udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 404 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-404
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Allando Ertekezlet /MAERT/

2000. január 6.

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke az MTI-nek nyilatkozott: a HTMH továbbra is biztosítani szeretné a Magyar Állandó Értekezlet működési feltételeit, valamint a megalakult szakértői bizottságok érdemi munkáját. "A szakértői bizottságokban már elkezdődött a külföldi magyarok magyarországi jogállását szabályozó törvény előkészítése, és augusztusban várhatóan a kormány elé kerül a törvényjavaslat, amelyet legkésőbb decemberig elfogadhat az Országgyűlés". A kormány, a HTMH és a kormányzó pártok továbbra is szükségesnek tartják, hogy a külföldön élő magyar állampolgároknak is biztosítsa az alkotmány a szavazati jogot. Az ellenzéki pártok egyelőre elzárkóznak ettől a kérdéstől. A Határon Túli Magyarok Hivatala vállalkozik az Erdélyi Felekezetközi Alapítványi Egyetem feltételeinek megteremtését szorgalmazó elképzelések koordinálására, és e célból januárban megkezdi munkáját egy, a HTMH mellett működő programiroda. Az iroda munkatársai együttműködnek majd az erdélyi magyar egyetem alapítóival, az erdélyi történelmi egyházak képviselőivel és minden érdekelt szakmai szervezettel. Szabó Tibor utalt arra, hogy reményeik szerint az új erdélyi magyar magánegyetem szervesen fog illeszkedni a nemzetközi egyetemi hálózatba, és szoros együttműködést alakít ki a nyugati felsőoktatási központokkal. /A HTMH vállalkozik az erdélyi magánegyetemmel kapcsolatos koordinációra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2000. január 6.

Jan. 5-én tartotta a 2000. év első ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta: a tanácskozáson elemezték az ÜE-nek az elmúlt félévben kifejtett tevékenységét, minden sikerét, hiányosságát. Az SZKT legközelebbi ülését januárra tervezik egyetlen napirendi ponttal: a sokat halasztott belső választások időpontjának és lebonyolításának módja. Az ÜE úgy döntött: felelőtlenség lenne egy olyan SZKT-t összehívni, amely most sem képes végre pontos döntéseket hozni a belső választások ügyében, ezért az ÜE átfogó dokumentációt juttat el az SZKT program- és szabályzatfelügyelő szakbizottságához. A másik fontos kérdés a helyhatósági választások előkészítése. Az ÜE döntött az Illyés Közalapítvány szaktestületeibe delegált tagokról. A testület megbízta Borbély Lászlót az európai integrációs bizottság munkatervének és programjának a kidolgozásával, illetve a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban részt vevő RMDSZ-küldöttek munkájának koordinálásával. /Székely Kriszta: Eseménydús év az Ügyvezető Elnökség előtt: belső választások, helyhatósági választások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2000. január 14.

Jan. 14-én Kolozsváron, a Német Demokrata Fórum zsúfolásig megtelt nagytermében Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott előadást a magyar kormány és a trianoni utódállamok magyarsága közötti együttműködésről. A vitaestet a Reform Tömörülés RMDSZ-platform szervezte. Az anyaországban az 1998-as hatalomváltást követően sikerült intézményesíteni a magyar-magyar kapcsolatokat: létrejött a Magyar Állandó Értekezlet mint konzultációs szervezet, amely a fontos döntések meghozatalába bevonja a határokon túl élő magyarság törvényes képviseleteit - fejtette ki Szabó Tibor. Ennek keretében, a magyar kormány tanácsadói testületeiként, hat szakmai bizottság működik. Az oktatási bizottság egyrészt szorgalmazza a magyar nyelvű oktatási rendszer kiépítését az óvodától az egyetemig, másrészt pedig olyan magyarországi szakképzést támogat, amelynek végeztével a fiatalok visszatérnek szülőföldjükre. Jelenleg hivatalosan 2500-3000 határon túli magyar diák tanul ösztöndíjjal, de legalább mégannyi van más úton-módon Magyarországon. Szabó Tibor a sok vitát kiváltott kettős állampolgárság felvetését nem tartja szerencsésnek. Kijelentette: a magyar kormánynak az a szándéka, hogy augusztus végéig kidolgozza azt a törvénycsomagot, az ún. "státustörvényt", amelynek célja, megnyugtató megoldást keresni a határon túli magyarok identitásának megőrzésére, szülőföldjükön maradásukra. A szociális bizottság a magyarországi munkavállalás és egészségügyi ellátás kérdéseit tisztázza. Az előadást vita követte. Ebben a pillanatban az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, bácskai magyart ugyanúgy kezelik, mint a bangladesi menekültet, állapították meg. Szabó Tibor, megemlítve, hogy felvidéki származása következtében tisztában van a kisebbségi sorssal, leszögezte: nem kellene Schengen előtti és Schengen utáni állapotokról beszélni, a határátkelőhelyek mindig működni fognak, csupán a zöld határon átszökők ellen lépnek fel megkülönböztetett szigorral. /Ördög I. Béla: A Reformklub vendége volt a HTMH elnöke. Kolozsvári fórum a magyar-magyar kapcsolatokról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2000. február 19.

A Németh Zsolt külügyi államtitkár vezette magyar kormányküldöttség febr. 18-án Kolozsváron fejezte be romániai körútját, ahol az RMDSZ ügyvezető elnökségének tagjaival, majd a történelmi egyházak vezetőivel és a Sapientia Alapítvány kuratóriumával találkoztak. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány továbbra is támogatja az RMDSZ-nek az önálló állami magyar egyetem létrehozására irányuló törekvéseit. Ősztől mindenképpen beindul az alapítványi egyetem néhány kara - erősítették meg közös sajtótájékoztatójukon Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke és a magyar külügyi államtitkár. "A kuratórium feladata eldönteni, hogy hol és milyen egyetem lesz. A mi feladatunk az, hogy a kuratórium rendelkezésére tudjuk bocsátani a szükséges pénzösszeget" - mondta Németh. Az RMDSZ továbbra is igényli az önálló állami egyetem helyreállítását, és ebben a törekvésében számíthat a magyar kormány támogatására - mondta a külügyi államtitkár. "A magyar kormány nagyra értékeli a Babes-Bolyai Tudományegyetem működését, ahol 4500 diák tanul magyarul, és úgy látja, hogy ez az elmúlt évek politikájának eredménye. Tudjuk, hogy folyamatban van a tudományegyetem reformja, amely a magyar karok nagyobb önállóságát is célozza. Azok az erőfeszítések, amelyek a Babes-Bolyain belüli önálló magyar oktatási vonal kiépítésére irányulnak, ugyancsak számíthatnak támogatásunkra. A két egyetemnek komplementárisnak kell lennie, és az is lesz. A magánegyetem létrehozása a magyar nyelvű felsőoktatás pluralitását szolgálja" - mondotta. /Magyarország továbbra is támogatja az állami magyar egyetem gondolatát - jelentette ki Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Febr. 18-án Németh Zsolt államtitkár Kolozsváron megbeszélést folytatott az RMDSZ Ügyvezető Elnökségével, erről Ügyvezető Elnökség közleményben számolt be. Németh Zsolt tájékoztatta a résztvevőket a román kormány képviselőivel folytatott megbeszélésekről, az erdélyi körútja során létrejött találkozókról, a Bacau megyei látogatásának tapasztalatairól. Elmondta, hogy látogatása összefügg Orbán Viktor miniszterelnök ez év tavaszán esedékes hivatalos romániai látogatásának előkészítésével is. Ismertette az újabb konzulátusok, a budapesti és bukaresti privatizációs irodák és új határátkelők létrehozásáról folytatott tárgyalások eredményeit. Az államtitkár kitért az RMDSZ-szel való együttműködés néhány időszerű kérdésére. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke válaszában hangsúlyozta a két ország miniszterelnöki találkozójának időszerűségét. Az ügyvezető elnök elismerően szólt a magyar-magyar kapcsolatok intézményesítéséről, és javaslatokat fogalmazott meg a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban folyó munka hatékonyságának növelésére. Folyamatban van a határon túli magyarok jogállására vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatos RMDSZ-álláspont kialakítása. Takács Csaba a magyar kormány és az RMDSZ kormányzati tisztségviselői közötti együttműködésben rejlő lehetőségek további kihasználását szorgalmazta. Az ügyvezető elnök ismertette az RMDSZ prioritásait: a soron következő választások, törvényhozás, a kormányzati tevékenység, érdekvédelem, milleneumi rendezvénysorozatok. A tárgyalófelek megállapodtak egy, a csángó kérdéssel foglalkozó megbeszélés szervezéséről. /Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének közleménye. Kolozsvári találkozó Németh Zsolttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2000. február 23.

Székelyföldön toboroznak diákokat magyarországi középiskolák, amelyek így próbálják a hazai diákhiányt pótolni, a megfelelő finanszírozást, a fejkvótákat elérni - közölte febr. 22-i budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára, aki múlt heti romániai útjáról számolt be. Az államtitkár meglepőnek nevezte a székelyföldi diáktoborzást. Az esettel összefüggésben úgy vélte: a szülőföldön maradás kérdését a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságának keretei között, illetve a készülő státustörvényben kell rendezni. Németh Zsolt megerősítette: Orbán Viktor miniszterelnök első hivatalos romániai látogatására idén tavasszal kerül sor. Az államtitkár tárgyalásain valószínűvé vált, hogy még az idei év első harmadában megrendezik a román-magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottságának következő ülését. Beszámolt a politikus arról is, hogy az ÁPV Rt. és a Román Állami Vagyonalap kölcsönösen irodát nyit Magyarországon és Romániában, hogy elősegítse a romániai privatizációba történő bekapcsolódást, illetve a magyar tőkeexport növelését. /Székelyföldön toboroznak diákokat a magyarországi középiskolák? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2000. február 23.

Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága febr. 23-i zárt ülésén 18 igen szavazat és 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést, amelyet Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ismertetett. A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban elmondta: a kormány febr. 22-i ülésén elfogadta azt a határozatot, mely a külügyminisztert és az igazságügy-minisztert bízza meg a törvény előkészítésével. A HTMH részt vesz a kidolgozás munkájában, a Magyar Állandó Értekezlet szakértői bizottsága pedig február utolsó, vagy március első hetében tanácskozik a törvényről. /A határon túliak jogállásáról az OGY külügyi bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

2000. február 24.

