udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Mûvelõdesi Miniszterium Vallasugyi Allamtitkarsaga (Romania)

1990. szeptember 4.

A Vallásügyi Államtitkárság szept. 4-én Bukarestbe hívta az egyházak képviselőit a vallásügyi törvénytervezetről szóló tanácskozásra. A tervezetet az egyházak készítsék el, javasolta Gheorghe Vladutescu államtitkár és ezt egyeztessék egymás között októberre. A magyar történelmi egyházak képviselői bejelentették, hogy elkészítették tervezetüket és azt megküldik a többi egyháznak is. /Mikó Lőrinc: Tanácskozás Vallásügyi Államtitkárságon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

1990. október 22.

Okt. 22-én Bukarestben, a Vallásügyi Államtitkárságon újabb tanácskozást tartottak a vallásügyi törvény előkészítéséről. Gheorghe Vladutescu államtitkár kérte, hogy az egyházak konszenzussal készítsék el a tervezetet. Felvetették az elvett egyházi vagyon visszaadásának kérdését, az államtitkár elutasította azt, hogy ez szerepeljen a tervezetben. Az unitárius főgondnok emlékeztetett arra, hogy a történelmi magyar egyházak jan. 22-i közös Szándéknyilatkozatukban már kérték az egyházi vagyon visszaadását, ezt febr. 3-án átadták az akkori vallásügyi miniszternek. Jún. 4-én a történelmi magyar egyházak képviselői Kolozsváron hasonló módon foglaltak állást, a közösen aláírt dokumentumot júl. 5-én átadták Bukarestben a vallásügyi miniszternek. Szept. 4-én a törvénytervezetről szóló tanácskozáson ismét felvetették ezt a javaslatot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1991. január 7.

Tőkés László Temesvár ostroma 1989 című könyvét a román vámhatóságok ismételten nem engedték be Romániába. Közölték, hogy 1991. jan. 1-vel életbe lépett a kormány intézkedése, mely szerint könyvsegélyszállítmányokat csak akkor lehet behozni, ha előzőleg a Vallásügyi Államtitkárság engedélyezi. /Magyar Hírlap (Budapest), jan. 7., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1991. március 22.

Az Oktatási Minisztérium, a Vallásügyi Államtitkárság és a felekezetek képviselői tanácskozásukon elemezték a vallási nevelés bevezetését. Az 1990/1991-es tanévtől kezdve az erkölcsi-vallási nevelés az elemiben és a gimnáziumban heti egy órában tartható minden vallásfelekezet esetében. A vallásfelekezetek benyújtják az erkölcsi-vallási nevelés tantervét és kidolgozzák a tanterveket. A minisztérium az 1991/1992-es tanévtől biztosítják a pedagógiai profilú teológiai fakultások létesítését a felekezetek egyetemi fokú intézményeiben. /Közlemény. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./

1991. május 28.

A Román Vallásügyi Államtitkárság meghívására hivatalos látogatásra Romániába érkezett a magyar művelődési minisztérium Egyházi Főosztályának küldöttsége Platthy Iván vezetésével. A küldöttség máj. 28-án találkozott Ionel Romannal, a képviselőház alelnökével és Ioan Oancea képviselővel, a parlament emberjogi, vallásügyi és kisebbségügyi bizottságának elnökével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

1991. október 16.

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete okt. 16-án tartotta soros ülését Szatmárnémetiben. Megállapodtak abban, hogy az egyházi iskolákba más felekezetűeket is felvesznek. A jelenleg létező magyar felekezeti iskolákkal kapcsolatos panaszokról összefoglaló készül hazai és nemzetközi fórumokhoz való előterjesztés céljából. Az SRI és a Vallásügyi Államtitkárság hivatalnokai, közöttük volt securitatés tisztek megjelentek a magyar egyházaknál. Az egyházfők körlevélben fogják biztosítani lelkészeiket, hogy bármilyen zaklatással szemben főpásztori védelmet nyújtanak, egyben tiltakoznak a múlt rendszer módszereinek alkalmazása ellen. - Törekedni fognak arra, hogy a csángómagyarokat kulturálisan közelebb hozzák a magyarsághoz. - Alapvető kérdésnek tekintik a vallásügyi törvény elfogadását, ez a törvény biztosítaná az elkobzott vagyon és az iskolák visszaadását. /Közlemény = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1993. május 19.

A magyar történelmi egyházak közös dokumentumban összefoglalták álláspontjukat a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A Vallásügyi Államtitkárság két minisztérium véleményezését kérte, azokat összefoglalta és megküldte az egyházaknak. Ebből kitűnik, hogy a legfontosabb ügyeket szeretnék kivenni a tervezetből. A felezeti oktatást azzal utasították el, hogy a tanügyi törvény nem irányoz elő felezeti oktatást. A vagyonvisszaadást pedig külön törvénybe kívánják rendezni. Az egyházak összefoglaltál álláspontjukat ezekről az észrevételekről. Az egyházi oktatást a kommunista diktatúra szüntette meg, ez az önkényes felszámolás nem képezhet jogalapot arra, hogy az egyházak ne folytassák oktatási tevékenységüket. Az egyházi épületeket, könyvtárakat, levéltárgyakat, kegytárgyakat vissza kell adni jogos tulajdonosaiknak. A Vallásügyi Államtitkárság ápr. 27-én tartott megbeszélésén mindegyik egyház képviseltette magát. Az állam képviselői megpróbálták elhárítani a legfontosabb követeléseket, de határozott ellenállásba ütköztek. /Mikó Lőrinc: Elhárított követelések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19. /

1993. október 11.

