udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Lyra Konyvkiado (Marosvasarhely)

1996. november 15.

Marosvásárhelyen másodszor /idén nov. 7-9-e között/ megrendezte a Magyar Könyves Céh a Nemzetközi Könyvkiállítást. Összesen 29 kiadó vett részt a kiállításon, román nyelvű kiadók is. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója elmondta, hogy városában mindig nagy becsülete volt a könyvnek, Csíkszereda az első az országban az egy főre eső könyvvásárlás szempontjából. A tavalyi könyvvásárra mintegy 20 ezren jöttek el, idén hétezren voltak kíváncsiak a kiállításra, akik 50 millió lejért vásároltak könyvet. A csíkszeredai Corvina-Kájoni Kiadó Orbán János Dénes és György Attila köteteit mutatta be, olvasható Lokodi Imre tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A könyvkiállításon a következő romániai magyar kiadók vettek részt: Kriterion /Bukarest/, Kolozsvárról: Polis, Komp-Press, Tinivár, Csíkszeredáról: Pallas-Akadémia, Corvina, Pro Print, Hunga-Libri román-magyar vegyescég, Marosvásárhelyről: Mentor, Impress, Procardia, Janus /a budapesti Balassi Kiadó leányvállalata, Sepsiszentgyörgyről: Bon-Ami, Déváról: Corvin Magazin, továbbá a Lyra. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8., Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Nem jelzik, melyik városban van a Lyra Kiadó.

1997. május 10.

Máj. 10-én ünnepelték Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az Állami Székely Népi Együttes 40. születésnapját. 1957-ben, megalakulásukkor Oláh Tibor zeneszerző kifejtette: az Állami Székely Népi Együttes nem a Magyar Autonóm Tartományé, hanem a romániai magyarságé.Az együttes eredeti nevén az 1961. febr. 20-i műsorfüzetben jelen meg utoljára, ezután már Állami Ének- és Táncegyüttes néven szerepelt. Megkezdődött az elsorvasztás. 1969-ben elszakították az együtteshez tartozó 170 tagú gyermekegyüttest, 1970. febr. 1-jén pedig a nemzetközi hírnévnek örvendő énekkart is elvették és az Állami Filharmónia hatáskörébe helyezték, majd megalakították a Maros Művészegyüttest, amelynek tagjait a régi együttesből versenyvizsgával vették át. A 170 tagú gyermekegyüttes bejárta Nyugat-Európát, Amerikát, a Szovjetuniót. Most, az évfordulós ünnepségen az Állami Székely Népi Együttes bemutatta Szivárvány havasán. Az Állami Székely Népi Együttes évfordulójára a Lyra Kiadó könyvet jelentetett meg, Mészáros József válogatásában és előszavával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1998. április 29.

A 62. évében járó, Besztercén lakó Fazekas István első verseskötete /Alkony előtt, Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ a Kanadai Magyar Irodalompártolók Klubjának támogatásával jelent meg. Fazekas István az 1995-ben Budapesten megrendezett Kárpát-medencei Költészeti Pályázaton első díjat nyert el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

1998. december 10.

A 87. évét taposó, Marosvásárhelyen élő Csekme István Nevetőkönyv /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ című szívderítő könyvvel lepte meg olvasóit. Karcolatok, rajzok, anekdoták, mesék találhatók a könyvben. A szerző a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanára volt, majd a Csombordon beindult Téli Gazdasági Iskolában tanított, azután Marosvásárhelyen telepedett le. /Győrfi Dénes: Csekme István nevetőkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Csekme István jelentős munkája: A marosvásárhelyi református temető 1988-ban /Marosvásárhely, 1994/

1999. augusztus 9.

Máthé Attila, a fehéregyházai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület titkára megírta Fehéregyháza történetét, a nevezetes községről szóló, monográfiával felérő történeti dolgozatát, amelyet aztán az egyesület kiadásában a marosvásárhelyi Lyra Kiadó Kft. nyomdája segítette napvilágra. /Megjelent Fehéregyháza Története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

1999. november 2.

