udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 42 találat lapozás: 1-30 | 31-42
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: MPP/MPSZ Haromszeki szervezete

2008. augusztus 14.

Romániában tucatjával találhatók olyan pártszékházak és állami intézmények, amelyek homlokzatára valami okból nem tűzték ki a román zászlót. Székelyföldön azonban rögtön a román–magyar dominanciaharc szimbolikus terébe kerül a történet. Ha a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetét is befogadó épület homlokzatán nincsen román zászló, az román értelmezésben azt jelenti, hogy a székelyek nem ismerik el a román fennhatóságot. A Székelyföld határait jelző pannók kifüggesztése esetén is a szimbolikus tér birtokbavétele a tét. Ezek a táblaállítási kísérletek négyévente ismétlődnek: mindig a választási kampányban. Kárt okoz a közösségének az az önkormányzati vezető, aki nem a felújított infrastruktúrával, a létesített ipari parkokkal büszkélkedik, hanem a ki nem tűzött zászlókkal, vagy éppen a kibiggyesztett határtáblákkal próbál népszerű maradni. /Gazda Árpád: Zászlóbontás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

2008. szeptember 2.

Fontos szempont lehet Tőkés András véleménye a következőkben, hiszen nem fogadhatjuk el, hogy az RMDSZ önkényes akarata érvényesüljön a parlamenti választások jelöléseit illetően – mondta Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, arra reagálva, hogy Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezete jelölteket indítana Markó Béla és Kelemen Atilla jelöltek ellenében. Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei elnöke szerint viszont nem tekintik befejezettnek az RMDSZ-szel való egyeztetési kísérleteket. Csép Sándor, a Kolozs megyei MPP elnöke hangsúlyozta: legfőbb stratégiai partnerük az RMDSZ. Az a különbség, hogy az MPP határozottan akarja az autonómiát és a Bolyai Egyetemet, nem ímmel-ámmal. Egyetért Maros megyei kollégáinak javaslatával Kulcsár-Terza József, a háromszéki MPP vezetője. Lengyel György Bihar megyei MPP-elnök nem tartja kizártnak Bihar megyében sem az ellenjelölt-állítást. /Bágyi Bencze Jakab, Benedek Sándor, Varga Réka: További ellenjelölt-állítást fontolgatnak az MPP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

2008. szeptember 19.

Az MPP háromszéki elnöksége felszólítja az a párt országos vezetőségét, vizsgálja felül azt a döntését, amelynek értelmében az MPP független jelöltek támogatása révén kíván részt venni a parlamenti választásokon – jelentette be sajtótájékoztatóján Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Meghívták Szász Jenő pártelnököt Sepsiszentgyörgyre, hogy még szeptemberben, egy rendkívüli elnökségi ülés keretében tárgyaljanak a parlamenti választásokon pártként való indulás lehetőségéről. /Kovács Zsolt: Pártként induljon az MPP? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2008. szeptember 19.

Az MPP háromszéki elnöksége felszólítja az a párt országos vezetőségét, vizsgálja felül azt a döntését, amelynek értelmében az MPP független jelöltek támogatása révén kíván részt venni a parlamenti választásokon – jelentette be sajtótájékoztatóján Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Meghívták Szász Jenő pártelnököt Sepsiszentgyörgyre, hogy még szeptemberben, egy rendkívüli elnökségi ülés keretében tárgyaljanak a parlamenti választásokon pártként való indulás lehetőségéről. /Kovács Zsolt: Pártként induljon az MPP? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2008. október 3.

Ragaszkodik a pártként való induláshoz, de a „hibrid” megoldást is elfogadhatónak tartja a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete. Csinta Samu, az MPP háromszéki ügyvezető elnöke szerint kizárólag pártként való indulás esetén lehet megmutatni az MPP „arcélét”. Csinta Samu leszögezte: az MPP országos elnökségének október 3-án meghozandó döntését elfogadják. /(K. Zs.): Ragaszkodnak pártjukhoz a háromszéki MPP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

2008. október 4.