Okt. 11-én a magyar történelmi egyházak Kolozsváron tanácskoztak, ennek eredményeképpen nyilatkozatot adtak ki a vallásügyi törvénytervezet helyzetéről. Ápr. 27-én valamennyi felekezet tárgyalt Bukarestben, a Vallásügyi Államtitkárság székhelyén. Ekkor egységesen elutasították a felekezeti oktatás magánoktatássá minősítésének javaslatát, továbbá azt a szándékot, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatása ne szerepeljen a vallásügyi törvényben. A következő tárgyaláskor, szept. 23-án értesültek arról a magyar történelmi egyházak képviselői, hogy előzőleg a többi felekezettel már tárgyaltak és azok elfogadták, hogy a felekezeti oktatás magánoktatásként szerepeljen a tervezetben. A magyar történelmi egyházak ehhez nem járulnak hozzá, továbbra is követelik az egyházi iskolák visszaadását, felekezeti iskolahálózatot akarnak az óvodától az egyetemig, anyanyelven. Ugyanígy az egyházi vagyon visszaadását is kérik. Az egyházak jogos követeléseit megerősíti az Európa Tanács Románia felvételéről szóló okmányának 9. pontja, amely az egyházi vagyon visszaadására hívja fel a román kormányt. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ A görög katolikusok visszakapták a George Cosbuc Líceum épületének tulajdonjogát, a nagyváradi református püspökség pedig hiába perli vissza a hívei által épített székházat. /Nits Árpád: A görög katolikusok visszakapták egyik iskolájukat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Ugyanekkor, okt. 11-én, a Romániai Magyar Egyházak Állandó Értekezletének tanácskozásán jóváhagyólag tudomásul vették az RMDSZ által az Európa Tanácsnak /ET/ benyújtott memorandumot, megjegyezve, hogy az egyházzal foglalkozó részt írónak kevés köze lehet az egyházakhoz. Szükséges, hogy az RMDSZ vezetői minden egyházi főhatóságot felkeressenek. /Előterjesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

1996. február 9.

Ilie Fonta vallásügyi államtitkár Csiha Kálmánhoz, az Erdélyi Egyházkerület püspökéhez írt levelében kifejtette, hogy a III. Magyar Református Világtalálkozó 1996-os megszervezése "kötődik a magyar törzsek 1100 évvel ezelőtti európai honfoglalásáról megemlékező rendezvényekhez", továbbá 1996 választási év az országban, ezért a világtalálkozó "Romániában való megszervezése nem ajánlatos". /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 9., Magyar Hírlap, febr. 14./ Erre reagált Szilágyi Aladár, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka Pedig lesz világtalálkozó! címmel. A református egyház független, szuverén intézmény, nem alárendeltje a Vallásügyi Államtitkárságnak, tehát nem tilthatja meg a találkozót. Szilágyi Aladár idézte az 1991. szept. 25-én elfogadott 60. számú törvényt, amely szerint vallásos jellegű rendezvényeket nem kell előzetesen bejelenteni. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./

1996. május 11.

Ápr. 25-én Kolozsváron a római katolikus, református, unitárius és evangélikus egyházak képviselői ökumenikus konferenciára gyűltek össze, elemezték a felekezeti oktatás helyzetét és perspektíváit a "Pontosítás az egyetem előtti teológiai oktatás megszervezéséről és működéséről" című szabályzat életbe lépése utáni körülményekben. A konferencián az egyházak közös állásfoglalást adtak ki. Az egyházak nem mondanak le a saját, minden fokon kiépített és a jogállamtól anyagilag támogatott felekezeti iskolahálózat megszervezéséről. A pontosításokat tartalmazó dokumentumot a Tanügyminisztérium /1996. 03. 04/27121. sz./ és a Vallásügyi Államtitkárság /1996. 02. 14/2144. sz./ bocsátotta ki, ezzel kapcsolatban az egyházak állásfoglalásukban hangsúlyozták: az országos konzultatív vallásoktatási tanács - amelynek tagjai az egyházak képviselői is - 1996. jan. 19-i ülésén azt ígérték, hogy figyelembe veszik az egyházak javaslatait és a pontosítások kiadása előtt még egy ülést tartanak. Ennek ellenére közzétették a pontosításokat, az egyházak javaslatait figyelmen kívül hagyva. Az egyházak tiltakoznak ez ellen és kifejtik nézeteiket: az egyházak kapcsolata az állammal ne a tanfelügyelőségeken, hanem a Vallásügyi Államtitkárságon keresztül történjen, kérik az oktatáshoz szükséges helyiségek sürgős biztosítását, a teológiai oktatásban foglalkoztatott nevelőket csak az egyház jóváhagyásával lehet kinevezni. Mindezek alapján kérik az egyházak a pontosítások módosítását. Ezt az állásfoglalást megküldték a Vallásügyi Államtitkárságnak, a kormánynak, a parlamentnek, valamint Iliesu elnöknek. /Az ígérettel ellentétben ismét megkerülték egyházainkat. Tiltakozás a vallásoktatással kapcsolatos "Pontosítások" ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ A romániai magyar történelmi egyházak vezetői elkészítették a vallásügyi törvény tervezetét, amelyet mielőbb a parlament elé kellene vinni. A tervezetben az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés határozatára, a teljeskörű vallási és oktatási szabadságra, másrészt az ET 176/1993-as számú ajánlására alapoztak, melynek értelmében Romániát felkérik, hogy szolgáltassa vissza az elvett anyagi javakat, és biztosítsa a felekezeti oktatás anyanyelven folyó feltételeit. Az egyházi vezetők kérik, hogy a felekezeti iskolák legyenek egyenrangúak az államival, továbbá adják vissza az elvett egyházi javakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ Előzmény: A magyar történelmi egyházak már 1990-ben elkészítették a vallásügyi törvénytervezetet /!/ és bejelentették, hogy azt megküldik a többi egyháznak is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. szept. 19./ Azóta többször sürgették a tervezet tárgyalását, például: Az erdélyi magyar egyházi vezetők közös levélben fordultak Iliescu elnökhöz. Ebben többek között kifejtették, hogy sürgős lenne a vallásügyi törvény tervezetének parlamenti tárgyalása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. máj. 8./

