udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 43 találat lapozás: 1-30 | 31-43
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Ujsagirok Orszagos Szovetsege /MUOSZ/

1995. február 20.

Horn Gyula miniszterelnök febr. 20-án a Magyarországi Nemzetközi Sajtó Egyesület /HIPA/ tagjai előtt beszélt a MÚOSZ székházban. Szlovákiával kapcsolatban van esély arra, hogy márc. 20-ig megkössék az alapszerződést, de erre nincs garancia. A román-magyar alapszerződés márc. 20-ig történő megkötésének kisebb az esélye. Az önrendelkezésen alapuló autonómiával kapcsolatban kijelentette: "Magyarország a határokon túl élő magyarok azon igényeit támogatja, amelyek fellelhetők különféle nemzetközi szervezetek dokumentumaiban." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

1996. május 15.

Személyiségi jogaiban durván sértette az, hogy Melescanu külügyminiszter románnak nevezete és román nevet adott neki, nyilatkozta az Erdélyi Napló munkatársának, Simon Juditnak Torgyán József. A román bíróság előtt kér elégtételt, meghívja az emberjogi szervezetek képviselőit is, a bíróság előtt magyarul kíván szólni. Eckstein-Kovács Péter szerint Torgyán Józsefnek van jogalapja bírósághoz fordulni. Bencsik András, a Magyar Újságírók Szövetsége /MÚOSZ/ főtitkára szerint ez fölösleges politikai akció, szerinte ez nem tenne jót az erdélyi magyarságnak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./

1997. március 13.

Márc. 15-én a Magyar Újságírók Országos Szövetsége /MÚOSZ/ örökös taggá avatta többek között a következőket: Fejtő Ferenc, Kende Péter, Méray Tibor, Molnár Miklós, Obersovszky Gyula, Tardos Tibor és Tollas Tibor. Az Aranytoll kitüntetésben két határon túli részesült: Kántor Lajos és Szász János. /Magyar Nemzet, márc. 17./

1997. március 13.

Márc. 15-én a Magyar Újságírók Országos Szövetsége /MÚOSZ/ örökös taggá avatta többek között a következőket: Fejtő Ferenc, Kende Péter, Méray Tibor, Molnár Miklós, Obersovszky Gyula, Tardos Tibor és Tollas Tibor. Az Aranytoll kitüntetésben két határon túli részesült: Kántor Lajos és Szász János. /Magyar Nemzet, márc. 17./

1997. június 28.

A Magyar Újságírók Közössége /a MÚOSZ melletti másik szövetség/ immár ötödik alkalommal adta át a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat. A kitüntettek között volt Beke György író, aki az erdélyi magyarság életét bemutató szociográfiai köteteiért, fél évszázados riporteri munkásságáért, újságírói életművéért részesült a díjban. /Új Magyarország, jún. 28./

1997. október 21.

A nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tanévnyitója alkalmával Nagyváradon találkozott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének /MÚOSZ/ és a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ vezetősége. A két szervezet dokumentumot írt alá az együttműködésről. A megállapodás értelmében szerkesztőségcserét szerveznek, együttműködési tervet készítenek oktatási, szakképzési, szociális és más területeken. Gondoskodnak kiadványaik cseréjéről. A MÚOSZ és a MÚRE vezetősége évente legalább kétszer tanácskozni fog. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 21./

1997. október 21.

A nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tanévnyitója alkalmával Nagyváradon találkozott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének /MÚOSZ/ és a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ vezetősége. A két szervezet dokumentumot írt alá az együttműködésről. A megállapodás értelmében szerkesztőségcserét szerveznek, együttműködési tervet készítenek oktatási, szakképzési, szociális és más területeken. Gondoskodnak kiadványaik cseréjéről. A MÚOSZ és a MÚRE vezetősége évente legalább kétszer tanácskozni fog. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 21./

1998. március 16.

A szabadságharc 150. évfordulóján kitüntetettek között több erdélyi volt: Lászlóffy Aladár költő Kossuth-díjat, Bálint Tibor író és Kántor Lajos irodalomtörténész József Attila-díjat kapott, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ a Magyar Újságírók Országos Szövetsége /MÚOSZ/ Aranytoll-díjban részesítette Halász Annát. /A Hét (Bukarest), márc. 19./

1998. március 16.

