udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 219 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-219
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Mûvelõdes

1992. február folyamán

A moldvai csángók magyarságtudatáról beszélve több körülményt kell figyelembe venni. A moldvai magyarok különböző időszakokban érkeztek mai lakóhelyükre a XIII. századtól a XVIII. Századig. Ebből következik, hogy a Kárpát-medencén belül a magyarság nemzettudatának különböző fázisait hozták magukkal. A másik tényező a több mint egy évszázada erősödő román propaganda, amely a román hivatalosság és a szolgálatába szegődött moldvai katolikus papaság részéről éri a moldvai magyarokat, miszerint ők nem magyarok. A harmadik körülmény, hogy a moldvai magyaroknak nincs értelmiségük. ? A moldvai magyarok magyar voltáról számos dokumentum tanúskodik a XV. századtól kezdődően. /Halász Péter: A moldvai csángók magyarságtudatáról. = Művelődés (Kolozsvár), febr./

1992. április folyamán

Temesváron évtizedek óta működik a Franyó Zoltán Irodalmi Kör /kezdetben Ady Endre nevét viselte/, mint a város magyar művelődési életének egyik legfontosabb fóruma. Létezése, helytállása, a kör kiadványa, a Lépcsők antológia komoly kultúrpolitikai tett volt a diktatúra idején. Az elmúlt évtizedben Mandics György vezette ügyvivő elnökként a kört. Sokoldalú irodalmi munkássága miatt azonban 1990 szeptemberében lemondott, illetve átadta tisztét Illés Mihálynak. Illés Mihály /sz. Temesvár, 1952/ mérnök, elbeszélései, regényei jelentek meg. A Franyó Zoltán Irodalmi Körnek kilenc írószövetségi tagja volt 1990 őszén /Anavi Ádám, Bárányiné László Ildikó, Bárányi Ferenc, Illés Mihály, Kiss András, Mandics György, Mandicsné Veress Zsuzsa /ő időközben elhunyt/, Oberten János és Pongrácz P. Mária. A későbbiekben az érdeklődés csökkent, kevesebben jöttek el a kör üléseire. Bárányi Ferenc politikai téren tevékenykedik, Bárányiné László Ildikót lefoglalja a szeretetszolgálatban betöltött munkája. Szükség lenne arra, hogy a fiatalok jelentkezzenek. A kör megindította az Ezredvég folyóiratot. Pénzhiány miatt azonban csak két számot sikerült megjelentetniük. /Boér Jenő: Hogyan tovább, Franyó-kör. = Művelődés (Kolozsvár), ápr./ Ezredvég /Irodalom, művészet, társadalom, Temesvár/ 1. szám: 1990 tavasz, 2. sz.: 1990 nyár Főszerkesztő: Szekernyés János, titkár: Boér Jenő.

1992. június folyamán

Egyed Ákos foglalta össze a honismereti tevékenység helyzetét. Az 1989-es változás után a Művelődés folyóirat továbbra is folyamatosan foglalkozott ezzel a kérdéssel, emellett a megújuló lapok közül néhány már a címével is jelezte a helytörténeti jelleget /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), Székely Újság (Kézdivásárhely), Szamosmente (Dés), Aranyosmente (Torda), Szabadság (Székelyudvarhely), Csíki Lapok (Csíkszereda), Kalotaszeg (Bánffyhunyad), stb./. Különösen a történelmi ismeretek terjesztésében eredményes munkát vállal a Székelyudvarhelyen megjelenő két folyóirat, a Székely Útkereső és a Székelység /alcíme: A Székelyföldet és népét ismertető folyóirat/. A kolozsvári Szabadság napilap melléklete, az Erdélyi Híradó kitűnt helytörténeti anyagok közlésében, így Kolozsvár régi utcaneveiről Asztalos Lajos értekezett. A Háromszék a megye településeit ismertette, a sajnálatosan megszűnt Székely Újságban pedig Binder Pál és Cserey Zoltán Kézdivásárhely gazdag 1848-as hagyományait ismertette. Értékesek a székelyföldi honismereti füzetek, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum által kiadott Múzeumi Füzetek sorozat és Csíkszeredában az Útravaló kiadvány-sorozat. Sepsiszentgyörgyön adják ki a Tulipán Füzeteket ismeretterjesztő folyóiratként. Egyed Ákos összefoglalójában kiemelt két könyvet, "amely a helytörténet és az egyetemes magyar történelem határmesgyéjén helyezkedik el": az egyik a Marosvásárhely és vártemploma /Budapest, 1990/ című, Medvigy Endre által szerkesztett tanulmánykötet, a másik a Pataki József válogatásával készült Kolozsvári emlékírók /1603-1720/ (Kriterion, Bukarest, 1990) című kiadvány. /Egyed Ákos: Honismereti tevékenység az erdélyi magyarság körében. = Művelődés (Kolozsvár), jún./

