udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Lato Irodalmi Szinpad

1996. október 14.

Évadnyitó volt a Látó Irodalmi Színpadán, Marosvásárhelyen, okt. 12-én A Marosvásárhelyről Budapestre áttelepült Vári Attila szerzői estjén bemutatták Kettőskereszt /Mentor, Marosvásárhely, 1996/ novelláskötetét. /"Örök vásárhelyi". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1999. október 5.

A Kemény Zsigmond Társaságnak nagy jelentősége van Marosvásárhely, Erdély szellemi életében. Ennek emlékét őrzi Marosi Ildikó 1973-ban kiadott kötete a társasággal kapcsolatos levelezésről. A kommunizmus idején szünetelt a társaság tevékenysége, majd a kilencvenes évek elején újraindult. A szeptember 28-án megkezdődött új évad első előadója dr. Péter Mihály mikrobiológus, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezető professzora volt, aki a kórokozókról, fertőző betegségekről értekezett. Csíky Boldizsár zeneszerző, a társaság jelenlegi elnöke nyilatkozott munkájukról. El akarták kerülni, hogy az ugyancsak marosvásárhelyi Látó Irodalmi Színpaddal teljesen azonos funkciót töltsön be a KZST. A bukaresti Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány /FDSC - Fundatia pentru Dezvoltarea Societatii Civile/ nagyvonalúan támogatta tevékenységünket. Ez a támogatás lehetővé tette, hogy a meghívottaknak útiköltséget térítettek, valamint alkotási versenyt szerveztek középiskolások számára. - 1990 után a KZST felélesztésében nagy szerepe volt Oláh Tibor irodalomtörténész-kritikus-műfordítónak. Oláh halála után vette át Csíky a stafétabotot. Csíky Boldizsár meghonosította a székfoglalókat, az előadók a társaság tagjaivá válnak ezáltal. Az elmúlt időben meghívták Marosvásárhelyre László Gyula történészt, Újfalusy József muzikológust és Jakó Zsigmondot. 1998-ban Cigány György zenész, Horváth Andor, Jánó Mihály, a sepsiszentgyörgyi művészettörténész, Gál István, a filmrendező, Egyed Emese, Sebestyén Mihály, a Teleki Téka munkatársa, Pálffy Géza, a budapesti Történelemtudományi Intézet munkatársa és Dan Culcer, Párizsban élő író tartott előadást, és volt egy rendezvényük, amelyre minden romániai magyar irodalmi folyóirat főszerkesztőjét meghívták. Az új évadban a meghívottak között Angi István, Mandics György, Kovács Ferenc, Lőrinczi László, Vekerdi László, Péntek János, Andrásfalvy Bertalan, Várszegi Asztrik, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos, Tenke Sándor és Brassai Zoltán szerepel. /Máthé Éva: Új évadot nyitott a Kemény Zsigmond Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2000. február 14.

Febr. 13-án Marosvásárhelyen, a Látó Irodalmi Színpadán a szépirodalmi folyóirat nívódíjait adták át azoknak a szerzőknek, akiket a lap szerkesztősége korábban Látó-díjra javasolt. Két szerző /Szilágyi Júlia kolozsvári esszéíró és a szintén kolozsvári Demény Péter/ másodszor kapta a díjat, a harmadik díjazott Molnár Vilmos csíkszeredai prózaíró, a Székelyföld című kulturális folyóirat szerkesztője. A Látó debüt-díját a tanulmányait Kolozsváron folytató Karácsonyi Zsoltnak adták. /Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

2000. október 27.

A marosvásárhelyi Látó Irodalmi Színpad vendégei voltak Magyarországról Bella István és Buda Ferenc. A két költővel Gálfalvi György, a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese beszélgetett. Bella István augusztusban töltötte hatvanadik születésnapját, mindig vonzódott a Magyarországtól elszakadt részekhez, és ebben Buda Ferenc rokona. - A legendás "hetek mozgalmáról", a hét "rendszeridegen" költőről Buda Ferenc így szólt: "Egymásnak mércék voltunk, egyformán hallgattunk". /Máthé Éva: Költők társaságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2002. április 15.

