udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 275 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-275
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Mûvelõdesi Miniszterium/Mûvelõdesi es Vallasugyi Miniszterium (Romania)

1990. szeptember 13.

Kölcsey Ferenc sződemeteri szülőházáról eltűnt az a kétnyelvű emléktábla, amelyet a román és magyar művelődési minisztérium, valamint a Kölcsey Társaság közösen helyezett el aug. 8-án, a költő születésének 200. évfordulóján. /Eltűnt a Kölcsey-emléktábla. = Szatmári Friss Újság, szept. 13./

1991. február 20.

Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter meghívására román művelődési minisztériumi küldöttség látogat dec. 19-23-a között Budapestre. A delegációt Ludovic Spiess miniszter vezeti, tagjai között van Horváth Andor államtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1991. március 10.

Claude Karnooh egyetemi tanár, a párizsi Szovjet, Közép-és Kelet-Európai Kérdésekkel Foglalkozó Intézet /CNSR/ kutatója négy és fél évet töltött Romániában, a kultúra fejlődésének tanulmányozása céljából. Jelenleg a Művelődési Minisztérium megbízásából van Romániában, posztmodern filozófiát tanít Kolozsváron, az egyetemen. A L?avancation de people című könyvében a nemzeti gondolkodás genealógiáját, valamint a Romániában és Magyarországon végbemenő modernizálási folyamatot taglalja. Karnooh úgy gondolja, hogy államcsíny történt 1989 decemberében, lehetséges, hogy a KGB-nek is szerepe volt az előkészítésben. /Simon Judit: Godot-ra várva avagy álom a Nyugaról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 10./

1991. május 12.

Kolozsvárt véget ért a Vatra Romaneasca országos tanácskozása, majd sajtóértekezletet tartottak. Elmondták, hogy kezdeményezik "román misszionárius" tanárok és pópák egy évre történő kiküldését Hargita és Kovászna megyébe, az "elűzöttek helyébe". A Vatra románellenesnek minősítette az Oktatási és Kulturális Minisztériumot, mert egyenértékűnek ismerte el a magyarországi diplomákat. /MTI/

1991. június 8.

Tavaly a zűrzavaros helyzetben több ezer erdélyi fiatal jelentkezett felvételire különböző magyarországi egyetemekre és főiskolákra, közülük 1125 be is jutott. Ezzel olyan kérdések vetődtek fel, amelyek az elkövetkezendő 4-5 évre behatárolják a további magyarországi teljes képzést. Ösztöndíjat ugyanis csupán 100 hallgatónak irányoztak elő. A bonyodalom az ún. c kategóriából adódott, amely szerint azon határon túli hallgatók, akik gondoskodnak saját ellátásukról és ezt igazolják, szintén felvételizhetnek. Nagyon sokan szereztek papírt, hogy egy magyarországi család vállalja eltartásukat és több mint háromezren felvételiztek. A vizsgák után kiderült, hogy valójában nagyon kevesen vannak, akiket ténylegesen befogadott egy család, ezért többszáz kérvény futott be Kemény Zsigmond Alapítványhoz, a Művelődési Minisztériumba, hogy segítsenek a parkokban, metróállomásokon alvó, pénz nélkül nyomorgó erdélyi magyar hallgatókon. Politikai ügy is lett belőle, az ellenzéki pártok támadtál a kormányt, miért csábított át ennyi diákot. Végül, nagy erőfeszítések árán, sikerült a Márton Áron Kollégiumba elhelyezni a budapesti egyetemekre bejutott erdélyi hallgatók jó részét. Ennek két negatív vetülete van. Az egyik: aránylag kevesen tanulnak olyan szakon, amely Erdélyben hiányszakmának számít, másrészt az anyagi megterhelés annyira kimerítette a segély-alapítványokat, hogy egyéb fontos oktatási kiadásokra nem futja. Így például beszűkült a részképzés és a posztgraduális képzés lehetősége. Mindezek miatt korlátozni kell a jövőben a magyarországi telkes képzést, elsősorban a hiányszakmákra kell helyezni a hangsúlyt. /Bíró István: Magyarországra felvételizők figyelmébe. = Fiatal Fórum (Bukarest), jún. 8./

1991. június 20.

