udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 62 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Legfelsõbb Ugyeszseg (Romania)

1991. március 28.

Az 1990. jún. 25-én hivatalosan megalakult és a Hargita megyei törvényszéken bejegyezett Romániai Magyar Cserkészszövetség ellen a Legfelsőbb Ügyészség 1990. nov. 8-án rendkívüli óvást emelt, azzal érvelve, hogy a jogi személyiség megadásához szakminisztériumi engedély szükséges. A tárgyalást 1991. márciusára halasztották, miközben jan. 12-én Csíkszeredában megtartották a cserkészek második kongresszusát. Ekkor felmérték, hogy jelenleg 28 helységben 38 csapat működik 630 taggal és 1000 tagjelölttel. Eddig a Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ lapjai támadták a legelképesztőbb vádakkal a magyar cserkészmozgalmat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

1991. október 10.

A Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ közleményében az irredenták újabb szeparatista cselekményének nevezte az úgynevezett Székelyország autonómiájának kinyilvánítását. A párt ezért követeli, hogy a Védelmi Tanács azonnal üljön össze és hozzon intézkedéseket, az ügyészség kezdjen büntetőjogi eljárást a szeparatista cselekmények kezdeményezői és szervezői ellen, a Legfőbb Ügyészség vizsgálja ki az RMDSZ működésének törvényességét, mivel a román nép érdekei ellen cselekszik. /Román rádió, MTI/

1991. november 12.

Borbély László képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke nyilatkozott: ablakát beverték, telefonon többször megfenyegették. Ileana Filipescu /Maros megyei alprefektusnő/ a Maros megyei Nemzeti Megmentési Front nevében feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, koholt vádakkal illette Tőkés Lászlót, Szőcs Gézát, Kolumbán Gábort, Katona Ádámot és Doina Corneát. Ez ellen az RMDSZ Maros megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott, kifejtve, hogy kénytelen az igazságügyi szervekhez folyamodni Filipescu rágalmazásának megcáfolására. /Két villáminterjú... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19.; Nyilatkozat = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

1991. november 28.

Ileana Filipescu Maros megyei alprefektusnő újabb beadványban fordult a Legfelsőbb Ügyészséghez, javasolva, hogy tiltsák be az RMDSZ-t, olvasható Tófalvi Zoltán beszámolójában. A Maros Megyei RMDSZ nov. 13-i nyilatkozatában tiltakozott ez ellen az újabb akció ellen, jelezve, hogy az alprefektusnő előzőleg már számos esetben szóban és írásban megengedhetetlen módon nyilatkozott a magyar kisebbségről és legitim képviselőiről. Ezt már több beadványában jelezte a Maros megyei RMDSZ, de választ nem kaptak a kormány illetékes szerveitől. Ezért fenntartják a jogot, hogy bűnügyi eljárást kezdeményezzenek Ileana Filipescu ellen. - Szabadi Ferenc marosvásárhelyi betegápolót öt évre ítélték azzal a váddal, hogy 1990. márc. 20-án a mentőautóban megütött román sebesülteket. Hiába tanúsították, hogy Szabadi Ferenc nem is ült a mentőautóban, nem mentős, mégis elítélték, annyira magabiztosan, hogy lakásába beköltöztettek egy románt, aki még bútorait is használja. - Dr. Thomas Nagler, a Romániai Német Demokratikus Fórum elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy 1918 előtt "a magyarok tőlünk egyetlen hold földet s egyetlen aranytallért sem tulajdonítottak el." Egészen más lett a németek helyzete Romániában 1918 után. A "bukaresti stúdió lerövidítette a német tévéadás idejét. S mindez megtörtént annak ellenére, hogy Németország jelentősen hozzájárult a román TV felszereléséhez." -Sok erdélyi magyar kényszerült kivándorolni. Mikor készül el az elüldözött magyarokról szóló jelentés? - Miért tiltotta meg a Bákó megyei SRI a csángó műkedvelők pusztinai találkozóját és miért nem engedték meg legalább a székelyföldi csángó fesztivál megtartását, teszi fel a kérdést Tófalvi Zoltán? _ Arról sem történt eddig említés a sajtóban, "hogy sok katonafiunkat lezárt koporsóban hozzák haza a szülői házhoz." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./

1992. május 5.

1990. februárjában jegyezték be a Csíkszeredai Cserkészszövetséget a Hargita megyei bíróságon, majd júniusban a Romániai Magyar Cserkészszövetség /RMCSSZ/ ugyanezt akarta megtenni, de sikertelenül. 1990 novemberében a Legfelsőbb Ügyészség óvást emelt a szövetség országos bejegyzése ellen. 1991. júniusában az RMCSSZ az RMDSZ-hez fordult segítségért. A változás a Cserkész Világirodának köszönhető, elnökét, Dominic Bernardt biztosították, hogy a román kormány nem akarja megakadályozni az RMCSSZ megalakítását, végül mégis elismerték hivatalosan is az RMCSSZ-t. A szervezet az elmúlt hét végén tartotta konferenciáját Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Gimnáziumban. Erdélyben már 150 képzett cserkésztiszt és 4500 fogadalmat tett cserkész van. Az RMCSSZ új elnöke Schmidt Péter, a nevelésügyi alelnök Kovács Lajos, a főtitkár Orendi Éva. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Tisztújítás az RMCSSZ-ben. = Pesti Hírlap, máj. 4./

1993. augusztus 5.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 1991. okt. 30-án rágalmazás címén bűnvádi panaszt emelt az azóta megszűnt nagyváradi Phoenix szélsőséges hetilap újságírója, Ion Somesan és a lap igazgatója, dr. Alexandru-George Munteanu ellen, mert a lap románellenes prédikálással, az ifjúság fasiszta nevelésével és hasonló képtelen vádakkal illette a püspököt. A Bihar Megyei Ügyészség 1993. jan. 13-i válaszában megtagadta a bűnvádi nyomozást, mondván, hogy ezt a negatív jellemzést Tőkés László maga vívta ki ellentmondásos kijelentéseivel. A püspök 1993. jan. 21-én fellebbezett. Románia Főügyészsége máj. 7-i válaszában újból elutasította Tőkés László panaszát, leszögezve, hogy az első fokú határozat törvényes és megalapozott. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége megdöbbenését fejezte ki ezen döntés miatt. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségének közleménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5., Tőkés László panaszt emel. = Pesti Hírlap, aug. 5./

1994. május 23.

