udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Allami Operahaz (Budapest)

2004. május 3.

Százezrek ünnepelték a hétvégén tűzijátékkal, koncertekkel, népünnepélyekkel tíz ország – köztük Magyarország – EU-csatlakozását, Európa történelmi újraegyesítését. „Kompország végképp kiköt a nyugati parton” – mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a budavári Sándor-palotában tartott ünnepségen. Kisrozvágyban a trianoni döntéssel kettészakított történelmi Bodrogköz több mint félszáz településének képviselői találkoztak. Az Unió új határánál, Ártándnál torlódás alakult ki: a magyar hatóságok az uniós követelményeknek megfelelő új vámolási és adatfeldolgozási eljárásra tértek át, ami kilépésnél 8-9 órára hosszabbította meg a teherjárművek várakozási idejét. „A magyar EU-csatlakozás hatalmas esély a határon túli magyarságnak” – jelentette ki a budapesti Operaházban rendezett díszelőadáson Markó Béla RMDSZ-elnök. „A magyar nemzet ma nagyobbrészt már házon belül van, csak a kisebbik részét kell az elkövetkező években közösen bevinni” – közölte az RMDSZ elnöke. Markó kifejtette: alig várja, hogy eltűnjön „legcsúnyább szószerkezetünk, legmegalázóbb nyelvi leleményünk, a határon túli magyar”. Értelmét veszti a Kárpát-medencében sok-sok szembenállás népek és nemzetek között, „végre feloldhatjuk a trianoni traumát, mert értelmét veszti maga Trianon is” – jelentette ki a politikus. /Kompország kikötött a nyugati parton. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2004. június 19.

Simon Gábor, a kolozsvári Magyar Opera igazgató összegezte az évadot: öt bemutatót tartottak. A kortárs operától (Leonce és Léna) a klasszikus operettig (Bob herceg), a rockoperától (Betlehem csillaga) a modern táncművészetig (Vibration) terjed kínálatuk. Emellett zenetörténeti fontosságú a Liszt-opera /A szerelem kastélya/. Már folynak a nyolcadik Erkel-opera, a Dózsa György előkészületei, próbái. Az opera premierje júliusban lesz Gyulán, Kolozsváron pedig ősszel mutatják be. Az évad során 84 előadást tartottak, havonta átlagosan tízet. A Magyar Kultúra Világnapját is megünnepelték, és rendeztek farsangi operabált is. Újdonság, hogy az emeleti előcsarnokban kiállításokat rendeznek.- Az opera törzsközönsége stabil. A budapesti Operaház azzal fogja támogatni a kolozsvári Operát, hogy átvállalja egyes vendégénekesek, karmesterek honoráriumának kifizetését. /Hintós Diana: Évadzárás a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2004. augusztus 26.

Torockón koncertek, nótaestek színhelye volt a Kriza János Művelődési Ház. Fellépett a 150 tagú szentegyházi gyermek-filharmónia, Haáz Sándor karnagy vezényletével. Haáz Sándor szigorúan és következetesen foglalkozik növendékeivel, próbákról nincs hiányzás, a kórusba felvételi vizsgával lehet csak bejutni. Aug. 14-én, a nótaesten zsúfolásig megtelt a terem. Felléptek Ötvös Csilla, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Fényes György, az ATV közkedvelt magyarnóta- és cigánydal-énekese, valamint a torockói származású, Budapesten élő Vígh Levente nótaénekes. A fellépéseket Horváth Sándor és híres cigányzenekara kísérte. /Szabó Emese: Előadóestek Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

2005. január 24.

