udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Lakiteleki Nepfõiskola

1994. április 14.

Romániában élő magyar vállalkozóknak és vállalkozásukat most indítóknak előadás-sorozatot szervez jún. 13-15-én Lakiteleken szakemberek részvételével a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány /kuratóriumi elnöke Lezsák Sándor/ és az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda /elnöke dr. Árvay Zoltán/. A pályázatokat Lakitelekre kell elküldeni. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

1994. november 28.

Határon túli és hazai ifjúsági szervezetek és iskolák részvételével szervezte meg az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió /IKU/a konferenciát Kisebbségek szerepe az önkormányzatokban címmel a Lakiteleki Népfőiskolán. Lezsák Sándor házigazda, MDF-képviselő és Surján László, a KDNP elnöke nyitotta meg a háromnapos /nov. 25-27./ tanácskozást, melyen Tabajdi Csaba államtitkár is részt vett. Előadást tartott - többek között - Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. A résztvevők nov. 27-én zárónyilatkozatot adtak ki, amely síkraszáll a nemzetiségi fiatalok társadalmi, gazdasági és kulturális, illetve tájegységi önrendelkezése mellett. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a határon túli magyar ifjúsági szervezetek nem kapják meg azokat a jogokat, amelyeket a helsinki egyezmény garantál számukra. /Népszabadság, Magyar Nemzet, Esti Hírlap, nov. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1996. július 18.

Történelmi jelentőségű a magyar-magyar csúcstalálkozó, összegezték már közös értékelésüknek a címében is a júl. 4-5-i Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozást Csapody Miklós és Kecskés János. A tanácskozás nem a legjobb előjelekkel indult. A parlamentben a tervezett autonómiavitától visszariadt a kormányzó többség. A konferencia eredménye mégis történelmi jelentőségű. Végre "megszületett az anyaállamban élő és a tőle elszakított, kárpát-medencei magyarság egy nemzethez tartozását elismerő, azt mintegy kinyilvánító politikai dokumentum." A "benne megfogalmazottakat a nemzeti kérdés nemzeti konszenzusának tekinthetjük." A négy párt /Fidesz, MDF, KDNP, MNDP/, valamint a kormánypártok egyeztetett, az FGKP és az RMDSZ önállóan elkészített tervezetét osztották szét a résztvevők között. A kormánykörökből még azt is kétségbe vonták, hogy egyáltalán beszélni kell a Magyarok Világszövetsége által szorgalmazott nemzeti stratégiáról, majd azt hangoztatták, hogy a stratégia az eurointegráció. A csúcstalálkozó előtti héten a nemzeti érdekeket kifejező pragmatikus szemlélet kerekedett felül. Ennek előjele volt a Népszavában megjelenő Tabajdi Csaba-interjú és Törzsök Erika írása a Magyar Hírlapban. A zárónyilatkozat megszövegezésénél az RMDSZ tervezetét tekintették kiindulópontnak, mert az volt a legrövidebb. A legfontosabb kitételben, a nemzeti egység deklarálásában sikerült megegyezni, ez "a világ magyarsága összetartozásából kiindulva" megfogalmazással került a nyilatkozatba. A "zárónyilatkozat elkészítésével már a gyakorlatban is működött a nemzeti minimum elve." A nemzeti minimum megfogalmazásának igényét főleg az MDF-es politikusok, illetőleg a velük hasonló eszméket követő gondolkodók szorgalmazták, az utóbbi időben pedig Lezsák Sándor, az MDF elnöke. A nyilatkozatot az eddigi paktumjellegű megállapodások fölé a megállapodók széles köre és maga az ügy emeli. Az alkotmányba "is beemelhetjük a megállapodás eredményeit." A megállapodásból következő jogszabálykészítés a kormány feladata, számonkérése pedig az ellenzéké. A közös nyilatkozat "megkerülhetetlen normaképző etikai kódexnek tekintendő." - Az értékelés írói javasolják: "hazai médiumok is szervezzék meg a magyar-magyar csúcstalálkozóhoz kapcsolódó tanácskozásukat", ezzel meghatározhatnák a tájékoztatás nemzeti minimumát. Nem illenék teret adni olyan írásoknak, "amelyek kétségbe vonják, ordenáré módon támadják a magyar nemzetnek mint fogalomnak, mint értéknek a létét is. Furcsálljuk ugyanis, hogy a Magyar Rádió hírműsorában még az utóbbi napokban is az ?ottani magyarok? szervezeteként aposztofálják az RMDSZ-t, a Magyar Televízióban botránynak nevezik a csúcstalálkozót..." Az MDF őszre kidolgozza javaslatát a tervbe vett Nemzeti Egyeztető Tanács kialakításához. A létrehozandó NET által tervezett, a nemzeti stratégiát meghatározó munkába be kellene vonni miden olyan szellemi műhelyt, a Magyarok Világszövetségétől kezdve a hazánkat "kitalálni" akarókon keresztül a Lakiteleki Népfőiskoláig, amelyek mér elkezdték ennek kidolgozását. /Csapody Miklós-Kecskés János: Történelmi jelentőségű a magyar-magyar csúcstalálkozó. A működő nemzeti minimum. = Magyar Nemzet, júl. 18. - Csapody Miklós /MDF/ országgyűlési képviselő, Kecskés János az MDF szakértője./

1996. július 18.

