udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 194 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-194
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Mûveszeti es Formatervezesi Egyetem /Ion Andreescu Kepzõmûveszeti Egyetem/Fõiskola(Kolozsvar)

1990. december 27.

Napvilágot látott A romániai magyar főiskolai oktatás, múlt-jelen-jövő /Kolozsvár, 1990/ című kiadvány, a Jelenlét, a kolozsvári kulturális és irodalmi hetilap gondozásában. A kiadványban a magyar egyetem újraindításáért küzdő Bolyai Társaság történelmi dokumentumok segítségével mutatta be az erdélyi magyar felsőoktatás több évszázados múltját. A Bolyai Tudományegyetem erőszakos egyesítéséről elsőször közöltek korabeli dokumentumot. Az erdélyi magyarság a második világháború után önálló felsőoktatási intézményrendszerrel rendelkezett, melyet a diktatúra idején jogtalanul megszüntettek. 1945. júl. 1-jei hatállyal létesült Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetem négy karral: Irodalom és Bölcsészt, Jog és Közgazdaság, Természettudomány, Orvostudomány. A Bolyai Tudományegyetem történetéhez hozzátartoznak a letartóztatások, elhurcolások, kizárások. 1952-ben több tanárt, köztük a legkiválóbbakat /Szabó T. Attilát, Jakó Zsigmondot és másokat/ eltávolították az egyetemről, 1956-ban újabb elbocsátások voltak, majd jöttek az 1957-es és 1958-as letartóztatások /a Magyar Tanszékről Dávid Gyulát, Lakó Elemért és Varró Jánost/, hallgatókat is bebörtönöztek. 1959-ben erőszakkal egyesítették a magyar és a román egyetemet, melyet a Bolyai utolsó rektorának kellett bejelentenie. 1959 őszétől a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 137 tárgyat csak románul adtak elő, 43-at magyarul, két karon és több tagozaton nem indult magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyre áthelyezett Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet 1948-ban önálló egyetemmé vált, ahol 1962-ig magyarul folyt az oktatás. Az 1989/90-es tanévben a hallgatók összlétszámának 29,7 százaléka, az ekkor elsőéveseknek mindössze 8 százaléka magyar nyelvű. Magyar nyelvű mérnökképzés az 1946/47-es tanévtől 1953-ig volt a Kolozsvári Almérnöki, majd a Mechanikai Intézetben. A kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán 1948-1959 között működött magyar nyelvű tagozat. 1948-tól önálló magyar és román Művészeti Intézet létezett Kolozsváron. Ennek átalakítása nyomán hozták létre a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /1954-76 között magyar, 1976 óta vegyes tannyelvűként működik Marosvásárhelyen/ és a George Dima Zeneművészeti Főiskolát /magyar tagozatát 1950-1989 között fokozatosan sorvasztották el/, továbbá a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát. Az utóbbin az előadás nyelve magyar és román volt, de az 1989/90-es tanévben már egyetlen elméleti diszciplínát sem oktattak magyarul. A romániai magyar értelmiség hiányának megszüntetését csak az önálló magyar egyetem biztosíthatná. Az 1985/86-oes tanévben minden tízezer román nemzetiségű állampolgárra 85-86 egyetemi, illetve főiskolai hallgató jutott, míg ugyanannyi magyar nemzetiségű állampolgárra 55. /Fleischmidt Margit: Érvek, adatok, dokumentumok a romániai magyar egyetemi oktatásról. = A Hét (Bukarest), dec. 27./

1993. április 17.

