felújítási munkálatokba, jelezte Mezős Tamás, a magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, aki hamarosan a kincses városba látogat ebben az ügyben. /Kánya Gyöngyvér, Sipos M. Zoltán: Budapest is kontároktól félti a Mátyás-szobrot. A magyar állam is beleszólna a kolozsvári szoborcsobort restaurálásába. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

2009. október 6.

A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálásának társfinanszírozójaként a magyar állam havonta ellenőrzi a Fadrusz-alkotás felújítási munkálatát, amelyre magyarországi szakértőkkel közösen ütemtervet dolgoztak ki a tervező és kivitelező cég képviselői. A megbeszélésen részt vett többek között Mezős Tamás, a magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, Szabó Bálint építőmérnök, a felújítás megvalósíthatósági tanulmányát kidolgozó Utilitas Kft. vezetője és Benedek Zakariás, a kivitelezést elnyert nagyszebeni Concefa Rt. műszaki igazgatója. /Rostás Szabolcs: Ütemterv a Mátyás-szobornak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2009. december 18.

Székelyföld épített öröksége – Faluképvédelem – Út a jövőbe címszó alatt nagyszabású konferenciának adott otthont Hargita Megye Tanácsa az elmúlt napokban. A rendezvény szervezői az Országépítő Kós Károly Egyesülés, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a sepsiszentgyörgyi Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság, valamint Hargita és Kovászna megye tanácsa volt. A neves építész, művészettörténész, etnográfus, közgazdász szakemberek előadásai mellett kerekasztal-beszélgetésre is sor került. Az eddigi eredmények (értékfelmérések, faluképvédelmi programok, egy-egy település értékőrző példája, megyei programok) beépítésével megfogalmazott cselekvési terv az épített és táji értékek megőrzésére irányul. /Túros Eszter: A jövő faluja – utak, lehetőségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998