udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: MOL Rt. /Magyar Olaj- es Gazipari Reszvenytarsasag/

1996. április 9.

Ionel Ungur Bihar megyei prefektus szerint az Erdély-szerte szaporodó Mol-kutak stratégiai fontosságúak lesznek Magyarország számára, amely egy román-magyar fegyveres konfliktus esetén innen láthatná el csapatait üzemanyaggal. Ungur, aki a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt tagja, az igazságszolgáltatásnál akarja megtámadni a nagyváradi, illetve más helyi tanácsok és a Mol között kiépülő együttműködést. Nagyvárad polgármestere, Petru Filip érthetetlennek mondta a prefektus fenyegetését. /Magyar Hírlap, ápr. 9./

1996. május 7.

Az aradi Carrier Mol cég fölajánlotta Nagyváradnak, hogy három benzinkutat és gépkocsi szervízláncot épít. A város elfogadta az ajánlatot, majd a következő ülésen a városatyák testületileg visszautasították az ajánlatot, mert a Carrier Mol magyarországi vállalkozás és Bihar megye prefektusa szerint a benzinkutak a "magyar stratégia tartalékai Erdélyben". A prefektus Funar pártjának, a Román Nemzeti Egységpártnak a tagja. /Szász János: Mesék a benzinkútról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1996. november 20.

Aradon 1,8 milliárd lejes befektetéssel létrehozták a MOL második romániai üzemanyagtöltő állomását. A magyar MOL cég a következő öt évben legalább hetven benzinkút létesítését tervezi. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 20./

1997. június 25.

1990. és 2997 áprilisa között összesen 2454,6 millió dollárt fektettek be Romániába a külföldi beruházók. A hivatalos adatok szerint a legnagyobb befektetők Hollandiából, Dél-Koreából, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Törökországból származnak, a tőke 58,7 %-át bukaresti vállalatokba ruházták be. A magyarországi befektetések zöme néhány erdélyi megyére koncentrálódott, s főképp kis magánvállalkozások beindítását szolgálta. A magyarországi beruházott tőke összege Bihar megyében 4,4 millió, Hargita megyében 4,2 millió, Arad megyében 3 millió, Kolozs megyében 2,2 millió, Maros megyében 1,5 millió dollár. A legnagyobb romániai magyar befektetők között van a MOL,a Dunapack, a Pater Bank, a Fundy és a West Union. Ez az utóbbi román-magyar-német vegyesvállalat. /Magyar beruházások Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

1998. április 8.

Az idén elérheti a 600 millió dolláros forgalmat a magyar-román kereskedelem - hangzott el ápr. 8-án Nyíregyházán a két ország gazdasági kapcsolatairól rendezett tanácskozáson. Befektetőként jelentek meg Romániában a nagyobb magyar cégek is, így például a Mol Rt., amely a közelmúltban már a huszadik üzemanyagtöltő állomását nyitotta meg Bukarestben. A Dunapack Rt. Sepsiszentgyörgyön létesített papírgyárat, a Zalakerámia Rt. pedig Bukarestben hozott létre üzemet. A TVK Rt. ugyancsak Sepsiszentgyörgyöt választotta beruházóhelynek, megvásárolva a helyi műanyaggyárat. A Caola Rt. Szatmárnémetiben alakított ki gyáregységet. /MTI/

1998. december 3.

Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség gazdasági attaséjának tájékoztatása szerint Romániában jelenleg 2530 román?magyar vegyes vállalat működik. Ezek zöme kis cég, és főleg kereskedelemmel foglalkozik. A befektetett magyar tőke idén szeptemberig 83 millió dollár volt, ami Magyarországot a külföldi befektetők sorában a 11. helyre juttatja. A magyar érdekeltségű cégek zöme a határ menti, erdélyi megyékben, a Székelyföldön és Bukarestben alakult. 26 millió dolláros befektetéssel a Mol Rt. vezet, amely számos töltőállomást nyitott az ország nyugati megyéiben, de Közép-Erdély felé is terjeszkedik. A romániai üzletek felhozatala szerint a magyar élelmiszer a legelterjedtebb magyar áru Romániában. Az erdélyi pékek az elmúlt két évben nagy mennyiségű magyar kenyérlisztet vásároltak a pékáruk minőségének javításához, az importvám-emelés azonban ezt drasztikusan lecsökkentette. A többi élelmiszer romániai importja töretlen, a román élelmiszeripart eddig mégis elkerülte a magyar tőke: hozzávetőleg 1 millió dolláros befektetéssel a sor végén kullog. /Makkay József: A piac szabályozza a román-magyar gazdasági kapcsolatokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1999. június 24.

A Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület által szervezett privatizációs konferencia egyik meghívottjaként Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője a román-magyar üzleti kapcsolatokról, kölcsönös befektetésekről, ezek etnikai vonzatairól beszélt adatokkal bőségesen illusztrált előadásában Bukarestben befektető magyar cégek a profiljuk miatt is odamentek: a Mol Románia Rt.-ről van szó, meg a Budapest Bankról. Maga a Páter Bank is Bukaresttel kezdte, ezután nyitott fiókot Marosvásárhelyen. A Molnak hét kútja működik Bukarestben, de hát valóban itt van a legtöbb vásárló is! Hargita megyében csak egy kútja van, Szatmár megyében viszont három. Ez a piactól függ. Jelenleg közvetlen befektetőként magyar 2927 cég van bejegyezve Romániában, 86,4 millió dollárral. /"Az igazi kapcsolatokat - gazdasági téren is - anyanyelven lehet kiépíteni" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./

1999. november 24.

A MOL Romániában a harmadik legnagyobb kúthálózattal rendelkezik. A társaság nov. 23-án MOL Marosvásárhelyen nyitotta meg 39. romániai üzemanyagtöltő állomását, és idén decemberben átadják a 40. állomást is. /Terjeszkedik a MOL. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./

2000. március 20.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) március 17-19. között immár második alkalommal szervezte meg a Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát. A Kolozsváron tartott rendezvényen többek között részt vett közel száz egyetemi tanár és kutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemről (ELTE), a veszprémi, soproni, miskolci, illetve szegedi egyetemről, negyven GEKKO-s (Geológus Egyetemisták Kolozsvári Kutató Osztálya), illetve huszonöt ELTE-s egyetemi hallgató, jelen voltak a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Román Földtani Intézet, a parajdi sóbánya, a bakonyi bauxitbánya, a Petrozsényi Bányászati Főiskola, a brassói Transilvania Egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) geológia tanszékének, valamint a MOL Rt. képviselői. A plenáris előadásokat követően a bányász, a kohász, a földtan, a gazdaság- és környezetföldtan, a szerkezeti földtan-rétegtan szakosztály szekcióülést tartott. A konferencia másodnapján a résztvevők torockói tanulmányi kiránduláson vettek részt. Wanek Ferenc, az EMT bányász-kohász-földtan szakosztályának egyik vezetője elmondta: örvendetes, hogy az egyetemi hallgatók ily nagy számban voltak jelen a rendezvényen. /Kiss Olivér: Sikeres EMT-rendezvény. Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát tartottak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2000. június 22.

A romániai Mol-benzinkutak száma az idén remélhetőleg eléri a negyvenet - közölte Kónya László, a Mol romániai leányvállalatának vezetője. Ugyanis további két új töltőállomás építésének lehetőségét vizsgálják: egyet Tordán, egyet pedig Bukarestben. A fővárosban a Mol-nak már hét kútja van. Csíkszeredán már megkezdődött egy töltőállomás építése. Kolozsvár továbbra is kimarad a Mol terveiből. /Kolozsvár továbbra is kimarad a Mol terveiből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2001. május 2.

A Mol az idén mintegy 7 millió dollárt tervez befektetni hálózatának bővítésére Romániában - tájékoztatott Kosza Aliz, a Mol Romania vezérigazgatója. Ebben az évben négy új benzinkutat épít Romániában a Mol, ahol jelenleg 36 saját és 4 franchise rendszerben működő kútja van. Ezzel együtt a Mol romániai befektetései az év végére megközelítik a 85 millió dollárt. A Mol romániai leányvállalata továbbra sem nyereséges. A romániai Mol-kutak havonta átlagosan 200 ezer tonna üzemanyagot forgalmaznak, amelyet alapvetően a Petrom és a LukOil romániai finomítóitól szereznek be. Ezt Magyarországról szállított üzemanyag egészíti ki. A Mol - akárcsak a Romániában tevékenykedő többi külföldi társaság - elsősorban a Petrom sajátos árképzési politikájában látja annak okát, hogy tevékenysége nem nyereséges. A hazai piac nagy részén uralkodó állami kőolajipari társaság átlagosan 20 százalékkal olcsóbban árulhatja az üzemanyagot kútjainál, mint külföldi versenytársai. A romániai leányvállalatnál tavaly jelentős átalakításokat hajtott végre a Mol. A cég központját Bukarestből átköltöztették Kolozsvárra, megszüntették az aradi igazgatóságot. Az év második felétől a korábbi vezérigazgató, Kónya László helyett a csíkszeredai származású Kosza Aliz került a Mol Romania élére. - A mintegy 600 alkalmazottat foglalkoztató Mol Romania a harmadik legnagyobb üzemanyag-forgalmazó az országban a Petrom és a Shell mögött. A Mol később Románia egész területét átszövő, korszerű, sokrétű szolgáltatást nyújtó töltőállomás-hálózatot és kiszolgáló rendszert akar kiépíteni, és ezzel 8-10 százalékos piaci részesedést igyekszik szerezni. /A Mol romániai beruházásai. Az idén hétmillió dollár. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2001. május 2.

