udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 200 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-200
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Legfelsõbb Vedelmi Tanacs /Consiliul Suprem de Aparare a Tarii – CSAT/

1990. november 12.

Katonapolitikai testületet hoztak létre Legfelsőbb Védelmi Tanács néven, amelynek elnöke az államfő, alelnöke a kormányfő, további nyolc tagja a honvédelmi és állambiztonsági feladatok végrehajtásáért felelős szervek vezetője. /MTI/

1991. január 7.

Ülésezett a Védelmi Tanács Iliescu elnökletével. Az ország védelmi rendszerének modernizálásáról döntöttek. /MTI/

1991. január 17.

Jan. 17-én ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, azután hogy jan. 17-re virradó éjszaka kitört az Öböl-háború. A tanács felkérte a kormányt tegyen pótlólagos intézkedéseket a határforgalom ellenőrzésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19-20./

1991. február 6.

Iliescu elnök vezetésével febr. 6-án ülést tartott a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amely elemezte az öbölválságban Romániát érintő következményeit. Az öbölháború okozta közvetlen veszteségeit 2,9 milliárd dollárra becsülték Romániában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

1991. február 28.

Febr. 28-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, meghallgatták Victor Stanculescu védelmi miniszter tájékoztatóját a Varsói Szerződés katonai struktúrájának felszámolásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2-3./

1991. április 23.

Románia állambiztonsági törvénytervezetén dolgozik a parlament. A tervezet szerint szinte minden állampolgár kötelezettsége, hogy besúgóvá váljon, együttműködve a számos állambiztonsági hivatal valamelyikével /SRI-vel, SIE-vel /Külföldi Információs Szolgálat/, SPP-vel /Õrzési és Megóvási Szolgálat/, a Védelmi Minisztériummal, a Belügyminisztériummal, az Igazságügyi Minisztériummal. A felsorolt szakintézmények koordinátora a CSAT /Legfelsőbb Védelmi Tanács/ lenne, az államelnöknek alárendelve. /Florin Gabriel Marculescu: Cinismul puterii. = Romania Libera, ápr.23./

1991. május 30.

Máj. 30-án Iliescu elnök jelenlétében ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. A téma a hadsereg megújításának kérdése volt. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1-2./

1991. augusztus 19.

Ion Iliescu elnök vezetésével aug. 19-én ülést tartott a Legfelső Védelmi Tanács, melyen részt vettek a parlament két házának elnökén kívül a kormány képviselői. Megvitatták a szovjetunióbeli fejleményeket. A tanácskozás résztvevői kifejezték aggodalmukat a Szovjetunióban végbement események miatt, amelyeknek "Moldovai köztársaságbeli testvéreinket is érintő súlyosbodása veszélyeztetheti a demokratikus átalakulás folyamatát". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

1991. augusztus 27.

A Polgári Szövetség és a Polgári Szövetségi Párt nyilatkozata 15 pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepel a szélsőséges pártok /Román Kommunista Párt, Szocialista Munkapárt, Romania Mare Párt/ és az antiszemita, gyűlöletre felbujtó, kommunista rendszert rehabilitálni akaró kiadványok betiltása /Romania Mare, Europa, Totusi Iubirea, Demokratia, Socialistul, Tromf és hasonló lapok/, ugyanúgy a sovén, kommunista és fasiszta propaganda betiltásának követelése a hadsereg, a Belügyminisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat keretében. A parlament törölje a következő törvényekbe foglalt antidemokratikus előírásokat: nemzetbiztonsági törvény, Legfelsőbb Védelmi Tanács szervezésének törvénye, állampolgársági törvény, privatizációs törvény, földtörvény. Érthetetlen, hogyan szerepelhet a fasiszta, betiltandó lapok között Tromf, a magyar vicclap, jegyzi meg a Romániai Magyar Szó szerkesztősége. /A Polgári Szövetség és a Polgári Szövetségi Párt nyilatkozata és felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1991. szeptember 26.

