udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 41 találat lapozás: 1-30 | 31-41
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Liberalis Demokrata Part /Partidul Liberal Democrat – PLD/ (Romania)

2006. december 8.

Liberális Demokrata Párt (PLD) néven párttá alakul a Liberális Platform, jelentette be sajtótájékoztatóján Theodor Stolojan. Emil Boc, a PD elnöke is bejelentette, hogy együttműködnek majd a PLD-vel. A PLD-hez eddig 20 parlamenti képviselő és 8 szenátor csatlakozott. /Párttá alakultak a platformisták. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2006. december 11.

Hangnemet váltott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Theodor Stolojan vezette Liberális Demokrata Párttal (PLD) kapcsolatban. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, PNL-elnök kijelentette: „Stolojan idejétmúlt politikai személyiség, akit múltja vezérel és irányít”. Hozzáfűzte, egy olyan köztisztviselő, aki a kommunista rendszerben a Szekuritáté számláit kezelte úgy, ahogyan azt Stolojan tette, nem jelenthet megoldást a mai Románia számára. A PNL-elnök emellett barátságtalan gesztusnak nevezte, hogy a Demokrata Párt (PD) kész együttműködni a PLD-vel. /Gujdár Gabriella: Tariceanu: Stolojan idejétmúlt politikus. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

2006. december 12.

Graham Watson, az Európai Parlament Liberális Demokrata csoportosulásának (ALDE) vezetője élesen bírálta Románia elnökét. Véleménye szerint Traian Basescu csaléteknek használta Theodor Stolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kettészakítása érdekében. Watson kifejtette: a Liberális Demokrata csoport nem támogatja a Theodor Stolojan által kezdeményezett Liberális Demokrata Párt csatlakozási kérelmét az ALDE-hez. A politikus úgy véli: az új romániai liberális párt voltaképpen Traian Basescu műve. /Európai liberálisok bírálják Basescut. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2006. december 13.

Értetlenkedéssel fogadták a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) kiszakadt Liberális Demokrata Párt (PLD) kezdeményező bizottságának tagjai az Európai Parlament liberális frakciója (ELDR) vezetőjének minapi kijelentéseit. Graham Watson a Theodor Stolojan köré csoportosuló új liberális alakulat létrejöttét kommentálva azt sugallta: a PLD-nek nem lesz keresnivalója az európai szabadelvű pártokat tömörítő ELDR-ben. Watson szerint Stolojan csupán eszköz Basescu elnök kezében arra, hogy kettészakítsa a PNL-t. Szenti-Iványi István európai képviselő, az ELDR tagja osztja Graham Watson nézeteit Stolojan kezdeményezéséről. A magyarországi szabadelvű politikus elmondta: az európai liberálisok „országonként csak egy liberális alakulatot” vesznek fel soraikba. Az ellenzéki PSD több tagja már bejelentette, hogy szívesen csatlakozna a Liberális Demokrata Párthoz. /Cseke Péter Tamás: Watson kirekesztené Stolojant. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2006. december 20.

December 19-én tovább fogyatkozott a kormánykoalíció parlamenti többsége, ugyanis 24 törvényhozó jelentette be a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakciójából való lemondását. A nyolc szenátor és tizenhat képviselő a Theodor Stolojan és Valeriu Stoica által létrehozott liberális platform sorait erősítik. Utóbbiak szándéka egyértelmű, létre akarják hozni a Liberális Demokrata Pártot (PLD), amely szintén szabadelvű ideológiát valló alakulatként szeretne megerősödni a román belpolitikában. A PLD bejegyzése folyamatban van, legalább 25 ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük, hogy hivatalosan is elismert szervezetté váljon. /Zsugorodó liberális frakció. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2007. január 30.

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök Traian Basescu államfőt sejti a demokraták döntésének hátterében. A most bejegyzett Liberális Demokrata Párt (PLD ) alelnöke, Ghorghe Flutur szerint bebizonyosodott, hogy a D. A. jelenlegi formájában nem életképes. /Válófélben a D. A. Szövetség. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

2007. január 30.