Történelmi jelentőségű a magyar-magyar csúcstalálkozó, összegezték már közös értékelésüknek a címében is a júl. 4-5-i Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozást Csapody Miklós és Kecskés János. A tanácskozás nem a legjobb előjelekkel indult. A parlamentben a tervezett autonómiavitától visszariadt a kormányzó többség. A konferencia eredménye mégis történelmi jelentőségű. Végre "megszületett az anyaállamban élő és a tőle elszakított, kárpát-medencei magyarság egy nemzethez tartozását elismerő, azt mintegy kinyilvánító politikai dokumentum." A "benne megfogalmazottakat a nemzeti kérdés nemzeti konszenzusának tekinthetjük." A négy párt /Fidesz, MDF, KDNP, MNDP/, valamint a kormánypártok egyeztetett, az FGKP és az RMDSZ önállóan elkészített tervezetét osztották szét a résztvevők között. A kormánykörökből még azt is kétségbe vonták, hogy egyáltalán beszélni kell a Magyarok Világszövetsége által szorgalmazott nemzeti stratégiáról, majd azt hangoztatták, hogy a stratégia az eurointegráció. A csúcstalálkozó előtti héten a nemzeti érdekeket kifejező pragmatikus szemlélet kerekedett felül. Ennek előjele volt a Népszavában megjelenő Tabajdi Csaba-interjú és Törzsök Erika írása a Magyar Hírlapban. A zárónyilatkozat megszövegezésénél az RMDSZ tervezetét tekintették kiindulópontnak, mert az volt a legrövidebb. A legfontosabb kitételben, a nemzeti egység deklarálásában sikerült megegyezni, ez "a világ magyarsága összetartozásából kiindulva" megfogalmazással került a nyilatkozatba. A "zárónyilatkozat elkészítésével már a gyakorlatban is működött a nemzeti minimum elve." A nemzeti minimum megfogalmazásának igényét főleg az MDF-es politikusok, illetőleg a velük hasonló eszméket követő gondolkodók szorgalmazták, az utóbbi időben pedig Lezsák Sándor, az MDF elnöke. A nyilatkozatot az eddigi paktumjellegű megállapodások fölé a megállapodók széles köre és maga az ügy emeli. Az alkotmányba "is beemelhetjük a megállapodás eredményeit." A megállapodásból következő jogszabálykészítés a kormány feladata, számonkérése pedig az ellenzéké. A közös nyilatkozat "megkerülhetetlen normaképző etikai kódexnek tekintendő." - Az értékelés írói javasolják: "hazai médiumok is szervezzék meg a magyar-magyar csúcstalálkozóhoz kapcsolódó tanácskozásukat", ezzel meghatározhatnák a tájékoztatás nemzeti minimumát. Nem illenék teret adni olyan írásoknak, "amelyek kétségbe vonják, ordenáré módon támadják a magyar nemzetnek mint fogalomnak, mint értéknek a létét is. Furcsálljuk ugyanis, hogy a Magyar Rádió hírműsorában még az utóbbi napokban is az ?ottani magyarok? szervezeteként aposztofálják az RMDSZ-t, a Magyar Televízióban botránynak nevezik a csúcstalálkozót..." Az MDF őszre kidolgozza javaslatát a tervbe vett Nemzeti Egyeztető Tanács kialakításához. A létrehozandó NET által tervezett, a nemzeti stratégiát meghatározó munkába be kellene vonni miden olyan szellemi műhelyt, a Magyarok Világszövetségétől kezdve a hazánkat "kitalálni" akarókon keresztül a Lakiteleki Népfőiskoláig, amelyek mér elkezdték ennek kidolgozását. /Csapody Miklós-Kecskés János: Történelmi jelentőségű a magyar-magyar csúcstalálkozó. A működő nemzeti minimum. = Magyar Nemzet, júl. 18. - Csapody Miklós /MDF/ országgyűlési képviselő, Kecskés János az MDF szakértője./

1999. november 20.

Nov. 20-án Lakitelken a népfőiskola vendégei szentmisével emlékeztek Márton Áron erdélyi püspökre. Az elnyomott magyarságért bátran kiálló gyulafehérvári püspök évtizedeket töltött háziőrizetben, börtönökben. Az emlékét idéző Vértanúink- hitvallóink sorozat keretében tervezett emlékkonferencia több rangos előadója a hóakadályok miatt nem érkezett meg, ezért az eseményt egy későbbi időpontra halasztották. A vendégeket Lezsák Sándor, a házigazda a népfőiskola alapítója köszöntötte. /Márton Áron emléknap Lakitelken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

2001. augusztus 21.

