udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 456 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-456
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Ujsagirok Romaniai Egyesulete /MURE/

1993. április 29.

Ápr. 17-én Marosvásárhelyen ülésezett a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete igazgatótanácsa. A szervezet nevében a szócserét a rövidítés könnyebb kiejthetőségével indokolta: MÚRE. Az egyesület új székhelye: Marosvásárhely, Városház u. 1. Az ülésen tárgyaltak a Spectator Alapítvány bejegyzéséről és megválasztották kuratóriumát. Kántor Lajos, a MÚRE elnöke ismertette a Korunk és más kolozsvári kiadványok helyzetét. A MÚRE igazgatótanácsa tiltakozó nyilatkozatot fogadott el. Tiltakoztak amiatt, hogy a kolozsvári szerkesztőségeket kilakoltatással fenyegetik. A tiltakozó nyilatkozatot elküldték Iliescu elnöknek. /MÚRE igazgatótanácsi ülés Marosvásárhelyen. = Média, ápr. 29./

1993. április 29.

Ápr. 17-én Marosvásárhelyen ülésezett a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete igazgatótanácsa. A szervezet nevében a szócserét a rövidítés könnyebb kiejthetőségével indokolta: MÚRE. Az egyesület új székhelye: Marosvásárhely, Városház u. 1. Az ülésen tárgyaltak a Spectator Alapítvány bejegyzéséről és megválasztották kuratóriumát. Kántor Lajos, a MÚRE elnöke ismertette a Korunk és más kolozsvári kiadványok helyzetét. A MÚRE igazgatótanácsa tiltakozó nyilatkozatot fogadott el. Tiltakoztak amiatt, hogy a kolozsvári szerkesztőségeket kilakoltatással fenyegetik. A tiltakozó nyilatkozatot elküldték Iliescu elnöknek. /MÚRE igazgatótanácsi ülés Marosvásárhelyen. = Média, ápr. 29./

1993. május 20.

Nagyváradon a másodszor megrendezett Varadinum Napok máj. 9-től 16-ig tartottak. A Varadinumra eljött Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament társelnöke is, aki beszédet mondott. Megjelent Sinkovits Imre is, aki elszavalta a Szózatot. Az első napon Tempfli Imre püspök celebrálta a szentmisét a bazilikában, melyet körmenet követett. Délután a várad-olaszi templomban Tőkés László püspök mondott beszédet, majd a debreceni Kodály-kórus lépett fel. Máj. 10-e volt a sajtó napja. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete meghívására eljöttek a romániai magyar lapok főszerkesztői. A rendezvény a Tavaszi Hajnal által szervezett sajtótörténeti kiállítással kezdődött, képet adott a 125 éves nagyváradi újságírásról. A főszerkesztők a romániai magyar sajtó helyzetéről tanácskoztak. A harmadik napot, máj. 10-ét az etnikumok közötti közeledésnek szentelték, román és magyar értelmiségiek találkoztak, a díszvendég dr. Octavian Buracu volt. Buracu kiállt Tőkés László etnikai tisztogatásra utaló kijelentése mellett, ezután Buracut és családját megfenyegették, munkahelyén lefokozták, ideutazáskor ketten is követték. A következő napokat a művészeteknek szentelték a Varadinum rendezői. Tőkés László kezdeményezésére jött létre A zsidóság és a nagyváradi magyar kultúra rendezvény, melyen Vezér Erzsébet irodalomtörténést tartott előadást Ady és a zsidókérdés címen, Mózes Teréz nagyváradi néprajzkutató pedig bemutatta frissen megjelent Bevérzett kőtáblák című, a deportálásról szóló könyvéből olvasott fel részleteket. Kányádi Sándor pedig a máramarosi zsidó népköltészetet bemutató kötetéről beszélt. Jakobovits Márta és Jakobovits Miklós képzőművészek rendeztek tárlatot 24 művész alkotásaiból. Az Ady Múzeumban pedig a Nagyváradi Ady Társaság rendezvényeként a század eleji Nagyvárad irodalmi arculatát mutatták be. Morvay László grafikusművész - akinek tűzzománc-stációit a múlt évi Varadinumon szentelték meg a Vártemplom falain - most újabb munkáival jelentkezett, ezeken a magyar nemzet stációit örökítette meg. Este Városa vagy a jövőnek című, a 85 éves Holnap-mozgalomra emlékező előadást rendeztek a Szigligeti Társulat művészei. A továbbiakban sor került még Demény Lajos előadására is. /Simon Judit, Marán Antal: Varadinum 1993. Szent László városa ünnepelt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./

1993. október 9.