A bukaresti Kovács Albert professzor esszéit, tanulmányait és publicisztikáit tartalmazza Szépeszmény poétikák /Kelet-Nyugat Kultúráért Alapítvány és a Lyra Kiadó/ című könyve. - A másik új kiadvány A verselgető népi költők antológiája a Kicsiny dalaim /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című kötet. /Új könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2001. február 22.

A Romániai Magyar Könyves Céhnek tíz könyvterjesztő és -eladó vállalkozás a tagja. Néhányuktól arról érdeklődött a lap munkatársa, meg lehet-e élni a könyvek forgalmazásából, mekkora a forgalmuk. András Veronika, a székelyudvarhelyi Art Impex Kft. /könyvterjesztő egész Székelyföldön, továbbá Marosvásárhelyen és Kolozsváron/ tulajdonosa szerint a vásárlási erő csökkent. Meg tud élni a könyvterjesztésből, de nagyon nagy a verseny. Olyan kiadvány is van, amelyből havonta több száz fogy el. Leginkább a szép- és a gyermekirodalmi kiadványok fogynak, majd a szakácskönyvek, az érdekességekről szólók és a szórakoztató irodalom. Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina Kft. igazgatója szerint a vásárlók pénztárcája vékonyodik, a könyvválaszték bővül. Tavalyi összforgalmuk körülbelül hatmilliárd lej volt. Elsősorban az ismeretterjesztő jellegű könyvek fogynak, a színvonalas lektűrök, de nagy keletje van a szakmai kiadványoknak (szótárak, nyelvkönyvek, számítástechnikai könyvek) is. A szépirodalom még tartja a pozícióit, habár lassan visszaszorul. Bartha Zoltán igazgató, a kolozsvári Tinivár Kiadó elmondta, hogy pedagógusok segítségével terjesztik kiadványaikat, felmérik, melyik iskolában mennyi kiadvány fogyhat el. A gond, hogy az utóbbi három évben sokan panaszkodnak az anyagiak miatt. Nagyon sok a munkanélküli, emiatt a diák nem veheti meg a könyvet. Romániában mintegy száznyolcvanezer diák tanul magyarul az elemitől az érettségiig. Boldog, amikor ötezer példányt el tudnak adni valamelyik kiadványból, viszont ez is a tanulók létszámának alig három százaléka. Nagyon nehéz megélni a könyvterjesztésből. A legnagyobb versenytársak a magyarországi könyveket forgalmazók, akik az ott el nem adott kiadványokat árusítják. - A szatmárnémeti Baraprest Kft. forgalmaz új magyar könyveket és használt kiadványokat, tájékoztatott Barabás Zoltán ügyvezető. A Wass Albert-művekből bármennyit el lehet adni. Továbbá minden kiadvány elkel, csak ki kell várni a vevőjét. - A nagyobb városokba és főleg oda, ahol a tömbmagyarság él, eljutnak a könyvek - nyilatkozta Káli Király István, a marosvásárhelyi Lyra Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. - A nehézséget elsősorban azoknak a vidékeknek az ellátása okozza, ahol a magyarok szórványban élnek: Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód, Máramaros, Temes megye. Itt a kis könyvesboltok nem képesek fenntartani önmagukat csak a magyar könyvek árusításából. Talán valamit segíthet majd, ha a Romániai Magyar Könyves Céh megoldást talál egy olyan információs rendszer kiépítésére, amely összesítve eljuttatja majd az érintettekhez a kiadványok jegyzékét. /Dávid László: A könyv olyan termék, amely kulturális értéket hordoz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./

2001. április 30.