Szabó Zsolt átveszi a Művelődés folyóirat szerkesztését, a szerkesztőség Bukarestből Kolozsvárra költözik. Szabó Zsolt a Kriterion néprajzi kiadványait gondozta évek óta. A Művelődési Minisztérium miniszterhelyettese, Horváth Andor nevezte ki Szabó Zsoltot főszerkesztőnek. 1989 után anyagi gondok miatt válságos helyzetbe került a Művelődés. A folyóirat elmaradt 1990/11-12-es és az idei számait pótlólagosan kiadják. Szabó Zsolt arról tájékoztatott, hogy folytatódik a Kriterion néprajzi sorozata. Kiadásra várnak a következő munkák: Nagy Olga szerkesztésében a Havadi falu társadalomnéprajzi monográfiája, a Torockói hímzőalbum, Palkó Attila-Zsigmond József Magyaró folklórkötete, Veresné Péter Ilona Mezőségi gyermekjátékok és Balázs Lajos Csíkszentdomokosi lakodalmas című kötete. /Fábián Imre: Jó napot, Művelődés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 20./

1991. augusztus 3.

Az MDF küldöttsége aug. elsején indította el segélyszállítmányát a moldvai árvízkárosultaknak. /Kétszer segít, ki gyorsan segít.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./ Két autóbuszt megtöltöttek élelemmel, azzal indult el az MDF küldöttsége, tagjai között volt Furmann Imre, az MDF alelnöke, Töttösy Istvánné dr., művelődési minisztériumi főosztályvezető. Visszafelé az árvízkárosult családok gyermekeit hozzák egy kis üdülésre. A napokban újabb segélyszállítmányok indulnak Magyarországról. /Magyarországi segély az árvízkárosultaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

1991. augusztus 17.

A kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán nyilatkozott: végveszélyben a magyar sajtó Romániában. Genfben a kisebbségpolitikai konferencián terjesztette a román küldöttség a hivatalos román Fehér könyvet, ebben az szerepelt, hogy "államilag szubvencionált" a Romániai Magyar Szó, a többi magyar napilap és további ötven magyar sajtótermék. Ez az állítás valótlan. Vannak ugyan szubvencionált lapok, például a román művelődési minisztérium segítségével kiadott Korunk, A Hét, Művelődés, az írószövetség támogatja a Helikont és a Látót. A napilapok azonban semmilyen állami támogatást nem kapnak, sőt többszázezer lejt fizetnek be különböző adók formájában. A legnagyobb gond, hogy a papírárak másfél év alatt tizenötszörösére nőttek, a nyomdaköltségek ötszörösére. A legutóbbi, júliusi lapáremelés 15 %-kal csökkentette a példányszámot. A hirdetés kevés, az állami vállalatok hallgatólagosan bojkottálják a magyar újságokat. Kolozsváron egyetlen magyar vállalatvezető sincs. Szükség lenne Magyarország anyagi támogatására. /Füzes Oszkár: A kolozsvári Szabadság főszerkesztője nyilatkozik. Veszélyben a magyar sajtó Romániában. = Népszabadság, aug. 17./

1991. augusztus 18.

