udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: M1 Televizio

2007. február 6.

Nehéz történelmi korszakok után, sikertelen reformkísérleteket követően rendszerint bekövetkezik az illúzióvesztés és a zavarodottság időszaka. Ma a szponzorokon és tulajdonosokon „keresztül” a gazdasági csoportosulások, érdekcsoportok uralják a médiumokat. Nem kellenek az őszinte, mérvadó gazdasági elemzők, a politikai esszé mesterei sem. A médiumok nem tűrik a függetlenséget. A bukaresti csatornákon egymást túlkiabáló, csörtéző ellenfelek láthatók, vagy mikrofonállványnak csúfolt, vélemény és meggyőződés nélküli „riporterek”. Gyakran fordul elő, hogy ugyanazok ma egyik tévében ülnek, holnap már átszerződnek egy másikhoz. A magyarországi csatornákon hetek óta ugyanazok az arcok váltakoznak a reggeli műsorokban, ideje volna különjáratot indítani az Országház elől, amely útba ejti rendre az M1, M2, Duna Tv, ATV, RTL Klub, TV2 stúdióit, és menetrendszerűen hozza-viszi a honatyákat, megmondóbácsikat, úgy-gondolom-néniket. Körbe-körbe járnak a korszak látható manipulátorai, a média alkalmi hamiskártyásai. Az igaziak, a szürke eminenciások, a politika nagy játékosai, a hatalom véres gladiátorai viszont sosem látszanak. A nagy disznóságok dokumentumait mindig titkosítják – mikor pedig, hosszú évek múltán, végre feloldják a zárlatot, már ugyan kit érdekel. /B. D. : A média hamiskártyásai. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

2007. február 9.

Az erdélyi egyetemisták közt is a Duna Televízió a legkedveltebb, 37 százalékkal, a sorban következő RTL-t csak 12 százalék jelölte meg. Várakozáson felülinek nevezte Cselényi László, a Duna Televízió elnöke annak a felmérésnek az eredményét, amelyet a Kárpát-medence valamennyi országára kiterjedően végeztek a Duna Televízió megrendelésére, a nézettséget vizsgálva. „Mi vagyunk a vezető televízió mindenhol a határon túli magyarság körében, de különösképpen Erdélyben” – jelentette ki az elnök. A Duna Televízió a Kárpát-medence második legnézettebb magyar nyelvű csatornája, az első az RTL-Klub, alig 1 százalékkal előzve meg a Dunát, a harmadik a TV2, negyedik az M1 (Magyar Televízió). Romániában viszont a Duna Televízió vezet 26 százalékkal az RTL-Klub 19,17 százalékával szemben. Az M1 és M2 nézettsége Romániában 8-9 százalék. /Gergely Edit, Guther M. Ilona: Erdélyben a Duna a kedvenc. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2007. augusztus 18.

A Magyar Televízió idén is élőben közvetíti a legfontosabb magyarországi állami és egyházi ünnepségeket augusztus 20-án. Este indul A Társulat című új zenés műsor is az egyes csatornán. Augusztus 19-én az ötvenéves Sebestyén Mártát meglepetésműsorral köszönti a televízió. A Szent István – Egy ország születése című látványos történelmi gálát ugyanezen a napon 21 órától közvetítik a Hősök teréről. A Magyar Televízió augusztus 20-án 17 órától közvetíti Budapest belvárosából a Szent Jobb körmenetet. Az m1-en délelőtt az István, az apostoli király című ismeretterjesztő film a kereszténység megszilárdítójaként ábrázolja első királyunkat. Az m2-n Nemzeti ereklyénk: a Szent Jobb című ismeretterjesztő filmben Szabó Géza kanonok, a Szent Jobb őre kalauzolja a nézőt. Az esti órákban a már klasszikussá vált István, a király filmváltozata látható. A Társulat című szereplőválogató show-ra a határon túlról is sokan jelentkeztek. /Államalapító királyunkra emlékezik az MTV. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

2007. szeptember 12.