1992. november folyamán

Dr. Csűry Bálint nyelvészre emlékeztek szülőfalujában, Egriben, szülőházán emléktáblát avattak. Az emléktáblát Bara István készítette a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság megbízásából, a tábla is hirdeti: "Emelte a K. L. M. T. Szatmár megyei fiókja, a Szatmárnémeti RMDSZ és az Egri RMDSZ". Az emléktábla elhelyezése mellett emléküléssel adóztak a kiváló tudós munkásságának. Egykori tanítványa, Nagy Jenő elevenítette fel Csűry Bálinttal kapcsolatos emlékeit. /Nagy Jenő: A tanítvány emlékezik. = Szamoshát (Szatmárnémeti), nov., III. évf. 5. sz.. újraközölte: Művelődés (Kolozsvár), dec./ Dr. Csűry Bálint /Egri, 1886. febr. 13.- Debrecen, 1941. febr. 13./

1996. április folyamán

A Művelődés melléklete, a Könyvesház régen nem jelent meg, 1995 végén napvilágot látott egy összevont 1993-1994-es szám, majd - kihagyva az 1995. évet - 1996-ban megjelent az első száma. A Könyvesházat ezentúl Sepsiszentgyörgyön szerkeszti az EMKE Könyvtári Szakosztálya. Ebben a számban a megjelent könyvek listája szerepel, továbbá a Pallas-Akadémia Kiadót (Csíkszereda) Kozma Mária szerkesztő, a Trisedes Press Kiadót (Sepsiszentgyörgy) Gajzágó Márton igazgató mutatta be./Könyvesház (Sepsiszentgyörgy), VI. évf. 1. sz., április/

1998. február folyamán

Jagamas Jánosra emlékezett Benkő András. Jagamas János Désen született 1913. jún. 8-án. Désen kezdte tanulmányait, majd Kolozsváron folytatta, a Román Zeneakadémia hallgatója lett, majd a bécsi döntés után Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult tovább /1941-1944/, végül a zeneszerzői oklevelet Kolozsváron szerezte meg. 1949-ben kinevezték a Magyar Művészeti Intézetbe /Kolozsvár/ folklór tanszakra. A zeneművészeti főiskolán tanított nyugalomba vonulásáig, 1976-ig. Zeneművei, kórusművei megjelentek. Jagamas János életművének középpontjában a népzene gyűjtése, rendszerezése és közkinccsé tétele állott. Élete során népzenei gyűjtésének eredményekét 6000-nél több dallamot jegyzett le. Jagamas mintegy 12 000 dallamot rendszerezett, ennek eredményeként láttak napvilágot kötetei, többek között: Moldvai csángó népdalok és népballadák, Romániai magyar népdalok /társszerzőkkel/. Több munkája kéziratban maradt. A magyar tudományos élet Széchenyi-díjjal tüntette ki. Jagamas János 1997. szept. 15-én hunyt el, Szamosújváron, az örmény katolikus temetőben helyzeték örök nyugalomra. /Benkő András: Jagamas János. = Művelődés (Kolozsvár), febr./

