udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: La Libre Belgique

1991. október 30.

Petre Roman volt miniszterelnök, a Nemzeti Megmentési Front volt elnöke rövid látogatást tett Brüsszelben /okt. 28-29./, interjút adott egy brüsszeli lapnak. Kifejtette, hogy a visegrádi hármak /Magyarország, Lengyelország, Cseh és Szlovákia/ együttműködése azt a benyomást keltheti, hogy a cél az egykori Kelet-Európa megosztása. Nem fogadható el, hogy ilyen helyzet alakuljon ki Európában. /La Libre Belgique (Brüsszel), okt. 30., MTI/

1991. november 21.

Romániában nem lehet szó föderalizmusról, jelentette ki a La Libre Belgique nov. 21-i számában közölt interjújában Iliescu elnök. "Egységes állam vagyunk, Magyarország is az" - magyarázta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./

1993. március 20.

A La Libre Belgique márc. 20-i száma Jeszenszky-interjút közölt, melyet Christine Dupre készített. Az interjúban a magyar külügyminiszter elmondta, hogy a határokat már százszor elismertük. A fennálló bizonytalanság az egyetlen kártyánk, amivel garantálhatjuk a magyar kisebbségek jövőjét. Hermann János külügyi szóvivő még a megjelenés napján cáfolta a belga lapban közölteket: Jeszenszky Géza külügyminiszter ilyen kijelentéseket nem tett. /Külügyminiszterünk interjúja egy belga lapnak. = Új Magyarország, márc. 22./

1993. december 7.

Bukarestben különös aggodalommal tekintenek a korábbi Szovjetunióban végbement folyamatokra, nyilatkozta Teodor Melescanu külügyminiszter a La Libre Belgique dec. 6-i számában. A NATO "félig kinyitotta ajtaját", jellemezte a NATO által kilátásba helyezett Partnerség a békéért formulát. Románia számít a Nyugat-Európai Unió támogatására abban, hogy az ország a NATO tagja lehessen. /Melescanu-nyilatkozat. = Magyar Nemzet, dec. 7./

1994. november 7.

Iliescu elnök nov. 4-én és 5-én járt nem hivatalos látogatáson Brüsszelben. A kisebbségek problémája nem szűkíthető le a magyar kisebbségre, olvasható a román elnöknek a La Libre Belgique című lap nov. 7-i számában megjelent nyilatkozatában. "A románok egyharmada a határokon túl él: huszonhárom millióan vagyunk, de több mint tízmillióan közülünk külföldön élnek." - Nem Oroszország dolga, hogy megszabja, miként viselkedjenek más országok, mondta. /Új Magyarország, nov. 8./

1999. január 22.

Rossz jelnek tartaná a magyar egyetem létrehozását, nyilatkozta Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke a La Libre Belgique című belga lap jan. 21-i számának adott interjúban. Szerinte a magyar egyetem elkülönülésnek minősülne, amikor Kolozsváron már működik egy multikulturális egyetem. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2000. november 30.

Politikai, gazdasági és történelmi okok együttes hatásával magyarázható, hogy a romániai szavazópolgárok a neokommunista Ion Iliescu és az idegengyűlölő nacionalista Corneliu Vadim Tudor pártját segítették győzelemre a vasárnapi választásokon - írta a La Libre Belgique. A romániai politikai színteret nyugtalanítónak tartja a lap, elsősorban történelmi okok, a mély gyökereket eresztett nacionalizmus továbbélése miatt. A liberális Le Soir azt ajánlotta az Európai Uniónak és általában a nyugatnak, hogy ebben a helyzetben ne hagyják magára Romániát, hanem "inkább jó szóval, ráhatással, mint büntető intézkedésekkel próbálják megbékíteni önmagával a teljesen irányt vesztett társadalmat". Pestis és kolera között című kommentárjában a baloldali Frankfurter Rundschau német lap rámutatott: a Nagy-Románia Párt vezére meggyőződéses és cselekvő rasszista, aki veszélyt jelent Románia demokratikus alkotmányára és - Magyarország bevallott ellenségeként - Délkelet-Európa békéjére. /Romániai választások. A belga és német sajtó véleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2005. március 4.

A múlt emlékei a jelenben még kísértenek a kelet-európai országokban az elmúlt hetekben kirobbant újabb ügynökügyek tanúsága szerint – írta a La Libre Belgique című belga napilap. Az újság emlékeztetett arra, hogy év eleje óta Lengyelországban, Litvániában, Romániában, Magyarországon és Szlovákiában is listák kerültek az internetre és a sajtóba az előző rendszer feltételezett vagy tényleges ügynökeiről. /Még kísért a múlt Kelet-Európában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998