Ápr. 13-án rendezték meg a Látó szépirodalmi folyóirat hetvennyolcadik Irodalmi Színpadát. A Látó jóvoltából Marosvásárhelyen lassan felvonul a kortárs magyar irodalom. Jött eddig is sok író, költő Erdélyből, Magyarországról és szerte a világból. Most Balla Zsófia költőnőt és Báthori Csaba költő, író, műfordítót látták vendégül a folyóirat szerkesztői. Balla Zsófia Kolozsvárról áttelepült Budapestre. Báthori Csaba jogi végzettségénél fogva a paragrafusok embere, de szívesebben ír verset, prózát, és fordítja le a világirodalom egyik legnagyobb levelezője, Reiner Maria Rilke leveleit, amelyekből öt kötetnyi megjelent, a hatodik most van készülőben. De magyarra fordította Goethe Faustját és németre József Attila életművét. /(lokodi): A Látó Irodalmi Színpadán: Költők a csiszolásos, összerakós játékokról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

2002. május 20.

A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége 80. alkalommal rendezte meg a Látó Irodalmi Színpadot. Ez alkalommal Kalász Mártont, a Magyar Írószövetség elnökét köszönthette az irodalomkedvelő közönség. Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese elmondta, a marosvásárhelyi irodalomkedvelő közönség abban a szerencsés helyzetben van, hogy az Írószövetség előbbi elnökeit – Jókai Annát, Pomogáts Bélát – is többször fogadhatta különböző irodalmi esteken, most pedig az új elnököt, Kalász Mártont is megismerheti. /Antal Erika: Megbecsülni az írótársakat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

2003. február 7.

Kemény János Magyarországon élő fia alapítványt tett édesapja emlékére. 2000 májusában hivatalosan bejegyezték Marosvásárhelyen a Helikon - Kemény János Alapítványt. Célja Kemény János írói, irodalomszervező munkásságának, szellemi hagyatékának és a helikoni íróközösség örökségének ápolása. A szervezet tiszteletbeli elnöke Sütő András Kossuth- és Herder-díjas író. Az alapítvány ügyeit tizenegy tagú kuratórium intézi. Rendezvényeken emlékeztek meg a helikoni íróközösség megalakulásának 75. és Kemény János halálának 30. évfordulójáról. A rendezvények színhelye Marosvásárhely, Nagyenyed, Szászrégen, Budapest volt. Közös rendezvényeket szerveztek a Látó irodalmi színpadával, az erdélyi történelmi családokat összefogó Castellum Alapítvánnyal. Megjelentették a nagy sikerű A Mecénás - Kemény János és a Helikon című emlékalbumot. Idén ünnepelik Kemény János születésének centenáriumát (1903. szeptember 1.). A kuratórium szervezésében február-márciusban Kemény János-versekkel ismerkednek a harmadik elemisták, ugyanis az idei versmondó verseny központi témája: Kemény János gyermekversei. Szeretnék újra kiadni Kemény János legsikerültebb regényét, a Víziboszorkányt. Ismertetőfüzet kiadását is tervezik, amelyben a nagy mecénás életéről, munkásságáról lesz szó. /Adamovits Sándor: Kemény János-emlékév. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr.7./

2005. április 11.

Marosvásárhelyen április 9-én a Látó Irodalmi Színpad József Attila emléke előtt tisztelgett. Balázs Imre József, Demény Péter, Haller Béla, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Nagy Attila, Selyem Zsuzsa, Ungvári Zrínyi Imre, Vida Gábor és Visky András József Attila egy-egy költeményét elemezte. /József Attila-centenárium. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./

2006. április 11.

Első kötetük megjelenéséről vallott két fiatal irodalmár április 9-én Marosvásárhelyen a Látó Irodalmi Színpadán: Szlukovény Katalin Kísérleti nyúlorr című verseskötetét és Papp Sándor Zsigmond Az éjfekete bozót című novellagyűjteményét mutatta be Vida István műsorvezetésével. Mindkét könyvet a pécsi Alexandra Kiadó jelentette meg. Papp Sándor Zsigmond Erdélyből nemrég Magyarországra települt publicista, író, aki az Európai Elsőkötetesek Fesztiválján Magyarországot képviseli elbeszéléskötetével. A győri Szlukovény Katalin tizenhét évesen kezdett publikálni, jelenleg az ELTE angol szakán doktorál ösztöndíjjal. /Mészely Réka: Látó-est elsőkötetes alkotókkal. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./

2007. december 17.