Egyed Péter 1991-től Kolozsvárott az egyetem filozófia tanszékének oktatója, jelenleg vendégtanár Szegeden. A magyar egyetemi oktatás helyzetéről adott képet. A magyar oktatás bővítése politikai engedmények tárgya, nem alku, a magyar felet nem tekintik egyenlő partnernek ebben a kérdésben. A Bolyai Társaság nagy beadványokat készített az oktatás témakörében, eljuttatta az egymást váltó oktatási minisztereknek, azonban nem tudott eredményt elérni. Magyari Sándor rektor-helyettes terjesztette fel - Liviu Maior oktatási miniszter kérésére - a magyar beiskolázási keretszámokat, "a bizonyos numerus clausust", tanszékenként. Remélhetőleg ez a létszám nagyobb lesz az egyes tanszékeken levő magyar hallgatói létszámnál. A történelem-filozófia szakon 1991-ben 7, 1992-ben 25 magyar hallgató volt, a szociológián 11, illetve tíz fő. Az egész történelem-filozófia karon mintegy 120 magyar nyelven tanuló hallgató van az első évfolyamon. Jelentős létszámbővülés történt a bölcsésztudományi karon is, ahol 50 fős évfolyamok léteznek, sőt beindult a színművészeti képzés is a karon belül. Viszont a képzőművészeti főiskolán, illetve a Zenekonzervatóriumban alig található magyar hallgató. A történelemtanár utánpótlás nem működik még, a tavalyi éven a második évfolyamon mindössze két magyar hallgató volt, holott legalább ötvennek kellett volna lennie. A magyarság politikai vezetőinek meg kellett volna indítani az önálló magyar egyetemi képzést. A matematika szakon nagyon erős magyar csoportok vannak, évente 40 magyar hallgató van, a fizika karon kevesebb. Az orvosképzésnek változatlanul nagy a persztízse, azonban a végzős hallgatók, szinte testületileg, Magyarországra készülnek. A nagy lelkészhiányra tekintettel Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézetben az utóbbi években 100 fő körül van egy évfolyam. "Az 1945 után indult erdélyi magyar írók 60 százaléka áttelepedett Magyarországra, a képzőművészek derékhada szintén csoportosan hagyta el az országot. A legjobb színészek szintén áttelepültek, illetve meghívottként évek óta különböző magyarországi színházaknál játszanak, Emiatt a szatmárnémeti Északi Színház és a temesvári magyar színház az összeomlás küszöbén áll. A Kriterion összeomlott, ezzel megszűnt a koordinált romániai magyar könyvkiadás. - "A magyar politikai szervezeteknek jól kidolgozott célprogramokra lenne szüksége, saját bankrendszert, a földtulajdonnak a rendszerét, bizonyos jogi intézményeket kellene kiépíteni..." /Simó Márton: Beszélgetés Egyed Péter író-filozófussal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./

1995. április 6.

Tovább tart a kivándorlási hullám, kritikus szintre apadt a magyar pedagógusok és orvosok száma, alacsony a főiskolások száma is. Az 1993/94-es tanévben az orvostanhallgatók 2,56 %-a volt magyar nemzetiségű, amikor a magyarok részaránya az országban 7,2 %. 1994-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen 2571 hallgató kezdte meg tanulmányait, közülük 590 magyar /22,9 %/. Magyar szakra 50 főt vettek fel, az 590-ből 215-en hallgathatnak egyes tárgyakat magyarul. A többi kolozsvári egyetem közül a műszakin 116, az orvosin 22, az agráron 42 magyar nemzetiségű tanul, a képzőművészeti főiskolára 18, a Zeneakadémiára 29 magyar hallgatót vettek fel, a két főiskolán kiemelkedően magas volt a magyar elutasítottak aránya /40,1, illetve 66,6%/. A magyar színházak tragikus színészhiánya miatt Kolozsváron is megkezdődött a színészképzés, 1993-ban nyolc főt vettek fel, ösztöndíjat egyikük sem kapott. Ebben az évben a többszáz Babes-Bolyaira járó magyar hallgatóból egyetlen egy kapott helyet az egyetemi kollégiumban. /Beszélő, ápr. 6./

1998. május 19.

