udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 199 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-199
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Lato

1990. június 22.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Markó Béla /sz. Kézdivásárhely, 1951. szept. 8./ szenátor a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztője, Marosvásárhelyen él. Fontos teendő az alkotmány kidolgozása, a kisebbségek helyzetének megoldása, a nyelvhasználatnak, a magyar nyelvű oktatásnak a törvényes szabályozása. Az alkotmányt kidolgozó bizottságnak kiindulópontként kell elfogadnia az egyéni és kollektív jogokat. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1991. február 27.

A Romániai Írók Szövetsége kiadásában jelenik meg az irodalmi lapok többsége, a magyar lapok közül a Helikon hetilap és a Látó folyóirat. Az írószövetség támogatást kért a kormánytól a többszöri papírár és nyomdaköltség emelkedés miatt, kapott is egy kisebb összeget, azonban ennek folyósítását az új kormány felfüggesztette. A Romániai Írók Szövetsége úgy határozott, hogy valamennyi irodalmi lap a következő gyászkeretes bejelentéssel jelenik meg: "A kultúra halála Romániában. A lap felfüggeszti megjelenését mindaddig, amíg a kormány el nem határozza a kultúra támogatását." A Helikon szerkesztősége mindehhez hozzáfűzte, hogy a Helikon januárban is megjelenik, de a sztrájk miatt egy vagy két szám kimarad. /Helikon (Kolozsvár), 52. sz., dec. 27./

1991. augusztus 17.

A kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán nyilatkozott: végveszélyben a magyar sajtó Romániában. Genfben a kisebbségpolitikai konferencián terjesztette a román küldöttség a hivatalos román Fehér könyvet, ebben az szerepelt, hogy "államilag szubvencionált" a Romániai Magyar Szó, a többi magyar napilap és további ötven magyar sajtótermék. Ez az állítás valótlan. Vannak ugyan szubvencionált lapok, például a román művelődési minisztérium segítségével kiadott Korunk, A Hét, Művelődés, az írószövetség támogatja a Helikont és a Látót. A napilapok azonban semmilyen állami támogatást nem kapnak, sőt többszázezer lejt fizetnek be különböző adók formájában. A legnagyobb gond, hogy a papírárak másfél év alatt tizenötszörösére nőttek, a nyomdaköltségek ötszörösére. A legutóbbi, júliusi lapáremelés 15 %-kal csökkentette a példányszámot. A hirdetés kevés, az állami vállalatok hallgatólagosan bojkottálják a magyar újságokat. Kolozsváron egyetlen magyar vállalatvezető sincs. Szükség lenne Magyarország anyagi támogatására. /Füzes Oszkár: A kolozsvári Szabadság főszerkesztője nyilatkozik. Veszélyben a magyar sajtó Romániában. = Népszabadság, aug. 17./

1991. szeptember 13.

1990 elején egy 130 címből álló listát állítottak össze, nyilatkozott Dávid Gyula, a Kriterion kolozsvári fiókjának vezetője, emellett egy 40-50 könyvből álló sorozat tervét is felvetették, ezekre rákerült volna a Tiltott könyvek szabadon papírszalag, mivel ezek a könyvek az elmúlt években nem jelenhettek meg. Az 1990-re tervezett könyvekből mindössze 42-őt tudtak megjelentetni. Valahol elakadt az egész romániai magyar szellemi termelés. Az egész romániai magyar kultúra 1990-től erőteljesen sajtóközpontúvá vált. 1991 első félévében már csak 6 könyvet tudott kiadni a Kriterion. A papír és nyomdaárak példátlan növekedése miatt egész sor újság megbukott, a másfélszáz kiadványra felduzzadt magyar sajtót ez érzékenyen érintette. Nyáron végre megjelenhetett a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon második kötete. Saját nyomdára kaptak ígéretet, de nem lett belőle semmi. A magánnyomdák elindultak, de még a kezdeményezéseknél tartanak. Székelyudvarhelyen már működik az Infopress nyomda, adott már ki könyveket a kolozsvári Szabadság lap és a marosvásárhelyi Látó folyóirat is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

1991. december 27.