A tüntető Zsil-völgyi bányászok vezetője, Miron Cosma kijelentette, hogy követelik Petre Roman miniszterelnök lemondását. Éjszaka újabb bányászcsoportok érkeztek Bukarestbe, akik botokkal, csákányokkal és a hozzájuk csatlakozó fővárosiakkal együtt elindultak a kormány épülete elé. Petre Roman miniszterelnök kormánya nevében benyújtotta lemondását, a lemondást Iliescu elnök, majd a parlament két háza elfogadta. /Petre Roman miniszterelnök: 1989. dec. 26-1991. szept. 26./ Az esti órákban többszáz bányász behatolt a képviselőházba, Iliescu elnök lemondását követelve. A tüntetők ezután a tévé székházát akarták elfoglalni. Az eddigi összetűzéseknek két halottja és 284 sebesültje van, közülük 93-at kórházban ápolnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29, MTI/ Más forrás szerint nyolc halottja van a tüntetéseknek. /Romania Libera (Bukarest), szept. 27./ Romániában a hadsereget felhatalmazták arra, hogy a belügyminisztérium alakulataival együtt lépjen fel a rend helyreállítása érdekében. Ezt a döntést a Legfelsőbb Védelmi Tanács hozta.

1991. október 10.

A Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ közleményében az irredenták újabb szeparatista cselekményének nevezte az úgynevezett Székelyország autonómiájának kinyilvánítását. A párt ezért követeli, hogy a Védelmi Tanács azonnal üljön össze és hozzon intézkedéseket, az ügyészség kezdjen büntetőjogi eljárást a szeparatista cselekmények kezdeményezői és szervezői ellen, a Legfőbb Ügyészség vizsgálja ki az RMDSZ működésének törvényességét, mivel a román nép érdekei ellen cselekszik. /Román rádió, MTI/

1991. november 7.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke az amerikai Columbia Egyetem meghívásának tett eleget, előadást tartott a romániai magyarság helyzetéről. Okt. 9-én érkezett New Yorkba, a Magyar Házban tartott előadást, majd New Brunswickben levő Rutgers Egyetem Hungarológiai Intézetében. Washingtonban több képviselővel tárgyalt, Chet Atkins képviselővel, aki az előző év januárjában járt Bukarestben, Tom Lantos képviselővel, továbbá vezető amerikai diplomatákkal, Richard Shifter államtitkár-helyettessel, dr. Robert Hutchings-szal, a Nemzetvédelmi Tanács kelet-európai igazgatójával. Hutchings kifejtette, hogy egyetért az emberjogi, kisebbségi törekvésekkel, de a területi autonómia tervét nem tudja támogatni. Domokos Géza Chicagóban is tartott előadást. Okt. 22-én a Columbia Egyetem tanáraival és diákjaival találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

1993. január 14.

Funar polgármester a Román Nemzeti Egységpárt elnökeként követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, mivel az RMDSZ szerinte Budapestről irányított szervezet. Az RMDSZ és a magyar kormány titkos munkája nyomán megalakult Erdély Vezetésének Tanácsa. Funar kérte, ezügyben hívják össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, a parlament rendkívüli ülésszakát, továbbá szüntessék be a rádióban és a tévében az RMDSZ-re vonatkozó adásokat. /Funar követeli.= Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./ Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke Románia elnökéhez, kormányához, valamennyi politikai pártjához szóló üzenetében ismét a "magyar veszélyre" figyelmeztetett: az RMDSZ programja, kongresszusa a "román nép egysége és méltósága meggyalázása", az RMDSZ Erdély elszakítására készül. Ezért az RMDSZ-t be kell tiltani, törvényen kívül kell helyezni. Funar nyilatkozatának részleteit az Evenimentul Zilei napilap közölte. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Funar-hisztéria az RMDSZ harmadik kongresszusának előestéjén. = Magyar Nemzet, jan. 14./ Funar nyilatkozatát a bukaresti rádió kommentár nélkül sugározta jan. 12-én. /MTI/

1993. október 12.

A védelmi törvény tárgyalásakor érdembeli, szakszerű hozzászólás egyetlen volt, a védelmi kérdésekre szakosodott Szabó Károly szenátoré. Ő hívta fel a figyelmet arra, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak aránytalanul nagy a hatásköre, mert a hadsereg létszámának megállapítása, költségvetésének ellenőrzése egy demokratikus jogállamban a parlament feladata. Kérte, tisztázzák az egykori hazafias gárdák utódjaként létrehozott ún. területi csapatok alárendeltségi viszonyát, megkérdezte, miért tüntetik fel a katonakönyvekben a nemzetiségi hovatartozást. Vitát váltott ki az az észrevétele, hogy a törvénytervezet szerint akkor kell a hadseregnek az országot megvédenie, amikor "a román nemzet egysége veszélyeztetve van", ahelyett, hogy amikor "az ország állampolgárainak létét veszély fenyegeti", ugyanakkor a hadbavonulás "minden román állampolgárra" vonatkozik. Hiába voltak Szabó Károly szenátor megjegyzései, a szavazógépezet a törvényt változtatás, módosítás nélkül fogadta el. /Buchwald Péter szenátusi naplójából. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

1994. március 19.

