udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 66 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Lucian Blaga Kozponti Egyetemi Konyvtar /BCU/ (Kolozsvar)

1990. március 30.

Kolozsváron az Egyetemi Könyvtárban már hozzáférhetőek az eddig tiltott alapba tartozó könyvek. Mintegy harmincezer könyv tartozott a tiltottak közé. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

1990. május 24.

A kolozsvári Egyetemi Könyvtár kifüggesztette az 1988-ban indexre tett szerzők listáját. A 152 szerzőből 9 magyar. Közülük háromnak /Beke György, Fábián Ernő, Molnár H. Lajos/ egy-egy munkája, míg a többinek /Banner Zoltán, Bartis Ferenc, Bodor Pál, Dános Miklós, Köteles Pál és Szőcs Géza/ valamennyi alkotása a tiltott könyvek közé került. - Ez a lista nyilván nem teljes, például az Erdély története sem szerepel rajta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

1994. november 23.

Kolozsváron a román nyelvű egyetemi oktatás 75. évfordulóját ünnepelték. Nekünk nincs egyetemünk, nincs mit ünnepelnünk, írta Kovács Ferenc. De van mire emlékeznünk. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1581-ben alapította meg Kolozsváron a jezsuita főiskolát, melynek királyi akadémiai jellege volt. Az utókor által adott néven Báthory Egyetem harminckét évig működött. A jezsuiták 1693-ban kezdik meg újra Kolozsváron a főiskolai oktatást. 1872-ben alakult meg a modern tudományegyetem Kolozsvárott, 1901-ben avatták fel az Egyetemi Könyvtárat. 1940-ben, az újrainduláskor az első rektor Málnási Bartók György. 1945 után, a Bolyai Tudományegyetem megalakulásakor olyan kitűnő professzorok működtek Kolozsváron, mint György Lajos, Tavaszy Sándor, Benedek Marcell, Szabó T. Attila, Búza László, László Gyula, Bíró Vencel, Entz Géza, Borbély Samu, Fényes Imre és sokan mások. 1948 után elüldözték a legjobb professzorokat, ekkor kerültek hatalomra a Gaál Gábor-Csehi Gyula klikk tagjai, akik az elsorvasztott egyetemet már nem tudták megtartani, és az 1959-ben, 35 évvel ezelőtt beolvadt a Babes Egyetembe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1995. május 20.

Máj. 20-án tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron. Benkő Samu elnök beszédében az erdélyi magyar tudománypolitika hármas irányvonalát tisztázta: az egyetemesség, a nemzeti feladatok teljesítése, valamint a romániai társadalmi, gazdasági fejlődéssel való érdekazonosság fontossága. Kiss András főtitkár megállapította, hogy adományoknak köszönhetően a tudományos munkához szükséges feltételek biztosítottak. Tabajdi Csaba államtitkár a közgyűléshez intézett levelében hangsúlyozta: "Ígérhetem, kül- és kisebbségpolitikánkban továbbra is szem előtt tartjuk a romániai magyar kisebbség anyanyelvi oktatására, tudós-, pedagógus- és szakemberképzésre, valamint az elkobzott közgyűjtemények, egyesületi ingatlanok visszaszolgáltatására, s a magyar műemlékek védelmére vonatkozó igényeit." /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./ A főtitkári jelentés szerint a taglétszám tovább gyarapodott, jelenleg 2515 fő /ebből 652 egyetemista/. Az EME kolozsvári könyvállománya valóságos kis egyetemi könyvtárként áll a hallgatók rendelkezésére, de a Jordáky-házban kialakított és használatra rövidesen átadható olvasóterem, a kutatócsoportok munkahelyén szervezett szakkönyvtárak szintén szolgálni fogják az információs és kutató igényeket. Megteremtették a feltéteket a transzilvanológiai kutatócsoport munkájának elkezdésére. Az elnökség pályázat alapján 1994. szept. 1-jétől két tudományos kutatót alkalmazott: Tamásné Szabó Csillát a magyar történeti nyelvtudomány, Jakó Klárát pedig Erdély írásos kultúrájának története tudományos tárgykörben. Sok adománnyal gazdagodott az EME gyűjteménye, ebből kiemelhető az EME egykori titkára, Kántor Lajos könyv- és kézirat hagyatéka. Az EME együttműködik a magyar Országos Levéltárral is. /Kiss András: Főtitkári jelentés az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1994. évi munkájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./A közgyűlésen megválasztották az EME első tiszteletbeli tagját, Jakó Zsigmond professzort, díszes okiratban sorolták fel érdemeit, az EME körében kifejtett hatvanéves munkásságát. Az EME honismereti-helytörténeti pályázatának eredményhirdetése következett. Összesen 23 pályamű érkezett be. A bizottság első díjat nem adott ki, négy művet második, hatot harmadik díjban, ötöt pedig dicséretben részesített. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27-28./

1997. május 21.

Kovács Albert felsorakoztatta érveit amellett, hogy Kolozsváron kell lennie a Bolyai Egyetemnek, hiszen ott van az Egyetemi Könyvtár, a botanikus kert, ott vannak a múzeumok, a könyvkiadók., ezért az egyetem érdekében "nekünk kell már számítgatni, tennünk kell". Szerinte a hatalom egyelőre újra lezárta a megvalósítás útját, de mi nem mondhatunk le önmagunkról. Kovács Albert önkényesnek minősíti a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének a multikulturalitásra vonatkozó döntését. Szerinte a civil társadalomnak kell létrehoznia az akadémiai bizottságot, EME-, RMDSZ-támogatással, és a közeli EME-közgyűlésnek határozatot kell hoznia a Bolyai Tudományegyetem visszaállításáról, erre a célra alakítson az EME szakmai bizottságot. /Kovács Albert: Egyetlen járható út. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

1997. június 7.

Csomafáy Ferenc kifogásolta, hogy a Kolozsváron tanuló magyar egyetemisták jó része nem jár az Egyetemi Könyvtárba, inkább a szórakozóhelyeket látogatják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7-8./

1997. június 17.

Bethlen Könyvtár /Nagyenyed/ jún. 6-7-én tudományos rendezvénysorozattal emlékezett a könyvtár létrejöttének 375. évfordulójára. Az erdélyi könyvtárak a tudomány szolgálatában című szimpóziumon Ambrus Hedvig, dr. Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály /Teleki Könyvtár munkatársai/, Olosz Katalin /Marosvásárhely/, Újvári Mária /Kolozsvár, Egyetemi Könyvtár/, Sipos Ibolya /Batthyaneum, Gyulafehérvár/ és Roth András Lajos /Dokumentációs Könyvtár, Székelyudvarhely/ tartott előadást. A részvevők megismerkedtek ezzel a vidékkel, Gyulafehérváron a Batthyaneum kincseivel, értékes könyveivel, majd a székesegyházzal, Alvincen felidézték a történelmet, Marosilyén Bethlen Gábor ma is álló szülőházán koszorút helyeztek el. Visszajövet Ompolyosgyepűn az 1848. okt. 24-én a románok által meggyilkolt, Zalatnáról menekülő 700 ártatlan magyar tömegsírjánál megálltak, az obeliszk előtt, Sárdon, Boroskrakkón, Marosszentimrén a református lelkek nélkül maradt, málladozó templomok előtt, Magyarigenben Bod Péter síremléke előtt, az ezer férőhelyes, de ma már csak hat református lelket befogadó templom előtt és mellette az állandó Bod Péter-kiállítást tekintették meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

1999. január 16.