A Lakiteleki Népfőiskolán a Szent István kápolna előtt ünnepi szentmise és ökumenikus istentisztelet keretében felavatták Márton Áron erdélyi püspök mellszobrát, Ungor Csaba szobrászművész alkotását. Avató beszédet mondott Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes, aki felidézte Márton Áron életútját. "Szent István ezer esztendeje tüzet gyújtott Magyarországon és Márton Áron a haláláig őrizte ezt a tüzet - mondotta a főpap. A szobor felavatását követően különböző felekezetek vezető lelkészei beszéltek arról, hogy Márton Áron példája erősítette bennük a kereszténységbe és a magyarságba vetett hitet, majd P. Szőke Sándor római posztulátor számolt be az erdélyi püspök boldoggá avatásáról. /Felavatták Márton Áron erdélyi püspök mellszobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2001. augusztus 21.

A Lakiteleki Népfőiskolán a Szent István kápolna előtt ünnepi szentmise és ökumenikus istentisztelet keretében felavatták Márton Áron erdélyi püspök mellszobrát, Ungor Csaba szobrászművész alkotását. Avató beszédet mondott Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes, aki felidézte Márton Áron életútját. "Szent István ezer esztendeje tüzet gyújtott Magyarországon és Márton Áron a haláláig őrizte ezt a tüzet - mondotta a főpap. A szobor felavatását követően különböző felekezetek vezető lelkészei beszéltek arról, hogy Márton Áron példája erősítette bennük a kereszténységbe és a magyarságba vetett hitet, majd P. Szőke Sándor római posztulátor számolt be az erdélyi püspök boldoggá avatásáról. /Felavatták Márton Áron erdélyi püspök mellszobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2002. június 6.

Szőts István emlékkiállításának megnyitásával vette kezdetét a kisközösségi televíziók 3. szemléje Lakitelken. A kulturális találkozó a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitás Egyesület közös rendezvénye. A Kisközösségi Televíziók és Alkotók Szemléje a határon túli magyar stúdiók és televíziók munkatársainak nyújt lehetőséget a megmérettetésre és a konzultációval egybekötött szakmai továbbképzésre. Lezsák Sándor, a tehetségkutató szemle fő kezdeményezője, az esemény egyik házigazdája elmondta: az idén több mint száz alkotást juttattak el a világ minden részéből - Melbourne-tól Füleken át Sepsiszentgyörgyig - a határon túli magyar nyelvű kisvárosok, falvak és kisközösségek a megmérettetésre. A kiírás szerinti négy - krónika, korkép, művelődés és fikciós műsorok - kategóriában beérkezett alkotásokból az előzsűri döntése alapján 30 film került a versenyprogramba. A bíráló bizottság, amelynek elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező, jelentős díjakat ítél oda a legkiemelkedőbb munkák alkotóinak. /Kisközösségi televíziók szemléje Lakiteleken. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

2002. június 6.

Szőts István emlékkiállításának megnyitásával vette kezdetét a kisközösségi televíziók 3. szemléje Lakitelken. A kulturális találkozó a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitás Egyesület közös rendezvénye. A Kisközösségi Televíziók és Alkotók Szemléje a határon túli magyar stúdiók és televíziók munkatársainak nyújt lehetőséget a megmérettetésre és a konzultációval egybekötött szakmai továbbképzésre. Lezsák Sándor, a tehetségkutató szemle fő kezdeményezője, az esemény egyik házigazdája elmondta: az idén több mint száz alkotást juttattak el a világ minden részéből - Melbourne-tól Füleken át Sepsiszentgyörgyig - a határon túli magyar nyelvű kisvárosok, falvak és kisközösségek a megmérettetésre. A kiírás szerinti négy - krónika, korkép, művelődés és fikciós műsorok - kategóriában beérkezett alkotásokból az előzsűri döntése alapján 30 film került a versenyprogramba. A bíráló bizottság, amelynek elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező, jelentős díjakat ítél oda a legkiemelkedőbb munkák alkotóinak. /Kisközösségi televíziók szemléje Lakiteleken. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

2002. október 8.

Irodalmi összeállítással emlékezett Wass Albert íróra (1908-1998) a Lakiteleki Népfőiskola Csengey Dénes Vándoregyeteme Budapesten, a Kossuth Klubban, szeptember 28-án. Lezsák Sándor író, országgyűlési képviselő kifejtette, hogy az irodalmi délelőtt az írót kívánta "rehabilitálni". Ezt követően a Vándor vagyok hazátlanul című, az idős íróról készült portréfilmet láthatták az érdeklődők, melyet É. Szabó Márta készített, s amelyet 1990-ben mutatott be a Magyar Televízió. Előadások hangzottak el. Medvigy Endre irodalomtörténész az írói pálya rövid bemutatása keretében felhívta a kutatás figyelmét néhány pontatlanságra. Adamikné Jászó Anna, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának tanszékvezető főiskolai tanára Wass Albert nyelvéről, írói stílusáról végzett kutatásairól beszélt. Bertha Zoltán irodalomtörténész ismertette a Wass-kutatás, életmű-feldolgozás eredményeit. /Balázs Ildikó: Minden csillag Zágon felé mutat. Wass Albert-matiné Budapesten. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./

2002. október 8.