Harmadik vezetőségi ülését tartotta okt. 9-én Marosfőn a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Tárgyaltak a lapterjesztés és kisebbségi vállalkozói felelősségről is, hiszen a Solidpress alapítványi támogatással jött létre. Elfogadták a MÚRE szakmai-erkölcsi kódexét. /Cseke Gábor: Munkában a MÚRE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

1993. október 9.

Harmadik vezetőségi ülését tartotta okt. 9-én Marosfőn a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Tárgyaltak a lapterjesztés és kisebbségi vállalkozói felelősségről is, hiszen a Solidpress alapítványi támogatással jött létre. Elfogadták a MÚRE szakmai-erkölcsi kódexét. /Cseke Gábor: Munkában a MÚRE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

1993. október 10.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete jelzéseket kapott a magyar sajtóban elkövetett vétségekről. Ezek között volt az, hogy a Romániai Magyar Szó pénzt kért Borbély Imre parlamenti képviselőtől Neptun című tanulmányának közléséért /szept. 25-i szám/, miközben az első oldalon megkezdett írás mellett olyan cikket közöltek, amely Borbély Imrét támadja. Cseke Gábor elmagyarázta, hogyan járt el lapja. Borbély Imre kérte, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésének napján közöljék Neptun című tanulmányát. Cseke szerint a Neptun-üggyel kapcsolatban a lap már-már torkig lakatta olvasóit és nem volt szándéka ismét elveszni a részletekben. Az újságíró szerint csak egy megoldás volt, a szerző politikai reklámként ajánlja fel a szöveget és ezért fizessen. Borbély Imre elfogadta az ajánlatot. A lap 130 ezer lejt kért a cikk megjelentetéséért és még részletezte Cseke Gábor, hogy ez milyen méltányos összeg. /Cseke Gábor: Politikai reklám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ Kiegészíthető Cseke Gábor írása azzal, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa éppen a Neptun-ügyet tárgyalta, tehát nem lehet szó arról, hogy mindezzel torkig lakatták az olvasókat. Borbély Imrét támadó cikk: Fey László: Hamis glória. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

1993. október 13.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete jelzéseket kapott a magyar sajtóban elkövetett vétségekről. Ezek között volt az, hogy a Romániai Magyar Szó pénzt kért Borbély Imre parlamenti képviselőtől Neptun című tanulmányának közléséért /szept. 25-i szám/, miközben az első oldalon megkezdett írás mellett olyan cikket közöltek, amely Borbély Imrét támadja. Cseke Gábor elmagyarázta, hogyan járt el lapja. Borbély Imre kérte, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésének napján közöljék Neptun című tanulmányát. Cseke szerint a Neptun-üggyel kapcsolatban a lap már-már torkig lakatta olvasóit és nem volt szándéka ismét elveszni a részletekben. Az újságíró szerint csak egy megoldás volt, a szerző politikai reklámként ajánlja fel a szöveget és ezért fizessen. Borbély Imre elfogadta az ajánlatot. A lap 130 ezer lejt kért a cikk megjelentetéséért és még részletezte Cseke Gábor, hogy ez milyen méltányos összeg. /Cseke Gábor: Politikai reklám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. okt. 13./ Kiegészíthető Cseke Gábor írása azzal, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa éppen a Neptun-ügyet tárgyalta, tehát nem lehet szó arról, hogy mindezzel torkig lakatták az olvasókat. A Borbély Imrét támadó cikk: Fey László: Hamis glória. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 25./

1993. október 14.

Sütő András a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szakmai becsületbírósága elé vitte Bíró Béla sepsiszentgyörgyi újságíróval folytatott éleshangú sajtóvitáját. A MÚRE Marosfőn tartott ülésén /okt. 9./ az etikai bizottság elé utalta az ügyet. Az ügyről Sütő András megzavart álma címen tudósító K.N. K. /Krajnik Nagy Károly/ megjegyezte, hogy politikai vélemény- különbségről van szó, az író népnemzeti, a szerkesztő pedig liberális beállítottságú. /K.N. K.: Sütő András megzavart álma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

1993. október 14.