1996. augusztus 1.

A Romániai Református Egyház Zsinata már 1995 áprilisában értesítette a Vallásügyi Államtitkárságot a III. Magyar Református Világtalálkozó megszervezéséről és 1995 júniusában anyagi támogatást kért a találkozóhoz - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. A valóságnak ellentmond tehát, hogy Ilie Fonta államtitkár csak 1996 januárjában, szóban értesült a találkozóról. Elfogadhatatlan, hogy egy éves hallgatás után az államtitkárság az utolsó időben akar közbeavatkozni, megsértve a reformátusok vallásos érzéseit, ugyanakkor az egyház alkotmányban biztosított autonómiáját is megsérti. Kérik a kormányt, hogy biztosítsa a vallásszabadság védelmét, kérik a testvéregyházakat és a demokratikus pártokat, hogy utasítsák vissza az alaptalan támadásokat. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

1996. augusztus 1.

A Romániai Református Egyház Zsinata már 1995 áprilisában értesítette a Vallásügyi Államtitkárságot a III. Magyar Református Világtalálkozó megszervezéséről és 1995 júniusában anyagi támogatást kért a találkozóhoz - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. A valóságnak ellentmond tehát, hogy Ilie Fonta államtitkár csak 1996 januárjában, szóban értesült a találkozóról. Elfogadhatatlan, hogy egy éves hallgatás után az államtitkárság az utolsó időben akar közbeavatkozni, megsértve a reformátusok vallásos érzéseit, ugyanakkor az egyház alkotmányban biztosított autonómiáját is megsérti. Kérik a kormányt, hogy biztosítsa a vallásszabadság védelmét, kérik a testvéregyházakat és a demokratikus pártokat, hogy utasítsák vissza az alaptalan támadásokat. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

1996. szeptember 24.

Szept. 24-én Varga Attila képviselő a napirend előtti felszólalások során politikai nyilatkozatban reagált a Vallásügyi Államtitkárság aug. 26-i közleményére, amely meghamisítja a valóságot, elkendőzi a kormán diszkrimináló magatartását a magyar történelmi egyházakkal szemben. Az RMDSZ-képviselő emlékeztetett arra, hogy Ilie Fonta vallásügyi államtitkár megpróbálta megakadályozni a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának megtartását, mostani közleményében pedig azt állította, hogy "minden feltételt biztosítottak a világtalálkozó megszervezéséhez". A közlemény megtévesztő adatokkal félrevezeti a közvéleményt, amikor az állami támogatásról beszél. A Vallásügyi Államtitkárság vitatja a magyar egyházak jogát a kommunista rendszerben elkobzott javainak visszaszerzésére, közleménye szerint az egykor birtokukban levő épületek visszaadása megzavarná a közélet működését, továbbá az állam által az egyházi fizetésekhez és az egyházi épületek restaurálásához való hozzájárulása is egyfajta kártérítésnek tekinthető. Varga Attila képviselő cinizmusnak nevezte ezt az érvelést. 1996-ban a támogatásban részesült 119 egyházi épület közül 112 az ortodox egyházé, a diszkrimináció tehát nyilvánvaló. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25., 26./

1996. szeptember 27.