Máj. 23-án Borbély László RMDSZ-képviselő interpellált a parlamentben, tiltakozva az ellen, hogy Marosvásárhelyen a megyei Háborús Veteránok Egyesülete a tiltás ellenére fel akarja állítani Antonescu mellszobrát. 1993 júniusában adták be kérésüket a polgármesteri hivatalhoz a szoborállítás ügyében. A tanács nem adott engedélyt, ennek ellenére 1993 októberében hozzáfogtak a szobor felállításához. A polgármesteri hivatal leállíttatta a munkát, ugyanakkor jelezte a történteket a kormánynak és Iliescu elnöki hivatalának. A Veteránok Egyesülete beperelte a tanácsot, a megyei törvényszék olyan döntést hozott, hogy folytathatják a szoborállítási munkálatokat. A Maros megyei Táblabíróság elutasította a városi tanács fellebbezését, így a döntés véglegessé vált. A polgármesteri hivatal memorandumot küldött a Legfelsőbb Ügyészségre, arra kérve a főügyészt, hogy utasítsa a bíróságot a döntés felfüggesztésére. 1994. máj. 16-án mégis újrakezdték a munkálatokat, a polgármesteri hivatal újabb büntetést rótt ki, de a munkát folytatták. Borbély László kérte a kormányt, fejtse ki álláspontját Antonescu rehabilitálása ügyében, mert a törvényszéki döntés szerint a 29/1990-es törvény értelmében Antonescut az egyik legnagyobb hadvezérnek és politikusnak nevezik. Akik ellenszegülnek a szobor felállításának, azokat a nép és a haza ellenségeinek tekintik. Borbély László interpellációjának szövegét eljuttatta Iliescu elnöknek azzal, hogy írásbeli választ vár. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

1995. október 26.

A Legfelsőbb Ügyészség bejelentette: bűnvádi eljárást indítanak Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke ellen, aki súlyos vádakkal illette az ország elnökét. Először Tudor mentelmi jogának felfüggesztését kell kérni. C. V. Tudor közben ismét támadta Iliescu elnököt, akit Ceausescu kivégzőjének nevezett és lapjában /Romania Mare/ Vigyorgó János vajdának nevezte az államfőt, aki elárulta a "kondukátort", azaz Ceausescut. /Magyar Hírlap, okt. 26./

1996. július 10.

Júl. 5-én a Romániai Helsinki Bizottság /APADOR-CH/ szervezésében kerekasztal-beszélgetést rendeztek a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón részt vettek az Aurora, Accept, Pro Europa, Amnesty International nem kormányzati szervek képviselői, a Legfelsőbb Ügyészség képviselője lés Nicolae Gheorghe roma vezető. Az RMDSZ-t a tanácskozáson Borbély László képviselő és Nemes Árpád, a Szövetségi Elnöki Hivatal külpolitikai tanácsosa képviselték. A találkozón jelen volt Edit Müller, az Európai Unió-Romániai Parlamenti Vegyes Bizottság tagja, aki a sajtótájékoztatón kemény szavakkal ítélte el a román kormányt, amiért nem hajlandó dialógust folytatni a nem kormányzati szervezetekkel. A tanügyi törvény elégedetlenségre ad okot a romániai magyarság körében, állapította meg. Kifejtette, hogy Romániának több hajlandóságot kellene mutatni az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10. 820. sz./

1997. december 19.

A Szociális Demokrácia Romániai Pártja, amelynek elnöke Ion Iliescu volt államfő, dec. 19-én nyilatkozatban jelentette be, hogy a vezetője 1989 decemberi szerepével kapcsolatban bejelentett katonai ügyészségi vizsgálat elleni tiltakozásként nem vesz részt a parlamentben dec. 22-én sorra kerülő ünnepi megemlékezésen, hanem külön rendezvényeket szervez már szombattól, dec. 20-tól. Ion Voinea, a Legfőbb Ügyészség katonai részlegének vezetője, aki az 1989 decemberi Ceausescu-pernek is ügyésze volt, dec. 18-án sajtóértekezleten közölte, hogy az 1989 decemberi eseményekkel, konkrétan a televízió körüli lövöldözéssel kapcsolatban Iliescura is kiterjed az ügyészség nyomozása, mert egy tanúvallomás szerint ő adott parancsot a civilek felfegyverzésére még azelőtt, hogy elkezdődött volna a lövöldözés. A tanúvallomást tévő katonatiszt dec. 18-án a televízió nyilvánossága előtt visszavonta erre vonatkozó 1990 évi írásos jelentését, Sorin Moisescu, a román főügyész viszont dec. 19-én kijelentette, hogy támogatja a katonai részleg vezetőjének fellépését. - Maga Ion Iliescu dec. 18-án több tévéállomásban is nyilatkozott, visszautasítva az ellene hangoztatott vádakat. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Az SZDRP nyilatkozatában bejelenti, hogy a párt "tájékoztató leveleket" küld az Interparlamentáris Unió, az Európa Tanács elnökeinek, az Európai Unió és a NATO tagállamai nagyköveteinek, amelyben felkéri őket, tájékoztassák a kormányokat a romániai események legújabb "veszélyes fordulatáról", a volt államfő és az ellenzéki pártok zaklatásáról, ami a nyilatkozat szerint Románia egyik legfőbb integrációs aduját, a belső stabilitást kezdi veszélyeztetni. /MTI/

1999. október 2.

A Román Nemzeti Egységpárt bűnvádi feljelentést tett Frunda György RMDSZ-szenátor ellen a Legfelsőbb Ügyészségen. Az RNEP szerint Frunda kijelentései súlyos kárt okoztak a párt tekintélyének mind a közvélemény, mind pedig a párttagok előtt. Valeriu Tabara választ vár arra, miért nevezte a szenátor pártjukat szélsőségesen nacionalistának és magyarellenesnek? /Bűnvádi feljelentés Frunda ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2000. március 1.

A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja febr. 29-i sajtóértekezletén bejelentették, hogy Ion Iliescu levélben tájékoztatta Emil Constantinescu államfőt a tudomására jutott tervről, melyet az elnök hivatala dolgozott ki az ő fizikai megsemmisítésére, s egyben magyarázatot kért az elnöktől. - Az államfői hivatal közleményben tudatta, hogy Emil Constantinescu államfőt megdöbbentette Ion Iliescu levele. A vádak olyan súlyosak, hogy Ion Iliescunak azonnal Románia Legfelső Ügyészségéhez kell fordulnia. /Iliescu merénylettől tart. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

2000. június 3.