December 15-én szokatlan szerepben állt a marosvásárhelyi közönség elé Gálfalvi György, a marosvásárhelyi Látó főszerkesztője. Mindeddig házigazdaként, kérdezőként vezette a folyóirat Irodalmi Színpadának műsorait, most ő volt a kérdezett. Nyugalomba vonulása alkalmából az a szerkesztőtárs faggatta életéről, aki majd januártól őt követi a Látó élén. Kovács András Ferencnek Gálfalvi György őszintén vallott. KAF a Látó Irodalmi Színpad alapító „örökös tagja” címet adományozta Gálfalvinak. Gálfalvi 42 éven át volt szerkesztő és közismerten a csapatmunka megszállottja. Többen felidézték Gálfalvi Marad a láz? /1977/ című nagysikerű interjúkötetét. Az egykori Ifjúmunkás hetilapnál öt évét töltött, majd az Igaz Szónál szerkesztőként 19 esztendőt, utódjánál, a Látónál tizennyolcat. /N. M. K. : Örökös tag a közös asztalnál. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

2008. június 2.

Visky András író, dramaturg, a Koinónia Könyvkiadó vezetője és Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója volt Marosvásárhelyen a május végi Látó Irodalmi Színpad vendége. Kovács András Ferenc és Láng Zsolt Látó-szerkesztők faggatták a meghívottakat színházról, rendezésről, irodalomról, a közös versírásról. /Antal Erika: Szerepcserés barátságok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

2008. október 20.

Marosvásárhelyen a Látó-színpad vendége volt október 18-án a budapesti Élet és Irodalom hetilap négy szerkesztője. Kovács Zoltán, Rádai Eszter, Megyesi Gusztáv és Csuhai István a hetilap szerkesztéséről, a munkájuk során felmerülő kérdésekről beszéltek. Az ÉS-ben rendszeresen publikáló Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője faggatta az Élet és Irodalom szerkesztőit arról, hogy mi történt azóta, hogy 2001-ben, ugyancsak a Látó Irodalmi Színpadán, bemutatkoztak a marosvásárhelyi olvasók előtt. Az ötven éve működő lapról Kovács Zoltán elmondta, jelenleg húszezer példányban jelenik meg. /A. E. : Élet és Irodalom Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ „Néha fontosabb az, hogy ki ír le valamit, mint az, hogy miről szól az írása” – vélekedett Kovács Zoltán, a liberális beállítottságú ÉS főszerkesztője. Elmondta, a lap ma már önfenntartó. /Máthé Éva: Szerzők politikai skatulyákban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

2008. november 5.

A vita kedvéért képletesen két „szembenálló” tábor tagjaiként írók és újságírók vettek részt azon a Látó szépirodalmi folyóirat által szervezett marosvásárhelyi találkozón, amelyen a napi sajtó és a szépirodalom kapcsolatát elemezték a jelenlévők. A marosvásárhelyi Látó írói és szerkesztői köre azt szerette volna felmérni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) segítségével szervezett vitaestjén, hogy a helyi napi sajtóban dolgozó újságírókat mennyire érdekli a kortárs irodalom, és közvetve maga a szépirodalmi folyóirat. Kovács András Ferenc /KAF/, a Látó főszerkesztője már a beszélgetés kezdetén némi keserűséggel állapította meg: több mint negyven meghívót küldtek szét, de csak néhány újságíró volt kíváncsi a találkozóra. Vita volt arról, hogy miként kaphatna a szépirodalom nagyobb teret a napi sajtóban, rádió- és tévéadásokban. A Látó írógárdája szerint, ha rendszeresen létezne a sajtóban „betölteni való tér”, akkor az meg is telne tartalommal. A jelen levő újságírók zöme szerint az íróknak meg kellene szólalniuk a hétköznapi vitákban. KAF ismertette a Látónál bekövetkezett változásokat: Szabó Róbert Csaba főszerkesztő-helyettessé avanzsált, az új belső munkatárs, Demény Péter pedig – Kolozsvárról és időnként a marosvásárhelyi szerkesztőségben – az esszérovatot szerkeszti. KAF szerint a lap megjelenése mellett fegyvertény a Látó Irodalmi Színpadának léte. /Máthé Éva: Ívlapról hírhasábra? = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

2008. november 18.