A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljárói Állandó Értekezlete szept. 27-én a hírügynökségnek eljuttatott közleményben reagált Teodor Melescanu külügyminiszter válaszlevelére. A magyar keresztény egyházak most először kapnak választ az elmúlt hét évben elküldött számtalan, eddig közel 1200 oldalt kitevő részletesen dokumentált kéréseikre. Az egyházak több alkalommal kifejezésre juttatták, hogy a vagyonvisszaadási ügyet a minden egyházra kiterjedő vallásügyi törvénynek kell rendezni, melyet az összes elismert vallásfelekezettel és a Vallásügyi Államtitkársággal együtt már 1990-ben elkészítettek és előterjesztettek. Ezért az egyházak kitartanak az Európa Tanács 1993/176-os, Romániára kötelező dokumentum 8. szakaszában előírtak mellett, miszerint a kormánynak intézkedni kell az egyházak vagyonvisszaadásáról. A Nemzeti Kisebbségi Tanács törvénytervezete, amelyre a külügyminiszter hivatkozik, nem tartalmazza az egyházi ügyek rendezését. A romániai magyar egyházak elöljárói szept. 23-án kérést intéztek Iliescu államelnökhöz, hogy megbeszélést folytassanak vele erről a kérdésről, olvasható a közleményben. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

1997. június 16.

Az ortodox egyház tiltakozik az ellen, hogy visszaadjon bármit is a görög katolikusoknak A Cronica Romana, a Curierul National és a Jurnalul National szerint Teoctist pátriárka tiltakozott a szenátus döntése ellen, miszerint azokban a helységekben, amelyekben több templom van és legalább egy a görög katolikus egyházé volt, ott az ortodoxok vissza kell adjanak nekik egy templomot. Az Azi ismerteti más ortodox egyházfők tiltakozását is, míg a Ziua idézi a Vallásügyi Államtitkárság és a Törvényhozói Tanács véleményét, miszerint a törvény alkotmányellenes, sérti a jogállam alapelveit és az egyházak autonómiáját. Az Azi idézi Ioan Robu római katolikus püspököt, aki szerint "az ortodox püspökök sietve nyilatkoztak, anélkül, hogy figyelembe vették volna a román nép igazságérzetét". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), jún. 16./

1997. július 8.

A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jún. 25-én Kolozsvárott ülésezett. A Vallásügyi Államtitkárság megkeresése nyomán foglalkoztak az 1993. okt. 28-án benyújtott vallásügyi törvénytervezettel és megtették módosító javaslataikat. Az elöljárók értekezlete állásfoglalást adtak ki. Az állásfoglalás szerint aggodalommal állapították meg, hogy a tanügyi törvényt módosító tervezet ellentmond az Európa Tanács előírásainak, illetve az egyházak elvárásainak, ugyanis nem biztosítja a felekezeti oktatás helyreállítását és nem teszi lehetővé az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadását. Az Európa Tanács 176/1993-as véleményezésének 8. pontja kimondta, hogy Románia szolgáltassa vissza az egyházi tulajdonokat és biztosítsa az egyházi iskolák alapítását. Az Európa Tanács 1115/1997-es határozatának ajánlásában felkérte a román kormányt, hogy "módosítsák olyan értelemben az elkobzott és államosított javak visszaszolgáltatására vonatkozó 18/991. és 112/1995. számú törvényeket, hogy azok a javak in integrum visszaszolgáltatását, vagy ehelyett méltányos kárpótlást biztosítsanak". /Állásfoglalás a felekezeti oktatás és az elkobzott egyházi tulajdon visszaszolgáltatása tárgyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

1997. október 29.

Okt. 29-én Bukarestben fél éves szünet után ismét összeültek a Vallásügyi Államtitkárságon a romániai egyházak vezetői, hogy szakértőik bevonásával véglegesítsék a kilencvenes évek elejétől kész, de újabb módosításokkal kiegészült kultusztörvény-tervezetet. Ez a tervezet - politikai akarat híján - még nem jutott a parlament elé. A tanácskozás után az RMDSZ székházában a történelmi magyar egyházak sajtóértekezletet tartottak. Az új, demokratikus kormányzatnak a történelmi magyar egyházakhoz való viszonya nem sokban különbözik Iliescu idejétől, minden maradt a régiben, így lehet összefoglalni Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az értékelését. Az államtitkárság a kommunista idők "szellemét" konzerválja. Tőkés László szólt a diszkriminációról is: amíg az ortodox és görög katolikus egyházat milliárdokkal dotálják, addig például a Királyhágómelléki Református Egyházkerület legnagyobb összegű állami céltámogatása 10 millió lej volt. Tőkés László sajnálatát fejezte ki, hogy akitől a legtöbbet vártak, a Kisebbségügyi Hivatal, Tokay György miniszter még egyszer sem kereste meg őket. Az egyházak vezetői nov. 11-én ülnek össze újra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 31./

1997. november 19.

A Ziua tájékoztat, hogy nov. 17-én a Vallásügyi Államtitkárság levélben szorgalmazta a Képviselőház Állandó Bürójának intézkedések foganatosítását "a Hargita és Kovászna megyei románok identitásának megvédése érdekében". A levél aláírója, Gheorghe Anghelescu államtitkár kéri a székelyföldi ortodox templomok újjáépítését, a papok támogatását, a papok feleségeinek az oktatásba való integrálását, stb. Az államtitkár levelében figyelmeztet, hogy 1989-ig számos román elmagyarosodott, a magyar vallásokra való erőszakos áttérés miatt. Anghelescu javasolja a parlamenti pártok képviselőiből álló bizottság Székelyföldre való látogatását, a helyzet kivizsgálása érdekében. Az államtitkár javaslatáról tájékoztat az Adevarul, Evenimentul Zilei és az Azi is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 18., 221. sz./

1997. december 6.

