udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Lorantffy Zsuzsanna Nõszovetseg (Gyergyoszentmiklos)

1995. július 9.

Júl. 7-9-én tartották meg Kiskőrösön a magyarországi Irodalmi Társaságok Szövetségének találkozóját, melyen a határon túli magyar nemzeti közösségek képviselői is részt vettek. A megjelentek megvitatták a határon túli magyar közösségek szellemi életének önszerveződését, az irodalmi társaságok együttműködésének lehetőségét. A találkozón a szatmári és aradi Kölcsey Egyesület, a nagykárolyi Kaffka Margit Társaság, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület, a kikőrösjenői Művelődési Egyesület, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet, a csíkszeredai NYIT /Nyelv-, Irodalom Tanítás Társulat/ a szilágsági EMKE szervezet és a zerindi Művelődési Egyesület képviseltette magát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11., 571. sz./

1996. november 30.

Nov. 30-án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége. Jelen voltak a nagyváradi Anna és Bethlen Kata Nőszövetség, a gyergyószentmiklósi Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, a Bethlen Kata Alapítvány, az Unitárius Nőszövetség, a katolikus Keresztelő Szent János Egyesület, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség és a katolikus Caritas képviselői. A szövetség megalakította a Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége Alapítványát /EMNSZA/, ennek céljai között van: helyreállítani a család szerepét a társadalomban, felkarolni a nagy és csonka családokat, a nemzettudat fejlesztése, stb. Az EMNSZA elnökének Tokay Rozáliát, a Magyar Mozgássérültek Egyesületének vezetőjét, alelnökének Szász Rózsát, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség elnökét választották meg. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1996. december 3.

Kolozsváron nov. 30-án megalakult az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége. Jelen voltak a nagyváradi Anna és Bethlen Kata Nőszövetség, a gyergyószentmiklósi Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, a Bethlen Kata Alapítvány, az Unitárius Nőszövetség, a katolikus Keresztelő Szent János Egyesület és a Mária Nőszövetség, a kolozsvári Evangélikus Nőszövetség, a Magyar Pedagógusszövetség és a katolikus Caritas képviselői. Meghatározták céljaikat: helyreállítani a család szerepét a társadalomban, a nagy és csonka családokat felkarolni, a nemzettudat fejlesztése, kapcsolatok fejlesztése az anyaországgal, ismertetni az ifjúsággal a nemzeti értékeket stb. Megválasztották a vezetőséget: elnök Tokay Rozália, a Magyar Mozgássérültek Egyesületének vezetője, alelnök Szász Rózsa, a marosvásárhelyi Lorántffy Zuzsanna Nőszövetség elnöke, titkár dr. Bakos Katalin általános orvos. /Megalakult az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1997. október 10.

Okt. 10-12. között rendezik meg az Erdélyi Magyar Nőszövetségek III. találkozóját, a helyi Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet szervezésében. Az első nőszövetségi találkozót két évvel ezelőtt Marosvásárhelyen tartották, míg a tavaly Kolozsváron gyűltek össze a nőszervezetek. A mostani találkozóra 11 szövetség jelezte részvételi szándékát Temesvárról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Nagyváradról és máshonnan. A találkozó során a nőegyletek képviselői meghallgatják egymás beszámolóit, eldöntik, hogy alakítsanak-e országos szövetséget, s ha igen, megvitatják ennek alapszabályzatát is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 1030. sz./

2002. október 21.

Gyergyószentmiklóson okt. 20-án, vasárnap emlékeztek a Kommunizmus Áldozatai-emlékmű előtt - a városi köztemetőben -az 1956-os forradalomra. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége (VPFSZ), az RMDSZ-szervezet, a polgármesteri hivatal, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet helyezte el a megemlékezés virágait, majd dr. Garda Dezső képviselő, Pál Árpád polgármester, Rokaly József, a városi RMDSZ-elnöke, Salamon László, a VPFSZ titkára, végül Hajdó István főesperes-plébános felidézte a forradalmat. A meggyilkolt pesti srác, Mansfeld Péter arcképével felvonuló templomnyi nép ünnepi szentmise után tartotta a temetői megemlékezést, melyen az akkor meghurcolt Gálné Esztegár Ildikó - nyugalmazott tanárnő - Márai Sándor Halotti beszéd című versét mondta el. /Bajna György: 1956-os megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./

2002. december 10.