Beke György mutatta be az olvasóknak a nagy példányszámú Romania Mare hetilapot, amely magyargyűlölő cikkek végtelen sorát hozza. A lap egy esztendős fennállása alkalmából kiadott, jún. 7-i számában Ion Antonescu marsall - a meggyilkolt hős címen emlékezett a háborús bűnösre. A román művelődésügyi miniszter két teljes oldalt kap "Andrei Plesu, egy bandita a román kormányban" címmel. A Romania Mare dühödten kirohant Tom Lantos és Soros György ellen. A román görög katolikus egyház mártír főpapját, Alexandru Todea bíborost Júdásnak, bálványimádónak, gyűlöletes alaknak, apokaliptikus szörnynek nevezte, aki ráadásul prédikációkat mond "a románok számára olyannyira elviselhetetlen nyelven, magyarul." Alexandru Todeát 1951-ben életfogytig tartó börtönre ítélte a bukaresti hadbíróság, három éven át Márton Áron püspök cellatársa volt, mindig a legnagyobb tisztelettel beszélt Márton Áron helytállásáról. Todeát 16 év után engedték szabadon, amikor bekapcsolódott a betiltott görög katolikus egyház titkos működésébe. Todea szelíden nyilatkozott a Romania Marében személyét ért durva támadásról: szeretné elősegíteni ennek a nemzetnek a kulturális és erkölcsi felemelkedését. /Cuvintul, jún. 25./ A művelődési minisztérium viszont júl. 22-i közleményében erélyesen elítélte a Romania Mare és az Europa lapokat. Ezek a kiadványok gyűlöletet szítanak más népek iránt, rontják az ország hitelét, erőszakra bujtogatnak, vasgárdista szelleműek, élesztgetik a nosztalgiát a diktatúra, annak képviselői és kiszolgálói iránt. Hozzá kell tenni, hogy amíg egyik minisztérium elítéli a lapot, a másik díjjal jutalmazza. /Beke György: Tények válasza. A mártíromság folytatódik. = Ring (Budapest), aug. 18./

1991. szeptember 11.

Végveszélyben a temesvári Új Szó címmel ad helyzetjelentést Temesvár egyetlen magyar napilapja. A Bánság magyarságának közügye, hogy a lap fennmaradjon. Ennek érdekében mindent elkövetett a szerkesztőség, amikor 1990 elejére kiderült, hogy semmilyen állami támogatásra nem számíthatnak: felére csökkentették a munkatársak számát, lemondtak a telexszolgáltatásról, együttműködtek a szegedi Délvilággal. Mindez nem volt elegendő. Anyagi támogatást kértek a kormánytól, a művelődési minisztériumtól, sikertelenül. A lap adósságai megnőttek és csődeljárást helyeztek kilátásba a lap ellen. Az olvasók segítségét kérik. /Új Szó (Temesvár), szept. 11./

1991. december 20.

Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter meghívására román művelődési minisztériumi küldöttség látogat dec. 19-23-a között Budapestre. A delegációt Ludovic Spiess miniszter vezeti, tagjai között van Horváth Andor államtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1992. január 2.

Csortán Ferenc, a román Kulturális Minisztérium Kisebbségi Irodájának tagja nyilatkozott. Bízik abban, hogy megszületik egy új román történelemszemlélet és a következő években a román történészek hitelesebb történelmi munkákat fognak írni. A Kisebbségi Iroda 1990 elején alakult meg. /Megyeri Dávid: Kisebbségek az új Romániáért. = Új Magyarország, jan. 2./

1992. március 1.

Nagyszalontán ünnepélyesen felavatták Arany János szobrát, a költő születésének 175. évfordulója alkalmából. A szobor a nagyszalontai születésű, Budapesten élő Kiss István alkotása. A református templomban az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A szobrot a város leköszönő polgármestere leplezte le, beszédet mondott Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere, a román művelődési minisztérium részéről Horváth Andor államtitkár, továbbá Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési miniszter, Radu Enescu a Román Írószövetség részéről, aki pár szóban magyarul is köszöntötte az egybegyűlt többezer embert, Kiss János, Nagykőrös polgármestere, Ioan Ardelean, a Familia főszerkesztője, Kiss István szobrászművész, aki beszédét románul is megismételte, valamint Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Arany János életműve, szelleme kettévághatatlan, mondta Csoóri Sándor, ez az egységes szellem kössön össze bennünket, magyarokat továbbra is, bárhol élünk a világon. Az ünnepség az "Arany János portánál" folytatódott, ahol márványtábla hirdeti: "Ezen a telken állott a bogárhátú öreg ház, amelyben Arany János született 1817. március 2-án." Itt Jókai Anna a Magyar Írószövetség képviseletében szólalt fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4., Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 5., Részletek az elhangzott beszédekből: Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./

1992. május 7.