1998. február folyamán

Sas Péter /Budapest/ kutató Bíró Vencel és Balanyi György, a két piarista történész életútját vázolta fel, mindketten Kolozsváron professzorai voltak az egyetemnek 1943 és 1948 között. Bíró Vencel /Vértessomló, 1885. aug. 9. - Kolozsvár, 1962. dec. 2./ teológiai és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, 1908-ban pappá szentelték, ugyanebben az évben summa cum laude minősítéssel bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Kolozsváron tanított a gimnáziumban és rendre írta történelmi tanulmányait. 1925-ben a kolozsvári főgimnázium igazgatója és az önállósult romániai piarista provincia rendfőnökének, Patay Józsefnek az asszisztense lett. Bíró Vencel kutatómunkájának eredménye Altorjai gróf Apor István és kora című monográfiája. Bíró Vencelt 1934-ben a piarista rend főnökévé választotta. Sok gonddal kellett megküzdenie, a román állam nem ismerte el a rend jogi személyiségét, sőt Onisifor Ghibu kolozsvári egyetemi tanár címbitorlás és államellenesnek nyilvánított rendi címer használata miatt bírósághoz fordult. Végül az ügyben felmentő határozat született, 1938-ban. 1940-ben a visszaállított Ferenc József Tudományegyetem Erdély és Kelet-Európa története tanszékén lett rendes tanár, egyben munkatársa az újonnan felállított Erdélyi Tudományos Intézetnek. Az MTA tagjának választotta. Bíró Vencel munkássága összefoglalásaként megírta Erdély története című munkáját. 1945-48 között a Bolyai Tudományegyetem dékán-helyettese volt, akkor nyugállományba küldték. 1946-ban ismét őt választották a romániai piarista rendtartomány főnökének. 1949. aug. 1-jén megszüntették a szerzetesrendeket, így a piarista rendet is. Bíró Vencel Kolozsváron, a Szent Mihály plébánián kapott szálláslehetőségeket. Tovább írta történelmi tanulmányait. Balanyi György /Kecskemét, 1886. febr. 10. - Budapest, 1963. máj. 4./ piarista történész 1824-től tanított a budapesti tudományegyetemen, majd 1943 és 1948 között Kolozsvárott volt a Bolyai Tudományegyetemen a történelem tanszék professzora. 1948-ban vissza kellett térnie Magyarországra. /Sas Péter: Bíró Vencel, a piarista rendfőnök és történetíró. = Művelődés (Kolozsvár), febr./

1990. június 30.

Az 1985-ben megszüntetett, majd 1990. januárjában újraindult Művelődés folyóirat második, februári számában olvasható Illyés Gyula sokáig csak kéziratban terjesztett verse, az Egy mondat a zsarnokságról, valamint Sütő András Advent a Hargitán című színműve, melynek budapesti bemutatójára nem engedték el a szerzőt. Ugyanebben a számban Egyed Ákos írt Erdély Széchenyijéről, Mikó Imréről. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), jún. 30./

1991. március 27.

Tordaszentlászló könyvtárából három hete teherautóval a zúzdába vitték a magyar könyveket és folyóiratokat, így a Korunk és a Művelődés teljes kollekcióját és a teljes Jókai-sorozatot. 1988-ban volt hasonló akció, akkor is csak magyar könyveket vittek el. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

1991. június 20.