Állóháború látszik kialakulni a Magyarok Világszövetségén belül, írta Borbély Zsolt Attila. Szerinte az MVSZ-en belül egy csoport, nem hajlandó feldolgozni támogatottjuk vereségét, inkább megpróbálja megbénítani a Szövetséget. Szinte hihetetlen, írta, hogy "komoly hírnévvel, nemzetközi presztízzsel rendelkező politikusok, írók képesek legyenek hasonló lépéssorozatra. Hogy a szűklátókörű politikai féltékenység, a kicsinyes egyéni bosszúvágy a nemzet érdeke fölé emelkedhet olyan emberek lelkében, mint Duray Miklós, Dobos László vagy maga a leköszönő elnök Csoóri Sándor." - Borbély Zsolt Attila szerint az MVSZ költségvetése ügyében még folyik a vita. Patrubány Miklós felkérte az Országgyűlés költségvetési bizottságát és a Legfőbb Ügyészséget, hogy alakítsa ki álláspontját az ügyben. A cikkíró szerint az egész tiltakozást támogatta Csoóri Sándor is, aki egyes források szerint az egész akció ötletadója. Ő ugyanis már a választás előtt kijelentette, hogy amennyiben bekövetkezik az a rossz amitől fél, akkor vége a Világszövetségnek. Borbély Zsolt Attila szerint a megoldás: megfosztják elnökségi tagságuktól azokat, akik erre teljesen méltatlannak bizonyultak, a szervezet pedig megy tovább a maga útján. /Borbély Zsolt Attila: Obstrukció. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3/

2000. június 23.

Harmadik beidézésére jún. 22-én Ion Iliescu megjelent a Legfelsőbb Ügyészségen, ahol a francia bírák jelenlétében tanúként arról kellett számot adnia, kapott-e pénzügyi támogatást a Franciaországban élő Costeától választási kampányára. A kihallgatás közel négy órán keresztül tartott, ami után Iliescu kijelentette: ugyanazt mondta el, amit eddig a sajtóval közölt. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 23./

2001. május 14.

Közös állásfoglalás elfogadásával máj. 12-én befejeződött a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) évi közgyűlése. Nagy vitát váltott ki az a napirendi pont, amely szerint az MVSZ küldöttgyűlésének állásfoglalást kellett volna elfogadnia a világszövetség költségvetését megvonó országgyűlési döntéssel szemben. Az MVSZ ugyanakkor megválasztotta a nyugati, valamint a kárpát-medencei régiók által javasolt személyeket a védnöki testületbe, de nem választottak tiszteletbeli elnököt, ezt majd egy következő időpontban tűzi napirendre a védnöki testület. Az állásfoglalásban az Országgyűlést az MVSZ költségvetésének támogatására kérték, és kifejezték elvárásukat, hogy a Legfőbb Ügyészség vonja vissza a világszövetség ellen benyújtott bírósági keresetét. A nyugati régió küldöttei elzárkóztak attól, hogy az állásfoglalásban szó essen a külhoni magyar állampolgárság szorgalmazásáról. Gazda József erdélyi küldött hangsúlyozta, hogy a külhoni állampolgárság mindenképpen előnyt jelentene a szomszédos országokban élő magyaroknak, és üdvözlendőnek nevezte első lépésként a státustörvény esetleges elfogadását. Patrubány Miklós meglepetését fejezte ki a külföldi állampolgársággal szemben tanúsított ellenállás és ellenszegülés miatt. A küldöttgyűlés nem foglalt állást a külföldi állampolgárság ügyében, és kompromisszumos javaslatként elfogadta, hogy csupán támogatja a szlovákiai és erdélyi országos tanácsok által elfogadott, a külhoni állampolgárság szorgalmazásával kapcsolatos állásfoglalását. A javaslatot végül a küldöttek elfogadták. - Tőkés László, az MVSZ elnökségéhez eljuttatott üzenetében jelezte, hogy mandátuma lejártával nem vállalja újabb négy évre az MVSZ tiszteletbeli elnöki tisztségét, de nem zárkózott el attól, hogy részt vegyen a jövőben az MVSZ védnöki testületének munkájában. - Patrubány Miklós jelezte: a Világszövetség Erdélyi Társasága korábbi ülésén született egy olyan ötlet, amennyiben az MVSZ-t bírósági ítélettel sújtják a Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett perben, akkor az MVSZ kivonul Magyarországról. Tőkés László utalt arra, hogy nem szeretne politikailag ellehetetlenülni, és példaként említette Patrubány Miklóst, akit - a püspök véleménye szerint - politikailag ellehetetlenítettek. Tőkés László kifogásolta Patrubány Miklósnak a Népszabadságban megjelent interjúját és elmondta, hogy az interjúban több súlyos politikai hibát követett el a világszövetség elnöke. A püspök kifogásolta az MVSZ elnökének azt a kijelentését, mely szerint Magyarországon két évvel a választások előtt már megkezdődött a politikai harc és ennek lett áldozata a világszövetség. - Az Országgyűlés megkönnyítette az MVSZ 2001-es évre szóló költségvetésének tervezését, mert pénz nélkül hagyta a világszövetséget - mondta Patrubány Miklós, a világszövetség elnöke, amikor ismertette az MVSZ idei évi költségvetési tervét. 40 millió forint tartozása van jelenleg a világszövetségnek, ezért új lehetőségeket kell keresni az anyagi források biztosításához. Mintegy 5 millió forintra számítanak tagdíjakból, 10 millió forintot várnak adományokból, és amennyiben sikerül bérbe adni a világszövetség Benczúr utcai székházát, akkor várhatóan 35 millió forint bevételre is szert tehetnek. Az elnök ismertetése szerint az MVSZ 30 millió forint hitelfelvételre kényszerül. /Tőkés László nem vállalja a tiszteletbeli elnökséget. Befejeződött az MVSZ küldöttgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2001. szeptember 24.