Kötő József újonnan, május 14-én kinevezett oktatásügyi államtitkára nyilatkozott a kolozsvári lapnak. Elődjét, Béres András államtitkár tevékenységét ért bírálatok kapcsán kifejtette: az elégedetlenség legfőbb oka a kapcsolattartási, információáramoltatási hiányosságok voltak, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi államtitkárságán ugyanis történt - ha nem is látható - előrelépés. Ki kellett építeni azt a szervezési keretet, amely korábban nem létezett, ki kellett dolgozni azt a működési szabályzatot, amely értelmében az államtitkár rendelkezhet a kisebbségi oktatás kérdéseiben, dönthet a tankönyvekről, a tantervekről, a beiskolázási mutatókról. Kötő úgy látja, megteremtődött az az autonóm mozgástér, amely lehetővé teszi az előrelépést, látványosabb eredmények elérését. A Kolozs megyeiek konkrét eredményeket vártak a Bolyai Egyetem kérdésében is. Kötő József eredménynek nevezte, hogy a tanügyi főosztály háttérmunkája nyomán tantervbe iktatták a magyar történelmet, meghirdették a vonatkozó tankönyvpályázatot, és nem utolsósorban elfogadtatták és alkalmazták a 36-os kormányrendeletet. Szervezeti elképzelés van arról, tájékoztatott Kötő József, hogy az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács kormányszervvé váljon. Tervezik, hogy kolozsvári központtal magyar oktatáskutatási munkacsoport alakul, hogy a versenyképesség javuljon. Az önálló magyar egyetemre vonatkozóan Kötő József elmondta: az RMDSZ Operatív Tanácsának az új miniszterelnökkel való találkozója során nyomatékosították, nem érthetnek egyet a multikulturalitás fogalmát előtérbe helyező koncepcióval, az RMDSZ nem mondhat le az önálló intézményalakítás jogáról. A remények szerint május 31-ig átmegy majd a parlamenten a 36-os tanügyi kormányrendelet, ezt követően pedig akár már ősztől beindulhatnak az önálló magyar tagozatok a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a marosvásárhelyi Orvosi Intézetben, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen. Az oktatási államtitkár elmondta: véleménye szerint Andrei Marga oktatási miniszter Európára nyitott, modern oktatási szerkezetet kíván kialakítani. "Ezen belül vannak vitáink, például éppen a multikulturális egyetemről" - mondotta Kötő József, hozzátéve: "jogaink fedezetét nem az egyes vezető politikusok jóindulatára kell alapozni, mert az emberi megértés múlandó, hanem törvényekre". Amennyiben nem fogadják el a 36-os kormányrendeletet, akkor "felül kell vizsgálnunk részételünket a koalícióban" - jelentette ki. A Kolozs megyei RMDSZ kifogásolta, hogy nem foglakoztak az 500 ezer aláírással beterjesztett kisebbségi törvénytervezettel. Kötő erre azt válaszolta, hogy a törvénytervezet tovább él a 36-os kormányrendeletben. Az egyetem ugyan nem szerepel a 36-osban, de az önálló intézményteremtés jogának parlamenti elismerése után be lehet nyújtani a törvénytervezetet a Bolyai Tudományegyetem létrehozására. Kötő államtitkári tisztsége mellett továbbra is vezeti az RMDSZ oktatási főosztályát. /Nits Árpád: A kolozsvári magyar egyetem létrehozása axióma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19., ismertette: Napi Magyarország, máj.20./

1998. december 3.

Dr. Kötő József államtitkár és dr. Murvai László oktatási minisztériumi vezérigazgató a Ziua és a Transilvania Jurnal című lapokban A magyar oktatás reális helyzete címmel tanulmányt közölt. A Petőfi-Schiller Egyetem létrehozására kinevezett bizottság öt román tagja kilépett a testületből, s annak ellenére, hogy előzetes megállapodásuk szerint a bizottság csak összes tagja egyetértésével nyilatkozhatott volna, különböző közlemények láttak napvilágot. Csúsztatások, hazugságok jelennek meg a magyar oktatás helyzetéről, azért is szükséges a reális kép bemutatása. Az 1997/98-as egyetemi évben 236 024 román állampolgárságú egyetemi hallgató szerepel a nyilvántartásban. Közülük 10 379 magyar nemzetiségű, az egyetemisták 4,4 %-a. Az 1992-es népszámlálás szerint a magyar lakosság aránya 7,1 %. A 10 379 magyar hallgató közül csak 2946-nak biztosított az anyanyelven való képzés. A magyar érettségizettek azon jogát, hogy azon a nyelven felvételizzenek, melyen tanultak, csak néhány erdélyi egyetemen biztosították, a többiben nem alkalmazták. A kolozsvári Orvosi Egyetemen ezt a jogot megtagadták, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán pedig a magyar felvételit kérőkkel szemben ellenségesen bántak. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /az egyetlen intézményben, ahol magyar csoportok is működnek/ idén a jogi, közgazdasági, az Európa-tanulmányok karán, az ipari fizika, ipari kémia, alkalmazott geológia, környezetvédelem és közigazgatás karokon nem indulhatott magyar csoport. A magyar oktatást sújtó megszorítások tehát továbbra is léteznek. A Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán és a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián - a hallgatók, a tanárok és a minisztérium oktatási főosztályának ismételt kérése ellenére - nem engedélyezték a magyar nyelvű képzést. Nemcsak az önálló egyetemet utasítják el, hanem a karok vagy fakultások létrehozását is. Románia 57 állami felsőoktatási intézményéből csak négyben biztosítanak lehetőséget arra, hogy a hallgatók a tananyag egy részét anyanyelvükön sajátítsák el: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1975 fő /az egyetem hallgatóinak 13,3 %-a, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 809 hallgató /38,5 %6, a marosvásárhelyi Színiakadémián 73 hallgató /45,6 %/, a Bukaresti Egyetemen 89 fő. /Dr. Kötő József, dr. Murvai László: A magyar oktatás reális helyzete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

1999. január 9.