A Romániai Írók Szövetsége kiadásában jelenik meg az irodalmi lapok többsége, a magyar lapok közül a Helikon hetilap és a Látó folyóirat. Az írószövetség támogatást kért a kormánytól a többszöri papírár és nyomdaköltség emelkedés miatt, kapott is egy kisebb összeget, azonban ennek folyósítását az új kormány felfüggesztette. A Romániai Írók Szövetsége úgy határozott, hogy valamennyi irodalmi lap a következő gyászkeretes bejelentéssel jelenik meg: "A kultúra halála Romániában. A lap felfüggeszti megjelenését mindaddig, amíg a kormány el nem határozza a kultúra támogatását." A Helikon szerkesztősége mindehhez hozzáfűzte, hogy a Helikon januárban is megjelenik, de a sztrájk miatt egy vagy két szám kimarad. /Helikon (Kolozsvár), 52. sz., dec. 27./

1992. február 21.

Romániában veszélybe kerültek a lapok, az utóbbi időben tíz-hússzorosára emelték a papír árát és a nyomdai költségeket. A román nyelvű kormánypárti lapokat ez nem érinti érzékenyen, mert állami támogatást kapnak. A papír árának emelése elsősorban a kisebbségi, a magyar sajtót érinti. Valószínűleg ez volt a cél. Nagyváradon 1990. febr. 9-én jelent meg a Kelet-Nyugat irodalmi-művészeti-közéleti hetilapja. A napvilágot látott számok sokat tettek a partiumi magyarság öntudatának ébresztéséért. Több hónapja gazdasági okok miatt szünetel a lap megjelenése. Gittai István költő, a lap munkatársa elmondta, hogy igyekeznek pénzt gyűjteni, hogy újraindulhasson a Kelet-Nyugat. Gyászszalaggal jelent meg késéssel a Látó irodalmi folyóirat Marosvásárhelyen a következő felirattal: Folyóiratunk mindaddig felfüggeszti megjelenését, amíg a kormány nem hoz határozatot a kultúra támogatásáról. Káli István író magyarázattal szolgált. A Romániai Írószövetség számára biztosított támogatásból a kolozsvári Helikon és a marosvásárhelyi Látó ötmillió lejt kapott, emiatt a Látó negyedévi antológia lett a folyóiratból. Alapítványt hoztak létre a lapok támogatására. Csíkszeredán 1990. aug. 21-én elindították a Csíki Lapok hetilapot, de egyre nehezebb körülmények között lát a hetilap napvilágot. Csíkszeredán a Hargita Népe napilap 1990-ben 57 ezer, jelenleg viszont csak 25 ezer példányban jelenik meg. Saját nyomda kellene a Székelyföldnek. /Botlik József: Veszélyben a magyar lapok! = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 21./

1992. május 29.