Megnőtt a könyvtár látogatottsága Sepsiszentgyörgyön, jelenleg 9000 olvasójuk van, számolt be helyzetükről Kiss Jenő, a Megyei Könyvtár igazgatója. A könyvtár 200 ezer kötetes állományának fele magyar, fele román nyelvű. Több számítógépre lenne még szükségük, most folyik az állomány számítógépes feldolgozása /eddig a negyedrészt tudták felvinni/. Nyertek egy magyarországi pályázatot állománybővítésre és oktatásra. A mintegy húsz erdélyi magyar könyvtáros továbbképzését tervezik. "Szégyenszemre egyetlen egy ember van, aki könyvtári kutatómunkát végez Kolozsváron, az Egyetemi Könyvtárban, és az is román kollégákkal, nem magyar témákon dolgozik." Erős "könyvtárosi szakkönyvtárat akarunk Sepsiszentgyörgyön is kiépíteni, ahogy az oktatást is ide összpontosítjuk." A könyvtár dolgozói közül ketten posztgraduális képzést kapnak Szegeden. - Háromszék megyében Nagyborosnyó kivételével minden faluban van könyvtáros. - Szeretnék összeállítni a Háromszéki Ki Kicsodát. /Demeter J. Ildikó: Olvasók és kihívások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

1999. június 15.

A május 21-22-én Kolozsvárott tartott idei Szabédi Napokra tért vissza az Erdélyi Napló egyik írása. Az eszmecsere témája fontos volt: Írói hagyatékok sorsa - irodalmi gyűjtemények helyzete a Kárpát-medencében és Nyugaton. Dávid Gyula az erdélyi magyar irodalmi örökség sorsának és pusztulásának a helyzetképét vázolta fel. A kolozsvári Egyetemi Könyvtárnak 1989-ben még 84 magyar alkalmazottja volt, míg 1999-ben már csak 16 (takarítószemélyzettel együtt!). Dávid Gyulát az Erdélyből főleg az utóbbi 15-20 évben kimenekített hagyatékok sorsa, holléte, hozzáférhetősége aggasztja. /Zuh Imre: Nemzetben és Európában gondolkodott. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./

1999. október 22.

Emil Constantinescu államfő okt. 22-én egynapos látogatásra Kolozsvárra érkezett, a 80 éves román felsőoktatás ünnepi rendezvényeire. Az államfő az Egyetemi Könyvtárba látogatott, ahol felsőfokú intézmények képviselőivel folytatott zárt ajtók mögött megbeszélést. Ezt követően Constantinescu a Babes-Bolyai Tudományegyetemen részt vett a rendezvényen. Ennek keretében Andrei Marga tanügyminiszter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Oliviu Pascu, a Iuliu Hatieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, Leon Sorin Muntean, a Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem rektora, valamint Alexandru Farcas, a Gheorghe Dima Zeneakadémia rektora a román nyelvű felsőoktatás múltjáról és jelenéről tartott előadást. Emil Constantinescu kifejtette: az erdélyi kultúra feladata a tolerancia szellemének a megteremtése, amely nagymértékben hozzájárulhat Románia európai integrációjához. Délután az államfő meglátogatta a IV. Erdélyi Hadsereget, valamint a válaszúti fogyatékos iskolát kereste fel. Távozása előtt Constantinescu sajtóértekezletet tartott. A közvélemény-kutatásokat kommentálva elmondta: népszerűségének csökkenése nagyrészt a reformfolyamat során bekövetkezett változásoknak tulajdonítható. Szükség van változásra, még ha ez pillanatnyilag nehézségekkel jár is. Az államfő leszögezte: nincs válsághelyzet, a parlament, a kormány, az állam intézményei működőképesek. Az ellenzék nem állt elő olyan javaslatokkal, amelyek alternatívát jelentenének. /Papp Annamária: Constantinescu: az erdélyi kultúra feladata a tolerancia szellemének a megteremtése Szakszervezeti ultimátum az elnöknek: ők már nem érik be üres szavakkal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2000. február 24.

Febr. 22-én a Csiky Gergely Iskolacsoportba /Arad/ kötetlen beszélgetésre hívta meg a Szövétnek munkatársait, barátait a kiadvány alapító-szerkesztője, Réhon József. A találkozó célja az immár negyedik éve Aradon megjelenő "időszakos kiadvány" szerkesztésének jobb megszervezése. Bevezetőjében Réhon József elmondotta: meggyőződése, hogy a Szövétneknek jól meghatározott helye van Arad megye magyarságát szolgáló sajtótermékek sorában a Nyugati Jelen, az ennek mellékleteként megjelenő Havi Szemle és a rapszodikusan megjelentetett A Hang mellett. Hangsúlyozta, hogy a kéthavonként 500 példányban kinyomtatott lap a támogatásokból eltartja magát és Aradon kívül eljut Kölnbe, Münchenbe, Kastlba (az ottani magyar gimnáziumba), Izraelbe, de Paksra is. Megítélése szerint a lapot inkább a lelkesedés lendíti előre, mint a szakértelem, hiszen állandó és alkalmi munkatársai a legcsekélyebb honorárium nélkül dolgoznak. A tavaly októberi Szövétnek kérdőívekkel próbálta felmérni az olvasói igényeket, elvárásokat, és a visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak. Megjelenésének negyedik évében a kéthavonként rendszeresen napvilágot látó Szövétneket túlzott szerénység "időszakos kiadványnak" nevezni. Több javaslat után a jelenlévők egyetértettek az "aradi kulturális szemle" elnevezéssel. Hasznos javaslatnak tűnt az is, hogy a Szövétnek minden számából küldjenek el néhány példányt a Széchényi Könyvtárba, illetve a kolozsvári Egyetemi Könyvtárba. A Szövétnek főbb rovatainak szerkesztését a Nyugati Jelen munkatársai vállalták el, köztük Jámbor Gyula, Pávai Gyula, Puskel Péter és Ujj János. /(P. P.) [Puskel Péter]: Jobbító szándékkal. A Szövétnek jellegéről, rovatairól. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./

2000. július 12.

