udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 48 találat lapozás: 1-30 | 31-48
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Lorantffy Zsuzsanna Reformatus Egyhazi Kozpont (Nagyvarad)

1997. április 28.

Nagyváradon a Varadinum ápr. 28-i rendezvénye volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartott könyvbemutató.A házigazda, Veres Kovács Attila lelkész üdvözölte a vendégeket, majd a váradi színház egykori főrendezője, a ma Magyarországon élő Szabó József ismertette Kelemen Iván Várad színészete című könyvét. Kelemen Iván 1961-1974 között volt a színház irodalmi titkára, tudós tanárember, amellett kitűnő műfordító. Salamon Juliska Levelek Nagyváradról /Polimark Kiadó, Bukarest/ című gyűjteményét Halász Anna ismertette. Dukrét Géza-Péter I. Zoltán Nagyváradi városismertetőjét Szilágyi Aladár méltatta. A székelyudvarhelyi Ablak Könyvkiadó szerkesztő-mindenese, Majla Sándor az általa összeállított Fagyöngy versantológiát és az Erdélyi Dekameron prózaantológiát mutatta be. Végül dr. Indig Ottó Barabás Zoltán Ulysses gúnyájában című verseskötetét elemezte. /Gittai István: Új könyvek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 29./

1998. február 11.

Febr. 11-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ dísztermében bemutatták a Partiumi Füzetek második kiadványát: Kordics Imre Sírok, sírjelek a Váradi-Olaszi temetőben című munkáját. a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /elnöke Dukrét Géza/ adja ki a Partiumi Füzetek sorozatot. A bemutatón Tőkés László püspök kifejtette: "Ahol kipusztulnak az utódok, a leszármazottak, ott meghalnak a temetők is. Ez a könyv kísérlet arra, hogy ha a temetőt el is pusztították, legalább az emléke maradjon fenn." Tőkés László elmondta, hogy a rogeriuszi református templom kertjébe nyolc honvédtiszt sírhelyét és hamvait helyezik majd el. Az esten Tempfli József püspök is beszédet mondott. /Pásztai András: "Az emléke maradjon fenn". = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 13./

1998. március 8.

Márc. 7-8-án Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi központban ünnepélyesen megnyitották az Erdélyi Népfőiskolai Collégiumot. Az alapító okirat szerint az intézmény civil kezdeményezésként kívánja folytatni népfőiskolát alapító és fenntartó elődeinek hagyományőrző, értékteremtő, közösségépítő és hiterősítő munkáját. Nagy Attila püspöki titkár ismertette az 1998-as programot, kiemelve olyan témaköröket, mint A magyarság jövőképe Erdélyben, Elvándorlás-kivándorlás, Gazdasági változások. Dr. Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium elnöke az 1989 utáni magyarországi népfőiskolákról beszélt, Tavaszi Hajnal a sárospataki és nagyváradi kezdeményezés között vont párhuzamot, dr. Csapó József szenátor s nemzeti önazonosság megőrzésé hangsúlyozta, Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Collégium elnöke kifejtette, hogy a népfőiskolai intézmények fogalma az utóbbi évtizedekben kitörlődött Romániában. Tőkés László püspök a felnőttképzés szerepéről, az egyház és kultúra viszonyáról beszélt. Másnap dr. Egyed Ákos professzor, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság elnökének Wesselényi 1848 tavaszán című tanulmányát olvasták fel. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 10./

1999. október 12.