Sepsiszentgyörgy hírnevét rongáló, lakóinak emberi méltóságát sértő akcióként minősíti a demokrata liberálisok Turkáló város feliratú táblaállítását az MPP háromszéki szervezete, mert a jóval az országos átlag alatti háromszéki bérszínvonalért elsősorban a román kormány magyarlakta területeket célzó tudatos elsorvasztási gyakorlata tehető felelőssé. Az MPP felszólította a D-LP helyi szervezetét, kövessék meg az ,,az emberi és nemzeti méltóságukban sértett sepsiszentgyörgyieket”. /Farkas Réka: Kérjen bocsánatot a D-LP (Felháborodott az MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

2008. október 8.

Máig sem nevesítették a Magyar Polgári Párt /MPP/ területi szervezetei azokat a független jelölteket, akiket az őszi parlamenti választásokon támogatnának. Csalódott az MPP háromszéki szervezete az országos vezetőség múlt heti döntése miatt, mely szerint az alakulat független jelölteket támogat az őszi parlamenti választásokon, „mi továbbra is úgy látjuk, a pártként való indulás jelentett volna olyan markáns jelenlétet, amely a pártépítést szolgálta volna” – szögezte le Csinta Samu ügyvezető elnök. Ugyanakkor tudomásul veszik az országos döntést. „Maros megyében most körvonalazódik azoknak a személyeknek a névsora, akik független jelöltként indulnak a parlamenti választásokon, és akiket az MPP támogat” – mondta Kiss István, az MPP marosvásárhelyi szervezetének elnöke. Egyelőre Kincses Előd indulása biztos. Bihar megyében két választókerületben akar független jelöltet indítani az MPP megyei szervezete, nyilatkozta Lengyel György megyei elnök. „Képtelenségnek tartom azt, hogy egy párt két vagy három éven át kínlódik, hogy a szükséges aláírásokat összegyűjtse, utána bejegyeztetik magukat, most pedig nem indulnak a választásokon – ez már a csődje a Magyar Polgári Pártnak, és a legjobb lenne, ha ezt elismernék” – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Csalódott háromszéki MPP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

2008. október 14.

Fekete Attila Gyula vállalkozó indul a sepsiszentgyörgyi képviselői kerületben, Szilágyi Sándor baróti vállalkozó pedig az Erdővidéket és a sepsiszéki falvakat magában foglaló szenátori kerületben független jelöltként, jelentette be Csinta Samu, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Ezzel már négyre bővült a Magyar Polgári Párt által támogatandó, megnevezett függetlenek száma, Kincses Előd és Kozsik József Maros megyei szenátor-, illetve képviselőjelölt után. /Kovács Zsolt: Négy „független” neve ismert. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2008. október 14.

Az MPP háromszéki szervezete a megye majdnem mindegyik választókörzetében indít jelöltet, akiket azonban független jelöltekként jegyeznek be, nyilatkozta Kulcsár Terza József, a háromszéki MPP-szervezet elnöke. Nem állítanak jelöltet Bodzaforduló vidékén, ahol a magyarság kisebbségben van. Fekete Attila sepsiszentgyörgyi üzletember a sepsiszentgyörgyi választókörzetben lesz képviselőjelölt, Szilágyi Sándor pedig, a baróti MPP alelnöke szenátorjelölt lesz ugyanabban a körzetben. /Az MPP háromszéki szervezete tarol a független jelöltekkel. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2008. december 2.

Gazda Zoltán, az MPP háromszéki szervezetének alelnöke kijelentette, ha az alakulat pártként vett volna részt a választásokon, több szavazatot szerzett volna a megyében, mint az RMDSZ vagy a román pártok. Gazda csalódott a központi vezetés döntése miatt és valakinek vállalnia kell a felelősséget az MPP által elkövezett hiba miatt. Kovászna megyében két független jelöltet támogatott az MPP: Szilágyi Sándort az 1-es számú szenátori körzetben, és Rákosi Jánost a 3-as számú képviselői körzetben. Az első 5 783 voksot kapott, a második 1 551-et. Az RMDSZ a hat Kovászna megyei parlamenti mandátumból ötöt nyert el, a hatodik mandátumot pedig, a 4-es számú Kovászna-Bodzaforduló körzetben, ahol a románok többségben vannak, el fogják osztani a szavazatok összesítése után. Itt az RMDSZ jelöltje 38 százalékot kapott. A megyében az RMDSZ jelöltjei vitték el a legtöbb szavazatot a hat egyéni választókörzetben, amelyből kettő szenátori, négy pedig képviselői. A hat mandátumból ötöt nyertek el. /MPP. „Ha pártként indulunk…”= Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2008. december 3.