Tőkés Elek úgy döntött, lemond a Vallásügyi Államtitkárságnál referensként betöltött tisztségéről. Tőkés tiltakozott amiatt, hogy Gheorghe F. Anghelescu vallásügyi államtitkár a magyar történelmi egyházakat tette felelőssé a székelyföldi ortodoxok erőszakos asszimilálásáért. Amikor Tőkés Elek tiltakozásképpen nyilvánosságra hozta az erdélyi magyar egyházfők felháborodott hangú állásfoglalását, válaszul, Anghelescu azzal vádolta őt, hogy "állami alkalmazottként az egyházak és nem pedig az állam érdekeit képviseli". Tőkés Elek úgy véli, nem vállalhatja tisztségét, mindaddig, míg "a román állam érdekei nem azonosak az egyházakéival". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

1997. december 6.

Az etnikai és helyi kisebbségek hátrányos megkülönböztetését tiltó határozattervezetet nyújtott be a két ház állandó bizottságához az RMDSZ, melyben a román parlament állásfoglalását kérte az utóbbi időben tapasztalható nacionalista hangulatkeltéssel szemben. Amint Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő elmondta, a dokumentum értelmében a parlament felszólítaná a kormányt, számoljon be a Magyarországgal, Ukrajnával, Jugoszláviával és Németországgal kötött alapszerződések, és más, a nemzeti és helyi kisebbségekre vonatkozó egyezmények és dokumentumok gyakorlati alkalmazására tett intézkedésekről. Kérik azt is, hogy a kormány terjessze elő a Vallásügyi Államtitkárság költségvetéséből és a központi költségvetési tartalékból az egyházak számára juttatott támogatások helyzetét, valamint, hogy a lehető legrövidebb időn belül terjessze elő a parlamentnek megvitatás és elfogadás céljából a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. A parlament állást foglalna amellett, hogy az ország minden állampolgára számára biztosítsák a jogszabályok és az alkotmány előírásainak megfelelően a megkülönböztetéstől mentes, egyforma lehetőségeket az oktatás, a felekezeti és politikai élet minden területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

1997. december 24.

A magyar történelmi egyházak vezetői dec. 18-án Kolozsváron tanácskoztak. Az állam és egyházak kapcsolatának elemzésekor megállapították, hogy lényeges változás nem történt, a problémák nagy része megoldatlan maradt. A magyar történelmi egyházak vezetői ez alkalommal levelet intézett Victor Ciorbea miniszterelnökhöz, amelyben tiltakoztak az ellen, hogy a Vallásügyi Államtitkárság diszkriminatív módon osztja el az egyházaknak járó pénzügyi alapokat. Az egyházi ingatlanok és javak visszaszolgáltatása késik, annak ellenére, hogy ezt a román kormány erre kötelezettséget vállalt. A jelenlegi helyzetben az egyházak kénytelenek nemzetközi fórumokhoz fordulni, a római katolikus egyház a Vatikánhoz, a protestáns egyházak protestáns nemzetközi szervezetekhez. A magyar történelmi egyházak vezetői küldöttséget menesztenek Strasbourgba, az Európai Unióhoz és Washingtonba, az USA kongresszusához. A magyar történelmi egyházak vezetői elítélik a Czirják Árpád kanonok elleni kampányt, továbbá szeretnének találkozni Constantinescu államelnökkel. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

1998. május 6.

A Vallásügyi Államtitkárság feladatköréről és működéséről szóló kormányhatározat szövegét olvashatjuk a lapban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1998. június 25.

A Vallásügyi Államtitkárság a kormány elé terjesztette a vallásügyi törvénytervezetet. A törvénytervezet a 15 hivatalosan elismert romániai egyház képviselőinek egyetértését tükrözi, amely 1997-1998 között hat találkozó alkalmával fogalmazódott meg. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

1999. január 20.

A Vallásügyi Államtitkárság kimutatást közölt az 1998-ban Romániában működő közép- és felsőfokú egyházi intézményekről. A kimutatás az 1995 júliusában megszavazott, a kisebbségi és felekezeti oktatás számára diszkriminatív helyzetet tükrözi. A felsőfokú egyházi tanintézményeket a kimutatás két kategóriába sorolja: állami egyetemekbe betagozódott karok és ún. "magánintézmények". Tizennégy állami egyetem keretében működik hatvanegy egyházi jellegű kar, közülük hatot akkreditáltak, ötvenötnek pedig ideiglenes működési engedélye van. Magánintézményi státusban van tizenkét intézmény, többek között a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, a Szebeni Protestáns Teológiai Intézet. Ezek közül három nyerte el a végleges akkreditációt, köztük a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet. A helyzet szülte kényszerűség miatt egyes "magánintézmények" igyekeznek megőrizni önállóságukat, ugyanakkor egyes szakjaival betagozódnak az állami rendszerbe. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen például ortodox, római katolikus, görög katolikus, református fakultások egyaránt működnek, pedig mindegyik egyháznak önálló intézményei vannak. A kialakult felemás helyzetek az az oka, hogy az 1997-ben kiadott, mindmáig érvényes 36-os sürgősségi kormányrendelet előírásait az illetékesek nem veszik figyelembe. A rendelet 9. cikkelye ugyanis biztosítja, hogy az egyházi tanintézményeknek a jogát világi szakok indítására, és az állami támogatást is kilátásba helyezi. E támogatási rendszert azonban a mai napig sem dolgozták ki. - Az erdélyi történelmi magyar egyházak középfokú képzésének adatai: 11 római katolikus, 9 református, 1 evangélikus és 2 unitárius, összesen 23 iskola kb. 3200 tanulóval. Sok esetben egy-egy állami középiskola egy-egy egyházi osztályáról van szó, nem önálló középiskoláról. /Tolnay István tanügyi tanácsos: Egy sokatmondó kimutatás margójára. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), IX: évf. 1. sz. - jan. 20./