A Mol az idén mintegy 7 millió dollárt tervez befektetni hálózatának bővítésére Romániában - tájékoztatott Kosza Aliz, a Mol Romania vezérigazgatója. Ebben az évben négy új benzinkutat épít Romániában a Mol, ahol jelenleg 36 saját és 4 franchise rendszerben működő kútja van. Ezzel együtt a Mol romániai befektetései az év végére megközelítik a 85 millió dollárt. A Mol romániai leányvállalata továbbra sem nyereséges. A romániai Mol-kutak havonta átlagosan 200 ezer tonna üzemanyagot forgalmaznak, amelyet alapvetően a Petrom és a LukOil romániai finomítóitól szereznek be. Ezt Magyarországról szállított üzemanyag egészíti ki. A Mol - akárcsak a Romániában tevékenykedő többi külföldi társaság - elsősorban a Petrom sajátos árképzési politikájában látja annak okát, hogy tevékenysége nem nyereséges. A hazai piac nagy részén uralkodó állami kőolajipari társaság átlagosan 20 százalékkal olcsóbban árulhatja az üzemanyagot kútjainál, mint külföldi versenytársai. A romániai leányvállalatnál tavaly jelentős átalakításokat hajtott végre a Mol. A cég központját Bukarestből átköltöztették Kolozsvárra, megszüntették az aradi igazgatóságot. Az év második felétől a korábbi vezérigazgató, Kónya László helyett a csíkszeredai származású Kosza Aliz került a Mol Romania élére. - A mintegy 600 alkalmazottat foglalkoztató Mol Romania a harmadik legnagyobb üzemanyag-forgalmazó az országban a Petrom és a Shell mögött. A Mol később Románia egész területét átszövő, korszerű, sokrétű szolgáltatást nyújtó töltőállomás-hálózatot és kiszolgáló rendszert akar kiépíteni, és ezzel 8-10 százalékos piaci részesedést igyekszik szerezni. /A Mol romániai beruházásai. Az idén hétmillió dollár. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2001. december 11.

Partnerkereső találkozót tartottak dec. 10-én Kiskunhalason romániai és magyar üzletemberek. A Kiskunhalas és Sepsiszentgyörgy szervezésében - Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) támogatásával - rendezett fórumon száznál több magyar és 14 romániai vállalat képviselője vett részt. A két testvérváros polgármestere a találkozón hangsúlyozta: az üzleti tárgyalásoktól a régiók közötti gazdasági - befektetési és kereskedelmi - kapcsolatok élénkülését várják. Magyarország és Románia kereskedelmi forgalma tavaly 906 millió dollárt tett ki, mintegy 170 millió dollár körüli magyar többlettel. Az idei forgalom várhatóan meghaladja az 1 milliárd dollárt, körülbelül 200 millió dolláros magyar aktívummal. Magyarországról a 80-as, 90-es évek fordulójától 200 millió dollár tőkekihelyezés történt Romániába, döntően a Mol Rt. révén, de nagy befektetései vannak még a Richternek, a Zalakerámiának, a Dunapacknak. Összesen mintegy 3.500 magyar cég van jelen Romániában - tette hozzá. A kiskunhalasi találkozón az erdélyi vállalkozók többsége az építkezési, az épületgépészeti, fafeldolgozó, bútorgyártó, lakás- és irodaberendezéssel foglalkozó cégek képviseletében jelent meg, de volt világítástechnikai termékek forgalmazásával, bőrfeldolgozással, valamint bor- és szeszesitalok termelésével foglalkozó vállalat is. /Partnerkereső találkozó Kiskunhalason. 3500 magyar cég Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

2002. május 14.

Marosvásárhelyen máj. 10-én megtartott Magyar Vállalkozók Napja (szervező: a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége, az ITD Hungary, a Maros Megyei tanács) célja volt az, hogy az üzleti lehetőségeket kereső magyar vállalkozások megismerkedhessenek a már itt működő cégek gyakorlatával. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet elemezte a mai román politikai helyzetet. Kifejtette, hogy a két országnak össze kell kapcsolnia infrastruktúráját, konvergenciát kell kialakítani a jogi kérdésekben. Kismartoni Endre, az ITDH (Magyar Befektetési és Kereskedelem- fejlesztési Közhasznú Társaság) igazgatója ismertette: a legtöbb magyar tőke Kolozs, Maros megyébe és Bukarestbe érkezett, a legnagyobb hazai magyar beruházó a MOL Rt (85 millió dollár) és a Richter Gedeon. Magyarországra a legtöbb tőkét a román Petrom, a Kunex és a C.E.T. ruházta be. Az élelmiszerek forgalmazása terén a román hatóság még mindig 10-40 százalékos adót ró ki a magyar gabonára, húsra, feldolgozott élelmiszerekre. /Máthé Éva: Magyar Vállalkozók Napja - Marosvásárhely - 2002. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2002. június 22.