Horváth Andor, a Művelődési Minisztérium államtitkára máj. 7-én kelt írásában tiltakozott Kolozsvár polgármesterének alkotmányellenes intézkedései ellen, így a rendezvények betiltása és azon rendelete ellen, hogy a közlemények, hirdetmények csak "az állam hivatalos nyelvén, románul" jelenhetnek meg. Horváth Andor mindet előzőleg közölte Funar polgármesterrel. Horváth Andor felkérte Kolozs megye prefekusát, hogy szavatolja az állampolgárok alapvető jogait, a törvényesség tiszteletben tartását. /Horváth Andor: Az egyet nem értés jogán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1992. június 10.

Kolozsváron a polgármesteri hivatal kézbesítette a kétnyelvű névtábla miatti büntetést a Művelődés folyóiratnak. A lap a Művelődési Minisztériumhoz tartozik, a szerkesztőség a minisztériumnak továbbította az iratot. /A polgármester megbünteti a minisztériumot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

1993. február 18.

Horváth Andor 1992. szept. 4-ig a művelődési minisztérium államtitkára volt, akkor leváltották. Ő volt az egyetlen magyar nemzetiségű államtitkár a román minisztériumokban. Amíg ebben a tisztségben volt, létrehozott egy kisebbségi osztályt a minisztériumban. A másik minisztériumban, a "tanügyminisztériumban nincs vezető beosztásban magyar kisebbségi képviseletünk." Erre pedig szükség lenne. Horváth Andor jelenleg Kolozsváron a magyar tanszék adjunktusa, világirodalmat tanít. Szeretne útjára indítani egy román-magyar művelődési folyóiratot. /Simon Judit: "Mindig jobban foglalkoztat az, amivel nem vagyok megelégedve" = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./

1993. július 29.

A Kodolányi János Egyetemi Előkészítő Intézetben külföldi diákokat készítenek fel magyarországi egyetemi tanulmányok folytatására. A magyar diákok külön intézetben laknak. Az újságíró elkülönítésről beszélt, viszont Töttösy Istvánné dr., a Művelődési Minisztérium etnikai és nemzeti kisebbségügyi főosztályának vezetője tisztázta, nem elkülönítésről van szó. A magyar diákszálláson olyan vendégszobák vannak, ahol a látogatók szüleit elhelyezhetik. Más épületben erre nincs lehetőség. /Kodolányi János Magyar Nyelvű Előkészítő Intézet. = Magyar Narancs, júl. 29./

1994. január 13.

Marosvásárhely polgármesteri hivatala leállíttatta Antonescu szobrának felállítási munkálatait /még 1993. októberében/. Ezért a döntésért a Háborús Veteránok Egyesülete beperelte a polgármesteri hivatalt. A megyei törvényszék helyt adott a kérésnek és kötelezte a városi tanácsot, hogy engedélyezze a szoborállítást. A Művelődési Minisztérium is engedélyt adott erre. A törvényszéki értékelés az első hivatalos dokumentum, amely szerint Antonescu nagy politikus volt, aki "megakadályozta a zsidók deportálását". A polgármesteri hivatal fellebbezni fog a döntés ellen. - December 15-én 12 amerikai szenátor nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, kifejezve aggodalmát amiatt, hogy Slobozián felavattak egy Antonescu-szobrot, az avatáson a kormányt Mihai Ungheanu államtitkár képviselte. Követelik az államtitkár lemondatását, és magyarázatot kérnek Iliescu elnöktől. Ugyanakkor véleményét kérik arról, hogy hasonló akcióra készülnek Kolozsváron, Szatmáron és Pitestin. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./ A marosvásárhelyi törvényszék ítélete szerint "akik ellenzik szobrának felállítását, úgy tekinthetők, mint nemzet és országidegenek. Marosvásárhely Ion Antonescu hazájának része, ahol megilleti, hogy szobrot emeljenek tiszteletére." /Új Magyarország, jan. 14./ Kincses Előd kiegészítette ezt a hírt: a Maros Megyei Törvényszék 2625/1993. dec. 10-i ítélete törvénytelen, azt a Vatra Romaneasca alapító alelnöke, Ion Sabau bíró hozta. Az ítélet indoklásával kapcsolatban, hogy Antonescu ellenezte a zsidók haláltáborba hurcolását, Kincses Előd idézi Matatias Carp Holocaust Romániában című könyvének adatait: a román katonaság és rendőrség aktív közreműködésével 340 ezer zsidót pusztítottak el. /Népszava, jan. 17./ Előzmény: 1993. okt. 23,25,30-i jegyzet.