Ismeretes, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa múlt héten elfogadta a BBTE új Chartáját. A megszavazott változat nem rendelkezik a szenátus magyar tagjai által javasolt 5 önálló magyar kar létrehozásáról. A testület jelenlévő magyar tagjai egységesen tartózkodtak a szavazástól. A BBTE új Chartájának értékeléséről Kötő József oktatási államtitkárt kifejtette: Tartózkodásukkal a magyar oktatók kifejezték, hogy a Chartát nem tartják elég jónak, de mindenképpen előrelépésnek értékelik. A Charta meghatározása szerint az oktatási vonal az oktatási folyamatnak olyan szerveződési formája, amely kifejezésre jut katedrákban, főosztályokban és karokban. Ehhez azt is hozzá teszik, hogy egy fakultáson belül több oktatási vonal létezhet. Gyakorlatilag tehát távlatilag megfogalmazódik a katedrák és fakultások létrehozásának a lehetősége. A Charta biztosítja a képzésformák kezdeményezését, a tanerőkkel való gazdálkodás jogkörét, a versenyvizsgák meghirdetését, a tantervek összeállításának a felülvizsgálatát. Vagyis mindazokat az alapvető didaktikai feladatköröket elláthatja, amelyek lehetővé teszik a kezdeményezést és az illető oktatási vonal fejlesztését. A Charta egyik gyengesége, hogy bonyolult döntési jogkört ír le, amely nagyon elhúzhatja az oktatási vonal kezdeményezését. Amennyiben a főosztály indítványát a kari tanácsban leszavazzák, akkor ennek joga van azt a szenátus elé terjeszteni. A szenátus a javaslatot csak kétharmados többséggel szavazhatja meg. Ha viszont ez mégis megtörténik, paritásos bizottságot hoznak létre, amelyik kidolgozza a mindkét fél számára elfogadható megoldást. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a kezdeményezéseket ne szavazzák le már az első menetben. Ugyanakkor viszont beláthatatlan ideig elhúzhatják az ügyet. Az oktatási vonalak a titkárságon belül külön személyzettel és organigrammával fognak rendelkezni. A Charta szerint az adott oktatási vonalon belül csakis az illető oktatási vonal képviselőinek az egyetértésével lehet bizonyos képzéseket megszüntetni. Ezzel törvényesítették mindazt, ami eddig is létezett. A Charta előírja az egyetemi könyvtár mellett egy tudományos tanács működését, amelynek kötelező módon a magyar rektor-helyettes is tagja. A Charta szerint törvénybe iktatják a többnyelvűséget, lehetővé teszik az illető oktatási vonal nyelvének az akadémiai életben való használását. Az új Charta értelmében most a magyar tanulók olyan szakra is jelentkezhetnek, ahol nincs magyar oktatás. /Papp Annamária: Továbbra sem mondanak le az önálló oktatási struktúrákról. Kötő József államtitkár a BBTE új Chartájáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2000. augusztus 28.

Immár 22. alkalommal megrendezték a hírneves Parajdi Fúvóstalálkozót. Néhány zenekar (a homoródalmásiak, a csíkmadéfalviak, a Kovászna megyei barátosiak és uzoniak) pénzszűke miatt nem tudott eljönni. /Parajdi Fúvóstalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./

2001. február 10.

Legnagyobb félelmem az, hogy nem tudok megírni mindent, amit meg szeretnék, jegyezte meg Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész. Az erdélyi képzőművészekről szóló, Kriterionnál megjelent monográfiák egyharmadát Murádin Jenő írta. 1966-tól az Igazság szerkesztőségében dolgozott, a művészeti rovatnál, de az Egyetemi Könyvtárban kutatott napestig. Évtizedeken keresztül cédulázott, feldolgozott minden olyan adatot, amely az utóbbi százötven évben a képzőművészetre vonatkozik. E munka eredményeként összeállított egy olyan kartotékrendszert, amelynek alapján meg tudja mondani, melyik erdélyi képzőművész mikor és hol állított ki, hogyan értékelte ezeket a tárlatokat a kortárs kritika, illetve melyik kiadó és milyen kötetben használta műveik reprodukcióját. Kelemen Lajos követője volt: aki pozitivista módon gyűjtötte az adatokat. Legutóbbi kötetei: Nagybánya 100 éve (Miskolc, 1996, társszerzőként), Erdélyi festőiskolák (Kriterion, 1997), Kovács Zoltán munkásságát feldolgozó monográfia (Yoyo Only, 1998) és a Vass Áron-kötet (uo., 1998). /Demény Péter: Könyvtár és szerkesztőség között. Beszélgetés Murádin Jenő kolozsvári művészettörténésszel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

2001. március 8.