Január 21-én elhunyt Budapesten a Kútvölgyi Kórház intenzív osztályán Balogh Ferenc hegedűművész. Az 1920-ban Aszódon született művész életpályája 1932-től Székelyudvarhelyről indult, ott végezte a középiskolát. Budapesten végezte a Zeneakadémiát. Székelyudvarhelyen a helybéli Református Tanítóképzőnek és a Református Kollégiumnak lett zenetanára. Később a kolozsvári Állami Magyar Operához hívták hangversenymesternek, több évtizedig tanított a zeneművészeti főiskolán. 1946-tól évi 10–15 hangversenyt adott. Később csak hegedűesteket tartott – többnyire ingyen. Végigkoncertezte Erdély hangversenytermeit és templomait. Gyakran hangversenyezett Székelyudvarhelyen, abban a városban, mely elsőnek értékelte tehetségét és művészetét. Utoljára tavaly októberben hangversenyezett kedvenc városában: a Székelyföldi Szimfonikus Zenekar szólistájaként csodálhatta meg játékát a közönség. /Elhallgatott Balogh Ferenc hegedűje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 24./ 85 éves korában elhunyt Balogh Ferenc nyugalmazott egyetemi tanár, a magyar és az európai zene hűséges képviselője és mestere, aki 1948-tól 1988-ig Kolozsváron szolgálta az erdélyi magyar kultúrát. A professzort 2003-ban Márton Áron emlékéremmel tüntették ki. 1939-ben, az első Enescu versenyen – ahol maga George Enescu is jelen volt – az első díjat: Nicola Amati, cremonai hegedűkészítő mester műhelyéből kikerült hegedűt – Balogh Ferenc nyerte meg. George Enescu meghívta Párizsba, hogy további tanulmányait az ő vezetésével végezze. Azonban Marosvásárhely román prefektusa, Dandrea azt a feltételt szabta kiutazásához, hogy térjen át az ortodox hitre és változtassa meg a nevét Baloghról – Bologára. Balogh Ferenc ezt nem tette meg, így párizsi utazása elmaradt. Észak-Erdély visszatérése után, 1940 októberében felvételizett a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol azonnal harmadévre vették föl. Versenyvizsgát tett a budapesti Operaház zenekarába, ahová felvették. 1945 telén Kodály Zoltán tanácsára haza ment Székelyudvarhelyre. 1948-ban nyitották meg a Kolozsvári Magyar Operát, ahová Balogh Ferencet hangversenymesternek hívták meg, majd az 1949-ben alapított Magyar Művészeti Intézethez tanárnak. Balogh Ferenc a Magyar Művészeti Intézet erőszakos bezárása után, 1953-tól 1982-es nyugdíjaztatásáig a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskola professzora volt. Százhét növendék végzett nála: négy román, öt szász és kilencvennyolc magyar. /A zene szolgálatában. In memoriam Balogh Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2005. május 17.

Május 16-án Gyimesfelsőlokon és Csíkszeredában tartottak előadást a budapesti Magyar Operaház előadóművészei. A hangverseny jótékonysági jellegű volt, az adományozott összegeket a moldvai csángók megsegítésére ajánlották fel a művészek. /Takács Éva: Budapesti előadóművészek Operagálája. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

2005. augusztus 30.

Airizer Csaba operaénekes művészi pályája Temesváron bontakozott ki – ide mindig hazajön –, 20 évadot énekelt a helyi Operában, a rendszerváltást követően rövid szegedi kitérővel a budapesti Operaházba vezetett az útja. Azóta “körbeénekelte” a földgolyót. Iskolás éveiben, Kolozsváron sportolt, bokszolt. Négyszer felvételizett Kolozsváron (akkoriban egy-egy hely volt a Zeneakadémián), közben a Magyar Opera kórusában énekelt. Bukarestben az első próbálkozásra bejutott. Az államvizsga után egyetlen basszus énekesi állás volt az országban, a temesvári társulatnál. Így került Temesvárra. 1989 után a budapesti Állami Magyar Operaház tagja lett. Airizer Csabának eddig 1810 előadása volt, 137 szerepet énekelt (opera, operett, vokál-szimfonikus művek), hét nyelvet beszél, négy nyelven (köztük japánul is) meg tudja értetni magát. Határidőnaplója két évre előre betelt. /Szekernyés Irén: A Kékszakállú herceg nem Drakula. Beszélgetés Airizer Csaba operaénekessel. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

2005. szeptember 13.

Szeptember 12-én tartotta évadkezdő gyűlését a kolozsvári Magyar Opera társulata. A társulat több meghívásnak fog eleget tenni. Svájcban és Spanyolországban vendégszereplésre nyílik lehetőség. Szeretnének jó kapcsolatot kialakítani a budapesti Operaház frissen kinevezett igazgatóival. Ebben az évadban leghamarabb decemberre várható egy Mozart-opera – La finta giardiniera, azaz A furfangos kertészlány – bemutatója, a Mozart-fesztivál keretén belül. Az évadkezdő előadás szeptember 18-án lesz, a hagyományhoz híven Erkel-operával, ezúttal a Bánk bánnal. Főszerepekben: Cseterki Ferenc és Marton Melinda. /Nagy-Hintós Diana: Évadkezdés a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2006. január 25.