A romániai útjáról hazatért Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár febr. 22-én Hatvanban egy fórumon vett részt. Nemzetpolitikai kérdésekről szólva rámutatott: az elmúlt másfél év nagy eredménye, hogy sikerült emancipálni a határon túli magyarságot. - Ennek egyik legfőbb eszköze az Állandó Magyar Értekezlet, amelynek segítségével mozaik nemzetlétből együttműködő, szerződéses nemzetté válhatunk - mondta Németh Zsolt. /Németh Zsolt: Sikerült emancipálni a határon túli magyarságot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Németh Zsolt államtitkár febr. 22-én sajtótájékoztatót tartott Budapesten. Elmondta, hogy látogatása hármas célt szolgált: a magyar-román viszony javítását, Orbán Viktor miniszterelnök első - hivatalos - romániai látogatásának előkészítését, s az államtitkár azon személyes vállalásának teljesítését, hogy évenként fölkeresi a határon túli magyar közösségeket. Tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről, amit mindkét fél szorgalmaz. A határátkelők kérdése mellett tárgyalt a román-magyar vasúti kapcsolatok korszerűsítéséről, a kulturális és gazdasági képviseletről, kirendeltségek létesítéséről, a stabilitási paktum keretében megvalósítható együttműködésekről, a magyar tőkeexport növeléséről, a romániai privatizációba való bekapcsolódásról, a román-magyar kormányközi vegyes bizottság munkájának dinamizálásáról. A tárgyalásokon hangsúlyosan szerepelt az egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdése és a magyar nyelvű oktatás helyzete. Klézsei látogatásával kapcsolatban megjegyezte, hogy hivatalos magyar állami küldöttség 1227 óta - amikor Béla herceg ott járt - nem fordult meg a Csángóföldön. Az államtitkár kifejtette, hogy az alapítványi egyetem létesítésére vonatkozó eddigi stratégiai elképzelések megerősítést nyertek. "Az EU-s csatlakozással Magyarország nagyon veszélyes szívóhatást fog gyakorolni a romániai magyarságra. Nekünk pedig olyan politikát kell folytatnunk, velük összhangban, ami a szülőföldön maradást szolgálja. Ha ők másképp döntenek, akkor mi is készen állunk felülvizsgálni álláspontunkat" - jelentette ki. Alternatívaként említette, hogy lehet olyan stratégiai célt is kitűzni, mint Németország a második világháború után, a keleti tartományban élő németekkel kapcsolatban. De ilyen döntést nem hozhat egyoldalúan a magyar kormány, ez kizárólag a romániai magyarság döntése lehet - hangsúlyozta Németh Zsolt. Érintőlegesen megjegyezte, számára meglepetést jelentett, hogy magyarországi középiskolák székelyföldi diákok toborozásával próbálnak a magyarországi diákhiányon segíteni. Erre a csíkszeredai tanácskozáson figyelmeztették a jelenlévő polgármesterek. Véleménye szerint az ilyen és ehhez hasonló jelenségeket is meg kell vitatni a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban, ezt követően pedig esetenként választ kell rájuk adni a státusztörvény keretei között. /(Guther M. Ilona, Budapest): Németh Zsolt értékelte romániai útját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2000. március 20.

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő beszámolt a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának márc. 10-i budapesti üléséről. Az értekezlet napirendre tűzött egy kényes kérdést is: a romániai középiskolás diákok félig illegális Magyarországon való tanulását. Asztalos Ferenc képviselő kérte azon magyarországi tanintézetek névsorát, amelyek befogadták a diákokat, statisztikát arról, hogy a 3300 diák Erdély melyik településéből került ki. Ezen adatok birtokában lehet kidolgozni majd az oktatáspolitikai stratégiát, amely lelassítaná a kivándorlás folyamatát. - Márc. 13-án oktatáspolitikai tanácskozás zajlott az RMDSZ bukaresti székházában is. A szervezet határozott ígéretet kapott a jogi karon a közösségi jog, a közgazdasági karon a politikai gazdaságtan és a matematika anyanyelven való tanítását illetően az egyetemi tanév II. félévétől. Az elkövetkezendő egyetemi tanévben pedig külön beiskolázási helyeket biztosítanak a magyar diákok számára: a jogon 40, a közgazdaságon 75 helyet (25 helyet a menedzsment, 25-öt a pénzügyi-banki, 25-öt a gazdasági informatika szakon). /Bálint Rozália: Kényes kérdés a MÁÉRT-en. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

2000. március 20.

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő beszámolt a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának márc. 10-i budapesti üléséről. Az értekezlet napirendre tűzött egy kényes kérdést is: a romániai középiskolás diákok félig illegális Magyarországon való tanulását. Asztalos Ferenc képviselő kérte azon magyarországi tanintézetek névsorát, amelyek befogadták a diákokat, statisztikát arról, hogy a 3300 diák Erdély melyik településéből került ki. Ezen adatok birtokában lehet kidolgozni majd az oktatáspolitikai stratégiát, amely lelassítaná a kivándorlás folyamatát. - Márc. 13-án oktatáspolitikai tanácskozás zajlott az RMDSZ bukaresti székházában is. A szervezet határozott ígéretet kapott a jogi karon a közösségi jog, a közgazdasági karon a politikai gazdaságtan és a matematika anyanyelven való tanítását illetően az egyetemi tanév II. félévétől. Az elkövetkezendő egyetemi tanévben pedig külön beiskolázási helyeket biztosítanak a magyar diákok számára: a jogon 40, a közgazdaságon 75 helyet (25 helyet a menedzsment, 25-öt a pénzügyi-banki, 25-öt a gazdasági informatika szakon). /Bálint Rozália: Kényes kérdés a MÁÉRT-en. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

2000. március 21.

Az Országgyűlés különbizottsága elkészítette a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést. A dokumentumban foglaltakat márc. 20-án vitatta meg a Tisztelt Ház. A vitanapon jelen voltak a határon túli magyar szervezetek vezetői, képviselői is. A jelentést Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára terjesztette elő. A dokumentum megállapította, hogy jelenleg mintegy 3-3,5 millió magyar él kisebbségi sorban a Kárpát-medencében. Számuk a XX. század folyamán stagnált, ám az elmúlt tíz évben erősödtek a beolvadásukat és a kivándorlásukat okozó tendenciák. Ennek ellenére "ma már reális lehetőség a határon túl élő magyarok számára, hogy megőrizzék identitásukat, s szellemileg és anyagilag egyaránt boldoguljanak szülőföldjükön". Németh Zsolt elmondta: készül a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényjavaslat. Úgy vélte, hogy az úgynevezett státustörvény kedvező fogadtatásra számíthat az euroatlanti közösségben. Az államtitkár kitért arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) intézményének létrehozása lehetővé teszi egyfajta nemzeti integráció megvalósítását, egyúttal segít a határon túli magyaroknak integrálódni azokba az államokba is, amelyekben élnek. A magyar kormány feladatának tekinti a határon túli magyarok anyagi támogatását, közölte Németh Zsolt, s hozzátette, hogy az anyanyelvű oktatás finanszírozásában számít a magyarországi társadalom közvetlen hozzájárulására. Az előterjesztő után a pártok vezérszónokai kaptak szót. A Fidesz-MPP részéről Pósán László kiemelte, hogy pártja kormányzása alatt egymást erősítve és kölcsönösen feltételezve került összhangba a magyarországi nemzetpolitika, a szomszédsági és az integrációs politika. Az ellenzéki Magyar Szocialista Párt képviseletében Tabajdi Csaba, aki korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalát ellenőrizte a miniszterelnök államtitkáraként, elmondta, hogy a maga nemében első ilyen jelentés nem ad átfogó képet a témáról. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi állapotra vonatkozó alkotmányos, törvényi garanciák továbbra is hiányoznak. Tabajdi a jövő fő dilemmájának a Magyarország EU-csatlakozása utáni helyzetet nevezte. Szerinte számos részletkérdésben "repedezik" a konszenzus a magyarországi pártok között. A politikus kifogásolta, hogy a MÁÉRT úgymond nem töltődött meg tartalommal, továbbá hogy a kormány - szerinte - nem érvényesíti az egyenlő távolságtartás elvét: megosztja a határon túli magyarságot, és elfogult például az egyik RMDSZ-platform iránt. Az MSZP-s képviselő átláthatatlannak nevezte a pénzügyi támogatási rendszert. Hasonlóan kritikus álláspontra helyezkedett a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójának vezérszónoka is. Szent-Iványi István szerint a jelentés homályban tapogatózik a határon túli magyarok definiálásában. Hozzáfűzte: a kettős állampolgárság kérdése számos határon túli szervezet szerint sem vethető fel. A SZDSZ-es honatya kijelentette, pártja nem fogadja el a jelentést. Az MDF-es felszólaló a MÁÉRT-bizottságok munkájának gyorsítását szorgalmazta, az ugyancsak kormányon levő Független Kisgazdapárt egyik honatyája pedig a külügyi tárca konkrét elképzeléseit hiányolta a jelentésből. A Magyar Igazság és Élet Pártja elfogadhatónak tartotta a jelentést, ennek ellenére több képviselője "területi változtatásokat" szorgalmazott a kisebbségi kérdés egyetlen megnyugtató megoldási módjaként. /M. Zs.: Magyar parlament. Vita a határon túliakról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./ A kormánypártok védték a jelentést, az ellenzék bírálta a kormányt. Konszenzusról nemigen érkeztek hírek. Az egykori konszenzus egyik legaktívabb szorgalmazója /Tabajdi Csaba/ kijelentette, a magyarországi pártok között ez ügyben a nemzeti konszenzus "számos részletkérdésében repedezik". Tibori Szabó Zoltán kifejtette, hogy a "ma Magyarországon kormányon lévők hatalomra kerülésük előtt kettős állampolgárságot ígértek nekünk. Aztán retiráltak: csak különleges státust tudnak adni." Szerinte további módosítás történt: munkavállalás csak "fejkvóta" alapján lesz. - A budapesti parlamenti ülésen többször esett szó Trianon igazságtalanságáról, revíziójának szükségességéről, területek "visszacsatolásának" követeléséről. "Bár szégyelljük, mégsem az a legnagyobb bajunk, hogy a magyar országgyűlésben efféle hülyeségek is elhangozhatnak." - írta. Inkább az a gond, hogy "a kormány megosztja a határon túli magyarságot, és elfogult például az egyik RMDSZ-platform iránt". Súlyos vád. Tibori hozzátette: Markó Béla RMDSZ-elnök egyenlő távolságtartásra kérte a magyar kormányt. Szerinte a magyar kormány a jelenlegi román kormány és Markóék bukására kalkulál. /!/ Ez a taktikázás a "határon túli magyarság" számára akár végzetes is lehet. Tibori továbbá úgy látta, hogy a magyar kormánynak el kellene határolódnia a Trianonozástól, az irredenta és a sovén izgatástól. /Tibori Szabó Zoltán: Minimum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság tudósítója nem mond igazat, a Fidesz nem ígért kettős állampolgárságot!

2000. március 21.

