udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Allamvasutak /MAV/

1991. augusztus 18.

Aug. 18-án Máriapócson a pápa a 200 ezer hívő előtt beszédében kifejtette, hogy a kisebbségnek joga van a léthez, a kultúrához és anyanyelvhez. A románokat arra buzdította, hogy jó kapcsolatot ápoljanak minden kereszténnyel és minden néppel, "országotok etnikai kisebbségével is..." /MTI, Reuter, Magyar Kurír (Budapest), aug. 18., The Times, aug. 19./ Máriapócsra várták Bálint Lajos gyulafehérvári érseket és az erdélyi magyarok többezres zarándokseregét, akik a román hatóságok akadékoskodása miatt /vasúti jegyek váratlan áremelése/ csak nagy nehézségek árán léphetik át a határt. A Magyar Államvasutak három vonatot küldött Lökösházára és Biharkeresztesre, hogy segítse az erdélyi híveket. /MTI/

2004. december 17.

Nem múlt el következmény nélkül az a hecckampány, amelyet a határon túliak ellen folytattak a magyarországi kormánypártok a kettős állampolgárságért kiírt népszavazás előtt. Az anyaországban egyre gyakrabban szólják meg a vasúton kedvezményesen utazókat: azért lett ráfizetéses a MÁV, mert a magyar igazolvánnyal rendelkező határon túliak csupán 10 százalékot fizetnek, A minap egy aradi állampolgár gépkocsija ellopását jelentette be Budapesten. A jegyzőkönyvet felvevő rendőrök amikor megtudták, hogy a bejelentő román állampolgár, azonnal tegezni kezdték az illetőt. Kétségbe vonták, hogy tulajdonában nyugati márkájú új kocsi lehetett. Valószínűleg azért, mert a határon túliakat kéregető koldusoknak mutatták be a népszavazás előtt osztogatott, a postaládákba becsúsztatott riogató cédulákon, írta Ujj János. /Ujj János: Mostoha(anya)ország. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

2005. december 28.

A december 11-i vasúti menetrend változása során Magyarország területén sebes vonat minősítést kapott az Ady Endréről elnevezett, Marosvásárhely Budapest között közlekedő szerelvény. Az átminősítés következtében az erdélyiek nem használhatják a magyar igazolvány által biztosított utazási kedvezményt, ugyanakkor korlátozták az erdélyiek számára biztosított helyjegyeket is. A lap munkatársa e-mailen próbálta felvenni a kapcsolatot a MÁV közönségszolgálati irodájának képviselőjével. Azonban a MÁV illetékesei tíz nap után sem adtak választ. Az Ady Endre gyorsvonatot eredetileg elsősorban azért iktatták be, hogy a marosvásárhelyiek, erdélyiek könnyebben, váltás nélkül juthassanak el a magyar fővárosba. A jelek szerint egyet mond a nemzetpolitika s másképp gondolja a MÁV! /(simon): Válaszra sem méltatták az erdélyi utazóközönséget! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./ Most már fabatkát sem ér a magyar igazolványom – fakadt ki keserűen egy idős néni, aki a karácsonyi ünnepeken unokáját szerette volna meglátogatni Pesten. A rendelet értelmében a marosvásárhelyi menetjegyiroda naponta csupán 12 darab másodosztályra szóló helyjegyet adhat el a Marosvásárhely-Budapest útvonalra. Ezzel is éreztetik másodosztályú hovatartozásukat. /Bögözi Attila: Zömében keretmagyar. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2006. január 17.

Magyarország új nemzeti tartózkodási vízumot vezetett be, amely többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó magyarországi tartózkodásra jogosít. Ne magyarkodjunk, írta Asztalos Lajos, ne siránkozzunk a támogatásért. A magyar kormány így öleli magához a határon túli magyarságot. Ölelés helyett újabb eltaszítás. Kettős állampolgárság helyett bezárkózás, a határon túliaktól való elzárkózás, a kirekesztés törvénye. Ne hangoskodjunk, mert a végén a magyar igazolványt is szépen kibelezik mostani illetékesék. Kiderült, a MÁV január elsejétől a nemzetközi vonatokon megszüntette a magyar igazolvány érvényességét. Ezentúl tehát jegyet kell váltani, egészen Budapestig. /Asztalos Lajos: Izé vízum, mint nemzeti összetartozás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2006. január 19.