Magyarországról 2001 végéig 179,4 millió dollár működőtőke érkezett Romániába, ezzel a külföldi befektetők sorában Magyarország a 14. helyet foglalja el; a bejegyzett magyar tulajdonú és vegyes vállalatok száma megközelíti a háromezret, tájékoztatott Szatmári János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITDH) dél-alföldi regionális igazgatója Békéscsabán, a Csabai Vásár keretében rendezett magyar–román üzletember találkozón. A magyar tőkebefektetések területi elosztásából kiemelkedik Kolozs megye (85 millió dollár), Maros megye (26 millió dollár) és Bukarest (18 millió dollár). A magyar vállalatok sorrendjében a legnagyobb befektető a MOL Rt. (80 millió dollár), a második helyen a Richter Gedeon Rt. áll (17 millió dollár), majd a Dunapack Rt. (14 millió dollár) következik, a negyedik helyen pedig a Zalakerámiai Rt. áll (10 millió dollár). A MOL Rt. 80 millió dolláros befektetésével Románia 10. legnagyobb külföldi befektetője. /A MOL a 10. legnagyobb külföldi befektető Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2002. szeptember 6.

Kovács László külügyminiszter bukaresti tárgyalásai befejezése után az elért eredményekről nyilatkozott. Az erdélyi magyarságnak azt ígérte: Budapest anyagi támogatása nem csökken, csak átlátható lesz, s többé nem fordul majd elő olyan helyzet, hogy a kormányhoz közel állók kevésbé fontos rendezvényeire százmilliók, igazán fontos célokra pedig alig néhány tízezer forint jusson. Mostani látogatása eredményes volt, sikerült mindkét célját elérnie. Egyik, hogy megerősítse: az új magyar kormány fontosnak tekinti a jó viszonyt, az együttműködés erősítését Romániával. A másik, hogy konkrét ügyekben is hozzájáruljon a látogatás az együttműködés bővítéséhez és a bizalom erősítéséhez. - Minél jobb a két kormány közötti együttműködés, annál többet tudunk tenni a Romániában élő magyarságért, annál hatékonyabban tudjuk őket támogatni, szögezte le. Kovács szorgalmazta a csíkszeredai főkonzulátus megnyitását, a Vállaj-Csanálos közúti, illetve az ágerdőmajori vasúti átkelő nemzetközivé tételét és a Létavértes-Székelyhíd közúti határátkelő megnyitását. Szorgalmazta a határ menti együttműködést, illetve a háromoldalú együttműködést, elsősorban Magyarország, Románia és Jugoszlávia, illetve Magyarország, Románia és Ukrajna között. Két konkrét esetre kérte a román fél támogatását: az egyik a Mol Rt. részvétele a Petrom olajtársaság, a másik az OTP Rt. részvétele a Román Kereskedelmi Bank privatizációjában. Kovács hangsúlyozta: "mi nagyra értékeljük az RMDSZ politikáját, azt a körültekintő, bölcs, megalkuvást nem ismerő, de ésszerű kompromisszumokra mindig hajlandó politikát, amely nem konfrontációra, hanem éppenséggel megállapodásra törekszik. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez sokkal eredményesebb, mint a harcias kakaskodás, aminek semmilyen gyakorlati eredménye nincs." /T. SZ. Z.: Eredményesebb az ésszerű kompromisszum a harcias kakaskodásnál. Interjú Kovács Lászlóval, Magyarország külügyminiszterével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2002. szeptember 7.

A magyar-román stratégiai partnerség azt jelentené, hogy a múltra valóban, mindkét ország és nép akaratából, végérvényesen fátylat borítanak, megbocsátanak egymásnak minden korábbi, vélt vagy valós bűnért, következetlenségért és tettlegességért egyaránt. Miért éppen idén júliusban jutott eszébe Romániának, hogy új viszonyt hozzon létre Magyarországgal? - tette fel a kérdést Tibori Szabó Zoltán. Románia eddig a kisebbségi jogokat nemzetközi nyomásra és fogcsikorgatva sdts, a magyart itt még mindig ellenségnek tartják, megbízhatatlan elemnek. A stratégiai partnerség elsősorban Románia számára fontos, hangsúlyozta az újságíró. Bukarestnek ugyanis a NATO-ba történő bejutás érdekében be kell bizonyítania, hogy a szomszédaival teljesen harmonikus kapcsolatokat épített ki. Mit kaphatott Magyarország cserében? Talán azt, hogy a Nastase-kormány továbbra is eltűri a státustörvény romániai alkalmazását? Eleget kért Magyarország ezért a nagyvonalú gesztusért? Kovács László külügyminiszter szerint a magyar kormány a státustörvény módosítását úgy kívánja elvégezni, hogy az négy kritériumnak egyszerre tegyen eleget: a módosított törvény az eredeti célokat megőrizze, vegye figyelembe az európai normákat és ajánlásokat, feleljen meg Magyarország és a határon túli magyarság érdekeinek, és a szomszédos országok is rábólintsanak. Tibori leszögezte: ennek a négy kritériumnak egyidejűleg nem lehet eleget tenni. Kovács László azt is kérte Bukarestben a tárgyalópartnereitől, hogy támogassák a Mol Rt.-t a Petrom, illetve az OTP-t a Román Kereskedelmi Bank magánosításáért folytatott versenyben. Az országos olajtársaság és a legnagyobb hazai bank magyar tulajdonba segítése lenne a stratégiai partnerség ára? /Tibori Szabó Zoltán: Stratégiai kérdések. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2002. szeptember 14.

