udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Le Monde

1990. október 4.

A Moldáviai Szovjet Szocialista Köztársaságból 2000 diák jött Romániába tanulni, anyanyelvét tökéletesíteni, adta hírül a Le Monde ápr. 4-i számában Jean-Jacques Bozonnet. /A cikk fordítása: Cikkek a nemzetközi sajtóból (Budapest), 11. sz./

1991. május 28.

Traian Chebeleu külügyi szóvivő elmondta, hogy Entz Géza államtitkár, a Magyarország határain kívül élő magyarok ügyeivel foglalkozó államtitkárság vezetője romániai látogatása nem hivatalos, hanem magánjellegű volt. Egyébként a magyar nemzetiségű állampolgárok problémái nem képezhetik vita tárgyát a magyar kormányban, állapította meg Chebeleu. Visszautasította Antall József miniszterelnöknek a Le Monde-ban megjelent kijelentését, hogy egy magas szintű találkozó Romániával "szigorúan feltételezi" a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitását. Chebeleu szerint a főkonzulátus léte semmivel sem indokolható. /Romániában mind nagyobb a gyanakvás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1991. július 9.

A magyar kisebbség után a Romania Mare most új bűnbakot talált magának -írta a párizsi Le Monde júl. 9-i száma a romániai antiszemitizmusról szóló tudósításában. A Romania Mare szerint a zsidóüldözések "természetes és logikus választ jelentenek a zsidók által elkövetett bűnökre." A Le Monde beszámolt Antonescu rehabilitálásának kísérleteiről. A kormány elítélte "az új antiszemita hullámot, anélkül, hogy ennek nagyobb nyilvánosságot adott volna, s anélkül, hogy támadta volna a Romania Marét". A lap a nacionalista és antiszemita hadjárat kulcsszereplőjének a román származású gazdag, Olaszországban élő üzletembert, Iosif Constantin Dragant tartja, aki Ceausescuval is együttműködött, most pedig az Antonescu Marsall Liga elnöke, az ultranacionalista Vatra Romaneasca díszelnöke, a Natiunea hetilap igazgatója, ő pénzeli a Romania Mare kiadását, valamint különböző antiszemita kiadványok megjelentetését. /A Le Monde egy különös magatartásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1992. március 4.

Petre Roman volt miniszterelnök, a Nemzeti Megmentési Front elnöke nyilatkozott a Le Monde tudósítójának. Elismerte pártjának vereségét. A Front az 1990-es választáson 66 %-ot ért el, most viszont a szavazatoknak csak 33 %-át sikerült megszereznie. Harcban áll a konzervatívokkal, mondta. Iliescu elnökkel a kapcsolata "nem túl szoros". Nincs kapcsolatuk a Romania Mare Párttal, bár elismerte, hogy Kolozsvárott arra szólították fel szavazóikat, hogy az ultra-nacionalista Román Nemzeti Egységpártra adják voksukat. "De hát ez is egy román párt, lehet, hogy nacionalista, de számos megfontolt ember is van tagjai között." "Romániának ma erős hatalomra van szüksége", jelentette ki. /Le Monde (Párizs), márc. 4., MTI/

1992. április 18.

Adrian Marino kolozsvári irodalomkritikus is elítélte a kétnyelvű feliratok levételét. Ráadásul Funar kijelentette, hogy a plébánia épületéről saját kezűleg fogja eltávolítani a magyar nyelvű feliratot. Funar intézkedéséről a Le Monde is írt. /T. Sz. Z.: A magyar nyelvű feliratok leszerelését Funar saját kezűleg kívánja elvégezni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

1993. január 22.

Teodor Melescanu külügyminiszter a Le Monde-nak adott interjúban kifejtette, hogy a magyar-román alapszerződés 80 százalékban véglegesnek mondható, hozzátéve, hogy csak a határok és a kisebbségek kérdése tisztázatlan még. Melescanu szerint Románia Európa élvonalához tartozik "a lehető legjobb rendszerrel", amely valamennyi nemzetiségi jogot elismer. A kolozsvári magyar egyetem "a romániai magyarok dolga" - szögezte le a külügyminiszter, amennyiben a kolozsvári közösség szükségét érzi, hogy magyar nyelvű egyeteme legyen, akkor ezt csak ki kell nyilvánítnia és akcióba lépnie. A kolozsvári magyar konzulátusnak nincs elvi akadálya. /Bogdán Tibor: Teodor Melescanu: a magyar konzulátusnak nincs elvi akadálya. = Magyar Hírlap, jan. 22./ Megdöbbentő Melescanu külföld felé szóló nyilatkozata a magyar egyetemről!