Az Országgyűlés különbizottsága elkészítette a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést. A dokumentumban foglaltakat márc. 20-án vitatta meg a Tisztelt Ház. A vitanapon jelen voltak a határon túli magyar szervezetek vezetői, képviselői is. A jelentést Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára terjesztette elő. A dokumentum megállapította, hogy jelenleg mintegy 3-3,5 millió magyar él kisebbségi sorban a Kárpát-medencében. Számuk a XX. század folyamán stagnált, ám az elmúlt tíz évben erősödtek a beolvadásukat és a kivándorlásukat okozó tendenciák. Ennek ellenére "ma már reális lehetőség a határon túl élő magyarok számára, hogy megőrizzék identitásukat, s szellemileg és anyagilag egyaránt boldoguljanak szülőföldjükön". Németh Zsolt elmondta: készül a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényjavaslat. Úgy vélte, hogy az úgynevezett státustörvény kedvező fogadtatásra számíthat az euroatlanti közösségben. Az államtitkár kitért arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) intézményének létrehozása lehetővé teszi egyfajta nemzeti integráció megvalósítását, egyúttal segít a határon túli magyaroknak integrálódni azokba az államokba is, amelyekben élnek. A magyar kormány feladatának tekinti a határon túli magyarok anyagi támogatását, közölte Németh Zsolt, s hozzátette, hogy az anyanyelvű oktatás finanszírozásában számít a magyarországi társadalom közvetlen hozzájárulására. Az előterjesztő után a pártok vezérszónokai kaptak szót. A Fidesz-MPP részéről Pósán László kiemelte, hogy pártja kormányzása alatt egymást erősítve és kölcsönösen feltételezve került összhangba a magyarországi nemzetpolitika, a szomszédsági és az integrációs politika. Az ellenzéki Magyar Szocialista Párt képviseletében Tabajdi Csaba, aki korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalát ellenőrizte a miniszterelnök államtitkáraként, elmondta, hogy a maga nemében első ilyen jelentés nem ad átfogó képet a témáról. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi állapotra vonatkozó alkotmányos, törvényi garanciák továbbra is hiányoznak. Tabajdi a jövő fő dilemmájának a Magyarország EU-csatlakozása utáni helyzetet nevezte. Szerinte számos részletkérdésben "repedezik" a konszenzus a magyarországi pártok között. A politikus kifogásolta, hogy a MÁÉRT úgymond nem töltődött meg tartalommal, továbbá hogy a kormány - szerinte - nem érvényesíti az egyenlő távolságtartás elvét: megosztja a határon túli magyarságot, és elfogult például az egyik RMDSZ-platform iránt. Az MSZP-s képviselő átláthatatlannak nevezte a pénzügyi támogatási rendszert. Hasonlóan kritikus álláspontra helyezkedett a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójának vezérszónoka is. Szent-Iványi István szerint a jelentés homályban tapogatózik a határon túli magyarok definiálásában. Hozzáfűzte: a kettős állampolgárság kérdése számos határon túli szervezet szerint sem vethető fel. A SZDSZ-es honatya kijelentette, pártja nem fogadja el a jelentést. Az MDF-es felszólaló a MÁÉRT-bizottságok munkájának gyorsítását szorgalmazta, az ugyancsak kormányon levő Független Kisgazdapárt egyik honatyája pedig a külügyi tárca konkrét elképzeléseit hiányolta a jelentésből. A Magyar Igazság és Élet Pártja elfogadhatónak tartotta a jelentést, ennek ellenére több képviselője "területi változtatásokat" szorgalmazott a kisebbségi kérdés egyetlen megnyugtató megoldási módjaként. /M. Zs.: Magyar parlament. Vita a határon túliakról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./ A kormánypártok védték a jelentést, az ellenzék bírálta a kormányt. Konszenzusról nemigen érkeztek hírek. Az egykori konszenzus egyik legaktívabb szorgalmazója /Tabajdi Csaba/ kijelentette, a magyarországi pártok között ez ügyben a nemzeti konszenzus "számos részletkérdésében repedezik". Tibori Szabó Zoltán kifejtette, hogy a "ma Magyarországon kormányon lévők hatalomra kerülésük előtt kettős állampolgárságot ígértek nekünk. Aztán retiráltak: csak különleges státust tudnak adni." Szerinte további módosítás történt: munkavállalás csak "fejkvóta" alapján lesz. - A budapesti parlamenti ülésen többször esett szó Trianon igazságtalanságáról, revíziójának szükségességéről, területek "visszacsatolásának" követeléséről. "Bár szégyelljük, mégsem az a legnagyobb bajunk, hogy a magyar országgyűlésben efféle hülyeségek is elhangozhatnak." - írta. Inkább az a gond, hogy "a kormány megosztja a határon túli magyarságot, és elfogult például az egyik RMDSZ-platform iránt". Súlyos vád. Tibori hozzátette: Markó Béla RMDSZ-elnök egyenlő távolságtartásra kérte a magyar kormányt. Szerinte a magyar kormány a jelenlegi román kormány és Markóék bukására kalkulál. /!/ Ez a taktikázás a "határon túli magyarság" számára akár végzetes is lehet. Tibori továbbá úgy látta, hogy a magyar kormánynak el kellene határolódnia a Trianonozástól, az irredenta és a sovén izgatástól. /Tibori Szabó Zoltán: Minimum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság tudósítója nem mond igazat, a Fidesz nem ígért kettős állampolgárságot!

2000. március 22.

Budapesten ülésezett a MÁÉRT jogi és önkormányzati szakbizottsága, a napirenden a határon túli magyarok jogállásának szabályozásával kapcsolatos kérdések szerepeltek. Az ülésről Varga Attila RMDSZ-képviselő beszámolt. A státustörvény tervezete nem készült el, a bizottság csupán az alapelvekről tárgyalt. Az RMDSZ álláspontja szerint ennek a törvénynek azokra a határon túli területeken élő magyarokra kell kiterjednie, amelyek egykor Magyarországhoz tartoztak. A legkényesebb kérdés: ki számít határon túli magyarnak. /Sz. K.: Készülőben a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2000. április 3.

Márc. 31-én és ápr. 1-jén Budapesten, az Oktatási Minisztériumban Kárpát-medencei magyar oktatási fórumot tartottak. A kétnapos rendezvényen három téma került napirendre. Az oktatás kormányzati szemszögéből témakörben magyarországi részről Pokorni Zoltán oktatási miniszter tartott előadást "Az európai integráció oktatáspolitikai következményei: magyar példa" címmel, Romániából Kötő József oktatási államtitkár "Reform és megújulás a román közoktatásban, különös tekintettel a kisebbségi oktatásra" és Szlovákiából Szigeti László oktatási államtitkár "A szlovákiai magyar oktatási rendszer helyzete és modernizációs lehetőségei" címmel. Gál András Levente miniszteri biztos a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának tevékenységéről számolt be. Az erdélyi és a kárpátaljai magyar felsőoktatás - jövőképek, működő minták témakörben öt előadás hangzott el. Berényi Dénes akadémikus, az Apáczai Közalapítvány elnöke arról értekezett, hogy milyen esélyei vannak a Kárpát-medencében a magyar tudományos kutatás és felsőoktatás kibontakoztatásának. Entz Géza, az erdélyi egyetemi program tanácsadója az erdélyi magyar egyetemfejlesztés lehetőségeiről beszélt, magyarországi nézőpontból. Tonk Sándor egyetemi tanár a Sapientia Alapítványt mutatta be, vázolva a szándékokat és lehetőségeket az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében. Szilágyi Pál rektor-helyettes a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanárainak álláspontját ismertette az itt megvalósuló magyar nyelvű oktatás esélyeiről. A beregszászi pedagógusképző alapítványi főiskola igazgatója, Orosz Ildikó a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét mutatta be, kitérve az egyetem alapításának körülményeire. Megállapította: "A kárpátaljai magyar tanárképző főiskola működési engedélye egy adott pillanat politikai konstellációjának eredménye, amelyben része volt az anyaország politikai, erkölcsi és anyagi támogatásának, illetve a helyi kisebbség összefogásának, kitartásának terepismeretének. Ez előrevetíti a további teendőkkel kapcsolatban azt, hogy ilyen intézmény létrehozását soha nem szabad csak szakmai kérdésként kezelni, mert ez elsősorban politikai kérdés. Itt javakról van szó, és ehhez politikai akarat kell, vagyis hatalom, hogy megteremtsük ezeket a javakat. Ehhez viszont mi, kisebbségiek otthon egymagunkban kevesek vagyunk. Bár nekünk kell megtenni a szükséges lépéseket, megfogalmazni ezeket és kiállni mellettük, az anyaország hátterének biztosítása nélkül a cél hosszú távon nem tartható fenn". Kerekasztal-vita következett a határon túli magyarok ösztöndíjügyében, illetve a határon túli magyarok magyarországi jogállásáról szóló törvény oktatási fejezetének lehetőségeiről. Az ösztöndíjszerződések egyik kitétele, hogy a magyar állami ösztöndíjazás ideje alatt bevándorlási engedélyért és állampolgárság megszerzéséért nem folyamodhat a kedvezményezett hallgató. A letelepedési tilalom csak a tanulmányok idejére vonatkozik. A teljes képzésben részt vevő határon túli magyar állami ösztöndíjasok száma ebben a tanévben 1376 fő, ebből 554-en Jugoszláviából, 372-en Szlovákiából 222-en, Ukrajnából, 206-an Romániából, 22-en Szlovéniából valók. A javaslatok között elhangzott az intézménytelepítés gondolata: erdélyi vonatkozásban elhangzott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia létrehozhatna itt egy fiókközpontot. - Az oktatási fórumon a következő javaslatokról esett szó: alanyi jogon részesüljenek a határon túli magyar diákok, illetve pedagógusok mindazon kedvezményekben, melyekre a diák-, illetve pedagógusigazolvány feljogosítja az anyaországiakat; ugyanígy a szakképzés, felsőoktatás, közoktatás terén azokban a részképzésekben, utóképzésekben amelyek a határon túliak számára valamilyen módon hozzáférhetőek; kihelyezett tagozatok révén kiterjeszteni a magyar felsőoktatás hatályát; részesüljenek beiskolázási támogatásokban; diplomahonosítás megkönnyítése, illetve anyagi támogatás az ezzel járó költségek fedezéséhez; könyvtárak, levéltárak, egyéb háttérintézmények ingyenes használata stb. A második napon Szakképzés a Kárpát-medencében témakörben ugyancsak öt előadás hangzott el. A magyar szakképzés modernizációjáról Benedek András helyettes államtitkár beszélt, különös tekintettel az európai követelményekhez való alkalmazkodáshoz. Kulcsár László tanszékvezető egyetemi tanár székelyföldi példákkal világította meg a területi fejlesztés, a munkaerőpiac és a szakképzés összefüggéseit. A Corvinus Rt. vezérigazgatója, Várady Zoltán a magyar tőkekivitel és annak szakképzési igényeit ismertette. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője a székelyföldi szakképzésről rajzolt helyzetképet. Az Apáczai Közalapítvány támogatási stratégiáját ismertette Csete Örs irodaigazgató, különös tekintettel a szakoktatás fejlesztésére. A magyar Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője, Ríz Ádám foglalta össze a kétnapos tanácskozás tanulságait, záróajánlásokat fogalmazva meg. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., Ösztöndíjak, jogállás. = Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Elengedhetetlennek tartotta a romániai magyar tankönyvkiadó létrehozását, akár román és magyar szubvencióval Kötő József államtitkár. A közoktatás területén bekövetkezett reformokat ismertetve Kötő József a minőségi szakoktatás biztosítását sürgette. Közölte: 16.122 magyar ajkú diák, az összhallgatók 3,9 százaléka tanul állami és magán felsőoktatási intézményekben. Az államtitkár végső célnak az önálló magyar egyetem megteremtését nevezte. Szerinte az erdélyi magánegyetemi képzési formáknak az anyaországi állami egyetemekkel azonos állami támogatásban kellene részesülniük, hogy a magyar ajkúak ne a többségi állam nyelvén oktató intézménybe iratkozzanak be. Tájékoztatása szerint jelenleg Romániában összesen 1322 önálló magyar tannyelvű intézmény és csaknem 1100 magyar tagozattal rendelkező működik. Magyar nyelven mintegy 197 ezer diák tanul, ez az összlétszám 4,67 százaléka. Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter elmondta: egyetért a romániai magyar tankönyvkiadó létesítésével. Az előkészületek megtörténtek, a 100 százalékig állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó e céllal már vásárolt könyvkiadót Romániában - tette hozzá. Az újonnan létrejövő felsőoktatási intézmények akkreditációja a romániai szabályok értelmében leghamarabb hat év múlva várható. Hangsúlyozta: addig és azután is jelentős forrásokra van szükség, az alapműködés és a fejlesztés finanszírozáshoz a magyar kormány hozzájárul. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2000. április 14.

Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2000. április 15.

A Magyarság a médiáért - Magyar médiastratégia szaktanácskozást követő ápr. 13-i sajtótájékoztatón Báthory János, a HTMH elnökhelyettese, Boros Zoltán, a bukaresti TV magyar adásának főszerkesztője és az angliai Gömöri György nyilatkozott. Báthory János összefoglalta az elhangzottakat: a szaktanácskozáson a kormányzat, illetve a magyarországi nagy közszolgálati csatornák testületeinek képviselői mutatták be elképzeléseiket a témában, majd a szakemberek mondták el, hogy mit kapnak a világban szétszóródott magyarok a média útján. Szó volt arról, hogy az új médiatechnológiák mit hoznak a jövőben az összmagyar rádiózás és televíziózás számára, s az internet lehetőségeiről. A szaktanácskozásról nem készült záródokumentum. Olyan sok javaslat hangzott el a két nap során, hogy mindazt csak egy általánosságokba vesző dokumentumban foglalhatták volna össze. A Magyarország 2000 konferenciasorozat minden szaktanácskozása után a szervezők átnézik az elhangzott előadásokat, kiszűrik belőlük a kormányzati szempontból használható javaslatokat. A javaslatokat továbbítják a megfelelő kormányzati szerveknek. Az egyik javaslat szerint a MÁÉRT szakbizottságait ki kell egészíteni egy médiabizottsággal is. Boros Zoltán kifejtette: el kell jutni oda, hogy a magyarországinak is éppoly természetszerűen érdekes legyen az, ami mondjuk Csíkszeredában történik, mint a csíkszeredainak az, ami az anyaországban történik. A kisebbségben élők úgy tekintenek a Magyar Rádióra, a Magyar Televízióra, a Duna Televízióra, közszolgálati csatornákra, mint a legfőbb patrónusra, akiktől elvárják a szakmai segítséget. /Guther M. Ilona: Az éterben nincsenek határok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

2000. április 27.

A határon túli magyarok az elképzelések szerint magyar hatósági okmánnyal igazolhatnák: jogosultak a most körvonalazódó státustörvény adta kedvezményekre. A kedvezményezettek körébe azok tartozhatnának, akik gyorsított eljárásban kaphatnák meg a magyar állampolgárságot. A státustörvényről szakértők szerint még ebben az évben szavazhat a parlament. A státustörvény előkészítése jelenleg a Magyar Állandó Értekezlet által működtetett bizottságokban folyik, amelyeknek munkájában a határon túli szervezetek képviselői, illetve a kormány szakértői vesznek részt. A bizottságokban néhány alapvető kérdésben már sikerült megegyezésre jutni. Így teljes az összhang abban, hogy a határon túli magyarok különleges státusának megállapításakor senkit sem szabad kirekeszteni. Egyes elképzelések szerint mindenkit magyarnak tekintetének, aki annak vallja magát, beszéli a nyelvet, de legalább felmenői között találhatók magyarok. A határon túli szervezetek, illetve a kormány képviselői is támogatják, hogy a különleges státust a magyar hatóságok által kiállított okmánnyal dokumentálják. /(Népszabadság / Országos Sajtószolgálat): Igazolvány a határon túliaknak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2000. május 2.

Ápr. 27-28-án Markó Béla szövetségi elnök vezetésével RMDSZ-küldöttség látogatott a Vajdaságba, eleget téve a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívásának. A küldöttségben részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József államtitkár, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. A két küldöttség megegyezett abban, hogy a kétoldalú kapcsolatokat területi szervezeti szintig rendszeresítik. Az RMDSZ ismertette a kormányzati tevékenységére vonatkozó tapasztalatokat, amelyeket az MVSZ vezetői hasznosíthatnak; megítélésük szerint ugyanis igen valószínű, hogy a VMSZ hasonló helyzetbe kerül a szerbiai demokratikus ellenzék választási győzelme esetén - mondták. A sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: az RMDSZ számos kérdést tekintve elégedetlen a román kormány négy éves tevékenységével, az erdélyi magyarságot érintő számos kérdésben sikerült eredményeket elérnie, főként a kisebbségi intézmények létrehozása, az anyanyelvű oktatás kiszélesítése, a kisebbségi joggyakorlatot célzó törvényi keret megteremtése terén. - A két küldöttség áttekintette az egyetemes magyarság problémáit is, többek között a magyarországi alapítványok nyújtotta segítséget, a Magyar Állandó Értekezlet működését, a magyar közszolgálati médiumok tájékoztatását. A készülő státustörvényről egybehangzóan megállapították: a jogszabálynak elsősorban megengedőnek és nem kirekesztőnek kell lennie. Az RMDSZ és a VMSZ elsősorban a szülőföldön történő anyanyelvű képzést tartja követendőnek. - Az RMDSZ és a vajdasági szervezet képviselői közös lakossági fórumot tartottak Szabadkán. A látogatás másnapján az RMDSZ-küldöttség részt vett a vajdasági Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (IMNT), valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) ülésén. Ez utóbbi esemény során az VMMSZ és az EMKE együttműködési megállapodást írt alá. A két magyar érdekvédelmi szervezet vezetői ezt követően megkoszorúzták a zentai csata emlékművét. Ápr. 28-án, Zentán aláírták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE) és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) közötti együttműködési megállapodást. A politikai határok által szétszabdalt magyar nemzetrészek országhatárokon átnyúló kézfogása jegyében, a magyar államiság millenniumának évében együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/. A megállapodás értelmében a két művelődési szervezet kölcsönösen tájékoztatja majd egymást az éves programokról, eljuttatják egymáshoz kulturális eseménynaptárukat, minden évben közösen határozzák meg azt a három rendezvényt, amelyet együttesen szerveznek Erdélyben, a Vajdaságban és az anyaországban, figyelemmel kísérik egymás tevékenységét stb. A felek támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely Magyarországon és annak határain kívül élő nemzetrészek közeledését, együttműködését és kölcsönös megismerését célozza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 2. - 1712. sz./

2000. május 12.

Tőkés László püspök beszélt a Varadinum-hét első napjára tervezett rendezvényekről, melyek megszervezésében a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az idén is oroszlánrészt vállalt. A kezdőnap hagyományosan az egyik nagy váradi magyar egyháznak, éspedig a reformátusnak jut, míg a zárónap a katolikus körmenettel és Szent László-nappal zárul. Az élet védelmét, értelmét, tartalmát, és ezen belül is a gyermekáldást helyezték a nyitóünnepély középpontjába, akkor, amikor a nemzetfogyás aggasztó méreteket ölt határon innen és túl. A katolikus egyházmegyék és a protestáns egyházkerületek egy-egy millenniumi zászlót vehetnek át a magyar államiság ezredik évfordulója alkalmából. Idén ezzel a zászlóátadással kezdődik az ünnepély. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára adja át a zászlót az egyházkerület elnökségének. A mintegy 290 gyülekezetükből mindössze 20-ban van növekedés, s ezek közül is mintegy 10-11-ben érdemleges a növekedés. Ennek a 10-11 gyülekezetnek a képviselői jönnek el az istentiszteletre, hogy átvegyék nemcsak az oklevelet, hanem az Illyés Közalapítvány ajándékát is. A Partiumi Keresztény Egyetem műsora fogja zárni az együttlétet. Délután a hagyományossá váló Kárpát-medencei politikai fórumra kerül sor, amelynek tematikája önmagában is izgalmas: a kerekasztal központi témája a kisebbség és az integráció. Az előző évektől eltérően nem a határon túli magyar nemzeti közösségek képviselőit hívtuk meg, hanem kivételesen a magyarországi pártok vezető reprezentánsait, a Magyar Állandó Értekezlet alkotó tagjainak képviseletét. /Wagner István: Millenniumi zászló átadásával indul a Varadinum. "Méltóképpen fogjuk megadni az alaphangot" = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 12./

2000. május 16.

Máj. 14-én Nagyváradon a Varadinum rendezvényei keretében Kisebbség és integráció című politikai fórumon öt magyarországi párt képviselője fejtette ki hol egymást kiegészítő, hol egymást kioltó véleményét. A szimpózium idejének egy részét a politikusok "hazulról hozott" pártvitákkal töltötték ki, olyan problémák feszegetésével, amelyek legfeljebb csak közvetve vonatkoztak az adott tematikára. Tőkés László püspök felidézte, hogy az 1996-ban kezdeményezett Magyar Állandó Értekezlet intézményesülését akkor "elverte a politikai fagy", a jelenlegi budapesti kormányzat viszont el tudta fogadtatni a Nyugattal, hogy a magyar-magyar integrációs törekvések nem irányulnak senki ellen, hanem a Kárpát-medence magyarságának mint sajátos entitásnak a nemzetpolitikai egységét hivatottak megjeleníteni. Németh Zsolt államtitkár (FIDESZ - MPP) kifejtette, hogy Magyarország az EU-ba való gyorsabb beilleszkedés esélyese, regionális súlya megnövekedett. Szomszédainak fáziseltolódása és az EU-határok várható keletre tolódása viszont veszélyezteti a Kárpát-medencei magyarság akadálymentes kapcsolatainak fenntartását az anyaországgal. Béres Béla országgyűlési képviselő (Független Kisgazda Párt) szerint alakulata elsősorban a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével együttműködve segítheti elő a fellendülést. Dr. Csapody Miklós (Magyar Demokrata Fórum) kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a Nyugat leegyszerűsíti a Magyarország integrációjával járó gondokat. A nyugati partnerekben tudatosítani kell, hogy nem homogén nemzetállamok rekednének kívül az Unión, hanem a magyar nemzetnek is jelentős részei. Kocsi László (Magyar Szocialista Párt) szerint a sokat kifogásolt alapszerződések a reálpolitika eredményei. Szerinte az utóbbi tíz évben soha nem volt akkora feszültség a magyar belpolitikában, mint most, holott nagyobb egyetértésre volna szükség. Csurka István képviselő, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke kifejtette, hogy "először Magyarországon kell rendet teremteni". Szerinte az integrációs törekvések mögött "kimondatlan célok rejtőznek". Trianon a II. világháborút eredményezte, és az újbóli elszakadás szerinte "újabb Trianont jelenthet." /Szilágyi Aladár: Kárpát-medencei nemzetközi politikai fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

2000. május 20.