Ismét felszínre törtek a feszültségek Magyar Polgári Párt vezetőségében, miután sem a képviselőházba, sem a szenátusba nem jutott be MPP által támogatott független jelölt. Kincses Előd ügyvéd – Markó Béla RMDSZ-elnök ellenjelöltje – például Maros megyében a szavazatok mindössze 6,7 százalékát szerezte megEnnek ellenére a választások után Szász Jenő, az MPP elnöke bölcs döntésnek ítélte, hogy az alakulat nem pártként indult a választásokon. Szász „kezdő” politikusnak titulálta Csinta Samut, a háromszéki MPP ügyvezető elnökét, amiért az sajnálatosnak nevezte, hogy a párt csak független jelölteket indított. Gazda elmondta, vannak olyan MPP-szervezetek, ahol ragaszkodnak ahhoz, hogy szavazás legyen az elnök személyéről is, tekintettel arra, hogy Szász elnökségét hivatalos közgyűlésen nem erősítették meg. /O. M. : MPP: veszélyben Szász Jenő pozíciója? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

2008. december 5.

„Van, amikor az ember kígyót melenget a keblén, de Csinta Samu nem az az eset” – reagált Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) arra, hogy a sajtóban megjelentek szerint Csinta Samu, a háromszéki MPP-szervezet ügyvezető elnöke lehet az utódja, akit a párt élére választhat a következő kongresszus. Közben a megyei MPP-elnökök közleményükben cáfolták, hogy tisztújítást sürgetnének. /Bágyi Bencze Jakab, Kovács Zsolt Saját vállát veregeti az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

2008. december 5.

Nem ártott, de nem is használt az MPP presztízsének az, hogy függetleneket támogattak a parlamenti választásokon – vélekedett Csinta Samu háromszéki MPP ügyvezető elnök, aki ismét leszögezte, rossz és elhibázott lépésnek tartja az országos elnökség döntését, hogy nem méretkeztek meg pártként. Csinta Samu kifogásolta, hogy Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke első reakciójában a sajtót és az MPP vezetőit vádolta, akik szerinte távolmaradásra, érvénytelen szavazásra buzdították a választókat. „Egyetlen MPP-s vezető sem próbálta távolmaradásra rábeszélni a szavazókat, mi gondolkodásra biztattuk őket, és arra, vegyék figyelembe, ki mit tett az autonómiáért” – érvelt Csinta Samu. /Farkas Réka: Alternatívát kívánnak a választók (Eredményeket értékel az MPP) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

2008. december 22.

Nem csupán ünnepi, hanem munkajellege is lesz a Magyar Polgári Párt országos tanácsának 2009. március 14-én, erről döntöttek a hét végén Székelyudvarhelyen a bővített vezetőtestületi ülésen az alakulat képviselői. A megbeszélésen majdnem valamennyi megyei szervezet képviseltette magát. Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki szervezetének elnöke közölte, a háromszéki küldöttségnek sikerült érvényesítenie álláspontját, a megyei szervezetek képviselőinek többsége egyetértett azzal, hogy a párt bejegyzésének egyéves évfordulójára tervezett kongresszus ne csupán ünnepi, hanem munkajellegű is legyen. /Farcádi Botond: Ünnep is, munka is (MPP-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

2009. január 5.