1993. február 5.

A Le Monde-ban Jacqes Decornoy A román nacionalizmus újratermeli a "magyar veszély" kísértetét címmel beszámolt a román nacionalizmus erősödéséről, de írt a magyarországi szélsőségesekről is, Csurkáról, aki megkérdőjelezi a trianoni szerződést. /A cikket fordításban közli: Heti Magyarország, febr. 5./

1993. augusztus 27.

Iliescu elnök a Le Monde-ban megjelent interjúját újraközölte a bukaresti Dimineata aug. 27-i száma. Iliescu kitért a kisebbségi kérdésre, hangsúlyozva, hogy Románia az európai normák fölött áll a kisebbségi jogok biztosításában. Az anyanemzet és a határokon túli nemzetrészek kapcsolatáról szólva megjegyezte: "E téren, úgy vélem, egyes budapesti körök politikája nem tisztességes, nem felel meg az európai országok közötti kapcsolatok elveinek. Amikor egy kormányfő minden magyar miniszterelnökének tartja magát,...akkor nem akármilyen atyáskodásról, hanem más országok ügyeibe való beavatkozásról van szó." Egyesek etnikai tisztogatással vádolták Romániát, mondta a riporter. Az államfő cáfolta, hogy az etnikai tisztogatás jellemezné országát: "Tőkés László olyan megjegyzéseket tett, melyek még csak nem is jellemeznék, s amelyek élénk ellenérzést váltottak ki." /Iliescu a Le Monde-nak nyilatkozott. = Magyar Nemzet, aug. 28./

1994. április 18.

Iliescu elnök elégedett lehet ápr. 16-án zárult franciaországi látogatásával, vélte a Le Monde, amely a párizsi újságok közül egyedül foglalkozott érdemben az államfői vizit mérlegével, mert Franciaország az egyetlen nyugati ország, amely vendégül látta Iliescut, segít neki kitörni abból a "diplomáciai karanténból", amely 1991 óta elszigetelte Romániát. Azonban Iliescu elnök még Párizsban volt, amikor a társulási szerződés ratifikálást előkészítő parlamenti bizottság megállapította, hogy Romániában a "reformok elégtelenek", Bukarest nem teljesítette az ET-vel szembeni kötelezettségvállalását. /Magyar Nemzet, ápr. 18./

1994. május 4.

Romániában a kétszer is lezajlott választások ellenére még mindig ugyanaz a párt és ugyanaz a vezető, Iliescu van hatalmon. A gazdaság szétzilált állapotát jelzi az 1993-as 300 %-os inflációs ráta /ez a legmagasabb Európában/. Négy év óta a nemzeti vagyon mindössze 2 %-át adták magánkézbe. Iliescu elnök ingázik a reformisták és az ultranacionalista, xenofób pártok között. /Le Monde (Párizs), ápr. 14., fordításban: /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell. máj. 4./

1995. január 27.

A romániai radikalizálódás felszítja a feszültséget Magyarországgal, címmel ír a Le Monde jan. 27-i számában Christophe Chatelot, a párizsi lap bukaresti tudósítója. Horn Gyula miniszterelnök lemondta a Hrebenciuc kormányfőtitkárral való találkozót, így tiltakozva "a vad támadások ellen, amelyeket az utóbbi időben a bukaresti hatalom intézett a jelentős romániai magyar kisebbség pártja, az RMDSZ, és a pártnak a helyi autonómiára vonatkozó követelései ellen." Az RMDSZ elleni offenzíva egybeesik azzal, hogy egyezményt írtak alá Iliescu pártja és három nacionalista és exkommunista párt között. Egyikük, Funar, az RNEP elnöke az RMDSZ betiltását követeli. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

1995. január 31.