Az államfői hivatal tanulmányozza annak a lehetőségét, hogy bírósági eljárást kezdeményezzen Corneliu Vadim Tudor ellen amiatt a kijelentése miatt, mely szerint Romániában - Iliescu előző országlása idején, 1994 és 1996 között - Hamasz-terroristákat képeztek volna ki. Vadim kijelentette: nem 30 terroristát képeztek ki SPP- táborokban - mint azt először állította -, hanem 108-at! Azt is közölte, hogy amennyiben mind a 108 Hamasz-gárdistát törvény elé idézik Romániában, ő is hajlandó lemondani parlamenti mentelmi jogáról és megjelenni a bíróságon. - Marius Oprea a Romania Libera szept. 20-i számában azt írta, hogy az 1990 és 1996 közötti periódus megannyi csempészbotrányának szálai, melyek arab fantomcégekhez és az akkori Iliescu-rendszer megannyi korifeusához kötődnek, és melyek révén hatalmas összegek jutottak külföldre, nagy valószínűséggel Oszama bin Laden nevéhez is hozzákapcsolhatóak. Corina Cretu, az államfő szóvivője bejelentette: az elnöki hivatal elvárja, hogy a Legfelsőbb Ügyészség hivatalból indítson vizsgálatot Oprea cikke miatt a lap és a szerző ellen. A szóvivő szerint "egy olyan anyagról van szó, amely súlyosan sérti a nemzeti érdekeket, a terroristák fiskális paradicsomának tüntetve fel az országot, és amely szigorúan titkos dokumentumokat szolgáltatott ki a nyilvánosságnak". /Szilágyi Aladár: Vadim "kedvesebb", mint Oprea? = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 24./

2002. január 24.

Románia újabb pereket veszíthet, ha nem tartja be az 1994-ben ratifikált, az emberi jogok védelméről és az alapvető szabadságjogokról szóló európai egyezményt. Az Európai Emberjogi Bíróság egy bukaresti ügyvéd beadványára reagálva vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a román hatóságok betartják-e korábban hozott ítéleteit – jelentette be Dumitru Radescu, a beadvány előterjesztője. Radescu elmondta, a strasbourgi testület az elmúlt évek során több ítéletet hozott, elmarasztalva a román államot, mert a bukaresti hatóságok nem tartják be az emberi jogok védelméről és az alapvető szabadságjogokról szóló európai egyezményt, melyet a parlament 1994-ben ratifikált. Eszerint bármely polgárt a letartóztatás vagy őrizetbe vétel után át kell adni egy bírónak vagy a törvény által hasonló jogkörökkel felruházott ügyésznek. Ez azonban nem lehet semmiképpen a romániai értelemben vett ügyész, aki nem elmozdíthatatlan, illetve nem független, mert a legfőbb ügyész alárendeltej, ezáltal pedig az igazságügyi miniszternek, aki a kormány, azaz a végrehajtó testület tagja. Romániának tehát létre kellene hoznia a vizsgálóbíró intézményét – magyarázta az ügyvéd. A Legfőbb Ügyészség azt állítja, támogatja a Btk. módosítását, addig azonban az ügyészek a már életben lévő törvények szerint járnak el. Radescu szerint ez nem egészen így van. Az alkotmány szerint ugyanis a Románia által elfogadott nemzetközi egyezmények elsőbbséget élveznek a belső törvényekkel szemben. /Szőcs Levente: Strasbourgi vizsgálat. A román igazságszolgáltatásnak módosítania kell a Btk.-t. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2002. február 5.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke febr. 4-én a Legfelsőbb Ügyészségen benyújtotta azon személyek listáját, akik szerinte bizonyíthatják, hogy Románia területén palesztin terroristákat képeztek ki. Ezen Ion Iliescu elnök, Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke és Ariel Saron izraeli kormányfő neve is rajta van. Tudor azt szeretné, ha az Ügyészség Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat egykori elnökét is kihallgatná. A tanúk névsorán az Őrző-Védő Szolgálat (SPP) több tisztjének neve is szerepel. "Fatuloiu tábornok egy évvel korábban sajtótájékoztatón beszélt a Románia területén kiképzett terrorista elemekről", mondta Tudor, aki szerint a hatalom 1994 és 1996 között több milliárd lejt utalt ki a Parlament jóváhagyása nélkül palesztin terrorista szervezetek Románia területén történő kiképzésére. /Iliescu, Arafat és Saron a koronatanúk. C.V. Tudort ismét kihallgatták. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2002. szeptember 19.

Az Országos Audiovizuális Tanács (OAT, CNA) szept. 18-án bűnvádi panaszt nyújtott be a Legfelsőbb Ügyészségen Corneliu Vadim Tudor, a Romania Mare című lap főszerkesztője ellen a kiadvány szeptemberi 636/20-as számában megjelent cikke miatt, amely erőszakos tettekre bujtogatott a tanács tagjai ellen, olvasható a testület közleményében. "Köpjétek szembe a senkiháziakat, bárhol találkoztok velük! (...) Románok, vonuljatok az utcára!" - olvasható az idézett cikkben. A felhívásnak megfelelően. Szept. 18-án mintegy 300 személy gyűlt össze Bukarestben, részt vegyen a tanács döntése elleni tiltakozáson. A szenátus előtti tüntetés résztvevőihez C.V. Tudor NRP-elnök is csatlakozott. Közölte, hogy pártja Veszélyben a demokrácia címmel egyszerű indítványt nyújt be a parlamentben. A Fővárosi Fellebbviteli Bíróság elutasította az OTV által az Országos Audiovizuális Tanács döntésével kapcsolatban benyújtott óvást, arra hivatkozva, hogy a televízió kérése elfogadhatatlan. /A Tanács panaszt emelt Corneliu Vadim Tudor ellen. Az Audiovizuális Tanács elutasította az OTV kérelmét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2003. május 8.