Hosszú távú együttműködési megállapodást kötött egymással a magyar operajátszást képviselő két intézmény, a Magyar Állami Operaház és a Kolozsvári Magyar Opera január 24-én Budapesten. A dokumentumot a kolozsvári dalszínház részéről Simon Gábor igazgató, a budapesti Operaház nevében Hegyi Árpád Jutocsa főigazgató látta el kézjegyével. A magyar operajátszást ez a két önálló intézmény képviseli a világon. Ezen túlmenően a magyar operatörténet kezdetei Kolozsvárhoz kötődnek, ahol 213 éve megszakítás nélkül játszanak operát. A Kolozsvári Magyar Opera az egész erdélyi magyar közösség számára hivatott közvetíteni az operaműfaj értékeit. Simon Gábor elmondta, hogy a kolozsvári operaház társulata első ízben 1991-ben járt vendégszereplésen Budapesten. /Együttműködik a pesti és a kolozsvári opera. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25

2006. június 6.

A Bánk bánból ismert fohászból kiragadott, Hazám, hazám, te mindenem mottóval operagála-sorozatot tartanak a budapesti Magyar Állami Operaház előadóművészei. Jótékonysági koncertjükkel június 4-én a sepsiszentgyörgyieket, 5-én a csíkszeredai közönséget lepték meg. Június 6-án Gyergyószentmiklóson, majd Székelyudvarhelyen lépnek fel. A belépőjegyek jelképesek, az adományozott összeget a moldvai csángók testi és szellemi épülését szolgáló célokra ajánlják fel. /Antal Ildikó: Operadal és zenei áhítat a csángó magyarokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

2006. július 18.

1991-ben a Bögöz községhez tartozó, akkor 149 lakosú Mátisfalva hasznos testvértelepülési kapcsolatra lelt. A németországi Oftershein település lakói úgy határoztak, hogy a jövőben támogatni fogják ezt a kicsi, de tiszta települést. Anyagi támogatásukkal azóta a faluba bevezették a vizet, a földgázt, és új telefonhálózatot létesítettek. E kapcsolat kialakulásában és fejlesztésében legfőbb szerepe az udvarhelyi Tótharsányi József nyugalmazott tanárnak volt, aki már az 1980-as évek közepén házat vásárolt e településen. Mátisfalva Agyagfalvától délnyugatra haladva másfél km-es távolságra, festői környezetben terül el. Ebben a faluban született dr. Palló Imre, a budapesti Operaház egykori szólóénekese és igazgatója. Tótharsányi József a székelyudvarhelyi mezőgazdasági szakközépiskola igazgatója volt 1986-ban, amikor Mátisfalván házat vásárolt. Abban az időszakban úgy nézett ki, hogy e kis falu is áldozata lesz a diktatúra urbanizációs mániájának. A tanár anyanyelvi szinten beszélt németül, 1989 után több segélyhozó csoportnak tolmácsolt, így került kapcsolatba az oftersheinieknekkel. A falu jövőjéjét a faluturizmusban látják. /László Miklós: Mátisfalva jövője lehetne a faluturizmus. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./

2006. október 12.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt nemcsak a parlamentben, hanem az október 23-i ünnepségeken is bojkottálja az ellenzék. Orbán Viktor kijelentette, hogy a Fidesz nem fog együtt ünnepelni október 23-án Gyurcsány Ferenccel. A tervezett program szerint Sólyom László köztársasági elnök az Operaházban mond majd beszédet, az 56-os emlékművet Kosáry Domokos történész avatja, Gyurcsány Ferenc pedig a parlamentben fog beszélni. Kossuth téri beszédében a KDNP elnöke, Semjén Zsolt bejelentette, hogy bojkottálni fogják a magyar közszolgálati adó Napkelte című műsorát. Ezt azzal indokolta, hogy a lakájmédia elleplezi a hazugságot, ehhez nem akarnak asszisztálni. Az MTV erre közleményt adott ki, melyben reményüket fejezik ki, hogy minden parlamenti párt politikusa elfogadja a legnézettebb reggeli műsor meghívását. A Kossuth téri tüntetők közben nyílt levelet fogalmaznak az egykori demokratikus ellenzék vezetőinek: Kis Jánosnak, Tamás Gáspár Miklósnak és Kőszeg Ferencnek, arra kérve a címzetteket, hogy „a sajtó nyilvánosságán keresztül ítéljék el a nyílt kommunista restauráció fenyegetését, valamint a rendőri, bírói túlkapásokat és az értelmetlen erőszakot”, s hogy „hazai és a nemzetközi kapcsolataik felhasználásával tegyenek meg mindent erkölcsi forradalmunk fiatal tagjainak kiszabadítása érdekében”. /Guther M. Ilona: Bojkottálja október 23-át a Fidesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

2007. szeptember 11.