Román nacionalizmus című vezércikkében a Le Monde későinek és kevéssé meggyőzőnek nevezte Iliescu államfő jan. 30-i, Funar szélsőséges állásfoglalását elítélő kijelentéseit. Az RMDSZ elleni szélsőséges kampány akkor indult, amikor a kormánypárt és három szélsőséges, élesen magyarellenes szervezet együttműködési megállapodást kötött. E mesterséges vita mögött a hatalom folytatja a nagyvárosok polgármestereinek leváltását. A magyar "szeparatizmus" veszélyéről szóló híreket fenntartva megakadályozzák a decentralizálást. /Le Monde, jan. 31., MTI/

1995. február 1.

A Le Monde Román nacionalizmus című vezércikke az elmúlt hetek magyarellenes kirohanásait kommentálta. A szélsőségesen nacionalista mozgalmak "szeparatizmusnak" bélyegezték az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának létrehozását. A "magyar szeparatizmustól" való félelem mögött a hatalom decentralizálástól való félelme rejlik. 1990 óta 160 polgármestert leváltottak /Le Monde (Párizs), febr. 1.. ism.: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2., Népszabadság, febr. 3./

1995. február 20.

A francia sajtó egyre gyakrabban szakít a trianoni klisékkel és a területet etnikai-kulturális körülményeit érzékelve mutatja be. A Liberation ismerteti az autonómiát követelő RMDSZ-t és a szervezet betiltását sürgető román nacionalista megnyilvánulásokat. A Le Monde elmarasztalóan ír Iliescu elnöknek az exkommunista nacionalista alakulatokkal kötött paktumáról. /Új Magyarország, febr. 20./

1995. június 14.

A Le Monde jún. 14-i számában Yves-Michel Riols az első oldalon kommentálta azt a tényt, hogy a Vacaroiu-kormányban poszthoz jutott az ultranacionalista, idegenellenes és antiszemita Nagy-Románia Párt egyik tagja, Toma Nastase, megkapva az idegenforgalmi minisztérium államtitkári székét. /MTI, jún. 14./

1995. november 9.

Méray Tiborral készített interjút a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában Számadó Júlia. A Párizsban élő Méray a Le Monde-ból idézte, hogy Románia és Ukrajna között megszakadtak az alapszerződésről folyó tárgyalások, mert Románia nem hajlandó belevenni az alapszerződésbe a területi követelésekről való lemondást. Méray a magyar kisebbségek nehéz helyzetéről szólva megjegyezte, hogy semmi rosszat nem látna egy határkiigazításban. Amennyiben az RMDSZ, illetve a szlovákiai magyar pártok autonómiát akarnak, Magyarországnak támogatni kell ezeket a szervezeteket. Számadó Júlia kérdésére elmondta, hogy jövőre a magyarság első világtalálkozóját javasolták nyolcan. A Magyarok Világszövetségében nincs egység. "Személyi kultusz van, és aki nem engedelmeskedik a legfőbb vezetőnek, az repül." Egyetlen irányzatot képviselnek, nincs köztük szocialista vagy liberális. "...attól a kormánytól kapják a támogatást, amelyet nemzetellenesnek neveznek." "...naphosszat siránkoznak a magyarság sorsán és ebből jól élnek." "Akik legszűkebb családi és baráti körükkel megszállták a Magyarok Világszövetségének és a Duna Televízió legjobban fizetett állásait, és főleg abban népiek, hogy a nép pénzén tartatják el magukat." A Magyarok Világszövetsége tervezett világtalálkozója több mint hatvanmillió forintba fog kerülni. - A Magyarok Világszövetségéhez szorosan kapcsolódik a Szent László Akadémia, élén Pozsgay Imrével, hogyan lehetne ezt másképp csinálni, tette fel a kérdést Számadó Júlia. A Szent László Akadémia "szomorú és nevetséges", felelte Méray Tibor. Rektora nem tudós, hanem aktív politikus. - Méray pótcselekvésnek nevezte a világmagyarság háza felavatását Ópusztaszeren vagy az emlékművet Vereckén. /Kossuth Rádió, nov. 9./

1996. február 6.

A Le Monde febr. 5-i száma szerint Franciaország Magic-2 típusú, repülőgépről indítható rakétákat ad el Romániának. /Magyar Nemzet, febr. 6./

1996. augusztus 26.

A párizsi Le Monde amerikai nyomást sejt az alapszerződés létrejöttében. /Népszabadság, aug. 26./

1996. augusztus 26.