Egyház és politika viszonyának kérdése nagy hullámokat vet - fogalmazott Nagyváradon, máj. 6-i sajtótájékoztatóján Tőkés László püspök. A kommunista örökség része, hogy beszorítsák templomaiba az egyházat - jegyezte meg a püspök, aki nyilatkozatot is közrebocsátott ezzel kapcsolatban. "Adrian Nastase miniszterelnök meglepő gyorsasággal, kormányközleményben mondott ítéletet a fórum felett. Téves információkból kiindulva, egyenesen a még meg nem alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot vette célba, az igazságszolgáltatás útjára terelve a magyar kisebbségi autonómia - természete szerint - sajátlagosan politikai kérdését." - fogalmaz a közlemény, s hogy " a kormányfői "utasításnak" az önkormányzati kezdeményezés kivizsgálásra felszólított Legfőbb Ügyészség, húsvét másodnapján ugyancsak közleményben tudatta: a vizsgálatot máris beindították." Tőkés véleménye szerint az erdélyi magyar önkormányzati kezdeményezés egyszerre találja magát szemben a többségi igazságszolgáltatással és saját - magyar - kirekesztő érdekszövetségével. A hivatalos RMDSZ-nek a székelyföldi fejlesztési régió kialakítására irányuló politikai buzgalma sem feledteti, véli a királyhágómelléki püspök, hogy a Szövetség vezetői is "következetesen" elszabotálták a romániai magyar nemzeti közösség autonómia politikáját. Sem a fórummozgalom, sem pedig az Önkormányzati Kezdeményező Testület nem RMDSZ ellenes, integrálni kívánja azt. AZ OKT öt tagú Ügyvivő Testülete egy héten belül tart első ülést, a román közvélemény tájékoztatása végett jövő héten Bukarestben sajtóértekeznek. /(Balla Tünde): Püspöki nyilatkozat a székelyföldi fórum kapcsán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2003. május 14.

Tőkés László püspök máj. 6-án kelt nyilatkozatában megállapította, hogy Adrian Nastase miniszterelnök meglepő gyorsasággal, kormányközleményben mondott ítéletet az április 26-ai székelyudvarhelyi fórum felett. Téves információból kiindulva, egyenesen a még meg sem alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot vette célba. Gyorsan engedelmeskedett a kormányfői "utasításnak" az önkormányzati kezdeményezés kivizsgálására felszólított Legfőbb Ügyészség, mely közleményben tudatta, hogy a vizsgálatot máris beindították. Mindez az 1996-ban megtartott alsócsernátoni fórumot követő ügyészségi eljárás rossz emlékét idézi, melyet annak idején Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kezdeményezett. "isebbségpolitikai kérdésekben, íme, mennyire azonos álláspontot képvisel a magát demokratikusnak valló Szociáldemokrata Párt, valamint a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt." Az eset felidézi a román miniszterelnök 2002 nyarán, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének tusnádfürdői beszéde elleni kirohanását, melyben Tőkés László tisztségéből való eltávolítását szorgalmazta. A hatalmi "utasításnak" az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán meg is lett a foganatja. A "kisebbségellenes román hatalom és az őt legitimáló RMDSZ-csúcsvezetőség közötti összefonódás megtermi gyümölcsét. Az erdélyi magyar önkormányzati kezdeményezés egyszerre találja magát szemben a többségi igazságszolgáltatással és saját - magyar - kirekesztő érdekszövetségével." Markó Béla ugyan, mint a múlt nyáron tette, ez alkalommal is elítélte Nastase igazságszolgáltatással való fenyegetőzését. Markó Béla elhallgatja, hogy az önkormányzati kezdeményezés, vagyis az erdélyi magyar autonómia az RMDSZ programján alapul; ráadásul a Székelyföldi Fórumot ő maga is elítélte. Az erdélyi fórummozgalom, valamint a nyomában felálló Önkormányzati Kezdeményező Testület viszont nemhogy az RMDSZ ellen volna, hanem az RMDSZ programját kívánja maradéktalanul megvalósítani. Ezt a célt szolgálja az Erdélyi Monitor néven megalakuló, erdélyi magyar figyelőszolgálat. /Tőkés László püspök: Nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

2003. szeptember 20.

Nagy Imre miniszterelnök és munkatársainak az 1956-os forradalom után történt Romániába hurcolása ügyében a magyarországi Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) ismét megszüntette a nyomozást; a feljelentő Deport- 56 a Legfőbb Ügyészséghez fordult - tartalmazzák a civil szervezet által az MTI-hez eljuttatott dokumentumok. A Deport- 56 feljelentése nyomán 2000 decemberében rendelt el első ízben a nyomozást az ORFK háborús bűntett alapos gyanúja miatt az 1956. nov. 4-ei szovjet megszállást követő deportálások, köztük Nagy Imre és munkatársai elhurcolása ügyében. Tavaly áprilisban az ORFK megszüntette a nyomozást azzal, hogy a korabeli politikai és történelmi helyzetben Nagy Imre és családtagjainak, közvetlen munkatársainak internálása a genfi egyezmény 42. cikke értelmében nem volt jogsértő. A történész szakértő bevonásával akkor elkészített rendőrségi határozat azt állapította meg Nagy Imre elhurcolásával kapcsolatban, hogy erről az akkori szovjet vezetés, elsősorban Hruscsov határozott. A magyar vezetés pedig az ország helyzetéből adódóan nem volt döntési helyzetben. A civil szervezet panasza nyomán a Fővárosi Főügyészség megállapította, hogy részben hiányos a rendőrségi határozat, és új eljárásra utasított. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy az 56-os forradalom résztvevőinek lefegyverzése, elfogása a szovjet állami és pártvezetés döntése volt, a döntést hozó személyek pedig időközben meghaltak. A főügyészség határozata szerint az eljárás során megállapítható volt az is, hogy a forradalomban részt vevők elfogásában, letartóztatásában számos magyar állampolgár vett részt. Azonban személyazonosságukat a tanúként kihallgatott sértettek nem tudták megállapítani, és kijelentették, hogy nem is ismernék fel őket. Az új eljárásban az ORFK ismét megszüntette a nyomozást, amely hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folyt Nagy Imre és munkatársai, valamint családtagjaik Romániába internálása ügyében. /Ismét megszüntették a nyomozást Nagy Imre elhurcolása ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2003. december 12.

Az APADOR-CH emberjogi szervezet nyomására Ilie Botos legfőbb ügyész nyilvánosságra hozta, hogy 1996 és 2002 között körülbelül húszezer, bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy telefonbeszélgetéseinek lehallgatására adtak ki engedélyt az illetékes szervek.Ezek közül 5489 személyt a Legfőbb Ügyészség engedélyével figyeltek, a többi jóváhagyást a nemzetbiztonságért felelős szervek adták ki. Előzőleg a Legfőbb Ügyészség sorozatosan megtagadta a kérést ezért az emberjogi szervezet a Legfőbb Bíróságon szerzett érvényt igazának. /Cseke Péter Tamás: Lehallgatások, ezrével. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2003. december 18.