Negyvenhatodik töltőállomását nyitotta meg Kolozsváron a MOL Románia olajtársaság. A MOL Románia 1995 óta van jelen a román piacon, jelenleg 660 munkatársat foglalkoztat. A vállalat eddig 85 millió dollárt fektetett be az országba. A tervek szerint az év végéig további kutakat nyitnak, hálózatuk hamarosan 50 kútra bővül. /Lázár Lehel: MOL-kút Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

2002. szeptember 28.

Ion Iliescu elnök a két ország viszonyát elemezvén a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére tért ki. Nem először történik: azért beszélnek erről, hogy ne kelljen más kérdésekről beszélni. Ne kelljen például az állami magyar egyetem vagy az államosított egyházi és közösségi vagyon visszaszolgáltatását magyarázni. A szovátai üdülőtelep privatizációja volt az első jele annak, hogy gazdaság sem konfliktusmentes terület. Nem akarták a románok a pénzt, ha az Magyarországról érkezik. Később tucatnyi lap kongatta meg a vészharangot a Kolozs megyébe befektetett nagy tételű magyar tőke okán is. Valójában nem történt más, csak a MOL Románia költöztette központját Bukarestből Kolozsvárra. Napjainkban a legnagyobb román kereskedelmi bank magánosítása okoz fejtörést a román politikai és gazdasági vezetőknek. Többen kimondták, ne váljon a legnagyobb román bank magyar érdekeltségűvé. A román privatizációs hatóság hetek óta halogatja kihirdetni, hogy kikkel kezdi meg a privatizációs tárgyalásokat, és közben újabb, meg újabb feltételeket szivárogtat ki a sajtóba, melyek előnytelen színben tüntetik fel a magyar pályázót. /Gazda Árpád: A magyar pénz szaga. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2002. október 9.

Okt. 8-án egy évre szóló munkaprogramot rögzítő jegyzőkönyv elfogadásával fejeződött be Bukarestben a magyar-román vegyes bizottság harmadik ülésszaka. A dokumentumot a bizottság két társelnöke, Gheorghe Bivol, a román külügyminisztérium külkereskedelemért felelős helyettes államtitkára, illetve Major István, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági helyettes államtitkára írta alá. Az ülésen áttekintették a legutóbbi, 1999-ben Budapesten tartott második ülésszak óta eltelt időszakot. A bizottság ezentúl évi rendszerességgel tartja üléseit. A mostani bukaresti ülésen szó volt a gazdasági élet minden területéről. Magyar részről az ülésszakon részt vett több nagyvállalat képviselője is. A Mol kétszeresére kívánja növelni beruházásait Romániában. Komoly tervei vannak a Magyar Villamos Műveknek, a Transelektrónak és a Rábának is. Román részről átadták tíz romániai állami nagyvállalat privatizációs terveit. A magyar-román külkereskedelmi forgalom tavaly megközelítette az egy milliárd dollárt. /Ülésezett a magyar-román gazdasági vegyes bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

2002. november 28.

Nov. 26-án Budapesten megalakult a Magyar- Román Üzleti Tanács magyar szekciója, amelynek célja a magyar nagyvállalatok romániai befektetéseinek elősegítése. Bartha Ferenc, a testület elnöke, a TriGránit Fejlesztési Rt. elnöke elmondta, hogy alakuló ülésükön közös véleményt alakítottak ki és ezt írásban továbbítják Medgyessy Péter miniszterelnöknek, akitől segítséget kérnek, hogy észrevételeiket Adrian Nastase román kormányfőnek egy héten belül esedékes látogatása alkalmával adja át. Az alapítók között van a Mol, a Richter, a Zalakerámia, a Pannon-plast, a Danubius, a Dunapack, a Pharmavit, a Transelektro, a Fotex, az OTP, az Egis, az Ikarus, az Édász és a Croesus Befektetési Alap. Major István, a magyar Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának helyettes vezetője az üzleti tanács megalakulása alkalmával felhívta arra a figyelmet, hogy eddig nagy magyar vállalatnak nem sikerült beruháznia Romániában, ami véleménye szerint a románok részéről tapasztalható magyar averzióval és az üzleti feltételek szigorúságával is magyarázható. Bartha Ferenc elmondta: véleményük szerint Romániában a befektetési jogi környezet instabil, évente változik, túl nagy a bürokrácia, a korrupció. A magyar fél azt várja, hogy a jelenleg mintegy 3.200 magyar cég 200-250 millió dolláros romániai befektetése megduplázódik. A Romániába eddig érkezett külföldi működő tőke 4-5 milliárd dollár. Magyarország Románia 7. legnagyobb importőre, a román export évi 8-9 milliárd dollár értékű, ebből 1 milliárd Magyarországra irányul. /Megalakult a Magyar-Román Üzleti Tanács magyar szekciója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2003. július 31.