A párizsi Le Monde amerikai nyomást sejt az alapszerződés létrejöttében. /Népszabadság, aug. 26./

1997. szeptember 19.

Bíró Béla példákat hozott fel arra, hogy a kisebbségi kérdés megoldása az autonómia. A skótok is az autonómia mellett döntöttek. 1999-ben megválasztják a skót parlamentet. A párizsi Le Monde a skót szándékokat szerencsésnek nevezte, hiszen a nacionalisták lefegyverzése csak az autonómia megadásával lehetséges. "Vajon milyen érzésekkel olvashatják az ilyen jellegű cikkeket a közismerten frankofil Adrian Nastase és társai? - tette felé a kérdést a cikkíró. /Bíró Béla: Autonómia? Igen! = Brassói Lapok (Brassó), szept. 19./

1999. január 11.

Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgatója másfél éve megpályázta a budapesti Nemzeti Színház igazgatói állását. A Népszava kolozsvári tudósítójának elmondta, hogy Magyar Bálint akkori művelődésügyi miniszter kérte fel arra, hogy pályázzon. Tompa szerint a Nemzeti Színház nem sorolható még a magyar színházi élvonalba sem. A színháznak többszáz alkalmazottja van. Tompa szerint 20-25 alkalmazottja lenne a színháznak. Állandó társulat nélkül képzelték el Visky Andrással a Nemzeti Színházat, amely évadonként 2-3 produkciót mutatna be, az év többi részében pedig az ország, illetve a világ legjelentősebb színházait hívná meg. /A színházról - másképpen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11. - átvéve a Népszava jan. 9-i számából: Gál Mária /Kolozsvár/: A nemzeti ma elsősorban politikai harcok ürügye. Tompa Gábor kolozsvári rendező a magyarországi és a romániai színjátszásról. / A Romániai Magyar Szó nem idézte a beszélgetés további részét. Tompa szerint a Nemzetiben "a küldetéstudat agyonnyomta a művészi színvonalat." A tudósító, Gál Mária helyeselve jegyezte meg, hogy Tompa Gábornak Kolozsváron az elmúlt nyolc év sikerei segítettek elfogadtatni, "hogy a színháznak le kell vetkőznie azt a nemzetmentő küldetéstudatot, amely a kommunista érában nagyon hangsúlyozott volt az erdélyi színházakban". Tompa szerint a középszer a visszahúzó erő. Tompa büszkén sorolta, hogy az általa vezetett társulat eljutott különböző nyugati országokba és elismerően írt róluk a Le Monde, a The Times. - Marosvásárhelyről és az ottani színházról lekicsinylő Tompa Gábor véleménye: "egyre inkább provincializálódó, belterjes, önelégült transzilvanizmusban lubickoló társadalom alakult ki az egykoron oly pezsgő szellemi életű kisvárosban. Színházát már meg sem próbálom összehasonlítani az egykorival." /Népszava, jan. 9./

2000. november 27.

A nemzetközi sajtó a romániai választásokról. Euronews: "Románia újra megismétli a múlt hibáit, mivel a választásokon szereplők - bár a kommunizmusnak vége - ugyanazok maradtak. Ugyanakkor a második fordulóban a következő két jelölteket véli esélyesnek: Iliescu - " a volt ifjúsági miniszter Ceausescu idejéből", és Corneliu Vadim "a volt diktátor nacionalista udvari költője." - CNN: "az eredmények veszélyeztetik Románia integrációját az euro-atlanti struktúrákba." - New York Times: "C.V. Tudor hatással volt azokra, akik háborút akarnak Magyarországgal Erdélyért." - Le Monde: "Iliescu megválasztása a románok által egy szükséges rossz az aktuális kormány megbüntetésére, ugyanakkor a románok egy tíz éve halott ember megszavazására készülnek." - The Independent: " Ceausescu segédje elnök lesz. - BBC: "A jövő kormány rá lesz utalva külföldi támogatásra - a románok nem nőtték ki a kommunizmust." - The Times: "Ion Iliescu, Ceausescu volt szövetségese és a PDSR vezetője megnyeri az elnöki választásokat" címen arról ír, hogy a PDSR sikerének a titka az Iliescu által tett ígéretei a szegényeknek, mely le fogja állítani az ipari átszervezést, amit máskülönben még Adrian Nastase is szorgalmazott. - Agence France Presse: "A külföldi befektetők nem félnek a baloldali erők hatalomrajutásától." - Die Welt: "Romániában a volt kommunisták jutnak hatalomra." /RMDSZ Sajtószemle, nov. 27. - 471. sz./

2001. április 11.