A Kolozsvári Magyar Opera új évadjának programját Simon Gábor igazgató és Szép Gyula aligazgató ismertette. Az évadnyitó előadás szeptember 23-án lesz Kálmán Imre Csárdáskirálynő c. művével, vezényel Incze G. Katalin. Szeptember 27-én Verdi Rigolettóját tűzték műsorra, Horváth József vezényletével. Október 7-én lesz a tavalyi Bartók-napok elmaradt „adóssága”, A csodálatos mandarin bemutatója, vezényel Jankó Zsolt. A táncjátékesten A fából faragott királyfival együtt mutatják be a darabot. Október 11-én G. Puccini Bohémélet c. darabját láthatja a közönség, a budapesti Operaház vendégművészeinek fellépésével, vezényel Selmeczi György. Októberben még a Marica grófnő, A bajadér és a Csárdáskirálynő kerül műsorra, továbbá Operettgálára várják a közönséget, valamint tudományos ülésszak lesz. /F. I. : Készen áll az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2007. október 17.

Puccini Bohémélet című operáját a budapesti Magyar Állami Operaház vendégművészeivel közösen adta elő október 11-én a kolozsvári Magyar Opera. /Csákány Csilla: Bensőséges hangulatot sugárzó Bohémélet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2007. október 22.

Budapesten az Operaházban október 22-én, a forradalom kitörésére emlékező díszelőadáson Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mond beszédet. A Fidesz és a KDMP az Astoriához várja híveit. A beszédek elhangzása után az ünneplők a Terror Házához vonulnak. Október 22-én és 23-án a rendőrség szinte a fél Budapestet lezárja. Az állami megemlékezések mellett a Fidesz nagygyűlése miatt lesznek még komoly korlátozások. A forradalom kitörése évfordulójának napján teljesen körbezárják az Opera környékét, gyalogosan sem lehet arra közlekedni. A Fidesz békés, nyugodt megemlékezést akar. Beszédet mond Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, ‘56-os halálraítélt, Tarlós István, a Polgári Szociális Bázis vezetője, a népszavazási kampány politikai felelőse, és Tőkés László királyhágómelléki református püspök. Az ünnepi megemlékezéseket megelőzően Gyurcsány azt mondta: „Másképp ítéli meg a forradalmat egy túlélő hős, és másképp az, akinek lelőtték az édesapját. Másképp ítéli meg Kádár-népe Nagy Imre örökségét, és másképp viszonyul ehhez a modern baloldal”. Szerinte egy biztos: progresszív szocialista nem közösködik Kádárral. /Megemlékezések ‘56-ra – óvintézkedésekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2008. szeptember 22.

„Sem a magyar dráma, sem a magyar drámaíró, de a magyar színész sorsa sem volt könnyű soha – mi sem jelzi ezt jobban, mint az, hogy Madách Imre nem érhette meg Az ember tragédiájának bemutatóját, mert bemutatására csak halála után majd negyedszázaddal kerülhetett sor. Aligha találhattunk volna megfelelőbb napot a magyar dráma ünnepére, mint éppen szeptember 21-ét, ezt is kerek egy évszázaddal a Tragédia első bemutatása után” – fogalmazta meg levelében Demeter András István művelődési államtitkár. Nyilvános beszélgetést szervezett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Hogyan születik egy magyar dráma? címmel. A beszélgetés résztvevői: Király Kinga Júlia drámaíró, A szerencsefia című mesejáték szerzője és Kovács András Ferenc költő, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője. Budapesten a rendezvények központjába a Nemzeti Színház került, a színház előtti szoborparkban leleplezték Bessenyei Ferenc szobrát. Az Andrássy úton Színházi korzó nyílt, a Magyar Állami Operaház előtt pedig színpad létesült, ahol tíz színház új évadjából kaphattak ízelítőt az érdeklődök. A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik a magyar dráma napját. /Antal Erika, Darvas Beáta, Kánya Gyöngyvér: A Magyar Dráma születésnapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998