Törvényi útvesztőkbe kényszeríti a brassói Nyugdíjpénztár és a Táblabíróság azokat a magyarokat, akik az 1940-es bécsi döntés folytán elszenvedett etnikai üldöztetésük miatt állami kárpótlást kérnek. Egyik vagy másik intézmény hiányosnak vagy egyenesen hamisnak nyilvánítja bizonyítékaikat. Az igénylőknek akár tíz órán keresztül kell várakozniuk a Táblabíróságon, amíg bebocsátást kapnak, hogy aztán elutasítsák kérésüket. Szép Károly brassói lakos édesapját a MÁV-ból CFR-ré váló vasúti társaságtól bocsátották el, s emiatt családjával együtt Marosvásárhelyre menekült. Szép Károly családja etnikai üldözöttségének bizonyítására két olyan tanút kért föl, akikkel annak idején együtt menekült el Brassóból. A Táblabíróságon kérését elutasították, mert szerintük nem diszkriminációról van szó: az érintett apja önként nézett más munka után. Az etnikai üldöztetés ténye nehezen bizonyítható. Nádudvary György jogász, elmondta, hogy egyre több kérvényt utasítanak vissza. Eddig százhúsz Brassó megyei magyar lakos kárpótlását tagadták meg olyan címen, hogy esetükben nem etnikai alapú megkülönböztetésről van szó. Nádudvary az RMDSZ megyei szervezetének elnökével, Kovács Attilával és ügyvezető elnökével Tóásó Áron Zoltánnal több ízben is fölkereste a Nyugdíjpénztár illetékeseit. Azok tagadták a diszkriminációt, sőt politikai nyomásgyakorlással vádolták az RMDSZ vezetőit. A 2000 novemberében hatályba lépett 189-es törvény az állami hatóságok által nemzeti hovatartozásuk miatt üldözött személyeket hivatott anyagi jóvátétel formájában kárpótolni. A törvény alkalmazási utasításai csupán 2002-ben léptek érvénybe – kárpótlásra jogosítja azokat, akik bizonyítani tudják, hogy 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között hátrányos bánásmódban volt részük. /Bartha Réka: Kitoloncoltak kálváriája a törvények labirintusában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2006. december 12.

A Magyarországra vasúton gyakran utazók lassan már rettegve várják december elejét, vajon mi az, amit ismét kitaláltak az „illetékesek” a számukra. Amikor bevezették a Marosvásárhely–Budapest közvetlen vasúti kapcsolatot, sokan gondolták, már nem kell a vonaton átszállással kínlódva a magyar fővárosba jutni. Az utóbbi esztendőkben azonban olyan intézkedéseket hoztak, amelyekkel megpróbálták ellehetetleníteni az utazást. Először elavult vasúti kocsikat helyezett a MÁV a marosvásárhelyi járatra. A számtalan panasz hatására később elfogadhatóbb kocsik is kerültek. Azután jött, hogy a magyar határt átlépve, személyvonatként közlekedett a szerelvény. Tavaly év végén a MÁV csupán nyolc helyjegyet adott Marosvásárhelyen a célállomásig, a többi utas meg utazhat állva Püspökladány elhagyása után. A legújabb menetrend-módosításról a magyar televízió bemondta, az új közlekedési rendet úgy állították össze, hogy az kedvezzen a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásnak. Az érdekelteket nem kérdezték meg, hogy jó-e nekik kerülő úton, a szegedi Intercityhez kapcsolt „helyjegyek nélküli” kocsikban utazni. /Bálint Zsombor: Amikor Pesten jobban tudják, hogy mi a jó nekünk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2008. február 9.