1989 decembere új fejezetet nyitott a romániai magyar sajtó és könyvkiadás történetében. Egymás után születettek új magyar lapok. Megkezdte műsorait a bukaresti tévé magyar adása. A Kriterion Könyvkiadó megkezdte a korábban betiltott könyvek kiadását. Azonban hamar bebizonyosodott, hogy a romániai nemzetiségpolitikában nem történt lényegi változás. A bukaresti tévé magyar adását a felére csökkentették és felét az Erdély nagyobbik részén nem fogható csatornán sugározzák, foglalta össze Beke Mihály András a helyzetet. A Kriterion idén csak egy könyvet tudott kiadni. A romániai könyvterjesztés összeomlott, a magán könyvterjesztés akadozva működik. A papírárak gyors növekedése miatt a lapok a létükért küzdenek. Néhányuk már megszűnt. A Jóbarát utódjaként kiadott és nemrég megszűnt Cimbora főszerkesztője, Csire Gabriella nyilatkozott a Szabadságnak: "A Cimbora meghalt, mint annyi más magyar és román lap. S nemcsak a rendkívül magas papír- és nyomdai árak, hanem a posta szabotázsa miatt is. Hónapokig visszatartják a lappéldányokat, s így lehetetlenné teszik, hogy az előfizetőkhöz jussanak." Különösen nehéz helyzetben vannak a korábban valamelyik központi szervezet által kiadott lapok, a Napsugár gyermeklap vagy a hajdani Nőszövetség hetilapja, a Családi Tükör. Az Írószövetség kolozsvári fiókjának hetilapja, az Utunk utóda, a Helikon már csak kéthetente jelenik meg. A marosvásárhelyi Igaz Szó utóda, a Látó csak alapítványok támogatásával tudja biztosítani havi megjelenését. Horváth Andor művelődési államtitkár azt nyilatkozta márciusban, hogy a még mindig hiányzó költségvetés elfogadása miatt késnek a kulturális beruházások, de mindenképpen kisebb lesz a pénzügyi keret. A magyar sajtónak mással is meg kell küzdenie, mutatja ezt a nagyváradi prefektúra által kisajátított Erdélyi Napló kálváriája. A magyar lapok igyekeznek talpon maradni. Az 1989-es fordulatot követően Sepsiszentgyörgyön magánkiadásban megjelenő Európai Idő című kisebbségvédelmi hetilap hamarosan országos hírnévre tett szert. A kezdeti harmincezres példányszám után tavaly szeptemberben már csak ötezer kelt el a lapból. Tavaly októberben volt olyan idő, amikor péntekről hétfőre több mint száz százalékkal drágult a papír, továbbá drágult a postai díjszabás is. Az Európai Idő több változtatást hajtott végre, részben magazinná alakult. Áprilisra sikerült elérniük a tízezres példányszámot. Ezzel az eredménnyel egyedül vannak. A kiadó elindította Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájának füzetenkénti kiadását: 25 füzetben kiadták a művet, 35 ezer példányban, ez a nagy mennyiség előfizetőkre talált. Idén elkezdik a Jókai-sorozat kiadását. Ebből akarják fönntartani a lapot. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, máj. 29./

1992. október 20.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében okt. 20-án köszöntötték a 65 éves Sütő Andrást, késve ünnepelve a júniusi születésnapot. Többek között a Kemény Zsigmond Társaság elnöke, Oláh Tibor, a Látó főszerkesztője, Markó Béla, továbbá Czine Mihály és Sinkovits Imre beszélt a zsúfolt teremben, majd Sütő András emelkedett szólásra. /Sütő András beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22., Magyar Nemzet, okt. 29./

1993. január 19.

Markó Béla, az RMDSZ újonnan megválasztott elnöke nyilatkozatában elmondta, hogy eddig elsősorban kulturális, anyanyelvi jogokkal kapcsolatos követelések valóra váltására törekedtek, a jövőben viszont mindenekelőtt a kolozsvári nyilatkozatban foglaltakra összpontosítanak, az autonómiaelvet dokumentumokban rögzítik. Markó Béla /sz. Kézdivásárhely, 1951. szept. 8./ költő az Igaz Szó szerkesztője, 1989 után a Látó irodalmi folyóirat szerkesztője. Eddig 12 verseskötete és egy esszékötete jelent meg. /Bogdán Tibor: A nap interjúja Markó Bélával, az RMDSZ új elnökével. = Magyar Hírlap, jan. 19./

1993. március 24.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke egy hetet töltött Párizsban. Költőként, a Látó szerkesztőjeként kapott meghívást a párizsi könyvszalonba, időközben az RMDSZ vezetője lett, ezért politikai tárgyalásokat folytatott. Több magasrangú kormányhivatalnok fogadta. Eszmecserét folytatott Raymond Barre-ral, az UDF egyik befolyásos, a magyar ügyek iránt fogékony személyiségével. = Markó Béla hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés az európai biztonság egyik alkotóeleme. /(m. j.): Raymond Barre fogadta Markó Bélát. = Magyar Nemzet, márc. 24./

1993. április 23.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke márciusban egy hetet töltött Párizsban. Költőként, a Látó szerkesztőjeként kapott meghívást a párizsi könyvszalonba. Politikai tárgyalásokat folytatott. Úgy látta, hogy francia beszélgetőtársai már tudatban vannak annak, hogy Kelet-Európában a kisebbségi kérdés biztonsági kérdés. /Béres Katalin: Beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel párizsi tapasztalatairól. = Orient Expressz (Bukarest), ápr. 23./

1993. május 22.