Szabó Zsolt átveszi a Művelődés folyóirat szerkesztését, a szerkesztőség Bukarestből Kolozsvárra költözik. Szabó Zsolt a Kriterion néprajzi kiadványait gondozta évek óta. A Művelődési Minisztérium miniszterhelyettese, Horváth Andor nevezte ki Szabó Zsoltot főszerkesztőnek. 1989 után anyagi gondok miatt válságos helyzetbe került a Művelődés. A folyóirat elmaradt 1990/11-12-es és az idei számait pótlólagosan kiadják. Szabó Zsolt arról tájékoztatott, hogy folytatódik a Kriterion néprajzi sorozata. Kiadásra várnak a következő munkák: Nagy Olga szerkesztésében a Havadi falu társadalomnéprajzi monográfiája, a Torockói hímzőalbum, Palkó Attila-Zsigmond József Magyaró folklórkötete, Veresné Péter Ilona Mezőségi gyermekjátékok és Balázs Lajos Csíkszentdomokosi lakodalmas című kötete. /Fábián Imre: Jó napot, Művelődés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 20./

1991. augusztus 20.

A Kárpát-medence magyar nyelvterületein közösségi munkát végző értelmiségiek 1991. aug. 9-20-a között Budaörsön, az Illyés Gyula Gimnáziumban önismereti és vezetőképző népfőiskolán vettek részt. A Magyar Népfőiskolai Társaság, a Határon Túli Magyarok Titkársága, a Székely Kör, a Rákóczi Szövetség támogatásával létrejött népfőiskola résztvevői megvitatták a régió gondjait, a határon túli magyarság legégetőbb kérdéseit, a kisebbségi intézmények helyzetét, a könyvkiadás, a folyóiratcsere lehetőségét, az oktatási törvények, a tankönyvek, a továbbképzés helyzetét, a honismereti táborok, a közgyűjtemények, a kulturális élet finanszírozását, az egyházak megtartó erejét. A résztvevők közös nyilatkozatot adtak ki és elhatározták, hogy a szervezési forma közösségi háttereként létrehozzák a Balázs Ferenc Népfőiskolai Társaságot, Az anyagi háttér biztosítására alapítvány létrehozását, az anyagi háttér biztosítására Mikó Imre Alapítvány létrehozását tervezik. /Boldizsár Zeyk Imre: Népfőiskola - kisebbségi fórum. = Művelődés (Kolozsvár), 1992. január/

1991. augusztus 29.

Megjelent az immár Kolozsváron szerkesztett Művelődés folyóirat Könyvesház című negyedéves mellékletének első száma. A Könyvesház főszerkesztője Balogh József. A hajdan megjelent Könyvtári Szemle, majd a Könyvtár önkényes megszüntetése űrt hagyott maga után, szükség volt erre a kiadványra. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Megjegyzés: A Könyvtári Szemle (Bukarest) negyedévenként látott napvilágot 1966 és 1973 között. A Könyvtár a Művelődés (Bukarest) melléklete volt 1977 és 1985 között.

1991. augusztus folyamán

A Művelődés folyóirat negyedéves mellékletet indított augusztusban Könyvesház (Kolozsvár) címmel, hogy számot adjon a megjelenő könyvekről.

1991. szeptember 7.

A Kriterion Kiadó 150 címet szerepeltetett 1990. évi kiadói tervében, azonban csak 46 cím jelent meg, összesen 655 ezer példányban, ezzel a kiadó 21 éves múltjának legszegényebb esztendejét zárta. A rengeteg megjelenő újság elhasználta a kiadónak szánt papírmennyiséget. A napvilágot látott könyvek felsorolása a Művelődés (Kolozsvár) összevont, 2-3-as számában található. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./

1992. január folyamán

Szabófalván, a moldvai csángó faluban Perka Mihály tanár egy éve magyar nyelvre tanít egy csoportot. Minden hivatalos ellenkezés dacára folytatni kívánja munkáját. /A szabófalvi Perka Mihállyal beszélget Bardócz Sándor. = Művelődés (Kolozsvár), jan./

1992. január folyamán

A máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egylet kamarakórusát és Máramarossziget RMDSZ vezetőségének képviselőit látta vendégül Abaújszántó község. Várady László, a máramarosszigeti RMDSZ ügyvezető elnöke megköszönte a vendéglátást. /Mazalik Alfréd: Szomszédolás. = Művelődés (Kolozsvár), jan./

1992. február 22.