Irodalmi összeállítással emlékezett Wass Albert íróra (1908-1998) a Lakiteleki Népfőiskola Csengey Dénes Vándoregyeteme Budapesten, a Kossuth Klubban, szeptember 28-án. Lezsák Sándor író, országgyűlési képviselő kifejtette, hogy az irodalmi délelőtt az írót kívánta "rehabilitálni". Ezt követően a Vándor vagyok hazátlanul című, az idős íróról készült portréfilmet láthatták az érdeklődők, melyet É. Szabó Márta készített, s amelyet 1990-ben mutatott be a Magyar Televízió. Előadások hangzottak el. Medvigy Endre irodalomtörténész az írói pálya rövid bemutatása keretében felhívta a kutatás figyelmét néhány pontatlanságra. Adamikné Jászó Anna, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának tanszékvezető főiskolai tanára Wass Albert nyelvéről, írói stílusáról végzett kutatásairól beszélt. Bertha Zoltán irodalomtörténész ismertette a Wass-kutatás, életmű-feldolgozás eredményeit. /Balázs Ildikó: Minden csillag Zágon felé mutat. Wass Albert-matiné Budapesten. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./

2003. március 24.

Márc. 22-én immár 30. alkalommal osztották ki a Magyar Örökség-díjakat Budapesten. Céljuk az, hogy az 1948 után évtizedekig letagadott magyar szellemi értékek, az alkotásokat létrehozó jeles tudósok, művészek életműve, munkássága újra része legyen a nemzeti köztudatnak. A Magyar Örökség bírálóbizottsága az előterjesztett állampolgári javaslatok alapján Magyar Örökség-díjjal ismerte el Szervátiusz Tibor és posztumusz Szervátiusz Jenő (1903-1983) szobrászművészetét. Posztumusz Magyar Örökség kitüntető címmel ismerték el Petrik Géza (1845-1925) magyar nemzeti bibliográfiát megalapozó tevékenységét, illetve Korányi Sándornak (1866-1944), a XX. század kiemelkedő orvostudósának iskolateremtő munkásságát. Magyar Örökség lett Kosztolányi Dezső (1885-1936) "költői és írói géniusza", valamint Török Erzsébet (1912-1973) "feledhetetlen népdaléneklése". A kitüntetettek nevét őrző Aranykönyvbe bejegyeztetett a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium több évszázados "legendás nevelőmunkája", valamint a Lakiteleki Népfőiskola "felnőttoktatási missziója" is. /Magyar Örökség-díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

2003. március 24.

Márc. 22-én immár 30. alkalommal osztották ki a Magyar Örökség-díjakat Budapesten. Céljuk az, hogy az 1948 után évtizedekig letagadott magyar szellemi értékek, az alkotásokat létrehozó jeles tudósok, művészek életműve, munkássága újra része legyen a nemzeti köztudatnak. A Magyar Örökség bírálóbizottsága az előterjesztett állampolgári javaslatok alapján Magyar Örökség-díjjal ismerte el Szervátiusz Tibor és posztumusz Szervátiusz Jenő (1903-1983) szobrászművészetét. Posztumusz Magyar Örökség kitüntető címmel ismerték el Petrik Géza (1845-1925) magyar nemzeti bibliográfiát megalapozó tevékenységét, illetve Korányi Sándornak (1866-1944), a XX. század kiemelkedő orvostudósának iskolateremtő munkásságát. Magyar Örökség lett Kosztolányi Dezső (1885-1936) "költői és írói géniusza", valamint Török Erzsébet (1912-1973) "feledhetetlen népdaléneklése". A kitüntetettek nevét őrző Aranykönyvbe bejegyeztetett a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium több évszázados "legendás nevelőmunkája", valamint a Lakiteleki Népfőiskola "felnőttoktatási missziója" is. /Magyar Örökség-díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

2003. május 22.