A Hitel folyóirat szerkesztőgárdája mutatkozott be máj. 22-én Marosvásárhelyen, a Látó folyóirat irodalmi színpadán. Sütő András és Markó Béla, a Látó főszerkesztője volt a házigazda. Csoóri Sándor főszerkesztővel együtt eljött a Hitel szerkesztőinek többsége. Sütő András a találkozón Csoóri Sándorhoz intézett nyílt levelét olvasta föl, köszönetet mondva a Duna Tv létrehozásának kezdeményezéséért. /(Marosi Barna): Csoóri Sándor Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25., Hitel-est Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, máj. 24./ Sütő András levele: máj. 25-i jegyzet.

1994. január 13.

A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ Stúdium Köre idén is folytatja négy éve elkezdett tevékenységét. Célkitűzése változatlan: hozzájárulni a közösség műveltségi színvonalának emeléséhez, látókörének szélesítéséhez. A vitaest-sorozat idei első állomása jan. 14-én lesz, Kovács András Ferencnek és Láng Zsoltnak, a Látó /Marosvásárhely/ folyóirat szerkesztőinek közreműködésével. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

1994. február 5.

Febr. 5-én nagyon kevesen jelent meg Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, a Látó folyóirat 1993-as évfolyamának legjobb írásait jutalmazó díjkiosztó ünnepségen. Markó Béla főszerkesztő három díjazottat köszöntött, a negyedik, Egyed Emese külföldön van. Ferenczes István költő csíkszentdomokosi tényfeltáró riportjáért kapott díjat, az esszé, kritika kategóriában Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó (Kolozsvár) felelős szerkesztője pedig Határátlépés kötetéért. Jelen volt felesége, Kisgyörgy Réka is, aki frissen kiadott kötetét dedikálta. Demény Péter kolozsvári egyetemista verseivel hívta fel magára a figyelmet. /Népújság (Marosvásárhely), Múzsa melléklet, febr. 10./

1994. június 25.

A marosvásárhelyi Mentor Kiadó, a Látó folyóirat kiadója 1993 őszén adta ki első könyvét, Egyed Emese Madárcsontú versek című verseskötetét, azóta a kiadó további kötetei láttak napvilágot, így Jakabffy Tamás Határátlépés esszégyűjteménye, Molnár Vilmos Levél Szingapúrból novelláskötete és Borcsa János Létközelben tanulmánykötete. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

1995. január 13.

1990 óta sok alapítványt hoztak létre Erdélyben, de még mindig nincs teljes, átfogó lista az erdélyi magyar alapítványokról. 1993 decemberében, az alapítványok II. találkozóján 47 szervezet képviseltette magát, 1994 decemberében 86 alapítvány számolt be tevékenységéről Sepsiillyefalván. A beszámolókból kiderült, hogy többségük alkalmakra összpontosított munkát végez /emléktábla-, szobor-, kopjafa állítása, a nekibuzdulást hullámvölgy követi, hiányzik az átfogó stratégia. Nagyon sok alapítvány az anyaországi támogatás függvényében létezik. Az illyefalvi dokumentációs és tájékoztató iroda 1994 májusában közel száz alapítványt tartott számon, egyes vélemények szerint viszont 120-nál is többre tehető a számuk. A hetilap közli mintegy száz alapítvány névsorát, a működési hely megjelölésével. /A Hét (Bukarest), jan. 13./ Az alapítványi kezdeményezésekből sokminden megvalósult, többek között: Brassóban egyórás magyar nyelvű közszolgálati rádióadás indult, Csíkszeredában csángó gyermekek tanulnak, Marosvásárhelyen hároméves népfőiskola indult 629 hallgatóval, biztosítják a Látó irodalmi folyóirat megjelenését, elkészült Szilágysomlyó kismonográfiája, Gyergyószentmiklóson gépköröket létesítettek, Kolozsváron egy művelődési hálózat centrumát hozták létre, létrejött a hétfalusi líceumi oktatás, Magyarózdon kultúrközpont alakul, Nagyváradon 1800-an fordultak a Családsegítő Szolgálathoz, Sepsiszentgyörgyön helyi televíziós adás indult, Marosvásárhelyen 30 ágyas magánkórház létesült. /A Hét (Bukarest), jan. 20./ Az alapítványok legutóbbi találkozója: Illyefalva, 1994.dec. 2.

