udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: MOL Romania

2005. június 27.

Papp Simon geológus szobrát leplezték le június 26-án a neves kutató szülővárosában, az ércbányászatáról és színesfémkohászatáról elhíresült Kapnikbányán. A szoborállítást a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum kezdeményezte, tervüket a Mol – Magyar Olaj- és Gázipari Rt., valamint a Mol Románia Kft. segítségével kivitelezték. A bronzból öntött egész alakos szobor megalkotója Krupiczer Antal szobrászművész. A kapnikbányai születésű Papp Simon a kőolajkutatás egyik úttörőjeként ismert, kutatásai eredményeként lépett Magyarország a kőolajtermelő államok sorába. 1945 és 1948 között a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. vezérigazgatója volt, majd a háború után 1948-ban a kommunista hatalom koncepciós perben halálra ítélte. A később életfogytiglanra változtatott börtönbüntetésből 1955-ben szabadult, az ítélet letöltése közben végzett munkájával több újabb olajmező felfedezéséhez is hozzájárult. A magyar olajbányászat 1970-ben elhunyt meghatározó egyénisége 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott. A Magyar Olajipari Múzeum 2003-ban Kapnikbányán emléktáblát állított Papp Simonnak és báró Born Ignácnak, a szintén kapnikbányai születésű természettudósnak, bányásznak és kohásznak. Ugyanakkor egy kisebb kiállítást is berendeztek a kisváros egyik ingatlanjában, amelyen a Papp Simonhoz kötődő dokumentumok is megtekinthetők. A kiállítást fokozatosan gazdagítani szeretnék, mindaddig amíg kisebb múzeummá bővül. /Lázár Lehel: Emlékmúzeum Kapnikbányán. A magyar olajipar úttörőjének állítottak szobrot. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./ Krupiczer Antal szobrászművész Kapnik szülötte (1944). Az ötvenes évek végén Nagybányára került. Fában, bronzban, márványban egyaránt alkot. 44 éves korában, 1988-ban Magyarországra költözött, jelenleg Nyíregyháza mellett él és dolgozik. /(vásárhelyi): Vidám szoborral gyarapodott Kapnikbánya. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 1./

2006. január 19.

Nehéz évet kezdett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A magyar költségvetés már tavaly alaposan megnyirbálta a pénzügyi forrásokat, most pedig még kevesebb pénzt szán a romániai magyar oktatásra. Lászlófy Pált, az RMPSZ elnöke rámutatott, kiépített intézményrendszerük, ami a négy központból és a megyei szervezetekkel való állandó kapcsolattartásból áll, nyilvánvalóan működési költségekkel jár. Ezt eddig biztosította a magyar Oktatási Minisztérium. A fejlesztéseket az Illyés Közalapítvány és az Apáczai Közalapítvány vagy a Pro Professione Alapítvány segítette. Most történt meg először, hogy a támogatást két részben és nagyon későn adták. A státustörvényből származó támogatások is egyre csökkennek. A 2005-ös évben már csak 143 erdélyi pedagógus élhetett a törvény adta előnyökkel, míg 2004-ben még 600. A 2005-ös évi szakkönyvvásárlás is eltolódik. Amikor „lendületben az ország” és „dübörög a gazdaság”, akkor nem lehet olyan helyzetben, hogy azzal takarékoskodjon, ami távlatilag nagy kárt okoz a nemzeti közösségnek. Az RMPSZ hazai és külföldi vállalkozókhoz fordult anyagi segítségért, közülük a MOL Románia támogatja őket. Azonban ez nem elegendő ahhoz, hogy a hiányt fedezzék. A Bolyai Nyári Akadémia nagyon sikeres volt, ugyanúgy a Mákvirág-program, aminek keretében már 30 diákot tudtak táborba vinni és kitüntetni. A magyarországi támogatás lehetővé tette eddig az évközi továbbképzést. Közel 3000 pedagógus részesült folyamatos képzésben az egész magyarlakta területen. Erre az évre viszont nem kaptak semmit. A magyar Oktatási Minisztériumban titkársági szintre csökkentették a Határon Túli Magyarok Főosztályát. /Takács Éva: Támogatni kellene az RMPSZ működését. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

2006. február 8.