Magyar-magyar oktatási kapcsolatokról jó tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem beszélhettünk. Azóta oly sokrétűvé és szerteágazóvá vált, intézményes keretek között és civil kezdeményezések révén, átszőve az egész Kárpát-medencei magyarságot, hogy részletekbe menő számbavételük és régiók szerinti éles elkülönítésük szinte lehetetlenség. A Romániai Magyar Szó néhány olyan nagyobb programról kérdezte Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Az Apáczai Közalapítványt kormánydöntéssel 1998-ban hozták létre. Az alapítvány stratégiai programokkal beruházásokat, kifejezetten oktatási, döntően felsőoktatási kezdeményezéseket, pályázatokat támogat, évről évre nagyobb összegből gazdálkodva. A közalapítvány a határon túli magyar oktatás támogatására az idén valamivel több mint 750 millió forintot oszthat szét pályázati úton. A 2000/2001-es tanévben beindított Hallgatói Ösztöndíj Program a felsőoktatásban és a középfokú szakképzésben szülőföldjükön tanulóknak nyújt támogatást. Ennek keretében pályázati úton a Kárpát-medencében több mint 1500 magyar fiatal részesül 7000 Ft-nak megfelelő havi juttatásban. Az ösztöndíjak 51%-át Erdély kapja. A Magyarországon történő képzések esetében a hangsúlyt a részképzéses programokra fektetik. A minisztériumban működő Határon Túli Magyarok Főosztálya 2001-ben 400 millió forinttal gazdálkodik, amelyet részben magyarországi és szülőföldi ösztöndíjakra, részben pedig a máshol alig támogatott magyar nyelvű közoktatás fejlesztésére fordít, elsősorban a pedagógusok szülőföldi és magyarországi szakmai továbbképzésének, illetve a szomszédos országokban működő magyar pedagógusszövetségek munkájának támogatásával. - Magyarországon minden pedagógus 15-16 ezer forintot költhet a saját továbbképzésére évente, és kb. hasonló összeggel gazdálkodhat szakkönyvek vásárlására. Ezt a támogatási formát a státustörvény részeként szeretnék kiterjeszteni a magyar nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusokra is. - Jelenleg folyik a határon túli magyar iskolák bekötése a magyarországi oktatási internetes hálózatba: 32 határon túli magyar iskoláról van szó. Most ennyire volt keret. A jövőben ez a hálózat bővíthető. A pedagógusszervezetek által kiválasztott iskolákat számítógépes laborokkal szerelik fel. Ez nyolc számítógépből áll és egy központi nagy szerverből, jár hozzá egy képleolvasó és egy nyomtató is. Ezek az informatikai laborok ugyanolyanok lesznek, mint amilyeneket a magyar iskolák kapnak, amikor bekötjük őket az internetre. A 32 oktatási intézmény közül 18 erdélyi, név szerint a következők: Nagyváradról a Sulyok István Református Főiskola, Nagyenyedről a Bethlen Gábor Kollégium, Székelyudvarhelyről a Benedek Elek Tanítóképő Főiskola, Kézdivásárhelyről a Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Katolikus Szeminárium, Aradról a Csíki Gergely Iskolacsoport, Brassóból az Áprily Lajos Elméleti Líceum, Csíkszeredából a Márton Áron Elméleti Líceum, Székelykeresztúrról az Orbánt Balázs Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Elméleti Líceum, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Nagybányáról a Németh László Elméleti Líceum, Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceum, Szilágysomlyóról a Református Oktatási Központ és a Teleki Oktatási Központ révén a Szovátai Elméleti Líceum. Az informatikai laborokat az iskolák csak használatba kapják, a tulajdonjog az iskolákat támogató alapítványoké lesz. - A Testvériskolai Program idén fog elindulni. A költségvetésből erre 40 millió forint van. Az a cél, hogy az Oktatási Minisztérium összefogja, és megpróbálja bővíteni, egyfajta mozgalommá formálni azokat az évek, illetve évtizedek óta létező szórványos kapcsolatokat. Most folyik a már kialakult kapcsolatok teljes körű felmérése, a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának keretében. Ez nagyon fontos a határon túli magyar gyerekeknek, hogy társaik, barátaik, partnereik legyenek itt. Ami talán még fontosabb: ez erősítené a magyarországi diákok ismereteit a határon túli magyarokról. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000 áprilisában megkezdődött létrehozásának és fejlesztésének évtizedes munkája a jószomszédi politika jegyében történik. Hasonló fontossággal bír, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is erősödjön a magyar nyelvű képzés. Andrei Marga rektor úr is szorgalmazza a magyar nyelvű képzés bővítését, meghívására februárban nyolc magyarországi rektor látogatott Kolozsvárra. A Sapientia Alapítványt is meglátogatták, és tárgyaltak a román akkreditációs bizottság tagjaival is, hogy támogatásukat kérjék az EMTE szakjainak akkreditálásához. A folyamat befejezéséig az egyetem tulajdonosa és működtetője az erdélyi történelmi egyházak által életre hívott Sapientia Alapítvány. A magyar adófizető állampolgárok által nyújtott - az Országgyűlés által az 1999-es és 2000/2001-es költségvetésben is jóváhagyott - összesen közel 6 milliárd forintos támogatás nagylelkű és értékes segítség. Első lépése annak a hosszú távú tervnek, amelynek végeredménye egy teljes erdélyi egyetemi intézményrendszer lesz. A támogatási keretet a Külügyminisztérium felhatalmazása alapján a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli, amely szoros szakmai együttműködést valósít meg az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Programirodájával. A tervezett egyetemi hálózat rektorátusi központja a kolozsvári Bocskai-ház. Négy önálló campusszal - Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - várja a leendő hallgatókat. Csíkszeredai központtal az élelmiszeripari mérnök, környezetvédelmi mérnök, agrárközgazdász; könyvvitel, gazdasági informatika, rurális gazdaság és szociológia, valamint marosvásárhelyi székhellyel a szociálpedagógia szakok indítási kérelmei a román Akkreditációs Bizottság döntésére várnak, indításuk 2001 őszén várható. Folyamatban van a környezettudományok, az angol nyelv és kultúra, a műszaki informatikus mérnök, a gazdasági informatika, a könyvvitel és számítógépes nyilvántartás, a zenei felsőoktatás szakok akkreditációs csomagjainak összeállítása. Kolozsváron a posztgraduális és kiegészítő képzések igényszintjének felmérése zajlik. Januárban megkezdődött az EMTE jogász-közgazdász szakkollégiumának a szervezése is. Folyik egy több százezer kötetesre tervezett egyetemi könyvtár és informatikai központ terveinek kidolgozása, amely az elképzelések szerint egyben konferencia- és oktatási központ is lesz. Az oktatási programok összeállításával, a nemzetközi kapcsolatok felvételével, valamint az üzleti terv elkészítésével beindult az EMTE Üzleti Iskolájának kialakítása. Az Egyetem elkezdte saját kutatóintézetének felállítását Kutatási Programok Intézete néven. A doktorandusi ösztöndíjpályázat kiírásával elkezdődött a leendő oktatószemélyzet toborozása. - Hasonló ambíciójú, kulcsszerepet betöltő egyetemfejlesztés Szlovákia és Jugoszlávia irányában ebben az évben indult be. Természetesen ezek kisebb mértékűek lesznek, hisz Felvidéken és Vajdaságban a magyarság is kisebb lélekszámú. Szlovákia esetében Komáromban indulna a közgazdasági képzés, ha minden jól megy, akkor idén ősztől. A Vajdaságban is hasonló folyamat körvonalazódik. A komáromi egyetemfejlesztésre a tervek szerint 5-600 millió forintot fordítanánk évente. Vajdaságban terveznek valamilyen felsőfokú, alapítványi formában működő intézményt. - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet - az úgynevezett státustörvény - érinti az Oktatási Minisztériumot is. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel. Szívemhez közel álló a Testvériskolai Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2001. május 3.

Marosvásárhelyre szállt ki az akadémiai akkreditációs bizottság szakcsoportja, hogy megvizsgálja, biztosítottak-e a megfelelő körülmények a Sapientia Alapítvány kérte szakok beindítására a magyar tannyelvű erdélyi magánegyetemen. Tonk Sándor, az alapítvány elnöke jelezte: Csíkszeredában, Marosvásárhelyen biztosított a megfelelő infrastruktúra (épület, tanterem) a kért szakok beindítására. Jóllehet a tanszemélyzet is nagyrészt kialakult, a versenyvizsga mindaddig nem hirdethető meg, amíg az akkreditációs bizottság nem hagyja jóvá az ideiglenes működési engedélyt. Kolozsváron többek között, egy környezettudományi, egy közgazdász és egy média szak beindítását helyezték kilátásba. Tervezik ugyanakkor egyetemi könyvtár létrehozását Kolozsváron, jelenleg az erre megfelelő ingatlant keresik. /Papp Annamária: Marosvásárhelyen az akkreditációs bizottság Könyvtár létrehozását tervezik Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2001. május 19.