Nagy Ödön /sz. Marosercse, 1957/ Csíkszeredában élő szobrászművész Marosvásárhelyen végezte a művészeti líceumot, majd Kolozsváron, az Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán a kerámia-üveg szakot. Jelenleg a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum tanára. Elsősorban szobrásznak tartja magát, de grafikáit, festményeit is kiállította. Több sikeres pályamunkája áll köztereken, így Zalatárnokon a Holdleány térszobra, Bázakerettyén Szent István szobra, Zalabaksán a római katolikus templomban tíz darabból álló szoboregyüttese, amelyet Koszti István Miklós szobrász kollégájával készített, Csíkszeredán látható Gál Sándor 1848-as honvédezredes mellszobra, Gál Árpád zeneszerző emlékplakettje. Nagy Ödönnek több kiállítása volt, 1990-ben Kanadában is nyílt kiállítása. /Forró Miklós: Szolgálni a szépérzéket. Beszélgetés Nagy Ödön Csíkszeredában élő szobrászművésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9-10./

1999. április 1.

Elhunyt Palotás Dezső /1951. márc. 11. - 1999. márc. 7./ író és képzőművész. Négy könyve jelent meg, két verseskötet /Negyedik kívánság, 1979, Incidens, 1982/ és a két prózai kötet /A ház, 1983, Ég veled, pokol leánya, 1985/. 1976-ban fejezte be tanulmányait az Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, Kolozsváron, majd Calarasi-ba helyezték tanárnak, a 80-as években pedig Gyulakután volt tanár. Grafikusként is dolgozott. Az egyik szerkesztőségben munkára jelentkezett, de nem kellett. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, ezért 1990. jan. 1-jén elhagyta Romániát. Magyarországon volt újságíró, parlamenti tudósító, rajzait közölték lapok. /Egyed Péter: Búcsú. = A Hét (Bukarest), ápr. 1./

1999. május 10.

Kolozsváron, a Reményik Sándor Pincegalériájában a Barabás Miklós Céh tagjai születésnapja alkalmából köszöntötték Andrásy Zoltán festő- és grafikusművészt, a Magyar Művészeti Intézet, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet egykori tanszékvezető tanárát. A rendezvény fénypontját az idős mesterek, Cs. Erdős Tibor és Abodi Nagy Béla köszöntő szavai jelentették, amelyek, az egykori Magyar Művészeti Intézet és Andrásy Zoltán tevékenységét illetően művészettörténeti kiselőadásoknak is beillettek. Máj. 9-én Vetró Artúr portréiból, aktjaiból, kompozícióiból, tájképeiből és szobraiból nyílt kiállítás a pincegalériában. /Mozgalmas hétvége a Reményik Sándor Pincegalériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

1999. június 19.

Kézdivásárhelyen Forró Ágnes alkotásai festőművész édesapjának, Forró Antalnak a műveivel közös tárlaton láthatók a városi múzeumban. Forró Antal /Kézdimartonos, 1924. március 7.- Kolozsvár, 1982/ a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát, Kolozsváron telepedett le, ott élt haláláig. Forró Ágnes először múlt év októberében mutatkozott be a Kézdivásárhelyen rendezett kiállításával. Õ is a kolozsvári főiskolán végzett. Témaválasztásukban és szellemiségükben munkái hasonlítanak az édesapjáéhoz. Forró Ágnest a tájban nem annak szépsége ragadja meg elsősorban, hanem az, ami az elmúlás, a pusztulás jeleit hordozza magán. Forró Ágnes sokoldalú tehetség, Kolozsváron évtizede grafikusként tartják számon, grafikai szerkesztőként dolgozik a Napsugár és a Szivárvány című gyermeklapoknál, a Tinivár Kiadónál, számos meséskönyv és tankönyv szerkesztője és illusztrátora. A főiskolán kerámia szakon végzett. - Forró Antal művészi munkásságának hagyatéka olyan érték, amely megérdemli, hogy valahol megőrizzék és megbecsüljék, halála után, lánya gondoskodása és nagylelkű adománya révén a kiállított harminc alkotás itt marad, a kézdivásárhelyi múzeum állandó képtárát gyarapítja. /Visszatérés a szülőföldre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

1999. október 16.

Csíkszeredán okt. 15-én megnyílt Szabó András tárlata, amely a formatervező sajátos világába engedett betekintést, de egyéb műfajokkal is kacérkodó alkotásait is bemutatta. Szabó András 1979-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola design szakán. 1986-tól a csíkszeredai múzeum munkatársa (Nagy Imre hagyatékának gondozója), 1990-től pedig a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A kiállításon plakátterveit, grafikáit, pasztelljeit, térplasztikáit és számítógépes grafikáit mutatta be. /Szabó András kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

1999. november 27.