Máj. 19-én Budapesten megkezdődött a Magyarország 2000 konferencia A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel, melyet a magyar kormány szervezett, s amelyre meghívottként az anyaországból több mint 140, a határokon túlról pedig több mint 200 magyar politikus, tudós, közéleti személyiség érkezett az Országházba. Németh Zsolt politikai államtitkár bevezetőjében a legfontosabb jövőbeni feladatnak a nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését nevezte. A kétnapos tanácskozássorozat kerettémái a következők: nemzeti kultúra a globalizáció világában, nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Orbán Viktor miniszterelnök az ezeréves magyar államiság évfordulója kapcsán kifejtette: bizonyos értelemben 1990-ben is új államot kellett alapítani. Orbán a századot abban az évben vélte lezártnak látni, melyet egy "elbukott század" előzött meg. A legutóbbi évtizedet az összehúzódás időszakaként jellemezte, a most kezdődőt a bővülés évtizedeként - melyben különben az EU is bővülni fog Magyarországgal -, és 2010-2020 között várja a beérés évtizedét, amikorra az ország már felzárkózott a nyugat-európai átlaghoz. A kormányfő kifejtette, hogy a nemzetállam nem tűnik el, s noha szűkül a hatásköre, a megmaradó annál fontosabbá válik. Orbán szerint az integráció és a globalizáció során felértékelődik a rend és a biztonság, a nemzeti önbizalom, a pozitív jövőkép a nemzetállami kereteken belül. A magyar kormány regionális nemzetstratégiáját ugyanúgy fogalmazta meg, mint Németh Zsolt, tehát a határmódosítás nélküli nemzeti újraegyesítést jelölte meg célként. - A kormányfő dicsérte a határon túli magyar közösségek felelős politikáját, végül összefogásra szólított fel mindenkit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke köszönetet mondott a jelenlegi magyar kormánynak azért, hogy az anyaország jó anyaként vállalja természetes szerepét, s hogy vége lehet annak a tudathasadásos állapotnak, amelyben "az önmagunkkal való kapcsolattartás is nehéz, szinte lehetetlen". Tőkés 1996 júliusára úgy emlékezett, mint amikor "itt kilincseltünk Budapesten az akkori főméltóságoknál, mert az első összmagyar csúcs után 180 fokos fordulatot vett a magyar külpolitika, és Budapest közelebb állt Bukaresthez, mint Kolozsvárhoz". Amint mondta a püspök: "akkor együtt voltam az RMDSZ-es elnöktársaimmal, együtt tiltakoztunk az alapszerződés kialakult szövege miatt". Az előadó azt nevezte szükségesnek, hogy a jelenlegi magyar kormány nemzetstratégiája visszafordíthatatlanná váljék. Nem szabad megengedni, hangsúlyozta, hogy Schengen révén békés formában ismétlődjék meg Trianon. A kulturális, hitbéli integrációt ki kell egészítenie a gazdaságinak, majd a politikainak is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke szerint a Duna-medence magától nő össze, minden a központ felé gravitál, ezért szerinte a 2002-es csatlakozási időponttal kell dolgozni, ha mások azt is mondják, hogy ez tarthatatlan cél. /Wagner István: Magyarország 2000 Konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./ Németh Zsolt, a külügyminisztérium örömmel nyugtázta, hogy a magyar-magyar kapcsolatok kiépülésének folyamata, irányítása - a szó jó értelmében - kicsúszott a kormányzat kezéből, oly sok a spontánul, alulról jövő civil: egyházi, kulturális, iskolák közötti, egyesületi, sőt önkormányzati kezdeményezés, hogy immár követni is nehéz. Tőkés László református püspök kijelentette: "Ez a megosztottság mindinkább szükségessé teszi, hogy hangsúlyozzuk a szeretetnek, az atyafiságnak, a természetes nemzeti szolidaritásnak, összefogásnak, közösségnek a fontosságát. És ez nem csupán nemzeti, hanem egyetemes emberi és hitbeli keresztény követelmény". - Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancelláriaminiszter máj. 20-án azokról az ellentmondásokról beszélt, melyek a nagy nemzetközi vállalatok magyarországi jelenléte és érdekeltsége jelent a magyar gazdasági és társadalmi életre. Egyfelől motorjai a fejlődésnek, a teljesítménynek, ugyanakkor befolyásolják a közvéleményformálást, sőt az ízlésvilágot is. Az ellentmondások leküzdését a családok támogatásában, az oktatásban és a vállalkozásfejlesztésben látja. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke óvott attól az elképzeléstől, hogy a határon túli magyarokkal pótolják a magyarországi népesség fogyást. Üdvözölte a határokon túli magyarok anyaországi jogait majdan biztosító státusztörvényt, álláspontja szerint viszont ma Magyarország abban is tudna segíteni, hogy a magyar kisebbségek szülőföldjükön érezzék magukat otthon. Állást foglalt a határokon túli magyarok politikai megoszlása ellen. A magyar kisebbségek jövője kapcsán Markó Béla úgy nyilatkozott: nem a XIX. századi nemzeti romantikát kell újrateremteni, hanem azt kell elérni, hogy például Erdély, a Székelyföld a magyar kommunikációs és információs robbanás egyik helyszíne legyen. Pokorni Zoltán oktatási miniszter a határon túli magyar fiatalok oktatásáról beszélve jelezte, hogy a tárca elsődleges célja olyan segítséget nyújtani a határon túli fiataloknak, hogy azok otthon, a szülőföldön boldogulhassanak. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a magyar-magyar integráció eddigi eredményeiről és távlatairól számolt be, mondván, hogy a Magyar Állandó Értekezlet új dimenziókat nyitott a magyar-magyar párbeszédnek. Elmondta: a szekcióviták során részvevők szorgalmazták a kettős állampolgárságot és a határon túli magyarok szavazati jogát, mert véleményük szerint ez elismerné eddigi tevékenységüket, és erősítené az anyaországhoz való kötődésüket. javasolták azt is, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok esetében szórvány magyarokról kellene beszélni, míg a nyugati régiókban élő magyarok esetében a diaszpóra elnevezés lenne a helyes. A konferencia záródokumentumának elfogadása előtt Tőkés László kifogásolta, hogy mind a zárónyilatkozat, mind a konferencián elhangzott hozzászólások túlzottan optimistán közelítették meg a magyar kisebbség részvételét a szlovák, illetve a román kormányban. Szerinte Romániában továbbra is folytatódik Erdély pusztulása és az elrománosító politikának is csak a formája változott meg. Javaslata alapján a dokumentumba bekerült a figyelemfelhívás a határokon túli magyarság szociális, demográfiai és politikai helyzetére. A záróbeszédet tartó Martonyi János külügyminiszter kifejtette: hála és köszönet illeti az összmagyarságot: a határokon túliakat, amiért közösségként magyarok tudtak maradni. A NATO-csatlakozás első évfordulója kapcsán felhívta a figyelmet arra: Magyarország formailag és jogilag a Nyugat része lett. /Guther M. Ilona: Magyarország 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2000. május 22.

A MÁÉRT hat Szakértői Bizottsága tájékoztatást adott az eddig végzett munkáról. 1. Kulturális Bizottság: Ki kell terjeszteni a határon túli magyarság számára a művészeti díjak adományozásának és a művelődési ösztöndíjak biztosításának lehetőségét, továbbá meg kell teremteni a számukra a könyvtári szolgáltatások ingyenes igénybe vételének feltételeit. 2. Oktatási Bizottság: felsőoktatásban: részképzés biztosítása, pedagógusigazolvány és a vele járó jogosultságok biztosítása, könyvtár-levéltár használat, kihelyezett tagozaton való tanulás lehetősége, diplomaelismeréssel, diplomahonosítás ingyenessége, pedagógus-továbbképzés /3-6 évente 1 hónap/. 3. EU Integrációs Bizottság: a törvény személyi hatálya nem terjedhet ki az ún. nyugati magyarságra, hanem csak azokra, illetve azok felmenőire, akiket a Párizsi Békeszerződés alapján fosztottak meg magyar állampolgárságuktól. 4. Gazdasági Bizottság: munkavállalás biztosítása Magyarországon, méltányos elbírálás a munkavállalási engedélyek megadásában, vállalkozások támogatása /magyar állampolgárokéval azonos mértékű illetékrendszer kialakítása/. 5. Egészségügyi és Szociális Bizottság: a határon túli magyarok számára a Magyarországon nyújtandó egészségügyi ellátások meghatározott körét a törvény alapján jogosult személyek vehetik igénybe, a 3-4 gyermekes határon túli magyar családok a gyermekek születését követő időszakban speciális szociális-mentális támogatásban részesüljenek. A hadigondozottak ugyanolyan ellátásban részesüljenek, mint a magyar állampolgárságú hadigondozottak és hadiárvák. 6. Állampolgársági és Önkormányzati Szakértői Bizottság: a bizottságban véleménykülönbség alakult ki a határon túli magyar jogállás elnyerésének eljárásjogi kérdése körül. További tennivalók: az intézményi kataszter összeállítása, vizsgálni kell: vízumpolitika a "Schengen acquis" tükrében, demográfiai és migrációs ügyek, határátkelőhelyek, a Széchenyi Tervhez való kapcsolódás lehetőségei. /Tájékoztató a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok végrehajtását szolgáló Szakértői Bizottságok működéséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2000. május 23.