Veres-Kovács Attila nagyvárad-olaszi lelkipásztor emlékeztetett: a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központot /Nagyvárad/ 1996-ban adták át rendeltetésének. Az emeleten, a nagyteremben van a Partiumi Református Múzeum, amely előadóterem is, százharminc-százötven személy befogadására alkalmas. Egyházi gyűléseket, irodalmi esteket, könyvbemutatókat, kamarakoncerteket, előadásokat, kiállításokat rendeznek a teremben. Az alagsorban van a modern konyha, a százhúsz személy befogadására alkalmas ebédlő, az adminisztrátor irodája és raktárhelyiségek. Ebben a központban van az egyházközség könyvtára is, olvasóteremmel. A központban végzik a diakóniai munkát. Két éve indult meg az egyházkerület szeretetszolgálata, a szegények, nagycsaládosok, magányos és magatehetetlen idősek meleg étellel való ellátása. Ma állami támogatás nélkül, önerőből fenntartott konyhát működtetni szinte isteni csoda.. /Fábián Tibor: Hároméves gyöngyszem. Interjú Veres-Kovács Attila nagyvárad-olaszi lelkipásztorral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 12./

2000. április 14.

A Magyar Egészségügyi Társaság (MET) és az Ecclesia Mater Alapítvány szakmai találkozót szervezett orvosoknak és más egészségügyi dolgozóknak április 7-8-án Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. A rendezvényen 120 bihari, aradi, szatmári résztvevő hallgatta meg a hazai és magyarországi előadókat. Dr. Takács Gáspár /Budapest/ pszichiáter az erkölcs- és értékválságról, a lelki bántalmakról beszélt. Népbetegség a depresszió, mondta. Magyarországon a felnőtt lakosság egynegyede szenved ebben a betegségben, 60 százaléka pedig gyakran kimerült. A depressziót az értékválság, a negatív gondolkodás jelzi. A magyar ember kishitű, fejtette ki. Állandóan panaszkodik, szorong. Ilyenkor az érzelmi világa beszűkül, sértődékennyé válik, nem tudja kimutatni a szeretetét, összpontosítási zavarai vannak, túlzottan ingerlékeny lesz, fél az ismeretlentől. /K. Fekete Ildikó: Orvosok tanulhattak egymástól Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

2001. január 8.

Jan. 7-én tartotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületi utáni új évi fogadását Nagyváradon. Csűry István, az egyházkerület generális direktora elismeréssel szólt a püspökről. Tőkés László püspök kifejtette: "Most a határmódosítás nélküli újraegyesítés időszakában fontos az egyházak szerepe, szolgálata. Bár most is kísért a posztkommunista gondolkodás, a politikusok elismerik az egyházak szerepét, de nem veszik komolyan″. Tempfli József római katolikus püspök a megértésről, a szeretetről és az összetartozásról beszélt, Csapó I. József exszenátor a hitet bizonyító cselekedet fontosságáról szólt. Popper Cserepes Zsófiának, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium igazgatójának ünnepi beszéde után a tanintézet diákjainak műsora következett. A közjó szolgálatában elnevezésű díjat a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ kapta. /Rais W. István: Egyházkerületi új évi fogadás. Megmaradásunk feltétele az önépítkezés. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8./

2001. március 26.

Márc. 24-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében tartotta honismereti találkozóját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Dukrét Géza elnök bevezetője után előadások hangzottak el, majd megtartották a Bizottság közgyűlését és megbeszélték a Bihar megye honismerete című gyűjteményes kötet szerkesztésével és kiadásával kapcsolatos tennivalókat. Az előadások változatosak voltak, többek között Bessenyei István Székelyhíd történetét foglalta össze, Major Miklós falutörténeti dolgozata egy Árpád-kori település, Szilágyzovány históriáját taglalta, Sallay Károly ugyancsak egy Árpád-kori, magyar szempontból elszórványosodó falu, a Szatmár megyei Apa monográfiájából kínált ízelítőt. /Helytörténészeink nem tétlenkednek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./

2001. április 10.