A Bukaresti Törvényszék elfogadta a Liberális Demokrata Párt (PLD) politikai pártként való bejegyzését. /Bejegyezték a PLD-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

2007. február 6.

Nem sikerült önálló parlamenti frakciót létrehozni a Liberális-Demokrata Pártnak (PLD). A Nemzeti Liberális Pártból (PNL) kiváló, majd párttá alakuló csoportosulás február 5-én, a parlament tavaszi ülésszakának első napján önálló képviselőházi és szenátusi frakció létrehozására jelentette be igényét, amit azonban mindkét házban visszautasítottak. A szabályzat értelmében parlamenti frakciót legkevesebb 10 olyan képviselő vagy szenátor hozhat létre, akik ugyanazon párt listáján nyertek mandátumot. A képviselőházban 19, a szenátusban 8 tagja van a PLD-nek. Bogdan Olteanu képviselőházi elnök magyarázata meglehetősen zavaros: elmondása szerint azért nem adtak helyt a PLD kérésének, mivel már létezik egy függetlenekből álló parlamenti frakció. /Nem lesz önálló PLD-frakció. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2007. február 14.

Sólyom László köztársasági elnök akkor válhat pehelykönnyűvé, midőn a szépen felmondott autonómia-lecke után azt hangsúlyozza udvarias sietséggel, hogy nem avatkozhat bele más ország belügyeibe, vagy kijelenti, miszerint a magyar nemzeti kisebbség lojális Romániához – miközben a román államfő a korábbi teljhatalmú román elnökökhöz hasonlóan kategorikusan elutasítja egy másfél milliós nemzeti közösség mindennemű önrendelkezési jogát, autonómiatörekvését. /Lászlóffy Csaba: Egyeduralkodói szó az egyendemokráciában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2007. február 27.

Háromszék megye etnikai összetételét tükröző szervezetet kíván kialakítani a Nemzeti Liberális Pártból kivált új alakulat – jelentette ki ennek vezetője, Alexandru Vrinceanu. A Liberális-Demokrata Párt elsősorban fiatalokat és tenni akaró embereket vár. A párt irányvonalairól, terveiről Vrinceanu konkrétan csak a falun élők gondjainak enyhítését említette célként. /Demeter J. Ildikó: Magyar fiatalokat vár az új párt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

2007. március 8.

Lemond képviselői mandátumáról, és kilép a Liberális Demokrata Pártból (PLD) Mona Musca volt művelődésügyi miniszter, akiről a bíróság is megerősítette, hogy együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. A botrány kirobbanása előtt Musca az ország egyik legnépszerűbb politikusa volt. Musca beismerte, hogy valóban írt jelentéseket diáktársairól, de azt bizonygatta, hogy ezzel senkinek nem ártott. A politikus továbbra is ártatlannak tartja magát, közölte: a strasbourgi emberjogi bíróságon keresi majd igazát. /Mona Musca tündöklése és bukása. Visszavonul a politikából a volt művelődési miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2007. április 4.