A Látó szépirodalmi folyóirat által régóta szervezett Irodalmi Színpadra hagyományosan délután kerül sor. Kivétel volt a múlt szombati, november 15-i rendezvény. A korai időpont oka: író–olvasó-találkozó a folyóirat szerkesztői és az érdeklődő magyar szakos pedagógusok között, akik félig megtöltötték Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermét. Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője üdvözölte őket, majd a folyóirat munkatársai olvastak fel saját műveikből. /Nagy Botond: Délelőtti Színpad. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

2008. november 25.

A Korunk nemcsak egy folyóirat, hanem tudást, szakértelmet különböző csatornákon felhalmozó műhely – mutatta be november 22-én Balázs Imre József főszerkesztő a folyóiratot, amelyhez évek óta könyvkiadó és képzőművészeti galéria is tartozik. Balázs Imre József Horváth Andor főszerkesztő-helyettessel és Keszeg Anna szerkesztővel érkezett Marosvásárhelyre, a Látó Irodalmi Színpad estjére. Elsősorban a témák sokféleségének feltárására törekszenek, a Korunk lapszámait különböző szaktudományoknak szentelik. A tematikus szerkesztés előnye, hogy jobban felkelti a figyelmet, tartósabbá teszi a folyóiratot. A jövő évtől a tematikus tömb mellett számos egyéni rovat, könyvkritika is helyet kap majd. Budapesten a Bem mozi kávézójában működő Budai Portárban a Korunk lapszámai, illetve a folyóirat társintézményeként működő Komp-Press Kiadó könyvei is megtalálhatók. /Nagy Székely Ildikó: "A megkomponált szépség őrizői" = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25/

2009. január 13.

A Látó szépirodalmi folyóirat áprilisi számát a román irodalomnak és kultúrának szentelik. A Látót Budapesten is bemutatják. Kovács András Ferenc főszerkesztő bízik abban, hogy a Maros Megyei Tanács által finanszírozott Látó működését, rendezvényeit ez nem fogja befolyásolni gazdasági válság. A múlt évet értékelve a főszerkesztő elmondta, az augusztus–szeptemberi, drámairodalomnak és színházi témáknak szentelt Látó-szám mellett igen nagy sikernek örvendett a VelenceLátó és az örmény tematikájú kiadás. Sikeresek voltak a Látó Irodalmi Színpad rendezvényeit is. /A. E. : BukarestLátó Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2009. január 22.