Nov. 26-án nyílt Kolozsváron Vetró Artúr elhunyt jeles kolozsvári szobrász, jó tollú művészeti író, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola egykori tanára alkotásaiból tárlat. Jelen volt a művész fia, a neves szobrász Vetró András is, aki egy plakettel adózott édesapja emlékének. /Vetró Artúr-emlékkiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

1999. november 27.

Nov. 26-án nyílt Kolozsváron Vetró Artúr elhunyt jeles kolozsvári szobrász, jó tollú művészeti író, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola egykori tanára alkotásaiból tárlat. Jelen volt a művész fia, a neves szobrász Vetró András is, aki egy plakettel adózott édesapja emlékének. /Vetró Artúr-emlékkiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

1999. december 14.

Marosvásárhelyen a hajdani városbíró és várépítő Borsos Tamás mellszobrának elkészítésére a polgármesteri hivatal által meghirdetett pályázatra határidő lejártáig mindössze két szobrászművész nevezett be: Deák Árpád marosvásárhelyi születésű, Nagyváradon élő szobrász és Pokornyi László, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola végzős hallgatója. A dec. 13-án összeült zsűri szerint a pályamunkák nem érik el a megfelelő művészi szintet, ezért a megrendelők úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a pályázatot. /(lokodi): Elutasították a Borsos Tamás-szoborterveket. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

2000. január 6.

Betű és rajz címmel egyedülálló albumot jelentetett meg a szegedi Mozaik Kiadó: Deák Ferenc erdélyi grafikusművész műhelyvallomásait. A reprezentatív album bemutatóját nemrégiben tartották meg Szegeden, a Kass Galériában, ahol kiállítás is nyílt a művész grafikáiból. Ez alkalomból az Index szegedi internetlap interjút készített a művésszel, aki röviden beszámolt életútjáról és az utóbbi években Magyarországon kifejtett könyvtervezői munkájáról. Deák Ferenc Kolozsváron, a képzőművészeti főiskola grafika szakán szerzett diplomát 1958-ban. Nyugdíjazásáig művészeti vezetője volt a Kriterion Kiadónak. Négy éve pedig a szegedi Mozaik Kiadó grafikusa, majd művészeti vezetője. Azóta évente megújított munkavállalási engedéllyel dolgozik Szegeden, a kiadó szolgálati lakást biztosít számára. /Deák Ferenc grafikái a szegedi Kass Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2000. január 27.

A Korunk /Kolozsvár/ folyóirat decemberi lapszámát Kolozsvárnak szentelte. A kincses városról olvashatunk vallomásokat mai és hajdan élő írók tollából. A folyóirat mellékletében /A város mellényzsebben/ fiatal szerzők írásai sorakoznak. A grafikai anyag a kolozsvári képzőművészeti főiskola diákjaitól származik /Kolozsvárról - Kolozsvárért. A Korunk decemberi lapszáma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2000. február 24.

Febr. 22-én nyílt meg tizennégy fiatal művész kiállítása Kolozsváron. A kiállítás a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia diákjainak, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség AKIK (Alkotó Képzőművész Ifjak Klubja) tagjainak első bemutatkozása. Az ifjú kiállítók: Bartalus Attila, Csáki Dénes, Deák Alpár, Geréb Krisztina, Jánosi Andrea, Kiss Ármánd Zoltán, Lovász Noémi, Székely-Benczédi Attila, Török Tihamér és Mihaela Vas. /Póka János András: AKIK(et) megcsókolt a múzsa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

2000. február 24.

Febr. 22-én nyílt meg tizennégy fiatal művész kiállítása Kolozsváron. A kiállítás a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia diákjainak, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség AKIK (Alkotó Képzőművész Ifjak Klubja) tagjainak első bemutatkozása. Az ifjú kiállítók: Bartalus Attila, Csáki Dénes, Deák Alpár, Geréb Krisztina, Jánosi Andrea, Kiss Ármánd Zoltán, Lovász Noémi, Székely-Benczédi Attila, Török Tihamér és Mihaela Vas. /Póka János András: AKIK(et) megcsókolt a múzsa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

2000. március 25.

Miklóssy Gábor festőművész munkáiból nyílt kiállítás. Szürrealisztikusnak mondott kompozíciói mellett hagyományosabb témafölfogású művei sorakoztak a teremben. A figurális kompozíciók legnagyobb megalkotója mifelénk, írta róla Ditrói Ervin 1981-ben. Pályája két utolsó évtizedében visszatért a hagyományosabb megoldásokhoz. Sikeres volt tanítványaival együtt rendezett tárlata. /Sümegi György művészettörténész: Orbis Pictus - Kolozsvárról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./ Miklóssy Gábor /Nagyvárad, 1912. okt. 25.-Kolozsvár, 1998. dec. 21./ festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára volt 1978-ig.