Dr. Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a Gróf Mikó Imre Kuratórium - melynek egyetlen célja és joga az EME tevékenységének a támogatása - tagjaként vett részt az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén. Leszögezte, hogy az OSZK-nak, vagy ahogyan sokan nevezik, a Magyar Nemzeti Könyvtárnak a határokon kívüli magyar könyvtárak támogatása is a feladata. Magyar könyvtárnak tudják a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárat is, minden jogi igazság ellenére. Az ottani magyar anyag támogatása alapvető feladat. A rendszerváltás előtt csereszolgálata /Vekerdi József vezetésével/ rendszeresen támogatta a határon túli magyar könyvtárakat, valamint a kutatókat és a magánkönyvtárakat is. A rendszerváltozás a határon túli magyar közösségek támogatására egy ellátó rendszer alakult, melynek komoly elemei vannak: az Illyés Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a Domus Hungarica az akadémia részéről, illetőleg a magyar kormány komoly pénzösszegeket különített el erre a célra. A nemzeti könyvtárnak koordinatív szerepe van. - A magyar állam a kötelespéldány-rendeletet 1997-ben módosította: a kötelező példányszámot az addigi 16-ról 6-ra csökkentették. Ez azt jelenti, teljesen esetleges, hogy a kiadók, nyomdák ezen felül adnak-e valamit a nemzeti könyvtárnak, amit a határon kívüli magyarok támogatására fordíthat. Ezen az állapoton változtatni kell. Megoldást jelent, hogy a nemzeti könyvtár, ettől az évtől az Illyés Közalapítvány stratégiai partnere, így a jövőben egységes képük lesz arról, hogy ki mit kapott. Az OSZK tanácsolja a többi szervezetnek is, hogy mielőtt ajándékot adnak a határon túli magyar könyvtáraknak, kérdezzék meg az OSZK-t, hogy mit adtak már, mert sokkal hasznosabb lesz a megajándékozottak számára, ha nem 8 példányt kapnak ugyanabból a kötetből, hanem 8 különböző kötetből egy-egy példányt. Az a törekvés, hogy Magyarország nemzeti könyvtára - XXI. századi értelemben, a Kárpát-medence nemzeti könyvtára, a kulturális nemzet könyvtára legyen. Ehhez szükséges, hogy a határon túli magyar szervezetek és könyvtárak megküldjék az ottani kiadványokat. Monoki kedvező döntésnek tartja, hogy Kolozsváron egy könyvtárat kell építeni anyaországi támogatással, ez lesz az a központi partnerkönyvtár, amely a romániai magyar vonatkozású anyagot összegyűjti és szervezetten átadja a Magyar Nemzeti Könyvtárnak cserében a neki küldendő anyagért. Akkor is meg kell csinálni az Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtárat, ha adott esetben olyan politikai fordulat jöhet, hogy újra elvész az egész. Remélhető, erre nem fog sor kerülni. Az újságíró közbevetette a bosnyák példát: a szerb hadsereg felégette a bosnyákok nemzeti könyvtárát, a horvát hadsereg pedig felégette nemzeti levéltárukat. /Csomafáy Ferenc: Létrehozni egy új erdélyi magyar könyvtárat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2001. július 4.

Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora júl. 3-án ismertette az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező erdélyi magyar tudományegyetemen ősztől induló szakokat. A sajtóértekezleten jelen volt még Hauer Melinda, az egyetem főtitkára; dr. Tánczos Vilmos megbízott rektor-helyettes; dr. Szilágyi Pál kuratóriumi tag, valamint Farkas Emőd, az alapítvány új irodavezetője. Az Akkreditációs Bizottság júl. 3-i határozata alapján az egyetem újabb három szakra kapott ideiglenes működési engedélyt. Egyik a Csíkszeredába kihelyezett fakultás román- valamint angol nyelv és irodalom karára szól, másik kettő pedig a Marosvásárhelyen zajló oktatás szociálpedagógia, valamint mechatronika szakra szóló engedély. A szakok mellett az egyetem ideiglenes működéséről is döntést hozott tegnap a bizottság, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem elnevezés helyett viszont a Sapientia Egyetem nevet engedélyezte. Remény van arra, hogy az egyetemi év kezdetén, október elsején az említett két színhelyen, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen beindul az oktatás. Valamennyi szakon vannak tandíjas és tandíjmentes helyek, ezek 50-50 százalékban oszlanak meg, az összeg pedig évi 200 dollár. Emellett az egyetem már az első évtől kezdve biztosít három fajta ösztöndíjat a hallgatói számára. Létezik szociális, érdem- és tanulmányi ösztöndíj, az alapnak a 40 százaléka a szociális, a többi pedig az érdem- és a tanulmányi ösztöndíj között oszlik meg. Ennek célja, hogy rekompenzálja a tandíjat, hiszen az egyetem nem profitbeállítottságú - hangsúlyozta dr. Tonk Sándor. A következő szakokra lehet tehát július 23-tól felvételizni: - Csíkszereda: vidékfejlesztési tanszék 13 tandíjmentes, 12 tandíjas hely; agrárközgazdaság szak: 25-25; könyvelés és gazdasági informatika szak: 25-25; román nyelv és irodalom - angol nyelv és irodalom szak: 25-25 hely. - Marosvásárhely: informatika szak: 25-25; mechatronika szak: 25-25; és szociálpedagógia szak: 20-20 hely. A tanári állások betöltése egyelőre némi gondot jelent, de erre számítottak. Segítséget jelent hogy már korábban elindítottak egy olyan ösztöndíj-rendszert, amely a doktorátusképzést segítette, így azok, akik részt vettek ebben a rendszerben ősztől már vállalhatják az oktatást. Ezenkívül egy ideig szükség lesz betanító és vendégtanárokra is. Az első pályázati hirdetés már megjelent a sajtóban. - Csíkszeredában vásároltak egy ingatlant, amelynek alkalmassá tétele folyamatban van. Marosvásárhelyen egyelőre bérelt épületben kezdik a tevékenységet, de közben zajlik a telekvásárlási kísérlet, ahol majd felépülhet a campus, valamint a műszaki egyetem új épülete. A szerveződő Sapientia Egyetem négy helyszínen szeretné elindítani az oktatást, a már említett két város mellett, Kolozsváron és Nagyváradon is lesznek szakok, ezek kiépítése folyamatban van. Ezen kívül az egyetem vezetősége fontosnak tartja egy egyetemi könyvtár létesítését, amely elérhető lesz minden Kolozsváron tanuló diák számára, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben tanul. A Sapientia Egyetem székhelye Kolozsvárott lesz, ehhez már megvásárolták Bocskai István fejedelem szülőházát, és elkezdődtek a felújítási munkálatok. /Köllő Katalin: Ősztől indul a Sapientia Egyetem. Csíkszeredai és marosvásárhelyi szakokra lehet felvételizni. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2001. július 16.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői 2000 februárjában, Kolozsváron létrehozták a Sapientia Alapítványt, amelynek feladataként szabták meg az erdélyi magyar magánegyetem megteremtését. Az eltelt másfél év megvalósításairól adott számot dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az egyetem rektora. A magyar kormánynak, az országgyűlésnek az a döntése, hogy 2 milliárd forinttal támogatja az erdélyi magyar egyetem létrehozását, kimozdította az ügyet a holtpontról. Az EMTE az erdélyi magyarság demográfiai, gazdasági és kulturális tagoltságához igazodva, egységes szervezetben, de több lábon álló, rugalmas intézményrendszerben fog működni. A Sapientia Alapítvány 11 szak beindításához szükséges akkreditációs csomagot terjesztett elő, ebből 7-et hagytak jóvá. Az egyetem több helyszínen, Nagyváradon, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron működne. A Sapientia Alapítvány felvállalta a Nagyváradon a Partium Keresztény Egyetem néven működő felsőfokú oktatási intézmény fenntartását és fejlesztését. A Partium Keresztény Egyetem hosszabb távon integrálódni fog az EMTE-be. A másik oktatási helyszín Csíkszereda, mert Székelyföldnek szüksége van egy olyan oktatási központra, amely a székely társadalom szellemi felemelkedését biztosítja. Úgy döntöttek, hogy a meglévő távoktatási rendszereket ide letelepítik. Marosvásárhely esete más: régi egyetemi város, itt működik az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Színművészeti Akadémia és a Petru Maior Egyetem, valamint a Dimitrie Cantemir magánegyetem. Az első kettőn magyar nyelvű oktatás is folyik. Marosvásárhelyen a magyar nyelvű műszaki oktatást kívánják kiépíteni. Emellett be szeretnék indítani a szociálpedagógiai szakot, amely jó alapot teremthet arra, hogy a későbbiek során létrehozzák a különböző pedagógiai fakultásokat is. Kolozsváron egyelőre nem szorgalmazták a szakok indulását. Egyike ezeknek a környezettudományi szak, amelynek akkreditációs iratcsomója már elkészült. Folyamatban van egy média és kommunikáció szak, valamint egy operaénekes és énektanári szak beindítása. Kolozsváron szeretnék létrehozni azokat a háttérintézményeket, amelyek nem csak a magyar, hanem az egész magyar nyelvű egyetemi oktatást szolgálják. Tervezik egy egyetemi könyvtár, valamint egy kollégium létrehozását. - Kolozsvárnak továbbra is meg kell maradnia az erdélyi magyarság szellemi központjának, és ezt a jellegét állandóan erősíteni kell. - Az eddig engedélyezett hét szakra 325 hallgatót vesznek fel, előzőleg ingyenes felkészítő tanfolyamokat indítanak. - Az erdélyi magyar társadalom hosszú évek óta tanárhiánnyal küszködik. Az EMTE társult- és vendégtanárokkal fog kezdeni. Hosszabb távon azonban doktori ösztöndíjprogram beindításával segítik a tanárok képzését. Ösztöndíjat azok a román állampolgárságú doktorandusok kaphatnak, akik szerződésben vállalják, hogy részt vesznek az EMTE keretében zajló oktatási tevékenységben. Jelenleg ötven doktori ösztöndíjasuk van. Az EMTE-n és általában a romániai magyar felsőoktatásban és kutatási intézetekben zajló tudományos, kutatói tevékenység színvonalának emelését szolgálja a kutatási ösztöndíjprogram is. Nem kell szembehelyezni egymással a BBTE-t, az önálló magyar állami és az egyházi magyar magánegyetemi oktatást. Tonk hangsúlyozta, hogy számára nem létezik külön állami és külön magán felsőfokú oktatás magyar nyelven. Számára egy magyar nyelvű egyetemi oktatás létezik, ezért egymást kiegészítve kell működniük. Dr. Tonk Sándor jelenleg a BBTE-n és a Protestáns Teológiai Intézetben tanít, kijelentette, hogy nem hagyja abba eddigi munkáját, továbbra is tanítani fog ezen a két helyen. /Papp Annamária: Megmarad az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvár-központúsága. Interjú dr. Tonk Sándorral, az EMTE rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