Marin Pancea tábornok elnöki tanácsos volt és a Legfelsőbb Védelmi Tanács titkára. nyugdíjazták, de a bukaresti lapok - köztük az Evenimentul Zilei - azt írták, hogy Pancea tábornok a francia titkosszolgálat embere volt. Több lap kapcsolatba hozta Pancea nyugdíjazását Gheorghe Diaconescu tábornok, az SRI kémelhárító főnöke leváltásával. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19-20./

1994. június 9.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács dokumentumot tett közzé a román nemzetbiztonság stratégiájáról. A nyomásgyakorlás lehetősége nem hárult el, ezért fenn kell tartani a katonai potenciált. A főbb kockázati tényezők közé sorolták az államhatárok revíziójának törekvéseit, a külső nyomásgyakorlást a kisebbségek kollektív jogainak megadására. /Magyar Nemzet, jún. 9./

1994. október 26.

A román katonai doktrína szerint az ország biztonságát fenyegető egyik tényező "a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak biztosítására irányuló külföldi nyomás és akciók fokozódása" lehet, írja Catalin Pena a Ziua bukaresti napilapban. A cikkíró visszatért Mircea Pascu államtitkár hivatalosan cáfolt kijelentésére /a román hadsereg rendelkezik beavatkozási tervvel kisebbségi konfliktusok esetére/ és megerősítette, hogy valóban van ilyen terv. Románia katonai doktrínáját tartalmazó, a Legfelsőbb Védelmi Tanács által áprilisban jóváhagyott és a parlamentnek megküldött dokumentum szerint belső agressziónak tekinthetők a "szeparatista akciók". A doktrína értelmében a hadsereg ma is beavatkozhat utcai konfliktusokba. /Ziua (Bukarest), okt. 26., ismerteti: Népszava, okt. 27. /

1994. december 27.

A határok védelméről szóló jelentést hallgatott meg dec. 27-én az Iliescu államfő elnökletével ülésező Legfelsőbb Védelmi tanács. A jelentés szerint titokban fegyvereket, lőszereket, továbbá "olyan nyomtatott anyagokat és irodalmat" juttatnak be a Romániába, amelyek "veszélyeztetik az ország biztonságát". A Tanács határozta szerint korszerűsíteni kell a határőr-csapatok felszerelését, növelni kell az ellenőrzés hatékonyságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

1995. január 24.

Traian Chebeleu szóvivő jan. 24-én elhatárolta magát a szenátus védelmi bizottsága elnökétől, Radu Timofte szenátortól aki az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának létrehozását nemzetbiztonságot érintő veszélynek minősítve a Legfelső Védelmi Tanács összehívását sürgette. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., MTI/ Timofte szenátor a szenátus védelmi bizottsága nevében adta ki ezt az állásfoglalást. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, a védelmi bizottság tagja meglepetten értesült erről, mert nem volt jelen ezen a megbeszélésen, ahol az állásfoglalás született, de Valentin Gabrielescu parasztpárti és Nicolae Manolescu PSZP-s szenátor is hiányzott, az ő véleményüket nem kérték ki. Verestóy Attila kifejtette, hogy az autonómiát a többséggel együtt, parlamenti úton akarják elérni. Szükség van a román hatalommal való nyílt párbeszédre, mondta, Spanyolországban, Olaszországban is parlamenti úton érték el az autonómiát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

1995. február 1.

Az Erdélyi Napló munkatársa az RMDSZ alkotmányellenessé nyilvánításának visszhangját mutatta be idézeteken keresztül. Gavril Chiuzbain igazságügy-miniszter fenntartja, hogy az RMDSZ lépései alkotmányellenesek és meg kell indítani az eljárást az RMDSZ ellen. Crin Halaicu, Bukarest liberális polgármestere szerint "A magyar közösség önkormányzati platformjának eszméje értelmetlen, barbárság és infantilizmus." Radu Timofte kormánypárti szenátor, a Védelmi Bizottság vezetője: az RMDSZ kezdeményezései "konkrét fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra." A Legfelső Védelmi Tanácsnak kell intézkednie. Nastase elítélte az igazságügy-miniszter álláspontját. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./

1995. március 22.