1999. február 9.

A koalíciós egyeztetés szerint igazgatói vagy vezérigazgatói tisztség járt az RMDSZ-nek. A koalíciós partnerek ebben az esetben sem tartották be ígéreteiket, Tőkés Eleknek először /1997 februárjában/ csupán IV. ragú referensi állást biztosított /ez csak középiskolai végzettséget igényel/, az RMDSZ ebbe belenyugodott. Tőkés Elek csak több versenyvizsgával léphetett elő és így lehetett államtitkári igazgató. Tőkés Elek azzal a kikötéssel vállalta ezt a szerepet, hogy az RMDSZ érvényt szerez a koalíciós ígéretnek és Kolozsváron létrehozzák az egyházügyi hivatalt. Ezt sem sikerült elérni. Jelenleg két főből áll ez az igazgatóság, rajta kívül egy referens van, Nagy Benedek. Több ember alkalmazását kérte, de ezt Anghelescu államtitkár megtagadta. Egyetlen irodájuk van Bukarestben, egyetlen íróasztallal. Nincs írógépük és önálló telefonvonaluk sem. Elszigetelten él Bukarestben, elzárják minden információtól. Le akart mondani, de a történelmi magyar egyházfők arra kérték, maradjon. Amennyiben ugyanis lemondana, sohasem sikerülne újra betöltenie az RMDSZ-nek ezt az igazgatóságot. - 1990 óta dolgoznak a vallásügyi törvénytervezeten, sok vita után 1997 december elejére elkészült a végleges szöveg. A Vallásügyi Államtitkárság azonban csak 1998 júliusában küldte szét véleményezésre a minisztériumoknak és több tárca még nem válaszolt. - Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását nem biztosítják. /Hadházy Zsuzsa: Ha nem működik a jogállam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 9./

1999. május 31.