Ioan Rus közigazgatási és belügyi miniszter nyilatkozatában kijelentette, hogy a Legfőbb Ügyészség hivatalból vizsgálatot indított az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) dec. 13-i alakuló ülése kapcsán. "Biztos vagyok benne, hogy a törvény büntetni fogja ezt az alkotmánysértést", fogalmazott Ioan Rus. /Vizsgálatot indítottak az EMNT ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./Hivatalból vizsgálatot indított a Legfőbb Ügyészség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ellen. A szervezet elnöke, Tőkés László elmondta, nem lepte meg a vádhatóság intézkedése. - Már nyolc hónapja figyelemmel követik az ügyészek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulásának folyamatát, a szervezet szombati hivatalos létrejötte pedig elegendő indok arra, hogy a Legfőbb Ügyészség hivatalból indítson vizsgálatot az EMNT ellen - közölte dec. 17-én a vádhatóság sajtóirodája, megerősítve Ioan Rus belügyminiszter bejelentését. A sajtóiroda közleménye szerint az ügyészek már 2003. ápr. 28-án felfigyeltek az EMNT tevékenységére azt követően, hogy ápr. 26-án Székelyudvarhelyen megalakult a leendő szervezet kezdeményező testülete. Ezen az ülésen - állítja a Legfőbb Ügyészség - olyan kijelentések hangzottak el, amelyek "bűnvádi eljárást megelőző vizsgálatok tárgyát képezik". A vádhatóság többek között azt kifogásolja, hogy a szervezők a háborús bűnökért Romániában elítélt Wass Albert író szavait - "Töretlen hittel ember és magyar" - használta a rendezvény mottójául. A kifogás oka az, hogy Wass Albertet háborús bűnökért elítéltek Romániában. Az EMNT Budapesten tartózkodó elnöke, Tőkés László - aki Szász Jenő, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor alelnök társaságában dec. 17-én Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel találkozott - a Krónikának úgy nyilatkozott, a részleteket ugyan még nem ismeri, de nem éri meglepetésként a hír. "Mindaz, ami az 1998-as alsócsernátoni fórum után történt, egyenesen ide vezetett" - mondta a püspök. A székelyföldi településen öt évvel ezelőtt tartott rendezvényen az erdélyi magyarság autonómiaigényei szerepeltek napirenden, ezt pedig ügyészségi beidézések követték. Ioan Rus belügyminiszter dec. 16-án Kolozsváron tévutas, szakadár, az európai eszmékkel ellentétes akciónak nevezte az EMNT megalakulását. Rus leszögezte: nem tűrheti, hogy ilyen jellegű kihívást intézzenek a román állam szuverenitása ellen. "A magyar lakosság Románia többi etnikumával együtt nemrég megszavazta az új alkotmányt" - hangoztatta a miniszter, aki szerint az alaptörvény semmibevételét sürgősen meg kell büntetni. "Nincs idő kollokviumokon elemezni az erdélyi román lakosságot provokáló szövegeket" - fűzte hozzá a miniszter. Ha lehet egyáltalán beszélni a PSD "nacionalizmusáról", Rus szerint az mindenképpen építő jellegű, olyan intézkedésekben nyilvánul meg, amelyek a nemzetgazdaság élénkítését és védelmét szolgálják, különösen az Európai Unióval folytatott tárgyalások során. A miniszter szerint azonban más lapra tartozik az "olcsó kirakat-nacionalizmus", amely semmit sem képes kínálni a valós problémákkal tisztában lévő szavazói bázisnak. /Cseke Péter Tamás: Hónapok óta figyelik az EMNT-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2003. december 19.

Levélben fordult Emma Nicholson bárónőhöz, az Európai Unió romániai raportőréhez Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, miután a Legfőbb Ügyészség hivatalból vizsgálatot indított az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ellen. A levél szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének - az autonóm régiók pozitív szerepét és konfliktusmegelőző jellegét hangsúlyozó - 1334-es számú határozata alapján létrejött testületről már megalakulása után egy nappal "a posztkommunista kormánypárt a Ceausescu-korszakot idéző soviniszta retorikát alkalmazó nyilatkozatot adott ki, a magyar irredentizmus megnyilvánulásaként bélyegezve meg az eseményt". A dokumentum felhívja a raportőr figyelmét arra, hogy az ilyen megnyilvánulások az állampolgárok akadályozása alkotmányos jogaik gyakorlásában, beleértve a szólásszabadság és a szabad gyülekezés jogát. Az érintettek egyébként csak a sajtóból értesültek arról, hogy főügyészségi vizsgálat indult ellenük. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, az EMNT Állandó Bizottságának tagja a Krónikának elmondta, tegnapig semmilyen hivatalos beidézést, illetőleg értesítést nem kapott, ezért nem kívánja sem minősíteni, sem kommentálni a Legfelsőbb Ügyészség lépését. A háromszéki Csernátonban 1998-ban megtartott polgári fórum után is kivizsgálás folyt a kezdeményezők ellen, akkor Csapó I. Józsefet is beidézték. Az SZNT elnöke közölte, az akkori kivizsgálást azzal zárta le a brassói ítélőtábla melletti ügyészség, hogy nem indítanak bűnvádi eljárást, de ezt a végkifejletet is csak a sajtóból tudták meg az érintettek. Ferencz Csaba SZNT-alelnök sem tud arról, hogy bárki is hivatalos értesítést kapott volna a kivizsgálásról. Elmondta: meglepődtek a híren, hogy már nyolc hónapja figyelik a kezdeményezőket, bár voltak bizonyos erre utaló jelek. "Többször késtek vagy eltűntek az elektronikus leveleink, és csak feltételezni tudjuk, hogy nem véletlenül kallódtak el az éterben" - összegezte Ferencz Csaba. Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő, az EMNT Állandó Bizottságának tagja megfélemlítési akciónak tartja a vádhatósági intézkedést. "Semmilyen jogi alapja nincs a kivizsgálásnak, hiszen Romániában szólás- és gyülekezési szabadság van, mi ezt gyakoroljuk. Az ország területi épsége ellen nem teszünk semmit, hanem azt az autonómiát kérjük, amelyet Európa-szerte egyre többen és szélesebb körben elismernek és gyakorolnak" - magyarázta a képviselő. Markó Béla, RMDSZ elnöke sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, nem ért egyet a hatósági intézkedéssel, amelyet Ioan Rus belügyminiszter jelentett be Kolozsváron. "A miniszternek is elmondtam: a gyülekezési szabadságot sértik meg, ha betiltják az ehhez hasonló szerveződéseket. A szavakat politikai, nem karhatalmi módszerekkel kell ellensúlyozni, ezért az RMDSZ határozottan elutasít minden olyan törekvést, amely ezeknek a tanácsoknak a betiltására irányul". Markó Béla hangsúlyozta: a Ioan Rus által bírált szerveződések nem Románia, hanem az RMDSZ ellen irányulnak, így csakis a szövetség az, amelynek tiszte ezek ellen fellépni. Markó Béla RMDSZ-elnök nem ért egyet azzal, amit Adrian Nastase miniszterelnök Kövér László nemkívánatos személlyé nyilvánításáról mondott. Az RMDSZ-elnök kiemelte: az erdélyi vagy székely nemzeti tanácsokban szerepet vállaló személyek számára lehetőség nyílik az RMDSZ színeiben megmérkőzni a 2004-es helyhatósági előválasztásokon. /Megfélemlítésnek szánt kivizsgálás? = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