A vártnál kényelmesebb többséggel szavazta meg április 3-án a parlament Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök által vezetett új román kormányt, amely a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ politikusaiból áll. A kabinet beiktatásához 235 „igen” szavazatra lett volna szükség, de ezt a határt jóval felülmúlva, 302 honatya adta le támogató voksát, mindössze 27 ellenszavazatot számoltak. A Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) képviselői nem szavaztak. A pluszvoksok a konzervatívoktól és a nagy-romániásoktól kerülhetett ki, hiszen egyik pártnak sem volt érdeke megbuktatni a kormányt, s ezzel előrehozott választásokat idézni elő. A Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is a látszat-ellenzékiség szerepét alakítja, hiszen hangsúlyozták: nem vállalnak felelősséget a kormányzásért, de Mircea Geoana pártelnök tartózkodott a kormánnyal szembeni éles bírálatoktól. A kétpárti kormány a parlament mandátumainak csupán 22 százalékát birtokolja, viszont a legtöbb képviselővel és szenátorral rendelkező ellenzéki PSD vezetői támogatásukról biztosították Tariceanu kabinetjét. Mircea Geoana, a PSD elnöke szerint az új kabinetnek elsősorban az EU által biztosított pénzalapok minél nagyobb arányú felhasználására kell törekednie. Emlékeztetett: Románia a jelenlegi becslések szerint csak négy százalékát tudja majd lehívni az európai támogatásoknak. Hozzátette: ha ezt az arányt nem javítják legalább 15–20 százalékra, akkor az új kormány kudarcot vallott, s akkor a PSD megvonja tőle támogatását. Az RMDSZ nevében felszólaló Kelemen Hunor képviselő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy felbomlott a liberális-demokrata szövetség. Konkrétan Traian Basescu államfőt okolta emiatt. /B. T. : Megszavazta a törvényhozás az új kormányt. A kabinet nem remélt ellenzéki támogatást is kapott. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2007. április 26.

Traian Basescu államfő felfüggesztése után április 25-én ült le tárgyalni első alkalommal a Demokrata Párt (PD) vezetőivel, hogy egyeztessen az elkövetkező időről. A Szociáldemokrata Párt (PSD) is megbeszélést tartott területi szervezeteivel. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) főtitkára, Dan Motreanu kijelentette, ők is összeülnek, hogy kialakítsák álláspontjukat a referendummal kapcsolatban. Basescu a találkozó után kijelentette: a PD és a Liberális Demokrata Párt (PLD) felajánlotta segítségét a kampány során, de ez nem jelenti azt, hogy a jelöltjévé válik a szóban forgó pártoknak. Basescu hangsúlyozta, hogy mind a civil társadalom, mind pedig a politikum támogatására szüksége van. Mircea Geoana, a PSD elnöke szerint csakis egy új államfő megválasztása oldhatja meg a román belpolitikai válságot. A PSD célja, hogy elérje Basescu lemondatását. A pártok vezetői április 25-én találkoztak Nicolae Vacaroiu ideiglenes elnökkel. Megállapodtak abban, hogy még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozását előíró jogszabályt, illetve a titkosszolgálatok működését szabályozó nemzetbiztonsági törvénycsomagot. /Elkezdődött a népszavazást megelőző kampány. A pártok Vacaroiuval egyeztettek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2007. június 1.

A Demokrata Párt (PD) május 31-én bejegyeztetésre benyújtotta a parlamentben. A Tariceanu kormánynak mennie kell című bizalmatlansági indítványát. Nem sok idő múlva Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke az indítványt visszaküldte a kezdeményezőknek azzal az indoklással, hogy a támogató listán 116 aláírás helyett csak 115 szerepel. Ez annak köszönhető, hogy az aláíráslistán Gheorghe Flutur neve kétszer szerepel. A bizalmatlansági indítványt a PD-n és a PLD-n kívül aláírták még a nemzeti kisebbségek, illetve független képviselők is, de legalább egy konzervatív párti is. – Orvosolni fogják az aláírás-listába becsúszott sajnálatos hibát, és ismét előterjesztik a bizalmatlansági indítványt – közölte sajtótájékoztatón Emil Boc, a DP elnöke. /Visszaküldték a demokraták indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2007. június 9.