A koalíciós kormány hivatalba lépése után azonban megalakult a Vallásügyi Államtitkárság keretében a Kisebbségi egyházak, vallási tanulmányok és kutatások osztálya. Ennek körülményeiről nyilatkozott Tőkés Elek, az osztály igazgatója. Elmondta, hogy l997 februárjában került a Vallásügyi Államtitkárságra, ahol egy jó ideig harmad- és negyedrangú referensként dolgozott, amihez tulajdonképpen csak középiskolai képzettség szükséges. De elvállalta, mert az egyházfők, annak érdekében, hogy ne veszítsenek pozíciót Bukarestben, ezt elvárták tőle. A balkáni taktikázgatások eredményeképpen az ígérgetések l997 novemberéig elhúzódtak, akkor végre megszületett a kormányhatározat ennek az osztálynak a létrehozását illetően, őt pedig kineveztek osztályvezető igazgatónak Az osztály pedig, amelynek meg kellett volna alakulnia, egyenrangú lett az egyházi kapcsolatok osztályával. A kisebbségi egyházak osztálya azonban még ekkor sem épülhetett ki, mert az államtitkár l998 márciusáig nem volt hajlandó az állást meghirdetni. Végre, RMDSZ-nyomásra, a koalíció kormányra lépése után egy évvel létrejött az osztály, ahol egymaga volt egy ideig. Nem is csoda, hiszen az államtitkár, a valóban igen szűkös költségvetési keretre hivatkozva, nem alkalmazta a minisztériumokban használt fizetési besorolásokat, s ezért az alacsony juttatásért nagyon nehéz olyan jelölteket találni, akik hajlandók a bukaresti tartózkodás költségeit elvállalni. Tőkés Elek kinevezése után már részt vehetett az államtitkárság vezető tanácsának ülésein, ám ezek rendszertelenül folynak, nem határozzák meg előre a napirendi pontokat, s így állandóan résen kell lennie, hogy megtudhassa, mi is történik. Szerinte az államtitkár szándékosan nem engedi kiépülni a kisebbségi egyházak osztályát, mert véleménye szerint ennek nem kisebbségi, hanem etnikai egyházak osztályának kellene lennie. Különben az ortodox egyházon kívül egyik egyház sem szerveződik etnikai alapon. Sem a református, sem a katolikus. Ezek világegyházak. Tehát etnikai egyházakról semmiképpen sem lehet szó. 1998 júliusától munkatársa van Nagy Benedek személyében, aki a katolikus egyházakat képviseli. - Tőkés Elek a magyar történelmi egyházak panaszaival, beadványaival foglalkozik. Sikerült apró-cseprő dolgokat számukra elintézni.. A leggyakoribb panaszok a pénzügyi ellenőrzések nyomán kirótt büntetésekhez kötődnek, ugyanis az egyházak nyilvántartása többnyire két nyelven, románul és magyarul történik. Ennek jogi alapja is van, mert a könyvelésre vonatkozó törvény előírja, hogy a pénzügyi nyilvántartás az állam nyelvén, azaz románul kell hogy történjen, a még érvényben levő l948-as vallásügyi törvény viszont úgy rendelkezik, hogy az egyház belső életében használhatja saját anyanyelvét. Az igazság pedig az, hogy az állami pénzügyi ellenőrzés nem terjedhet ki csak azoknak az összegeknek a felhasználására, amelyeket az állam folyósít az egyházaknak. Nem ellenőrizhetik viszont azt, hogy mi történik az egyháztagok adományainak felhasználásával. Az egyházak úgy érzik, ezen a területen visszalépés történt, hiszen visszamenőleg sem Ceausescu, sem Iliescu idejében nem sértették meg ezeket a jogaikat. Anghelescu államtitkár ebben az ügyben átiratot küldött a pénzügyminiszternek és a pénzügyőrség igazgatójának, amelyben kérte őket, hogy egyforma eljárásban részesítsenek minden egyházat, azaz ne csupán a református egyházat zaklassák és büntessék. Az igazi gondot a templomépítésre szánt összeg jelenti. Az elégedetlenség akkor robbant ki, amikor a Hivatalos Közlönyben megjelent egy-egy kormányhatározat, amely a kormány tartalékalapjából tízmilliárdokat juttatott az ortodox egyháznak, a magyar egyházaknak pedig semmit. Azzal érveltek, hogy a magyar egyházakat úgyis mindig segítik külföldről. "Viszont nekünk is vannak állampolgári jogaink, mi államfenntartó tényező vagyunk, tehát az állami tartalékalapból a mi egyházainknak is részesülniük kell", szögezte le Tőkés Elek. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter hivatalba lépése és ténykedése során azután sikerült kétmilliárd kétszázötven-millió lejt megszerezniük ebből az alapból egyházaknak. Ebből az összegből és abból, amit az államtitkárságtól kaptak, már futja öt darab l25 férőhelyes templom felépítésére. - Jelenleg l5 bejegyzett egyház van, a többi egyesületként szerepel. Köztük a Jehova Tanúi felekezet is, amely azonban hivatalosan bejegyzett egyház szeretne lenni, s ennek érdekében pert is indított a vallásügyi államtitkárság ellen. - Az utóbbi kilenc évben hatalmas előretörésről számolhatnak be a neoprotestáns egyházak. Addig ugyanis, amíg az ország lakosságának legnagyobb részét alkotó ortodoxok kilenc év alatt 860 templomot építettek, addig az l992-es népszámlálás szerint a lakosság 2-3 százalékát kitevő neoprotestánsok szinte ugyanennyit. Vagyis a pünkösdisták 330 építési engedélyt kaptak a vallásügyi államtitkárságtól, a baptisták 270 körülit, az adventisták pedig körülbelül 300-at. Bizonyos felekezetek nyugati támogatást kapnak arra, hogy itt hittérítést végezzenek. - Az ország felekezeti térképe rohamosan meg fog változni. /Szabó Piroska: Az állam és az egyházak viszonyának kulcskérdései Beszélgetés Tőkés Elekkel, a Vallásügyi Államtitkárság Kisebbségi egyházak, vallási tanulmányok és kutatások osztályának igazgatójával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

1999. július 16.

Júl. 14-én a nemzeti kisebbségek elkobzott közösségi javairól tárgyalt a kormánybizottság Bukarestben, a sürgősségi kormányrendelet 36 ingatlant tartalmazó lajstromáról, amelyből 15 magyar közösségi tulajdon volt. Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság kisebbségi egyházak kérdéseivel megbízott igazgatója elmondta, hogy a Kolozs megyei prefektúra véleményezésében a Brassai Sámuel Líceum és a volt Református Kollégium épülete szerepel, azzal az ajánlással, hogy azokat továbbra is iskolai célokra használják fel. Az unitárius egyház júl. 14-én átvehette a Brassai Sámuel Líceum épületére vonatkozóan az iratot, s ezzel tulajdonosává vált. Egyedül ennek az ingatlannak rendeződött véglegesen a helyzete, a többi egyházaknak még kiegészítő iratokat kell bemutatniuk. /Az unitárius egyház visszakapta székhelyét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

1999. szeptember 11.