A szabadságharc 150. évfordulóján kitüntetettek között több erdélyi volt: Lászlóffy Aladár költő Kossuth-díjat, Bálint Tibor író és Kántor Lajos irodalomtörténész József Attila-díjat kapott, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ a Magyar Újságírók Országos Szövetsége /MÚOSZ/ Aranytoll-díjban részesítette Halász Annát. /A Hét (Bukarest), márc. 19./

1999. március 15.

Márc. 15-én a MÚOSZ /Magyar Újságírók Országos Szövetsége/ Aranytoll-díjat adott két határon túli újságírónak, Szőcs Istvánnak /Kolozsvár/, a hajdani Utunk kolozsvári irodalmi hetilap, illetve a volt Előre bukaresti napilap szerkesztőjének és Ozsvald Árpádnak /Pozsony/, a már megszűnt Hét /Pozsony/ hetilap szerkesztőjének. /Magyar Hírlap, márc. 16./ A szabad sajtóért díjat a határon túliak közül Bíró Béla /Brassói Lapok/ és Szigeti László /Kalligram, Pozsony/ nyerte el. /Napi Magyarország, márc. 17./

1999. március 15.

Márc. 15-én a MÚOSZ /Magyar Újságírók Országos Szövetsége/ Aranytoll-díjat adott két határon túli újságírónak, Szőcs Istvánnak /Kolozsvár/, a hajdani Utunk kolozsvári irodalmi hetilap, illetve a volt Előre bukaresti napilap szerkesztőjének és Ozsvald Árpádnak /Pozsony/, a már megszűnt Hét /Pozsony/ hetilap szerkesztőjének. /Magyar Hírlap, márc. 16./ A szabad sajtóért díjat a határon túliak közül Bíró Béla /Brassói Lapok/ és Szigeti László /Kalligram, Pozsony/ nyerte el. /Napi Magyarország, márc. 17./

1999. március 29.

Márc. 27-28-án Szovátán tartotta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületek (MÚRE) tisztújító közgyűlését. A kétnapos tanácskozáson áttekintették a romániai magyar sajtó helyzetét, módosították a mintegy 500 romániai magyar újságírót tömörítő MÚRE alapszabályzatát, és megválasztották a testület új vezetőit. Az egyesület új elnöke: Csép Sándor, az RTV kolozsvári magyar adás főszerkesztője /Az eddigi elnök Ágoston Hugó volt/. - A közgyűlés alkalmával átadták a MÚRE 1998-as díjait. Életműdíjat kapott Szőcs István neves kolozsvári író, újságíró, akinek az idén munkássága elismeréséül Aranytollat adományozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is. /Csép Sándor a MÚRE új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Ügyvezető elnök a marosvásárhelyi Gáspár Sándor maradt, az írott sajtóért felelős alelnöknek a nagyváradi Szilágyi Aladárt választották. Az elektronikus média bizottságát is vezető alelnök Boros Zoltán lett. A további négy állandó szakbizottság közül a médiapolitika "tárcája" ismét Magyari Tivadaré. A tisztújítás folytatásaként megválasztották a MÚRE területi megbízottjait: a Kolozs megyei felelős Makkay József lett. /MÚRE-közgyűlés Szovátafürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2000. március 15.

Március 15-én a Háromszék két munkatársa, Sylvester Lajos és Áros Károly részesült rangos anyaországi elismerésben. Sylvester Lajosnak a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége "több évtizedes, eredményes újságírói munkássága elismeréseképpen Aranytollat adományozott", Áros Károlyt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége tüntette ki MOB-médiadíjjal. /Kitüntetettjeink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

2000. március 21.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége március 15-én Aranytollal tüntette ki Kacsir Máriát. A rég megérdemelt elismerés fényét az is növeli, hogy az Aranytollat olyanok társaságában vehette át, mint a költő Faludy György, a szintén színikritikus Földes Anna vagy az erdélyi magyar sajtó munkásai közül Sylvester Lajos. Kacsir Mária közel fél százada a legavatottabb hazai a színikritikusok egyike. Írásai hitelesen tájékoztatják a szakma művelőit és barátait arról, ami ma a színpadon történik. A drámairodalom klasszikus értékeihez vonzódó, a szövegek megítélésében toleránsan konzervatív ízlésű kritikus példásan fogékonynak bizonyult a korszerű színpadi formanyelv különböző változatainak befogadásában. /Gálfalvi Zsolt: Kacsir Mária aranytolla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2000. április 4.