2003. december 19.

Levélben fordult Emma Nicholson bárónőhöz, az Európai Unió romániai raportőréhez Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, miután a Legfőbb Ügyészség hivatalból vizsgálatot indított az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ellen. A levél szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének - az autonóm régiók pozitív szerepét és konfliktusmegelőző jellegét hangsúlyozó - 1334-es számú határozata alapján létrejött testületről már megalakulása után egy nappal "a posztkommunista kormánypárt a Ceausescu-korszakot idéző soviniszta retorikát alkalmazó nyilatkozatot adott ki, a magyar irredentizmus megnyilvánulásaként bélyegezve meg az eseményt". A dokumentum felhívja a raportőr figyelmét arra, hogy az ilyen megnyilvánulások az állampolgárok akadályozása alkotmányos jogaik gyakorlásában, beleértve a szólásszabadság és a szabad gyülekezés jogát. Az érintettek egyébként csak a sajtóból értesültek arról, hogy főügyészségi vizsgálat indult ellenük. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, az EMNT Állandó Bizottságának tagja a Krónikának elmondta, tegnapig semmilyen hivatalos beidézést, illetőleg értesítést nem kapott, ezért nem kívánja sem minősíteni, sem kommentálni a Legfelsőbb Ügyészség lépését. A háromszéki Csernátonban 1998-ban megtartott polgári fórum után is kivizsgálás folyt a kezdeményezők ellen, akkor Csapó I. Józsefet is beidézték. Az SZNT elnöke közölte, az akkori kivizsgálást azzal zárta le a brassói ítélőtábla melletti ügyészség, hogy nem indítanak bűnvádi eljárást, de ezt a végkifejletet is csak a sajtóból tudták meg az érintettek. Ferencz Csaba SZNT-alelnök sem tud arról, hogy bárki is hivatalos értesítést kapott volna a kivizsgálásról. Elmondta: meglepődtek a híren, hogy már nyolc hónapja figyelik a kezdeményezőket, bár voltak bizonyos erre utaló jelek. "Többször késtek vagy eltűntek az elektronikus leveleink, és csak feltételezni tudjuk, hogy nem véletlenül kallódtak el az éterben" - összegezte Ferencz Csaba. Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő, az EMNT Állandó Bizottságának tagja megfélemlítési akciónak tartja a vádhatósági intézkedést. "Semmilyen jogi alapja nincs a kivizsgálásnak, hiszen Romániában szólás- és gyülekezési szabadság van, mi ezt gyakoroljuk. Az ország területi épsége ellen nem teszünk semmit, hanem azt az autonómiát kérjük, amelyet Európa-szerte egyre többen és szélesebb körben elismernek és gyakorolnak" - magyarázta a képviselő. Markó Béla, RMDSZ elnöke sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, nem ért egyet a hatósági intézkedéssel, amelyet Ioan Rus belügyminiszter jelentett be Kolozsváron. "A miniszternek is elmondtam: a gyülekezési szabadságot sértik meg, ha betiltják az ehhez hasonló szerveződéseket. A szavakat politikai, nem karhatalmi módszerekkel kell ellensúlyozni, ezért az RMDSZ határozottan elutasít minden olyan törekvést, amely ezeknek a tanácsoknak a betiltására irányul". Markó Béla hangsúlyozta: a Ioan Rus által bírált szerveződések nem Románia, hanem az RMDSZ ellen irányulnak, így csakis a szövetség az, amelynek tiszte ezek ellen fellépni. Markó Béla RMDSZ-elnök nem ért egyet azzal, amit Adrian Nastase miniszterelnök Kövér László nemkívánatos személlyé nyilvánításáról mondott. Az RMDSZ-elnök kiemelte: az erdélyi vagy székely nemzeti tanácsokban szerepet vállaló személyek számára lehetőség nyílik az RMDSZ színeiben megmérkőzni a 2004-es helyhatósági előválasztásokon. /Megfélemlítésnek szánt kivizsgálás? = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