A marosvásárhelyi Lyra Könyvkiadó a város szívében, a Kultúrpalota mellett nyitotta meg a Mentor könyvesboltot. Káli Király István, a Lyra igazgatója a megnyitón elmondta: 1993-tól működött a kiadó eddigi Aranka György könyvesboltja, de ott szűk volt a hely. A bolt kiállítóteremként is használható. A megnyitón Jánosházy György - mint szerkesztő - bemutatta az Erdélyi Panteon sorozat harmadik kötetét. Ez a kötet hazai és magyarországi írók, kritikusok, irodalomtörténészek olyan írásait tartalmazza, melyek XIX.-XX. században élő és alkotó erdélyi írókról szólnak. Rengeteg anyag kimaradt, sok jelentős alkotó nem szerepel a kötetben, tehát valószínűleg lesz pótkötet. Káli Király István köszönetet mondott a jelen levő Csegzi Sándor alpolgármesternek, amiért a polgármesteri hivatal együttműködési szerződést írt alá a kiadóval. - A könyvesbolt mellett, vagyis inkább e közös helyiségben turisztikai irodát rendez be a hivatal, lényegében a könyvesboltban is van egy turisztikai sarok, és így egymást erősíti majd a két tevékenység. Korábban a helységben ugyancsak könyvesbolt működött Gaudeamus néven, melyet kolozsvári cég működtetett, és azért vonult vissza, mert nem volt nyereséges a vállalkozás. A másik magyar üzletben, a marosvásárhelyi Bolyai-Gauss könyvesboltban két Molter Károly-kötetet mutattak be. Ugyancsak a Lyra Kiadó Marosi Ildikó irodalomtörténészt (Marosi Barna felesége, tehát Molter Károly menye) kérte fel arra, hogy összegyűjtse Molter Károly esszéit, tanulmányait, recenzióit, cikkeit. A hatalmas anyagot Kovács András Ferenc költő rendezte, szerkesztette három kötetbe. Ebből kettőt: az Erdélyi argonauták és az Erdélyi rozsda címűt mutattak most be, és készül a harmadik kötet is, címe: Keleti állomáson. /Máthé Éva: Könyvesbolt a város szívében" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2001. április 30.

A marosvásárhelyi Lyra Könyvkiadó a város szívében, a Kultúrpalota mellett nyitotta meg a Mentor könyvesboltot. Káli Király István, a Lyra igazgatója a megnyitón elmondta: 1993-tól működött a kiadó eddigi Aranka György könyvesboltja, de ott szűk volt a hely. A bolt kiállítóteremként is használható. A megnyitón Jánosházy György - mint szerkesztő - bemutatta az Erdélyi Panteon sorozat harmadik kötetét. Ez a kötet hazai és magyarországi írók, kritikusok, irodalomtörténészek olyan írásait tartalmazza, melyek XIX.-XX. században élő és alkotó erdélyi írókról szólnak. Rengeteg anyag kimaradt, sok jelentős alkotó nem szerepel a kötetben, tehát valószínűleg lesz pótkötet. Káli Király István köszönetet mondott a jelen levő Csegzi Sándor alpolgármesternek, amiért a polgármesteri hivatal együttműködési szerződést írt alá a kiadóval. - A könyvesbolt mellett, vagyis inkább e közös helyiségben turisztikai irodát rendez be a hivatal, lényegében a könyvesboltban is van egy turisztikai sarok, és így egymást erősíti majd a két tevékenység. Korábban a helységben ugyancsak könyvesbolt működött Gaudeamus néven, melyet kolozsvári cég működtetett, és azért vonult vissza, mert nem volt nyereséges a vállalkozás. A másik magyar üzletben, a marosvásárhelyi Bolyai-Gauss könyvesboltban két Molter Károly-kötetet mutattak be. Ugyancsak a Lyra Kiadó Marosi Ildikó irodalomtörténészt (Marosi Barna felesége, tehát Molter Károly menye) kérte fel arra, hogy összegyűjtse Molter Károly esszéit, tanulmányait, recenzióit, cikkeit. A hatalmas anyagot Kovács András Ferenc költő rendezte, szerkesztette három kötetbe. Ebből kettőt: az Erdélyi argonauták és az Erdélyi rozsda címűt mutattak most be, és készül a harmadik kötet is, címe: Keleti állomáson. /Máthé Éva: Könyvesbolt a város szívében" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2001. szeptember 19.