Jelentős mértékben kiterjeszti a nemzetbiztonságot fenyegető cselekedetek körét az Iliescu által elnökölt Legfelsőbb Védelmi Tanács javaslata, ilyen például a "területi szeparatizmusra szólító felhívás", a Románia épségét fenyegető "etnikai alapú autonómia-törekvések", az "autonóm enklávék létrehozása". /Magyar Hírlap, márc. 23./

1995. április 4.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács ápr. 4-i ülésén megvizsgálták a terrorista cselekmények elleni törvénytervezetet, amelyet a kormány nyújtott be. A tanács különböző nemzetbiztonsági törvényjavaslatokat is megvitatott. Ugyancsak ápr. 4-én a kormány is közleményt adott ki, ebben sürgette a terrorizmus elleni törvényt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

1995. június 13.

Az Iliescu elnökletével működő Legfelső Védelmi Tanács jún. 13-i soros negyedéves ülésén elfogadta a külügyminisztériumi előterjesztést az európai regionalizálási, határon túli együttműködési, helyi autonómia- és kisebbségi koncepciók alakulásáról és azoknak Románia biztonságának alakulásáról. Ezek a koncepciók nem ellentétesek Románia érdekeivel. Románia szembe fog szállni azzal, hogy a koncepciókban szereplő elveket eltorzítsák és visszaéljenek velük. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1995. június 14.

Az országban működő kilenc titkosszolgálat közül egyedül a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ működését szabályozza törvény. Most elkészült a Külügyi Hírszerző Hivatalra vonatkozó törvényjavaslat is. Szabó Károly RMDSZ-szenátor tucatnyi módosító indítványt fűzött ehhez a tervezethez. Az újságíró kérdésére most erről beszélt. A hatalom arra törekszik, hogy törvénnyel hitelesítse a jelenlegi helyzetet. A múltban gyökerező szabályozási rendszerrel működő szervezetet nehéz parlamenti kontroll alá venni. Helytelen a tervezetben az, hogy a működéséhez szükséges pénzforrások nem áttekinthetőek. A megfigyelések egy része fölösleges. Itt is föllép az önigazolás igénye. Szabó Károly el akarja érni, hogy a Külügyi Hírszerző Hivatal feladatait és hatáskörét ne a Legfelső Védelmi Tanács, hanem a parlament szabja meg, továbbá tartozzék a Külügyminisztériumhoz és vezetője kisebb ranggal rendelkezzék, mint most, amikor miniszteri ranggal tevékenykedik. /Orient Expressz (Bukarest), jún. 14./ 865. sz. jegyzet: A Külügyi Hírszerző Hivatal élén Ioan Talpes altábornagy áll. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

1996. február 6.

A szenátus febr. 6-án elfogadta a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) megszervezésének és működésének törvényét. A KHSZ-t Szabó Károly RMDSZ-szenátor kérése ellenére, miszerint a szervezet működését és hatáskörét a parlament határozza meg - a törvény szerint a KHSZ-t a Legfelsőbb Védelmi Tanács hozza létre, tevékenységét a parlament ellenőrzi. A KHSZ személyzete nem lehet politikai alakulat tagja. /Külföldi hírszerzésünk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 6., 712. sz./

1996. március 6.