Idén kevesebb pénz jut a pedagógus szervezetek által működtetett oktatási központok és tevékenységeik finanszírozására – jelentette be Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. A magyar állami költségvetésből a határon túli szervezeteknek nyújtott támogatásról a hét végén tartott Határon Túli Magyar Oktatási Tanács ülésén számoltak be. A Bolyai Nyári Akadémia megszervezésére idén is lesz lehetőség, viszont a határon túli pedagógusoknak már nem tudnak évközi továbbképzőket szervezni. Míg a tavaly a Kárpát-medencei szervezeteknek 24 millió forintot különítettek el erre a célra, idén nem szántak erre pénzt. A Bolyai Nyári Akadémia megszervezését idén 14 millió forinttal támogatja a magyar állam, ami részben átgondolásra kényszeríti a szervezőket. „Az alapszintű működéshez legalább 20 millió forintra van szükségünk. Ezért már tavaly megkerestünk több céget, akiktől támogatást kértünk. Eddig a felkérésre a MOL Románia válaszolt. Az RMPSZ hazai kisebb cégek támogatását is megnyerte” – fogalmazott az elnök. Az oktatási tanácson elhangzottak szerint egyelőre a szakkönyvvásárlásra sincs meg a szükséges keret. Így a pedagógusok egyelőre a tavalyra beígért 14 ezer forintnak megfelelő értékben sem tudnak könyveket vásárolni. /D. D.: Nincs pénz továbbképzőkre. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2006. június 20.

Tavaly már hat romániai óriáscég árbevétele haladta meg az egymilliárd eurót. A tíz legnagyobb romániai cég tavalyi árbevétele meghaladta a bruttó nemzeti össztermék egyötödét, a vállalatok pedig együttesen 136 ezer főt foglalkoztattak. Az ágazatok közül a legnagyobb árbevételt a kőolajipar produkálta, s itt található a legnagyobb árbevételt felmutató Petrom is, amelynek 51 százalékos részvénypakettjét az osztrák ÖMV vásárolta meg. Az ágazati ranglista második helyén a Dinu Patriciu által irányított Rompetrol, a harmadik az orosz Lukoil-csoport, a negyediken az onesti-i Rafo finomító áll, míg a MOL Románia árbevételét egy év alatt majdnem háromszorosára, 420 millió euróra növelve, feljött a ranglista ötödik helyére. Az energetikai vállalatok rangsorát vezeti az Electrica. Az elmúlt években a legdinamikusabban fejlődő ágazat az építőipar. A nyereség folyamatosan csökkent a háztartási gépek kiskereskedelmében. Az Altex mögött a második helyen továbbra is a kézdivásárhelyi Hegedűs Ferenc és Szarvadó Lóránd által irányított Domo Retail áll, majd a Flamingo által felvásárolt Flanco után a szintén kézdivásárhelyi Bába György igazgatta Primex-Cosmo-hálózat a negyedik. Székelyföldi cég, az udvarhelyi Infopress maradt a piacvezető a nyomdaiparban. /Králik Lóránd: A nagyvállalatok között a Petrom az első. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2006. augusztus 10.

A 2005-ös bánsági árvíz idején a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az elsők között sietett a bajba jutottak segítségére, főleg a számottevő magyar közösségek által lakott településeken, így Torontálkeresztesen is. Az élelmiszercsomagok eljuttatása mellett a segélyszervezet a jövőépítésre is gondolt; Torontálkeresztesen például – a MOL Románia anyagi támogatásával –felújíttatta az orvosi rendelőt, az iskolaudvaron játszóteret alakítottak ki, és gondoskodtak a falu vízellátásáról. (Óteleken két hónapja az iskola vizes blokkját és központi fűtését adták át.) Lehel László, a segélyszervezet igazgatója elmondta: “Nincs nagyszerűbb pillanat egy segélyszervezet életében, mint amikor valami maradandót alkot. Úgy érzem, ma átadunk valamit a jövőnek, hiszen a rendelő előnyeit az utánunk következő generációk is élvezni fogják.” Dr. Lévai Anikó, a szervezet jószolgálati nagykövete remélte, hogy a rendelő és a vízellátás biztosítása a mindennapokat teszi majd könnyebbé. A jövőben orvosi felszereléseket is hoznak. /Pataky Lehel Zsolt: A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jövőépítő támogatása. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./

2006. augusztus 11.

Az anyavállalat féléves gyorsjelentésében rekordprofitról számolt be, a MOL Románia pedig az árbevétel 60 százalékot meghaladó növekedéséről adott ki közleményt. A növekedés a minőségi termékeknek és szolgáltatásnak is tulajdonítható, jelezte Szalay Zsolt, a MOL Románia ügyvezető igazgatója a féléves eredményeket. A magyar olajipari cég romániai leányvállalata az első hat hónapot 263 millió eurót meghaladó árbevétellel zárta. A MOL Románia részesedése az üzemanyag-kiskereskedelmi piacon 13 százalék, s ezzel a cég a második legnagyobb romániai piaci szereplő. A MOL Románia eddig 150 millió eurót költött a töltőállomás-hálózatának kiépítésére. Jelenleg 138 benzinkutat működtet országszerte, s az idén zöldmezős beruházásként még újabb három töltőállomást létesít. A kolozsvári székhelyű MOL Románia a magyar MOL-csoport tagjaként a legnagyobb romániai magyar befektetés. /K.L.I.: Jól teljesített a MOL. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2006. december 16.

