udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kvantum Research Kft. (Kolozsvar)

2008. október 31.

A családon belül a főzés és a takarítás alapvetően a nő feladata a magyar fiatalok kétharmada szerint, ami jóval meghaladja a 47 százalékos országos átlagot – derült ki a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a TransObjective és a Kvantum Research közvélemény-kutató cégek által közösen végzett vizsgálat előzetes bemutatóján. Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke szerint az iskolázottsággal való elégedettség szempontjából óriási különbség mutatkozik a magyarok és a románok között, hiszen a magyar fiataloknak nincs elég hozzáférésük a rendszerhez, ezt pedig bővíteni kell. A magyar fiatalok 30 százaléka szerint létezik olyan párt, amely az ő érdekeiket képviseli: 80,6 százalék az RMDSZ-t, 10 százalék pedig az MPP-t nevezte meg ilyennek. 2001-ben a magyar fiatalok mindössze 30 százaléka rendelkezett mobiltelefonnal, addig 2008-ban ez az arány 91,6 százalékos. Otthoni internet-hozzáférése a magyar fiatalok 53 százalékának, saját autója pedig 35 százalékuknak van. /Ferencz Zsolt: Erdélyi fiatalok 2008: konyhában a nők helye. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./ Az erdélyi magyar fiatalok a vallás tekintetében konzervatívabbak román társaiknál: értékrendjükben a hit kétszer olyan fontos, mint a román fiatalokéban. A magyar fiatalok a romániai átlagnál jóval nagyobb arányban vállaltak már külföldön munkát, voltak tanulmányúton, bevásárolni, barátokat rokonokat látogatni, illetve turistaként külföldön. A migrációs szándék tekintetében az eltérés kisebb, de nagyobb arányban jellemzi a magyar fiatalokat. A magyar fiatalokat alapvetően nem érdekli a politika. A megkérdezettek több mint fele, 56 százaléka érzékeli úgy, hogy érdekeiket egyetlen romániai párt sem képviseli (ez az arány a román fiatalok esetében még magasabb). Emellett a romániai átlagnál kisebb arányban gondolják azt, hogy életükre hatással vannak a helyi, illetve a központi adminisztráció döntései. A fiatalok többsége (66 százaléka) az RMDSZ-re szavazna. /Varga Melinda: Konzervatívak a fiatalok. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ A kutatásból kiderült, az erdélyi magyarság nagyon kis mértékben érzi közelebb magához a magyarországi magyarokat az erdélyi románokhoz képest. Ebben szerepet játszott a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca is, amely sokakból a „nemzettársainknak sem kellünk” érzést váltotta ki. A nyolc-tíz évvel ezelőtti állapothoz képest jelentősen csökkent a 18–35 év közötti erdélyi magyarok anyaország iránti érdeklődése, mindössze 38 százalékuk telepedne át munkavállalás vagy huzamosabb életvitel céljából. Egyre többen választották a hazatelepedést a rendszerváltás idején vagy az azt követő években kivándorolt erdélyi magyarok közül. Ebben közrejátszik a magyarországi gazdasági és politikai mélyrepülés, valamint a hatalmon lévő baloldal határon túli politikája. /Rostás Szabolcs: Szülőföld, alap. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2009. április 3.