Magyarország katasztrofális demográfiai helyzetben van, amin nyugati vélemények szerint csak azzal lehetne segíteni, ha az Erdélyben, Szlovákiában, vagy Jugoszláviában élő magyarok tömegesen bevándorolnának az anyaországba ‑ írta ápr. 10-i számában a Curentul című román lap. A román újság a francia Le Monde összeállítását idézve hangsúlyozta: Magyarország lakossága évről évre csökken, a várható életkor alacsonyabb, mint Nyugaton, az öngyilkosságok száma pedig nyugtalanító mértéket ölt. A szomszédos országokban élő magyarok tömeges bevándorlásának gondolatát azonban elvetik Budapesten: a magyar szakértők szerint ezzel Magyarország ugyan nyerne a lakosság növekedését illetően, de azzal a külső veszteséggel járna, hogy csökkenne a határon túli magyar népesség ‑ írta a Curentul. /Magyarország - demográfia. = RMDSZ Sajtófigyelő, ápr. 11. - 70. sz./

2002. március 13.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke újabb kijelentést tett. Szerinte ,,alkut kellene kötni Putyin orosz elnökkel, üzletet kínálni Moszkvának". Románia kijelenthetné, hogy ,,lemond a NATO-ról, ha cserébe megkapja Besszarábiát…" Vadim szerint ,,ezzel a nemzeti szempontból zseniális alkuval az amúgy is egyre szegényebb Románia megspórolhatna hétmilliárd dollárt — durván számítva ennyibe kerülnének a NATO-csatlakozás költségei! —, s megkaphatná az elszakított országrészt is, amelyről egyetlen jó román sem mondhat le soha. Romániában — dörögte Vadim — ,,már-már hisztériába csapott át a NATO-csatlakozás rögeszméje, miközben teljesen világos, hogy az észak-atlanti szövetség öt éven belül szét fog hullni". - A hét végén jelent meg a Le Monde-ban egy dörgedelmes cikk, amelynek szerzője azt fejtegeti, hogy ,,Romániának immár szembe kellene néznie múltjával és e múlt sötét árnyaival". A lap szerint ,,a mai román jobboldal által szentként tisztelt Antonescu fasiszta diktátor korszakával is illő lenne szembenézni". Nem is olyan régen — emlékeztet a Le Monde — Adrian Nastase, a NATO és az Európai Unió felé törekvő kormányfő a nemzetközi közvéleményt azzal nyugtatgatta, hogy betiltanak minden háborús bűnöst idéző jelképet. Ennek ellenére az országban jelenleg nyolc Antonescu-szobor található a köztereken, s a fasiszta kondukátorról számtalan utcát neveztek el Romániában. /Bogdán László: Nagyromán ábrándok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2002. május 13.

A Szociáldemokrata Tömörülés nevű RMDSZ-platform támogatja az RMDSZ és a kormánypárt együttműködési egyezményét, ugyanakkor egységre szólít fel a protokollumba foglaltak érvényesítésének érdekében. A platform szerint a magyarság csupán így érheti el kitűzött céljait. Gajdos Balogh Attila szerint ez szinte egy az egyben egyezik az 1945–1950-es évek magyar nyelvű állampárti sajtójának szólamaival. Az RMDSZ jelenlegi szűkkörű, tényleges vezetése, mintegy négy-öt ember, szinte kivétel nélkül az egykori pártállam érdek- és karrierkommunistáiból áll. Ők, ha kell, még "konfrontálódnak" is. Akár Orbán Viktorral is. Az RMDSZ-vezetés nem tudná, hogy a szövetségnek sokkal nagyobb a súlya a világ szemében, mint a román parlamentben leadható szavazatainak a száma? Vajon nem emiatt választotta éppen az RMDSZ-t partnerül a kormánypárt? Ezt a helyzetet jobban ki lehet(ne) használni! – állapította meg a cikkíró. Megnyugtató az RMDSZ parlamenti frakcióján belül létrejött Polgári Szárny megalakulása, éppen a kormánypárttal kötött megállapodás gyakorlatba ültetésének figyelemmel követésére ("monitorizálására") miatt. A Polgári Szárny elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a megállapodásba foglalt első határidő — február 28. — lejártakor, a paktumban előirányzott hat feltételből csupán kettő teljesült. Február 27-én a francia Le Monde európai személyiségek vélekedése alapján egy írást közölt arról, hogy az EU-ba lépés után kisebbségi kérdésekben megszűnik a nyomásgyakorlási lehetőség. /Gajdos Balogh Attila: Sok mindent eldöntő év. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2002. augusztus 5.