2000. május 26.

Aniszi Kálmán Budapestre áttelepült erdélyi író legújabb könyve Mintha már virradna címen jelent meg. A vele készült interjúban életéről vallott. A Bihar megyei Nagykakucson /régebbi nevén: régente Magyarkakucs/ született 1939 októberében. A századfordulón mindössze néhány román család élt a faluban, mára a lakosság fele román. Tíz éve nincs magyar nyelvű oktatás a faluban, a református lelkipásztor fogja össze a helybéli magyarságot. Nagyváradon lett szakmunkás, a városban dolgozott, közben esti líceumba járt. A város akkor még zömmel magyar volt. Tuduka Oszkár tanára ismertette meg vele a magyar irodalmat. Aniszi Kálmán esti úton elvégezte az egyetemet. A kolozsvári Igazsághoz került, emellett a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán filozófiát, filozófiatörténetet és esztétikát tanított. Közel egy évig két lovon ültem egyszerre: újságot írtam és tanítottam. Aztán 1971 őszén többször berendelték a megyei pártbizottsághoz, felszólították, hogy legyen a Művelődési és Művészetügyi Osztály munkatársa. Hat hónapi győzködés után határozottan kijelentette: nem vállalom. Egyszercsak kocsit küldtek érte a szerkesztőségbe, bevitték a megyei pártbizottságra, ahol bemutatták, mint új kollégát. Évek múlva tudta meg, hogy Rácz Győző egyetemi tanár maga szemelte ki és ajánlotta be maga helyett Aniszit, mert a felső pártvezetés meg őt jelölte ki a Korunk főszerkesztői székébe Gáll Ernő helyett, aki nem volt hajlandó nemtelen kompromisszumokra. Az ott eltöltött néhány év Aniszi életének legnehezebb időszaka volt. Az Utunk, a Korunk, a magyar színház és opera ideológiai irányítása tartozott hozzá. A cenzorok elolvasták a megjelenés előtt álló említett lapok kefelevonatait, majd észrevételeikkel jelentkeztek Aniszinál. Úgy emlékszik vissza, hogy vitázott a cenzorokkal és több kéziratot megmentett. Végül felmentették tisztségéből. A Képzőművészeti Főiskolán tanított, ahol 1985-ben végleg megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Átmentem a Korunk folyóirathoz, ahol a filozófia rovatot szerkesztette. - Aniszi hangsúlyozta, hogy a románok nem hagytak fel románosítási tervükkel. "Miután a határ menti és a belsőbb sávokat elözönlötték, felhígítva a magyar lakosságot, most a Székelyföldet készülnek megszállni." Aniszi Magyarországra költözve a Zrínyi Kiadó felelős szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Egy időben filozófiatörténetet tanított Miskolcon, a Bölcsészeti Egyesületnél. Úgy érzi, hogy fel kell hogy dolgozza mindazt, amit átélt. "Budapesten élek, de lélekben Váradon, Kolozsvárt, Erdélyben vagyok otthon." Főleg az erdélyi magyarság sorsproblémái foglalkoztatják, össznemzetben gondolkodik. /Gittai István: "Össznemzetben gondolkodom, érzek" = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 26./

2000. május 26.