A szenátus elfogadta a Külügyi Hírszerző Szolgálat tevékenységére vonatkozó törvénytervezetet. Szabó Károly szenátor, aki számtalan indítvánnyal igyekezett javítani a tervezeten, felvázolta a hírszerző szolgálatok mai helyzetét. 1989 után egy ideig a hadsereghez kerültek, majd sorra újraalakultak, más-más elnevezéssel. Az idők folyamán a titkosszolgálatok elburjánoztak, mára áttekinthetetlenekké váltak. Koordinálásukat nem a parlament, hanem a Legfelsőbb Védelmi Tanács végzi, amely összefogja mindegyiket. Ezek a titkosszolgálatok nem állnak parlamenti ellenőrzés alatt. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ a belföldi hírszerzésre szakosodott, de hozzátartozik az antiterrorista tevékenység is. A 0215 nevű szervezet belügyminisztériumi hivatalként szerepel. A nemzetbiztonsági törvény megszabja, hogy bizonyos minisztériumok, főhivatalok szervezhetnek hírszerző hivatalokat. A parlament nem foglalkozott az igazságügyminisztériumhoz tartozó börtönparancsnokság tájékoztató hivatalával sem, itt is felmerülnek alkotmányossági kérdőjelek. A katonai hírszerzés törvényességi helyzete azzal részben megoldott, hogy működéséért felel a védelmi miniszter. - Jellemző, hogy a Külügyi Hírszerző Hivatal tervezete nem a kormánytól érkezett a parlamentbe, hanem maga a hivatal állította össze a tervezetet, azzal, hogy tevékenysége a Legfelső Védelmi Tanácshoz tartozik. /Orient Expressz (Bukarest), febr. 28. - folytatása:/ A parlamentben foglalkoztak a Külügyi Hírszerző Szolgálattal. amely a Legfelsőbb Védelmi Tanács hatáskörébe tartozik, így a parlamenti ellenőrzés nem lesz olyan mértékű, amilyen a társadalom szempontjából szükséges lenne. Ez a hivatal a volt titkosrendőrség /Securitate/ külügyi osztályának felel meg, azzal a különbséggel, hogy megemelték a rangját, igazgatójának pedig miniszteri címe és hatásköre van. A parlamenti vita során Szabó Károly feltette a kérdést, hogy ez a hivatal folytatja-e elődje munkáját, amely ellenőrizte a disszidenseket, adott esetben a likvidálásukban is közreműködött. A szenátusi többség hanyagul túlment ezeken a kérdéseken. Szabó Károly a törvényjavaslat ellen szavazott, de a többség, beleértve az ellenzék jelentős hányadát, elfogadta a törvényt. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 6./

1996. május 23.

Az RMDSZ sajtóértekezletén Vida Gyula, a képviselőcsoport vezetője elmondta, hogy véglegessé vált az RMDSZ helyhatósági jelöltjeinek listája. Az RMDSZ 254 jelöltet indít a polgármesteri, 257-et az alpolgármesteri posztra (ezeket a megválasztandó tanácsok jelölik majd ki), 6142 jelölt versenyzik a helyi és városi tanácsosi posztokért, 594 a megyei tanácsosi tisztekért. 14 megyében indít a szövetség teljes tanácsosi listát. Szabó Károly, az RMDSZ szenátusi csoportjának vezetője a biztonsági szolgálatokkal kapcsolatban fejtette ki azt, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek elnöke maga az államfő, illetve az abban képviselt titkosszolgálatok zöme nem áll parlamenti ellenőrzés alatt. A szenátor szükségesnek tartotta a kérdés intézményes, jogállami szabályozását, mivel jelenleg csak a Román Hírszerző Szolgálat és még egy titkosszolgálat felügyeletére vonatkozólag van törvény. /Végleges az RMDSZ helyhatósági jelöltjeinek listája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

1996. június 3.

A Legfelső Védelmi Tanács jún. 3-i ülésén elfogadott határozata szerint Románia és Magyarország egyidejű csatlakozása csak használhat a román-magyar kapcsolatoknak és közeli térség stabilitásának. Románia szerint el kell kerülni azt, hogy "valamely közép-európai ország NATO-felvételére más közép-európai ország kirekesztése árán kerüljön sor." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1996. június 3.

Jún. 3-án Berlinben tanácskoztak a NATO-külügyminiszterek. A tanácskozás után Warren Christopher amerikai külügyminiszter beszámolt az ülésről a Berlinbe hívott 12 kelet-európai ország külügyminiszterének, továbbá szó volt a meghívott országok helyzetéről. A NATO szilárdan kitart a NATO fokozatos bővítése mellett, hangsúlyozta Warren Christopher. Melescanu külügyminiszter elutazása előtt nyilatkozott: tájékoztatni fogja partnereit a Legfelső Védelmi Tanács döntéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1996. december 18.

Dec. 18-án összeült az új összetételű Legfelsőbb Védelmi Tanács. Elnöke Emil Constantinescu államelnök, alelnöke Victor Ciorbea miniszterelnök, tagjai között van a két fő hírszerző szolgálat vezetője /Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Ioan Talpes dandártábornok, a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója/, Dumitru Cioflina államtitkár, vezérkari főnök, az ipari, a védelmi és a belügyminiszter is. Emil Constantinescu javaslatára tárcaközi bizottság felállítását határozták el a román nemzetbiztonsági koncepcióval kapcsolatos tervezetek elemzésére és korszerűsítésére. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-200




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998