Egyre több híresztelés lát napvilágot arról, hogy Románia ismét a vízumköteles országok feketelistájára kerülhet. Aug. 3-i számában a Le Monde arról írt, hogy meg nem nevezett források szerint Párizs "diszkrét lépéseket tesz" az Európai Bizottságnál ennek érdekében. A francia napilap szerint a francia polgárokat irritáló koldusok zöme a Törökországban és Romániában "székelő" bandák segítségével jut el az Európai Unió országaiba. Az utóbbi időben francia lapok címoldalán és a képernyőkön, az illegális bevándorlásról szóló beszámolókban a román romák jelennek meg a leggyakrabban. Ennek tudatában tárgyalt a múlt héten Párizsban Ioan Rus belügyminiszter, illetve utazott a "cigány-sújtott" francia városokba a román rendőrség küldöttsége. Várhatóan aláírják azt a megállapodást is, amelynek értelmében a francia hatóságok válogatás nélkül hazatoloncolják a francia területen illegálisan tartózkodó románokat. A Le Monde ebben a számában interjút közölt Adrian Nastase miniszterelnökkel, aki hangsúlyozta: Románia komolyan veszi az Unió majdani keleti határőrének szerepét. A Le Monde szerint a párizsi kormány titkos tárgyalásokat folytat Brüsszellel a Romániával szembeni vízumkényszer bevezetéséről. /Szőcs Levente: Francia ellenlobbi bevándorlóügyben. Vízumkényszer a román koldusok miatt? = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./ Az Európai Bizottság aug. 5-én cáfolta a Le Monde híreszteléseit, miszerint Franciaország lépéseket tesz a román állampolgárok vízumkényszerének visszaállítása érdekében. - Mindez merő kitaláció. Nem kaptunk ilyen jelzéseket Franciaországtól - nyilatkozta a Mediafaxnak Jean-Cristophe Filori, az Európai Bizottság bővítésért felelős szóvivője. /Cáfol az Európai Bizottság szóvivője. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2002. december 12.

A kedvezménytörvény helyzetét és az uniós csatlakozás után várható perspektívákat ismertette a Le Monde dec. 11-i, 2004-ben Budapestnek le kell majd mondania a határon túl élő 3,5 millió magyar támogatásáról című cikkében. Christophe Chatelot Budapestről keltezett tudósítása szerint a szomszédos országokban lakó magyaroknak szánt anyaországi támogatás nem összeegyeztethető az uniós szabályozással. A törvény a csatlakozási dátum közeledtével tartalmában fokozatosan kiürült, hogy összeegyeztethető legyen az unió törvényeivel. Medgyessy Péter új, pragmatikus szociáldemokrata kormánya mindent megtett, hogy megszabaduljon a "túlsúlyos csecsemőtől". Bársony András külügyi államtitkár tiszteletre méltónak minősítette a törvény eredeti célkitűzését, egyúttal kemény ítéletként fogalmazta meg azt is, hogy technikailag a törvény szerencsétlenül volt kivitelezve, és elmaradt az érintett országokkal való konzultáció is. A Le Monde cikkírója idézte Adrian Nastase román miniszterelnököt, aki szerint a kedvezménytörvényben megint azt rótták fel Romániának, hogy nem képes saját kisebbségeiről gondoskodni. A magyar és román kormányfő szimbolikus jelentőségű dec. 1-jei budapesti találkozója fátyolt borított a két ország közötti korábbi viharokra - írta a Le Monde. Alap szerint Mikulás Dzurinda szlovák korányfő egy héttel korábban becsapta az ajtót a Medgyessyvel való tárgyalásokon. A 2002. január 1-jén életbe lépett ambiciózus kedvezménytörvény végül is "szamárbőrként" zsugorodott össze - olvasható a lapban. /Le Monde: a határon túli magyarok támogatása nem összeegyeztethető az uniós szabályozással. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 12./

2006. június 28.