A magyarországi sajtóviszonyok tanulmányozása céljával töltött egy hetet Budapesten a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium nappali tagozatának húsz hallgatója. A hallgatókat fogadta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke is, aki válaszolt kérdéseikre. A Magyar Újságírók Országos Szövetségében Wisinger István elnök beszélt a magyar sajtóviszonyokról, a két országos napilap, a Magyar Nemzet és a Napi Magyarország közelgő fúziójáról. A hallgatók jártak az Országházban is, megtekinthették a Szent Koronát. "Kiemelkedő momentum minden évben a Népszabadság felkeresése" - olvasható a beszámolóban. Fogadta a hallgatókat Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke is. /(szűcs): Sajtóközelben Budapesten. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./

2000. május 19.

Elhunyt kolozsvári otthonában Gáll Ernő /Nagyvárad, 1917. ápr. 4. - Kolozsvár, 2000. máj. 17./ 83 éves akadémikus, szerkesztő, szociológus és filozófus. Kolozsvárott tanult jogot és filozófiát. A negyvenes években a buchenwaldi koncentrációs táborba hurcolták. 1945-1949 között az Igazság című napilap főszerkesztője, 1949-1952 között az Utunk című hetilap felelős szerkesztője volt. 1949-től a kolozsvári Bolyai, majd 1959-től a Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófiatanára volt. 1952 és 1957 között a Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesi tisztét töltötte be. 1957-től 1984-ig főszerkesztője volt a Korunknak. Tagja volt a román Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának. A Román Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta. 1996-ban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll-díjával és a Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki. Eszméihez, életútjához hű maradva, a térség egyik legjobb nemzetiségiszociológusává nőtte ki magát. /Elhunyt Gáll Ernő kolozsvári akadémikus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Szilágyi Júlia nekrológjában hangsúlyozta, hogy Gáll Ernő baloldali gondolkodású volt és vállalta a múltját, nem tagadott meg semmit. /Szilágyi Júlia: Búcsú Gáll Ernőtől (1917-2000). Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2000. október 11.

Tisztújító küldöttgyűlést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége /MÚOSZ/. Az írott és a sugárzott média több mint 7000 munkatársát tömörítő szervezet rendezvényén a magyarországi társszervezetek küldöttei mellett a Kárpát-medence magyar újságíró-társadalma is képviseltette magát. A MÚOSZ tiszteletbeli elnöke továbbra is Gömöri Endre maradt, elnökévé ismét Wisinger Istvánt, az ismert televíziós személyiséget választották. Elfogadtak egy olyan közös etikai alapelveket összefoglaló tervezetet, melyet a MÚOSZ mellett a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, valamint a Sajtószakszervezet dolgozott ki. A Kárpátaljai Magyar Újságírók Szervezete és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete csatlakozott a négy magyarországi szervezet törekvéseihez. Ilyenformán a határon túli szervezetek szorosabbra fűzhetik kapcsolataikat a magyarországiakkal. /Szilágyi Aladár: MÚOSZ-tisztújítás. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 11./

2000. október 11.

Tisztújító küldöttgyűlést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége /MÚOSZ/. Az írott és a sugárzott média több mint 7000 munkatársát tömörítő szervezet rendezvényén a magyarországi társszervezetek küldöttei mellett a Kárpát-medence magyar újságíró-társadalma is képviseltette magát. A MÚOSZ tiszteletbeli elnöke továbbra is Gömöri Endre maradt, elnökévé ismét Wisinger Istvánt, az ismert televíziós személyiséget választották. Elfogadtak egy olyan közös etikai alapelveket összefoglaló tervezetet, melyet a MÚOSZ mellett a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, valamint a Sajtószakszervezet dolgozott ki. A Kárpátaljai Magyar Újságírók Szervezete és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete csatlakozott a négy magyarországi szervezet törekvéseihez. Ilyenformán a határon túli szervezetek szorosabbra fűzhetik kapcsolataikat a magyarországiakkal. /Szilágyi Aladár: MÚOSZ-tisztújítás. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 11./

2001. március 15.