A szovátai Teleki Oktatási Központban december 16-án ünnepli tizenötödik születésnapját a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Lászlófy Pál, aki megalakulása óta irányítja az RMPSZ munkáját, elmondta, hogy 1991. december 14-én a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium dísztermében tartották alakuló ülésüket. Az RMPSZ átfogja azokat a területeket, ahol magyar nyelven folyik az oktatás – beleértve Bukarestet is. A csángó magyarok oktatásának fejlődésével létrejött csángó szaktestület is integrálódott a szervezethez. Évente tartanak országos küldöttgyűlést. A tagok száma 7–8 ezer között ingadozik, míg a romániai magyar oktatók száma kb. 12 ezerre tehető. Az RMPSZ létrehozott három területi és egy országos oktatási központot: a partiumi, a kolozsvári Gál Kelemen, a Székelyföldi területi oktatási központokat, valamint a szovátai Teleki Oktatási Központot. Emellett az utolsó években – szintén Szovátán – sikerült egy ifjúsági bázist is kialakítani, a Teleki Kertet. Tizenegy házikó és egy központi épület áll többnyire az ifjúság rendelkezésére, táborokat, erdei iskolákat szoktak itt rendezni. A Bolyai Nyári Akadémiának évente 800–900 hallgatója és 100–150 előadója van. A jövő évtől azt tervezik, hogy általánosabb, interdiszciplináris képzéseket vezetnek be, a tantárgyi, szakmai képzéseket pedig kétévente szervezik. 2001-ben létrehozták az Ábel Kiadót, az erdélyi magyar tankönyvkiadás részére. Kétévente meghirdetik az Apáczai-pályázatot, amellyel a közoktatásban dolgozó kollégák tudományos munkáját ösztönözik. Egyre nehezebb az anyagi források biztosítása. Másfél éve nagyon nehezen tudtak pénzt előteremteni, sok szponzor segítségével. A RMPSZ működési feltételeit a magyarországi Oktatási Minisztérium Határokon Túli Magyarok Főosztálya (annak különböző változatai), a fejlesztéseket pedig nagymértékben az Illyés Közalapítvány támogatása biztosította. Hasonlóan támogatást nyújt az Apáczai Közalapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, a Pro Professione Alapítvány pedig minden nehéz időben segített. Segített a Richter-Gedeon Rt., a Vegyépszer és 2006-ban mentőövként jött a MOL Románia Rt. Nagy mértékű támogatása. /Takács Éva: Szolgálatra szegődtünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 16./

2007. április 17.

Szalay Zsolt, a MOL Románia Petroleum Products vezérigazgatója leszögezte, a MOL Románia tavaly a második legnagyobb üzemanyag-forgalmazó hálózattá lépett elő, jelenleg 14,4 százalékos a piaci részesedése a kiskereskedelmi üzemanyag-eladásban, a középtávú cél pedig a 20 százalékos részesedés elérése. Idén növelik a hálózat nagyságát is, az év végére a romániai MOL-töltőállomások száma eléri majd a 129-et. Továbbfejlesztik az üzemanyagkártya üzletágat. /Králik Lóránd: Növeli a lefedettséget a MOL. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2007. augusztus 28.

Megvásárolta a kazahsztáni KazMunayGaz a Romániában második piaci szereplőnek számító Rompetrol olajvállalatot – jelentette be Dinu Patriciu, a Rompetrol tulajdonosa. A részvények 75 százaléka került a kazahsztáni állami vállalat ellenőrzése alá. A Rompetrol 15 százalékos piaci részesedéssel a második legnagyobb olajvállalat Romániában a 34 százalék piaci szeletet magának mondható Petrom után. A harmadik a Lukoil 14 százalékkal, az oroszokat követi a Mol Románia 12,5 százalékkal. /B. T. : Patriciu eladta a Rompetrolt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2008. január 17.

Kolozsvár lesz a vendége a március 14-e és 30-a között immár 28. alkalommal megszervezett Budapesti Tavaszi Fesztiválnak. Magyarország legnagyobb kulturális fesztiváljának stábja Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót a várható eseményekről, jelen volt Zimányi Zsófia fesztiváligazgató, és Szalay Zsolt, a MOL Románia ügyvezető igazgatója. A tizennyolc nap alatt körülbelül hatvan helyszínen 150–200 eseményre kerül sor. Idén a reneszánsz jegyében zajlanak az események, Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulóját ünnepelve. Kolozsvárról fellép Budapesten az Arcadia vonósnégyes, Könczey Elemér karikaturista, a kolozsvári Állami Magyar Színház társulata és Erich Türk orgonaművész. /Köllő Katalin: Kolozsvári művészek a BTF-en. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2008. január 19.