1994. február 6.

Febr. 5-6-án országos közművelődési tanácskozást tartottak a magyar művelődési alapítványok, egyesületek, megyei felügyelőségek tanácsosai részvételével. Megjelent többek között Magyari Lajos szenátor, az EMKE vezetőségének képviseletében Dávid Gyula és Kötő József. Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályát képviselve elmondta, hogy összejövetelük célja egy információs börze létrehozása, a tennivalók megbeszélése, a szórványok gondjainak megismerése. A művelődési intézmények koldusszegények, nincs megfelelő kapcsolat az egyesületek között sem. Kötő József kifejtette, hogy a támogatás struktúrája nem változott 1989 után. Számos alapítvány, egyesület jött létre, eddig 290-et feltérképeztek, azonban több egyesület tevékenysége az ünnepi rendezvényekben ki is merül. A támogatás felosztásának rendszeréről memorandumot nyújtottak át a szaktárca képviselőjének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

1994. február 25.

Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium kisebbségi osztályának vezetője a legmagasabb rangú magyar nemzetiségű a minisztériumban. Horváth Andor államtitkár volt, így a kormány tagja, ő pedig csak osztályvezető. Romániában 18 nemzeti kisebbségnek van érdekvédelmi szervezete, a legtöbb szervezet az osztály partnere. A hozzájuk forduló művelődési intézményeknek igyekeznek segítséget nyújtani. /Brassói Lapok, febr. 25./ Horváth Andor 1992. szeptemberéig volt államtitkár, amikor felmentették, azzal az ürüggyel, hogy megszüntették a művelődési államtitkári funkciót.

1994. július 19.

A Korunk folyóirat helyzetét ismertette Kántor Lajos főszerkesztő. Májusban a Művelődési Minisztérium lapkiadója faxon értesítette a szerkesztőséget, hogy szüntessenek be minden tevékenységet, nincs pénz. Ugyanakkor számítógépes vírusok megsemmisítették a kiszedésre előkészített szöveget. Szerencsére előtte a mesterpéldányt eljuttatták a nyomdába, így megjelenhetett a szám. A Korunk nem tett eleget a felszólításnak, tovább működik. Bíznak abban, hogy segítséget kapnak, segít a Korunk Baráti Társaság. /Népszabadság, júl. 19./

1994. július 30.

Töttösy Istvánné dr., a magyar művelődési minisztériumi etnikai és kisebbségi főosztályt vezette négy évig. Utolsóelőtti munkanapján Csíkszeredában részt vett a Bolyai Nyári Egyetem ünnepélyes megnyitóján. Szakmai főosztály volt, célja a magyar nyelvű művelődés és oktatás támogatása . Reméli, hogy ez a főosztály megmarad. Magyarország 1100 éves fennállására olyan iskolatörténeti kiállítás megrendezését javasolja, melyből kiderülhet, hogy a történeti magyar állam területére betelepedők számára hogyan biztosították - a kor színvonalán - az iskolát. Akkor kiderül, hogy miközben az állam hivatalos nyelve a latin, minden nemzetiség anyanyelvén tanul az iskolában. Helyére kerülhet a sokat szidott Apponyi-törvény is. nem igaz, hogy kötelezővé tette a magyar nyelv tanulását, hanem azt írta elő, hogy négy tárgyat az állam tanterve /és nem nyelve/ alapján kell tanítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30-31./

1994. augusztus 6.