A szlovákiai, csehországi, magyarországi, azt megelőzően pedig a lengyelországi választások és azok kampányai arról tanúskodtak, hogy a gazdaságilag prosperáló közép-európai társadalmak elfáradtak a liberális politikától – véli Jacques Rupnik, a párizsi Politikai Tudományok Nemzetközi Kutatóintézetének (CERI-Sciences Po) szakértője a Le Monde című francia napilapnak adott interjújában. A választások azt bizonyították, hogy a választók szeretnék megváltoztatni az elmúlt évtized liberális politikáját. Ez Lengyelországban a leginkább egyértelmű. A szociáldemokrata Smer-párt is a liberális reformok kritizálásával nyerte meg a múlt hétvégén a választásokat Szlovákiában. Magyarországon áprilisban a jobbközép Orbán Viktor hasonló vonalat követett, amelyet egy sokáig bizonytalan kimenetelű, a költségvetési hiányt növelő, erősen szociális hangvételű kampánnyal végül legyőzött Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. /Közép-Európa választásai antiliberális fordulat iránti igényt fejeznek ki? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2006. december 28.

Traian Basescu nem aggódik a nacionalista, szélsőséges pártok, mozgalmak megerősödése miatt, ugyanis szerinte „egyetlen demokratikus párt sem alkotna kormánykoalíciót ezekkel az alakulatokkal”, nyilatkozta az államfő a Le Monde francia napilapnak. Basescu az ország EU-tagságáról kifejtette: cserébe az Európa nyújtotta fejlődési lehetőségekért, Románia egy huszonkétmilliós piacot ajánl. /S. J.: Traian Basescu: nem adnak okot nyugtalanságra a szélsőségesek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2007. július 11.

A volt kommunista tábor sajátosságai, valamint a kormányváltások miatt lehetetlenné vált, hogy az átvilágítás az igazság feltárása és a nemzeti megbékélés jegyében történjék. A lezáratlan folyamatot valamennyi országban időről időre kisajátítja magának a napi politika – vélte július 10-i elemzésében a Le Monde francia napilap. A lap szerint az egyesülést követően Németországban 1990-ben elfogadták az átvilágítási törvényt, megalakult a ,,Gauck-hivatal”, amely évi százmillió eurós költségvetéssel működik. A dossziék 1992 óta hozzáférhetőek, a berlini fal leomlásakor a Stasi-ügynökök által fecnikre szabdalt dokumentumokat tizenöt kutató próbálja helyreállítani az állam által finanszírozott különleges logisztikai eszközökkel. Csehország eleinte a német példát kívánta követni az 1991-es átvilágítási törvénnyel, de a kommunista Állambiztonsági Hivatal (StB) anyagaihoz való szabad hozzáférés egészen 2007-ig nem volt lehetséges. A Le Monde szerint a megtisztulási folyamatban Bulgária és Románia maradt le a leginkább. Magyarországon ,,az exkommunisták visszatértével a hatalomba” az emlékezés munkája háttérbe szorult. Horn Gyula miniszterelnökként ellenezte, hogy Magyarország a német példát kövesse. Az archívumokat 1997-ig nem lehetett kutatni, és azóta is nagy részük államtitoknak minősül. Lengyelországban a kerekasztal-tárgyalásokon 1989 áprilisában a pártok a nemzeti megbékélés politikája mellett kötelezték el magukat. A balti államokban a folyamat azért sajátos, mert Litvánia, Észtország és Lettország a Szovjetunió részei voltak, így az ő titkosrendőrségük maga a KGB volt. A függetlenségük kikiáltása után a dokumentumok jelentős része Oroszországba került, miközben az országokban jelentős orosz kisebbségek maradtak. Ezért a balti államok esetében sem megbékélésről, sem szakításról nem lehet beszélni: a baltiak és az oroszok között mindennaposak a feszültségek. Az átvilágítási törvényeket ugyanakkor megszavazták, s az emigrációból hazatért államfőknek köszönhetően a folyamat ott békésebb módon zajlik, mint a többi kelet-európai országban. /A kommunista múlt a napi politika szolgálatában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./


lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998