A Romania Libera bukaresti napilapban titkot, rejtélyt üzenő írás jelent meg „Az ompolygyepűi földhalom titka" és „Rejtett sír az Erdélyi Szigethegységben" címmel. 1848 egyik csatájának többszáz halott katonája fekszik egy autóbuszmegálló melletti földhalom alatt – írta Dorin Timonea. A cikkíró történészekre hivatkozva állította, „nehéz harcok" voltak itt 1848-ban magyarok és románok között. Szerinte azok vannak itt eltemetve, akik az 1848. október 23-i „rajtaütéskor" vesztették életüket. Egyesek szerint magyarok, mások szerint románok. Itt van a magyarok által épített emlékmű, holott az újságíró szerint Ompolygyepű volt „az 1848-as forradalom egyik legfontosabb román győzelmének helyszíne. " A helyi polgármester szerint a sírban magyarok nyugszanak, mert a románokat hazavitték. A gyulafehérvári múzeum igazgatója szerint itt a zalatnai magyar nemzetőrség és a románok csaptak össze, mert a „magyarok nem tartották be a fegyverszünetet. " A fegyverszünet arról szólt, hogy „a magyarok hagyják el teljesen a zónát". A cikk taglalta, miként szegték meg a magyarok és németek és örmények a fegyverszünetet, és hogyan győzedelmeskedtek fölöttük a hős román seregek. Valójában ami itt történt, zalatnai mészárlás, avagy zalatnai vérfürdő névvel vonult be a magyar történelembe. Dél-Erdélyben több ilyen „győzelmet" arattak a románok. Zalatna város magyar polgárai egyezséget kötöttek a román csapatokkal: leteszik fegyvereiket, cserébe szabadon elvonulhatnak családjaikkal, vagyonukkal. Az alkut megszegték a románok, megtámadták a védteleneket és 640 embert mészároltak le, az akkori Zalatna teljes értelmiségét, nőket, aggokat, gyerekeket. A „hőstettektől", a válogatott kínzásoktól, az apróságok, csecsemők kivégzésétől még a cinkos osztrák tisztek is elborzadtak. Voltak túlélők. Köztük egy történelmi személyiség, Lukács Béla, aki egyéves volt, és román dajkája csak úgy tudta megmenteni, hogy azt hazudta: saját gyereke. Édesapja, édesanyja és öt testvére elpusztult a mészárlásban. Lukács Béla felnőtt, író, politikus lett, a tragédiát sosem tudta kiheverni. Miniszterként, a MÁV igazgatójaként megépíttette a Gyulafehérvár–Zalatna kisvasutat, valamint az egykori román dajkájának szülőotthona felé vezető almásvölgyi utat. Lukács Béla 1904-ben Zalatnán szobrot kapott, ezt később, Trianon után lerombolták. Az Avram Iancu „kulturális-hazafias" társaság lépéseket kíván tenni azért, hogy elismertessék: Ompolygyepűn románok is nyugszanak. /!/ /Szondy Zoltán: Sajtószűrő. Ompolygyepű titka. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./Emlékeztető: Valójában Ompolygyepűn is vérengzés volt, magyar lakosokat gyilkoltak meg. Alsó-Fehér vármegyében a vérengzésnek 4250 ártatlan magyar áldozata volt /Papp Gy. Attila: Az 1849-es áldozatokra emlékeztek. A béke koszorúit helyezték el a tömegsírt jelölő emlékműre. = Nyugati Jelen (Arad), 2003. jan. 13./

2008. május 12.

„Több mint hatvan éve járt utoljára magyar címeres vonat Székelyföldön, hívás nélkül is tudom, mi a kötelességem” – jelentette ki Szilágyi Lőrinc gyergyókilyénfalvi plébános, aki híveivel érkezett a Csíksomlyóra igyekvő magyarországi zarándokok fogadására a gyergyószárhegyi vasútállomásra. A Budapestről indult, Magyarország címerével ékesített mozdony vontatta szerelvénynek ugyanis Székelyföldön Gyergyószárhegyen volt az első megállója május 9-én este. Itt csatlakozott a magyarországi zarándokok népes csoportjához Tánczos Barna szállításügyi államtitkár és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. A Budapest–Csíkmadéfalva nosztalgiajárat Budapestről indult, Székelyföldre érkezése előtt több Nagyváradon és Kolozsváron is megállt. Székely ruhás lányok és fiúk felszállnak a vonatra, valamennyi utast megkínálták. Gábor László gyergyószárhegyi polgármester szíverősítő szilvapálinkával kínálta az utasokat, akiket Csíkszentdomokoson fúvószenekar fogadott. A szerelvényen lévők a vágányok mellett állókkal közösen énekelték a közismert Kossuth-nótákat. Csíkrákosra sötétben robogott be a vonat, a korábbiakhoz hasonló szívélyességgel fogadták az utasokat. „Tartsunk össze! Összetartozunk” – kiáltották többen. Csíkmadéfalváig minden állomáson magyar zászlót lobogtató, integető vendégvárók köszöntötték a zarándokokat. A nosztalgiavonat utasai a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti pontjáig, Gyimesbükkig is eljuthattak, ahol az egykori MÁV-őrházban vasúttörténeti kiállítás nyílt. Két és fél millió forint gyűlt össze magánadakozásból az őrház javára. Kezdeményezésüket támogatta Tánczos Barna szállításügyi államtitkár, illetve a Román Vasúttársaság is. „Csak az első vonat áthaladását volt nehéz kieszközölni, meggyőződésem, hogy a közeljövőben nem lesz majd ritkaságnak számító jelenség, ha magyar vonat Románia, illetve román vonat Magyarország területén közlekedik” – fejtette ki Tánczos Barna. Hozzátette, hogy a magyar felségjelet viselő mozdony áthaladását Románián az Európai Unió azon törekvése tette lehetővé, amely a határok átjárhatóságát célozza. /Jánossy Alíz: „Tartsunk össze! Összetartozunk!” = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2008. május 13.