Aniszi Kálmán Budapestre áttelepült erdélyi író legújabb könyve Mintha már virradna címen jelent meg. A vele készült interjúban életéről vallott. A Bihar megyei Nagykakucson /régebbi nevén: régente Magyarkakucs/ született 1939 októberében. A századfordulón mindössze néhány román család élt a faluban, mára a lakosság fele román. Tíz éve nincs magyar nyelvű oktatás a faluban, a református lelkipásztor fogja össze a helybéli magyarságot. Nagyváradon lett szakmunkás, a városban dolgozott, közben esti líceumba járt. A város akkor még zömmel magyar volt. Tuduka Oszkár tanára ismertette meg vele a magyar irodalmat. Aniszi Kálmán esti úton elvégezte az egyetemet. A kolozsvári Igazsághoz került, emellett a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán filozófiát, filozófiatörténetet és esztétikát tanított. Közel egy évig két lovon ültem egyszerre: újságot írtam és tanítottam. Aztán 1971 őszén többször berendelték a megyei pártbizottsághoz, felszólították, hogy legyen a Művelődési és Művészetügyi Osztály munkatársa. Hat hónapi győzködés után határozottan kijelentette: nem vállalom. Egyszercsak kocsit küldtek érte a szerkesztőségbe, bevitték a megyei pártbizottságra, ahol bemutatták, mint új kollégát. Évek múlva tudta meg, hogy Rácz Győző egyetemi tanár maga szemelte ki és ajánlotta be maga helyett Aniszit, mert a felső pártvezetés meg őt jelölte ki a Korunk főszerkesztői székébe Gáll Ernő helyett, aki nem volt hajlandó nemtelen kompromisszumokra. Az ott eltöltött néhány év Aniszi életének legnehezebb időszaka volt. Az Utunk, a Korunk, a magyar színház és opera ideológiai irányítása tartozott hozzá. A cenzorok elolvasták a megjelenés előtt álló említett lapok kefelevonatait, majd észrevételeikkel jelentkeztek Aniszinál. Úgy emlékszik vissza, hogy vitázott a cenzorokkal és több kéziratot megmentett. Végül felmentették tisztségéből. A Képzőművészeti Főiskolán tanított, ahol 1985-ben végleg megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Átmentem a Korunk folyóirathoz, ahol a filozófia rovatot szerkesztette. - Aniszi hangsúlyozta, hogy a románok nem hagytak fel románosítási tervükkel. "Miután a határ menti és a belsőbb sávokat elözönlötték, felhígítva a magyar lakosságot, most a Székelyföldet készülnek megszállni." Aniszi Magyarországra költözve a Zrínyi Kiadó felelős szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Egy időben filozófiatörténetet tanított Miskolcon, a Bölcsészeti Egyesületnél. Úgy érzi, hogy fel kell hogy dolgozza mindazt, amit átélt. "Budapesten élek, de lélekben Váradon, Kolozsvárt, Erdélyben vagyok otthon." Főleg az erdélyi magyarság sorsproblémái foglalkoztatják, össznemzetben gondolkodik. /Gittai István: "Össznemzetben gondolkodom, érzek" = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 26./

2000. július 24.

Kolozsváron megnyílt "Az erdélyi falu az új generáció művészeinek szemében" címmel az eladásos festménytárlat. A Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia művészeti pedagógia szakának hallgatói mutatkoztak be, köztük fiatal magyar tehetségek: Csorján Melitta, Jakabfi Ágota, Lovász Noémi, Muresan Ildikó, Papp Tibor, Rabocskai Lilla, Simon Éva, Szabó Attila. /Salamon Márton László: "Az erdélyi falu" - tárlatnyitó a Néprajzi Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2000. július 24.

Kolozsváron megnyílt "Az erdélyi falu az új generáció művészeinek szemében" címmel az eladásos festménytárlat. A Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia művészeti pedagógia szakának hallgatói mutatkoztak be, köztük fiatal magyar tehetségek: Csorján Melitta, Jakabfi Ágota, Lovász Noémi, Muresan Ildikó, Papp Tibor, Rabocskai Lilla, Simon Éva, Szabó Attila. /Salamon Márton László: "Az erdélyi falu" - tárlatnyitó a Néprajzi Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2000. szeptember 18.

Csata Herminának az alkotásaiból nyílt kiállítás Kolozsváron. Három évvel ezelőtti nagysikerű festészeti tárlata után a művész most textilesként mutatkozott be nagyméretű, bőr alapanyagú faliszőnyegeivel. A művész 1991-ben végzett a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia festészeti szakán. Azóta tanít festészetet és rajzot a Képzőművészeti Líceumban. 1991 óta munkáival minden megyei festészeti és iparművészeti tárlaton jelen volt. 1993-ban Budapesten, a Csók István Galériában is bemutatkozott. /(németh): Megnyílt Csata Hermina kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2000. szeptember 18.

Csata Herminának az alkotásaiból nyílt kiállítás Kolozsváron. Három évvel ezelőtti nagysikerű festészeti tárlata után a művész most textilesként mutatkozott be nagyméretű, bőr alapanyagú faliszőnyegeivel. A művész 1991-ben végzett a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia festészeti szakán. Azóta tanít festészetet és rajzot a Képzőművészeti Líceumban. 1991 óta munkáival minden megyei festészeti és iparművészeti tárlaton jelen volt. 1993-ban Budapesten, a Csók István Galériában is bemutatkozott. /(németh): Megnyílt Csata Hermina kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2000. november 17.

A közelmúltban 70. életévét betöltő Mátyás József festő, grafikus életművének jellemző szeletét mutatta be a Kriterion Galéria. A Csíkszeredában kiállított anyag valójában a szülőfalunak felajánlott gyűjtemény. Mátyás József állandó kiállítása 1996-ban jött létre Csíkszentmártonban, s a gyűjteményt kezelő Szent Márton Alapítvány ezt vándorkiállítással kívánja bemutatni a székelyföldi városokban. /Szatmári László: Mátyás József csíkszeredai kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./ Mátyás József 1930. június 27-én született Csíkszentmártonban, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1956-ban. Petrozsényben telepedett le, 1971-ben Dévára költözott. Kiállított már Moszkvában, Genfben, Bécsben, Helsinkiben, Athénban, Budapesten, Torinóban, Milánóban, Buenos Airesben, Pekingben is.