Eredménytelenül végződött június 8-án Traian Basescu államfő és a politikai erők közötti konzultáció, mivel sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL), sem a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem fogadta el a Basescu által javasolt új kormánykoalíciót. Basescu javasolta előzőleg, hogy a jelenlegi PNL és RMDSZ alkotta kisebbségi kormányt a PNL, a Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) váltsa fel. A megbeszéléseken részt vett még az RMDSZ, a Konzervatív Párt (PC) és a többi nemzeti kisebbségek frakciója. Basescu államfő szerint az említettek jóindulatukat bizonyították az átlátható parlamenti többség megteremtésére. Az államfő beszédében ismét rendkívül élesen bírálta a kormány tevékenységét. /Borbély Tamás: Eredménytelen Cotroceni-i konzultáció. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Traian Basescu elnök bejelentette, hogy eredménytelenül végződött konzultációja a politikai pártokkal, elismerte, hogy súlyos kommunikációs hiány tapasztalható közte és a kormányfő között. Emil Boc, a demokraták /PD/ elnöke hangsúlyozta, a demokraták nem fognak olyan kormányban részt venni, amelynek a szociádemokraták /PSD/ is tagjai. /Eredménytelen konzultáció. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2007. június 9.

Az RMDSZ nem tartja időszerűnek egy új kormánykoalíció létrehozását célzó tárgyalásokat mindaddig, amíg létezik egy működőképes kormánykoalíció és létezik egy ezt támogató parlamenti többség – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő azt követően, hogy Korodi Attila környezetvédelmi miniszterrel és Winkler Gyula államtitkárral együtt megbeszélést folytatott Traian Basescu államfővel. Az államelnök újabb megbeszélés-sorozatra hívta a parlamenti pártokat, ezúttal egy, a Nemzeti Liberális Pártból (PNL), a Demokrata Pártból (PD) és a Liberális Demokrata Pártból (PLD) álló kormánykoalíció esetleges létrehozása érdekében. /Az RMDSZ szerint nem időszerű az államfői kezdeményezés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

2007. június 19.

A Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) az európai parlamenti választások „környékén, vagy azok után” írja alá a két alakulat közti együttműködési megállapodást azt követően, hogy a demokraták bíróság előtt érvénytelennek nyilvánítják a D. A. Szövetség protokollumát – jelentette be Emil Boc, a PD és Theodor Stolojan, a PLD elnöke. Június 18-án Emil Boc és Theodor Stolojan bejelentette, hogy benyújtották az egészségügyre vonatkozó, a kormányt elmarasztaló indítványukat. Röviddel ezután Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője is bejelentette hasonló szándékát. /Együttműködési megállapodást ír alá a PD és a PLD. Egyszerű indítványok a Tariceanu-kormány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2007. június 27.

A bizalmatlansági indítványuk után a demokraták és a liberális-demokraták két egyszerű indítványa is elbukott június 25-én a törvényhozásban. Az egészségügyi miniszter elleni akció is sikertelen volt. /Csúfos bukás az elszigetelt PD-nek és PLD-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

2007. július 2.

A választók 47 százaléka a Demokrata Pártra (PD) szavazna, amennyiben jövő vasárnap előrehozott választások lennének, és a lakosság több mint fele (54 százalék) nagyon elégedett, illetve elégedett az államfő, Traian Basescu tevékenységével, derült ki a felméréséből. A demokratákat a Szociáldemokrata Párt (PSD) követi 18, majd a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 13, a Becali féle Új Generáció Pártja (PNG) és a Nagy Románia Párt (PRM) 6 százalékkal. A felmérés szerint az RMDSZ, a konzervatívok és a liberális-demokraták nem érik el a bejutási küszöböt. Basescu után Theodor Stolojanban bíznak a legtöbben (28 százalék), majd Gigi Becaliban (27 százalék). /INSOMAR: Vezetnek a demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2007. július 3.

Parlamenti és politikai együttműködésről szóló megállapodást kötött július 2-án a Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD), melyet Emil Boc és Theodor Stolojan pártelnökök írtak alá. A tíz pontba foglalt megállapodás nem rendelkezik jogerővel, és nem tartalmaz a két alakulat fúziójára, illetve jobb-közép gyűjtőpárt létrehozására vonatkozó utalásokat sem. A PD-PLD-megállapodás leszögezi, ellenzéki pártként szembe helyezkednek a jelenlegi kormánnyal, illetve a PSD-vel, amely „jelenleg Románia tulajdonképpeni kormányzó pártja”. /Hivatalos a PD és a PLD frigye. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2007. július 23.