A kistérségi és kisközösségi televíziók IV. Filmszemléjét rendezte meg Lakiteleken máj. 13-15-én a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület. Közel 130 alkotó jelentkezett 40 percnél nem hosszabb pályamunkával a Kárpát-medence magyar nyelvterületéről. A 35 tagú zsűri elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező volt, erdélyi tagjai Gálfalvi György író (Marosvásárhely), Marosi Barna író (Marosvásárhely) és Xantus Gábor filmrendező (Kolozsvár). A fődíjat és a Tradíció-díjat marosvásárhelyiek nyerték az Este lett a liányságnak című, csángó lakodalmat bemutató alkotással (Katyi Antal rendező, operatőr, Balázs János szerkesztő). Erdélyből különdíjat kapott: A könyvtáralapító Teleki Sámuel c. film (Marosvásárhely - Simonffy Katalin szerkesztő, Katyi Antal rendező-operatőr), A világmászó hópárduc (Gyergyószentmiklós - Zsigmond Attila rendező), Sportszerda (Csíkszereda - Becze Zoltán rendező, Ferencz Hunor operatőr), Megint jönnek, koszorúznak (Nagyvárad - Gergely Gizella szerkesztő, Gergely Károly operatőr), Az ezeréves határon (Sepsiszentgyörgy - Ferencz Csaba rendező, Petke László operatőr). Két vajdasági és egy budapesti alkotóközösség nyert kategóriadíjat. Felvidékiek négy különdíjat kaptak. /Guther M. Ilona: IV. Filmszemle Lakiteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2003. május 22.

A kistérségi és kisközösségi televíziók IV. Filmszemléjét rendezte meg Lakiteleken máj. 13-15-én a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület. Közel 130 alkotó jelentkezett 40 percnél nem hosszabb pályamunkával a Kárpát-medence magyar nyelvterületéről. A 35 tagú zsűri elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező volt, erdélyi tagjai Gálfalvi György író (Marosvásárhely), Marosi Barna író (Marosvásárhely) és Xantus Gábor filmrendező (Kolozsvár). A fődíjat és a Tradíció-díjat marosvásárhelyiek nyerték az Este lett a liányságnak című, csángó lakodalmat bemutató alkotással (Katyi Antal rendező, operatőr, Balázs János szerkesztő). Erdélyből különdíjat kapott: A könyvtáralapító Teleki Sámuel c. film (Marosvásárhely - Simonffy Katalin szerkesztő, Katyi Antal rendező-operatőr), A világmászó hópárduc (Gyergyószentmiklós - Zsigmond Attila rendező), Sportszerda (Csíkszereda - Becze Zoltán rendező, Ferencz Hunor operatőr), Megint jönnek, koszorúznak (Nagyvárad - Gergely Gizella szerkesztő, Gergely Károly operatőr), Az ezeréves határon (Sepsiszentgyörgy - Ferencz Csaba rendező, Petke László operatőr). Két vajdasági és egy budapesti alkotóközösség nyert kategóriadíjat. Felvidékiek négy különdíjat kaptak. /Guther M. Ilona: IV. Filmszemle Lakiteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2003. július 9.

Nyári egyetem kezdődött júl. 7-én a Lakiteleki Népfőiskolán a Kárpát-medencei magyar pedagógusoknak. A népfőiskolán immár 10. alkalommal látják vendégül a tanárokat, második éve nyári egyetem keretében tartják az előadásokat. Mint az ötnapos rendezvény egyik házigazdája, Lezsák Sándor (MDF) országgyűlési képviselő elmondta, a határon túli magyar pedagógusoknak lehetőséget kívánnak adni arra, hogy találkozhassanak anyaországbeli kollégáikkal. A rendezvény első napján a kedvezménytörvényről hangzott el több előadás. Az MTI kérdésére Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője a kedvezménytörvény módosításáról kijelentette: nem teszi könnyebbé a határon túli magyarok életét. Véleménye szerint a változtatással a törvény rosszabb lett, a határon túli magyarok oktatáspolitikája számára "lehetetlen helyzetet teremt". /Kárpát-medencei magyar pedagógusok nyári egyeteme. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2003. július 9.

Nyári egyetem kezdődött júl. 7-én a Lakiteleki Népfőiskolán a Kárpát-medencei magyar pedagógusoknak. A népfőiskolán immár 10. alkalommal látják vendégül a tanárokat, második éve nyári egyetem keretében tartják az előadásokat. Mint az ötnapos rendezvény egyik házigazdája, Lezsák Sándor (MDF) országgyűlési képviselő elmondta, a határon túli magyar pedagógusoknak lehetőséget kívánnak adni arra, hogy találkozhassanak anyaországbeli kollégáikkal. A rendezvény első napján a kedvezménytörvényről hangzott el több előadás. Az MTI kérdésére Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője a kedvezménytörvény módosításáról kijelentette: nem teszi könnyebbé a határon túli magyarok életét. Véleménye szerint a változtatással a törvény rosszabb lett, a határon túli magyarok oktatáspolitikája számára "lehetetlen helyzetet teremt". /Kárpát-medencei magyar pedagógusok nyári egyeteme. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2005. március 22.