Febr. 21-22-én a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson tartotta idei első vándorgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság. A vándorgyűlés meghirdetett témája: Proxemika a népi kultúrában. A proxemika a néprajzi kutatásban a térérzékelést, a térhasználatot, a tér tagolási módját jelenti. Több előadás hangzott el, köztük Vasas Samu egy kalotaszegi szokás, a tavaszi első juhfejés és tejelszállítás rituális rendjét elemezte, Oláh Sándor /Csíkszereda/ egy hargitaalji falu szimbolikus településszerkezetéről szólt, Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára kert, gyepű, határ fogalomhármas nyelvtörténeti elemzését végezte el, a csíkszeredai Balázs János a lakodalom egy szokásmozzanatát vizsgálta, Keszeg Vilmos /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a mezőségi hiedelemvilág szerkezetét elemezte. Kolozsvári néprajz szakos egyetemi hallgatók mellett magyarországi néprajtosok is tartottak előadást a vándorgyűlésen. /Zakariás Erzsébet: A Kriza János Néprajzi Társaság idei első vándorgyűlése. = Művelődés (Kolozsvár), ápr./

1992. március folyamán

Zilahon az 1989-es események után hetilapot indítottak Szilágysági Szó, majd 1991-től Szilágyság címen. A Szilágyságban sorra alakultak a magyar műkedvelő csoportok, így például Szilágypanitban néptánc- és színjátszó csoport. 1990. márc. 15-én Zilahon a Kálvineumban /Művelődési Ház, melyet a zilahi református egyházközség épített 1943-ban/ ünnepelt a város magyarsága. Másnap ugyanitt alakult meg a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A helyi vatrások tüntettek a megalakult két magyar nyelvű líceumi osztály ellen. 1990. márc. 25-én Kraszna 50 tagú művészegyüttese lépett föl. 1990 áprilisában - 1945 óta először - Silvania néven magyar irodalmi és művészeti folyóirat indult. Ez a kiadvány azután megszűnt. Krasznahorváton Kacsó Erzsébet óvónő vezetésével megalakult a falu tánc- és színjátszó csoportja. Előadásukat néhány román fiatal megzavarta. 1990 júliusában Szilágysomlyón rendbehoztak egy épületet, ez lett az RMDSZ helyi székháza. Ugyanebben a hónapban Zilahon, a református templomban egyházzenei hangversenyt rendeztek. Szilágybagoson, Nagyfaluban és Zilahon lépett fel a Birtalan József vezette marosvásárhelyi Vártemplom leánykórusa. - Az 1991 október végi II. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál nemzetközivé nőtte ki magát, Debrecenből jött egy énekkar, Kassáról pedig a Homolya Éva vezette Csengettyű leánykar lépett föl. - 1991 áprilisában Csíkszeredában rendezték meg a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalmi versenyt, melyen a szilágysági versenyzők dicséretben részesültek. - Zilahon a diákok diáklapot szerkesztettek Guguc címen. /Filep Béla: Művelődési élet a Szilágyságban. = Művelődés (Kolozsvár), márc./

1992. június 10.

Kolozsváron a polgármesteri hivatal kézbesítette a kétnyelvű névtábla miatti büntetést a Művelődés folyóiratnak. A lap a Művelődési Minisztériumhoz tartozik, a szerkesztőség a minisztériumnak továbbította az iratot. /A polgármester megbünteti a minisztériumot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

1992. június 12.