Az erdélyi magyar kulturális folyóiratok sikeres évként könyvelték el a 2008-as esztendőt: műfordítói műhely, kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, szabadegyetemi előadássorozat, könyv- és folyóirat-bemutatók, közönségtalálkozók szerveződnek a lapok védnöksége alatt, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kiadványok weboldalai is. Az 1990-ben átalakult Utunk volt a közvetlen előzménye a Kolozsváron szerkesztett Helikon című lapnak, de az irodalmi folyóirat múltja még régebbre nyúlik vissza, így nem véletlen, hogy a lap nevében az Erdélyi Helikonra is történik utalás – mondta el Karácsonyi Zsolt költő, a lap főszerkesztő-helyettese. „Megpróbáljuk ébren tartani az irodalmi emlékezetet különböző, nem is olyan rég még kortárs szerzőkről szóló tanulmányok, összeállítások és visszaemlékezések révén” – ismertette a Szilágyi István főszerkesztésében megjelenő lap szerkesztési elveit Karácsonyi. A helikon.ro weboldalon olvashatók a nyomtatásban megjelent szövegek, lehet, hogy a közeljövőben itt önálló rovatok is indulnak majd. Tavalyi két új szerkesztő, Demeter Zsuzsa és Papp Attila Zsolt került a laphoz, és nekik köszönhetően állandósult a film- és az interjúrovat, ugyanakkor megerősödött a kritikarovat is. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője beszámolója szerint a folyóirat 1200–1500-as példányszámban jelenik meg havonta, de a www.korunk.org címen elérhető honlap olvasóinak száma havonta közel tízszerese a nyomtatott példányok számának. A Korunk a teljes kultúráról tájékoztatást kíván nyújtani, legfontosabb műfajuk tanulmány. Minden lapszámunkban van egy-egy tematikus összeállítás, ez jó lehetőséget biztosít, hogy nyitottak maradjanak több kultúra, több tudományág felé. A Korunk nem csupán folyóirat, hanem komplex intézményhálózat. A Korunk Akadémián kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, műfordítói műhely, szabadegyetemi előadássorozat működik. A Korunk Galéria 1973 óta szervez kiállításokat. Tizenöt éve működik könyvkiadójuk, a Komp-Press, amelyik a tudományos és művészeti könyvek piacán az egyik legjelentősebb kiadó Erdélyben, évente mintegy tíz könyvcímet jelentet meg. 2008-ban a Korunk bekerült a magyarországi országos lapterjesztői hálózatba. A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat 1989 decemberében jött létre, az akkori Igaz Szó-s szerkesztők kezdeményezésére – emlékeztetett Szabó Róbert Csaba, a folyóirat főszerkesztő-helyettese. A főszerkesztő Kovács András Ferenc költő. A lato. ro címen a nyomtatott lap teljes anyaga hozzáférhető a világhálón. A folyóirat legfőbb műhelye a Látó Irodalmi Színpad. Hatvanadik születésnapját ünnepelte tavaly a kolozsvári Művelődés című közművelődési folyóirat, amely 1956-tól a Művelődési Minisztérium lapja volt – akkor Művelődési Útmutató címen Bukarestben szerkesztették –, a lap a nyolcvanas évekbeli rövid kényszerszünet után 1990-ben indult újra Kolozsváron – mondta el Szabó Zsolt egyetemi tanár, aki immár tizennyolcadik éve tölti be a Művelődés főszerkesztői tisztét. A havonta ezerkétszáz példányban megjelenő folyóirat kezdetben a kultúra és a tudomány minden területével foglalkozott, majd a helytörténeti témák és tudománynépszerűsítés felé fordultak, foglalkoznak faluszociológiával, falufejlesztéssel és az ezzel kapcsolatos társadalmi együttműködés gyakorlati kérdéseivel is. A folyóirat rendszeresen szervez kiállításokat és találkozókat. A folyóirat digitalizálása folyamatban van, egyelőre a 2005-ös és az azt követő évfolyamok érhetők el a www.muvelodes.ro weboldalon. „A legnagyobb eredmény az, hogy sikerült talpon maradni” – vonta meg a hatvanadik év mérlegét a főszerkesztő. A csíkszeredai Székelyföld kulturális havilap létrejöttét a Hargita Megyei Önkormányzat kezdeményezte, élén az akkori polgármesterrel, Kolumbán Gáborral –1997-ben indult Ferenczes István főszerkesztő vezetésével a folyóirat, amely köré tömörültek az 1990-es évek elején és derekán feltűnt fiatal alkotók: Fekete Vince, György Attila, Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos. „Úgyszólván előzmény nélküli volt a lap, hiszen a Székelyföldnek mindent a nulláról kellett kezdenie: megteremteni az infrastruktúrát, kialakítani a klientúrát, olvasótábort, terjesztőhálózatot” – ismertette a kezdeteket Fekete Vince költő, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese. Átlagosan kétezres példányszámban jelenik meg a lap, de volt olyan számuk is, amelyből utána kellett nyomtatni, és több mint ezer előfizetőjük van nemcsak Erdélyből, hanem szinte a világ minden részéről, a www.hargitakiado.ro weboldalon pedig teljes terjedelmében olvasható a Székelyföld. A folyóirat terjedelmének nem egészen egyharmadát a szépirodalom teszi ki, emellett különféle rovataik vannak, mint az Academica Transsylvanica, Ujjlenyomat, Ködoszlás, Aranyág, Kelet Népe, Scripta Mundi, Literata Hungarica, Műteremtés, amelyekben portréinterjúkat, kordokumentumokat, oral-historyt, történelmi és szépirodalmi tanulmányokat, néprajzi írásokat, a csángókkal foglalkozó munkákat, magyar és világirodalmi figyelőt, színházi rovatot, politikai vagy képzőművészeti írásokat találhat az olvasó. A Székelyföld több könyvbemutatót és folyóirat-bemutatót is tervez 2009-re. A Várad című, Nagyváradon megjelenő, irodalmi, művészeti, tudományos és társadalmi folyóiratot 2002-ben alapította meg a Nagyváradi Ady Társaság, 2006 elején pedig a lap komolyabb anyagi támogatás reményében átkerült a Bihar Megyei Tanács kiadásába – foglalta össze röviden a Várad történetét Szűcs László főszerkesztő. A havi 300–500 példányban megjelenő folyóiratnak erdélyi és magyarországi előfizetői is vannak. A www.varad.ro weboldalt a közelmúltban átalakították, mert a partiumi régió kulturális portáljává kívánják fejleszteni azt, a nyomtatott folyóirat tartamát pedig a www.varadlap.ro oldalon találhatják meg az érdeklődők. A folyóirathoz kötődő legsikeresebb rendezvény, a havonta sorra kerülő, immár harmadik évadát élő Törzsasztal-beszélgetéssorozat, amelynek közismert, többnyire Magyarországon élő írók a meghívottjai. /Kultúra papíron és a világhálón. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2009. március 23.