Az SZDSZ /Szabad Demokraták Szövetsége/ küldöttsége /Magyar Bálint pártelnök, Szent-Iványi István, a parlament Külügyi Bizottságának elnöke, Rajk László országgyűlési képviselő, Ara-Kovács Attila, a Szabaddemokrata Hírlap főszerkesztője és Udvarvölgyi Zsolt, az alakulat külügyi referense/ erdélyi körútra indult. Első állomásuk Nagyvárad volt, találkoztak Kapy István alpolgármesterrel, az RMDSZ megyei elnökével, majd a Bihari Napló szerkesztőségének vendégei voltak. Magyar Bálint kifejtette, hogy sok tekintetben elégedetlenek Orbán Viktor kabinetjének működésével. Szerinte a kormány egyre több hatáskört próbál megszerezni, nem egy esetben úgy, hogy személycserék révén igyekszik saját álláspontját érvényre juttatni. Említette a Surányi György jegybanki elnök ellen a szakminiszter által indított támadást. Szent-Iványi István a státustörvény kapcsán azt mondta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban távolról sem zajlott le olyan mértékű munka, mint amilyenről a magyar kormánykörök beszámolnak; szerinte teljesen kidolgozatlan még a jogszabálytervezet, és a bizottsági munkában inkább a határon túli magyar szervezetek s a magyarországi ellenzéki pártok képviselői vesznek részt, a kormányalakulatok reprezentánsai viszont kevésbé. Az SZDSZ szerint a Fidesz a határon túli magyar szervezetekkel fenntartott viszonyában megosztó módszerekkel él, kialakította saját klientúráját. A szabad demokraták is Románia mihamarabbi uniós csatlakozását látnák a legüdvösebbnek hosszabb távon, a korábbi magyar csatlakozás számunkra negatív következményeit (schengeni egyezmény alkalmazása) pedig a Romániával szembeni vízumkényszer mihamarabbi eltörlésével vélik semlegesíthetőnek. /SZDSZ-vezérkar a Naplónál. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 23./ Markó Béla szövetségi elnök máj. 22-én, Marosvásárhelyen fogadta az SZDSZ küldöttségét. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök elmondta: a találkozó során a felek megállapították, jók, zavartalanok az RMDSZ és az SZDSZ közötti kapcsolatok. A közeljövőben, a magyarországi parlamenti pártokkal sorra kerülő találkozók célja megerősíteni ezeket a kapcsolatokat, ennek szellemében kerül majd sor a Független Kisgazdapárt küldöttségének látogatására is. A megbeszéléseken az RMDSZ képviselői a szövetség választási előkészületeiről tájékoztatták a vendégeket, majd eszmecserét folytattak a készülő státusztörvényt érintő kérdésekről. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke elmondta: az SZDSZ számos politikusa ápol szoros kapcsolatokat az RMDSZ-szel és erdélyi magyar személyiségekkel. Az SZDSZ nagyra értékeli az RMDSZ vezetésének felelős és bölcs politikáját. A státusztörvénnyel kapcsolatban Magyar Bálint kijelentette: szerencsésebb lett volna, ha a jelenlegi magyar kormány előre kidolgozott volna egy konkrét, megvalósítható intézkedéseket tartalmazó tervet, ezáltal elkerülve azt, hogy a magasfokú érdeklődés nyomán túlzott illúziókat keltsenek a határon túli magyarságban. A magyar állam támogatása elsősorban a kisebbségi magyarok életkörülményeinek javítását kellene hogy szolgálja, annak érdekében, hogy a határon túli magyarok otthon találják meg a boldogulásukat - mutatott rá. Az SZDSZ álláspontja ugyanakkor az, hogy a támogatásokat érintő döntésben ne a magyar kormány, hanem az illető magyar kisebbség legitim szervezetének álláspontja legyen a meghatározó. Ezt kell maximálisan tiszteletben tartanunk - mutatott rá Magyar Bálint. Az SZDSZ küldöttsége találkozott Fodor Imrével, Marosvásárhely polgármesterével, majd értelmiségi találkozón vett részt a Bernády Házban. RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23. - 1727. sz./

2000. május 25.

Az SZDSZ küldöttsége Kolozsváron találkozott az RMDSZ képviselőivel. 2000 kihívásai a román politikai életben, az RMDSZ szerepe a román-magyar kapcsolatok alakulásában, kormányzati szerepvállalása, Románia euroatlanti integrációja, a státustörvénnyel kapcsolatos problémák, a romániai magyarság anyaországi támogatása - ezek voltak a Magyar Bálint vezette SZDSZ-küldöttség sajtótájékoztatójának központi kérdései. Megjelent Alföldi László főkonzul, Takács Csaba ügyvezető elnök és Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelölt, az RMDSZ liberális platformjának elnöke is. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalását nagyra értékeli az SZDSZ. Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta, hogy egész Európában figyelemmel és némi aggodalommal követik-várják a romániai választások eredményeit. Szerinte egy posztkommunista, szélsőséges politikai erőkből álló kormány negatívan befolyásolja az integrációt. A státustörvény kapcsán az SZDSZ-politikusok kiemelték: elképzelésük szerint e törvénynek konkrét segítséget kell majd nyújtania a határon túliaknak, de nem járulhat hozzá Erdély kiürítéséhez. Magyar Bálint, a Horn-kabinet oktatási és kulturális minisztere részletesen ismertette pártjának elképzeléseit. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta: kérték az SZDSZ-t, hogy támogassa az RMDSZ-javaslatokat a következő MÁÉRT értekezleten. Az RMDSZ olyan feltételek megteremtését szorgalmazza, amelyek a kettős állampolgársághoz közel álló jogokat biztosítana a határon túli magyarok számára. /Kolozsváron az SZDSZ vezérkara. Konkrét segítség kell a határon túliaknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2000. május 26.

Máj. 24-én a Magyarok Világszövetsége tisztújító küldöttgyűlésének három régióülése /az anyaországi, a nyugat-európai és a kárpát-medencei/ megválasztotta a régiók új vezetőségét. A kárpát-medencei régióban a leköszönő régióelnök, Dobos László beszámolt az elmúlt négy esztendőről. Mint mondotta, az MVSZ eredeti célkitűzése, a kárpát-medencei autonómiatervezetek kidolgozása, megvitatása félúton leállt. Az anyaországi támogatás hiányzott ahhoz, hogy az autonómiaigényt megfelelő módon lehessen az illetékes nemzetközi fórumokon képviselni. Lényegi változásra az új polgári kormány beiktatása után került sor, amely az MVSZ számos törekvését szervesen beépítette a kormányprogramba. Dobos szerint a kisebbségi jogok terén a mai Kárpát-medencében megközelítőleg hasonló a helyzet a 8-9 évvel ezelőtti állapotokhoz. Hódi Sándor vajdasági küldött elmondotta: nagy szükség van arra, hogy a magyarság jogsérelmei kijussanak a nemzetközi fórumokra. A nyugatiak elvben támogatják a magyarság jogos kérését, hogy a háború okozta súlyos pusztítások miatt a vajdasági magyarság külön segélyben részesüljön. Régióelnöknek Borbély Imrét, az erdélyi jelöltet választották meg, aki elmondta, hogy valamennyi szervezetet átvizsgálják. Úgy látja, hogy a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága az egyetlen szervezet a Kárpát-medencében, amely már túljutott az építkezés erőfeszítésein. Hasonló állapotba kell hozni a többi országos tanácsot is. A régió alelnöke Csörgits József horvátországi küldött lett. Máj. 25-én a három régió küldöttei tartottak plenáris ülést. - A legnagyobb érdeklődés Tőkés László tiszteletbeli elnök beszámolóját kísérte. Tőkés a magyarság széthúzásának következményeire figyelmeztetett. A tiszteletbeli elnök kitért az egyházak szerepére is: eltérően az erdélyi történelmi egyházaktól, a magyarországi egyházak jelentős része távol tartja magát az MVSZ-től. A püspök úgy értékelte: sürgősen meg kell teremteni a megfelelő keretet az egyházak szerepvállalásához az MVSZ keretében. Az is elhangzott: a megújulás elképzelhetetlen a kommunizmus pere nélkül. Ez a folyamat már elkezdődött a Magyarországon is megjelent Fekete Könyvvel. Bejelentette: a következő világkongresszust és az MVSZ küldöttgyűlését Erdélyben szeretnék megszervezni. Csoóri Sándor leköszönő elnök ragaszkodott ahhoz, hogy elnöki beszéde helyett hallgattassék meg a könyvvizsgáló jelentés, amely bizonyította, hogy az MVSZ-nél, egyes híresztelések ellenére, rendben vannak a dolgok, nincs szó pénzügyi visszaélésekről. Ugyanezt Patrubány Miklós leköszönő alelnök igen jól dokumentált beszámolója is megerősítette. Patrubány beszámolt az MVSZ elmúlt négy esztendejéről, amelynek során számos programot - közöttük a nagycsaládos programot - sikerült tető alá hozni. Az alelnök a külhoni állampolgárság intézményének a kidolgozását, társadalmi vitára bocsátását, a külhoni állampolgárság fogalmának a megalkotását és annak részletes bemutatását valamennyi parlamenti pártnak rendkívüli megvalósításnak nevezte. - Máj. 26-án tartják az MVSZ elnökének megválasztását, Patrubány Miklós és Boros Péter a két legesélyesebb. /Makkay József: Választott az MVSZ-küldöttgyűlés. Erdélyi kezekben a kárpát-medencei régió. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Szíjártó István, Borbély Imre és Léh Tibor személyében új elnököt választott az anyaországi, a Kárpát-medencei, illetve a nyugati régió a Magyarok Világszövetsége máj. 24-én kezdődött háromnapos tisztújító küldöttgyűlésén Budapesten. Szíjártó István, az anyaországi régió új elnöke megválasztását követően elmondta, hogy szakmai krédóként a "minden magyar felelős minden magyarért" szlogent tartja útmutatónak, és jövendő munkájában mindent elkövet majd azért, hogy az anyaországban is átérezzék az elszakított nemzetrészek minden örömét és bánatát. Borbély Imre új Kárpát-medencei régióelnök eltökélt szándéka visszaszorítani a tíz év óta tartó fesztivizmust és mindenképpen a gyakorlati munkára helyezi a hangsúlyt. "A Magyarok Világszövetsége bebizonyította, hogy kicsiben utánozza a magyar történelmet, mert ismerjük tragédiáinkat, jeles pillanatainkat, azt is tudjuk, hogy mit kellene csinálni, de azt már nem, hogyan és a legjobb szándékokból sem derül ki tenni akarásunk" - közölte Csoóri Sándor, az MVSZ leköszönő elnöke a tisztújító küldöttgyűlés máj. 25-i ülésén. Tőkés László, az MVSZ tiszteletbeli elnöke, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke szerint szükséges a magyarországi történelmi egyházaknak az MVSZ életébe való bekapcsolása. Mozgósítani kell továbbá az anyaországi értelmiséget és elengedhetetlen az erkölcsi megújulás. Kiemelten kell kezelni a kisebbségi nemzetrészek autonómiájának kérdését. Leszögezte: mindent meg kell tenni a csángók "vértelen népirtásának" megakadályozásáért. Sürgette a kisebbségpolitikai áttörést, felszólítva a küldötteket, támogassák az erdélyi magyar nyelvű egyetem alapítására irányuló törekvéseket. Rezignáltan állapította meg: valós vagy vélt okok miatt "szekértáborok" alakultak ki a Magyarok Világszövetségében, "begyűrűzött az a társadalmi megosztottság, mely jellemző a társadalomra és sajnálatos módon az egyházi zsinatra is". Kijelentette: nem számíthatunk európai integrációra mindaddig, amíg nem következik be a magyar-magyar integráció. Ennek kapcsán pozitívumként értékelte a Magyar Állandó Értekezlet nemzetegyesítő törekvéseit. Javasolta, hogy a magyarok következő világkongresszusára Erdélyben kerüljön sor. A máj. 26-i tisztújító küldöttgyűlésen az MVSZ 300 képviselője a jelenlegi vezető, Csoóri Sándor helyére az alábbi kilenc jelölt közül választhat elnököt: Kurucz Gyula, az anyaországi régió volt elnöke, Duray Miklós szlovákiai politikus, Pongrátz Gergely, az 56-os Magyarok Világszövetségének elnöke, Székhelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, Boross Péter egykori miniszterelnök, Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Patrubány Miklós, az MVSZ jelenlegi elnökhelyettese, G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés egykori alelnöke, Szakály Sándor, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója. /Régióelnökök már vannak, szövetségi elnökjelöltek is szép számmal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2000. június 26.