A Mol Rt. 100 százalékos tulajdonában álló Mol Románia S.r.l. megállapodást írt alá a Shell Romania S.r.l. társasággal 23 romániai töltőállomás megvásárlásáról. A tranzakcióval a Mol romániai töltőállomásainak száma 50-ről 73-ra növekszik. Ezzel a Mol Romániában a második legnagyobb kiskereskedelmi hálózattal rendelkező nemzetközi olajtársasággá válik. /A Mol bővíti romániai töltőállomás-hálózatát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./

2003. december 4.

Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány (EÖKIK) vezetője, Törzsök Erika, exkluzív interjút adott a lapnak az alapítvány tevékenységéről. November 28-án a budapesti Kossuth Klubban egynapos konferenciát szervezett az EÖKIK a határon túli magyarok által lakott régiók gazdasági átalakulásáról. Az elhangzott előadások (a partiumi, erdélyi, felvidéki, vajdasági helyzet elemzései) egy hosszabb kutatómunka tanulságait foglalták össze, amelyet Réti Tamás vezetett. Következtetéseik - amelyek majd egy kötetben látnak napvilágot - a magyar kormány, a politikusok, közgazdászok, potenciális befektetők számára fogalmaznak meg tennivalókat. Törzsök Erika szerint a státustörvénnyel való bíbelődés és a kettős állampolgársággal kapcsolatos vita - pótcselekvés. Sürgősebb a gazdasági fejlődés elősegítése, a kitörési pontok felmutatása. Králik Lóránd, az Erdélyi Riport munkatársa a Partium helyzetével, az ezt alkotó öt megye elemzésével foglalkozott. Rámutatott: a máramarosi bányászat visszafejlődése, az idegenforgalmi lehetőségek kiaknázatlansága, az utak rossz állapota stb. miatt Máramaros megye elmaradt akár a szomszédos Szatmár mögött is, ahol a gépipar, cserealkatrész-gyártás jelen van. Bihar megyében több az idegenforgalmi lehetőség, miközben Félix-fürdő kapacitásának csak a 30-40 %-át használják ki. Arad megyéből eltűnt az élelmiszeripar, megmaradt a vagongyár. Temes megye Románia gazdasági motorja, ahol virágzik az elektrotechnika, az elektronika. A magyar cégek a Partiumban az idegenforgalomban, gyógyturizmusban, élelmiszeriparban, gyümölcsfeldolgozásban, mezőgazdaságban, autópálya-építésben, a hátrányos helyzetű övezetek fellendítésében vehetnének részt. Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság és a budapesti Népszabadság munkatársa a Központi Fejlesztési Régióval: Szilágy, Beszterce-Naszód, Kolozs és Fehér megyével foglalkozott, rámutatva a komoly egyenlőtlenségekre. Az egész térségbe 1990 óta mindössze 330 millió dollárnyi működő tőke érkezett külföldről, és abból 221 millió Kolozs megyében telepedett meg. A térség legelmaradottabb övezete Beszterce-Naszód és Fehér megye, utóbbiban még mindig bizonytalan a verespataki aranybánya helyzete. Kolozs megyében csak a MOL jelenléte miatt mutatható ki nagyobb mennyiségű magyar tőke. A Székelyföld elemzői, Szabó Árpád és Sánduly Edit (Sapientia Egyetem) megállapították: habár három szakértői csoport is foglalkozik a térség gazdasági stratégiájával, ezekből még nem állt össze egy hosszú távú, székelyföldi gazdasági fejlesztési elképzelés. Az autópályák ezután is elkerülik Hargita és Kovászna megyét. A szántóföld gyenge minőségű, viszont kiaknázandó az idegenforgalom, a gyógyturizmus, az ásvány- és termálvíz. Vannak kitörési pontok: például a hagyománnyal nem rendelkező Székelyudvarhelyen több kis nyomda működik, a romániai reklám- szórólapok 90%-a (!), a magyarországi tankönyvek egy része Udvarhelyen készül. Sánduly Edit szerint a térség további fejlődése szempontjából igen káros, hogy Romániában recentralizáció zajlik. A legújabb intézkedések drasztikusan megnövelik a prefektúrák, kormányhivatalok szerepét, egy sor feladatot, hatáskört visszavesznek az önkormányzatoktól. Hargita megyében az utóbbi időben felére csökkent az önkormányzati alkalmazottak a száma. Székelyföldön az életképes vállalkozásokat kell támogatni. A szlovákiai kutatók - Ádám János Imre, Reiter Flóra, Morvay Károly, Tuba Lajos - rámutattak, hogy a magyarok által lakott vidékek életszínvonala messze elmarad például Pozsony és környékétől. A szlovák gazdaság az utóbbi években valóságos csodát produkált. Optimista hangnemben nyilatkozott Süli János is, Kassa óvárosának polgármestere. Elmondta: Romániával ellentétben Szlovákiában adminisztrációs decentralizálás, jelentős önkormányzati reform zajlik. Tóth Attila, a kassai Novitech Kft. vezetője, nemzetközileg elismert közgazdász egy olyan HUNG-ARC elnevezésű, kárpát-medencei projektet mutatott be, amelyet Törzsök Erikával együtt dolgoztak ki. A magyarországi Huszka Beáta doktorandus Szerbiáról és külön a Vajdaságról készített elemzése szerint a magyarországi tőke szinte teljes mértékben kimaradt a szerbiai, vajdasági privatizációból. Pásztor István, a vajdasági kormány alelnöke drámai képet festett a vajdasági magyarok helyzetéről - éppen a magánosítás szempontjából. Bagóért keltek el igen jelentős mezőgazdasági vállalatok, melyek a magyarok lakta területen működtek, szerb üzletemberek vásárolták fel őket, céljuk a magyar lakosság ellehetetlenítése. Pásztor István szerint "vagyonában él a nemzet", ezért "érthetetlen, hogy a szerbiai gazdasági neokolonializmus most zajló folyamatában miért nem vesz részt a magyar állam, a magyar tőke, miért hagyják elszaladni az utolsó vonatokat"... Ötven millió eurót érő vállalkozások 1,5 millió euróért kerülnek szerb kézbe a Vajdaságban, a tulajdonosok majd megválogatják a bedolgozók körét, a csődbe ment helyi magyar vállalkozók kénytelenek lesznek elvándorolni. Összegzésként Törzsök Erika kifejtette: nem elég a magyar kormány részéről arra koncentrálni, hogy az Illyés és más közalapítványok kiket mennyivel támogatnak a határon túli magyarok közül. Nemzeti stratégiára van szükség, amely az "olasz példára" hasonlíthatna. 1992-ben az olasz kormány olyan innovációs törvényt fogadott el, amely azóta is meghatározza az olasz tőkének a kelet- európai térségbe való áramlását, működését. /Máthé Éva: EÖKIK-konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2004. augusztus 28.