Aradon ülésezett január 17-én Romániai Magyar Üzleti Egyesület igazgatótanácsa. A rangos eseményen részt vett Csenteri Levente RMÜE-elnök, a Combridge cég ügyvezető igazgatója, Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója, Hárshegyi Frigyes, az OTP Bank ügyvezető igazgatója, Szabó István, a Richter Gedeon Románia ügyvezető igazgatója, valamint Szalay Zsolt, a MOL Románia ügyvezető igazgatója és Pánczél Zoltán, a Fornetti Románia vezérigazgatója, mindketten RMÜE-alelnökök. A Romániai Magyar Üzleti Egyesület 25 tagja között vannak a Romániában befektető legjelentősebb magyarországi cégek. Az egyesület hangsúlyosan szeretné támogatni azokat a magyarországi cégeket, amelyek ki akarják terjeszteni tevékenységüket Romániára. /Pataki Zoltán: Temesváron ülésezett az RMÜE igazgatótanácsa. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./

2009. május 8.

Az ifjú tehetségek felkarolását tűzte ki célul a MOL Románia és a Közösségért Alapítvány, amely negyedszerre hirdette meg a „Segíthetek?” tehetségtámogató pályázatot. A 2008-ban alakult Közösségért Alapítvány a MOL Romániával kötött finanszírozási szerződés révén olyan tehetséges gyerekek anyagi támogatását vállalta fel, akik már értek el eredményeket a sport és a művészetek terén, közölte Gazda Árpád újságíró, az alapítvány elnöke. „Meg vagyok győződve, hogy körülöttünk évente több ezer Mozart vész el” – jelentette ki Marius Tabacu, a Közösségért Alapítvány vezetőtanácsának tagja. „Úgy döntöttünk, hogy a Segíthetek? programot a jelenlegi gazdasági helyzet ellenére is folytatjuk, mert a társadalmi felelősségvállalás és ezen belül a tehetségek támogatása cégünk stratégiájának szerves része” – közölte Szalay Zsolt, a MOL Románia ügyvezető igazgatója. /Pap Melinda: Negyedszerre hirdették meg a Segíthetek? pályázatot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

2009. május 29.

Csángó gyerekek befogadásával próbálják megakadályozni a magyar nyelvű oktatás felszámolását a Beszterce-Naszód megyei Vicében. A Bástya Egyesület 22 csángó gyerek oktatását és ellátását vállalta, hogy ily módon nemcsak a településen, hanem 8. osztály után a közeli Besztercén is biztosítani tudják a magyar osztályok indításához szükséges diáklétszámot. A vicei Dsida Jenő Általános Iskolában frissen meszelt falak, vadonatúj hőszigetelő nyílászárók, újonnan felszerelt mosdók sorakoznak. Az 5–8. osztályos iskolai oktatás néhány éve indult újra Vicén, előtte a községközpontban, Apanagyfaluban tanultak a gyerekek, mesélte Lapohos Ella igazgató. Az iskolában 22, Pusztináról, Magyarfaluból, Külsőrekecsinből, Forrófalváról és más Bákó megyei településekről származó csángó gyermek tanul, a diákok a Bástya Egyesület működtette csángó- és szórványkollégiumban laknak. A fiatal tantestület három éve eszmélt rá, hogy néhány éven belül nem lesz kit tanítaniuk. A vicei származású Gergely István volt csíksomlyói plébános, közismert nevén Tiszti útmutatása alapján sorra járták a csángó falvakat, és ismertették a szülőkkel terveiket. Így 2007 őszére 12 gyerek gyűlt össze. Kapcsolatba kerültek a magyarországi értelmiségiek alapította Mezőségi Őrzőkör Közhasznú Alapítvánnyal, segítségükkel beindították a Bástya Csángó- és Szórványmagyar Kollégiumot, amelyet az időközben megalakult Bástya Egyesület működtet. Kölcsönösen segítetik egymást: a helyiek románul tanultak a csángóktól, és cserében a magyar nyelv elsajátításában segítettek Bákó megyei társaiknak. A Bástya Egyesület a gyerekek teljes ellátásáról gondoskodik. A helybéli nevelőnők munkáját két Vácról érkezett önkéntes segíti, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hallgatói az Erasmus diákcsereprogram keretében töltik itt három hónapos szakmai gyakorlatukat. A Bástya Egyesület a 8. osztály befejezése után sem hagyja cserben pártfogoltjait. A gyerekek ellátása, taníttatása sok pénzbe kerül, ehhez az egyesület pályázatok útján, főleg magyarországi alapítványok révén szerez támogatást. A Szülőföld Alap, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal, a Pro Diaszpóra, a Communitas és a MOL Románia alapítványa is segítette őket. /Pap Melinda: Riport: Magyarmentés Vicében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998