Aranytollat adományozott László Ferenc kolozsvári sportújságírónak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A magyarországi szakmai szervezet legmagasabb díjának számító Aranytollat eddig csak két erdélyinek ítélték oda: Gáll Ernőnek és Kántor Lajosnak. László Ferenc több mint fél évszázada áll a magyar nyelv, a magyar újságírás szolgálatában. László Ferenc 1943-ban, 13 évesen indult a pályán Bethlenben, az ott magánkiadásban megjelenő Nyári Közlöny című hetilap sportújságírójaként. 18 évesen már a kolozsvári Világosság diáktudósítója, s húszéves korától, 1950-től az Igazság belső munkatársaként a lap sportrovatvezető-szerkesztője volt. 1954-től pedig mindennapos adással a Kolozsvári Rádió magyar adásának sportszerkesztője. 1990 után a Szabadság munkatársaként folytatta tevékenységét nyugdíjazásáig, de a lapban azóta is közli a sporttörténeti eseményekre-érdekességekre visszapillantó összeállításait, cikkeit. 1997-től a Kolozsvári Rádió mellett a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának is dolgozik, ugyancsak napi jelentkezéssel. Emellett a Révai Lexikon számára elkészítette erdélyi magyar sportolók pályafutását bemutató több mint ötszáz szócikkét, a Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig, illetve a Romániai magyar ki kicsoda elkészítésében is közreműködött, kéziratban van az önálló erdélyi magyar sportolólexikona és a magyar-német-román sportszótára. A március 10-én 72. életévébe lépett László Ferenc neve így vált fogalommá Kolozsváron és Erdély-szerte. /Tibori Szabó Zoltán: Fél évszázadnál több az anyanyelv szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2001. május 2.

Ápr. 27-29-e között Félixfürdőn tartotta első tanácskozását az alig néhány hónapja alakult Sajtóetikai Együttműködő Testület, melynek a rendezvényt szervező Magyar Újságírók Romániai Egyesületén (MÚRE) kívül tagjai az anyaországból a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége), a MÚK (Magyar Újságírók Közössége), a MAKÚSZ (Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége) és a Sajtószakszervezet is. Ugyancsak kifejezte csatlakozási szándékát a rohamosan terjedő internet- újságírást képviselő MTE (Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete). /Vita a sajtóetikáról Félixfürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2001. május 2.

Ápr. 27-29-e között Félixfürdőn tartotta első tanácskozását az alig néhány hónapja alakult Sajtóetikai Együttműködő Testület, melynek a rendezvényt szervező Magyar Újságírók Romániai Egyesületén (MÚRE) kívül tagjai az anyaországból a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége), a MÚK (Magyar Újságírók Közössége), a MAKÚSZ (Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége) és a Sajtószakszervezet is. Ugyancsak kifejezte csatlakozási szándékát a rohamosan terjedő internet- újságírást képviselő MTE (Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete). /Vita a sajtóetikáról Félixfürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2001. május 3.

Tavaly - a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Magyar Sajtószakszervezet tagjainak részvételével - megalakult a Magyar Újságírók Etikai Együttműködési Testülete. A korábban egymással Magyarországon rivalizáló újságíró-szervezetek rájöttek: közös szakmai érdekeik messze fontosabbak, mint az, ami ideológiai alapállásuk révén elválasztja őket. A MÚRE hozzájárulása az együttműködési szándék megfogalmazásához amolyan kovászként érvényesült. - A megállapodás első gyakorlati továbblépéseként az elmúlt hét végén Félixfürdőn Közös nyilvánosság elnevezéssel találkoztak az együttműködés öt részvevő szervezetének képviselői. Az elfogadott Félixfürdői Nyilatkozat nemcsak további konkrét lépéseket határozott meg - a közös magyar sajtóetikai kódex megszövegezése, a közös Sajtóetikai Tanács létrehozása -, hanem jelezte a Kárpát-medence egészére kiterjedő bővülés valós igényét is. A Magyar Internetes Tartalomszolgáltatók Egyesületének csatlakozási szándéka ugyanis találkozik a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének, valamint a Magyar Újságírók Szlovákiai Szövetségének ilyen irányú törekvésével is. /Kárpát-medencei magyar sajtóetikai összefogás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2002. szeptember 30.