Megjelent a Catalogus librorum sedecimo saeculo impressorum Bibliothecae Teleki-Bolyai Novum Forum Siculorum. A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár 16. századi nyomtatványainak katalógusa /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/. A kötetről felelős szerkesztője, Sebestyén Spielmann Mihály, a Teleki Téka kutató főkönyvtárosa elmondta, hogy több évtizedes munka eredménye a kétkötetes könyv. A Teleki Téka egykori főkönyvtárosa, dr. Th. Balázs Lajos még a hetvenes évek derekán kezdte el a Téka kincseinek felderítését és cédulázását. Hagyományos módszerekkel, ceruzával írt jegyzetei háromezer lapot tettek ki. Ezeket számítógépbe táplálták. Ott tárolták 2500 könyv - önálló cím - és több mint 2700, a 16. században nyomtatott kötet adatait. A kötetek tekintélyes hányada a peregrinusok révén került Erdélybe, és végül Marosvásárhelyre, a Teleki Téka, az egykori Református Kollégium tanári könyvtárának polcaira. A könyveket olvasták, tanítottak belőle, vitatkoztak felette. Ezt jelzik a változatos tulajdonosi bejegyzések. Több mint négyezer személy és intézmény (értelmiségiek, papok, deákok, orvosok, tanárok, írók, humanisták, kolostorok, iskolák, kastélyok) neve fordul elő az éklapokon, a címlapra, a hátsó levelekre örökítve. A Tékában most folyamatban van a könyvtár 17. századi kiadványainak feltérképezése és katalógusba foglalása, majd azt követi a 18. század. /Antal Erika: Készül a következő katalógus. A Teleki Téka kincsei két kötetben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

2002. június 26.

Marosvásárhelyen zajlottak a Katolikus Napok. Jún. 23-án a Marosvásárhelyen élő katolikus öregdiákok ünnepelték meg, hogy 300 éve indult újra a városban a katolikus oktatás. Az ünnepség fő szónoka dr. Péter Mihály akadémikus orvosprofesszor volt. Az öregdiákok jól dokumentált emlékkönyvet jelentettek meg a Lyra Kiadó gondozásában. Ebből megtudhatjuk, hogy milyen neves tanárai, diákjai voltak a gimnáziumnak, például dr. Gáspár Lóránd, Apollinaire-díjas, Franciaországban elő költő, aki 1995-ben elnyerte a Francia Akadémia költészeti nagydíját, és akit a héten a Marosvásárhelyi Napok keretében Pro Urbae-díjjal tüntetnek ki; Gergely Géza színházi rendező; Gherasim Emil Áron szerkesztő, költő, műfordító; dr. Horváth Ágoston latin-francia szakos író, tanár; dr. Horváth Attila vegyész, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem gyógyszerészeti karának a megalapítója; Kacsó Sándor író; Kozma Géza gordonkaművész, a Marosvásárhelyi Filharmónia lapító tagja; Kozma Mátyás orgonaművész; Mikó László jogász, gazdasági szakíró; Murádin László nyelvész; dr. Szabó György egyetemi tanár; Szász Endre képzőművész, a híres hollóházi porcelángyár stúdiójának megalapítója; Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutató és sokan mások. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az ünnepség alkalmából levelet intézett az öregdiákokhoz, melyben emlékeztetett: tizenkét év szabadság ellenére sem állíthatták vissza hitvallásos iskoláikat. /Máthé Éva: Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2002. november 8.

Nov. 7-én megnyitotta kapuit a Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. Idén először megjelentek kárpátaljai, felvidéki és vajdasági kiadók is. Tizennégy romániai magyar kiadó állította ki köteteit. Péliné dr. Bán Éva, a NKÖM főtanácsosa jelentős ajándékkal érkezett: Hollanda Dénes professzornak, a Sapientia Egyetem vásárhelyi karai dékánjának átadta a szaktárca egy millió forint értékű könyvadományát. A kiállítás szponzorai: a magyar Nemzeti Kulturális Alapprogram, a vásárhelyi önkormányzat, az Illyés Közalapítvány és a Lyra Kiadó. /(Máthé Éva): Megnyílt a VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2002. november 13.

A VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár sikeres volt, három nap alatt csaknem harminc író-olvasó találkozó, könyvbemutató zajlott le. A Pallas Akadémia Kiadót az a Tőzsér József vezeti, aki 1989 előtt a Tőzsér-postát létrehozta és működtette. Nagyon sokan így jutottak házi könyvtárunk köteteinek nagy részéhez. Kozma Mária, a Pallas Akadémia Kiadó főszerkesztője újabb kötettel, ezúttal rövidpróza-gyűjteménnyel rukkolt ki, címe: A másik táj, ez a kiadó 200. kötete. Markó Béla Szerelmes szonettkoszorú-ja egy 1986-os mű újrakiadása, ezúttal Siklódi Ferenc illusztrációjával látott napvilágot. Érdekes sorozatot tesz közzé mostanában Marosi Ildikó irodalombúvár. Bemutatott kötetének címe: Kis / Ligeti / Könyv. Irodalomtörténeti sorozatról van szó, Ligeti Ernőről. Varga Gábor volt államtitkár kedveli a történelmi parabolákat. A szerző bevallotta: mély nyomot hagyott lelkivilágában az a tény, hogy miként távolodott el, vagy miként távolodtak el tőle Immár harmadszor megjelent a Romániai Magyar Évkönyv. A kötet szerkesztője, Bodó Barna egyetemi tanár szerint az első kötet iránt nagyobb volt az érdeklődés. Továbbra is jelen van a kötetben a csángó- kérdés és a státustörvény vitája. A dokumentumok fejezetben pedig megjelenik az év legfontosabb belpolitikai eseményinek a krónikája. A kötet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Pro Professionale Alapítvány, valamint Szeged város Határon Túli és Nemzetiségi Kapcsolataiért Közalapítvány támogatásával látott napvilágot. A legnépesebb közönséget vonzó rendezvényén a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó Antal Imre és Simon Endre képzőművészeti alkotásait magukba foglaló köteteket mutatták be. A Magyar Könyvklub gondolt létrehozta erdélyi változatát. Bencze Tibor elmondta, másfél év alatt 67 ezer rendelést kaptak, 182 ezer kötetet adtak el. Az Erdélyi Magyar Könyvklub felállította a legnépszerűbb könyvek listáját is - a megrendelések alapján. A listavezetők: A világ száz csodája című parádés kötet; Frank Júlia Nagy szakácskönyve; egy ballagási idézeteket tartalmazó kiadvány; Gergely Éva Mindennapi szakácskönyve, no meg az első tíz között szerepel Wass Albert Csaba című regénye is. Bencze szerint a magyarországi és erdélyi olvasási szokások között szembeszökő a különbség. Míg odaát az első száz legnépszerűbb kötet között nem szerepel jó minőségű szépirodalom, addig Erdélyben sokan olvasnak Wass Albertet; a listán a 21. az Országépítő (Kós Károly), és a 30., 33., 37. helyen található A gyertyák csonkig égnek (Márai), a Tót atyafiak (Mikszáth) és Az ember tragédiája (Madách) című alkotások. Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh vezetője, a Mentor Kiadó igazgatója és a Lyra Kiadó és Könyvkereskedés vezetője bevallotta: amióta az EMKK megjelent a hazai magyar könyvpiacon, azóta a Lyra forgalma 2000-ben 40 százalékkal, 2001-ben további 25 %-kal esett. Az erdélyi könyvpiac egyik rákfenéje, hogy nincs információáramlás. Sem az olvasók nem tudnak az új kötetekről, sem a kiadók nem ismerik egymás tevékenységét. Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője szeretné, ha pontos nyilvántartás készülne az összes hazai magyar kiadóról, tevékenységükről. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója közölte, idén eddig 42 kötetet adtak ki. Legsikeresebb köteteik a turisztikai jellegűek, mint például a hegyek-sorozat. Listavezetőik a Székelyföld című kiadvány, a Kovászna megyéről, a Hargita-hegységről szóló kötetek. Sikerkönyvnek számít még Szabó Gyula önéletírása (Képek a kutyaszorítóból - több kötetes), és természetesen a szakácskönyvek is fogynak. /Máthé Éva: VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2003. június 16.