Március 21-én Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem előcsarnokában látta vendégül a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat írói körét, szerkesztőit a Látó folyóirat Irodalmi Színpada. A beszélgetésen Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője, Király László, Karácsonyi Zsolt és Papp Attila Zsolt olvasott fel verseket, prózát. /Máthé Éva: Helikon a Látó-színpadon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

2009. április 15.

A marosvásárhelyi Látó Irodalmi Színpada Radnóti Miklós emléke előtt tisztelgett a rangos rendezvénnyel. A Radnóti-esten Láng Zsolt, Kovács András Ferenc és mások elemezték Radnóti egy-egy versét. /Máthé Éva: Radnóti-emlékműsor a Látó Irodalmi Színpadán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

2009. június 15.

Kolozsváron a Korunk szerkesztősége, Marosvásárhelyen pedig a Látó Irodalmi Kör látta vendégül a budapesti József Attila Kör (JAK) tagjait: Csobánka Zsuzsát, Csehy Zoltánt és Király Leventét. Marosvásárhelyen a Látó főszerkesztő-helyettese, Szabó Róbert Csaba volt a felolvasóest házigazdája június 13-án G. Pont Caféban, a fiatal magyarországi írók felolvasóestjén. A Látó Irodalmi Színpad évadot zárt a József Attila Kör tagjainak felolvasóestjével. /Máthé Éva: Kolozsváron és Marosvásárhelyen jártak a József Attila Kör tagjai. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2009. október 16.

A marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat szerkesztőivel találkozhattak a kolozsváriak október 14-én a Szentegyház utcai Gaudeamus Művészeti Könyvesboltban. Kérdésekre válaszoltak a többségében egyetemista közönségnek az író-olvasó találkozó keretében Kovács András Ferenc főszerkesztő, Láng Zsolt, a Kritika, Vida Gábor, a Próza, Demény Péter, az Esszé rovat vezetője és Szabó Róbert Csaba, a Látó honlapjának szerkesztője. Az est folyamán szó esett többek között a Demény Péter kezdeményezésére Kolozsváron elindult Mondjon csütörtököt a Látóval elnevezésű rendezvényről, a folyóirat mellett 1991 óta működő Szépirodalmi Színpadról, és az is kiderült, hogy havonta mintegy 8–10 ezer felhasználó látogatja a Látó honlapját. /Ferencz Zsolt: Kolozsváron jártak a Látó munkatársai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2009. december 14.

Idén tizenkilencedik alkalommal osztotta ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége a lapban publikált szerzők közül válogatva évzáró nívódíjait. Tizennyolc év alatt több mint 50 alkotó vehette át a vers, próza, esszé és debüt kategóriában az elismerést. A 2009-es nívódíjak átadására a Látó Irodalmi Színpad keretében került sor december 12-én Marosvásárhelyen. Az idén László Noémi (vers), Máté Angi (debüt), Romhányi Török Gábor (esszé) és Varga Illés (próza) vehette át a Batsányi-emlékplakettet és a díjjal járó pénzjutalmat. /Kiosztották a Látó nívódíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998