Gyergyószentmiklóson dec. 4-6-a között tartották a városnapokat. Az első napon táncház várta a fiatalokat a művelődési központban, másnap a Figura Stúdiószínház szórakoztatta a gyermekeket. Megnyílt a gyermekrajz kiállítás a Figura Galériában: a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet felhívására több, mint ezer Mikulás-rajz érkezett, ebből 150-et kiállítottak. A hagyományos Mikulás-napi felvonulás, a főzőverseny, kézműves kirakodóvásár, modern- és társastáncok sikeresek voltak. Dec. 6-án a hagyományos búcsús szentmise és körmenet következett. A búcsús körmenet hagyományőrző lovasokkal, keresztalják fölvonulásával, a város ereklyéjének, Szent Miklós 1756-ból származó kis faszobrának körbevitelével folyt. Volt még karikatúra- kiállítás, "Topolyai est", a testvérváros, Bácstopolya rendezésében, Pro Urbe díj kiosztása és sportverseny. /Gál Éva Emese: Ünnepnapok Szent Miklós városában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

2003. június 10.

A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ jún. 9-i ülésének vendége Füzesi Magda költőnő volt a kárpátaljai Beregszászról. A Lorántffy Zsuzsanna nőegylet székhelyén tartott találkozón műveiből olvasott fel és a kárpátaljai irodalmi életről számolt be a vendég. /Találkozó Füzesi Magdával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2004. szeptember 9.

Több mint egy évtizede minden évben, szept. 7-én a Gyergyószentmikóssal határos Gac oldalban álló emlékműnél emlékeznek az 1944-ben ezen a napon brutálisan legyilkolt 159 székesfehérvári kiskatonáról, valamint a felszegi városrész háborús pusztulásáról. Kontesveller József alpolgármester emlékeztetett, hogy az oroszok bejövetelének 10 civil áldozata is volt. Antal János háborús veterán a székely határőrség gyergyói II. zászlóaljának áldozatairól szólt, akik a görgényi és a gyergyói havasokban véreztek el, majd a polgármesteri hivatal, az RMDSZ, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet és a Volt Politikai Foglyok Szövetsége képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit az emlékmű talapzatán. /Évfordulós megemlékezés a Gac oldalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2005. június 6.

Mintegy 150 gyergyószentmiklósi várta a római katolikus temetőben a város harangjai negyedórás zengésének a végét és vett részt az első olyan rendezvényen, ahol a szervezők és a kezdeményezők között szereplő helyi RMDSZ- és MPSZ-szervezetek vezetői együtt emlékeztek a magyar nemzet legnagyobb tragédiájára, a 85 éve szentesített trianoni békediktátumra. A Bíró Sándor református tiszteletes és Hajdó István római katolikus főesperes imájával kezdődő rendezvényen koszorúval emlékezett a római katolikus egyháztanács, a városi RMDSZ, a helyi MPSZ-szervezet, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet és a Volt Politikai Foglyok Szervezetének gyergyói fiókja. Rokaly József történelemtanár, Kis Portik Irén néprajzkutató és Garda Dezső történész, parlamenti képviselő, illetve az ifjúság nevében a főiskolás Kassay Miklós beszélt. /Bajna György: Trianonra emlékezés először. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

2005. október 7.

Székelyudvarhelyen rövid műsorral, valamint koszorúzással emlékeztek az 1848-as szabadságharc áldozataira a Márton Áron téri Vasszékely-szobornál. A Polgármesteri Hivatal szervezte megemlékezésen Szász Jenő polgármester adózott a tizenhárom aradi vértanú emlékének. „Az aradi vértanúk méltósággal haltak meg hazájukért. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy méltósággal kiálljunk az elveink mellett, az önrendelkezési jogunkért vagy éppen a kettős állampolgárságért, hogy hűek legyünk a nagy elődökhöz, és annak tudatában élhessünk, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk nemzetünk felemelkedéséért”– mondta Szász Jenő. Gyergyószentmiklóson délelőtt a Polgármesteri Hivatal, a Volt Politikai Foglyok Gyergyói Szövetsége, az 1956-os Vitézi Lovagrend és a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet tisztelgett a Kiss Antal honvédőrnagy kopjafájánál szervezett koszorúzáson. Az aradi 13-ról Kontesveller József alpolgármester emlékezett. Délután a Földváry Károly Hagyományőrző Huszár Egyesület és a Tarisznyás Márton Múzeum szervezett közös megemlékezést. Csergő Tibor múzeumigazgató köszöntője után Somogyi Győzőnek a magyar hősöket ábrázoló táblaképeiből a múzeumban rendezett kiállítását Balázs József méltatta. /Szász Emese, Bajna György: Megyénkben is megemlékeztek a vértanúkról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