Jún. 14-én költőpapját ünnepelte Marosszentgyörgy a katolikus egyház virágdíszbe öltöztetett tanácstermében. Baricz Lajos ötödik verseskönyve /Megérintett, Lyra Kiadó, Marosvásárhely/. Nagy Miklós Kund a szeretet könyveként jellemezte a kötetet beajánlójában. Baricz Lajos látomásos, vallomásos verseiből a jelenlevők Balázs Éva színművésznő tolmácsolásában kaptak ízelítőt. A Jubilate énekes és zenész tagjai megzenésített Baricz-verseket szólaltattak meg. /(nk): Könyves ünnep Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

2003. november 18.

Baricz Lajos marosszentgyörgyi papköltő legújabb kötete /Tréfás - vidám, versek, Lyra Kiadó, Marosvásárhely, 2003./ humoros rigmusokat tartalmaz. /b.d.: A jó kedély megtoldja napjaid. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

2003. december 30.

Dec. 19-21. között szervezték Marosvásárhelyen az Irodalmi Kreativitás Verseny országos döntőjét. Az 1993-tól szervezett versenysorozatnak négy évvel ezelőtt váratlanul vége szakadt. A most felélesztett verseny megfelelt a korábbi színvonalnak. A versenynek a Bod Péter Diakóniai Központ adott otthont. Jakab Orsolya szervező közölte: A MAKOSZ (Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) minden évben szervez irodalmi vetélkedőt. Simon György magyartanár, az egykori versenyek motorja sokat segített. Volt helyi, megyei szakasz, végül az országosat is sikerült megszervezni, és a díjak sem voltak szegényesek. A Lyra Kiadó, a Corvin Kiadó, a Dr. Bernády György Alapítvány, Szabó Péter költő és a Transindex állta a jutalmakat, a versenyt az Illyés Közalapítvány, a Communitas Alapítvány és a Maros-mezőségi Esperesi Hivatal támogatta. /Nagy Botond: Írni csak szabadon, szépen... = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

2004. április 2.

Márc. 30. és ápr. 3-a között Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház előcsarnokát a kiadók, könyvek vették birtokukba. Az úgynevezett Gaudeamus Karavánt (mely Marosvásárhelyen kívül Kolozsváron és Craiován „landol") második alkalommal szervezte meg a Román Rádió Közhasznú Társaság. A vásáron mintegy harminc kiadó, könyvforgalmazó cég van jelen, és az egész sokaságból mindössze egyetlen egy stand sarkában látható néhány magyar nyelvű kötet, melyeket a marosvásárhelyi Lyra Kiadó állított ki. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem standján egyetlen magyar nyelvű egyetemi jegyzet, tankkönyv sem található – ugyanis a rendezvény profilja az egyetemi tankönyv, az ifjúsági és gyermekirodalom. A Gaudeamus Karaván marosvásárhelyi könyvvásárának a fő védnöke az a Nicolae Baciut író, tévétudósító, a Maros Megyei Művelődési Felügyelőség vezetője, aki 1989 óta számtalanszor adta tanúbizonyságát magyarellenességének. /(Máthé Éva): Magyar könyv, román könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2004. május 15.

Megjelent egy emlékkönyv a Fotóklubról: 50 éves a Marosvásárhelyi Fotóklub, 1953-2003 /Lyra Kiadó, Marosvásárhely 2003/. Összeállította és szerkesztette Bálint Zsigmond. Az 1953-ban megalakult Fotóklub Marx József elnök irányításával működött, annak 1992-ben bekövetkezett haláláig. 1992-2002 között Bálint Zsigmond, majd 2002-2004 között Tamás András vállalták fel az elnöki teendőkkel járó ügyintézést. A kiadvány derekát terjedelmes válogatás képezi a sajtóban 1965 és 2001 között megjelent írásokból. /Bölöni Domokos: Ötven év a fényképezés szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

2004. november 27.

A Jelek /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ Baricz Lajos nyolcadik kötete. A múlt héten a lírikus plébános újabb könyvét ezúttal is együtt ünnepelte a marosszentgyörgyi katolikus gyülekezet és a község, illetve a szerző több máshonnan érkezett barátja. /Jelek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

2005. február 19.