Az Erdélyi Népfőiskolai Collegium feladata a hagyományőrzés és az értékfelmutatás, továbbá a közösségteremtés és -formálás, tájékoztatott Barabás Zoltán ügyvezető elnök. Az intézmény 2001-es programjainak Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ ad otthont, havonta tartanak egy előadást. Múlt hónapban indították a Népfőiskolai vasárnap című rendezvénysorozatot, melynek első állomása márc. 25-én volt, Ravasz László és az erdélyi magyarság kérdéskörét járta körbe Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkipásztor. Áprilisban Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője tart előadást a határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiájáról és lehetőségeiről. Májusban Nagyváradi sajtótükör 1990-2000 címmel Indig Ottó tart előadást. Lesz élő irodalmi újság, helyi kortárs költők közreműködésével. Júniusban Péter I. Zoltán szakíró mutatja be az építészeti örökséget, júliusban pedig Bodnár Ákos, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára tart előadást a keresztyén orvos esélyeiről. Augusztusi vendégük Semjén Zsolt vallásügyi államtitkár, témája: Állam és egyház - a szekularizáció kihívásaival szemben. Előadást tart még a következő hónapokban Kis Boáz lelkipásztor, a Magyar Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke, Jakobovits Miklós képzőművész, Kiszely István történészprofesszor, végül Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora. /Papp Gy. Attila: Erdélyi Népfőiskolai Collegium. Gazdag programkínálat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./

2001. május 5.

A Népfőiskolai esték sorozatban Nagyváradi sajtótükör 1992-2001 címmel tartottak fórumot máj. 4-én a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ dísztermében. Barabás Zoltán, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke tartotta a bevezetőt, majd dr. Indig Ottó irodalomtörténész vázolta a helyi újságírás történetét. A Bihari Napló és az Erdélyi Napló története mellett megemlítette a Kelet-Nyugatot, a Médiát, a Directet is. Keserű konklúzióként vonta le, hogy pénzhiány miatt csupán az EN és a BN maradt fenn. /Tizenegy év váradi sajtója. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5./

2001. május 8.

Ápr. 28-29-én tartották a hegyközi Micskén, a Timotheus Házban a Diakóniai szolgálat és az állam szociális felelőssége egy változó társadalomban című konferenciát, amely folytatása volt a januári tanácskozásnak. Kerekes József, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ igazgatója, diakóniai szakelőadót kiemelte, hogy a holland Christen-Unie Református Pártszövetség segítsége nélkül nem lett volna ez a rendezvény. A diakóniai, azaz a sok esetben fizikai törődéssel párosuló lelki gondozás elsősorban nem az anyagiak kérdése, hanem a lelkületé, hangzott el a konferencián. Az egyház megpróbálja felkeresni és segíteni azokat az embereket, akik az elmúlt éveknek, a társadalmi átalakulásoknak a vesztesei voltak, a perifériára sodródtak. Gergely Annamária az Érmelléki Református Diakóniai Alapítvány tevékenységét mutatta be. Kerekes József figyelmeztetett, hogy Romániában általánosságban nem rendezett a diakóniai jellegű központok státusa, gondot jelent az intézmények fenntartása. Két további egyházkerületi intézményvezető, Varga Eliz és Tornai Melinda bemutatták a Nagyváradon működő szociális napközit, valamint a nagyszalontai Péter Iskolát. Mindkét intézmény hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozik. Az ilyen értekezletek a kapcsolatfelvételt is szolgálják. /Nagyálmos Ildikó: Önzetlenül Isten és a rászorulók szolgálatában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2001. június 13.