2000. november 17.

A közelmúltban 70. életévét betöltő Mátyás József festő, grafikus életművének jellemző szeletét mutatta be a Kriterion Galéria. A Csíkszeredában kiállított anyag valójában a szülőfalunak felajánlott gyűjtemény. Mátyás József állandó kiállítása 1996-ban jött létre Csíkszentmártonban, s a gyűjteményt kezelő Szent Márton Alapítvány ezt vándorkiállítással kívánja bemutatni a székelyföldi városokban. /Szatmári László: Mátyás József csíkszeredai kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./ Mátyás József 1930. június 27-én született Csíkszentmártonban, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1956-ban. Petrozsényben telepedett le, 1971-ben Dévára költözott. Kiállított már Moszkvában, Genfben, Bécsben, Helsinkiben, Athénban, Budapesten, Torinóban, Milánóban, Buenos Airesben, Pekingben is.

2001. február 12.

Balaskó Nándor szobrászművész zömében 1935-1968 között készült, a nagyközönség számára jobbára ismeretlen grafikáiból nyílt kiállítás Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A népszerű kolozsvári képzőművész, a Magyar Művészeti Intézet, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanára 1971-ben hagyta el végleg az országot, és telepedett le Portugáliában. Balaskó Nándor 1996-ban elhunyt, értékes hagyatéka most került nyilvánosság elé: szén- és tusrajzok, fa- és rézmetszetek, pasztellek, akvarellek. /Balaskó-kiállítás a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2001. február 12.

Balaskó Nándor szobrászművész zömében 1935-1968 között készült, a nagyközönség számára jobbára ismeretlen grafikáiból nyílt kiállítás Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A népszerű kolozsvári képzőművész, a Magyar Művészeti Intézet, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanára 1971-ben hagyta el végleg az országot, és telepedett le Portugáliában. Balaskó Nándor 1996-ban elhunyt, értékes hagyatéka most került nyilvánosság elé: szén- és tusrajzok, fa- és rézmetszetek, pasztellek, akvarellek. /Balaskó-kiállítás a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2001. február 19.

Febr. 17-én Kolozsváron a Mátyás-ház nagytermében kilencedik alkalommal kezdődött meg a Mátyás király emlékére szervezett rendezvénysorozat. "Azért nézünk értékeinkre vissza, hogy jobban tudjunk előre haladni" - mondta László Bakk Anikó, a mozgalom fő irányítója és szervezője a megnyitón. Fellépett a Gáspár Enikő vezette zilahi Wesselényi kamarakórus. A kiállításon bemutatkozott a képzőművészeti főiskola három tehetséges hallgatója: Debreczeni Botond, Olahuti Ioana és Kiss Ármánd Zoltán. /Megkezdődött a IX. Mátyás-napok rendezvénysorozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Sajnálatos, hogy a képtár megnyitásával pontosan egy időben zajlott a második Castellum-est (híres erdélyi magyar családok ma élő tagjainak társasága), ahol Kemény Jánost olyan jeles személyiségek idézték, mint Sütő András, Lohinszky Lóránd színművész, más jeles színészek, Csép Sándor tévés személyiség, közéleti kiválóságok, mint Kötő József és dr. Imreh Ernő jogász. /Máthé Éva: Nagy Imre bűvöletében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

2001. március 15.

Rockenbauer Zoltán, a magyar művelődési tárca vezetője március 15-e alkalmából művészeti díjakat adott át Budapesten. A kitüntetettek között az eddiginél jóval nagyobb számú erdélyi magyar művész is található: Terényi Ede zeneszerző-zenetudós, a kolozsvári Konzervatórium tanára (Erkel Ferenc-díj), Csíky András kolozsvári színművész és Czintos József, a szatmárnémeti Északi Színház színművésze (Jászai Mari-díj), Ferenczes István csíkszeredai költő, a Székelyföld főszerkesztője és Fodor Sándor kolozsvári író (József Attila-díj), Demény Attila zongoraművész-karmester, a kolozsvári Magyar Opera főrendezője (Nádasdy Kálmán-díj), Murádin Jenő művészettörténész, kolozsvári képzőművészeti főiskola (Németh Lajos-díj), Almási István népzenekutató, kolozsvári Folklórintézet (Szabolcsi Bence-díj) és Beke György újságíró (Táncsics Mihály-díj). /Művészeti díjak nemzeti ünnepen Az egész nemzet művészetében gondolkodtak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-194




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998