2001. november 3.

A könyvtárhasználat problémáiról volt megbeszélés Kolozsváron, a bölcsészkar elsőéves hallgatói jöttek össze a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az október 30-i könyvtárfórumon megvitatott kérdések minden diák számára eligazítást jelenthetnek. A fórumot Egyed Emese, a Magyar Irodalom Tanszék vezetője kezdeményezte. A legtöbb panasz a könyvtári belépők árát érintette, ugyanis közel negyedmillió lejbe kerül az összes szükséges könyvtárba való beiratkozás. A diákok elmondása szerint a bölcsészkar kari könyvtárában még az is megtörténik, hogy elutasítják a diákok könyvkéréseit, mert egyik szekrénybe beletört a kulcs (legalább hét éve). Az is előfordul, hogy a könyvek iktatószámai elkoptak. A legkeresettebb könyvek néha el-eltűnnek, vagy elakadnak valahol útközben. A fénymásolás nem olcsó mulatság. A Központi Egyetemi Könyvtár katalógusa már interneten is olvasható. Felmerült egy könyvbörze megszervezésének gondolata is. /Szilágyi Erzsébet: Könyvtárelkönyvelés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2002. február 22.

Lezárult az első félév a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE). Tonk Sándor, az intézmény ideiglenes rektora megállapította: a diákok tanulási körülményei sok esetben messzemenően meghaladják az állami egyetemek lehetőségeit. A magyar kormány az EMTE részére megteremti az elektronikus információ-szolgáltatás nemzeti programjába való bekapcsolódást. Az oktatók helyzetét illetően a gondok változatlanul fennállnak, különösen Csíkszereda esetében, ahol nem sikerült kiépíteni saját oktatói közösséget és még mindig kevés az állandó főállású alkalmazott. Marosvásárhelyen ugyanez a helyzet, azzal a különbséggel, hogy itt sokkal több az egyetemi státusú oktató. Alacsonyak a tanulmányi eredmények. Nagyon szigorúan kell venni az értékelést, szögezte le a rektor. Tervezték a korszerű egyetemi könyvtár létesítését Kolozsváron, azonban most már látható, hogy ezt a Sapientia Alapítvány egyedül nem tudja létrehozni. Ebben sok más intézménynek is részt kell vállalnia az akadémiától kezdve egészen a Széchényi Könyvtárig. Ősztől három szak - környezet-, zenetudományi és tömegkommunikációs szak - beindítását tervezik Kolozsváron. Nagy gondot jelent a megfelelő ingatlanok hiánya. Anyagi téren sokat jelentenek a különféle helyekről érkező adományok. Magyarországról például nemrég egy 84 éves nyugdíjas tanító néni 3 és fél millió forintot ajándékozott az egyetemnek. /Papp Annamária: Túl az első vizsgaszesszión Beszélgetés Tonk Sándorral, az EMTE rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2002. június 6.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) régóta dédelgetett álma, hogy Marosvásárhely és Csíkszereda mellett Kolozsváron is beindítsa a magyar nyelvű felsőfokú oktatást, illetve egy egyetemi könyvtárat hozzon létre. Tonk Sándor, az EMTE rektora kifejtette, hogy a tervek szerint Kolozsváron két szakot indítanánk be. A környezeti földrajz — környezettudomány szakirány szakot az akkreditációs bizottság már jóváhagyta. A tervek szerint negyven /húsz tandíjmentes és húsz tandíjhozzájárulásos/ hellyel indulnak. A fotó-, filmművészet és média szak esetében a napokban várják a szakbizottság kiszállását és a véleményezését a beterjesztett iratcsomóra. Kedvező döntés esetében negyven helyet hirdetnének meg, úgyszintén húsz tandíjmenteset és húsz tandíjast. Kolozsváron az oktatási helyszín kérdése még nem dőlt el. Valószínűleg bérelt tantermekben fognak az elején dolgozni, de lesznek tantermek a jelenleg felújítás alatt lévő Bocskai-házban, ahol az egyetem rektorátusa fog működni. A napokban készülnek arra, hogy a BBTE-vel együttműködési szerződést írjnak alá. - Egyetemi oktatás könyvtár nélkül nincs. Szükség van egy erdélyi magyar nemzeti könyvtárra, ezt az EMTE ezt egyedül nem tudja magára vállalni, mivel anyagi lehetőségei korlátozottak. Egy ilyen könyvtár létrehozása az egész magyar szellemi élet ügye. Ennek megvalósítása érdekében több hazai és magyarországi intézménynek kellene összefognia. – Az eddigi nyilatkozatok szerint az egyetem ügye olyan kérdés, amit az új magyar kormány felvállal és folytatni fogja ezt a programot. Az eddigi támogatás nagylelkű és nemes gesztus, viszont a fejlődéshez nagyobb támogatásra lesz szükség. Az EMTE ügye nemcsak az erdélyi magyarság, hanem az egész magyar közösség számára egyaránt fontos. /Papp Annamária: Ősztől beindul az oktatás Kolozsváron is. Bizakodó az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2002. június 22.