Sződemeteren, a református templom kertjében aug. 6-án ünnepélyesen felavatták Kölcsey Ferenc szobrát, Kő Pál alkotását. A szoboravatón megjelent többek között Szatmár megye prefektusa és tanácselnöke, Markó Béla, Tőkés László, Tempfli József nagyváradi, valamint Kocsis Elemér debreceni püspök. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./ Előzmények: 1990. aug. 6-án a két ország művelődési minisztériuma állított emléktáblát, azonban azt ismeretlenek 1990. aug. 8-án összetörték. 1992 augusztusában újabb emléktáblát állított fel a Kölcsey Kör, két hét alatt ezt is összetörték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

1995. június 7.

Roland Vasilievici nyugalmazott szekus ezredes a Timisoara lapban cikksorozatban ismertette Ceausescu kisebbségfelszámoló programját. Erről nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. 1970 után tizenkét ilyen program született a Securitate keretein belül. 1976-ban készült el a Tiszta Románia program, amely célul tűzte ki, hogy a Románia számára veszélyforrásnak vélt öt nemzetiség - a német, a magyar, a zsidó, a cigány és a török - húsz év leforgása alatt hagyja el az országot vagy olvadjon be. A program húszéves terv volt, 1977-ben hagyta jóvá Ceusescu. A tervet évekre bontották és minden évben titokban kiértékeltek, hogy mit sikerült megvalósítani. Az éves kiértékeléseken a megyei szekus parancsnokok voltak jelen, ezenkívül havonta helyi elemzést is végeztek, amikor lejött valaki Bukarestről és számon kérte az eredményeket. A program szerint a mezőgazdaságtól az igazságszolgáltatásig, minden téren nyomást kellett gyakorolni a kisebbségekre, oly módon, hogy ők maguk kérjék kitelepedésüket az országból. A terv úgy szólt, hogy a németek tíz év alatt vándoroljanak ki. Nem akartak egyszerre kiengedni egymillió németet. Különben nem tudták volna biztosítani az utánpótlást. Amikor az egyik faluból kivándorolt egy német vagy magyar család, már kijelölték azt a családot, amelyik Moldvából vagy Olténiából a helyére költözik. Ezek ingyen megkapták a házat, rögtön tagjai lehettek a kollektív gazdaságnak, kaptak családonként 30 ezer lej költőpénzt. A románok betelepítése, az etnikai arányok megváltoztatása pontos tervek szerint történt. Az egész programról csak a Securitate vezetői tudtak, ettől a szinttől lefelé mindenki csak a saját szeletét ismerte. A cigányokat igyekeztek rávenni arra, hogy legyenek pünkösdisták. Így könnyebben kaptak politikai menedékjogot Amerikában, Németországban, Franciaországban, még Ausztriában is. A Temes megyei szekun is tartottak magyar tanfolyamot. Minden területen megkapták a feladatot: a Földművelődési Minisztériumnak az volt a feladata, hogy ne segítse a német vagy magyar falvak kollektív gazdaságait, illetve hogy a betelepített románoknak többletjövedelmet juttasson. A főügyész azt az utasítást kapta, hogy a kisebbségieket példásan meg kell büntetni. A kultuszminisztérium nem engedélyezte római katolikus, református, unitárius templomok javítását, csak amikor már majdnem összedőltek. Ugyanez történt a magyar és német műemlékekkel. A magyar származású tanárokat Moldvába vagy Olténiába helyezték. A katonaságnál a kisebbségi fiatalokat bányába küldték, vagy olyan fegyvernemekhez osztották be őket, ahol a legnehezebb volt a szolgálat. Külön programot dolgoztak ki a magyarországi kémkedésre. Ez a Helga nevet viselte. Kifejezetten erre képeztek ki szekusokat a törcsvári iskolában. Akik ebbe az iskolába jártak, két-három évig csak magyarul beszélgettek, magyar irodalmat tanultak, magyar tévét néztek. Vasilievci azért szánta rá magát ennek nyilvánosságra hozására, mert úgy látja, hogy ma is folytatódik mindez, csak leplezettebben, rejtettebben. Azóta többször megfenyegették, az Amnesty International viszont a védelmébe vette. /Gazda Árpád: Húszéves terv a kisebbségek felszámolására. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 7./