Szept. 9-i ülésén a kormány elvetette a román ortodox egyház azon módosító javaslatát, hogy az ortodox egyház visszanyerje a két világháború közötti államegyházi státusát. A magyar történelmi egyházak azonban továbbra is elégedetlenek a kultusztörvény-tervezettel, mivel az nem rendezi az elkobzott egyházi javak helyzetét. Szept. 10-én a Vallásügyi Államtitkárság és az egyházak képviselői a lelkészi fizetéseket szabályozó 142. törvényről tárgyaltak, amely ugyancsak diszkriminatívam érinti a kis egyházakat. Mikó Lőrinc, az unitárius egyház jogi képviselője elmondta, hogy a kultusztörvény-tervezet biztosítja az alapvető jogokat, de nem szabályozza az egyházi javak visszaszolgáltatását, illetve nehézségeket okoz az egyházi jellegű tanügyi intézmények finanszírozása terén. Ezért a magyar történelmi egyházak a kultusztörvény tervezetét nem tartják kielégítőnek. Tőkés Elek vallásügyi államtitkár a hivatal és a történelmi egyházak képviselőinek találkozójáról számolt be. A lelkészi fizetéseket szabályozó törvény előírja, hogy a fizetéseket az állam folyósítja. A találkozón azonban kiderült, hogy a lelkészi fizetést a költségvetési keret és a népszámlálási adatok függvényében szándékoznak folyósítani. Ez a rendelkezés rendkívül érzékenyen érinti a kis egyházakat. Gyakorlatban azt jelenti, hogy csupán a lelkészek fele kap állami bért, és középfokú végzettségű papi fizetést is előirányoz minden felekezet számára, holott a történelmi egyházaknál ilyen kategória nem létezik. /Gál Mária: A magyar történelmi egyházak elégedetlenek a kultusztörvény-tervezettel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1999. december 3.

A Vallásügyi Államtitkárság elkészítette a vallásügyi törvény tervezetét. Az államtitkárság élén három éve Gheorghe Anghelescu craiovai teológiaprofesszor áll. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke szerint az államtitkár eddig a többségi ortodox egyháznak kedvező döntéseket hozott. A törvénytervezet több diszkriminatív rendelkezést tartalmaz, az ortodox egyházat nemzeti egyháznak nyilvánítja. /Bakk Miklós: Nemzetivé kívánják avatni az ortodox egyházat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

1999. december 14.

A kormány a képviselőház asztalára csempészte a már rég esedékes kultusztörvényt. Csempészte, mert az egyházak megkerülésével terjesztették fel "A hitfelekezetek általános rendszerének törvényét", melyet az Egyházügyi Államtitkárság vezetője, Gheorghe Anghelescu krajovai teológiai tanár készített. Ez a tervezet a görögkeleti egyház elsőbbségét szentesíti. - A tervezet mindössze 15 bevett hitfelekezetet ismer el jogi személyként. A többi csak szövetség, közösség vagy alapítvány rangját viselheti, ha 300 alapító tagja van (a korábbi jogszabály ehhez elegendőnek tartott húsz főt). Egy új egyház elismeréséhez a lakosság 0,5 százalékának a csatlakozása szükséges, ami nagyjából 115 ezer személyt jelent. Ha ezt a feltételt bevezetnék a már "bevett" egyházakra, a 15-ből alig maradna 4-5 - a rostán kihullanának az olyan történelmi egyházak, mint a tízezer lelket sem tömörítő izraelita vagy örmény. Egy parókia létrehozásához a település lakossága öt százalékának kell csatlakoznia - anélkül az nem hozható létre. - A tervezet szerint az egyházfőket tisztükben Románia elnöke rendeletben erősíti meg, ami igencsak megkérdőjelezi az autonómiát és az állammal szembeni függetlenséget. A törvénytervezet 7. szakasza a hitfelekezetek állami támogatását "az arányosság elvének tiszteletben tartásához" köti. Az állami hírközlő szervek a hitfelekezetek rendelkezésére állnak, azonban ugyancsak az arányosság elvének tiszteletben tartásával. Ez az arányosság azt jelenti, hogy a közszolgálati média - nyolcvanszázalékos túlsúlya miatt - csak a görögkeleti egyház rendelkezésére áll. - Végül a tervezet tiltja a hittérítést (prozelitizmust). A görög katolikus egyház feltámadását, az 1948-ban betiltott egyház tagjainak (vagy utódaiknak) a visszatérését atyáik hitéhez a mindent lehengerlő többségi egyház hittérítésként ítél el. - A kisebbségi egyházak - közöttük a magyar történelmi egyházak is - tiltakoztak a görögkeleti fennhatóság törvényesítési szándéka ellen. Gabriel Andreescu találóan írta egy tanulmányában: "Az ortodox klérus által támogatott SZDRP-NRP nacionalista szövetség" "feltehetően súlyos szerkezeti visszaesésre fog vezetni, amely súlyosan fogja érinteni, a jugoszláviai vagy belorusz "standardokra" fogja visszavetni a demokratikus rendszert. A nacionalista politikai erők és az ortodox nyomás kettőse elég nagy ahhoz, hogy Bukarest véglegesen hátat fordítson Nyugatnak. A Belgrád-Bukarest-Kijev-Moszkva ortodox-nacionalista folyosó olyan ernyőt bontana ki a Balkán felé, amely lehetővé tenné az orosz konzervatívok ellenőrzését az egész Délkelet-Európa fölött." Ez a teokrácia útja, elméleti lehetősége. /Vajnovszki Kázmér: Teokrácia? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998