Sütő András a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szakmai becsületbírósága elé vitte Bíró Béla sepsiszentgyörgyi újságíróval folytatott éleshangú sajtóvitáját. A MÚRE Marosfőn tartott ülésén /okt. 9./ az etikai bizottság elé utalta az ügyet. Az ügyről Sütő András megzavart álma címen tudósító K.N. K. /Krajnik Nagy Károly/ megjegyezte, hogy politikai vélemény- különbségről van szó, az író népnemzeti, a szerkesztő pedig liberális beállítottságú. /K.N. K.: Sütő András megzavart álma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

1993. november 17.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének etikai bizottsága Sütő András kérésére megvizsgálta Bíró Béla Az elfogultság szárnyasoltára /Romániai Magyar Szó, máj. 12./ című cikkét és megállapította, hogy megengedhetetlenül általánosított, ezért elmarasztalta és megrovásban részesítette Bíró Bélát. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

1993. november 23.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete nyilatkozatban tiltakozott a Büntetőtörvénykönyv megszavazott módosítása ellen, amely kísérlet a sajtószabadság durva korlátozására és az újságírók megfélemlítésére. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1993. december 4.

1990-ben megalakult a Újságírók Szövetsége. Tevékenységéről nem lehetett sokat hallani. Idén év elején tisztújítás történt, az immár Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ nevet viselő szervezet Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője elnökletével sokrétű tevékenységbe kezdett. Szorosabbra fűzték kapcsolataikat a magyar sajtó egészével, a Románián kívüli újságíró egyesületekkel. A MÚRÉ-nak jelentős szerepe volt az újságírószak megalakításában. Az újságíróképzéssel többek között Cseke Péter, Korunk szerkesztőségi főtitkára, Cs. Gyimesi Éva és Péntek János egyetemi tanárok foglalkoztak. A MÚRE működését anyagilag a Spectartor Alapítvány biztosítja. /(németh): MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1993. december 4.

1990-ben megalakult a Újságírók Szövetsége. Tevékenységéről nem lehetett sokat hallani. Idén év elején tisztújítás történt, az immár Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ nevet viselő szervezet Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője elnökletével sokrétű tevékenységbe kezdett. Szorosabbra fűzték kapcsolataikat a magyar sajtó egészével, a Románián kívüli újságíró egyesületekkel. A MÚRÉ-nak jelentős szerepe volt az újságírószak megalakításában. Az újságíróképzéssel többek között Cseke Péter, Korunk szerkesztőségi főtitkára, Cs. Gyimesi Éva és Péntek János egyetemi tanárok foglalkoztak. A MÚRE működését anyagilag a Spectartor Alapítvány biztosítja. /(németh): MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1994. március 9.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ etikai bizottsága kivizsgálta Borbély Imre képviselő tanulmányának közlését a Romániai Magyar Szó 1993. szept. 25-i számában. A lap etikai vétséget nem követett el, de körültekintőbben járhatott volna el, objektivitása nyilvánvalóbb lett volna, ha nem illeszt a szövegtesthez más írásokat /Fey László cikkét/. Borbély Imre kérésére a MÚRE megvizsgálta a Romániai Magyar Szó 1994. jan. 19-i számában közölt hírt. A lap gondatlanul járt el, mert megkérdőjelezte a képviselő állításait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell. márc. 9./

1994. március 9.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ etikai bizottsága kivizsgálta Borbély Imre képviselő tanulmányának közlését a Romániai Magyar Szó 1993. szept. 25-i számában. A lap etikai vétséget nem követett el, de körültekintőbben járhatott volna el, objektivitása nyilvánvalóbb lett volna, ha nem illeszt a szövegtesthez más írásokat /Fey László cikkét/. Borbély Imre kérésére a MÚRE megvizsgálta a Romániai Magyar Szó 1994. jan. 19-i számában közölt hírt. A lap gondatlanul járt el, mert megkérdőjelezte a képviselő állításait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell. márc. 9./

1994. március 30.

A MÚRE-nak /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ 280 tagja van, ismertette tevékenységüket Gáspár Sándor ügyvezető elnök, minden romániai magyar szerkesztőséggel kapcsolatban vannak. Tagjai között vannak a rendszeresen közlő, de nem a sajtóban dolgozók is. Szükség lenne arra, hogy minden jelentős központban működjön sajtóklub, Kolozsváron hamarosan megnyílik az első. Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1993-ban megalakult a magyar újságírószak, jelenleg 13 hallgatója van. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., márc. 30./

1994. március 30.

A MÚRE-nak /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ 280 tagja van, ismertette tevékenységüket Gáspár Sándor ügyvezető elnök, minden romániai magyar szerkesztőséggel kapcsolatban vannak. Tagjai között vannak a rendszeresen közlő, de nem a sajtóban dolgozók is. Szükség lenne arra, hogy minden jelentős központban működjön sajtóklub, Kolozsváron hamarosan megnyílik az első. Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1993-ban megalakult a magyar újságírószak, jelenleg 13 hallgatója van. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., márc. 30./

1994. július 8.