A Magyar Polgári Párt /MPP/ háromszéki szervezetének vezetősége reméli, hogy a székelyföldi helyi tanácsok januárban szavazás alá bocsátják az autonómia referendum megszervezéséhez szükséges határozat-tervezeteket. Gazda Zoltán, az MPP háromszéki elnöke reméli, hogy január folyamán a helyi tanácsok elfogadják ezeket a határozatokat. Eddig 19 Kovászna és Hargita megyei helyi tanács fogadta el a Székelyföld autonómiája érdekében kiírandó helyi, hivatalos referendum megszervezésére vonatkozó határozatot. A két prefektusi hivatal ezeknek egy részét megtámadta a közigazgatási bíróságon. (Mediafax) /Autonómia-referendumban reménykedik az MPP. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2009. január 23.

Közös székely ügy a Székelyföldi Termék márkanév bejegyzése – hangzott el Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Párt által szervezett közmeghallgatáson. A fórumon Gazda Zoltán, az MPP háromszéki szervezetének alelnöke beszámolt az eddigi lépésekről. Elmondta, levédték a www.szekelyfolditermek.eu internetes címet, ahol nemsokára lehetségessé válik a levelezés is, így többen is hozzászólhatnak, elmondhatják ötleteiket. Bagoly Miklós, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (Asimcov) elnöke hangoztatta: örömmel fogadták az MPP részéről érkező felkérést, és támogatják a kezdeményezést. Tulit Attila szerint a sikerhez a helyi és a megyei önkormányzatok is hozzájárulhatnak azzal, hogy bizonyos kedvezményeket biztosítanak azon vállalkozóknak, akik felvállalják, hogy termékeiken szerepeljen a Székelyföldi Termék márkanév. /Farcádi Botond: Közös ügy (Székelyföldi Termék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

2009. február 4.

Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetének elnöke kijelentette, pártja nem mond le a területi autonómia célkitűzéséről, hozzátéve, Székelyföld akkor is létezni fog, amikor azok, akik ma az autonómia ellen vannak, nem lesznek már politikusok. Ezzel Basescu államelnök kijelentésére reagált, amely szerint Romániában soha nem lesz területi autonómia. /Erdely. ma. febr. 4./

2009. február 5.

Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete arra buzdítja tagjait és minden háromszéki magyart, hogy vegyen részt a történelmi magyar egyházak által szervezett január 8-i, vasárnapi tiltakozó felvonuláson. A Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete korábban bejelentette, szintén támogatja a kezdeményezést. /Az RMDSZ is támogatja az egyházak kezdeményezését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./ A Civilek Háromszékért Szövetség – CIVEK fontosnak tartja az intézményvezetők cseréje kapcsán kialakult helyzetben a helyi összefogást. Nyilatkozatukban közös egyeztetőtanács létrehozását javasolják, amelyben helyet kapnának az RMDSZ, az MPP, a történelmi egyházak és a civil szféra képviselői. A tanács feladata lenne egy szakmai jelöltlista összeállítása, és ennek alapján tárgyalnának a román féllel. /Egyeztetőtanács létrehozását javasolja a CIVEK. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

2009. február 7.

Szomorúan tapasztalta a Magyar Polgári Párt, hogy a Kovászna Megyei Tanács elnöke nem védte meg a székely zászlót ― közölte Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. A lobogót a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának megbízásából Tulit Attila adta át tavaly nyáron a megyei önkormányzat elnökének a két alelnök jelenlétében. A székely zászlót és a megyezászlót Codrin Munteanu kormánymegbízott beiktatására eltávolították a megyei tanács gyűlésterméből. A beiktatási ceremónián Tamás Sándor elnök is utalt a lobogó eltávolítására, az új kormánymegbízottnak pedig egy megyezászlót is ajándékozott. Az MPP háromszéki szervezete javasolja a megyei tanács vezetőségének, hogy a székelység számára fontos jelképet az önkormányzat épületének homlokzatára tűzzék ki, onnan a prefektúra nem távolíthatja el. /Farcádi Botond: Székely zászlót a megyeházára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

2009. február 9.