A csíksomlyói búcsút követő napon csoda történt a Gyimes völgyében: Gyimesbükkön nagy dugó keletkezett, hogy órákra leállt az országúti forgalom. A gyimesbükki pályaudvar épülete elé a sokaság hosszas várakozása után begördült a Magyar Államvasutak ipartörténeti értékű magyar királyi koronás mozdonya. A Gyimes völgyében titokban azelőtt is évenként ezrek és ezrek fordultak meg, hogy a történelmi Magyarország határán levő épületet. 1920 után az őrházat a román állam használta, 1940-től ismét a MÁV tulajdonába és a Magyar Honvédség felügyelete alá került. Aztán következett az újabb Trianon, a párizsi béke. Deáky András, az építő ember, a gyimesi és moldvai csángók világi apostola, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke nem nézhette tétlenül, hogy a vasúti őrház a Rákóczi-vár lábánál véglegesen romba dől. Deáky András az épületet megvásárolta, tetőzetét kijavította. Deáky segítséget kért a felújításhoz és az épület vasúttörténeti múzeummá alakításához. A gyimesbükkiek beszerezték a szükséges engedélyeket, jelentős támogatást kaptak Tánczos Barna és Korodi Attila államtitkároktól. /Sylvester Lajos: A Gyimes-völgyi csoda. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./

2008. december 19.

A Román Vasúttársaság (CFR) kénytelen továbbra is szüneteltetni Magyarországra tartó vonatait a magyarországi vasutas sztrájk miatt. A CFR korábban csak három napra, december 16., 17. és 18-ra függesztette fel az összesen 36 érintett járatot, ám az intézkedést meghosszabbítja – jelezte Tánczos Barna szállításügyi államtitkár. December 17-én ismét eredménytelen volt a MÁV és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) egyeztetése, így a belföldi és nemzetközi vasúti közlekedés továbbra is kiszámíthatatlan. /Kánya Gyöngyvér: Vakvágányon a MÁV. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2009. április 1.

Módosítani kényszerül a hangos utastájékoztatás formáját áprilistól a Magyar Államvasutak (MÁV), miután közfelháborodást keltett, hogy a magyarországi pályaudvarokon az adott ország hivatalos nyelvén mondják be a határon túli magyar városok elnevezését. A MÁV azzal indokolta az utastájékoztatásban bekövetkezett változást, hogy segíteni szeretné a nemzetközi járatokon utazók könnyebb eligazodását. A vasúti társaság érvelése azonban sántít, mivel számos európai főváros esetében nem alkalmazták a „nyelvújítást”, így például Prága és Varsó kapcsán a magyar elnevezést, és nem a hivatalosat, azaz Prahát és Warszawát használják. Értelmetlennek tartja a gyakorlatot Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor is, aki az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének havilapja, az Édes Anyanyelvünk hasábjain 2002-ben közölt írásában szóvá tette mindezt, akkoriban ugyanis szintén Cluj és Kosice volt hallható a pályaudvarokon. „Ez egyszerűen szamárság. A magyar nyelvű szövegekben a települések magyar elnevezését kell használni, hiszen aki érti a tájékoztatást, az ezt ismeri, és nem a menetjegy alapján tájékozódik, egy román anyanyelvű személy pedig úgysem érti a szöveget. Ha angol nyelven tájékoztatnák az utasokat, akkor elhangozhatna a városok román neve, ellenkező esetben viszont az eljárás nem szolgálja a tájékoztatást” – nyilatkozta a Babes–Bolyai Tudományegyetem nyelvészeti tanszékének vezetője. Az eljárást övező felháborodás nyomán Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter néhány nappal ezelőtt arra kérte a MÁV-START Zrt. vezetőit: a magyar nyelvű hangos utastájékoztatásban a lehető legrövidebb határidőn belül térjenek át a határon túli történelmi magyar városok nevének magyarul történő közlésére a magyarországi pályaudvarokon. Összehasonlításképpen: a székelyföldi vasúti állomásokon magyar nyelven is beharangozzák az érkező és induló vonatokat, a romániai nagyvárosok pályaudvarain pedig angol nyelvű utastájékoztató is elhangzik. /Rostás Szabolcs: MÁV: Cluj helyett Kolozsvár. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. május 8.

Általános, országos ágazatokra kiterjedő sztrájkot hirdetett a Liga Szakszervezet május 8-ra Magyarországon, tiltakozásul a Bajnai-csomag megszorításai ellen. A közlekedésben lesz a legnagyobb fennakadás, késések és vonatkimaradások lesznek a MÁV-nál. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Sztrájkpéntek Magyarországon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998