2005. október 10.

Az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége október 7-9-e között Gyergyószentmiklóson tartotta hagyományos évi vándorgyűlését. A tanácskozáson a Temesvári Magyar Nőszervezet, a bukaresti Barátok Nőszervezet, a nagyváradi Rogerius Református Nőszervezet, a besztercei Láncszem Nőszervezet, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőszervezet és a Márton Mária Római Katolikus Nőszövetség, valamint a házigazda Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet küldöttei vettek részt. A küldöttek beszámoltak a közösen vállalt tevékenységekről, megbeszélték a jövő évi teendőket. A nőszövetségek emberbaráti szervezetek, valamennyien segítenek egy vagy több rászoruló diákot, illetve egy-egy magyar főiskolai vagy egyetemi hallgatót. Öregek, nagycsaládosok életén próbálnak szerény lehetőségeikhez mérten segíteni. /Bajna György: A hagyományápolás és a szeretet jegyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./

2005. október 10.

Az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége október 7-9-e között Gyergyószentmiklóson tartotta hagyományos évi vándorgyűlését. A tanácskozáson a Temesvári Magyar Nőszervezet, a bukaresti Barátok Nőszervezet, a nagyváradi Rogerius Református Nőszervezet, a besztercei Láncszem Nőszervezet, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőszervezet és a Márton Mária Római Katolikus Nőszövetség, valamint a házigazda Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet küldöttei vettek részt. A küldöttek beszámoltak a közösen vállalt tevékenységekről, megbeszélték a jövő évi teendőket. A nőszövetségek emberbaráti szervezetek, valamennyien segítenek egy vagy több rászoruló diákot, illetve egy-egy magyar főiskolai vagy egyetemi hallgatót. Öregek, nagycsaládosok életén próbálnak szerény lehetőségeikhez mérten segíteni. /Bajna György: A hagyományápolás és a szeretet jegyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./

2006. augusztus 8.

Gyergyószentmiklós római katolikusai szerencsések, hiszen olyan plébánosok szolgálták csak az elmúlt száz esztendőben is, mint Szabó György apát, László Ignác főesperes, az utóbbi 21 esztendőben pedig Hajdó István főesperes, aki messze földön is megbecsültté tette szolgálati helyét. Augusztus 6-án, a vasárnapi szentmisén, hogy meghatottságán könnyítsen, a távozó főesperes szigorú számadást készített szolgálatáról, s inkább abbéli fájdalmát emelte ki, hogy sok szív fordult el Istentől, bármennyire próbált orvosa is lenni a rábízott lelkeknek. Nem beszélt közösségépítő fáradhatatlan munkájáról, a csaknem romosan kapott plébánia rendbetételéről, a kispapok lakásainak felépítéséről, a régi plébániaépület felújításáról, az egyháznak visszajuttatott Korona újjáépítéséről, a gyilkostói Szent Kristóf-kápolna felépítéséről, a Bucsin negyedi Szent István-templom építésének megkezdéséről, s arról sem, hogy kapcsolatteremtései segítettek számos szociális kezdeményezést. (A szeretetkonyha létrejötte a főesperes érdeme, működtetése a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylettel egyenlően dicséri a plébániahivatalt is.) Hajdó Istvánt az érsek Székelylengyelfalvára helyezte. /Bajna György: Jó pásztorunk volt. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

2006. október 7.