Mintegy 600–650 ezer romániai háztartásban néznek magyar nyelvű televíziót, a fő hírforrást azonban a román adók jelentik – vélekednek a médiaszakértők. Magyari Tivadar szociológus szerint a romániai magyarság körében a médiafogyasztás alapvetően anyanyelvű. Főleg magyar nyelvű újságot olvasnak, magyar nyelvű rádiót hallgatnak, viszont a televíziózás tekintetében más a helyzet, hiszen a képernyő előtt pillanatok alatt át lehet váltani román nyelvű adókra. A román adók nézettsége tíz évvel ezelőtt nőtt látványosan, a Pro Tv és az Antena 1 megjelenésével. A legszélesebb körben két magyarországi adó fogható Erdélyben, a Duna Tv és az m2, ezek a kábelszolgáltatók alapcsomagjában is megtalálhatók. Az utóbbi években azonban egyre inkább elterjedtek a digitális platformok, amelyek szinte minden jelentős adóhoz hozzáférést biztosítanak. A legjelentősebb digitális szolgáltató a Digi Tv, amelynél mintegy 400 ezren fizettek elő a magyar csomagra. Ez utóbbi tartalmazza az RTL Klub, a Tv2, az m1, az m2, a Cool Tv, a Viasat 3, a Minimax, a Hálózat, az ATV és a Hír Tv adót, illetve több mint százezer háztartásban magyarra állítható a hangsáv a Discovery csatornáknál, az Animal Planet, az Eurosport, a Cinemax, az AXN és a Hallmark adóknál. A romániai magyar televíziózók köre kiegészül még azokkal a székelyföldiekkel, akik Magyarországon fizetnek elő a kábelszolgáltatásra, hogy követhessék a magyar labdarúgó-bajnokság mérkőzéseit. /Magyar tévé Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

2007. október 10.

Különböző felmérések tanúsága szerint a Duna Televízió óriási előnnyel vezet a tévék versenyében az erdélyi magyar nézők körében. UNESCO-elismerés szerint a világ legjobb kulturális televíziója, 2006-ban Európa legnépszerűbb kulturális csatornája. S sokak szerint a Duna Televízió a közszolgálati tévék között a legigényesebbek közé tartozik: kulturális televízió. A felmérés szerint Erdély egészében a Duna Televízió közönségrészesedését közel 7 százalékkal tudta növelni az eltelt mintegy háromnegyed évben, s most 29,2 százalékon áll. A Partiumban, ahol már a negyedik nemzedék nézheti mindennap az m1 adását, amely vezeti a sort (25,5 százalék), itt a Duna Televízió a negyedik helyezett (9,55 százalék). A Székelyföldön viszont a Duna TV fölénye még számottevőbb; itt a megkérdezettek 37 százaléka mondta, hogy a Duna Televíziót nézi a leggyakrabban. /Mit néznek Erdélyben? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

2007. november 15.

Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely társulat színművésze a zsűri szavazatai alapján egyetlen erdélyi színészként az első körben bekerült A társulat című szereposztó magyarországi televíziós showműsor döntőjébe. Az m1 csatornán élőben közvetítésre kerülő döntő során válogatják ki az István, a király rockopera jövő nyári, jubileumi előadássorozatának szereplőit. Éder Enikő elmondta, hogy A társulatban komoly műhelygyakorlatok folynak. /Pataki Zoltán: Média nélkül van kultúra? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2008. augusztus 4.

Új időpontban jelentkezik a Magyar Televízió határon túli műsora, a Kárpát Expressz. Augusztus 25-étől a naponta 16. 48-kor (magyar idő), az m1-en jelentkező Kárpát Expressz lényegesen nézettebb idősávban várja az érdeklődőket. Másnap reggel (5. 23 m2, magyar idő) és délben (11. 05 m2, magyar idő) megtekinthetik az ismétléseket. /Új időpontban a Kárpát Expressz az m1-en. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2009. január 16.

Az unokáink sem fogják látni stábja ismét Nagyváradon forgatott. A műemlékvédelem eredményeiről és tennivalóiról szóló filmet január 18-án mutatják be az M1-en. Ráday Mihálynak, a Magyar Televízió főmunkatársának kedves városa Nagyvárad. A neves városvédő immár ötödször forgatott a szecessziós építészet és a dekoratív művészet fellegvárában. A Tegnap városa – Ady és Nagyvárad című, korábban készült kétrészes alkotása az anyaországban és a Partiumban is felkeltette a műemlékek sorsáért aggódók figyelmét. /Unokáinkért a Pece partján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

2009. június 18.