Rossz irányba halad az ország, az életkörülmények további romlása várható, és továbbra sem „főnyeremény” magyarnak lenni Romániában – véli az erdélyi magyarok többsége. Csökken Traian Basescu népszerűsége a magyarok körében. Az RMDSZ-EMNT listára a biztos szavazók 86,9%-a voksolna, az erdélyi magyaroknak 53,4%-a vallotta azt, hogy biztosan részt vesz a júniusi megmérettetésen – derül ki az RMDSZ által megrendelt közvélemény-kutatásból. A Közélet és közérzet Erdélyben című felmérést a kolozsvári a Kvantum Research Kft. végezte. Az erdélyi magyarokat is elsősorban a saját életkörülményeiket meghatározó problémák megoldatlansága foglalkoztatja leginkább. A kérdezők által felsorolt, az ország egészét is érintő gondok közül az alacsony nyugdíjak, jövedelmek növelése; az adók csökkentése; a fiatalok lakásgondjának kezelése szerepel a toplista élén. A székelyföldi területi autonómia a 11., a magyar karok létrehozása a BBTE-n a 12. helyre került a 16-os listán, a magyar közösség arányos képviseletének biztosítása az állami intézményekben a 14., a kulturális autonómia megvalósítása pedig a 15. helyen szerepel. Arra a kérdésre, hogy véleményük szerint melyek azok a problémák, amelyek az RMDSZ-t foglalkoztatják, a jegyzék egészen másként alakul. A megkérdezettek nagy része szerint a szövetség mindenek előtt a területi és a kulturális autonómiával, a magyar karokkal, ingatlan-visszaszolgáltatással van elfoglalva, a szociális kérdések, amelyek megoldását a lakosok sokkal égetőbbnek tartanak, csak ezután következnek. A magyarok többsége (65%) az RMDSZ-től elsősorban nem az országos problémák megoldását kéri számon, hanem azt várja el, hogy a magyarokat érintő gondokra keressen megoldást, tehát az RMDSZ-nek tulajdonított prioritás-lista megfelel a lakosságnak a szövetség irányába megfogalmazott elvárásaival. A megkérdezettek pozitívan ítélik meg az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. A magyar politikusok ismertség, illetve bizalom-indexe a következőképpen alakul: Markó Béla 98,5% (ismertség) – 66,1% (bizalom), Tőkés László esetében ez az arány 98,3% – 67%. A bizalom-index tekintetében az első Frunda György /70,3 %-os, nagyobb Tőkésénél!/, a negyedik Borbély László /64 %/, ötödik Sógor Csaba /58,5 %/, következők: Eckstein-Kovács Péter /45,2 %/, Korodi Attila /44,8 %/, Kelemen Hunor /43,3 %/, Verestóy Attila /35,1 %/, Winkler Gyula /33,7 %/ és Szász Jenő /32,7%/. A biztos szavazók körében az RMDSZ-re 83,3% az MPP-re pedig alig 7,7% szavazna. 2008 áprilisához mérten ez 7,6%-os növekedést jelent az RMDSZ és 4,8%-os csökkenést az MPP esetében. Nagy a magyar államfő-jelölt állításának támogatottsága: 75%. A megkérdezettek szerint Markó és Frunda egyformán (31,3%) alkalmas lenne jelöltnek az elnöki tisztségre. /Sz. K. : Közélet és közérzet Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2009. április 8.

Tavalyhoz képest jelentősen nőtt az RMDSZ támogatottsága, az összefogás listája viszont nem összesítené teljesen a szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szavazati opcióit. Ez derül ki a Kvantum Research felméréséből. A kutatás adatai szerint az RMDSZ politizálása 2004–2008 között volt a legsikeresebb; az eredményekkel a magyarok 57 százaléka elégedett. Az RMDSZ kormányzati szereplése 68 százalék szerint segítette a romániai magyar közösség fejlődését, és 61 százalék szerint hozzájárult az ország általános problémáinak megoldásához. Az a tény, hogy az RMDSZ nem tagja a kormánynak, a megkérdezettek 46,5 százaléka szerint rontja a román–magyar viszonyt. Frunda György a legbizalomgerjesztőbb politikus – 70 százalékkal –, majd Markó Béla és Tőkés László következik 66 és 67 százalékkal. A román politikusoknál a Traian Basescuba vetett bizalom 60-ról 47 százalékra csappant tavaly április óta. Az elnökválasztáson az államfőre 12,4 százalék voksolna, 75 százalék pedig úgy véli, az RMDSZ-nek saját jelöltet kell állítania. Ha jövő vasárnap választások lennének, 60 százalék biztosan elmenne szavazni. Közülük 83,3 százalék az RMDSZ jelöltjeire szavazna, a Magyar Polgári Pártot (MPP) 7,7 százalék támogatná. Tavaly óta az RMDSZ támogatottsága nyolc százalékkal nőtt, az MPP-é ugyanilyen arányban csökkent. Az európai parlamenti választásokon 72,9 százalék az RMDSZ-re, 16 százalék Tőkés Lászlóra szavazna, a közös listára viszont 86,9 százalék adná voksát. Az MPP támogatottsága 4,8 százalék, noha 31,5 százalék úgy véli, a magyaroknak lehetőséget kell adni, hogy több párt közül válasszanak. Kovászna megyében a megkérdezettek 52 százaléka negatívumként éli meg magyarságát, a Partiumban pedig ez az arány még nagyobb, 54 százalék. Ehhez képest Közép-Erdélyben, ahol jóval kisebb számú magyar közösségek élnek, közel tíz százalékkal nagyobb arányban tekintik pozitívumnak a magyarságot. /Sz. L. : Kellene, de nincs alternatíva. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998