Szept. 28-án díjkiosztással zárult a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ hagyományos őszi tábora. Az Árkoson tartott szakmai tanácskozásra látogatott szept. 28-án az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla, aki megerősítette, hogy a MÚRE és az RMDSZ között nem alá-fölérendeltségi viszony, hanem partnerkapcsolat létezik. Markó megígérte, hogy ezentúl az RMDSZ szakemberei révén idejében eljuttatja a sajtónak az őt közvetlenül érintő jogi szabályozásoknak a tervezetét, lehetőséget teremtve arra, hogy a szakma előterjeszthesse javaslatait a készülő jogszabályozások kapcsán. A MÚRE és az RMDSZ korábban megállapodott abban, hogy az Illyés Közalapítvány pályázatokat elbíráló romániai alkuratóriumának sajtószaktestületébe fele-fele arányban küld szakembereket, Markó ezt most megerősítette. Kelemen Attila, a Transindex c. internetes újság főszerkesztője a világhálós lapkészítés világát vázolta. Gáspárik Attila az Országos Audiovizuális Tanács tagja a testület munkáját ismertette. Kövér Tamás a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében, Iván Károly a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében tolmácsolta jókívánságait. Csép Sándor elnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök nyújtották át a következő elismeréseket: közéleti újságírás-díj: Ágoston Hugó (Krónika), életmű-díj: Vári Marianna (Marosvásárhelyi rádió), művelődési-díj: Ferenczes István (Székelyföld), fotós-díj, egész életpályája elismeréseként: Nagy P. Zoltán (Hargita Népe), rádiós-díj, egyéni teljesítményért: Oláh Gál Elvira (Bukaresti rádió), csapatmunkáért, a Rejtett világok c. műsorukért: Gergely Zsuzsa és Szuszámi Zsuzsa (Kolozsvári rádió), televíziós díj, egyéni teljesítményért: Balázs János (Román televízió magyar adása), csapatmunkáért, a Forgóajtó c. műsorukért: Gelmacean Vígh Emese, Sebesi Karen Attila, Kovács Zoltán, Kovács Ilonka, Pintican Tibor (Román Televízió kolozsvári stúdiója), Tomcsányi-díj: Sármási Bocskai János (Marosvásárhelyi rádió), riport-díj, sokévi faluriportjaiért: Kisgyörgy Zoltán (Háromszék), különdíj: Huber András (Dés), Pro Amicitia-díj: Mircea Toma (Academia Catavencu). /(benkő): Árkoson találkoztak az újságírók. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept.30./

2003. március 15.

Márc. 14-én Kilin Sándor, a Nyugati Jelen munkatársa Budapesten átvette az újságírói életműve elismeréseképpen neki adományozott Aranytollat. Az ünnepségre a Magyar Sajtó Napja alkalmából a Magyar Sajtó Háza Mikszáth-termében került sor. A díjátadáson a romániai magyar sajtót Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke és Karácsonyi Zsigmond, az egyesület ügyvezető elnöke, a Nyugati Jelent Jámbor Gyula főszerkesztő-helyettes képviselte. Az Aranytollat Wiesinger István, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke nyújtották át. /Kilin Sándor átvette az Aranytollat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

2003. június 6.

Jún. 4-én Budapesten, a MÚOSZ székházában Szőke Mária-Magdolna Vízumkényszer a paradicsomba című riportkötetével ismerkedett a budapesti közönség. Bernáth László kritikus szerint a Vízumkényszer a paradicsomba pillanatnyilag a legkiforrottabb, legszebb magyarsággal megírt sajtókiadvány a magyar nyelvterületen. Dr. Halák László, a rendezvény házigazdája szerint Erdélyben még mindig rengeteg nyelvi kincs rejlik. /Budai József: Könyvbemutató Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

2003. szeptember 20.

Szept. 19-én megkezdte munkálatait az újságírótábor Gyergyószárhegyen. Nagyváradtól Bukarestig, sőt Budapestről is érkeztek vendégek. Az első előadást Csép Sándor, a MÚRE elnöke tartotta. Az azt követő vitán kidomborodott az egységes erdélyi gondolkodás szükségessége, a kultúrtörténeti, politikai és gazdasági vonatkozású kérdések közötti határvonal meghúzása. Csép Sándor után Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja tartott vitaindítót. Kövér Tamás, a MÚOSZ etikai bizottságának elnökhelyettese az együttműködő újságíró-szervezetekről; Makkai János a Lapkiadók Egyesületének létjogosultságáról; Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója az újságíróképzésről és -továbbképzésről tartott előadást. /Bajna György: MÚRE-tábor Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

2004. március 16.