A székelyföldi románokról mindenki megfeledkezett állapította meg a hét végén Maroshévízen Theodor Stolojan, a Liberális-Demokrata Párt elnöke, ezzel indokolva látogatását. „Nem tudom, mennyire alkotmányos, hogy a Hargita és a Kovászna megyei románoktól elvárják a magyar nyelv ismeretét” – fogalmazta meg Theodor Stolojan a kérdést, amely kivétel nélkül foglalkoztatja a Székelyföldre látogató román politikusokat. Stolojan „úgy hallotta”, hogy az itteni románság képviselői nem találnak munkahelyet, ha nem beszélnek magyarul. Stolojant bármelyik székelyföldi polgármesteri hivatalban felvilágosíthatták volna, hogy az új közigazgatási törvény elfogadása óta a kisebbségek saját nyelvükön kommunikálhatnak a helyi hatóságokkal, a 2003-as alkotmányreform pedig nemcsak megerősítette ezt az jogot, hanem az igazságszolgáltatásra is kiterjesztette. Ahhoz, hogy a kisebbségek élhessenek a nyelvhasználat jogával, a hatóságoknak olyan személyeket kell alkalmazniuk, akik maguk is beszélik az illető népcsoport nyelvét. Kevéssé hihető, hogy a PLD elnöke ezt nem tudja. /Sz. L. : Románok a „határon” túl. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

2007. szeptember 7.

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke szeptember 6-án bejelentette: lemond szenátusi tisztségéről. Döntését azzal indokolta, hogy nem sikerült támogatást szerezni azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyeket pártja kezdeményezett. A PC-elnök hangsúlyozta, az elkövetkező időszakban teljes egészében a Konzervatív Pártnak szenteli magát. Raluca Turcan PLD-s képviselő megjegyezte: reméli, hogy Voiculescu döntése nem áll összefüggésben a Szekuritáté Irattárát Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) ítéletével, miszerint a pártelnök politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Voiculescu kitartott a PC-nek a román oktatásra vonatkozó törvénytervezete mellett, amely szerint egységes tankönyvekből kell a román nyelvet tanítani mindenki számára. Azt állította, hogy ez nem magyarellenes kezdeményezés. /Voiculescu kilépett a szenátusból. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2007. szeptember 19.

A szociáldemokraták, nagy-romániások, demokraták és liberális-demokraták ellenszavazatával a szenátus nem fogadta el a kormány azon rendeletét, amelyben a kabinet tavaszi átalakításáról rendelkezik. A rendelet mellett a PNL, az RMDSZ és a konzervatívok szavaztak. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint az ellenzék erőfitogtatásáról van szó. A sürgősségi kormányrendelet csökkenti a miniszterek számát, az adminisztrációt, olyan átalakításokról szól, amelyeket régen kért az EU. /Visszautasította a szenátus a kormányátalakításról szóló rendeletet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2007. szeptember 25.

Szeptember 24-én a szociáldemokraták /PSD/ végre benyújtották a bizalmatlansági indítványt. Mircea Geoana PSD-elnök augusztusban jelentette be, hogy benyújtják. A hivatalban lévő PNL-RMDSZ kormányt támogatásukról biztosították a konzervatívok (PC), a nagy-romániások (PRM) viszont nem kívánnak részt venni a szavazáson. A demokraták (PD) és a liberális-demokraták (PLD) megszavazzák a PSD-sek indítványát. /SZ. K. : Benyújtották a szociáldemokraták a bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2007. november 23.

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke, Tőkés László háromszéki kampányfőnöke kijelentette, mivel a törvény nem engedi meg a független jelölteknek, hogy képviselőket küldjenek a választókörzetekbe, a püspök kampánystábja úgy döntött, néhány választókörzetbe két nem parlamenti párt listáin küld megfigyelőket. Gazda szerint a Tőkés László kampánystábja a Demokratikus Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt megyei szervezeteivel tárgyalt, és 96 megfigyelő-mandátumra nyújtott be kérést. Gazda hozzátette, a Sepsireform Egyesületnek szintén lesznek megfigyelői több településen. /Tőkés-megfigyelők román pártok listáin. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

2007. november 27.