1995. február 1.

Láng Zsolt író, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője mutatta be a lapot. Májusban harmadszor rendezik meg a Fiatal Írók Árkosi Találkozóját.- Gondot jelent az elszigetelődés, az új nemzedékek írásait /például Vida Gábor, Jánk Ferenc, Demény Péter, akiknek már kötetük is van/ Magyarországon nem közlik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./

1995. április 13.

A múlt héten a világlapok egy magyar-román fegyveres konfliktus esélyeiről cikkeztek, melynek kirobbantója a nemzetiségi kérdés lehet. Erről kérdezte a Mai Nap tudósítója Gálfalvi Györgyöt, a marosvásárhelyi Látó folyóirat főszerkesztő-helyettesétől. Nem tudja kizárni ennek lehetőségét sem, Keller tábornok, az erdélyi hadtest vezetője, Funar bizalmasa bejelentette, hogy fellép Iliescu ellen parlamentáris vagy "egyéb" eszközökkel. Ez katonai diktatúrát jelenthet. A parlamentben is elhangzott, hogy zárják le a magyar-román határt. /Mai Nap, ápr. 13./

1996. március 1.

Márc. 1-jén Szatmárnémetiben három elsőkötetes író mutatkozott be, Vida Gábor, a marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztője Búcsú a filmtől című novelláskötetével, Papp Sándor Zsigmond, az Erdélyi Napló rovatvezetője 72-es blues című novelláskötetével és Jánk Károly verseskötetével /Álom a nyomokban/ jelentkezett. /Az irodalom pillanatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1996. március 15.

Márc. 15-e alkalmából kiosztották a Kossuth-díjat és a többi díjakat, ezekben erdélyiek is részesültek. Kossuth-díjat kapott Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató, Széchenyi-díjat dr. Jakó Zsigmond történész, az MTA tiszteletbeli tagja, József Attila-díjat Balla Zsófia kolozsvári költő. Újságírói életművük elismeréséért Aranytoll kitüntetésben részesült Gáll Ernő, a kolozsvári Korunk nyugalmazott főszerkesztője /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ és Kalapis Zoltán, az újvidéki Magyar Szó nyugdíjas főszerkesztője. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 16./ Cs. Gyimesi Évának, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének vezetője a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje /polgári tagozat/ kitüntetést adományozták. A Szabad Sajtó Alapítvány díjában a marosvásárhelyi Látó és a pozsonyi Kalligram szerkesztősége részesült /Új Magyarország, Magyar Hírlap, márc. 16./

1996. május 20.