A Magyar Professzorok Világtanácsának több mint harminctagú küldöttsége, köztük Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke vett részt jún. 12-én a Magyar Szakírók Szövetségének alakuló ülésén Nagyváradon. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartott tudományos ülés egyik főszervezője a Partiumi Keresztény Egyetem volt. Az új szövetség megalakulásának alkalmából Kecskés Mihály, a Magyar Professzorok Szövetségének elnöke tartott köszöntőbeszédet. Tempfli József római katolikus megyés püspök úgy értékelte: Nagy megtiszteltetés a számunkra, hogy itt Váradon tartja alakuló ülését a Magyar Szakírók Szövetsége, mert fontos, hogy halljon rólunk a világ. Fontosak ezek a találkozások, hiszen az összetartozás érzését erősítenünk kell. Vizi E. Szilveszter A magyar nyelv szerepe a tudományban és az ismeretterjesztésben címmel tartott előadást. - Az anyaország határain kívül rekedt magyarok számára a legfontosabb a nyelv megőrzése, hiszen ez a biztosítéka annak, hogy a Kárpát-medence magyarsága együtt lépjen be Európába. Európaiságunk a magyarságunkkal együtt biztosítja helyünket a sokszínű unióban - szögezte le beszédében Vizi E. Szilveszter. Szilágyi Pál kolozsvári egyetemi tanár a nyelvet az idegen környezetben veszélyeztető tényezőkre hívta fel a figyelmet. Tőkés László református püspök hangsúlyozta: "...az asszimiláció miatt nemcsak a köznyelv, hanem a szaknyelv is kárt szenvedett. Az önazonosság-vesztés szerves részét képezi az egyes szaknyelvek terén történő térvesztés." /Tudományos szövetség alakult. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 13./

2001. július 18.

Erősítsétek az egyházat! - biztatta a közel negyedszáz frissen végzett, pályakezdő lelkészt júl. 17-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban Tőkés László püspök. A végzősök közül 19-en kezdik meg a szolgálatot az Királyhágómelléki Egyházkerületben. A püspök az egyházi egység megőrzésére szólította a fiatalokat, figyelmeztetve őket a szekták terjeszkedésének a veszélyeire is. Az idei végzősökkel 50 százalék fölé emelkedett az egyházkerület ama lelkészeinek száma, akik 1989 után léptek szolgálatba. /Kulcsár Andrea: Fiatal lelkészek köszöntése. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 18./

2001. augusztus 16.

Aug. 17-én Fábián Imre Eredeti népmesék Biharból című könyvét mutatják be Nagyváradon, a Loránántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. A kötetben az utóbbi 30 évben összegyűjtött valamennyi bihari népmesét, illetve a szalontai és méhkereki gyűjtésének teljes anyagát is csokorba kötötte most a szerző. Az Eredeti népmesék Biharból gyűjtemény kiadásában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Millenniumi Bizottság támogatta Fábián Imrét. /Eredeti népmesék Biharból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2001. október 27.

Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban a Kárpátokon túlról érkezett vendégeket fogadtak a hétvégén. A moldvai csángó-magyarok különös kultúráját, hétköznapjait nyolcan hozták közelebb a nagyváradi érdeklődőkhöz, köztük Duma István András csángó-költő, a Szeret-Klézse Alapítvány vezetője, illetve Csoma Gergely budapesti csángó-szakértő és dr. Budavári Gyula, az erdélyi szövetség alelnöke. Okt. 25-én Énországom Moldova - egy csángó költemény ösvényin címmel a csángó világot bemutató fotókiállítás nyílt. Tóth Beáta csángó népdalokkal, Mátyás Zsolt Imre pedig Duma István András költeményeivel gazdagította a nyitórendezvényt, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő beszélt az egységes nemzetről, amely az ősi gyökerekből táplálkozó csángókultúrával lehet teljes. Csak akkor van megmaradásunk Nagyváradon, Bihar megyében, a Kárpát-medencében, ha segíteni tudunk a nálunk elesettebbeknek - mondta. Másnap a moldvai csángókról szóló előadásokkal folytatódott a rendezvénysorozat. Okt. 27-én a nagyváradi Mikes László Csángóbaráti Társaság gyűlésére kerül sor, Szilágyi Zsolt a moldvai csángómagyarság jelen helyzetéről tart előadást, majd Duma István András Én országom, Moldva c könyvének váradi bemutatója következik. Okt. 28-án, vasárnap a nagyváradi bazilikában a Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök celebrálta szentmisével zárulnak a Csángó-napok. /Csángó-napok Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2001. december 28.