1995. augusztus 9.

A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt államtitkári poszthoz jutott: Sever Mesca mérnököt művelődési minisztériumi államtitkárrá nevezték ki. A nemzetközi, a kisebbségi és a művészeti intézmények főigazgatóságait felügyeli. /Népszabadság, aug. 9./

1995. augusztus 9.

A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt államtitkári poszthoz jutott: Sever Mesca mérnököt művelődési minisztériumi államtitkárrá nevezték ki. A nemzetközi, a kisebbségi és a művészeti intézmények főigazgatóságait felügyeli. /Népszabadság, aug. 9./

1995. augusztus 28.

Aug. 28-án Bukarestben a bécsi döntésre emlékező szemináriumot tartottak a kormány, a koalíciós pártok és a történészek jelenlétében. Az ünnepi szónokok - Mihai Ungheanu művelődési minisztériumi államtitkár, Valer Suian RNEP-politikus, Gheorghe Buzatu és Florin Constantiniu történészek, Lucian Culda nyugalmazott tábornok - azt akarták elhitetni, hogy lehetséges egy újabb bécsi döntés. Culda tábornok szerint a Nyugat az integrálódás ürügyén gyengíti Romániát, hadiipari termelése 10 %-osra csökkent, médiaháború folyik az ország ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A szemináriumon bemutatták a kormány által kiadott Üldözöttek saját országukban - Tragikus vallomások - 1989. december-1990. március című, kormánytámogatással kiadott könyvet. Ennek angol, német és francia nyelvű változatát 5000 példányban eljuttatták a nagykövetségekre. A vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja alelnöke, Mirca Pavlu így összegezte pártja alapdoktrínáját: "Erdély román föld volt és az is marad. Ez nem képezheti vita tárgyát, hiszen a román nép megmutatta, ha kell, fegyverrel és intelligenciával egyaránt megvédi határait." /Magyar Hírlap, aug. 26./

1995. augusztus 28.

Aug. 28-án Bukarestben a bécsi döntésre emlékező szemináriumot tartottak a kormány, a koalíciós pártok és a történészek jelenlétében. Az ünnepi szónokok - Mihai Ungheanu művelődési minisztériumi államtitkár, Valer Suian RNEP-politikus, Gheorghe Buzatu és Florin Constantiniu történészek, Lucian Culda nyugalmazott tábornok - azt akarták elhitetni, hogy lehetséges egy újabb bécsi döntés. Culda tábornok szerint a Nyugat az integrálódás ürügyén gyengíti Romániát, hadiipari termelése 10 %-osra csökkent, médiaháború folyik az ország ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A szemináriumon bemutatták a kormány által kiadott Üldözöttek saját országukban - Tragikus vallomások - 1989. december-1990. március című, kormánytámogatással kiadott könyvet. Ennek angol, német és francia nyelvű változatát 5000 példányban eljuttatták a nagykövetségekre. A vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja alelnöke, Mirca Pavlu így összegezte pártja alapdoktrínáját: "Erdély román föld volt és az is marad. Ez nem képezheti vita tárgyát, hiszen a román nép megmutatta, ha kell, fegyverrel és intelligenciával egyaránt megvédi határait." /Magyar Hírlap, aug. 26./

1995. október 7.