A Korunk folyóiratot a Művelődés és az A Hét mellett bizonyos mértékig szubvencionálja a minisztérium, de ez nem fedezi a költségeket. A lapot alapítványi pénzekből akarják fenntartani. Áttértek a számítógépes szedésre és sikerült behozni a két-három hónapos lemaradást. A legnagyobb gond a terjesztés. Az állami terjesztő csak 680-at akart megrendelni a Korunk 4000 példányából. Korábban 1200 példány jutott át Magyarországra, jelenleg átlagosan 200. Kántor Lajos főszerkesztő ennek ellenére bizakodó. Már több új magyar könyvkiadó született, de a legismertebb még mindig az állami Kriterion Kiadó. 1990-ben a Kriterionnál 45 könyv jelent meg, 1991-ben 32, idén áprilisig csak egy könyv. A válság egyik oka az állami könyvterjesztés összeomlása. Bíztató, hogy a magyar Művelődési Minisztérium nagyobb összeggel kívánja támogatni a határokon túli magyar könyvkiadást. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, jún. 12./

1992. július folyamán

Az EMKE az 1991. máj. 20-án Brassóban tartott közgyűlésén alakult meg, alakult újjá a közművelődési munka átfogóbbá tétele céljából. Az EMKE együttműködik a hozzá csatlakozott egyesületekkel, illetve a társzervezeti viszonyt vállaló szakegyesületekkel, mint amilyen például a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Zenetársaság stb./ Az EMKE 199-es újjáalakulása előtt 1989 után már megalakult vagy újraalakult közel 80 helyi vagy területi érdekeltségű közművelődési egyesület, együttes. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szórványvidéken tartalmasabb a munka, mint a tömbmagyarság vidékein. Sajnálatos, hogy a nagyobb lehetőségek birtokában levők részéről nem eléggé jut kifejezésre a hátrányosabb helyzetű vidékek segítése. - Az EMKE a közművelődési munka egybehangolására törekszik, a tagszervezetek autonóm működésének tiszteletben tartása mellett. Létrehozták az EMKE megyei szervezeteit, ami sikerült Arad, Brassó, Csíkszereda, Déva, Marosvásárhely, Medgyes, Nagybánya, Temesvár és Zilah székhellyel. A másik vonalon sikerült megalakítani a nemhivatásos színjátszó csoportokat tömörítő Jádzó Társaságot, a Romániai Magyar Táncszövetséget, a hazai könyvtárosokat tömörítő egyesületet és az azt anyagi háttérrel fedező Heltai Gáspár Alapítványt, továbbá az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. A brassói közgyűlésen megválasztották az elnökséget, azonban az elnöki testület nem működik. Dávid Gyula elnököt 1991. decemberében a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagjává választották. Idén esedékes a Magyarok III. Világkongresszusa, az előkészítésben reá háruló feladatok számára megnehezítik az esedékes EMKE-munkát. Kötő József egyben az RMDSZ társadalomszervezési alkalmazottja, ha van az EMKE működésének eredménye, az oroszlánrészben neki köszönhető. Rajta kívül a területi elnökök közül csak Kocsik József munkája volt az elképzelések szerinti. Varga Gábort 1991 őszén Bihar megye RMDSZ elnökének választották, így EMKE-munkáját abba kellett hagynia. Tófalvi Gábor megszervezte a Maros megyei EMKÉ-t, utána viszont nem tudta megszervezni a szórványmagyarság összefogását. - Az EMKE anyagi helyzete nem megoldott. Az alapszabály szerint a tagszervezetek jövedelmük 20 %-át befizetik a központi alapba. Ezt mindössze két tagegyesület tette meg. - Reménykedtek benne, hogy az RMDSZ ad majd nagyobb támogatást, de erre nem került sor. A helyi RMDSZ-szervezetek viszont komoly támogatást nyújtottak emléktáblák, emlékünnepségek, útiszámlák kiegyenlítése stb. terén. Állami költségvetési juttatásban kellene részesülnie az EMKE szervezetnek, a romániai magyarság lélekszámának arányában, erre azonban jelenleg nincs esély. A kezdeményezések eredménytelenek maradtak. A közművelődési rendezvényeket elsősorban alapítványi támogatásból tudják fedezni. Dávid Gyula megállapította, hogy a közművelődést nem a folyamatos aprómunka jellemzi, hanem a nagy felhajtással szervezett rendezvények a jellemzőek. - 1991-ben 80, jelenleg 125 egyesülete van az EMKÉ-nek. Ugyanakkor ezek alig egynegyedével sikerült kapcsolatot teremteniük. A 125 címre kiküldött kérdőívre mindössze 36 egyesülettől érkezett válasz. A tájékoztatás nem működik. Dávid Gyula EMKE-elnökként sokszor csak utólag értesül egy-egy fontos és jelentős művelődési rendezvényről. /Dávid Gyula: Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1991/92. évi munkájáról. = Művelődés (Kolozsvár), júl. /