Válságanalízis címen írt lehangoló összefoglalót a Fagyöngyről, /Kortárs romániai magyar költők antológiája/ Plainer Zsuzsa. Válságban van a társadalom, a világ, a művészet és az ember is, vallják az antológia költői, de a több mint száz vers közül alig néhány próbál kiutat találni. Az egyik lehetséges megoldás az irónia lenne, a másik a szerepjáték. Pleiner Zsuzsa megállapította, hogy "elterjedőben van a trágárság kultusza, amely ellen, ha szót emelünk, legjobb esetben egy jólirányzott "mindent szabad" lesz a válasz, amely - gondoljuk meg - maga is konvenció." A Fagyöngy szerzői önálló költői nyelvet próbálnak létrehozni, de a végeredmény - kérdéses. A kötetben rengeteg az "áthallás", ismert költők verseire emlékeztető részlet. Súlyosabb gond a képzavar, erre is hozott példákat a recenzens. Szeretném hangsúlyozni, írta, hogy számomra a művészet nem pusztán technikai kérdés, ennek ellenére "úgy gondolom, hogy a homályos, zavaros fogalmazás igen ritkán mondható erénynek, különösen ha nem hordoz semmi funkciót. - "Posztmodern ide, posztmodern oda, nekem mindig gyanús, ha a szerző magyarázza műveit..." /Helikon (Kolozsvár), máj. 20./ Az ifjú írónemzedék orgánumában, a Helikon Serény Múmia című mellékletében dühödten elutasították a trágársággal szembeszálló kritikát. Sántha Attila például Berszán István kritikáját /Hümért leb...ák, vagy a "Sire"-t kutyaharapással, Látó (Marosvásárhely), 1995/1/ egyszerűen pamflettnek nevezte. Berszán István Orbán János Dénes Hümériád című kötetéről írt elmarasztalóan. Sántha Attila szerint viszont Orbán János Dénes kiváló költő, betört a magyar irodalom élvonalába, hiszen vereseit olyan tekintélyes folyóiratok közlik, mint a Nappali Ház vagy a 2000. Legfeljebb a bigott vallásos körökben járatta le magát. Sántha Attila elítélően idézte Berszán Istvánt, aki szerint "a mindenkori költészet - megnyilatkozásként - valamiképpen mindig vallomás: a léleknek és a világnak /.../ mélyrétegei fakadnak fel benne." /Helikon (Kolozsvár), 7. sz., ápr. 5./

1996. június 4.

Az 1989-es fordulat előtt közel két évtizedig a Domokos Géza által vezetett bukaresti Kriterion biztosította jórészt a magyar könyvkiadást Romániában, noha magyar könyveket adott ki a kolozsvári Dacia, a bukaresti Albatrosz, a Műszaki Kiadó /a jelenlegi államelnök, Ion Iliescu volt az igazgatója, sőt a párt hivatalos kiadója, a Politikai Kiadó is megjelentetett értékes munkákat, például a Testamentum sorozatot. 1989 után sok magyar kiadó jött létre, így Kolozsváron Dávid Gyula vezetésével a Polis, Marosvásárhelyen a Látó irodalmi folyóirat munkatársi gárdája alapította a Mentor Kiadót, lassan magára talált a Kriterion is, H. Szabó Gyula vezetésével. Lapok is adtak ki műveket, így a marosvásárhelyi Népújság, a csíkszeredai Hargita /a Hargita Kalendáriumot/, a sepsiszentgyörgyi Háromszék a Háromszék Krónika sorozatot kezdte el. A Szőcs Géza vezette Erdélyi Híradó Lap- s Könyvkiadó vállalta fel az Erdélyi Szépmíves Céh hagyományainak felújítását,a két világháború közötti értékek kiadását. Az átütő siker azonban elmaradt. További kiadók: a nagyváradi Literator, a csíkszeredai Pro Print Nyomda társadalomtudományi könyveket hoz ki, ugyanitt indult a Krónika sorozat. A sepsiszentgyörgyi Bon Ami néprajzi kiadványokkal jelentkezett. - Két kimondottan könyvterjesztésre szakosodott magáncég működik Erdélyben, mindkettő csíkszeredai székhellyel: a Pallas-Akadémia és a Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban tevékenykedő Corvina. - Terjed az előfizetéses rendszer is. - A nagy példányszámok kora lejárt. A verseskötetek Erdélyben 50-1000 példányban jelennek meg, a neves szerzők kötetei ritka esetben haladják meg a 3000-es példányszámot. Sok könyv kap támogatást a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól. /Sarány István, Csíkszereda: Új kiadók magánvállalkozásban. = Népszabadság, jún. 4./

1996. október 14.