Szervezési hiba miatt két csoport két időpontban emlékezett október 6-án Gyergyószentmiklóson az aradi vértanúkra. Délben maroknyian gyűltek össze a temetőben Kiss Antal kopjafájánál. Koszorút helyezett el a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal, a Lorátffy Zsuzsanna Nőegylet, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, továbbá a helyi és területi RMDSZ- szervezet. Este hat órakor az Magyar Polgári Szövetség kezdeményezésére gyertyagyújtással, imádkozással emlékeztek az egybegyűltek, szintén a temetőben. A harmadik csoportot azon személyek alkották, akik nem szereztek tudomást a megemlékezések egyikéről sem. /Balázs Katalin: Kettős emlékezés az aradi vértanúkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

2007. szeptember 8.

Félszáz gyergyószentmiklósi zarándokolt szeptember 9-én a Gac-oldali emlékműhöz, megemlékezve arról a 159 katonáról, akiket 1944. szeptember 7-én lemészároltak. Gyergyószentmiklós védelmére kiképzetlen osztagról van szó, melyet oda kivezényeltek, tagjait a román csapatok agyonlőtték. Az emlékműnél koszorút helyezett el a Loránffy Zsuzsanna Nőegylet, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, a gyergyószentmiklósi önkormányzat, a városi és területi RMDSZ, a Gyergyószentmiklósi Székely Tanács, a helyi Magyar Polgári Szövetség és a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület megbízottja. /Balázs Katalin: Gac-oldali megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

2007. október 8.

Október 6-án az első felelős miniszterelnökre, Batthyány Lajosra emlékeztek Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeumban. Beder Tibor nyugalmazott tanár mutatta be a vándorkiállítás anyagát. Diákok fáklyás sorfala között indultak az emlékezők a szabadságharcos Kiss Antal honvéd ezredes emlékére állított kopjafához a városi temetőbe. Együtt koszorúzott dr. Garda Dezső országgyűlési képviselő, az RMDSZ részéről Petres Sándor, Kontesveller József alpolgármester, Árus Zsolt és Vadász-Szatmári István, a Magyar Polgári Szövetség képviseletében. A Székely Nemzeti Tanács koszorúját Rokaly József helyezte el. Koszorúztak a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, a Lórántffy Zsuzsanna Nőegylet és a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület, illetve a múzeum munkaközössége nevében is. /Bajna György: Csinnadratta nélküli megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

2007. október 22.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcra emlékezett október 21-én, vasárnap Gyergyószentmiklóson a Volt Politikai Foglyok Szövetsége. A nagymisén Portik Hegyi Kelemen főesperes plébános az 1956-os áldozatok lelki üdvéért is imádkozott. A szentmise után a megemlékezők a sűrű havazás ellenére is szép számban vonultak a temetőbe, hogy a kommunizmus áldozatai emlékműnél folytassák a koszorúzással véget érő megemlékezést. Az Ambrus Éva karnagy vezette Ipartestületi Férfikórus mellett fellépett a középiskolás Blénessi Enikő és Ráduly Andrea, illetve a csíkszeredai politikai foglyok képviselői közül Kelemen Csongor. Mindhárman verset mondtak. A forradalom eseményeit a gyergyószentmiklósi volt politikai foglyok nevében Kovács Géza ny. matematikatanár foglalta össze. Dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő a forradalom romániai kihatásai közül kiemelte a magyar nyelvű felsőoktatást korlátozó intézkedéseket, illetve a viszonylagos önrendelkezést biztosító Magyar Autonóm Tartomány felszámolását. Rokaly József ny. történelemtanár a XX. századi világpolitikai helyzet elemzésével emelte ki mindazok szerepét, akik cserbenhagyták a magyar népet. Erre az alkalomra Mansfeld Péter fényképe az emlékműre került. A talapzathoz a Volt Politkai Foglyok Gyergyói, illetve Csíki Szervezete, dr. Garda Dezső képviselő, az RMDSZ, az MPSZ, az SZNT, a Polgármesteri Hivatal, a Volt Munkaszolgálatosok Szervezete, a Lórántffy Zsuzsanna Nőegylet, a Földváry Károly Huszár-hagyományőrző Egyesület és Pál Árpád helyezett el emlékkoszorút. /Bajna György: Ötvenhatos megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998