25 éve hunyt el Baráth Béla /Budapest, 1893. nov. 3. - Kolozsvár, 1977. jún. 16./ a művelődéstörténész kanonok-plébános. Baráth Béla teológiai tanár volt először Gyulafehérváron (1921–1940), majd Kolozsvárt (1942-ig). A gyulafehérvári Batthyaneum igazgatójaként (1928 és 1942 között) ősnyomtatvány-történeti kutatásokkal és feldolgozásokkal foglalkozott. Kutatásai szempontjait és részeredményeit Erdélyi könyvtáraink ősnyomtatványai című füzet alakú publikációjában tette közzé (Kolozsvár, 1941.) Gyűjtésének eredményeit az Erdélyi Tudósító részletekben közölte (1941. 1–10., 1942. 2.) A teljes anyagot a berlini Staatsbibliotheknek adta át, hogy felhasználhassa a Lipcsében megjelentetett Gesamtkatalog der Wiegendrucke című kiadványban. Kolozsvárt a Szent Mihály-templom plébánosaként is maradandó értékteremtéssel tette nevezetessé szolgálatát. Bágyuj Lajos építőmester irányításával az 1950-es évek végén felújította a templomot. Márton Áron püspök úr jóváhagyásával és elnökletével a kolozsvári Szent Mihály plébánia székhellyel életre hívta a Római Katolikus Egyházművészeti Bizottságot, melyben alelnöki tisztséget vállalt. Ebbe olyan szakembereket vont be, mint Kelemen Lajos ny. levéltári főigazgató, Bíró Vencel ny. egyetemi tanár, Köpeczi Sebestyén József ny. egyetemi könyvtárnok, heraldikus. Úgynevezett "békepapi" tevékenysége nem homályosíthatja el az általa elért és létrehozott eredményeket. /Sas Péter: 25 éve hunyt el Baráth Béla, a művelődéstörténész kanonok-plébános. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2002. november 20.

Nov. 18-án Kolozsváron dr. Benjámin Lya bukaresti történész mutatta be a Hasefer Kiadónál megjelent kötetét: Evreii din Romania in texte istoriografice. Antologie [A romániai zsidóság történelmi szövegekben. Antológia], Bukarest, 2002. A neves bukaresti történész olyan monumentális köteteket állított össze, mint például az 1940-1944 közötti romániai zsidóellenesség törvénytárát és az ugyanabban az időszakban a román minisztertanácsban a zsidókérdéssel kapcsolatban elhangzottak gyűjteményét, ezúttal 19 szerzőnek a munkáját tömörítette kötetbe. Az erdélyi zsidóság múltját vizsgáló két komoly tanulmány is bekerült a könyvbe. Az egyiket Eisler Mátyás, a 19-20. századforduló híres kolozsvári neológ rabbija, a másikat pedig Marton Ernő kolozsvári újságíró, publicista, főszerkesztő és politikus, az erdélyi cionista mozgalom egyik vezéregyénisége írta. Bekerült a kötetbe a bánsági zsidóság neves történészének, Singer Jakabnak az egyik tanulmánya is. /T. Sz. Z.: Forráskötet a hazai zsidóság múltjáról. Benjámin Lya könyvének bemutatója az Egyetemi Könyvtárba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2003. január 6.

Kolozsváron 1989. után számos civil szervezet újjáalakult, ezeken kívül sok más szervezet is létrejött. Számos országos civil szervezet központja Kolozsváron található, mellettük sok kis, régiós, vagy csak a városra vonatkozó szervezet is létesült. Kolozsváron több mint tizenkét olyan civil szervezet van, amely saját tulajdonban lévő ingatlannal és saját infrastruktúrával rendelkezik. Szükség lenne egy romániai magyar képzőművészeti gyűjtemény létrehozása is. Folyamatban van - több mint tíz civil szervezet kezdeményezése révén - egy virtuális könyvtár kialakítása, amely csírája lehet a majdani önálló tudományos, egyetemi könyvtárnak. Az elmúlt évben 5200 magyar nemzetiségű érettségizett Erdélyben, akik 4800 egyetemi helyre felvételizhettek. Kolozs megye 20%-os magyar lakosságához képest a magyar vállalkozók számaránya kb. 7-7,5%-os szinten mozog. /Tibád Zoltán: Kolozsvár közelmúltja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2003. március 28.

Az utóbbi években a könyvtárakban egyre kisebb a magyar könyvek száma, amihez az is társul, hogy némely helyeken már csak mutatóban találni magyar alkalmazottat. Kolozsváron a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár egyik elődjénél, a Ferdinánd Király Egyetem Könyvtárnál az 1935/36-os tanévben a személyzet összetétele: a 42 főből 10 magyar, a vezetőségben pedig az arány 7:0 - a románok javára. Jelenleg a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár 224 fős személyzetéből 25 magyar könyvtáros van. Az Octavian Goga Megyei Könyvtár könyvállományának mintegy 10 százaléka magyar nyelvű kötet, olvasóiknak pedig 8,2 százaléka magyar. A könyvtár személyzete 88 fő. Az újságíró kétheti várakozás után sem kapott választ arra, hogy közülük hány magyar nemzetiségű van. Pillich Katalin, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány ügyvezető titkára és a könyvtár vezetője szerint az állami könyvtárhálózat nem szolgálja ki a kisebbséget. A törvény nem írja elő, hogy milyen arányban legyenek az állományban román és nem román kötetek. A Heltai Gáspár Könyvtárnak 60 ezer kötete és 4800 olvasója van. /Ördög I. Béla: Kolozsvári magyar könyvek és könyvtárosok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2003. április 11.