Évadnyitó volt a Látó Irodalmi Színpadán, Marosvásárhelyen, okt. 12-én A Marosvásárhelyről Budapestre áttelepült Vári Attila szerzői estjén bemutatták Kettőskereszt /Mentor, Marosvásárhely, 1996/ novelláskötetét. /"Örök vásárhelyi". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1996. december 11.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete alapító tagjainak és a szervezet sorsáért aggódó marosvásárhelyi polgárok egy csoportja nyílt levéllel fordult a megye magyar közösségéhez a meghirdetett tisztújítás előtt, amelyben az aláírók hangsúlyozzák, hogy az első években megyei szervezetük meghatározó szerepet vállalt az országos szövetségben és kiállt a megye magyar lakossága érdekérvényesítéséért. Ezzel szemben a jelenlegi megyei vezetés nem áll a helyzet magaslatán. A közösségnek jogában áll megtudni, hogyan történt mindez, milyen előzmények kényszerítették Sütő Andrást arra, hogy lemondjon tiszteletbeli elnöki funkciójáról. Az aláírók között orvosprofesszorok vannak, továbbá Csíky Boldizsár zeneszerző, Gálfalvi György író, a Látó szerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Lohinszky Lóránd színész, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1997. január 10.

Gergely Tamás Brassóban született 1952-ben. Az Ifjúmunkás belső munkatársa volt, 1987-ben elhagyta az országot, Svédországban telepedett le. Két éve írásai jelennek meg a Brassói Lapokban, a budapesti Korona Pódium pályázatát az ő monodrámája nyerte meg. A marosvásárhelyi Látó is közölte egyik írását. Svédországban született egy magyar kiadó, a Veress házaspár, Veress Zoltán és Telegdi Magda tartja fent és kizárólag erdélyi írókat ad ki. /Brassói Lapok (Brassó), jan. 10./

1997. február 27.

Febr. 28.- márc. 2-a között tartja tisztújító közgyűlését Csíkszeredában a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A hazai magyar írott és elektronikus sajtó aktuális gondjainak számbavételére és a MÚRE működésének javításával kapcsolatos kérdések megvitatására is alkalmat adó tanácskozáson jelen lesz Markó Béla szövetségi elnök, a Látó cím irodalmi folyóirat főszerkesztője is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 28., 977. sz./

1997. február 28.

Febr. 28. és márc. 2-a között Csíkszeredában tartott tisztújító közgyűlést a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/. A tanácskozáson felszólalt Markó Béla szövetségi elnök, a Látó főszerkesztője is. Markó Béla a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyáról, a sajtónak a civiltársadalom építésében, a demokrácia megerősítésében játszott szerepéről beszélt. Kántor Lajos elnök kritikus hangú beszámolóban elemezte a romániai magyar sajtó helyzetét, bírálta az Orient Expressz és az Erdélyi Napló hasábjain 1995-ben megjelent támadásokat a MÚRE ellen, továbbá a Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos véleménye miatti támadásokat, valamint a sepsiszentgyörgyi Európai Időben megjelenő írásokat. Kántor Lajos elégedetlen azért is, mert "az alpáriságot, a dilettantizmust az elmúlt két évben sem sikerült visszaszorítani". A MÚRE elnöke bejelentette, hogy leköszön tisztségéből, egyúttal méltatta a MÚRE kitüntetettjeit, Lászlóffy Aladárt, Andrei Corneát, Muzsnay Magdát /kolozsvári rádió/, Szabó Csabát /Szabadság/, Tófalvi Zoltánt, Gúzs Imrét, Szatmári Lászlót, Bajza Györgyöt és Vincze Gyulát. Boros Zoltán, a román televízió bukaresti magyar adásának vezetője felvetette, hogy a rádió közszolgálati magyar nyelvű adásokat az egész országban egy hullámhosszon kellene sugározni, így a magyar hallgató egyetlen összefüggő, nagy területre szétszórt, több stúdió által készített műsorfolyamot hallgathatna. Bejelentette, hogy az RTV első csatornáján eddig sugárzott hétfői másfél órás magyar nyelvű adás kétórás lesz, bár 17 órakor megszakítja egy román nyelvű híradó. Boross Zoltán állást foglalt a helyi stúdiókra épülő, országhatárokon átívelő magyar televíziózás mellett. A közgyűlés Ágoston Hugót, a bukaresti A Hét c. hetilap 53 éves főszerkesztő-helyettesét választotta a MÚRE elnökévé. Ügyvezető elnökké Gáspár Sándort, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőjét, az egyesület eddigi főtitkárát választották meg. Kántor Lajos bejelentette, hogy nemcsak lemond elnöki tisztségéről, de a szervezetből is kilép, mert nem látja biztosítottnak a továbbiakban a MÚRE eredményes tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ A Szabadság megkérte Kántor Lajost, indokolja meg döntését. Kántor elmondta, hogy tiltakozása Gáspár Sándor újraválasztása ellen szól, akit alkalmatlannak tart erre a tisztségre erőszakossága, vezetői módszerei miatt, nevéhez önérdekű ügyeskedések, "kis piszkos ügyek" fűződnek. Arra a kérdésre, hogy MÚRE-elnökként miért nem lépett fel Gáspár Sándor visszaélései ellen, Kántor elmondta: többször szóvá tette kifogásait, de határozottabban kellett volna fellépnie. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Gáspár Sándor erre márc. 4-én válaszolt: Értetlenül fogadta Kántor Lajos nyilatkozatát, hiszen az utóbbi két évben nem adott hangot kifogásának, sőt, a közgyűlésen előterjesztett jelentésében sem esett szó erről. "Kántor Lajos nyilatkozata önmagát minősíti." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