A magyarországi Apáczai Kiadó és a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolások Közművelődési Egyesülete által a kistelepülések kisiskolásainak kiírt anyanyelvi és matematikai versenybe az anyaországiakon és a vajdaságiakon kívül idén az Arad megyeiek is bekapcsolódhattak. A Lakiteleken tartott kétnapos döntőre az Arad megyei gyerekek és kísérőik – 29 tanuló és 13 pedagógus – mentek, díjakat és dicséreteket is begyűjtöttek. A verseny mellett minden résztvevő kapott emléklapot és gazdag könyvcsomagot – az Apáczai Könyvkiadó, a Lakiteleki Népfőiskola és a Nemzeti Oktatási Központ jóvoltából. /Kiss Károly: Kis nyelvészek, kis matematikusok. Díjakkal tértek haza Lakitelekről. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

2005. április 16.

A Mindszenty József Alapítvány, a Lakiteleki Népfőiskola és a Keresztény Élet budapesti hetilap Mindszenty bíboros halálának 30. évfordulója alkalmából, április 8-án, Kárpát-medence szintű vetélkedőt szervezett a térség középiskolái számára. A Mindszenty életéről és koráról szóló vetélkedőn 70 iskolából mintegy 300 középiskolás diák és azok felkészítő tanárai vettek részt. A legjobb 12 csapat vetélkedője a lakiteleki Népfőiskola Kölcsey házában zajlott, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium (Gyulafehérvár) csapata érte el az első helyezést. A nyertes csapat 2005. pünkösd ünnepén Máriazellbe (Ausztria) zarándokolhat Lezsák Sándor képviselő kíséretében, ahová Mindszentyt először eltemették. (1991. május 4-én azután földi maradványait hazavitték Magyarországra és Esztergomban temették újra.) /A Majláth csapat első helyezést ért el. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

2005. május 26.

Nemzetközi homokvárépítő versenyen vett részt az elmúlt héten Kisiratos iskolás diákcsapata. A versenyt a Lakiteleki Népfőiskola hirdette meg. Lényege: a benevező csapatok számára egy-egy várat sorsoltak ki, melynek történetéből a versenyzőknek fel kellett készülniük, illetve annak mását homokból kellett. A kétnapos nemzetközi vetélkedőn Romániát egyedül Kisiratos csapata képviselte. A versenyben Kisiratos az első helyet szerezte meg. A csapat tagjai átvehették az értékes könyvcsomagokat Lezsák Sándor képviselőnek, a verseny fővédnökének a kezéből. /Almási Gábor történelemtanár: Homokvár – gyurmából. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2005. június 8.

Május 23-27. között tartották Lakiteleken a Huszárik Zoltán emlékére meghirdetett, kistérségi és kisközösségi televíziók VI. szemléjét, a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében. A versenyen magyar nyelvű kisközösségek, falvak, kisvárosok televíziói, magánszemélyek mutatkoztak be, határon innen és túlról. A gyergyói Zsigmond Attila A gyimesi guzsalyozás című filmje a művelődés kategóriában aratott sikert. Tíz különdíjat osztott a zsűri, egyenként százezer forintos értékben, ezek egyikét a Farsang farkán című alkotás érdemelte ki, Barabás László, Kötő Zsolt és Karácsony Molnár Erika munkája. Az erdélyi magyar tévénéző számára nem ismeretlenek Barabás László szokásrögzítő filmjei. Életét tette erre a munkára. A farsang farkán-t a Hír Televízió is díjazta. /B. D.: „Kistévék” seregszemléje. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2007. március 8.

Ebben az esztendőben harmadszor vesznek részt Arad megyei kisiskolások a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Egyesülete által kis matematikusok és kis nyelvészek számára szervezett versenyen. Idén 16 iskola mintegy száz versenyzője fejtette meg a feladatlapokat. A lakiteleki döntőre minden iskolából a legjobbak utazhattak tanítóik kíséretében. Az Arad megyei csapat megismerkedhetett a Lakiteleki Népfőiskolával, közösségi programon vehettek részt. Március 8-án kerül sor a versenyre. /(Kiss): Kis matematikusok és kis nyelvészek versenye. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2007. május 31.