A szavazatok csaknem egészének összeszámolása után most már bizonyos, hogy az európai parlamenti választásokat a Demokrata Párt nyerte (a szavazatok 28,78 százalékával). A további sorrend: Szociáldemokrata Párt (23,14%), Nemzeti Liberális Párt (13,45%), Liberális Demokrata Párt (7,78%) RMDSZ (5,52%) – ezek küldhetnek összesen 34 képviselőt az Európai Parlamentbe, hozzájuk csatlakozik az egyetlen független jelölt, Tőkés László is (3,43%). /Öt párt és egy független jelölt az Európai Parlamentben. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

2007. november 27.

A romániai magyarok majdnem 12 százalékkal nagyobb hányadban vettek részt a vasárnapi európai parlamenti választáson az országos részvételi arányhoz képest. A Tőkés Lászlóra szavazók nagy része Kovászna, Hargita és Maros megyei. Szilágy megyében az RMDSZ 23 százalékkal még a román pártokat is legyőzte. A szavazatok több mint 99 százalékos feldolgozása után a 29,12 százalékos részvételű európai parlamenti választáson a PD a voksok 28,78 százalékát szerezte meg. A második helyezett az ellenzéki PSD 23,14 százalékkal, ezt követi a PNL 13,45 százalékkal. A liberális pártból korábban kivált PLD 7,78 százalékot szerzett. Az RMDSZ 5,52 százalékot kapott, Tőkés László pedig 3,43 százalékot mondhat magáénak. Abszolút értékben az RMDSZ-re 282 666-an voksoltak, míg Tőkés 175 769 szavazatot gyűjtött össze. Az RMDSZ és Tőkés összesen 458 666 szavazatot kaptak, ami az 1 millió 100 ezer potenciális romániai magyar szavazóhoz képest 41 százalékos részvételi arányt jelent a közösségen belül. Tőkés és az RMDSZ Székelyföldön éles csatát vívott. Kovászna megyében Tőkés Lászlóra közel 12 ezerrel többen szavaztak, mint az RMDSZ-re. Hargita megyében az RMDSZ a szavazatok 43,8 százalékát, míg Tőkés a 43,1 százalékát szerezte meg. Hargita megyében Udvarhelyszéken Tőkés 25 ezer szavazatot kapott, az RMDSZ pedig csak 18 ezret. A Gyergyói-medencében a felek holtversenyben végeztek, a Csíki-medencében viszont az RMDSZ-re 23 500-an voksoltak, Tőkésre pedig csak 15 500-an. Maros megyében az RMDSZ megszerezte a szavazatok 33,4 százalékát, Tőkésre a szavazók 12,1 százaléka voksolt. A magyarok által jelentős mértékben lakott Hargita, Kovászna és Maros megyében gyűjtötte össze Tőkés László szavazatainak többségét, körülbelül százezer voksot. Hargita megyében közel 50 ezret, Kovászna megyében 32 ezret és Maros megyében 20 ezret. Az RMDSZ a három megyében körülbelül 125 ezer szavazatot kapott, Hargita megyében 50 ezret, Kovászna megyében 20 ezret és Maros megyében 55 ezret. Szilágy megyében az RMDSZ győzött, a szavazatok 23 százalékát szerezte meg, Tőkésre a szavazók 6,78 százaléka voksolt. Kolozs megyében az RMDSZ pedig a voksok 14,2 százalékát szerezte meg, Tőkés László pedig a 6,27 százalékát kapta. /Borbély Tamás: Tizenkét százalék szavazattöbblet magyar oldalon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2007. november 29.