Átadták a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) díjait a Magyar Sajtó Napja, márc. 15-e alkalmából Budapesten. Több évtizedes újságírói munkája elismeréseként Aranytoll kitüntetésben részesült Nagy Pál, a Népújság állandó külső munkatársa. Márc. 15-én a Pilvax Kávéházban Budapesten átadták a Szabad Sajtó Alapítvány elismeréseit. Ebben a kitüntetésben részesült Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó munkatársa. /Marosvásárhelyi újságírók kitüntetése. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

2004. március 26.

A 80 éves Nagy Pált március idusán a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Aranytoll-díjban részesítette. Az immár évtizedek óta Marosvásárhelyen élő szerkesztő, irodalomtörténész, publicista fiatalos lendülettel vesz részt a város, Erdély, de még az anyaország rangosabb rendezvényein is. Sorra jelentek meg kötetei – Visszanéző, Bolyaiak tere, Tinta a kisgöncölben, Forgatagos időkben – emellett ő szerkeszti a Wass Albert-sorozatot a Mentor Kiadónál. Városában a Kemény Zsigmond Társaság estjeire kollégistakorától jár. Nagy Pál /sz. Mezőkölpény, 1924. jan. 30./ középiskoláit Marosvásárhelyen, a székely fővárosban végezte, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett irodalom–történelem tanári képesítést. 1955-ben lett főállású újságíró, visszakerülve Marosvásárhelyre, ahol az Igaz Szó, A Hét, végül az Új Élet szerkesztője lett, de a napi- és hetilapok is szívesen közölték írásait: irodalomtörténeti tanulmányokat, jegyzeteket, színházi bírálatokat. /Adamovits Sándor: Nagy Pál aranytollas. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/

2004. április 15.

A szocialistáknak felül kell vizsgálniuk, hogy alkalmas-e pártigazgatónak Tóbiás József, aki nyílt jogsértésre buzdítja az MSZP kampányának helyi irányítóit – mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke ápr. 14-i budapesti sajtótájékoztatóján. A nagyobbik magyar ellenzéki párt annak nyomán tette közzé felszólítását, hogy az Index hírportál Háborút indít az MSZP címmel tudósítást közölt a szocialista párt Csapatjáték nevű kampánycsapatának zárt megbeszéléséről. A tudósítás szerint az eligazításon Tóbiás így buzdította a kampánycsapat tagjait: „Ne legyünk szemérmesek abban, hogyan juttassuk el az üzeneteket a polgárokhoz. Ezen a meccsen fair play díjat nem osztanak. Nem érdekelnek az etikai és a választási kódexek, de az ellenfél egyéni szabadságjogait tiszteljük. ...Mindegy, hogy egy körzetben milyen a szokásjog a pártok és az önkormányzat között, a végén majd megbeszéljük, hogy mennyi a bírság.” Kovács László külügyminiszter, a párt elnöke etikátlan magatartással vádolta az Index tudósítóját. Az Index eljárását Halák László, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) etikai bizottságának elnöke is elmarasztalta. Az ügy kapcsán az Index tiltakozott, és azzal vádolta a MÚOSZ-t, hogy az MSZP befolyása alatt áll. /Újabb „médiaháború”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

2005. március 17.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége 1978-ban határozta el, hogy Aranytollat adományoz a több évtizedes pályafutásuk alatt érdemes és kiemelkedő munkát végzett újságíróknak életművük elismeréseként. Évente egy alkalommal tíz újságírónak ítélik oda és a Magyar Sajtó Napján, március 15-én adják át. 1996-tól e kitüntetésben részesül még minden évben két újságíró a határon túli magyar nyelvű sajtó munkatársai közül. Idén Erdélyből Ágoston Hugó publicista, szerkesztő és Vajdaságból Vukovics Géza, az újvidéki Magyar Szó nyugalmazott újságírója kapott Aranytoll kitüntetést. A MÚOSZ székházában Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke mondott ünnepi beszédet. /Ágoston Hugó Aranytoll kitüntetést kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./


lapozás: 1-30 | 31-43




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998