A magyar oktatás jelene és jövője a Kárpát-medencében című, 15 éve folyó oktatási fórum-sorozat ötletgazdája, kezdeményezője, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a legutóbbi, Kisiratoson megszervezett oktatási fórumon elmondta, a rendezvénysorozat lényege, hogy a Lakiteleki Főiskolán a Kárpát-medencei magyar kisiskolák rendszeresen találkoznak, különféle formában. Többek között, évente hét tantárgyversenyt szerveznek, ugyanennyi összejövetellel matematika, anyanyelv, zene, történelem, környezetismeret, számítástechnika, versmondás terén. Különféle területek tehetségkutató versenyeit, találkozóit szervezik. A kisiskola is nevelhet tehetséges gyermeket, ha jó pedagógusai vannak. A Kárpát-medence nyolc országában más-más tanterv szerint tanítanak magyar nyelvet. A hatékonysága a pedagógus lelkiismeretességén múlik. Ezt a felfogást akarják megtartani, megerősíteni. Nyugaton rájöttek: nem olcsóbb, sőt hosszú távon sokkal károsabb, ha meggondolatlanul, felelőtlenül számolnak fel egy-egy iskolát. Egy település népességmegtartó képessége attól függ, milyen erős az iskolája. A drámai népességfogyással nemcsak a magyar, hanem a Kárpát-medence minden nemzete küszködik. Nem lehet betelepülés-politikával helyettesíteni a családpolitikát. Egészséges családoknak kell megteremteni az életfeltételeket, jó iskolákat, munkahelyeket kell teremteni. Az anyanyelvű oktatás soha nem látott reneszánsza előtt áll a Kárpát-medencében. Búvópatakként van jelen egy új szemlélet, egy új stílus, amelyik nagyon ügyel arra, hogy a magyar nyelv újjászületést érjen meg. Nagyszerű fiatal pedagógusok, ha nem találnak munkát az országban, a Csángóföldre mennek tanítani. Szinte missziós küldetésként élik meg az anyanyelvű oktatás továbbvitelét. A Kárpát-medence említett nyolc országa kormányzati szinten fejkvótában gondolkozik. A Lakiteleki Főiskolán kidolgozták a Klebelsberg-programot, amelyik kimondja: egy iskola fenntartása elsősorban, másodsorban és harmadsorban is állami feladat, kötelezettség. Magyarországon jelenleg 2000 iskola van olyan fenyegetettségben, hogy a kormány bezárja őket pénzhiányra hivatkozva. Iskolánként átlagosan 20 millió forint hiányzik a költségvetésből, ami összesen 40 milliárddal terhelné azt az állami költségvetést, amelyből a kormány 40 milliárd forintot akar elkülöníteni az iskoláknak digitális táblákkal történő felszerelésére. Kisiratos előtt Kárpátalján, jövő héten Délvidéken tartanak oktatási fórumot. Utána befejeződik a sorozat, mivel a Lakiteleki Népfőiskolán kezdődik a Klebelsberg Szabadegyetem, október 13-án a parlament felsőházi termében 600 kisiskola vezetői tanácskoznak. /Balta János: Iskola, a népességmegtartó képesség záloga. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

2007. október 2.