2004 első félévében 286 magyar tőkével alapított céget jegyeztek be Romániában. A cégek száma alapján Magyarország a hetedik, a befektetések nagysága szerint a tizenharmadik legjelentősebb befektető Romániában. 2004 első felének végéig 4678 magyar tőkeérdekeltségű céget jegyeztek be, 273,3 millió dollárnyi törzstőkével. A tényleges invenciók értéke elérheti az 550–600 millió dollárt. Ezek közül kétségkívül az egyik legjelentősebb az OTP 100 millió dolláros befektetése a RoBankkal. A magyar befektetők listáját a MOL vezeti, a maga 105 millió dolláros tőkekihelyezésével. /600 millió dollárnyi a magyar befektetés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2005. május 17.

Péter Pál, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a vele készült interjúban kifejtette, érezhető egy elmozdulás a magyar befektetők részéről Románia iránt. Jelenleg Kolozs megyében Magyarország áll az első helyen a külföldi befektetők rangsorában. 2004 június végéig 565 magyar résztulajdonú céget jegyeztek be, amelynek összbefektetése 114 millió dollár. A statisztikai adatok néha csalnak. Ebben az esetben a 114 millió dollárból 82 millió a MOL Rt. befektetése, amelynek székhelye Kolozsváron található ugyan, de az igazi befektetései szerte az országban vannak. A MOL nélkül a rangsorban Magyarország csak a 4–5. helyen áll Kolozs megyében. Sok magyarországi befektető érdeklődik Kolozs megye iránt. A magyar tőke nagyon óvatos, bizalmatlan. /Ördög I. Béla: Indokolatlan a magyar tőke habozása Erdély küszöbén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2005. június 27.