Február 8-án, vasárnap Sepsiszentgyörgyön a prefektúra épülete előtt zajlott a tüntetés, a történelmi magyar egyházak felhívására körülbelül ötezren gyűltek össze, hogy felemeljék szavukat a román kormány ,,gyarmatosító” szándékai ellen, és kifejezzék igényüket Székelyföld területi autonómiája iránt. A nagygyűlés résztvevői nevében Dénes Csaba református esperes, Albert Álmos RMDSZ-es szenátor, Kulcsár-Terza József a háromszéki MPP nevében tízpontos petíciót iktatott a kormánymegbízotti hivatalban, amelyet az államfői hivatalhoz, a kormányhoz és az Európai Parlamenthez is eljuttatnak. Ebben követelik többek között az etnikai arányos képviselet biztosítását a központi és helyi állami intézményekben, az állami támogatású önálló magyar egyetem létrehozását, az etnikai arányok megváltoztatását célzó betelepítések leállítását, az elkobzott egyházi és közösségi vagyon gyorsított visszaszolgáltatását és Székelyföld területi autonómiáját. A tiltakozó megmozduláson számos politikus, honatya, megye- és városvezető részt vett, csak az egyházak képviselői mondtak beszédet. Ünneplőbe öltözött emberek érkeztek székely zászlóval, piros-fehér-zöld lobogókkal, táblákkal a prefektúra előtti térre, ahol a rétyi fúvószenekar dallamai mellett a jelenlevők mindig tapssal várták az újonnan érkezőket. És a tömeg egyre csak nőtt, vidékről is érkeztek buszok, a Hargita megyeiek is eljöttek (jelen volt többek között a Hargita megyei tanács elnöke, Korodi Attila képviselő vagy Sógor Csaba európai parlamenti képviselő).,,A megoldás: az autonómia” – hirdette több tábla magyar, román és angol nyelven, másokon meg: Területi autonómiát a Székelyföldnek, Magyar intézményvezetőket, Tartsák be az etnikai arányosságot.,,Nem csak voltunk, hanem vagyunk, és akarunk lenni” – szögezte le köszöntőbeszédében Hajdu János római katolikus főesperes, majd Petőfi Sándor szavait idézve mondta: rabok többé nem leszünk. Dénes Csaba református esperes hangsúlyozta: atyáink örökségét nem hagyjuk, felemeljük szavunkat a hatalmi önkény ellen. Kovács István unitárius lelkész emlékeztetett: hasonló kordonok mellett állt a tömeg ezelőtt húsz évvel is, amikor a diktatúrával szegült szembe. Nemes Levente színművész egy Reményik-költemény elszavalásával tette ünnepélyesebbé a hangulatot, majd Papp Attila református lelkész szólalt fel, hangsúlyozva: a nagygyűlés tanúskodik arról, hogy van jogunk otthon lenni. Egyúttal felolvasta az egyházak, a civil szervezetek, az RMDSZ és az MPP közös nyilatkozatát.,,A magyar intézményvezetők leváltásával veszélybe kerül a nyelvi szabadság, az autonómia, a magyar jövő folytonossága Székelyföldön. (…) Nem fogadhatjuk el a gyarmatosítást, nem fogadjuk el, hogy Bukarestből megkérdezésünk nélkül rólunk döntsenek, nem fogadjuk el, hogy megalázzanak, hogy hátrányos helyzetbe hozzák székely népünket” – hangzott el. Nemes Levente olvasta fel a tízpontos petíciót is. /Farcádi Botond: Ezrek vonultak utcára (A magyar intézményvezetőkért és a területi autonómiáért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./ A petíció szövege: Petíció Románia Államelnöki Hivatalához, Románia kormányához, az Európai Parlamenthez. Mi, a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen részt vevők felháborodással tapasztalva, hogy a parlamenti választások után mind a román kormány, mind az államelnök részéről felerősödtek a magyarellenes megnyilvánulások, tudatában annak, hogy Székelyföld autonómiája több évszázados múlttal rendelkezik, emlékeztetve, hogy a modern román állam megszületési alapokmányában is garantálták a székelyföldi területi autonómiát, amely a legsötétebb kommunista időkben is – csorbított jogokkal ugyan, de – létezett, figyelembe véve az Európai Unió országaiban biztosított autonómiaformákat, valamint a kollektív kisebbségi jogok elismerését, amelyek az etnikai közösségek közötti békés együttélést szavatolják, követeljük: 1. az etnikai arányos képviselet biztosítását a központi és helyi állami intézményekben; 2. az irányított, nyílt vagy burkolt betelepítések leállítását, amellyel az etnikai arányok megváltoztatását célozzák; 3. Székelyföld gazdasága szándékos elsorvasztásának megállítását és a méltányos infrastrukturális fejlesztéseket; 4. az elkobzott egyházi és közösségi vagyon gyorsított visszaszolgáltatását; 5. a militarizált egységek bővítésének leállítását és az ország más régióihoz hasonlóan a katonai egységek ingatlanjainak átadását a helyi önkormányzatoknak; 6. állami támogatású önálló magyar egyetem létrehozását; 7. a román nyelv mellett a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként való elismerését; 8. a kollektív jogok elismerését és kiszélesítését; 9. Székelyföld területi autonómiáját; 10. Traian Basescu államelnök vonja vissza a székely népet sértő kijelentéseit. /Petíció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