1992. október folyamán

Jakó Zsigmond köszöntötte a hetvenéves Kiss András kolozsvári történetkutató levéltárost, aki évtizedeken át végezte kutatásait a kolozsvári Állami Levéltárban, alaposan tanulmányozta az Erdélyi Múzeum Levéltárának ott őrzött állagát. Kiss Andrásnak kulcsszerepe volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület újjászervezésében. /Kiss András köszöntése. = Művelődés (Kolozsvár), okt./ Kiss András /sz. Facsád, 1922. okt. 5./ 1949-től 1983-ig, nyugdíjazásáig főlevéltáros volt.

1992. november 14.

Szabó Zsolt, a Művelődés /Kolozsvár/ főszerkesztője ismertette helyzetüket: befagyasztották a folyóirat költségvetését, nem folyósítják a fizetéseket. A Művelődés csak akkor tudja működését folytatni, ha a minisztériumtól támogatást kap. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

1993. január 21.

Szabó Zsolt főszerkesztő mutatta be lapját, az 1985-ben beszüntetett és 1990-ben újraindult Művelődés folyóiratot. Az 1990-es sajtódömping idején egyre később készült el egy-egy szám, a márciusi csak szeptemberben. A szerkesztőség 1991-ben Bukarestből Kolozsvárra költözött. A folyóirat keresi az amatőr mozgalmakat, a kisközösségeket. Féléves mellékletük a Könyvesház, Gábor Dénes szerkeszti. A Művelődés négyezer, a Könyvesház kétezer példányban jelenik meg. /Simon Judit: Bemutatjuk a Művelődést. = Média (Nagyvárad), jan. 21./

1993. május 9.

A Varadinum ünnepségsorozat keretében máj. 9-én Nagyváradon találkoztak a romániai magyar lapok főszerkesztői. Több mint harmincan jöttek össze, meghallgatták Kántor Lajosnak, a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete elnökének és Szabó Zsoltnak, a Művelődés főszerkesztőjének eszmefuttatását. Ezt követte a romániai magyar lapok főszerkesztőinek négyórás tanácskozása. Bemutatkoztak az ifjúsági lapok is. /Varadinum. Ünnephozó főszerkesztők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

1993. július 17.

A romániai művelődési lapok vezetői nyílt levéllel fordultak Iliescu elnökhöz, Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz és Mihai Golu művelődési miniszterhez, tiltakozva amiatt, hogy a minisztérium nem támogatja a minisztérium által kiadott folyóiratokat. Az aláírók között van a román lapok mellett a három támogatott magyar lap képviselője is, Gálfalvi Zsolt, A Hét hetilap, Szabó Zsolt, a Művelődés és Kántor Lajos, a Korunk folyóirat főszerkesztője. /A romániai művelődési lapok vezetőinek nyílt levele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

1993. október 22.

1985-ben jelent meg a Művelődés utolsó száma, ezután román nyelvű lapot csináltak belőle, a végén maradt néhány magyar nyelvű oldal. Az 1989-es fordulat után újból a régi, színvonalas folyóiratot vehették kézbe az olvasók. Okt. 23-án Kolozsváron fogja ünnepelni a Művelődés szerkesztősége negyvenöt éves fennállását, jelen lesz Czine Mihály és Kiss Gy. Csaba Budapestről, Dobos László Pozsonyból. Kötő József EMKE-főjegyző a közművelődési élet gondjairól fog beszélni, jelen lesz Imreh István történész, Benkő András zenetörténész, Balász Lajos néprajzkutató is. /Tibori Szabó Zoltán: Negyvenöt éves a Művelődés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

1993. november 18.