Papp Simon geológus szobrát leplezték le június 26-án a neves kutató szülővárosában, az ércbányászatáról és színesfémkohászatáról elhíresült Kapnikbányán. A szoborállítást a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum kezdeményezte, tervüket a Mol – Magyar Olaj- és Gázipari Rt., valamint a Mol Románia Kft. segítségével kivitelezték. A bronzból öntött egész alakos szobor megalkotója Krupiczer Antal szobrászművész. A kapnikbányai születésű Papp Simon a kőolajkutatás egyik úttörőjeként ismert, kutatásai eredményeként lépett Magyarország a kőolajtermelő államok sorába. 1945 és 1948 között a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. vezérigazgatója volt, majd a háború után 1948-ban a kommunista hatalom koncepciós perben halálra ítélte. A később életfogytiglanra változtatott börtönbüntetésből 1955-ben szabadult, az ítélet letöltése közben végzett munkájával több újabb olajmező felfedezéséhez is hozzájárult. A magyar olajbányászat 1970-ben elhunyt meghatározó egyénisége 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott. A Magyar Olajipari Múzeum 2003-ban Kapnikbányán emléktáblát állított Papp Simonnak és báró Born Ignácnak, a szintén kapnikbányai születésű természettudósnak, bányásznak és kohásznak. Ugyanakkor egy kisebb kiállítást is berendeztek a kisváros egyik ingatlanjában, amelyen a Papp Simonhoz kötődő dokumentumok is megtekinthetők. A kiállítást fokozatosan gazdagítani szeretnék, mindaddig amíg kisebb múzeummá bővül. /Lázár Lehel: Emlékmúzeum Kapnikbányán. A magyar olajipar úttörőjének állítottak szobrot. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./ Krupiczer Antal szobrászművész Kapnik szülötte (1944). Az ötvenes évek végén Nagybányára került. Fában, bronzban, márványban egyaránt alkot. 44 éves korában, 1988-ban Magyarországra költözött, jelenleg Nyíregyháza mellett él és dolgozik. /(vásárhelyi): Vidám szoborral gyarapodott Kapnikbánya. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 1./

2006. március 3.

A gyerekeket és a fiatalokat szeretné bevonni a faültetést, a zöld területek létrehozását célzó új programba a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány, a Mol támogatásával. A programnak két része van – tájékoztatott a környezetvédelmi programok legnagyobb térségbeli finanszírozójaként számon tartott Polgár-Társ Alapítvány igazgatója, Potozky László. A faültetés mellett rajz- és kollázskészítési versenyt is szerveznek. /Iskolák a környezetért-program Székelyföldön Mol-támogatással. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2006. március 3.

Romániában a regionális pozíciókra törő magyar nagyvállalatok közül először a MOL jelent meg Romániában, majd követte a Danubius szállodalánc és a Richter Gedeon Gyógyszergyár is. Dinamikusan terjeszkedik a korábban Matávként ismert Magyar Telekom romániai leányvállalata, a Combridge. Az OTP Bank romániai terjeszkedése az elmúlt hónapokban látványosan felgyorsult, s most a MOL-lal együtt a legnagyobb magyarországi tőkeberuházásnak számít. Itt van az ingatlanfejlesztési projekteket tervező TriGránit is, amely Budapest és Pozsony után Pólus kereskedelmi központot épít Kolozsvárra is, legnagyobb vállalkozása a bukaresti Esplanada egymilliárd dollárt meghaladó projektje lesz. A Deutsche Telekomhoz tartozó Magyar Telekom esetében, a nagy világcégek magyarországi leányvállalataikat bízzák meg a térségbeli terjeszkedés irányításával. A román gazdaságban a Petromnak és a Rompetrolnak is vannak terjeszkedési szándékai, továbbá a Flamingo számítástechnikai üzletlánc és a Jolidon fehérneműgyártó cég akar multinacionális nagyvállalattá válni. /Králik Lóránd: Felsorakozott zászlóshajók. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

2006. május 30.

Évek óta nem látogatott el Székelyföldre a kolozsvári Magyar Opera, most viszont turnéra indult Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely és Csíkszereda állomásokkal. A turné a Hargita Megyei Tanács, a MOL, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Communitas Alapítvány támogatásával jöhetett létre, jelezte Dehel Gábor rendező. Bánk bán szerepét Daróczi Tamás (budapesti Operaház) énekelte, II. Endre szerepében Szeibert Istvánt, a Gertrúdéban pedig Georgescu Máriát láthatták. /Barabás István: Bánk francia karmestere. Székelyföldön járt a világ egyetlen kisebbségi operája: a kolozsvári állami opera. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2006. augusztus 14.

Erdélyi magyarként, de erdélyi magyar politikusként is szerette volna, ha Magyarország hangsúlyosabban jelen van a romániai befektetések piacán, fejtette ki Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter a vele készült interjúban. Románia első tíz kereskedelmi partnere között található Magyarország. 1992-ben megalakult a román-magyar vegyes kereskedelmi és iparkamara. Ez a kamara nem szűnt meg, de nem működött megfelelően. Most a tavasszal sikerült újraalapítani kolozsvári székhellyel a román-magyar kereskedelmi és iparkamarát. Az igazi sikerek a magyar befektetések terén 2000 után jöttek. Számos sikeres és ismert befektetés van, mint a MOL vagy az OTP. /Isán István Csongor: A kérdésfelvetés legalább tíz évet késett. Interjú Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszterrel. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998