Rendhagyó kulturális esemény volt Nagyváradon karácsony előtt. A régi Váradot megörökítő festőművész, a 68. évébe lépett Kristófi János festőművészt ünnepelték a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, abból az alkalomból, hogy a művész munkásságát megörökítő album jelent meg. A nagy formátumú kiadvány ihletője a Magyarországon munkálkodó Banner Zoltán művészettörténész. A művész tíz gyermeke anyagilag is jelentősen hozzájárult a költséges monográfia kiadásához, amelyet a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatott. Banner Zoltánnak ez a 15. erdélyi művészről írt monográfiája. /(Balla Tünde): Méltó helyén az erdélyi művészetben. Kristófi monográfia Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2002. február 18.

Febr. 17-én Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Illyés Gyula Könyvesboltjában mutatták be Pomogáts Béla új köteteit. A Leletmentés c. tanulmánykötet a 1970-től errefelé keletkezett kritikák gyűjteménye, olyan Erdély-központú írásoké, melyek magyarországi irodalmi folyóiratokban jelentek meg. A Műhely Erdélyben művészetteremtő személyiségekről és könyvkiadókról szól, a kisebbségi sorban élők iránti felelősség vállalásról. A Transszilván hőskölteménybe foglalt 15 tanulmányban pedig arról írt, mit jelent számára az erdélyi magyar irodalom. Pomogáts Béla munkásságának jelentős részét Erdélynek szentelte, olyannyira, hogy gyakorta megkérdezik tőle: Ön ugyebár erdélyi? Kuncz Aladárt választotta szakdolgozata témájául. 1969-től akadémiai ösztöndíjjal sikerült Erdélybe jönnie. A helikoni nemzedéktől kapott baráti fogadtatás és bizalom elkötelezte Erdély mellett. Amikor 1984-ben a magyarság üldözéséről szóló memorandumot aláírta, végleg kitiltották Romániából, de mindjárt 1990 januárjában újra eljött s azóta hónapokat tölt Erdélyben: "Nem érzem azt, hogy határt kell átlépjek amikor idejövök a barátokhoz". Áprily Lajosról készülő új könyvének május végén Kolozsváron lesz a bemutatója. Pomogáts febr. 18-án a Lorántffy Zsuzsanna református egyházi központban tartotta meg Ady Endre és az erdélyi modell című előadását. /(Balla Tünde): Ön ugyebár erdélyi? Nagyváradi Ady-est vendége volt Pomogáts Béla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

2002. október 24.

Okt. 22-én Teremiújfaluban ötéves munka után felavatták a Timóteus Református Egyházi Központot. A kétszintes épület földszintjén a gyülekezeti otthon kapott helyet, az első emeleten a lelkészi lakás, míg legfelül a vendégszobák vannak. Az 520 lelkes református gyülekezet 1995-től hozzájárult a létesítmény megvalósításához. A helyiek áldozatos munkájához társult az egyházkerület az egyházmegye, a svájci és holland gyülekezetek, az Illyés Közalapítvány, valamint magánszemélyek támogatása. /Simon Virág: Timóteus református központ Teremiújfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./

2002. október 29.

Okt. 25-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban Székely Ervin képviselő átnyújtotta dr. Indig Ottónak a "Nagyvárad Szenátora" oklevelet. Indig Ottó beszélt kutatási területéről, Adyról és a századfordulós Nagyváradról, az akkori színházról. Az Ady korabeli Nagyváraddal kapcsolatban elmondta, hogy az akkor 50 ezer fős város négy, sőt egy ideig hét lapot és három színházi újságot tudott eltartani. Akkor több mint 90 százalékban magyarok lakták Váradot. Pezsgő életű, sok tekintetben a fővárossal versengő város volt. Fábián Enikő felolvasta a laudációt, mely szerint Indig Ottó többek között "szellemi örökségünk értő vagyonkezelője, láthatatlan kincsek ápolója". A Ferenczy Béla képzőművész által tervezett díszes Nagyvárad Szenátora oklevelet a kitüntetettnek Székely Ervin képviselő adta át. /Indig Ottó, Nagyvárad szenátora. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2002. november 16.