Február 18-án Marosvásárhelyen román-magyar mezőgazdasági szakkönyv- és folyóirat-kiállítást nyitottak meg. A kétnapos rendezvény szervezője a marosvásárhelyi Lyra Kiadó volt. Káli Király István – a rendezvény kezdeményezője – bemutatta a magyarországi meghívott kiadókat, valamint a magyarországi vendégeket. A könyvkiállítás kapcsán az EU- csatlakozás gondjai a mezőgazdaságban témakörrel konferenciát tartottak romániai és magyarországi szakemberek részvételével. A mezőgazdasági könyvnapok február 19-én a vámosgálfalvi Borház termékbemutatójával és a kölpényi szőlészeti farm borkóstolójával zárul. /(kilyén): Mezőgazdasági könyv- és folyóirat-kiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

2005. február 23.

Besztercén a könyvesboltokban nincs magyar nyelvű könyv. Az antikváriumban látni gyerekirodalmat. Az egyik könyvesboltban elmondták, nem érdemes magyar könyvet hozni, mert nem vásárolják. András Irma, a besztercei EMKE egyik vezetőségi tagja szerint jól jön a helyi RMDSZ indítványa, hogy a Mentor Kiadó és a Lyra Nyomda kéthavonta elhozza könyveit Marosvásárhelyről a Magyar Házba. Az Andrei Muresanu Gimnáziumban postai úton rendelik, szerzik be a magyar pedagógusok a szakkönyveket Kolozsvárról, Marosvásárhelyről és máshonnan maguk és diákjaik számára. /Bencze Anna: Beszterce. A könyvek útja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2005. augusztus 13.

Megjelent Székely Dénes koreográfusnak Táncol a székely /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ című könyve. Székely Dénes élete, munkássága összefonódott az egykori marosvásárhelyi Székely Népi Együttes történetével. Évek óta gyűjtötte az anyagot. A könyv kapcsolódik ahhoz a százegynéhány koreográfiához, amit az együttes számára készített. /N.M.K.: Táncol a székely. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2006. április 9.

A múlt évben jelent meg Veress Endre A szavak fénye /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ verseskötete, amely zömében 1981–1989 között írt verseiknek és néhány „változás után” született költeményének a gyűjteménye. A szerző Gyulafehérváron végezte a teológiát, az utolsó évben visszalépett, nem szenteltette magát pappá. Már a főiskolán bizonyságot tett íráskészségéről és költészetszeretetéről, aminek az intézetben működő Erdélyi Magyar Egyházirodalmi Iskola Haladás című lapjain nyoma maradt. /Jakab Gábor: Veress Endre – A szavak fénye. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 9./

2006. május 26.

Déván magyar könyvvásárt tartottak a Téglás Gábor Iskolacsoport aulájában, megjelent a marosvásárhelyi Mentor, illetve a Lyra Kiadó is. Gazdag volt a kínálat a nagy magyarországi kiadók által megjelentetett sikerkönyvekből. Az Európa Kiadó diákkönyvtára többnyire a magyar klasszikusokat kínálta. A Mentor erőssége ezúttal is a Wass Albert-sorozat volt, melynek köteteit sokan vásárolták. Egész Hunyad megyében egyetlen magyar könyvesbolt sem működik, így az egyetlen lehetőséget az erdélyi kiadók által tartott bemutatók jelentik. /Gáspár-Barra Réka: Könyvvásár az aulában. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2006. december 12.

Ismét egy hangulatos irodalmi, művészeti est zajlott Marosszentgyörgyön, a Kolping család székhelyén. Megnyitották a helyi ikonfestő Balázs Klára kiállítását, és bemutatták a népszerű pap költő, Baricz Lajos plébános Békesség szigete /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ című, újabb verskötetét. Bőven teremnek a talentumok Marosszentgyörgyön, és az ottaniak tudnak is sáfárkodni velük. A marosszentgyörgyi lelkes művészcsapat, a Jubilate, a Kolping-kórus, a Szent Cecilia kisegyüttes és a kisiskolások dallal, tánccal színesítették a találkozót. /N. M. K.: Talentumok Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2007. augusztus 14.