2009. február 11.

Sepsiszentgyörgyön a háromszéki megyeházára is kitűzték a székely zászlót, miután Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor a lobogó eltűnt az ülésteremből. A román megyei képviselők azonnal tiltakozásuknak adtak hangot, és követelték a lobogó azonnali eltávolítását. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök elmondta, a székely zászlót azért tűzték ki a megyeháza homlokzatára, hogy a közös ülésteremben ne zavarjon. Korábban ezt a megoldást javasolta a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete nevében Csinta Samu ügyvezető elnök is, aki emlékeztetett, hogy a lobogót a Székely Nemzeti Tanács állandó bizottságának nevében 2008 nyarán Tulit Attila adta át a tanácselnöknek azzal a kéréssel, hogy az önkormányzat használja a székelység szimbólumát. Codrin Munteanu újdonsült prefektus felszólította a sepsiszentgyörgyi önkormányzatot, hogy távolítsa el a városházáról a székely zászlót. /Bíró Blanka: Székely zászló a megyénél. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

2009. február 13.

Tárgyalást kezdeményez az RMDSZ helyi és megyei szervezeteivel a háromszéki MPP. Csinta Samu, a párt ügyvezető elnöke úgy értékelte, a vasárnapi tüntetésen megnyilvánult egység jó alapot teremtett a további együttműködésre. Kiindulópontként a tiltakozó nagygyűlés központi témáit ajánlják: arányos magyar képviselet az intézmények vezetésében, az autonómia kérdésének újabb dimenziói, illetve Traian Basescu autonómiaellenes nyilatkozatainak határozott elutasítása. Csinta egyébként az MPP nevében sikeresnek és folytatandónak értékelte a sepsiszentgyörgyi tüntetést. /Folytatni kell a tiltakozást (Egyeztetni hívja az RMDSZ-t a háromszéki MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

2009. február 13.

Tisztújítást sürget a Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnökségének élén az MPP háromszéki szervezete – jelentette ki Gazda Zoltán, a szervezet háromszéki alelnöke. Mint mondta, a legtöbb Kovászna megyei településen már megtartották a március 14-ei, gyergyószentmiklósi kongresszust előkészítő gyűléseket, és az a javaslat született, hogy a háromszéki szervezet állítson elnökjelöltet. Hangsúlyozta: a jelöltállítás kapcsán Csinta Samu ügyvezető elnök neve merült fel, a jelölt személyéről azonban később döntenek. A háromszéki szervezet nem erejéhez mérten képviselteti magát a párt országos elnökségében. Az MPP-nek Erdély-szerte 6200 tagja van, ennek több mint egyharmada, 2322 személy háromszéki. /Bíró Blanka: Csinta lehet Szász kihívója? = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

2009. február 14.