Okt. 6-7-én Székelyudvarhelyen találkoztak a romániai magyar írók, folytatva a nyáron, Marosvécsen tartott összejövetelt. Jelen volt Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke, Szőcs Géza költő, lapkiadó, továbbá a romániai magyar irodalmi kiadványok főszerkesztői. Sütő András Japánban tett útja miatt nem tudott részt venni a tanácskozáson. Ferenczy Ferenc polgármester megnyitója után Kántor Lajos, Cs. Gyimesi Éva, Visky András és Dávid Gyula tartott előadást. Az előadásokat vita követte, amelyen felvázolták az erdélyi magyar irodalom helyzetét és gondjait. A felszólalók rámutattak a könyvkiadás nehéz helyzetére, a közlési lehetőségek szűkülésére. A megjelentek "Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány" létrehozását határozták el, továbbá "Tiltakozás és kéznyújtás" címmel állásfoglalást fogadtak el a Közép-Európában, illetve Romániában folyó nyelvi háború ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./ Kántor Lajos előadásában /Irodalom és politika/ arról szólt, hogy a politika és az irodalom egymástól függetlenül is létrehozhat maradandó értékeket. Egy biztos, hogy adott időszakban az Írószövetség politikai jelentőséggel bír. Cs. Gyimesi Éva azt hangsúlyozta Az irodalom mint önérték című előadásában, hogy az irodalom nem közösséggé kovácsoló szerszám, hanem a személyes létezés kifejezésének lehetősége. A kisebbségi sors ábrázolása csak egy, és nem is a legcsábítóbb írói kötelesség. Szerinte az irodalom tehát nem feladat, hanem találkozás a kimondhatatlannal. Legfontosabb tennivalók egyike: visszatalálni az irodalom lényegéhez. Visky András azt fejtegette, hogy az erdélyi magyar irodalom nem egységes /Egységes-e az erdélyi magyar irodalom, s ha nem, miért nem?/, végül Dávid Gyula Irodalmunk és közössége témával foglalkozó előadása hangzott el. Az irodalom létkérdése az író és olvasó közötti kapcsolat, állapította meg, amikor ez megromlik, annak az irodalom és az olvasó egyaránt kárát látja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./ Létezik már Romániai Magyar Könyves Céh, a kiadók érdekvédelmi szervezete, szólt hozzá Káli Király István. A fiókokban találhatók kéziratok, neki is négy van, fűzte hozzá Pusztai János. - Számítógépes nyilvántartásba veszik az utóbbi három év Erdélyben megjelent magyar nyelvű könyveit, hangzott el a tanácskozáson. - Lőrincz György /Székelyudvarhely/ ismertette az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány tervét, amely segítené a magyar írókat. Tőzsér József egymillió lejes támogatás ajánlott föl a Pallas-Akadémia Kiadó részéről, amennyiben idén bejegyzik ezt az alapítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ Nagy visszaesés tapasztalható a könyvkiadásban, annak ellenére, hogy mintegy 60 magyar kiadó vehető számba. Kántor Lajos jelezte, hogy erőteljesen jelentkezik egy fiatal nemzedék, velük együtt másfélszázra becsülhető a romániai magyar írók tábora, az irodalom művelői súlyos anyagi gondokkal küszködnek, mivel a honoráriumlehetőségek igen szűkösek. A román művelődési minisztérium 50 %-kal csökkenti a jövőben az irodalmi folyóiratok támogatását. /Új Magyarország, okt. 9./

1995. november 20.

Nov. 20-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a FUEV küldöttségét, amelyet dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke vezetett. A delegáció tagjai voltak: Armin Nickelsen főtitkár, Ludwig Elle és Frank Ninckelsen alelnökök. A FUEV-delegációt a külügyminisztériumban Ioan Maxim vezérigazgató, a Művelődési Minisztériumban Csortán Ferenc, a Nemzeti Kisebbségek Főosztályának igazgatója fogadta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 21., 666. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-275




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998