2003. december 29.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT), majd az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulása miatt a kormánypárt és ellenzék soraiban nagy a felhördülés. Ügyészségi kivizsgálást, rendőrségi beavatkozást követelnek, mert sérti az alkotmányt, mert etnikai szeparatizmusnak, etnikai enklávénak, etnikai tisztogatásnak, az utóbbi tizennégy év alatt kialakult etnikai egyensúly felbomlásának a veszélye fenyeget, hangoztatják, állapította meg Asztalos Lajos. Iliescu elnök kimondta, "az európai intézmények semmiképpen nem fogadnak el ilyesmit", a Székelyföld létrehozását célzó törekvés "etnikai-területi önkormányzat eszméjén alapul", ez pedig egyáltalán nincs összhangban az európai szellemmel. Szerinte "nálunk nincsenek tiszta etnikai enklávék, s ez az etnikai tisztogatás gondolata felé mutat". De az ügyészség résen van, nyolc hónapja figyeli a folyamatot, az EMNT dec.13-i létrejötte pedig elegendő arra, hogy a Legfelsőbb Ügyészség vizsgálatot indítson ellene. Valójában a Gyulafehérvári Nyilatkozat önkormányzatot ígért minden erdélyi népnek. Európa nem egy országában területi önkormányzatok működnek. Az Európai Unió igenis támogatja a területi önkormányzatokat. Iliescu szerint a Székelyföldet létre akarják hozni. Szükségtelen, mert századok óta létezik. "Székelyföldnek nevezik magukat, de az ottani románok kik és kihez tartoznak?" - tette föl a kérdést az aggódó államelnök. Nos, például a spanyolországi területi önkormányzatokban a katalánok, baszkok, galegók mellett spanyolok is élnek. Az iskolában anyanyelvükön tanulnak, e nyelven beszélnek, ebben senki sem gátolja őket, spanyolságuk miatt nem űzik el őket lakóhelyükről. Emellett gazdasági föllendüléssel jár a területi önkormányzatok kialakítása. Az 1978. évi spanyol alkotmány szerint: "2. cikkely. Az Alkotmány a spanyol nemzet, minden spanyol közös és oszthatatlan hazája megbonthatatlan egységén alapszik, és elismeri és szavatolja az országot alkotó nemzetiségek és tartományok önkormányzathoz való jogát és a valamennyiük közti összetartást." A nemzetiségek - katalánok, galegók, baszkok - által lakott önkormányzati közösségek (Katalónia, Valencia, Baleári-szigetek - katalánok, Galicia - galegók, Baszkföld, Navarra - baszkok) parlamentje nyelvtörvényt is kidolgozott, amelyik az illető kisebbség nemzeti azonosságának megőrzéséhez minden részletre kiterjedő jogi keretet nyújt. Ahol szükségesnek mutatkozott, más, kiegészítő törvényeket, rendeleteket is hoztak. 1994-ben János Károly király joggal jelenthette ki, hogy "Az önkormányzatok létrehozása nagymértékben hozzájárult Spanyolország területi, nemzetiségi, nyelvi gazdagságának a fejlesztéséhez és ez nemhogy nem veszélyezteti, hanem épp ellenkezőleg, szilárdítja az ország egységét." Spanyolországban is vannak, akik ellenzik a területi önkormányzatokat, ők a fasiszta párt, a Falange tagjai! Ők, amint mondják, a "szeparatista nacionalizmusok" ellenében meg akarják védeni Spanyolország nemzeti egységét, szuverenitását és függetlenségét. /Asztalos Lajos: Területi önkormányzat, mint végveszély? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. január 20.

Hevesen ellenzik és alkotmányellenesnek nevezik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a parlament elé terjeszteni kívánt autonómiatervezetet a román politikai pártok és kormánytisztviselők. Alkotmányellenesnek nevezte január 19-én Titus Corlatean, a Határon Túli Románok Ügynökségének vezetője a Székelyföld autonómiastatútumáról szóló törvénytervezetet. A külügyi államtitkár szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által január 17-én elfogadott dokumentum az európai jogszabályoknak is ellentmond. A Nagy-Románia Párt (PRM) azzal a kéréssel fordult Ion Iliescu államfőhöz, azonnal hívja össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, hogy a testület hozza meg a szükséges intézkedéseket az „ország területi épségét veszélyeztető alkotmányellenes kezdeményezés” ellen. A Corneliu Vadim Tudor által vezetett PRM egyben értesítette a belügyminisztériumot és a Legfőbb Ügyészséget az SZNT törvénytelen kezdeményezéseinek veszélyeiről, ám ezek az intézmények „nem tudtak, vagy nem akartak intézkedni”. A PNL–PD szövetség, az ellenzéki politikai tömörülés szóvivője, Calin Popescu Tariceanu szintén alkotmányellenesnek nevezte az autonómiastatútumról szóló törvénytervezetet. „Felszólítjuk a hatóságokat, akadályozzák meg a román államhatalmi szervekkel párhuzamosan működő intézmények létrehozására irányuló kísérletet” – nyilatkozta a szóvivő. Elhatárolódott az SZNT-től Kovács László külügyminiszter is. – Farkas Réka, Cseke Péter Tamás: Román össztűzben az SZNT tervezete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2004. december 1.

A Legfőbb Ügyészségre került a Székelyföld tábla felállítóinak ügye – jelentette be Constantin Scurtu Kovászna megyei rendőrfőbiztos. A továbbiakban Bukarestben döntenek arról, történt-e törvénytelenség, és indítanak-e eljárást valaki ellen – fejtette ki Scurtu. A Legfőbb Ügyészségre továbbított iratcsomóhoz csatolták Horia Grama prefektus és Adrian Casunean Vlad megyei PSD-elnök feljelentő levelét. Puskás Bálint szenátor – mivel nem kért tőle és a magyarságtól bocsánatot Teodor Nichita helyettes rendőrfőbiztos – beadvánnyal fordult a belügyminiszterhez, az államelnökhöz, a parlament két háza és az alkotmánybíróság elnökéhez. Tiltakozását eljuttatja Jonathan Scheele-hez, az EB bukaresti főbiztosához és az összes EU-s tagország nagykövetségére. „Beadványomban kifogásolom, hogy a rendőrség megakadályozott politikai tevékenységemben, és megfenyegetett. Ez veszélyezteti a demokráciát, az ország alkotmányát. Azt kérem, tegyenek arról, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló incidens” – fejtette ki Puskás. /Farkas Réka: A Legfőbb Ügyészségen a székelyföldi táblaügy. = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./

2005. január 27.

Nem foglalkozott érdemben Wass Albert ügyének vizsgálatával a Legfőbb Ügyészség. A Vekov Károly kolozsvári történész, volt parlamenti képviselő által a család nevében benyújtott per-újrafelvételi kérelmet azzal az indokkal utasították el, hogy az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló, tavaly elfogadott törvénycsomag értelmében megszűnt az effajta jogorvoslati elbírálás lehetősége. Wass Albert tehát háborús bűnös marad Romániában. A főügyészség eljárása azért különös, mert Vekov Károly kérelmét tavaly augusztus 17-én iktatták a legfelsőbb bíróság bűnügyi osztályán, a főügyészség által hivatkozási alapként említett törvénycsomag pedig csupán szeptember 1-jei hatállyal szünteti meg a per-újrafelvételi kérelem lehetőségét. Vekov Károly a Szekuritáté levéltárából megszerzett, az ügyhöz tartozó dokumentumokat is mellékelte kérvényéhez. Wass Albert szobrai sem kerülhetnek vissza Vice, Szászrégen és Holtmaros köztereire, s a bögözi és vicei iskola is búcsút mondhat a reménynek, hogy az író nevét viselje. /Lukács János: Nincs kegyelem Wassnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998