Nem kapnak státust az áttelepülni szándékozók. A vízum és a határátlépés kérdését a státustörvény nem rendezi. Három hónapos idénymunkára és speciális egészségügyi kezelésre lenne jogunk. Egy-két szemeszteren át a diákok Magyarországon tanulhatnak Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke szerint a leendő magyarországi státustörvény célja egyértelműen az, hogy olyan kedvezményeket nyújtson a határon túli magyaroknak, amelyek az érintettek szülőföldön maradását szolgálják. Szabó azt követően nyilatkozott ez ügyben, hogy a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ nevében jún. 23-án Tabajdi Csaba aggodalmait fogalmazta meg a majdani jogszabály koncepciójával kapcsolatban. A HTMH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a kedvezményekben nem részesülhetnének azok, akik bevándorlásukat kérték Magyarországra. - A HTMH elnöke elmondta, hogy a végleges koncepció júl. 15-e után kerülhet a kormány elé. A határon túli magyarok konzultatív fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet valószínűleg októberben tárgyalja, a parlament elé decemberben kerülhet a koncepció. Az anyaország határain kívül élő magyarok a tervek szerint az oktatás területén egy-két szemeszter erejéig kapnának Magyarországon képzési lehetőséget, emellett a kihelyezett tagozatokon való tanulás jogát biztosítanák számukra. A határon túli magyar tanulók magyarországi diákigazolványt és olyan kedvezményeket is kaphatnának, mint anyaországi társaik - fejtette ki a HTMH elnöke. Szabó Tibor a munkavállalással összefüggésben leszögezte: csak azok kapnának munkavállalási engedélyt Magyarországon, akik egy adott területen és szakmában hiányt pótolnának tevékenységükkel. Szabó Tibor alaptalannak nevezte azokat az aggodalmakat, amelyek szerint alanyi jogon járna a kárpát-medencei magyaroknak a magyarországi egészségügyi ellátás. Jelezte: a magyar költségvetés a tervek szerint alapítványi keretek között, Magyarország teherbíró képességének figyelembe vételével, bizonyos speciális kezelések igénybevételét támogatná az anyaország területén a határon túli magyaroknak. A jelenlegi tervek semmiképpen sem jelentik azt, hogy a magyarországi társadalombiztosítási rendszer teljes egészében a határon túli magyarok rendelkezésére állna - mutatott rá Szabó. Arról, hogy ki esik a törvény hatálya alá, a határon túli magyarok országonként egy-egy - még megalakításra váró - intézményének ajánlása alapján döntenek az illetékes magyarországi hatóságok. Ugyanakkor Szabó hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy a határon túliak a magyar állampolgárok jogainak rovására kapnának kedvezményeket. A státustörvény ugyanakkor kimondaná a kulturális szolgáltatásokra való jogot is. Lehetővé tenné, hogy a határon túli magyarok kulturális díjakban és kitüntetésekben részesülhessenek, valamint kulturális és tudományos ösztöndíjakhoz juthassanak. /Magyarságot igazoló hivatalok alakulnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2000. július 1.

Megérett az idő az úgynevezett státusz törvény megalkotására, amely a szomszédos országokban élő magyaroknak nyújt kedvezményeket, segítséget az oktatás, a kultúra, a munkavállalás, az egészségügy és néhány szociális területen is - hangsúlyozta Dávid Ibolya igazságügy-miniszter jún. 30-án Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozója záróülésén tartott beszédében. A tárca olyan kerettörvényt készít elő, amely megszabja a jogosultságoknak a feltételeit, az eljárás menetét, a Magyar Állandó Értekezlet és a társadalmi szervezetek szerepét, meghatározza a kedvezmények körét. "Ez ismét egy olyan törvény lesz, amely nem elválaszt, hanem egybekapcsol, nem jogokat csorbít, hanem jogokat ad." /Dávid Ibolya ígéretesnek festi le a státusztörvényt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2000. július 7.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakmai tevékenységét különböző szakértői, javaslati joggal rendelkező bizottságokban végzi. A köztudatban státustörvény néven megismert jogszabálytervezettel kapcsolatosan Varga Attila adott összefoglalót. A jelenleg kidolgozott koncepció kedvezményekről, tételes jogosítványokról és nem státusról, jogállásról szól. Valamennyi szakértői bizottság háromszor ülésezett, a harmadik ülésre, júniusra a magyarországi minisztériumok elkészítették "A szomszédos államokban élő magyarokat megillető egyes kedvezményekről" szóló törvény koncepcióját, melyet a szakértői bizottságok megvitattak. Júl. 15-ig a szaktárcák egyeztetnek, majd a kormány elfogadja a koncepció tézisét. Ezután kezdik el a kodifikációs, szövegszerkesztési munkát, amit a MÁÉRT csúcstalálkozója szeptember elején megvitat és ajánlásokat fogalmaz meg. Ezeket figyelembe véve, a kormány véglegesíti a törvénytervezetet és benyújtja az Országgyűlésnek, amely még az idén megkezdi a vitát, esetleg el is fogadja a törvényt. A törvény a szomszédos, az utódállamokban élő magyarságra vonatkozik, és nem vonatkozik a nyugati magyarságra. - Ami vélhetőleg szabályozásra kerül: a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy magát magyarnak vallja, illetve nyelvismerettel kell rendelkezzék. Mindez azonban kidolgozásra vár. A jogosultakról a határon túli magyar szervezetek fognak ajánlást tenni és egy magyar hatóság dönt. - A főbb területek, amelyekre a jogosítványok vonatkoznak majd: az oktatás, egészségügyi ellátás, szociális jellegű kedvezmények, munkavállalás területén gyakorolható jogok. /Varga Attila: Tájékoztatás a "státustörvényről" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 7./

2000. július 7.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakmai tevékenységét különböző szakértői, javaslati joggal rendelkező bizottságokban végzi. A köztudatban státustörvény néven megismert jogszabálytervezettel kapcsolatosan Varga Attila adott összefoglalót. A jelenleg kidolgozott koncepció kedvezményekről, tételes jogosítványokról és nem státusról, jogállásról szól. Valamennyi szakértői bizottság háromszor ülésezett, a harmadik ülésre, júniusra a magyarországi minisztériumok elkészítették "A szomszédos államokban élő magyarokat megillető egyes kedvezményekről" szóló törvény koncepcióját, melyet a szakértői bizottságok megvitattak. Júl. 15-ig a szaktárcák egyeztetnek, majd a kormány elfogadja a koncepció tézisét. Ezután kezdik el a kodifikációs, szövegszerkesztési munkát, amit a MÁÉRT csúcstalálkozója szeptember elején megvitat és ajánlásokat fogalmaz meg. Ezeket figyelembe véve, a kormány véglegesíti a törvénytervezetet és benyújtja az Országgyűlésnek, amely még az idén megkezdi a vitát, esetleg el is fogadja a törvényt. A törvény a szomszédos, az utódállamokban élő magyarságra vonatkozik, és nem vonatkozik a nyugati magyarságra. - Ami vélhetőleg szabályozásra kerül: a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy magát magyarnak vallja, illetve nyelvismerettel kell rendelkezzék. Mindez azonban kidolgozásra vár. A jogosultakról a határon túli magyar szervezetek fognak ajánlást tenni és egy magyar hatóság dönt. - A főbb területek, amelyekre a jogosítványok vonatkoznak majd: az oktatás, egészségügyi ellátás, szociális jellegű kedvezmények, munkavállalás területén gyakorolható jogok. /Varga Attila: Tájékoztatás a "státustörvényről" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 7./

2000. július 11.

A Határon Túli Magyarok Hivatala július 10-én Budapesten a határon túli magyarokról szóló törvény koncepciójáról szervezett tanácskozást. A megbeszélésen, melyen a határon túli magyar szervezetek vezetői voltak jelen, az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte. A találkozón az előző két szakbizottsági fordulóban kialakított és megfogalmazott szövegjavaslatot vitatták meg. A résztvevők egyeztették azokat az alapvető, eddig vitatott kérdéseket, melyek meghatározzák, kik lesznek a törvény alanyai, valamint, hogy melyek azok az intézményes keretek, amelyek a törvény alkalmazásához szükséges ügyvitelt biztosítják. A törvény hatálya alá esnek mindazok, akik a Magyarországgal szomszédos államokban élnek, magyarnak vallják magukat, és erről egy formanyomtatvány kitöltésével nyilatkozatot tesznek - ez szükséges, de nem elégséges feltétel. Ha a magyar identitásra vonatkozó alapvető ismérvek nem teljesülnek, akkor kiegészítő biztosítékokra van szükség. A határon túli magyar legitim szervezetek a felelősek és illetékesek a törvény adminisztrációs feladatait lebonyolítani, ott, ahol a magyar közösségek élnek. Takács Csaba hangsúlyozta annak szükségességét, hogy ezen túlmenően a törvénynek a jogosítványok szintjén arra kell törekednie, hogy megfeleljen a határon túli magyar közösségek és egyének elvárásainak. A törvény olyan kereteket kell hogy biztosítson, amelyek nem sérülhetnek vagy szűkíthetőek le akkor sem, ha Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. Szabó Tibor, a HTMH elnöke ismertette a törvény előterjesztésének naptári tervét, melynek megfelelően a határon túli magyar szervezetek képviselői a törvény előírásait egy soron következő MÁÉRT-ülésen vitatják meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11. - 1762. sz./

2000. július 31.