A kolozsvári magyar lapok és folyóiratok, közöttük a Szabadság napilap, a Korunk, a Helikon a Művelődés folyóiratok és az erdélyi magyar gyermeklapok veszélyben vannak. Nem tudják kifizetni a nagy bérleti összeget, amellyel az irodahelyiségek felett rendelkező magyarellenes kolozsvári polgármester, Funar sújtja őket. A megoldás a kolozsvári magyar sajtóház lenne. Ehhez kér támogatást a Magyarok Világszövetsége felhívásában, megadva egy bankszámlát, ahova az adományokat be lehet fizetni. /Kolozsvár nem maradhat magyar sajtó nélkül! = Magyar Fórum (Budapest), nov. 18./

1993. december 15.

A Heltai Alapítvány bejegyzése 1990 őszén volt, de ezt csak 1992. február 15-én jelentették be nyilvánosan, megvárták a tervezett magyar könyvtári hálózat első láncszemének a kolozsvári Mikó Könyvtárnak a febr. 1-jei megnyitóját, ismertette tevékenységüket Pillich László. A Heltai Alapítvány a könyvtárszakmát és a közművelődés lényeges elemeit igyekszik átfogni. Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány kuratóriumának tagjai: Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi könyvtár igazgatója, Spielmann Mihály, a marosvásárhelyi Teleki Téka főkönyvtárosa, Gábor Dénes, a Könyvesház szerkesztője, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Kötő József, az EMKE jegyzője, Pillich Katalin, a kolozsvári Mikó Imre Könyvtár főkönyvtárosa, Tavaszi Hajnal, a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár könyvtárosa és Pillich László, a kuratórium elnöke. A Mikó Imre Könyvtár alapja a Dunaújvárostól kapott volt szakszervezeti könyvtár 20 ezer darabos állománya. Egy kolozsvári könyvtárosnő végrendeletében ingatlanát a Heltai Alapítványnak adományozta. 1992-ben Zilahon is sikerült - szintén adományozás eredményként - kultúrközpontot nyitni, ahova többezer kötetes könyvtárat telepítettek. Nagybányán az ottani Misztótfalusi Kis Miklós Társaságnak adományoztak szintén többezer kötetes könyvtárat. Dicsőszentmártonba is jelentős mennyiségű könyvet juttattak. A következő állomások: Déva és Torda, majd a tervek szerint Dés. Az alapítvány fenntartását szolgálják a Heltai Kft-k, amelyek könyvkereskedelemmel, könyvtári bútorzat forgalmazásával, nyelvoltatással és rendezvényszervezéssel foglalkoznak. Nyelvoktatásuk eredményes. /Krajnik-Nagy Károly: Közművelődési alapítvány, nyereséges káeftékkel. Beszélgetés Pillich Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

1995. január 18.

A kolozsvári Művelődés folyóirat 1994-ben ünnepelte alapításának 45. évfordulóját. Gyakran jelentkezik tematikus számokkal, így bemutatott egy-egy vidéket, Szilágyságot, Udvarhelyszéket, Szatmárt vagy egy-egy jeles erdélyi személyiséget /Sütő Andrást, Debreczeni Lászlót, Kós Károlyt/, különszám foglalkozott az EMKÉ-vel, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel is. A bukaresti Magyar Kulturális Központban jan. 18-án Szabó Zsolt főszerkesztő ismertette a lengyel-magyar barátságnak szentelt számukat. /Pest Megyei Hírlap, jan. 21./ Ez a Művelődés 1994/11-es száma.


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-219




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998