A Központi Választási Iroda (BEC) november 28-án tette közzé a november 25-i európai parlamenti választások végleges eredményeit, kiszámolva azt is, hogy a nem bejutó pártokra leadott szavazatok visszaosztása után melyik párt hány képviselőt küldhet Brüsszelbe. Ennek nyomán véglegessé vált, hogy az RMDSZ két képviselőt –Frunda Györgyöt és Sógor Csabát – küld a brüsszeli törvényhozásba. Az EP-választásokon több mint 5.300.000 szavazópolgár vett részt, azaz a választásra jogosultak 29,46 százaléka. Az általuk leadott voksok 95,38 százaléka, azaz 5.122.226 számít érvényesnek, 4,59 százalék, azaz 246. 555 szavazat érvénytelen. A kieső pártokra leadott szavazatok aránya összesen 17,81 százalék. A bejutó pártok listáira és a független jelöltre leadott érvényes szavazatok száma és megoszlása, illetve a szavazatok visszaosztása után számított EP-képviselői helyek száma: PD 13, PSD 10, PNL 6. PLD 3, RMDSZ 2 és Tőkés László, függetlenként. /Két RMDSZ-es EP-mandátum. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2007. november 30.

Csak három párt, a Demokrata Párt /DP/, a liberális demokraták /PLD/ és az RMDSZ küldöttsége tett eleget november 29-én Traian Basescu elnök Cotroceni-palotába tett meghívásának. Az elnök az egyéni választókerületek bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatról tartott megbeszélést. A találkozó végén Emil Boc PD-elnök kijelentette, nincs nagy különbség az általuk s a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott javaslatok között. A PSD képviselői nem jelentek meg a találkozón. Az RMDSZ képviselői átnyújtották az RMDSZ indítványait az oktatási csomaggal kapcsolatosan, megjegyezve: az elnöki hivataltól kapott szövegváltozatban egyetlen mondatban sem szerepel az anyanyelvi oktatás. Basescu elismerte a hiányosságot, és megígérte, tanulmányozza az indítványokat. Az egyéni választókerületes törvénnyel kapcsolatban az államfő hangsúlyozta: mintegy négymillió, a népszavazáson megjelent román állampolgár – köztük az RMDSZ szavazói is – az általa javasolt törvény mellett foglalt állást. Kelemen Hunor viszont azt válaszolta, az RMDSZ olyan rendszer bevezetését tudja támogatni, amely a magyar kisebbséget nem hagyja képviselet nélkül. /Pártkonzultáció pártok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ A megbeszélésen RMDSZ képviselői figyelmeztették az államfőt, hogy az általa már korábban elküldött oktatási paktum hiányosságokkal van teli. Emellett sérelmezték, hogy az egyezményt kidolgozó bizottságban egyetlen magyar szakember sem kapott helyet, így a szövegből kimaradtak a magyar nyelvű oktatásra vonatkozó javaslatok. „Az RMDSZ-küldöttség konkrét javaslatokat tett az oktatási törvény módosítására, valamint az iskolák finanszírozásával és a tanterv kidolgozásával kapcsolatban” – jelentette be a találkozó után Kelemen Hunor. Az egyéni választókörzetes szavazási rendszerrel kapcsolatban kijelentették, olyan változatot támogatnak, amely biztosítja a romániai magyarság arányos képviseletét. /Balogh Levente, Nagy B. István: Csonka egyeztetés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

2007. december 4.

December 3-án Emil Boc, a DP és Teodor Stolojan, az LDP elnöke hivatalosan bejelentette, hogy a két párt Demokrata Liberális Párt /PLD/ néven egyesül. A pártvezetők szerint a DA Szövetség politikai programját kívánják folytatni, a lépéssel az ország legerősebb jobbközép politikai ereje jön létre, amely az Európai Néppárt tagjaként liberális értékek mentén politizál. Jövő év januárjában a kongresszusok vitatják meg és szentesítik a fúziót. Addig is az új alakulat elnöke Emil Boc lesz, két első alelnöke pedig Teodor Stolojan és Vasile Blaga. /Új párt született. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./


lapozás: 1-30 | 31-41




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998