Aggodalommal vette tudomásul az MPP háromszéki szervezete, hogy Tőkés László elfogadta az első helyet az RMDSZ EP-listáján. Állásfoglalásukban leszögezték: csatlakoznak a felek álláspontjához, az autonómia ügyének európai fórumokon való egységes képviselete közös érdek és prioritás, de úgy vélik, az ily módon körvonalazódó, ,,úgynevezett nemzeti lista semmivel sem több pártlistánál”. Tőkés tulajdonképpen ,,biankó csekket” írt alá, vállalva a kockázatot, hogy neve fedezetet nyújt olyan ,,mélyen erodálódott személyek szerepléséhez, mint Verestóy Attila vagy Frunda György”. Kifogásolják, hogy az RMDSZ-nek az erdélyi magyar jobboldalról csak Tőkés személyére volt szüksége, véleményük szerint a tágabb koalíciós szerződés megvédhette volna Tőkést ,,a csapdahelyzettől, amelybe ez az önmagában örvendetes, de lényegében hamis, csak a látszatra koncentráló összefogás kényszerítette”. /Kifogásolják a Tőkés–Markó egyezséget (Elégedetlen az MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

2009. február 18.

Három nyelven, magyarul, románul és angolul kezdte meg működését a http://www.szekelyfolditermek.eu/ honlap, melynek célja népszerűsíteni és elfogadottá tenni a Székelyföldi termék márkanév használatát. Az internetes címet a háromszéki MPP foglalta le, és ők kezdeményezték a lakossági fórumok szervezését is. Pályázatot hirdettek a Székelyföldi termék címke megtervezésére, már futottak be javaslatok, amikor megfelelő számú pályamunka lesz, a honlapon szavazásra bocsátják – mondta el a kezdeményezők nevében Gazda Zoltán. Gazda elmondta, tárgyaltak Tamás Sándor megyei tanácselnökkel és Antal Árpád polgármesterrel, ők támogatják az elképzelést. /Farkas Réka: Működik a Székelyföldi termék honlapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

2009. február 19.

Az MPP háromszéki szervezete támogatja elnökjelölt indítását a párt március 14-i kongresszusán – jelentette be Gazda Zoltán megyei alelnök. Jelöltjük neve még nem ismert, leggyakrabban Csinta Samu megyei ügyvezető elnök neve hangzott el – mondta el Gazda. Azt szeretnék elérni, hogy a fontos döntéseket meghozó elnökségben Háromszék súlyának és jelentőségének megfelelő arányban nyerjen képviseletet. /Farkas Réka: Csinta lesz az elnökjelölt? (Tisztújítást akar a háromszéki MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

2009. február 20.

Abban az esetben, ha az MPP és az RMDSZ között nem jön létre választási koalíció az EP-választásokra, a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi vezetősége választási egyezmény aláírását javasolja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT), amelyben szerepelnének a polgáriak célkitűzései is. Gazda Zoltán, az MPP háromszéki szervezetének alelnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, a városi szervezet továbbra is nagyon fontosnak tartja a Tőkés László püspökkel való együttműködést. /MPP. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

2009. március 2.

Megváltozott az elmúlt időszakban a gyergyószéki MPP tagjainak véleménye: nemrég még azt szorgalmazták, hogy a polgári párt élén vezetőcserére van szükség, legutóbbi ülésükön azonban bizalmat szavaztak Szász Jenő jelenlegi pártelnöknek. A találkozót Szász Jenő kezdeményezte, mint mondta, Gyergyó mindig is nagyon fontos volt számára: itt szervezik az MPP kongresszusát. Az MPP gyergyószentmiklósi szervezetének legutóbbi közgyűlésén – amikor Árus Zsoltot és Szász Zoltánt küldöttnek jelölték a közelgő kongresszusra – a tagság hallgatólagos beleegyezését adta a változásra. Szász Jenő kifejtette, csak attól fogad el kritikát, aki bizonyíthatóan jobban végezte dolgát, mint ő. Éles hangon bírálta Gazda Zoltánt, a háromszéki szervezet elnökét, illetve Csinta Samu széki ügyvezető elnököt. „Mi az RMDSZ-en kívüli életnek vagyunk a megtestesítői, Csinta Samut – aki egyébként a napokban visszalépett – Toró Tibor biztatta, hogy induljon ellenem pártelnöknek. Itt azok az erők munkálkodnak, akik az MPP-t be akarják olvasztani az RMDSZ-be, és nem igaz, hogy ezt Árus Zsolt nem tudja” – hangoztatta Szász. Az ülés végén Szász Jenő bizalmi szavazást kért, amit egyedül Árus Zsolt kifogásolt. A jelen lévő kéttucatnyi MPP-tag nagy többsége kézfelemeléssel bizalmat szavazott a jelenlegi elnöknek. /Jánossy Alíz: MPP: pálfordulás Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2009. március 5.