Először tartottak Felvidéki estet Nagyváradon. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által szervezett rendezvényt nov. 14-én, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartották. Tőkés László püspök a felvidéki és az erdélyi magyarságot sújtó történelmi eseményekről beszélt. A közelmúltban tisztségébe újraválasztott Erdélyi Géza püspök nem tudott részt venni a találkozón, a szlovák református egyházról szóló beszámolóját Tóth Mihály ismertette. Szlovákiában 109.730-an vallják magukat reformátusnak, ennek mintegy 15 százaléka szlovák, 85 százaléka magyar. Az 1989-es látványos felpezsdülés után az egyházi élet napjainkra valamennyire visszaesett, de nem annyira, mint a rendszerváltás előtt. "Élőbb lett az egyházi élet, a templomlátogatottság aránya javult" - hangsúlyozta Tóth Mihály. A földeket visszaadták, az ingatlanok 60-70 százalékát azonban nem. A felvidéki reformátusok egyetlen lapjáról, a Kálvinista Szemléről A. Kis Béla szerkesztő beszélt. Hodossy Gyula, a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó igazgatója a felvidéki magyar könyvkiadásról tartott előadást, majd Barabás Zoltán méltatta Hodossy Hivatalos versek című kötetét. /Tököli Magdolna: Különleges versvilág a felvidéki esten. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 16./

2002. november 20.

November 16-án a Nagyváradi Ady Társaság és a Várad folyóirat szavalóversenyt szervezett, a résztvevőknek Ady Endre Még egyszer című kötetéből kellett választaniuk. Az Ady-megemlékezések sora Váradon november 21-én folytatódik a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, ahol a tíz hónapja tartó Olvassuk együtt Adyt címmel szervezett sorozat zárul. November 22-én Nagyváradon Ady-emlékkiállítás nyílik a Kőrösvidéki Múzeumban és bemutatják a Nagyváradi Ady Társaság által újra megjelentetett Még egyszer című Ady-kötetet és dr. Corneliu Craciun egyetemi tanár Adyról írt román nyelvű monográfiáját, majd emlékülés kezdődik a színházban. /Balla Tünde: Ady költészetével "megfertőzötten" Nagyszabású évfordulós ünnepség Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2003. március 1.

Febr. 27-én Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke beszélt Nagyváradon, a Holnap versantológia reprint kiadásának bemutatóján. Korábban természetes volt Várad jelenléte Európában, a Budapest utáni legerősebb polgári város élénk szellemi, társadalmi, irodalmi életet folytatott, ezért Várad kötelez, magyarázta az előadó. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban összegyűlt közönséget Tőkés László püspök köszöntötte. Pomogáts Bélának két új kötetét /Magyarok között a nagyvilágban és Megújulásra váró hagyomány/ Barabás Zoltán méltatta. A Magyarok közt a nagyvilágban című kötetben a szerző a kisebbségi magyarság gondjait magukra vállalók előtt hajt fejet. A Megújulásra váró hagyomány arra felel, hogy 1989 után miért nem ment végbe a várt megújulás: a három szellemi intézmény, a keresztény egyházak, az irodalom és 1956 öröksége nem kapott méltó szerepet. /(Balla Tünde): Jön-e új generáció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2003. június 4.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gondozásában megjelent Tőkés László püspök legújabb kötete Rádióba mondom címmel, melynek bemutatója jún. 5-én lesz Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. /Könyvbemutató. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

2004. április 10.

Vassy Erzsébet nagyváradi képzőművész pasztelljeiből nyílt kiállítás ápr. 8-án Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Vassy Erzsébet tucatnyi egyéni és csoportos kiállításon vált ismertté Magyarországon is, ahol vajai, visegrádi, lakiteleki, zalaegerszegi, hejcei alkotótáborok vendége volt. /Balla Tünde: Táguló idő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2004. július 23.