1997. június 14.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagyterme zsúfolásig megtelt, amikor a Látó folyóirat /Marosvásárhely/, a Marosvásárhelyi Író Egyesület, az EMKE és a Kemény Zsigmond Társaság szervezésében köszöntötték a 70 éves Sütő Andrást. Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke átadta az írónak az Opera Omnia-díját. Sütő Andrást Markó Béla, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Sinkovits Imre Kossuth-díjas színész, aki a Sütő-drámákban főszerepet játszott, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Czine Mihály /aki megemlítette, hogy az író Advent a Hargitán című drámáját 250-szer játszotta a Nemzeti Színház Budapesten/, Dobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Pen Club elnöke köszöntötte az írót, majd színészek olvastak fel műveiből, végül Sütő András szólt a közönséghez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1998. november 17.

Egy éves a tavaly októberben indult Székelyföld /Csíkszereda/ irodalmi folyóirat, melyet a megyei tanács is támogat. Végre azt csinálja, amit szeret, nyilatkozta Ferenczes István főszerkesztő, a kinyomtatott ezer példány elfogy. Rengeteg pozitív visszajelzést kapnak. Már könyvtáruk is van, a Népszava szerkesztősége 25 ezer kötetet ajándékozott a szerkesztőségnek. Az állományt most dolgozzák fel. György Attila szerkesztő elmondta, hogy szeretnének könyvrecenziókat, kritikákat is közölni. Lövétei Lázár László a fiatal irodalmároknak szeretne teret nyitni, emellett továbbra is besegít az Előretolt Helyőrség /Kolozsvár/ szerkesztésébe. Molnár Vilmos szerint a Látó /Marosvásárhely/ és a Korunk /Kolozsvár/ folyóiratok között van a helyük. /Székelyföld, Isten éltessen! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17., átvétel a Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6-i számából, az interjúkat Szatmári László készítette/

1999. május 27.

A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ meghívta a szépirodalmi-művelődési folyóiratok főszerkesztőit, munkatársait. A házigazda Kovács András Ferenc költő, a Látó folyóirat szerkesztője volt. Balázs Imre József fiatal szerkesztő a kolozsvári Korunk folyóiratot képviselte. Elmondta, hogy a lap a 90-es évektől már súlypontosan, azaz bizonyos témakört körüljáró számokkal jelenik meg rendszeresen. Ferenczes István költő a Székelyföld /Csíkszereda/ főszerkesztője tehetséges fiatalokkal - György Attila, Molnár Vilmos - szerkeszti a lapot, van benne irodalom, történelem, néprajz, képzőművészeti pályakép. Megjelenési gondokkal küzd a Művelődés /Kolozsvár/, tájékoztatott Szabó Zsolt főszerkesztő. Szilágyi István, a kéthetente megjelenő kolozsvári szépirodalmi lap, a Helikon főszerkesztője leszögezte: ha nagy a lap példányszáma, annál nagyobb a ráfizetés is. /Kemény Zsigmond Társaság. Folyóiratok olvasóközelben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27.)


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-199




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998