Húsz esztendeje, 1987. szeptember végén került sor Lezsák Sándor költő lakitelki kertjében a magyar értelmiség jeleseinek találkozójára. A Duna tévéadó szeptember 29-én bemutatta a húsz éve Lakiteleken történt tanácskozás videofelvételét. Akkor jelen voltak a később megalakuló Magyar Demokrata Fórum alapítói Csurka Istvántól Kiss Gy. Csabáig, Lezsák Sándorig, Csengey Dénesig, Für Lajosig, Bíró Zoltánig, de ott voltak mások is, fontos lehetett a résztvevők védettségének szempontjából is Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront akkori elnökének a jelenléte. Ekkor a magyar pártban még javában dúlt a hatalmi harc, és még 1988. március l5-én is brutálisan verte szét a rendőrség a tüntetőket. Jelen volt Makovecz Imre építész, de Lengyel László közgazdász is, Csoóri Sándor költő, aki mozgalomként képzelte el a későbbi pártot... Sok független értelmiségi is megjelent, közgazdászok, történészek, írók. A résztvevők többsége megegyezett abban, hogy a létező szocializmus megbukott, valami más kezdődik. A legnagyobb nyíltsággal talán Csurka fogalmazta meg a csődöt. A húszéves évfordulón újra összegyűlt az egykori résztvevők jelentékeny része, többen befejezték azóta földi pályafutásukat. A felszólalók keserűen emlékeztek, kifejtve, hogy akkori elképzeléseikből, terveikből sok minden nem valósult meg, a morális válságot elmélyült azóta... Makovecz Imre beszédében sokak véleményét fejezte ki, amikor kimondta ,,elegünk van a politikusokból, akik az ország ügyének szolgálata helyett karrierjüket építik, elegünk van abból, hogy Magyarországot Brüsszelből irányítják, és nem Budapestről... ” ,,Ezt az országot – fogalmazta meg Kiss Gy. Csaba szintén sokak véleményét – kifosztották, ezért egyszer a mai hatalmi garnitúrának felelnie kell. ” Sok minden nem történt meg a vértelen, békés rendszerváltozás után, aminek meg kellett volna történnie – fogalmaztak többen –, és ennek ma is viseljük következményeit... /Bogdán László: Húsz év után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./ A lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián az egykori szervezők beszédeikben kormányváltást, és új rendszerváltást tartottak szükségesnek. Európa és a magyarság esélyei címmel Lakiteleki Népfőiskola Kölcsey Házában hangzottak el az előadások. Fekete Gyula író, aki húsz évvel korábban és most is az elnöke volt a tanácskozásnak, a magyarság esélyeiről beszélt, s úgy értékelte: „sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt”. Mint mondta, fontos megnevezni, hogy mi rontotta el a magyarság esélyeit. A „minden fordulatot túlélő bolsevik párt vezényelte a rendszerváltást és vezényel ma is” – állapította meg. ”Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát” – mondta. „Pusztulásunk, züllésünk megállíthatatlanul folytatódik” – szögezte le az író. Bíró Zoltán irodalomtörténész egyebek mellett arról beszélt, hogy 1989-ben elkezdődött, majd folytatódott az ország vagyonának a kiárusítása, a gazdasági hatalom a régi nomenklatúra kezébe került. Leszögezte: a „Gyurcsány–Kóka féle bűnszövetkezet” az erkölcsi normákat semmibe véve tönkretette a családokat. Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő az MDF megalakulásáról beszélt, majd az első szabadon választott kormány nehézségeit idézte. Véleménye szerint nem a Szabad Demokraták Szövetségével, hanem a magyar néppel kellett volna paktumot kötni, s az MDF–SZDSZ paktum a demokrácia megszűnését jelentette. Lezsák Sándor hangsúlyozta, hogy derűlátó, mert az elmúlt 60 esztendőben soha nem volt akkora esélye a nemzeti újjászületésnek, mint most. Elképzelése szerint az új nemzeti program új alkotmányt jelent, kisebb országgyűlést felsőházzal. „Nemzetgyűlésnek fogják hívni, ahol az elszakított nemzetrészek képviselői is ott fognak ülni” – tette hozzá. /Valódi rendszerváltást vár Magyarország. Emlékkonferencia a lakiteleki találkozó 20. évfordulóján. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./ A lakitelki találkozó emlékére megrendezett értelmiségi fórumon az előadók szinte mindegyike azt hangsúlyozta, hogy rosszabb helyzetben vagyunk, mint 20 évvel ezelőtt. Márpedig nem akárkik beszéltek e fórumon, ismét ott volt a magyar értelmiség színe-java, írta Borbély Zsolt Attila. Ott volt Lezsák Sándor egykori sátorverő, Fritz Tamás politológus, Morvai Krisztina büntetőjogász, az október 23-i rendőrterrort vizsgáló Civil Jogász Bizottság vezetője, Kelemen András külpolitikus, fideszes képviselő, Csurka István, a MIÉP elnöke, Széles Gábor nagyiparos, Pálinkás József akadémikus, s a névsor még folytatható Orbán Viktorig. A szocialista országrombolás valóban tragikus képet fest elénk. Orbán Viktor is rámutatott, a kormányzó milliárdos klikk mindeközben saját zsebre dolgozik, a rendőrség pártrendőrségként működik, az igazságszolgáltatás sem minden esetben pártatlan, a médiában az országrombolók uralkodnak, a gazdasági hatalom is az övék. S mi maradt a nemzetéért aggódó magyarnak? Bízhat abban, hogy Orbán Viktor optimizmusa nem megalapozatlan. Orbán úgy fogalmazott Lakitelken: „nem lehet ezt az országot sohasem úgy tönkretenni, hogy ha a polgári, nemzeti erők összefognak, akkor közös erővel ne tudnák azt újra felemelni”. /Borbély Zsolt Attila: Lakitelek egykor és most. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./

2007. október 29.

Szent Imre kultuszának erősítését, általa a magyar nemzet megújulását, szellemi, erkölcsi felemelkedését és egysége ügyének szolgálatát tűzte ki célul a Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulója alkalmával szervezett eseménysorozat. E rendezvények kilencedik helyszíne volt a hét végén Székelyudvarhely. Október 27-én Szent Imre a történelemben, a helytörténetben címmel tartottak konferenciát erdélyi és anyaországi előadók. Szent Imre mellszobrának leleplezésére október 28-án, vasárnap történt. Az alkotást Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, valamint Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Millenniumi Emlékbizottság elnöke közösen leplezte le, majd Mátyás Károly főesperes-plébános megáldotta a szobrot. Az alkotás Lantos Györgyi magyarországi szobrászművész munkája, a lakiteleki Népfőiskola és a Polgári Magyarországért Alapítvány ajándéka. Székelyudvarhely az 1577-ben hozzá csatolt Szent Imre-falva kapcsán került be a magyar parlament által tavaly megalakított Millenniumi Emlékbizottság programjába. /Szász Emese: Szent Imre-szobrot avattak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

2008. október 23.

Nyolc aradi elemi iskolás tanuló vett részt a múlt hét végén Magyarországon, a Lakitelek Népfőiskola, az Apáczai Kiadó és a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesülete által szervezett helyesírási versenyen, és csapatban, illetve egyéniben is egy-egy második helyet szereztek. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport elemistái ezen a hétvégén a kolozsvári testvériskola, a János Zsigmond Unitárius Kollégium által szervezett „Most szólj, rigó!” című szavalóversenyen vesznek részt. November 15-én és 16-án a lakitelki Ifjúsági ki mit tud?-on szerepelnek a Csiky és az aradi Neuman Fivérek Általános Iskola diákjai. /Pataky Lehel Zsolt: Helyesírásból jeleskedtek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998