A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban egy néprajz kutató népi hímzőnek, Elekes Juliannának állít emléket leánya, Bartos-Elekes Ildikó, aki édesanyja népi varrottasait állította ki. Elekes Juliánna életművet hímzett, tudását pedig lelkesen adta át, méltatták tárlatnyitón Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke és a népi hímző leánya. /(Balla Tünde): Szemet gyönyörködtető hímzések seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

2004. október 19.

A Könyvtári esték rendezvénysorozat őszi évadnyitóján Tőkés László Autonómia és integráció című könyvét ismerhette meg a hallgatóság a nagyváradi Lorántffy Egyházi Központban. Barabás Zoltán egyházkerületi szóvivő az est házigazdájaként kifejezte örömét, hogy a rendezvénysorozat idén immár negyedik évadjába lép. Szervezői: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh és az Erdélyi Népfőiskolai Kollégium.    Tőkés László könyvét Szilágyi Zsolt képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke méltatta. Tőkés László rámutatott: az önkormányzat csírája lehet a helyi autonómiának.    “Óriási eredménye a román politikának, hogy 84 év alatt mindig sikerült leszerelnie az autonómiatörekvéseket. Még a magyarok között is találnak olyan személyeket, akik képesek belülről gáncsolni az autonómiát.” – mondta a püspök. /Fábián Tibor: Tőkés László könyve. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 19./

2004. október 22.

Bemutatták a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhelybizottság két új füzetét a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Péter I. Zoltán Nagyvárad római katolikus székesegyházai című munkája alaposan dokumentált könyv. A másik kötetben dr. Mózes Teréz nagyváradi néprajzkutató a révi fazekasság történetét dolgozta fel A révi népi fazekasság monográfiája címen. Mózes Teréz a téli időszakot Izraelben tölti, ezért nem lehetett jelen a könyvbemutatón. /Balla Tünde: Kalandozó a váradi székesegyházak és a révi fazekasság történetében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2004. november 18.

A mártír tábornok, Nagysándor József 200. éve született Nagyváradon, a bihari megyeszékhely magyarsága idén több rendezvénnyel is adózott a szabadsághősnek. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban emlékülést tartottak a hétvégén, amelynek jeles vendége, dr. Katona Tamás, budapesti történész professzor volt és bemutatták dr. Fleisz János váradi történész Nagysándor Józsefről írott könyvét. A Bihar megyei Civil Szervezetek Szövetsége, illetve a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szervezte emlékülésen Fleisz János ismertette kutatásainak eredményét. /Balla Tünde: Nagysándor József emlékülés és könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

2004. december 7.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) szervezésében cigányképviseleti értekezletet tartottak dec. 4-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban. Az előadások azzal foglakoztak, hogy mit tehet az egyház a romákért. Rostás-Farkas György író, a magyarországi Cigány Tudományos és Művészeti Társaság alapító elnöke küldött egy írást, melyet Nagy József Barna, a nagyváradi Református Cigánymissziós Központ vezetője olvasott föl. Tőkés László püspök kiemelte: a cigánykérdés elsőrendű fontosságú, nemzetpolitikai és egyetemes kérdés. Szükséges egy cigány értelmiségi réteg kinevelése. /Cigányképviseleti értekezlet volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2005. április 30.