Június 16-án Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 20. évfordulóján az m1 egész napos műsorfolyamot szentelt a húsz évvel ezelőtti, mondhatni a nemzet egészét megmozgató történelmi igazságszolgáltatás megidézésének, közte Orbán Viktornak akkor, 1989-ben elmondott megrendítő beszédével. Orbánnak volt bátorsága több százezres tömeg előtt kimondani, hogy a szovjet hadsereg hagyja el Magyarországot.,,Ha hiszünk a magunk erejében – mondta a szónok –, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának, ha elég eltökéltek vagyunk, rászoríthatjuk az uralkodó pártot, hogy alávesse magát a szabad választásoknak. Ha nem tévesztjük szem elől ‘56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának azonnali megkezdéséről. ” Az Orbán-beszéd indító passzusa is kimosódott a közemlékezetből: ,,Mi értetlenül állunk az előtt, hogy a forradalmat és annak miniszterelnökét nemrég még kórusban gyalázók ma váratlanul ráébrednek, hogy ők Nagy Imre reformpolitikájának folytatói. Azt sem értjük, hogy azok a párt- és állami vezetők, akik elrendelték, hogy bennünket a forradalmat meghamisító tankönyvekből oktassanak, ma szinte tülekednek, hogy mintegy szerencsehozó talizmánként – megérinthessék ezeket a koporsókat. ” A húsz évvel ezelőtti tisztességadás teljes terjedelmében való megismétlése arra is alkalmat teremtett, hogy azt egybevessük a húsz év utáni kordonos koszorúzásokkal, melyek éppen a legilletékesebbet, a népet rekesztik el a megemlékezés lehetőségétől. Ez viszont azt is jelzi, hogy a hatodik koporsóban valóban eltemették az azóta eltelt húsz évet. Viszont a kordonbontó tévés közvetítés is jelzi, hogy lehet – lesz – feltámadás, hangsúlyozta a cikkíró. /Sylvester Lajos: Kordonbontó feltámadás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

2009. július 20.

A magyarországi sajtó nem figyel kellőképpen a határon túli magyarságra – ez volt az egyik visszatérő gondolata a tusnádfürdői szabadegyetemen rendezett sajtóműhelynek, amely a közszolgálati média témakörét járta körül. Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda alelnöke hangsúlyozta: valóban tény, hogy a magyarországi híradásokban igen kevés szó esik a határon túliakról. Hasonlóképpen vélekedett Pataky István, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezető-helyettese is, aki azonban kiemelte, hogy a konzervatív-jobboldali sajtóorgánumokban mindenképpen nagyobb teret kapnak az elszakított országrészekben élő magyarokról szóló hírek, tudósítások, riportok, mint a baloldali, liberális lapokban, tévécsatornákon. Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) fideszes tagja a téma kapcsán azt nehezményezte, hogy a korábban a határon túli magyarságra fokozottan odafigyelő Duna Televízióban is egyre kevesebb az ilyen jellegű műsor, a vezetőség leépítette a határon túli stúdiókat, s a közszolgálati műsorok helyét egyre inkább átveszi a kereskedelmi csatornákra jellemző bulvár. „A nemzeti integráció helyett dezintegrációnak vagyunk szemtanúi” – fogalmazott. A magyarországi közszolgálati televíziók, az m1, m2, illetve a Duna Tv helykereséséről, „lezülléséről” értekezett Balogh Levente, a Krónika lapszerkesztője. Előadásában párhuzamot vont a magyarországi és a romániai közszolgálati adók között, leszögezve, a bukaresti RTV sokkal hitelesebb tudott maradni. /Bálint Eszter: Anyaországi médiaelfordulás a határon túli magyaroktól. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

2009. október 30.

A ma már történelmi távlatnak tekinthető 53 év sem volt elegendő arra, hogy fontos eseményeket tisztázzon az 1956-os magyarországi forradalommal kapcsolatban. Az m1 magyar tévécsatorna október 25-i egymondatos ,,megemlékezése”: ezelőtt 53 évvel történt a Kossuth téri vérontás, amely a szovjet csapatokat terheli. Ennyit érdemelt meg az a száz halott és közel kétszáz sebesült, akik a Parlament és a kormányzati székházak között fegyvertelenül, a szovjet páncélosokkal barátkozva az alattomos bosszú áldozata lett! A cikkírónak egy magánkiadvány került a kezébe, egy tanárnő könyve, aki számos tanút megkérdezett a valóságos történtekről. Szerinte a Földművelésügyi Minisztérium tetejére az akkor még hatalmon lévő Gerőék a Partizánszövetség embereit vitték fel, és onnan, valamint a szomszédos utcából és a minisztériummal szembeni vendéglőből a közben odavezényelt határőregységgel kb. tíz percig tartó, meg-megszakadó sortüzet zúdítottak a polgárokra. Az Astoria Szállótól a mintegy tízezres tömeggel a térre érkezett négy szovjet páncélos nem a forradalmárokat, hanem a tetőről lövöldözőket vette célba! Gosztonyi Péter könyvében (Föltámadott a tenger... 1956) azt feltételezte, hogy e vérengzést az ÁVH ,,vagy egy szellemében ahhoz közel álló testület szervezte meg”. Szovjet források (Sztarinov: A felderítés és a Kreml) feltételezik, hogy Mikojánék attól való félelmükben, hogy a szovjet katonák átállnak a tüntetőkhöz, részesei lehettek az ÁVH-val egyetértésben szervezett provokációnak. /Puskás Attila: Az október 25-i véres csütörtök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998