Romániai magyar újságírótábor nyílt Árkoson, magyarországi vendégek is érkeztek. A megnyitó előadásokat Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ elnöke és Gáspár Sándor ügyvezető elnök tartották. A lapok főszerkesztői megjelentek a táborban. Román-magyar párbeszédre is sor került. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

1994. július 8.

Romániai magyar újságírótábor nyílt Árkoson, magyarországi vendégek is érkeztek. A megnyitó előadásokat Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ elnöke és Gáspár Sándor ügyvezető elnök tartották. A lapok főszerkesztői megjelentek a táborban. Román-magyar párbeszédre is sor került. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

1994. július 18.

Júl. 18-án Nagyváradon Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ elnöke és dr. Mester Zsolt, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola rektora aláírta a tömegkommunikáció-szakképesítő alapító okiratot. Az egyéves újságíró-tanfolyam igazgatója ideiglenesen Stanik István, a MÚRE alelnöke, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen zajlik újságíró-képzés, a nagyváradi tanfolyam alternatív lehetőséget kínál, 30 hallgatót vesznek fel. Mester Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy az általa vezetett az egyetlen hivatalosan elismert önálló magyar felsőfokú oktatási intézmény. Jelenleg mintegy ötszázan dolgoznak a romániai magyar sajtóban, de szakképzett újságíró alig akad köztük. Jövőre levelező tanfolyamot is indítanak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./

1994. július 18.

Júl. 18-án Nagyváradon Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ elnöke és dr. Mester Zsolt, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola rektora aláírta a tömegkommunikáció-szakképesítő alapító okiratot. Az egyéves újságíró-tanfolyam igazgatója ideiglenesen Stanik István, a MÚRE alelnöke, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen zajlik újságíró-képzés, a nagyváradi tanfolyam alternatív lehetőséget kínál, 30 hallgatót vesznek fel. Mester Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy az általa vezetett az egyetlen hivatalosan elismert önálló magyar felsőfokú oktatási intézmény. Jelenleg mintegy ötszázan dolgoznak a romániai magyar sajtóban, de szakképzett újságíró alig akad köztük. Jövőre levelező tanfolyamot is indítanak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./

1994. október 3.

Nagyváradon okt. 3-án új oktatási intézmény nyílt meg, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szervezésében a Sulyok István Református Főiskola keretében egyéves sajtószaktanfolyam indult. A tanfolyam az Ady Endre Sajtókollégium elnevezést kívánja felvenni. A romániai magyar sajtóban dolgozó mintegy ötszáz újságíró szakképesítése megoldatlan. Az előadók között van Kántor Lajos, Kiss Gy. Csaba, Pomogáts Béla, Hankiss Elemér, Molnár Gusztáv, Lengyel László és Mester Ákos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

1994. október 3.

Nagyváradon okt. 3-án új oktatási intézmény nyílt meg, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szervezésében a Sulyok István Református Főiskola keretében egyéves sajtószaktanfolyam indult. A tanfolyam az Ady Endre Sajtókollégium elnevezést kívánja felvenni. A romániai magyar sajtóban dolgozó mintegy ötszáz újságíró szakképesítése megoldatlan. Az előadók között van Kántor Lajos, Kiss Gy. Csaba, Pomogáts Béla, Hankiss Elemér, Molnár Gusztáv, Lengyel László és Mester Ákos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

1994. december 21.

1990 őszén indult Kolozsváron a bölcsészkaron harmadik szakként az újságírói, 1993-tól önálló szak a történelem tanszék keretében, tíz hallgatójuk van a magyar nyelvű képzés keretén belül. Nagyváradon pedig az Ady Endre Sajtókollégium keretében egyéves képzés indult, tájékoztatott Cseke Péter, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete oktatási bizottságának elnöke, aki szintén tanít Kolozsváron, sajtóelméletet és sajtótörténetet. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./

1995. január 20.

Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke jan. 20-án Budapesten sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy a magyar költségvetésből a kisebbségi sajtó részére juttatott támogatás 1994-ben 60 millióról 40 millióra csökkent, annak ellenére, hogy ígéretet kaptak: nem csökken a támogatás. Ismertette a romániai magyar sajtó nehéz helyzetét. A lapok megjelenését a mesterségesen előidézett papírhiány és a költségek emelkedése veszélyezteti. A valaha 180-200 munkatársat foglalkoztató Romániai Magyar Szót most "tizenvalahányan írják". Bírálta a Határon Túli Magyarok Hivatalát, mert bürokratikus munkájuk, lassúságuk miatt a forintleértékelés és az átváltás miatt az odaítélt összegek sokat veszítettek értékükből. Törzsök Erika, a hivatal elnökhelyettese elmondta: szeptemberben állt fel az új vezetés a hivatal élén, idő kellett, míg kialakították az új rendszert, ezért volt a késés. A csökkenés nem volt olyan nagy mértékű, mert a 40 millió Ft-ot kiegészítette az Illyés Alapítvány 15 millióval. /Magyar Nemzet, jan. 21./ Kántor Lajos arról is beszélt, hogy nehéz helyzetbe került a Nagyváradon működő magyar újságíróiskola is. /Magyar Hírlap, jan. 21./ A támogatás szükséges a megjelenő mintegy 120-150 romániai magyar nyelvű lap részére. /Pest Megyei Hírlap, jan. 23./

1995. január 25.

Kántor Lajos ismertette budapesti sajtótájékoztatójának visszhangját: azonnal visszautasították azt, amit a sajtótámogatásról, a támogatások csökkentéséről mondott, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese védte a mundér becsületét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./ Törzsök Erika megjegyezte, szerencsésebb lett volna, ha kijelentése előtt egyezteti álláspontját a hivatal vezetésével. A MÚRE gyakran hiányosan küldte meg a pályázathoz szükséges dokumentumokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1995. február 9.

A marosvásárhelyi rádió vezetősége fegyelmi eljárást kezdeményezett Oláh Gáll Elvíra rádiós szerkesztő ellen "sovén, románellenes hangvételű kommentárok miatt". Oláh Gáll Elvíra az 1994. nov. 28-i adásban Mikó Imre 22 év - az erdélyi magyarság politikai története című könyvéből idézett egy jelenetet: a román parlamentben 1932-ben az egyik képviselő felelőségre vonta a Magyar Pártot, hogy miért maradt távol a gyulafehérvári ünnepségtől. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Audiovizuális Kollégiuma tiltakozik a fegyelmi eljárás miatt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

1995. február 9.

A marosvásárhelyi rádió vezetősége fegyelmi eljárást kezdeményezett Oláh Gáll Elvíra rádiós szerkesztő ellen "sovén, románellenes hangvételű kommentárok miatt". Oláh Gáll Elvíra az 1994. nov. 28-i adásban Mikó Imre 22 év - az erdélyi magyarság politikai története című könyvéből idézett egy jelenetet: a román parlamentben 1932-ben az egyik képviselő felelőségre vonta a Magyar Pártot, hogy miért maradt távol a gyulafehérvári ünnepségtől. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Audiovizuális Kollégiuma tiltakozik a fegyelmi eljárás miatt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

1995. február 11.

Meghalt Lázár László újságíró /sz.Marosvásárhely, 1936. júl. 30./, aki évtizedeken át írt az Ifjúmunkás, Ifi Fórum, majd az Erdélyi Napló és a Népújság hasábjain. A fiatal írótehetségek felfedezője volt, az Ifjúmunkás oldalain bátorította, közölte a jelentkezőket. Saját nevén kívül Jakab Péter, J. P., (jakab), (lazics) szignókat használta cikkeiben. 1993-ban a MÚRE nívódíjat adományozott neki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./

1995. február 18.

Febr. 18-án tartotta közgyűlését Marosvásárhelyen a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, egyben a MÚRE elnöke tartott beszámolót az előző, 1993-as közgyűlés óta eltelt időről. Az 1994-es nívódíjat Sylvester Lajos /Háromszék/ és Halász Anna /Bukaresti Rádió/ kapta. Posztumusz elismerés illette Bálint András /Hargita Népe/ több évtizedes munkáját. Különdíjat kapott Ferenczes István Székely apokalipszis, illetve Benkő Levente Szárazajta riportsorozata. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./ Az egyesületnek 381 tagja van, anyagi gondok jelentkeznek, a fizetés alacsony. A Babes-Bolyai Egyetemen 1993-ban indult az újságíró szak, jelenleg 25 hallgatójuk van, 1994-ben pedig Nagyváradon nyitotta meg kapuit az Ady Endre Sajtókollégium, ahol 35 fiatal tanul. A MÚRE megszavazta egy újságíró szakszervezet létesítését. Tisztújítás történt, újraválasztották Kántor Lajost elnöknek, Gáspár Sándort ügyvezető elnöknek. Megválasztották az igazgatótanácsot, ezen belül a területi alelnököket is. /MTI, Temesvári Rádió, febr. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-456




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998