A Varadinum keretében a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége fórumot szervezett. A kulturális életbe is egyre inkább beleszövődik a politika, aminek nem volna szabad megtörténnie. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta: jelentősen nőtt a magyar művelődési alapítványoknak, civil szervezeteknek nyújtható keretösszeg. Bodó Barna a civil szféra közművelődési és közösségjellegét tárgyalta. Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat vezetője elmondta: a magyar színtársulatnak sikerült önállóságot kiharcolnia, amit most megszüntet az új színházi törvény, mely visszaadja az irányítást a főigazgató kezébe. Az állami juttatások elosztása a társulatok között egyenlő, és nem bevételarányos, pedig annak nyolcvan százalékát a magyar társulat hozza össze. A magyarországi támogatási rendszer koordinációja összeomlott, ezért késnek a határon túli támogatások és nincs egységes támogatási politika a pénzek megítélésénél, mondta a Magyar Kultúráért Alapítvány budapesti képviselője, Egyed Albert. Elkészült a www.nagyvarad.ro magyar nyelvű internetes hírportál, amelyet a Nagyváradi Magyar Diákszövetség működtet. Nagyvárad legfrissebb hírei is megtalálhatók benne. Varadinumkor rendszeresen megszervezik a Szent László Gimnázium iskolanapját, Szent Lászlóval kapcsolatos történeti és helytörténeti vetélkedőkön mérték össze tudásukat a diákok. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban először az Erdélyi Múzeum-Egyesület tavalyi könyvterméséből szemelgethettek az érdeklődők. Biró Annamária, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének doktorandusa három nyelvészeti és irodalmi tárgyú tanulmánykötetet ajánlott: Benő Attila A kölcsönszó jelentésvilága című munkája, Szilágyi N. Sándor Elmélet és módszer a nyelvészetben című tanulmánya, a kolozsvári magyar irodalom tanszék kutatócsoportja Egyed Emese vezetésével dolgozta fel Aranka György szellemi hagyatékát, amelynek első kötetét is kézbe vehették a nagyváradiak az EME kiadásában, Aranka György gyűjteménye címmel. Egy drámatörténeti kuriózum is a polcokra kerülhetett: Tar Gabriella Nóra Gyermek a 18. és 19. századi Magyarország és Erdély színpadjain című munkája. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye könyvállományát lajstromozza Emődi András kötete. Kiss András levéltáros és Csetri Elek történész 80. születésnapjára megszerkesztett emlékkönyveket is bemutatták. A Magyarországra áttelepült Benkő Elek Kolozsvár magyar külvárosa a középkorban című kötete tavaly jelent meg. Két Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadvány: Dávid Gyula, Egyed Ákos és Kötő József Kossuth Lajos és Erdély címmel szerkesztette tanulmánykötetté a Kossuth születésének 200. évfordulójára szervezett konferencia előadásait. A másik: Egyed Ákos Az erdélyi magyarság történetéből 1790-1914 című könyve. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke a szerzője a Partiumi Füzetek sorozat 35. kötetének, ebben a Bihar megyei emlékműveket, emléktáblákat térképezte fel. A kötetet méltató Nagy Aranka elmondta: a kommunizmus idején megfogyatkoztak az emlékhelyek, aztán a rendszerváltás után több emlékművet állítottak Biharban, mint azelőtt száz évig. Fleisz János új könyve: Város, társadalom, kultúra, Nagyvárad a 19– 20. században. „Csendes szellemi honfoglalás részesei vagyunk” – állapította meg Pomogáts Béla, aki elmondta: a magyarság történelme során állandóan honfoglalásra kényszerült. Ezúttal a lélek útjain összekapaszkodók kulturális honfoglalásáról van szó, mely értékeinket menti át a holnapba. „József Attila emléke körül is csendes honfoglalás részesei vagyunk, költészetét a kommunizmustól kell visszafoglalnunk a magyar irodalom számára” – vélekedett az irodalomtörténész. /Lakatos Balla Tünde: Varadinum 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2005. június 20.

„Kiolthatatlan szeretet köt minket Nagyváradhoz, s hogy tenni is lehet érte, nem csak zsörtölődni miatta, annak szép példája a róla készült félórás dokumentumfilm” – fogalmazott Biró Rozália alpolgármester a rendhagyó bemutatón a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Villányi Zoltán szerkesztő-operatőr és Kirsch Norbert operatőr-vágó, a Duna Televízió és a Magyar Televízió tudósítói dokumentumfilmet készítettek Szent László városáról, alapításától napjainkig. A tárgyilagos várostörténeti bemutatón is átsüt a Nagyvárad iránti szeretet. /(Lakatos Balla Tünde): „Ezt a filmet nem fogjuk innen elvinni”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./


lapozás: 1-30 | 31-48




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998