Augusztus 15-től egy helyen lesz a Mentor és az Aranka György könyvesbolt, ugyanis az utóbbi a Mentor könyvesbolt eddigi székhelyére, az Enescu utca 2. szám alá költözik. A változás oka Káli Király István, a Mentor és a Lyra kiadók igazgatója szerint, hogy az utóbbi években visszaesett a kereslet a könyvek iránt, úgy tűnik, Marosvásárhely olvasóközönsége nem képes több magyar könyvesboltot fenntartani. /Menyhárt Borbála: Két könyvesbolt egyetlen fedél alatt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

2007. november 7.

Nyilvános árverésen próbálja értékesíteni a Maros megyei adóhivatal a marosvásárhelyi Lyra Könyvkiadó ingóságait. Káli Király István, a kiadó adminisztrátora szerint ez nem azt jelenti, hogy csődbe ment a Lyra Kft. Az árverést a marosvásárhelyi adóhivatal vezetője túlbuzgóságának számlájára írja. A körbetartozások miatt 2004 ősze óta rendkívül nehéz helyzetben van az erdélyi magyar könyvkiadás. A kiadók csak nagy késéssel jutnak hozzá a terjesztőknek átadott könyveik árához, így jelentős adótartozást kénytelenek maguk előtt görgetni. A Lyra Könyvkiadó Kft. elsősorban a Mentor Kiadó köteteinek kinyomtatásával és terjesztésével foglalkozott. A Mentor a legnagyobb tulajdonrésszel (54,62 százalékkal) szerepel a Lyra tulajdonosai között. Kisebb tulajdonrésszel rendelkezik a Látó irodalmi folyóiratot megjelentető Aranka György Alapítvány és a Maros megyei Népújságot megjelentető Impress Kft. Az árverés nem veszélyezteti a Mentor-könyvek megjelenését. A Mentor arra kényszerül, hogy a tulajdonában levő ingatlan eladásával teremtse elő a tartozásai kifizetéséhez szükséges anyagiakat. Markó Béla RMDSZ-elnök ez év márciusában keltezett vagyonnyilatkozata szerint a kiadótól kilencezer lej osztalékot kapott a 2006-os évre. Ugyanabban a vagyonnyilatkozatban számolt be a volt miniszterelnök-helyettes arról is, hogy 33 ezer lejért Káli Király Istvánnak adta el Mentor-részvényeit. /Gazda Árpád: Árverezik a Lyra könyvkiadó ingóságait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

2007. november 7.

Nyilvános árverésen próbálja értékesíteni a Maros megyei adóhivatal a marosvásárhelyi Lyra Könyvkiadó ingóságait. Káli Király István, a kiadó adminisztrátora szerint ez nem azt jelenti, hogy csődbe ment a Lyra Kft. Az árverést a marosvásárhelyi adóhivatal vezetője túlbuzgóságának számlájára írja. A körbetartozások miatt 2004 ősze óta rendkívül nehéz helyzetben van az erdélyi magyar könyvkiadás. A kiadók csak nagy késéssel jutnak hozzá a terjesztőknek átadott könyveik árához, így jelentős adótartozást kénytelenek maguk előtt görgetni. A Lyra Könyvkiadó Kft. elsősorban a Mentor Kiadó köteteinek kinyomtatásával és terjesztésével foglalkozott. A Mentor a legnagyobb tulajdonrésszel (54,62 százalékkal) szerepel a Lyra tulajdonosai között. Kisebb tulajdonrésszel rendelkezik a Látó irodalmi folyóiratot megjelentető Aranka György Alapítvány és a Maros megyei Népújságot megjelentető Impress Kft. Az árverés nem veszélyezteti a Mentor-könyvek megjelenését. A Mentor arra kényszerül, hogy a tulajdonában levő ingatlan eladásával teremtse elő a tartozásai kifizetéséhez szükséges anyagiakat. Markó Béla RMDSZ-elnök ez év márciusában keltezett vagyonnyilatkozata szerint a kiadótól kilencezer lej osztalékot kapott a 2006-os évre. Ugyanabban a vagyonnyilatkozatban számolt be a volt miniszterelnök-helyettes arról is, hogy 33 ezer lejért Káli Király Istvánnak adta el Mentor-részvényeit. /Gazda Árpád: Árverezik a Lyra könyvkiadó ingóságait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998