A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja címet viselte a XI. Bálványos Nyári Szabadegyetem zárórendezvénye, amelyen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Mircea Ciumara román államminiszter, Adrian Severin, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének nemrég megválasztott elnöke, Nicolae Manolescu, a Nemzeti Liberális Párt országos vezetésének néhány nappal korábban lemondott tagja, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ-elnök. A vitát Andreas Oplatka, a Neue Züricher Zeitung külpolitikai elemzője vezette. "Az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek a magyar-román kapcsolatokban, mert egy antikommunista, Európa irányába elkötelezett polgári kormány alakult Romániában, ezáltal pedig megszűnt a korábban a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés" - jelentette ki Orbán Viktor a szabadegyetemen. Ami a magyar-magyar viszonyt illeti, a miniszterelnök úgy értékelte: először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, amikor a kedvezőtlen külső feltételek megszűntek, és tényleges lehetőség van arra, hogy az itt élő magyarok számára a megmaradás és a gyarapodás megvalósítható programmá váljon. Magyarországon olyan kormány van, amely egységes egészként kezeli a Kárpát-medencei magyarságot. Ezért jött létre a Magyar Állandó Értekezlet, jogelvek helyett ezért léptek a tettek mezejére. Hangsúlyozta: a magyar-magyar és a magyar-román viszony konszolidálásán túl Magyarország a történelmileg és szellemileg létező Közép Európa gazdasági és politikai megteremtésének mentén tevékenykedik. Akik hajlandók elfogadni ezt a magyar ajánlatot, azokkal szívesen működnek együtt. Kérdés az, hogy Románia is társunk lesz-e - zárta előadását Orbán Viktor. Mircea Ciumara felszólalásában az EU-integráció fontosságát hangsúlyozta. Adrian Severin, a szabadegyetem gyakori vendége azt vallotta: a magyaroknak és a románoknak közös jövője mindenekelőtt egy új, egyesült Európában van, amelynek a különböző kultúrák, történelmi tapasztalatok szintézisévé kell válnia. Severin a multikulturalitásnak, a kultúrák együtt, nem pedig egymás mellett élésének a jelentőségét hangsúlyozta a balkanizmus, az egy etnikumú nemzetállam meghaladott eszméjével szemben. Nicolae Manolescu úgy értékelte: a magyar-román kapcsolatok kulcsa mindenekelőtt az RMDSZ. A szövetségnek olyan erős, európai szellemiségű politikai párttá kell kinőnie magát, amely minket, románokat is európai politizálásra tanít - vélte Manolescu, elismerően értékelve az RMDSZ kormányzati tevékenységét. Markó Béla kifejtette: elégedetlen a magyar-román kapcsolatok alakulásával. Az elmúlt időben bekövetkezett szemléletváltást, az RMDSZ kormányzási szerepvállalását nem sikerült úgy kihasználni, hogy az a kétoldali kapcsolatok épülésére vált volna. A szövetségi elnök szerint Magyarországnak ma lehetősége van arra, hogy összehangolja a térség integrációs törekvéseit. Markó szerint Magyarország elsősorban abban segítheti az erdélyi magyarságot, hogy idehaza tartsa fiataljait, s hogy egy jó, a tervezettnél jobb státustörvény szülessen, hogy Magyarországon és itthon is otthon érezhessék magukat. A magyar-román alapszerződés Markó szerint nem egy dinamikus, belső erők által szuverén módon létrejött termék, hanem azt s Nyugat diktálta. Tőkés László szerint Romániának most lehetősége nyílik arra, hogy felzárkózzon a nyugati keresztény értékrendhez, ebben pedig Erdélynek nagy szerepe van. Magyarország és az RMDSZ felismerte a románokkal közös érdeket, de nem ismerte fel, hogy ez a helyzet milyen jelentős alkupozíciót teremt számára. Javasolta: "a kincstári elégedettség, a teljesítetlen ígéretek, az öndicséret helyett valós lépéseket tegyünk a kérdések megoldására". Amivel nem lehet egyetérteni az Nyugat félrevezetése, a látszatkeltő politizálás, amely a romániai magyarság helyzetének súlyosbodásához vezet. Az előadásokat követően a meghívottak a hallgatóság kérdéseire válaszoltak. Orbán Viktor a magyarországi sajtó azon felvetését kommentálva miszerint a szabadegyetemen állítólag elhangzó nacionalista kijelentések azok, amelyek a meghívott román politikusokat távol tartják a rendezvénytől, elmondta nem éli meg kudarcként azt, hogy román kollégája, Mugur Isarescu nem jött el Tusnádra. Nem egy "meghiúsult kormányfői találkozóról van szó, a rendezőknek nem ennek összehozása volt a célja. De ha meghívták a magyar miniszterelnököt, kötelességüknek tartották hasonló meghívást intézni a román kormány vezetőjéhez is." A státustörvényről, külhoni állampolgárságról, kettős állampolgárságról szólva a magyar miniszterelnök kifejtette: minden alternatívát megfontolnak. De végiggondolták-e a javaslattevők azt, hogy milyen következményekkel járna az, ha Magyarország úgy dönt: teljes jogkörrel rendelkező állampolgárságot ad valamennyi Kárpát-medencei magyar számára. Véleménye szerint ez az intézkedés a szülőföldjüket elhagyni kívánókat bátorítaná. A MÁÉRT-t épp azért jött létre, hogy az ilyen "súlyos következményekkel járó egyébként legitim gondolatokat" elemezze - mondta a magyar kormányfő. Orbán kijelentette: a schengeni határok kiterjesztésének következményeit akkor lehet felmérni, ha eldőlt már az, milyen vízumpolitikát szándékozik érvényesíteni az EU Romániával szemben. Ugyanennél a kérdéskörnél kifejtette: nem Budapesten dől majd el, hogy "ki a magyar", tehát hogy kik esnek majd a státustörvény hatálya alá. Az alternatívákat a határon túli magyar szervezetek dolgozzák ki. A kérdésre, miszerint változik-e a magyar kormány biztatása az RMDSZ kormányban való részvételével kapcsolatban a sorra következő választások után, Orbán Viktor kijelentette: a magyar kormány azt az RMDSZ-álláspontot tartja hivatalosnak (mindaddig, amíg más jelzések nem érkeznek), hogy nem szerepel a terveik között az, hogy szövetségre lépjenek a mai román ellenzékkel, amennyiben az megnyeri a választásokat. A romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban megjegyezte: bár voltak kudarcok, lásd Marosvásárhely helyzetét, nem lenne szabad sikertelenségnek megélni az összehasonlíthatóan jobb eredményeket. /Székely Kriszta: Orbán Viktor a Székelyföldön. A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ A Romániai Magyar Szó bőven idézett Orbán Viktor beszédéből: "Időm korlátozottsága miatt elsősorban állításokra kell szorítkoznom és érvelésekre, indoklások megadására kevésbé lesz módom. Mondandómat azzal szeretném kezdeni, hogy az ember benne él egy korszakban, annak a sajátos történeti jelentőségét, miután benne él, nem mindig tudja felmérni. Ennek ellenére, mi egy történeti pillanatban vagyunk, ha nem is érezzük ezt mindennap. Az egész Európai Unió metamorfózison megy át. A kibővítési tárgyalások Romániával is megkezdődtek. Magyarország tagja a NATO-nak, egy nagyon határozott misszióval, a délkelet- európai stabilitás kiépítésében való közreműködéssel. A magyar gazdaság tíz év zsugorodás után növekedésnek indult, regionális befolyása, hatása is növekszik. Ez jótékonyan hat nem csak a Magyarországon élő magyarokra, hanem - véleményünk szerint - hamarosan érezhető módon az egész Kárpát- medencében élő magyarságra is. A magyar állam tárgyalásai az Európai Unióval a végső szakaszhoz érkeztek. Hogy a végső szakasz milyen hosszú lesz, az egy más kérdés. Ez az a helyzet, amiben érdemes a román-magyar viszonyról véleményt cserélni. Első állításom az, hogy Magyarország támogatja Románia NATO-tagságát. Nem csak elvi okokból, hanem azért, mert mi, magyarok, amiután bent vagyunk, érzzük ennek jótékony hatását. Ma a NATO bővítés nem szerepel a NATO politikai napirendjén. Erről ugyan esik szó itt-ott, amott, de nincs olyan hivatalos NATO-dokumentum, mely a legfontosabb kérdésként jelölné meg a további bővítés ügyét. A magyar diplomáciának ma azért is kell dolgoznia, hogy a NATO bővítése továbbra is napirenden legyen. A második állításom az Európai Unióra vonatkozik. Az EU 1990-ben egy történelmi lehetőséget mulasztott el, ez mostmár látszik. A dilemma úgy hangzott, az egyébként Nyugat- Európához köthető, szervesen létező Közép-Európa legyen a legfontosabb az Unió számára, vagy a már meglévő keretek helyett/mellett az Unió együttműködésének, belső szerkezetének az elmélyítése. Az Unió e második forgatókönyvet választotta, ezért van az, hogy 1990 óta egyfolytában öt évre vagyunk az Európai Uniós tagságtól. És ez ma sincs másként. Ezzel függ össze a vízumkényszer problémája. Ami a román-magyar viszonyt illeti: az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek. A választások jelentették a fordulópontot. Azért, mert egy antikommunista, európai irányban elkötelezett polgári kormány alakult Romániában. Ez egy történelmi esély volt és egy történelmi kísérlet zajlik. Ennek a végéhez vagy első fejezetének végéhez érkeztünk el, amikor Romániában a magyarok részt vettek a polgári kormány működtetésében. Ennek a mérlegét megvonni nekem nem dolgom. Ráadásul a helyzet rendkívül egyszerű, mert mind az RMDSZ-nek, mind a román polgári kormánynak van saját programja, amihez képest meg lehet mondani, abból mi valósult meg és mi nem. Egy dolgot mindenképpen szeretnék elmondani. Van egy választóvonal a '96-előtti és a '96 utáni román-magyar viszony szempontjából. Azt talán rögzíthetjük, hogy a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés 1996 óta nem volt Romániában. Ennek megléte illetve hiánya választja el a 96 előtti és a 96 utáni időszakot a két egymástól különböző korszakra az én Budapestről kialakuló látásom szerint. A demográfiai helyzet a Kárpát-medencében a magyarság körében nem változott. A romló tendenciák fennmaradtak, de azt is megemlíthetem, hogy először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, hogy megszűntek a kedvezőtlen külső körülmények, legalábbis ezek egy része, beleértve a Budapestről jövő időnkénti értetlenséget is, és tényleges lehetőség van arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság számára a megmaradás és a gyarapodás valósággá tehető program legyen. Ráadásul egy olyan kormány van Magyarországon, mely egyben látja a Kárpát-medencei magyarságot, döntését is ez vezeti. Ezért hoztuk létre az Magyar Állandó Értekezletet. A jogelvek helyett ezért léptünk át a tettek mezejére más kérdésekben, mint pl. a magyar egyetemnél, és ezért akarunk egyébként egy státustörvényszerűséget, amiről még viták vannak, létrehozni. Láttam olyan pólót, amire az van írva: magyar vagyok nem turista. Ez nagyon helyes, ez a státustörvény kiindulópontja. A román-magyar kapcsolatok kulcsa Románián belül van, és ezt a jövőben is követendő irányként tudjuk megjelölni a magyar diplomácia számára. Szeretném, ha a román-magyar viszonyt, valamint a magyar-magyar viszonyt közép-európai összefüggésbe is tudnánk helyezni. A magyar kormány hisz abban, hogy létezik Közép-Európa és lehetséges egy közép-európai építkezés. Ez lehetséges a politika világában és lehetséges gazdaság világában is. A politika világában két lépést tettünk: az első, hogy a magyar választások után a polgári kormány újra vitalizálta a visegrádi együttműködést. Most szeptemberben pedig meg fog történni az, hogy az eddig létezett szlovén-olasz- magyar hármas együttműködést Horvátország befogadásával négyes együttműködésre fogjuk kibővíteni. Erről megszületett a szükséges politikai döntés. A gazdasági építkezés terén: Szlovénia esetében összekötöttük a magyar-szlovén vasúti rendszert, Horvátországban közös kikötőt építünk Rijekában, közös autópálya programot valósítunk meg és összekötöttük tavaly a horvátországi és a magyarországi elektromos rendszereket. Szlovákiával közösen felépítjük a hidat, amely Esztergomban és Kispárkánynál található és elvi megállapodás született politikai szándéknyilatkozatok szintjén a Miskolc-Kassa autópálya megépítésére. Ukrajnával is megállapodásunk van egy határmenti fejlesztési térség létrehozásáról. Ezek nem különálló történetek mindössze, hanem egy Magyarország által kialakított közép- európai építési koncepció. Van ilyen értelemben a magyar viszonyon is túllépő, történelmileg és szellemileg létező Közép-Európát gazdaságilag és politikailag is újra megteremteni akaró magyar szándék, illetve magyar ajánlat. Aki hajlandó ezt az ajánlatot elfogadni, hajlandó velünk társulni e célok érdekében, azzal mind a gazdaság, mind a politika világában örömmel működünk együtt. A kérdés, hogy Románia a jövőben milyen társuló partnerünk lesz ebben majd." /A 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetem zárónapján hallottuk ...ORBÁN VIKTORTÓL. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-404




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998