A Magyar Polgári Párt (MPP) kongresszusa előtt tíz nappal még javában zajlik a vita arról, hogy legyen-e vezetőcsere a szervezet élén. Szász Jenő az elmúlt napokban több olyan vidéki szervezet ülésére is ellátogatott, ahonnan korábban az hírlett, hogy tisztújítást szeretnének a párt élén. Csinta Samu, a háromszéki MPP ügyvezetője – akinek neve többször is elhangzott, mint Szász Jenő potenciális kihívója – kitérő választ adott arra, hogy megméretkezik-e kongresszuson. Viták nélkül zajlott le március 3-án a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki küldöttgyűlése Sepsiszentgyörgyön. Az ülés előtt az előcsarnokban osztogatták a Székelyudvarhelyen megjelenő Polgári Élet hetilap számát, címoldalán ezzel a címmel: „Csinta: nem indulok”. Csinta Samu, a háromszéki MPP ügyvezetője azonban közölte: nem nyilatkozott a lapnak azzal kapcsolatban, hogy tisztújítás kiírása esetén indulna-e Szász Jenő ellenében a polgári párt elnöki tisztségéért. Az ülésen felszólaló Szász Jenő közölte: meglátása szerint a párt sorsa 2012-ben dől el, akkor a helyhatósági választásokon kell majd úgy teljesítenie a polgári pártnak, hogy megkerülhetetlenné váljon az RMDSZ számára. Csinta Samu, az MPP háromszéki ügyvezető elnöke fenntartja véleményét, hogy a polgári pártnak legitim elnökre és elnökségre van szüksége. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke megállapította, hogy Szász Jenő kortesbeszédet tartott, „amelynek lényege az volt, hogy mindazon kevesek, akik le akarják őt váltani, az RMDSZ vagy a Szekuritáté beépített emberei, és egyetlen céljuk a párt felszámolása.” /Kongresszus előtt – zűrzavaros állapotok az MPP-ben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

2009. március 11.

Két nyílt levelet is közzétettek március 11-én a Magyar Polgári Párt (MPP) részéről: az egyik Csinta Samut, a háromszéki szervezet ügyvezető elnökét arra buzdítja, hogy induljon Szász Jenő pártelnök ellen a március 14-i gyergyószentmiklósi kongresszuson, a másik viszont Szász mellett foglal állást. Az elsőt az MPP 19 vezető politikusa írta alá, akik Csintát akarják a párt élére, a másik nyílt levelet az MPP 35 tagja írta alá, nagy többségében polgármester és alpolgármester. Csinta Samu a kongresszus előtt időben nyilvánosságra hozza döntését. Gazda Zoltán, az MPP Kovászna megyei alelnöke elmondta: Csinta Samu megválasztása megreformálná a pártot. A másik nyílt levelet az MPP 35 tagja írta alá: „...közölni szeretnénk mindazokkal, akik az MPP-t kívülről vagy belülről támadják, hogy bomlasztó ténykedéseiktől megvédjük a Magyar Polgári Pártot.” A jövőépítő munkát „az alapítókkal és Szász Jenő elnökkel közösen” kívánják végezni. /Benedek Sándor, Kovács Zsolt: Kongresszus előtti fejetlenség a Magyar Polgári Pártban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./


lapozás: 1-30 | 31-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998