Több száz értékes könyv tűnt el a Babea-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszéki könyvtárából. A lopássorozat azt követően is folytatódott, hogy a rendőrség elkezdte a vizsgálatot. Doru Radosav, az Egyetemi Könyvtár igazgatója elképzelhetőnek tartotta, hogy a gyűjteményt biztonsági okokból elveszik a tanszéktől. "Mindannyian felelősek vagyunk a történtekért - jelentette ki Péntek János, a nyelvészeti tanszék vezetője. Szerinte talán azzal vétettek, hogy nem mérték fel: a folyosóra kikerült könyvszekrényekben a kevésbé értékes könyveket kellene tárolni. A Nyugat eredeti kiadásának a teljes kollekciójából csak hat kötet maradt. Az eltűnt könyvek lajstromát szaporítja az Erdélyi Szépmíves Céh korabeli kiadásainak egész sora, és akadnak a listán 19. században kiadott könyvek is. "Az is lehet, hogy a tettesek megrendelésre loptak, és a könyvek már kint is vannak Magyarországon" - jegyezte meg Péntek János. Tény, hogy ezeket a könyveket magyar nyelvterületen és elsősorban Magyarországon lehet jó áron eladni. Gyakran történik meg, hogy hátizsákkal jönnek a diákok az órákra, hogy az egyetemről egyenest a vonathoz mehessenek. De az épületnek több hátsó kijárata is van. Az udvart több száz méteren át betonkerítés veszi körül, amelyen könnyűszerrel átdobálhatók a könyves csomagok. Luffy Katalin könyvtárosnő egyhónapos magyarországi tartózkodás után március 31-én már a reggeli órákban észrevette, hogy kiürítették a polcokat. Alig állt össze a 256 tételt tartalmazó kárlista, az első rendőri helyszínelés után újabb könyvek tűntek el. A kiérkező rendőrök beérték egy félórás kiabálással. Nyilatkozatokat, ujjlenyomatokat csak ápr. 9-én vettek. Egyed Emese elmondta, hogy a kari könyvtárnak átadott magyar könyvek alig érhetők el a hallgatók számára. Doru Radosav igazgató ennek ellenére nem tartja kizártnak, hogy a könyvek biztonsága rákényszeríti a tanszéki könyvtár beolvasztására. Felvetésére érzékenyen reagálnak a magyar tanszékek tanárai. A különállást azért is fogadta el annakidején az egyetemi könyvtár vezetése, hangsúlyozzák, mert egyetlen lej kiadás nélkül tett szert a magyar tanszék a gyűjteményre, mely most is hetente legalább húsz kötettel gyarapodik. /Gazda Árpád: "Kultúrlopás" a kolozsvári bölcsészkaron. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2003. november 19.

Gáll Ernő egy olyan, tárgyában és módszereiben még önmagát kereső tudományág úttörője, amely a nemzet és a kisebbségben élő nemzeti közösségek létét, tudatát, összetett viszonylatrendszerét igyekszik tudományos szabatossággal átvilágítani, elemezni" - írta Gálfalvi Zsolt annak a kötetnek az előszavában, mely Gáll Ernő 23 éven át írt naplójának az első, 1990-ig terjedő részét tartalmazza. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Látó folyóirat Irodalmi Színpadán mutatták be a könyvet. A vitát Demény Péter író vezette, aki néhány hónapja a Polis Kiadó belső munkatársa. Gáll Ernő erdélyi magyarként és zsidóként kétszeresen is kisebbségben volt. Spielmann Mihály történész szerint Gáll Ernőnek fájt az, hogy Budapest, a kádári Magyarország nem vett tudomást a vidéki értelmiségiről. Földes György, a magyarországi Politikatörténeti Intézet főigazgatója úgy vélte: Gáll Ernő itthon érezte magát a peremen, ugyanakkor "idehaza nem érezte azt a történelmi hátszelet, ami az ügyet, amit képviselt, előre vitte volna." Az önbírálat és önkínzás naplójának nevezte Gáll Ernő naplóját Cs. Gyimesi Éva nyelvész, irodalomtörténész. Pomogáts Béla irodalomtörténész elmondta: Gáll Ernő 1956 után Budapesten sok olyan jeles személyiséggel tartott fenn kapcsolatot, akik 56-os szereplésükért mellőzve voltak, netán börtönben is ültek. Pomogáts jóindulatú, nyitott személyiségnek ismerte meg Gáll Ernőt. Dávid Gyula szerint bár Gáll Ernő 1990 után tudatosan, önkéntesen visszavonult a közéletből, hogy deklarált baloldalisága miatt esetleg ne kompromittáljon jó ügyeket, nagyon zokon vette, hogy hatalmas tudását nem vették igénybe. A marosvásárhelyi könyvbemutatón jelen volt Gáll Éva, a filozófus élettársa is, aki exkluzív interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Magyarországi ösztöndíjjal rendezte a naplót. A számítógépet Budapestről, a Népszabadságtól kapta. Dávid Gyulával szerkesztték a szöveget. Közben elkészült Gáll Ernő teljes bibliográfiája. Ez majd külön jelenik meg, Budapesten, ahol jövő tavasszal kiadnak egy Gáll Ernő emlékkötetet, annak a végén jelenik meg a teljes bibliográfia. Azután kezdik el levelezésének rendezését. Több mint hatezer levél vár feldolgozásra. Két munkatársa van, Újvári Mária, aki nyugdíjazásáig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár főkönyvtárosa volt. Jelenleg a Soros Alapítvány könyvtárában dolgozik, s most szervezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárát. A másik Nagy Mária, ő a Szilágyi Domokos élettársa volt, a Helikon műszaki szerkesztője. Gáll Ernő kis füzetekbe írta naplóját, melyeket felesége rejtegetett 1990-ig. 1989 után kiderült, hogy az egész lakás be volt mikrofonozva. A naplóból nem hagytak ki semmit, "talán két-három esetben élő személyekkel kapcsolatban kivettünk néhány olyan részt, ami nagyon rossz fényt vetne rájuk.A munkásságát bíráló Nagy László-cikk után várható volt a nagy kollektív tisztelgés Gáll Ernő életműve előtt." /Máthé Éva: Gáll Ernő emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2004. március 3.

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) első alkalommal 2004. febr. 25–27-én szervezte meg kommunikációs tanfolyamát, amelyen magyarországi és határon túli könyvtárosok vettek részt. Erdélyből Mátyus Kinga és Szász Melinda a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárt képviselte, Kopacz Katalin és Salamon Erzsébet pedig a Hargita Megyei Könyvtártól érkezett. Az előadások és konzultációk mellett gyakorlat keretében, a média, a könyvtáros szakma legkiválóbb képviselői, valamint a társadalom különböző szintjén működő fenntartók, politikusok képezték a hallgatókat. /Mátyus Kinga, Szász Melinda: Továbbképzés könyvtárosoknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2004. március 4.

Kötő József EMKE-elnök elmondta, hogy a szervezet egykori kolozsvári székházában ma a vasúti igazgatóság található. Lukács János, Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke közölte: a legtöbb menedékházat, amelyről a közvélemény úgy tudta, hogy az egyesület tulajdona, az EKE csak bérelte. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) az Erdélyi Gazdák Egyesülete jogutódjának tartja magát, három székházat is visszaigényel, tájékoztatott Farkas Zoltán elnök. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) számára az 1999-ben kibocsátott sürgősségi kormányrendelet már visszaadta Kolozsváron a főtéri Wass Ottilia házat. Funar polgármester megfellebbezte a döntést a közigazgatási bíróságon, ezért nem kaphatták vissza a házat. Az EMÉ-nek továbbra sem áll módjában visszaigényelni az egykori Ferenc József Tudományegyetem által bérelt (ma a BBTE tulajdonát képező) ásvány-, növény- és állattani gyűjteményeket, vagy az Egyetemi Könyvtárban fellelhető 300 ezer kötetét, régi nyomtatvány- és kézirattárát. /Székely Kriszta: Államosított közösségi ingatlanok nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998